Budapesti Hírlap, 1905. február (25. évfolyam, 34-59. szám)

1905-02-22 / 53. szám

BUDAPESTI HÍRLAP. (53. sz.) 1905. február 22. IS­ gatóság min­tt az itt fölvonáshoz ragyogó és korhű, jelmezeket és díszleteket készíttetett. — Rákosi Vik­tor és Malonyay Dezső darabját, az Elnémult ha­­rangok­at holnap adják tizedszer. Az újdonsággal a Nemzeti Színház az idei szezon egyik legnagyobb művészi sikerét aratta. Az Elnémult harangok min­den eddigi előadása zsúfolt nézőtér előtt folyt le s az érdeklődés a darab iránt, oly nagy, hogy a leg­több jegyet elővételben adják el. Az Operahfc-ban csütörtökön Guerra és Szikla új ballétje, az Álom kerül színre. A ballet előbb Po­­­dini egyfelvonásos dalművét, A csavargó és a király­­leányt adják. A péntekre elhalasztott Ördög Róbert előadását a másnapi turista­bálra szükséges munká­latokra való tekintetből a rendes időnél korábban, fél hét órakor kezdik. A Vígszínház igazgatóságát az­­Arany patkó nagy sikere arra indította, hogy Radelburg Gusztáv­nak egy másik vidám darabját, a Grosstadtluft-ot is megszerezze. Az újdonságot, a­melyet a jövő sze­zonban fognak bemutatni, Faragó Jenő fordítja és magyar címe A főváros lesz. Az Aranykakas, a Mozgó fényképek és az Arany patkó után, a­melyek mind nagy sikerrel kerültek színre. A főváros lesz Kadelburg negyedik darabja a Vígszínházban. * (Gyermekm­ű­vészeti kiállítás.) A Gyer­mektanulmányi Bizottság kezdésére az idén szeptem­ber hónapban Budapesten országos és nemzetközi Gyermek­művészeti kiállítás lesz. A kiállítás célja olyan adatok gyűjtése, melyek alkalmasak arra, hogy a gyermekinek kutatását és a gyermekek általános, különösen­ pedig művészeti és technikai nevelését elő­mozdítsák. Ennek a szerfölött érdekes és nagyfontos­­ságú kiállításnak az ügyében ma délután ülés volt a Középponti Városházán, Bárczy István tanácsos ve­zetésével. Az ülésen, melyen több kiváló pedagógus és szakember vett részt, főbb vonásokban megállapí­tották a kiállítás tervezetét. A kiállítás osztályai a következők lesznek: I. Gyermektanulmányi osztály; a) csoport: A gyermekek ösztönszerű rajzai. Ebbe azok a rajzok tar­toznak, a­melyeket a normális és abnormális elméjű gyermekek, a saját ösztönükből kifolyólag, játéksze­­rű­en, akár emlékezetből, akár természet után készíte­nek. Itt helyet foglalnak az iskolákban, kisdedóvók­ban és családokban készült gyermekrajzok, valamint külföldi és a kultúra alacsony fokán álló népek rajzai. b) csoport: A gyermekek ösztönszerű kézimunkái. Ebben olyan munkák lesznek kiállítva, a­melyeket a gyermekek vagy a játék kedvéért, vagy valamely prak­tikus célból készítettek, a saját ösztönükből kifolyólag. II. Oktatástani osztály. a) csoport: Népiskolai rajz­­oktatás. Itt a népiskolákban s a, vakok, siketnémák, hülyék stb. intézetében folyó rendszeres rajzolgatás tárgyait állítják­ ki. b) csoport: Kisdedóvók alaki foglalkoztató eszközei. Eben a csoportban a kisded­­óvókba járó gyermekeknek a rendes foglalkoztatás közben készült munkája talál helyet. .c) csoport: Ké­zimunka-oktatás, a­mely csoport az iskolában, vagy az iskolával kapcsolatosan végzett tervszerű kézimunkát foglalja magába. Ki van belőle zárva az iparszerűleg űzött kézimunka, pl. Művészeti osztály; a) csoport: Szemléltető képes, továbbá a gyermekek számára ké­szült illusztrációk és képeskönyvek, b) csoport: Minta­­iskola-terem. Ez egy szépen fölszerelt iskola-terem berendezése lesz. IV. Ipari osztály: Hazai és külföldi készítményü játékszerek. V. Zenei osztály: külön­böző gyermek­dalok, táncok és daloskönyvek kiállí­tása. — A mai­ ülésen elfogadták a kiállítás bizottsá­gának a szervezetére vonatkozó előterjesztést is. (Krászt Lajos adományai.) "Krászt Lajos, a Nemzeti Szalon igazgatója, újabban ismét nagyér­­tékű adományokkal gyarapította kulturális intéze­teinket. Az Országos Képtárnak ezerháromszáz régi magyar metszetet, arcképet és rajzot, a Nemzeti Mú­zeumnak ezerkétszáz régi magyar művészettörténeti vonatkozású levelet, a budapesti tudomány­egyetem mitörténeti múzeumának háromszázötven képet, a Tu­dományos Akadémiának ütvén Széchenyi-képet és szobrot, s a Petőfi-társaságnak harmincöt Petőfire vonatkozó képet és ereklyét adott. # * (Lotz-képek.) Lotz műveiből egy kis gyűj­temény van eladás végett letéve az Egg­enburger-féle műkereskedésben , a Kecskeméti­ utcában. Ugyanott legjobb hazai művészeink kisebb műveiből új so­rozat * (Magyar színészet Kenyorkban.) Ken­­yorkból írják lapunknak, Mátray Józsefnek, a Magyar Színház volt tagjának igazgatásával Newyorkban, a Manhattan Lyceum-ban magyar szín­társulat működik, mely a minap szinte hozta egy Amerikában élő honfi­társunk, Ujfálussy ■ Ferenc Pénz című színművét. A darabot nagy tetszéssel fogadta a newyorki magyar­ság, a­melyet Mátray minden előadásával jobban-job­­ban meghódít. A darab főszerepeit Mátray József és a­eio Mátrayné Vilma játszották. Különösen, a második­­ felvonás végjelenetéb­en megrendítő hatást gyakorol­tak a közönségre s számtalanszor kellett a lámpák előtt megjelenniük. A darab többi szereplői is, kik közül B. Erdélyi Ilona és Heltay említendők meg, sikerrel mű­ködtek közre. Reméljük, hogy Mátraynak sikerülni fog Amerikában állandósítaná a magyar színészetet, a­minek sikerét melegen óhajtanák mi is, mert az ame­rikai magyarságnak szüksége van arra, hogy a társa­dalmi élet is a színészet állandósításával lüktető erőre kapjon. Mátray és neje egyébként most egy részvény­­társaság alakításán fáradoznak, még pedig elég sikerrel.­­ (Major Gyula hang­versenye.) Major Gyula pénteken, február 24-ikén hangversenyt ren­dez a Royalban, melyben legújabb műveit mutatja be a közönségnek. A hangverseny műsora a következő: 1. Magyar szonáta, pályadíjnyertes mű­, előadja a szerző. 2. Gordonka-szonáta (kézirat, első előadás), előadja Lier Jakab és a szerző. 8. Délről északnak (öt szimfonikus költemény, kézirat, első előadás), előadja a szerző. 4. Gordonkaverseny, előadja Lier Jakab. S. Részletek a Széchy Mária című operából, énekli Szterényi Malvin. * (Német színház Londonban.) Az idei teli évadnak az angol fővárosban új érdekessége van: ál­landó német színház. A nagyszámú németek szívesen látogatják előadásait és gondosan titkolt önérzettel hasonlítják össze saját drámairodalmukat az angolo­kéval, színészeiket az angol komédi­ásókkal. De a lon­doni sajtó és az angol publikum némileg más nézet­ben van a jeles vendégekről. Sorra került Haupt­mann, Sudermann, Hartlebeu, Fulda minden neveze­tesebb darabja, nem is említve a kevésbbé jelentékeny szerzőket és sorra bukott valamennyi. Csöndesen, iro­nikus részvéttel temették el őket és gyászbeszédükben a legkiválóbb lapok is tárgyilagos nyugalommal emel­ték ki: mi az a mai német írókban, a mi otthon erény és idegenben bukásuk előidézője. Az angolok mosolyognak a misztikus után való erőltetett hajszán, mert világos értelmüknek nem kell sem Rautendelein, sem a Magános emberek őrült és hidegszívű filozó­fusa; a szennyesben kéjelgő realizmus ellen föllázad ismert és méltán nagyratartott érzékük a tisztaság iránt; a német romantika dagályos és hazug páto­szával, üres rifficitü­eigelésével vissza­tetsző nekik; még legtöbb lelki rokonságot vallanának a pietisztikus drá­mával, a­milyen Sudermann Keresztelő Szt. Jánosa, de ép és megvesztegethetetlen ítéletük itt is kiér­i a Szándékosságot, a tendenciát, mely ugyancsak messze esik az igaz vallásosságtól. S­ ha a maguk részéről összevetik ezzel a sokféle, változatos, de éppen nem mély és m­indenekfölött vértelen irodalommal a ma­guk egészséges, talpraesett, néha együgyű, de mindig becsületes és jóhiszemű drámáját: kezd nőni hosszú ideig megalázott önbecsülésük és nincs okuk szégyen­kezésre. A német szánjátszó-státus először őket is meglepte és megragadta reális igazságával, de hosz­­szabbi szemlélet után megtalálták e stílus kulcsát, lát­ják a színészi szintézis verejtékes munkáját, az apró megfigyelések, emberi adatok nagyon is tudatos föl­­használását — és ez sem imponál többé. Érdekes és okulásban gazdag a német színészek és színműírók sorsa Londonban és nem volna egészen meddő dolog, ha tankágait a maga idején mi is gyümölcsöztetnők. * (Egyetemi zenekar.) Az egyetemi hallga­­tók kis házi­ zenekara ma este hangversenyt rendezett a Katolikus Kör termében. A műkedvelő társaság előadta Kéler Béla, Makler Andor és Lengyel Dezső egy­etem művét. A hang­versenyen közreműködött Kottai Hana, Körmöcsi Ilona, Fligl József, Csorba István és Somogyi Mór. * (Debrecen történetéből.) A hatalmas, múlt­jára és magyarságára büszke Debrecennel foglalkozik az a három füzet, mely szerzőjéül Zoltai Lajost valja. A szerző, mint újságíró éveken át egyik dísze volt a debreceni zsurnalisztikának. Újságíró tulajdonságai érvényesülnek mindenek fölött a három tanulmányá­ban. Ezek teszik vonzóvá, érdekessé, élénkké munkáját. Zoltai később bevette magát a város közlevéltárába s tíz év óta olyan tevékenységet fejt ki, a­mi ilyen hi­vatalban szinte példátlan. Itt fejlődött ki írói egyéni­ségének­­ama másik oldala, az adatok fáradhatatlan fölhalmozása. Az a meggyőződés, hogy a legcsekélyebb történelmi szalmaszálnak is értéke van. Le kell pré­selni mindent, mert hasznát lehet venni a maga helyén. Töméntelen fáradság látszik meg e munkában, írójuk százezer levélből, ócska számok tömegéből olyan szer­számokból, a­mit más fölhasználatlanul dobna félre, derekas épületet épít. Ha még egyszer megírják a Ne­mes Város történetét, alaposabban, mint Szűcs­ István és a fejlett történetírás tapasztalatainak teljes fölhasz­nálásával, az új h­istórikus­nak a legértékesebb for­rása. Zoltai munkái lesznek. — Debrecen a török­ ura­lom végén: ez a három közül a legvaskosabb. A­kinek csak egy csöpp történeti érzéke van, nyelvcsettintva olvassa már az első lapjait is. Régi jegyzőkönyvek za­matos stílusában — a debreceni nótáriusok finom sti­liszták voltak — adja elő, mi minden sarcot kellett fizetni török részre, német részre, sőt még a kuniénak is. (Vitéz Thökölyvel nem a legjobb lábon állott Deb­recen.) A humor is megcsendül az elbeszélésben, hogy milyen leleményes tudott lenni a török az ajándékra való alkalmak reszelésében. Zoltaitól tudjuk meg, mi a nyargaló, a patkópénz. (A lovas törökök kapták,a­mi­kor valami ürügy alatt bejöttek a városba.) Ajándék járt a basának, ha ajánlólevelet adott a fényes portára induló követ atyánkfiainak, ajándék, ha szer­telen követeléseiből leszegett, ha a sarcoltatá­­sok ellen hozott védleveleket elolvasni kegyes­kedett és iha . . . . de ki tudná fölsorolni mindazt a temérdek esetet, mikor kénytelenségből ajándékot küldött Debrecen bírája. Aztán jött Basa­rám ünnepe, mikor a mecset padlójára debreceni gyékény, a basa asztalára debreceni élés került. Egy­­ esetről tud Zoltai, a mikor „Isten megtekintette a­ debreceniek sok fáradságát (igy írja az egykori kró­nikás) és az eb szájából a ragadt prédát rész szerént kivonta.“ A jeles kajmekám visszaadatta a kegyetlen Juszuf basa által elharácsolt kincsek egy részét. Persze a vizsgálatot teljesítő Kapucsi basa „megdolgozása“ sem csekély pénzbe került, Debrecen urai mindig értették a jó szomszédság ápolásának módját. A tö­rökön kívül dénárral, kövér marhával halmozták el a basánál basabb labanc-kapitányokat. Ibrányinak elég volt száz szekér tövis, Horeczki kommendánsnak élés, bor és puskapor kellett. Sport­kapitánynak a kedvese beteg volt, természetes, hogy Ecsődről Deb­recenbe küldött dél­ígyáimülcsért meg medikusért". Végül még egyet kell felemlítenünk. Zoltai könyvet nyelvészeink, elsősorban az uj Nyelvtörténeti Szótár munkásainak" a figyelmébe ajánljuk. A debreceni nyelv, melyet Arany legméltóbbnak talált, hogy a magyar irodalmi nyelv gerincét alkossa, a debreceni nyelv kezdeteit még eddig egy ízó sem dolgozta föl úgy, mint Zoltai Lajos. Ők haszonnal forgathatják, mások élvezettel. A könyv bolti ára 4 korona. Meg­rendelhető a Budapesti Hírlap kiadóhivatalában, mint­­a szerző többi munkája is. Debrecen. (Közgazda­­sági adatok.) 1904. Ára 60 fillér. — Debrecen és vidé­kének urai 1200—000 közt. Ára 60 fillér. * (Színészeti Akadémia.) A kultuszminisz­térium tudvalevőleg a Színművészeti Akadémia cél­jaira megvásárolta az Uránia Színházat. A kincstár az Uránia-egyesnlettel, mely eddig kizárólag bírta a színházat, szerződést kötött, melynek értelmében a a hét néhány délutánjára a színpadot oktatás cél­jaira, minden szombaton pedig előadásra használja az Akadémia. Ezeken a szombati napokon vagy nyil­vános főpróbák lesznek meghívott közönség előtt, vagy pedig bemutató előadások, a­melyekhez szükségkép­pen át fogják alakítani a színpadot és a nézőteret is. Az első nyilvános előadás jövő szombaton lesz. A jövő hónapban az idén bemutatásra került darabok és újabban betanult drámai művek kerülnek színre. A jegyet a szomati előadásokra (a főpróbák kivételé­vel) mérsékelt áron az Uránia jegypénztára árusítja, minden elővételi díj nélkül. * (Elmaradt közgyűlés.) A Magyar Törté­nelmi Társulat ma délutánra hirdetett közgyűlését, minthogy nem jelent meg összesen negyven tag, az alapszabályok értelmében március hónap 2-ára ha­lasztotta. (A pápavidéki nyelvjárás.) Simonyi Zsig­­mond kitűnő nyelvészeti füzetei közül már a 17. szám jelent meg és Beke Ödön tollából a pápavidéki nyelv­járást ismerteti. A szerkesztő a helyes munkamegosz­tás alapján lassankint földolgoztatja nyelvünk összes dialektusait olyanokkal, a­kik közvetetten érintkezés­ből ismerik a tájszólást és az ő iskolájából kerülvén ki, alapos és a tudomány színvonalán álló tanulmányok­ban, jelesen bevált módszerrel dolgozzák föl anyagu­kat. A jelen füzet kiadását a nemes Veszprém vár­megye és a pápai Jókai Kör, egyike legtevékenyebb irodalmi egyesületünknek, anyagilag is támogatták. A dunántúli­­nyelvjárás a külön területének hangtanát, alaktanát, mondattanát és speciális szókincsét, nép­­nyelvi hagyományait mutatja be a szerző ötödfél íves értekezésében, melyet a térkép tesz szemléletesebbé. A füzet az Athenaeum kiadása és két korona az ára. * (Örmény museum.) Az Örmény Múzema­­Egyesület Szamosújváron vasárnap délután tartotta alakuló közgyűlését Szongott Kristóf szervező-bizott­sági elnök vezetésével. Herrmann Antal előterjesztette a szervező­bizottság jelentését, Merza Gyula pedig be­mutatta az alapszabály-tervezetet, melyet a bizottság egyhangúlag elfogadott. Majd megválasztották a tisz­tikart, elnök Dániel László országgyűlési képviselő,­ alelnök Tódorfi Lukács polgármester,­titkár Pap Gusz­táv dr. lett.

Next