Budapesti Hírlap, 1905. január (25. évfolyam, 1-31. szám)
1905-01-28 / 28. szám
Vér uj életerőt ad!M O S E R S. E*terházy herceg volt JKA JCa, ^9» uradalmi orvos ÉLET-ELIXIR-je általános elgyengülésnél már rövid használat után a legmeglepőbb, leghatásosabb és legjobb sikert eredményez . roenteszer minden betegség ellen : bámulatos hatásával az előbbi természetes erőt ismét helyreállítja,fölvillanyozza az életszellemet, véresbíti az eszméket, nyomtalanul eltávolítja az idegek rezgését, gyengíti a köszvény, podagré fájdalmait és elhárítja ennek benyomását a bélrészekbe, tisztítja a gyomrot a benyálkásodó nedvektől, melyek emésztési nehézségeket, fejfájást és gyomorémelygést szülnek, egyszóval seküzdi a legtöbb betegségnek biztos forrását. Eltávolítja a bélgörcsöt a gyomorban, jó kedvre és derültségre ébreszt. Egy palack ára használati utasítással 5 kor, egy kis palack 2 kor, 50 fill. A szétküldés az összeg előleges beküldése vagy utánvét mellett a világ minden irányába pontosan eszközöltetik. Főraktár: TÖRÖK JÓZSEF gyógyszerész árnál, Budapest, Király utca 19. szám és minden nagyobb gyógyszertárban kapható. 67662 M és alkalmi cipők elegáns és tartós kivitelben. Dús választék minden kivitelben. NÖÍS írt-Atlasz, kivágott, világoskék és rózsaszínben •*•««««. 1.80 Szalonlakk, feherbor, kivágott csokorral 1.80 Szalonlakk, sevró, fehérbor, csattos ....»»*»••*»• 2.— Párisi, csattos sevró félcipők 8.50, 4.50, 5.50 Fehérbor, felfűzős........................................ 2.20, magas 8.50, 4.— Férfi sírt. Lakk regatta. ............................................ . • 8.—, magas fűzős 4.— Egész lakk, fűzős ......................... .4.50, gombos 4.50 Tiszti lakk vagy serró simacipő ......................................................4.50 Bőr, sevró fűzős vagy eugos .............................................................4.50 Borjúbőr ........................................... S.., fűzős 8.20 Kérje nagy képes árjegyzékemet, amit bérmentve és ingyen küldök. Nemtetsző árut ki cserelek vagy a pénzt visszaadom. Cipőkenőcs ingyen. — Budapest, -------Múzeum-körút 27 c. sz. Agulár Dávid: Divatillatszer különös eddig a utót nem ért intenzitással és finomsággal. Üvegje 9 K. Kapható minden finom üzletben. Egyedüli Carl Mislhano cs. és kir. ndv. száll. gyáros: lulli menhildy Köln, a Rajna mell. Fiók: Wien, TVfi, Heumühlgasse 3. Az egyedül létező valódi angol szépitőszerk mely már 2—8-szori bekenés után biztosan hat és a bőrnek nem árt. a BALASSA-féle valódi angol UGORKATEJ. Eltávolít minden arctisztátlanságot, kiütést, pattanást,szeplőt, májfoltot, borátkát (mitesserti stb. és az arcnak friss üdeséget, fiatalságot kölcsönöz. 1 üveg árami kor Ehhez ugorkaszappan I kor., pondret.20 kor. dési hely BLISSSS KOWBI Budapest -Erzsébetfalva 1. Kapható*minden gyógyszertárban. Főraktár Budapesten: Török József gyógytúrában, Király-utca 12. és Andrássyút 26 Dr. Egger Imeó ,Nádor-gyógytúra, Váci-körút 17., Zoltán Béla gyógytárában, V., Szabadság-tér, továbbá a következő drogériákban: Bezsinyi Frigyes, V. ker., Marokkói-utca 2., Fodor Márton, VII., Királyutca 42., Lux Mihály, IV., Múzeum-körút 7., Neruda Nándor, IV. Kossuth Lajos-utca 7., Molnár és Móser, IV., Koronaherceg-utca II. , gyógyszertára 4 ■■Ér V Kérje !el IgoTO Szigeti Lajos utódai Héjj és Stiasny Ingyen és bérmentve gazdagon Riasztott árjegyzékemet IOOO-nél több ábrával órák, arany- és ezüstárukról. Konrád János első óragyár Brüx 1298. sz. (Csehország.) Valódi nikkel horgony remontolt óra lánccal és bőrtokkal 2 frt 25 kr., 3 drb 6 frt 50 kr. Nincsen kockázat! Kicserélés megengedve, vagy a pénz vissza. A szabad. MIGNON Magyar mohikánok. Tizenegy elbeszélés. Irta Kemechey Jenő. Ára 15 korona. Bőrkötésben 4 korona 80 fillér. Kemechey a régi, az elmúlt magyar világ utolsó mohikánjainak az énekese. Szeretettel, mélabús mosolygással, könybe fakadt szemével kíséri sírjukba az utolsó típusokat. Könyvének értékét és érdekességét fokossza, hogy alakjai elevenen rajzolt képek, sőt, egy-egy kedves, meglepő történet hősei. Kapható a Budapesti Hírlap könyvkiadóhivatalában, a pénz előzetes beküldése mellett. szíjgyártók, nyergesek és bőröndösök Budapest VIII. Múzeum-körút 10. A legnagyobb raktárt tartunk nyergekből, lószerszámokból, mindennemű lovagló- és utazási cikkekből s minden készítményünk elegáns és tartós kivitelű. Ugy lófölszerelési tárgyakban, mint böröndökben és általában bármiféle utazási cikkekben a legfinomabb és legszebb kapható, mégpedig úgy a szerényebb, mint kényesebb igényeket kielégítő Téli lótakarók, száncsengők, szánhálók nagy választékban. Árjegyzék ingyen és bérmelve, a legjobb legbiztosabb és legolcsóbb szabályozható spiritusfőző. Ara 3 korona. Révai Oszkár fűtőkészülékek és fémárugyár részv.-társ. Buda- Ipest, Váci-körut 61. 82265 szerszámgépeket, (eszterga-,»atitkat, gyalu-, fúró-, csiszoló-, inarógiikket stb.) készít a Fegyver- és Gépgyár Részvénytársaság R (JDA pheste; in. IKrieper-feií Creme de Marperite tes. tfihftt t.Ptl i AflAn ártalmatlan Áe I o-tr Atralran Z L. t, Q n 11 látogatás, séta, bál vagy színház előtt előkelő hölgyeink és színpadi művésznőink legkedveltebb toilefete-cikke. Előnyei, hogy mindennemű fém- és festőanyagtól menüt használva sem támadja meg az egészséget Artaltes, tehát teljesen ártalmatlan, és így éveken igazolta. K— tó85a a**ltörvivíve. Eredeti nagy tégely kor. Fróbatégely 1 KRIEONEA OYOROT Óvakodjunk utánzatoktól! — Diszkrét postai szétküldés naponta! gyógyszertára a „Magyar Koronához” kor. UDAPEST, VIII., KÁLVIS-TÉR. Csakis KRIEGNER-félét tessék kérni KÜLÖNFÉLE. Hirlapi tudósítások Csokonai haláláról. Száza évvel ezelőtt, 1805 jan. 30-án tudatta a magyar közönséggel az akkori magyar irodalom vezéralakja, Kazinczy Ferenc, a Magyar Kurír 1805. évi 15-ik számában Csokonai Vitéz Mihály „hektikai kiszáramásban“ történt elhunytat. A debreceniek érzékenysége folytán ennek a hirlapi tudósításnak a Csokonai irodalomban óriási nevezetessége lett s egy olyan irodalmi körnek szolgált alapjául, mely közel két évtizedig gyűlölködés legkíméletlenebb lángjait gyújtotta a perlekedő felek lelkében. Kazinczy mélyen meghatva a fiatalon, sok nélkülözés és csalódás után elhunyt Csokonai halálán, mindjárt a tenetés utján megírta nekrológját, mely a Magyar Kurírban az alábbi tartalommal jelent meg: „Ér-Semlyénből, Debrecen mellett, Január 30-án. — Tegnap estve temeténk el Debrecenben látteraturánknak egy felejthetetlen diszét, Csokonai (Vitéz) Mihályt. Született ugyanott Novembernek 17-dikén, 1773. Meghalt Januárius 28-án virradóra, hektikái kiszáradásban. Nagy kedvességet nyert versei által, még nagyobbat azoknál, a’ kik ezet közelebbről ismerhették, szive’ szelíd és jámbor volta által; mert az 5 affecialt és nem, affecialt misanthropiájából úgy sugárlott ki mindig az emberi szeretet, mint affeciált eynizmusából az aesthetikai lélek. Utolsó nyavalyájában a’ mi nemes lelkű Szentgyörgyink volt mind orvosa, mind vigasztaló barátja. Úgy ment a’ halálnak, a’ mint azt az eszes embertől várni lehet; nem óhajtotta, de tőle nem rettegett. Emlékezete szánt lészen közöttünk; szent nekem minden esetben, éevezetesen poétái munkájira nézve, melyeket ezúttal is Publikumnak, mint nemsokára megjelenendöket, bénultatok; remélvén tiszteletet érdemlő anyjától, hogy ismervén fia eránt való barátságomat, nékem fogja engedni azt a’ szerelikét, hogy általam botsáttassanak közre. A’ mi a’ nyomtatványokból bejövend, övé lesz. — Lilláját, mellyet a nyomtató annyira tartóztatott, hogy három esztendő óta tsak negyedfél árkus készült el belöle. Novemberben én vettem kezemhez, ’s ez most Anakreoni verseivel, Dorottyájával, ’s minden egyéb munkájával egygyüvé nyomtatva fog megjelenni. Ezen rövid jelentesemet azon szép versekkel rekesztem bé, a mellyekkel barátja’ árnyékát Főhadnagy Fazekas Mihály Ur, kinek tanársával a munka kiadásában élni fogok, megtisztelte: Él-e a siron túl, vagy nem, az emberi lélek? Ezt a’ kérdésnek’ kérdését a’ mi VITÉZünk Fejtegeté, de mivel nem akadt nyitjára elölről, Tumanról akará még megvizsgálni. Azonnal Ketté nyílt az örök titkok kárpitja előtte, ő bement ’s széjjel nézett Látván az halandók’ Gyenge világa elöl elrejtett mennyei pompát, Gondolatit szárnyára véve a’ lelki hiteöség, És ő még fül nem hallott szent angyali hangú Énekek énekein kezdé ditsérni az élet’ Felséges volte mely várja az emberi lelket. Megtetszett kedves zengése az angyali karnak. ’S mennyei Múzsának lelkét ott fogta. Ez halmot Hamvai tisztelik és gyönyörű munkási hazáját Kazinczy Ferenc. Mindjárt a tudósítás megjelenése után iróbarátai véleményét puhatolta Kazinczy s megnyugvással tapasztalta, hogy a Csokonai munkái kiadására illetékességét egyhangúlag elismerik. Cserey Farkas Erdélyből még a Csokonai síremlék kezdeményezését is tőle várja, tudósításáról magasztalólag nyilatkozik , ugyanezt teszik a dunántúli írók is. Egyedül Debrecenben nem volt a Kazinczy tudósításának hatása, ott rögtön kifogásolták a Cs. mizantrópiájáról és cinizmusáról közölt megjegyzéseit, másodsorban pedig a kiadásra való vállalkozását vették rossz néven. Még Szentgyörgyi József is, Debrecen egyik legfölvilágosultabbembere, elítélte a Kazinczy beavatkozását, úgy hogy a feszültség Kazinczy és a debreceni írók közzött innen kezdve mind erősebbé vált. Kazinczy azon a véleményen volt, hogy Debrecenben nincs olyan literatus ember, aki jogosan és önérzettel vállalkozhatna a Csokonai munkáinak kiadására. Donfky Mártonról, — kinek Csokonairól szóló életrajza, mellesleg, min is a legjobb és legszebb magyar életrajz, — úgy vélekedett hogy megovidiusozná, Szilágyi megsziágyizná a kiadást, a Kiss Imre Lilla kiadását pedig eleve bárdolatlan ízlésűnek ítélte. Nyílt ellenségeskedést provokált ugyan a Kazinczy magatartása, de 1805-ben a háborúskodás még nem öltött nagyobb méreteket. A Hazai Tudósitások 1806. évi XIV. számában újra megszólalt azonban Kazinczy és a Cserey Farkas sürgetésére a Csokonainak emelendő síremlék ügyében fölhívást intézett a magyar publikumhoz. Márvány sireramlék fölállítását jelentette, melynek felső részében Lepe fogna lepdesni, közepén pedig a következő fölirás állana: CSOKONAI VITÉZ MIHÁLYNAK HAMVAI Született 1773. Novemb. 17-d. meghalt 1805. Január. 28-d. ÁRKÁDIÁBAN. ÉLTEM. ÉN. IS! Az idézett kifejezést Ez in Arcadia ego formában a 'hires történeti és tájfestő. Foussin alkalmazta először egyik képének címeiben, utána Harron, aki egyik Pouseiit ábrázoló képét óhajtotta ezzel a szállóigével megjelölni, de használta Schiller is Auch ich war in Arkadien geboren kezdetű költeményében, csak hogy a debreceni írókat ezekkel az argumentumokkal többé nem lehetett meggyőzni. Mert bármiként vélekedett Poussin, Schiller és utánuk Kazinczy Árkádiáról, ott volt Barthélémy, aki Analkázisával Árkádiárl ezeket mondotta: les paturages y sont excellsns, tarteul pour les tncs stb., vagyis, hogy kitűnő legelőhely a szamarak számára. A debreceni idók nagy többsége BUDAPESTI HÍRLAP, (28 sz.) 1905. január 28.