Budapesti Hírlap, 1905. január (25. évfolyam, 1-31. szám)

1905-01-28 / 28. szám

V­ér uj életerőt ad!M O S E R S. E*terházy herceg volt JKA JCa, ^9» uradalmi orvos ÉLET-ELIXIR-je általános elgyengülésnél már rövid hasz­nálat után a legmeglepőbb, leghatásosabb és legjobb sikert eredményez . roenteszer minden betegség ellen : bámulatos hatá­sával az előbbi természetes erőt ismét helyreállítja,fölvillanyoz­za az életszellemet, v­éresbíti az eszméket, nyomtalanul el­távolítja az idegek rezgését, gyengíti a köszvény, podagré fájdalmait és elhárítja ennek benyomását a bélrészekbe, tisztítja a gyomrot a benyálkásodó nedvektől, melyek emésztési nehézségeket­, fejfájást és gyomorémelygést szülnek, egyszóval seküzdi a legtöbb betegségnek biztos forrását. Eltávolítja a bél­görcsöt a gyomorban, jó kedvre és derültségre ébreszt. Egy palack ára használati utasítással 5 kor­, egy kis palack 2 kor, 50 fill. A szétküldés az összeg előleges beküldése vagy utánvét mellett a világ minden irányába pontosan eszközöltetik. Főraktár: TÖRÖK JÓZSEF gyógyszerész árnál, Budapest, Király utca 19. szám és minden nagyobb gyógyszertárban kapható. 67662 M és alkalmi cipők elegáns és tartós kivitelben. Dús választék minden kivitelben. NÖÍS írt-Atlasz, kivágott, világoskék és rózsaszínben •*•««««. 1.80 Szalonlakk, feherbor, kivágott csokorral 1.80 Szalonlakk, sevró, fehérbor, csattos ....»»*»••*»• 2.— Párisi, csattos sevró félcipők 8.50, 4.50, 5.50 Fehérbor, felfű­zős........................................ 2.20, magas 8.50, 4.— Férfi s­írt. Lakk regatta. ............................................ . • 8.—, magas fűzős 4.— Egész lakk, fűzős ......................... .4.50, gombos 4.50 Tiszti lakk vagy serró simacipő ......................................................4.50 Bőr, sevró fűzős vagy eugos .............................................................4.50 Borjúbőr ........................................... S.., fűzős 8.20 Kérje nagy képes árjegyzékemet, a­mit bérmentve és ingyen küldök. Nemtetsző árut ki cserelek vagy a pénzt visszaadom. Cipőkenőcs ingyen. — Budapest, -------­Múzeum-körút 27 c. sz. Agulár Dávid: Divat­illatszer különös eddig a utót nem ért intenzi­tással és finomság­gal. Üveg­je 9 K. Kapható minden finom üzletben. Egyedüli Carl Mislhano cs. és kir. ndv. száll. gyáros: lulli m­­en­h­ildy Köln, a Rajna mell. Fiók: Wien, TV­fi, Heumühlgasse 3.­­ Az egyedül létező valódi angol s­zépitőszerk mely már 2—8-szori bekenés után biztosan hat és a bőrnek nem árt. a BALASSA-féle valódi angol UGORKATEJ. Eltávolít minden arctisz­tátlanságot, kiütést, pattanást,szeplőt, májfoltot, borátkát (mitesserti st­b. és az arcnak friss üdeséget, fiatalságot kölcsönöz. 1 üveg ára­mi kor Ehhez ugorkaszappan I kor., pondre­t.20 kor. dési hely BLISSSS KOWBI Budapest -Erzsébetfalva 1. Kapható*­minden gyógyszertárban.­­ Főraktár Budapesten: Török­ József gyógytúrában, Király-utca 12. és Andrássy­­út 26 Dr. Egger Imeó ,Nádor­-gyógytúra, Váci-körút 17., Zoltán Béla gyógytárában, V., Szabadság-tér, továbbá a következő drogériákban: Bezsinyi Frigyes, V. ker., Marok­kói-utca 2., Fodor Márton, VII., Király­utca 42., Lux Mihály, IV., Múzeum-körút 7., Neruda Nándor, IV. Kossuth Lajos-utca 7., Molnár és Móser, IV., Koronaherceg-utca II. , gyógyszertára 4 ■■Ér V Kérje !­el IgoTO Szigeti Lajos utódai Héjj és Stiasny Ingyen és bérmentve gazdagon Riasztott árjegyzéke­­met IOOO-nél több ábrával órák, arany- és ezüstárukról. Konrád János első óragyár Brüx 1298. sz. (Csehország.) Valódi nikkel hor­gony remontolt óra lánccal és bőr­tokkal 2 frt 25 kr., 3 drb 6 frt 50 kr. Nincsen kockázat! Kicserélés megen­gedve, vagy a pénz vissza. A szabad. M­IGNON Magyar mohikánok. Tizenegy elbeszélés. Irta Ke­­mechey Jenő. Ára 15 ko­rona. Bőrkötésben 4 ko­rona 80 fillér. Kemechey a régi, az elmúlt magyar világ utolsó mohikánjainak az éne­kese. Szeretettel, mélabús mo­solygással, könybe fakadt szemével kíséri sírjukba az utolsó típusokat. Könyvének értékét és érdekességét fo­koss­za, hogy alakjai elevenen rajzolt képek, sőt, egy-egy kedves, meglepő történet hősei. Kapható a Budapesti Hírlap könyvkiadóhivatalában, a pénz előzetes beküldése mellett. szíjgyártók, nyergesek és bőröndösök Budapest VIII. Múzeum-körút 10. A legnagyobb raktárt tartunk nyergekből, ló­szerszámokból, mindennemű lovagló- és utazási­ cikkekből s minden készítményünk elegáns és tartós kivitelű. Ugy lófölszerelési tárgyakban, mint böröndökben és általában bármiféle utazási­ cikkekben a legfinomabb és leg­szebb kapható, még­pedig úgy a szerényebb, mint ké­nyesebb igényeket kielégítő Téli lótakarók, szán­­csengők, szánhálók nagy választékban. Árjegyzék ingyen és bérmelve, a legjobb legbiztosabb és leg­­olcsóbb szabályozható spiri­­tusfőző. Ara 3 korona. Révai Oszkár fűtőkészülékek és fémárugyár részv.-társ. Buda- I­pest, Váci-körut 61. 82265 s­zerszámgépeket, (eszter­ga-,»at­itkat, gyalu-, fúró-, csiszoló-, inarógi­ik­ket stb­.) készít a Fegyver- és Gépgyár Részvénytársaság R (JDA pheste; in. IKrieper-feií Creme de Marperite tes. tfihftt t.Ptl i AflAn ártalmatlan Áe I o-tr Atralran Z L. t, Q n 11 látogatás, séta, bál vagy színház­ előtt elő­kelő hölgyeink és színpadi művésznőink legkedveltebb toilefete-cikke. Előnyei, hogy mindennemű fém- és festőanyagtól men­­üt használva sem támadja meg az egészséget Artal­tes, tehát teljesen ártalmatlan, és így éveken igazolta. K— tó85a a**ltörviv­íve. Eredeti nagy tégely­­ kor. Fróbatégely 1 KRIEONEA OYOROT Óvakodjunk utánzatoktól! — Diszkrét postai szétküldés naponta! gyógyszertára a „Magyar Koronához” kor. UDAPEST, VIII., KÁLVIS-TÉR. Csakis KRIEGNER-félét tessék kérni KÜLÖNFÉLE.­ ­ Hirlapi tudósítások Csokonai haláláról. Száza évvel ezelőtt, 1805 jan. 30-án tudatta a magyar közönséggel az akkori magyar irodalom vezéralakja, Kazinczy Ferenc, a Magyar Kurír 1805. évi 15-ik számában Csokonai Vitéz Mihály „hektikai kiszára­­másban“ történt elhunytat. A debreceniek érzékeny­sége folytán ennek a hirlapi tudósításnak a Csokonai irodalomban óriási nevezetessége lett s egy olyan iro­dalmi körnek szolgált alapjául, mely közel két év­tizedig gyűlölködés legkíméletlenebb lángjait gyúj­totta a perlekedő felek lelkében. Kazinczy mélyen meghatva a fiatalon, sok nélkülözés és csalódás után elhunyt Csokonai halálán, mindjárt a te­netés utján megírta nekrológját, mely a Magyar Kurírban az alábbi tartalommal jelent meg: „Ér-Semlyénből, Debrecen mellett, Január 30-án. — Tegnap estve temeténk el Debrecenben látteraturánknak egy felejthetetlen diszét, Csokonai­ (Vitéz) Mihályt. Született ugyanott Novembernek 17-dikén, 1773. Meghalt Januárius 28-án virradóra­, hektikái kiszáradásban. Nagy kedvességet nyert ver­sei által, még nagyobbat azoknál, a’ kik ezet köze­lebbről ismerhették, szive’ szelíd és jámbor volta által; mert az 5 affecialt és nem, affecialt misanthropiájából úgy sugárlott ki mindig az emberi szeretet, mint affec­­iált eynizmusából az aesthetik­ai lélek. Utolsó nyava­lyájában a’ mi nemes lelkű Szentgyörgyink volt mind orvosa, mind vigasztaló barátja. Úgy ment a’ halálnak, a’ mint azt az eszes embertől várni lehet; nem óhajtotta, de tőle nem rettegett. Emlékezete szánt lészen közöttünk; szent nekem minden esetben, éevezetesen poétái munkájira nézve, melyeket ezúttal is Publikumnak, mint nemsokára megjelenendöket, bénultatok; remélvén tiszteletet érdemlő anyjától, hogy ismervén fi­­a eránt való barátságomat, nékem fogja engedni azt a’ szerelik­ét, hogy általam botsát­­tassanak közre. A’ mi a’ nyomtatványokból bejövend, övé lesz. — Lilláját, mellyet a nyomtató annyira tar­tóztatott, hogy három esztendő óta tsak negyedfél árkus készült el belöle. Novemberben én vettem ke­zemhez, ’s ez most Anakreoni verseivel, Dorottyájá­val, ’s minden egyéb munkájával egygyüvé nyomtatva fog megjelenni. Ezen rövid jelentesemet azon szép versekkel rekesztem bé, a mellyekkel barátja’ árnyé­kát Főhadnagy Fazekas Mihály Ur, kinek tanársával a munka kiadásában élni fogok, megtisztelte: Él-e a siron túl, vagy nem, az emberi lélek? Ezt a’ kérdésnek’ kérdését a’ mi VITÉZünk Fejtegeté, de mivel nem akadt nyitjára elölről, Tum­anról akará még megvizsgálni. Azonnal Ketté nyílt az örök titkok kárpitja előtte, ő bement ’s széjjel nézett Látván az halandók’ Gyenge világa elöl elrejtett mennyei pompát, Gondolatit szárnyára véve a’ lelki hiteöség, És ő még fül nem hallott szent angyali hangú Énekek énekein kezdé ditsérni az élet’ Felséges volte­ mely várja az emberi lelket. Megtetszett kedves zengése az angyali karnak. ’S mennyei Múzsának lelkét ott fogta. Ez halmot Hamvai tisztelik és gyönyörű munkási hazáját Kazinczy Ferenc. Mindjárt a tudósítás megjelenése után iróbará­­tai véleményét puhatolta Kazinczy s megnyugvással tapasztalta, hogy a Csokonai munkái kiadására illeté­kességét egyhangúlag elismerik. Cserey Farkas Er­délyből még a Csokonai síremlék kezdeményezését is tőle várja, tudósításáról magasztalólag nyilatkozik , ugyanezt teszik a dunántúli írók is. Egyedül Debre­cenben nem volt­ a Kazinczy tudósításának hatása, ott rögtön kifogásolták a Cs. mizantrópiá­járól és ciniz­musáról közölt megjegyzéseit, másodsorban pedig a kiadásra való vállalkozását vették rossz néven. Még Szentgyörgyi József is, Debrecen egyik legfölvilágo­­sultabb­­embere, elítélte a Kazinczy beavatkozását, úgy hogy a feszültség Kazinczy és a debreceni írók közzött innen kezdve mind erősebbé vált. Kazinczy azon a véleményen volt, hogy Debrecenben nincs olyan li­teratus ember, a­ki jogosan és önérzettel vállalkoz­hatna a Csokonai munkáinak kiadására. Donfky Már­tonról, — kinek Csokonairól szóló életrajza, mellesleg­, min is a legjobb és legszebb magyar életrajz, — úgy vé­lekedett hogy megovidiusozná, Szilágyi megsziágyizná a kiadást, a Kiss Imre Lilla kiadását pedig eleve bár­­dolatlan ízlésűnek ítélte. Nyílt ellenségeskedést pro­vokált ugyan a Kazinczy magatartása, de 1805-ben a háborúskodás még nem öltött nagyobb méreteket. A Hazai Tudósitások 1806. évi XIV. számában újra megszólalt azonban Kazinczy és a Cserey Farkas sür­getésére a Csokonainak emelendő síremlék ügyében fölhívást intézett a magyar publikumhoz. Márvány sireramlék fölállítását jelentette, melynek felső részében Lepe fogna lepdesni, közepén pedig a következő föl­­irás állana: CSOKONAI VITÉZ MIHÁLYNAK HAMVAI Született 1773. Novemb. 17-d. meghalt 1805. Január. 28-d. ÁRKÁDIÁBAN. ÉLTEM. ÉN. IS! Az idézett kifejezést Ez in Arcadia ego formá­ban a 'hires történeti és tájfestő. Foussin alkalmazta először egyik képének címeiben, utána Harr­on, a­ki egyik Pouseiit ábrázoló képét óhajtotta ezzel a szálló­igével megjelölni, de használta Schiller is Auch ich w­ar in Arkadien geboren kezdetű költeményében, csak hogy a debreceni írókat ezekkel az argumentumokkal többé nem lehetett meggyőzni. Mert bármiként véleke­dett Poussin, Schiller és utánuk Kazinczy Árkádiáról, ott volt Barthélémy, a­ki Analkázisával Árkádiárl ezek­et mondotta: les paturages y sont excellsns, tar­teul pour les tncs stb., vagyis, hogy kitűnő legelőhely a szamarak számára. A debreceni idók nagy többsége BUDAPESTI HÍRLAP, (28 sz.) 1905. január 28.

Next