Budapesti Hírlap, 1905. február (25. évfolyam, 34-59. szám)
1905-02-19 / 50. szám
18 BUDAPESTI HIRILAP, (50. sz.) 1905. február 19. osztott iskolát állítanak. A középiskolák csak a népiskola hat osztályát végzett növendékeket veszik fel, es esetben a középiskolák osztályai leszállítandók.Majd vázolta a középiskola korai kezdésének társadalmi, pedagógiai, gazdasági és politikai hátrányait. Meghatározván a nemzeti iskola körvonalait, idézte a párisi világkongresszuson közelebb a tanköteles kor utáni intézmények tárgyában, közelebb (1000 aug. 3—6) elfogadott határozatokat. A kialakítandó népiskolát az egyévi katonai szolgálat kedvezményével, s a választói jognak a népiskola végzéséhez és a magyar nyelv tudásához k-5’pr«Ait]ív.,] kell biztosítani. A Szakszerű, érdekes előadást megtapsolta a közönség. A felolvasó azután átvette tagsági oklevelét. A dalolvasó-filés után a rendes tagok zárt ülése következett, ■" (Hangversenyek.) A kilencedik filharmóniai hangverseny március 1-jén lesz. Ezen a hangversenyen Buday Jernő tanár előadja legújabb hegedű versenyét. Beregi Oszkár, a Nemzeti Színház tagja, elszavalja Wildenbruck Ernő A boszorkány dala című költeményét, Ábrányi Emil fordításában. A vershez Schillings írt zenekari kíséretet . Major Gyula zeneszerző pénteken, február 24-ikén hangversenyt rendez a Royal termében. A hangversenyen kizárólag Major kompozíciói kerülnek előadásra. ~ Dobrányi Ernő zongoraművész hangversenye pénteken, márcájus 3-án tesz a Royal termében. -v- Sarasaié Pablo hétfőn, február 27-ikén rendezi, hangversenyét a Royal termében. Elő fogja adni többek közt a Kreutzer-szonátát, Orosz dalátiratait és új Don Juan-fantáziáját. — Gutbert Tvette február 23-ikán és 33-én rendezi két történelmi dalestéjét. Dalainak kíséretét a XVII. század hangszereiből összeállított kis zenekar szolgáltatja. Ezek a hangszerek a következők: Viola di gamba, viola d’ amore, quintono, klavicembalo, ■*' („Itália.“) Valamikor való igazságot hirdetett a latin szálló ige: inter arma silent nivisae; ma ezt is megdöntötte az idők rohanó árja. A harcok zaja közben is megjelennek és megszólalnak a muzsik s harc lévén általán az élet a létért való küzdelem forgatagában : a szelíd és gyöngéd muzsik is alkalmazkodnak immár a változott idők viszonyaihoz és vajmi ritka a procid negotus boldog állapota, a melyben valaki elvonulva várhatja a múzsa csókját s szentelheti még*3 életét a halhatatlanság örökbecsű és örökszép eszméinek. Íme, Bercediczy Albert, a Tisza-kabínai Imbuszminisztere ez évnek változatig zavarai,agy politikai háborúságai és sokoldalú hivatalos gondjai között ,előkészítette és sajtó alá rendezte Dáliáról szóló gyönyörű könyvének második kiadásit. (Júlia, úri rajzok és tanulmányok. Irta Berseviczy Albert. Száztizenhárom képpel. Második, bővített kiadás. Budapest, Frartkin-társulat, 1903.) Külsőre is ritka jelenség ez a könyv: pazar fénynyel van kiállítva, a könyvnyomdának iparművészeti remekéül. Papír, kötés és illusztráció egyaránt mintaszerű s finoman és stílszerűen alkalmazkodik a könyv tartalmához, amely érdemileg az olasz reneszánsz művészi alkotásaival foglalkozik. A könyv címlapján a költészet pompás allegóriája látható: Rafael egyik vatikáni stanza-jának szép másokra. A költészet: ez Berzevjczy művének képes jeligéje s valóban a költészet iránt való rajongó szeretet szól beszédes alakkal a könyvnek minden lapjáról, mondhatnám: minden sétából. Szerelmes ifjú nem gyöngédebb ideálja iránt, mint e könyv írója a napsugaras olasz föld ragyogó bája, költészete és kultúrája iránt. Fölkutatta minden szépségét s elragadtatással és gyönyörrel írja le — annyi tudással, hogy nemcsak írói, hanem ismeretben ■ kvalitásaival, alaposságával, világosságával és sokoldalúságával is imponál. Berzedviczy ebben a könyvben az olasz reneszánsznak nem* csak szépírója, hanem elsőrendű tudósa is. Ha egy épületet leír, nemcsak a szépségeit taglalja, hanem a struktúráját is, a szakszerű tudásnak teljes fegyverzetével. S a festészet és szobrászat műveinek ismertetésében is egészen egyéni, széleskörű és avatott műértő nyilatkozik meg. .. az a hév és az a szeretet, » melylyel « a könyv írva van, olyan közvetetlenné teszi hatását, hogy úgy érezzük, mintha nem is olvasnák, hanem valósággal átélnék azokat a szépségeket, amelyeket elibénk tár. Berzeviczy stílusa finoman és roppant gonddal cizellált ötvösmunka, mintha ez is a reneszánsz korában termett volna. Nyelve ritmikusés gazdag; mondatainak szerkezete olyan tőkéjét, mint a velencei Márk-templom, vagy a vicenzai bazilika bolthajtásai. Nincs bennük fölösleges vonás, egy fölösleges betű sem. Az ilyen munka, mint ez az Itália, gyönyörűségére vall az olvasónak, de örömére és Vigasztalására szolgálhat az írójának is. Mert elvégre a miniszter megbukhat!* polifikai áramlatok hallatermi között, de íó passzió, a mely ilyen szép könyvben megnyilatkozik, passzió a tárgyához és passzió az irához — nem bukhatik meg soha. Ide mindig vissza lehet térni s itt mindig meg lehet vonulni a közélet viharai elöl — azzal a tiszta és boldog öntudattal, hogy az emberi műveltségnek örök ideáljait, a tudományt és a művészetet s ezekben a nemzeti haladás eszméjét és a — halhatatlanságot szolgálja. —zik. * (Természet és Társadalom.) A Társadalomtudományi Társaság ma esti ülésén, melyen Pikter Gyula dr. egyetemi tanár elnökölt, ezzel a címmel tartott szabad előadást Löw Loránd dr. Kiindulva abból, hogy a szociológia az emberi társadalom jelenségeit természettudományi módszerrel kívánja földolgozni, fölveti mindenekelőtt azt a kérdést, alkalmas-e atermészetmlemányi módszer arra, hogy segítségével a társadalomtudományi problémák megoldassanak. A természettudomány a történés jelenségeiben az egymást állandóan kísérő eseményeket mint szükségképp összefüggőket mutatja be. Ez a módszer alkalmazható a társasélet jelenségeire és alkalmazzák rájuk mindama diszciplínákban, melyeknek tárgya az ember.. Maga a társadalom, mint társas lények kapcsolata más elbírálás alá esik. A természettudományok problémája, a létező fölismerése, a társadalomtudományok problémája, a létesítendő fölismerése. A kérdés az, mily módszerrel lehet fölismerni, mi a társadalmilag helyes cselekvés. Minden ilyen cselekvés akkor igazolható, ám mint valamely cél szükséges eszköze mutatható ki. Maga a cél megint mint egy további cél eszköze mutatandó ki. A végső célnak önmagában kell megtalálnia arcát, ezért nem lehet konkréten, csak formailag meghatározva, azaz csak irányt jelöl ki. A társadalomtudományoknak feladata e végső célt , fokozatosan konkrétté tenni, megvalósítani. ’Segítségével minden egyes pártprogramról, reformról tudományos szabatossággal megállapítható, hogy a végső célnak szolgálatában ill-e? A JS’olvasást a nagyszámú közönség, melynek soraiban számos hölgy is jelen volt, zajosan megtapsolta. * (Egyetemi zenekar.) Az Egyetemi Zenekar Lengyel Dezső karnagy vezetésével február 21-én, kedden este nyolc órakor a Katolikus Kör nagytermetei (Molnár utca 11) hangversenyt rendez, melyen közreműködnek :Mágay Panni, a Király Színház tagja, Koltay Ilonka, Körmöcsy Ilonka cimbalomművésznő, Somogyi Mór zongorattvüvész, Csorba István és Sztojanovits Jenő. * (Uj Idők.) A hét nevezetes eseményei közül Kossuth Ferenc bécsi utazását és a Botz-kiállítást mutatja be az Uj Idők rapstahl száma., A szövegrész*, bén vidám monológ, egyiptomi útirajz, novella, cikk, számos apróság és költemény, érdekes illusztráció tarthatja a számot. (Hungary.) A Srdonya Jenő szerkesztésében megjelenő Hungary című folyóirat legutóbbi száma érdekes cikkelyt közöl Magyarországról és a roma- nőkről, folytatólag ismerteti Vajdahunyad várát s ötletes választási képeket mutat be. Érdekes kisebb rovatok egészítik ki a füzet tartalmát. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — A Szemere Bertalan Nándori Királyi Táblája. Egy esmecsés véletlen nagybecsű ereklyét juttatott a minap a sárospataki jogakadémia birtokába: a szemere Bertalan, mint sárospataki „turista” által láts—1882-ban alakított Nándori Királyi Tábla sajátkezű jegyzőkönyveit. Ez a Nándori Királyi Tábla tulajdonképpen a mai jogi szemináriumok elődje volt. Sárospatakon Kövi Sándor, az országos hírű jogtanár alakított a XIX. század első éveiben a hazai jog ismeretébe bevezető praktikus iskola gyanánt egy vármegyét, melyet Sárospatak egyik kis hegyéről, Páncél vármegyének neveztek. Ez a vármegye,melynek főispánja maga Kövi volt, mindenben utánozta a vármegyei életet. Tisztújító Székeket, közgyűléseket tartott, ahol képzelt és valóságos országos kérdések felett vitatkoztak. A Páncél vármegye a múlt század huszas éveinek elején szűnt meg, illetőleg a helytartótanács által betiltatott, miután a megyei gyűlések olyan liberális eszméket kezdtek feszegetni, hogy a kormány jónak látta a reddis fészek megrendszabályozását. Szemere Bertalan, mint az akkori turista-ifjuság vezére, 1832-ben kieszközölte az iskolai vármegye más név alatt való felállításának engedélyezését. Megalakították a Nándor vármegyét és a Nándori Királyi Tábla-t. Ennek a Nándori Királyi Táblá ttok most előkerült jegyzőkönyveit ismerteti a Jogtudományi Közlöny hasábjain Finkey Ferenc dr. sárospataki jogtanár Szemére többször kiemeli a jegyzőkönyvekben, hogy az intézmény célja a törvény és beszédbeli prakszis, de prakszison kívül más fő cél itt még az erkölcs, a magaviseletben és mindennemű a!3 mulatozásokban, teendő nemes és fedhíl'-termád. A jegyzőkönyv térréaárca szerint s vármegyén vitát tartottak, üzenetet váltottak és perokét tárgyaltak. A tábla megkövetelte az ügyvédi kényszert és e végből ügyvédi cenzúrát, tartott,, az erre jelentkezőket az ifjúság köréből választott személynek és az általa kinevezett vizsgáló-biztosok egraminálták. MikorSzemere Bertalan megvált az akadémiától és ezzel együtt a vármegyétős akkor a Királyi Tábla Szemere érdemeit jegyzőkönyvileg megörökítette. — Papp Ferenc itthon. Tavaly októberben történt, hogy Kapatics Mihály levélhordó táskájából elveszett egy tizenkétezer koronás briliáns ékszer. A rendőrség napokon át hasztalan kereste a tolvajt, végre egy jelentéktelennek látszó öngyilkosság révén kiderült az ékszerlopás minden titokzatossága. A Lukács-fürdőben agyonlőtte magát Kapatits Anna, a kárvallott levélhordó tizenhét esztendős leánya s hátrahagyott levelében megvallotta, hogy az ékszert ő lopta el az édesapja táskájából. A boldogtalan teremtést a szerelem vitte a bűnre. Egy elzüllött gavallér, Papp Ferenc házasságigéretével rávette a lopásra s a mikor az ékszer a felbujtó kezében volt, megszökött a régi szeretőjével, Imrédy Kálmánnéval A szökevények szerencsésen eljutottal Amerikába, ahol várta őket a budapesti büntetőtörvényszék elfogató parancsa. Azonban Papp Ferencnek sikerült az amerikai hatóságot megtévesztenie. Kijelentette, hogy nem a keresett tolvaj s az amerikaiak fölültek neki. De a múlt hónapban bujdosása közben mégis rajtavesztett. A newyorki detektivek fölkutatták Clevelandban s magukkal vitték a kikötővárosba, ahol kétségtelenül megállapították a személyazonosságát. A kiadatási eljárást a múlt hónapban befejezték, s Papp Ferencet visszakísérték Magyarországba, ahová e hónap elején érkezett meg Clevelandból Hamburgig, ahová a magyar-osztrák nagykövetség két embere kísérte, Hamburgból az osztrák határig német csendőrök kíséretében utazott, Marchegyben pedig a budapesti fogház hat börtönére vette pártfogásába az elzüllött embert. A szeretője, Imrédy Kálmánné Amerikában maradt, mivel az ő kiadását nem is kérték. Papp Ferencet, aki a vizsgálóbírónál töredelmesen vallott, lopás bűntettére való rábírásért helyezték vád alá s ügyében március másodikára tűzték ki a tárgyalást. Az ítélőtanácsban Sárkány, Lajos fog elnökölni, védő Lednicsky Jenő dr. lesz. *— Korrupció a horváti bíróságoknál. 3 Zaszlava egyik legutóbbi száma érdekes leleplezéseket közöl a zimonyi és az ó-páznai bíróságoknál uralkodó korrupcióról. Az ó-páznai járásbíróságnál, írja az idézett újság, az irodaszemélyzet botrányos módon sarcolja az ügyfeleket. Panasznapokon csak az a fél jut a bíró elé, ki a folyosókon őrt álló vámpírok falánkszát át tudja törni, természetesen busás borravaló fegyverével Egyik fél egy írnokot föl is jelentett fölebbvalójánál, ez azonban megtagadta a panaszfölvételt s a fél akkor a zimonyi adóhivatalnál adta jegyzőkönyvbe a panaszt. Ilyen körülmények mellett természetes vigan folyik az ügyfelekkel való üzérkedés, seftelés. Az ó-páznai telekikönyvnél szabály szerint díj- és bályogmentesen kiadandó telekkönyvi kivonatokért hatvan korona díjat sajtoltak ki egy zalánkeméni paraszttól Sőt az illető nyugtát is adott az összegről. A telekkönyvi bekebelezésnek gyorsabb foganatosításáért pedig ugyanennek. az embernek 170 koronát kellett fizetnie és ezenfelül még három hordó bort és egy sertést kellett adnia a jeles férfiú előzékenységének jutalmazására. — Idilikus állapotok vannak, úgy látszik, Zimonyban is. Ott röviddel ezelőtt egy Bugarovics nevű kereskedő jutott csődbe. Tömeggondnoka, Dézsma, (Deitelbaum) Jakab ügyvédet nevezték ki. Mint a Zasztava írja, a csődtömeget alaposan megdézsmázták nagyrészt széthurcolták. A tömeggondnok írnokánál mázsaszámra voltak áruk fölhalmozva, melyeiket egyesek potom árban megvettek. A hitelezőknek alig jutott valami. Dézsma tömeggondnok ellen fegyelmit indítottak, de fölmentettel, enért nem volt bebizonyítható, hogy ez a dézsmálás az ő tudtával történt. Nemsoká Dézsma ismét tömeggondnok lett A Krsztits-féle csődtömeg leltározásánál Paulovics kir. közjegyző működött közre, de a tömeg javainak biztosítása az előbbi eset tapasztalatai ellenére mégis csak igen gyönge volt Ismétlődött hát a dézsmálás játéka. A járásbíróság följelentés folytán vizsgálatot indított ugyan, de az elharácsolt áruknak csak egy csekoly része került meg és csak hónapok múlva. Hol? Csodálatosképp ismét Dézsma tömeggondnok írnokánál, az egyik becsüsnél, az egyik a leltározásnál alkalmazott segédnél s még másoknál.. Ha a Zaszlavánek e vádjai valók, bizony nem sok öröme lehet a jogkereső közönségnek. — Panasz egy ügyvéd ellen. Megírtuk annál? idején, hogy Karátsonyi Aladár gróf uzsorával vádolta. Rozgonyi Jakab dr. fővárosi ügyvédjét.. Az ügyészi vádirat ellett Rozgonyi védője, Csakz Sándor