Budapesti Hírlap, 1905. május (25. évfolyam, 120-149. szám)

1905-05-12 / 130. szám

280.000 te­­sjátó 16 koronával. 1 drb 3%-os osztrák­ földhiteligérvény-Húzás május 15-én. Főnyeremény K. 90.090, ára K. 5.50 1 drb 4°/p-os magyar jelzálogigérvény. Húzás május 15-én. Főnyeremény K. 70.090, ára K. 4.— 1 drb Magyar nyereményigérvény. Húzás május 15-én. Főnyeremény K. 100.000, ára K. 8. 81562 Összesen: K. 17.50 is itt csat 16 K. Mercurbank, Váci­ utca 37.­ Budapest, IV. ker., Mercur-palota, a kontinensen a legerősebb jod-brom gyógyfürdő. Gyógyeredmények meglepők. Megnyílt május hó 1-én. 240 kényelmesen fölszerelt lakó­szoba. Szanatórium, gyógytár, zongora-, olvasó- és­­billiárd­­terem, lavin-tennis,­­térzene. Katonatiszteknek, államhiva­talnokoknak elő- és utóévad­ban 50% kedvezmény. Prospek­tussal szolgál az igazgatóság. Posta helyben. Vasúton 4 óra alatt Budapestről. Hivatalos orvos: Dr. Kallós Jenő. Otthon végzendő kúrára az ásványvíz használati utasítással megren­delhető a fürdő-igazgatóság­nál és Videskuty­a*. főés áru­sítónál Budapesten. 83957 Saját műhelyben készült BUISe részletfizetésre is kapható KLEIN GYULA bútor termeiben, Budapest VII­. Erzsébet-Körút 36 János vitéz. Daljáték három felvonásban. Irta Bakonyi Károly, a verse­ket Heltai Jenő, zenéjét szer­zete Kascsóh Pongrác. Ára 2 korona. Kapható a Buda­­p­asti Hírlap könyvkiadóhiva­­talaiban a pénz előzetes bekül­­dése vagy utánvét mellett. SZLIÁCS (Vasúti állomás) Zólyom megye — Felső-Magyarország — legel­s­őren­dű női fürdője. A kontinens egyedüli természetes vasas hőforrása. Az idény május 15-től szeptember 30-ig tart. A saját kezelés alatt álló Radvánszky-féle épületek házcsoportjában 1­­2 legmodernebbül berendezett 120 lakószobát magas­­­ban foglaló szálloda, melyek közül a „Bristol“ 1902-ben teljesen újonnan lett felépítve; egy családi villa, egy­­ étterem), a folyó évben is a következő kedvezmények ] nyerhetők: 1. Előidény május 15-től június végéig, 2. 40% árkedvezmény úgy az elő-, mint az utóidény alatt. X.akás­­i megrendeléseket és mindennemű tudakozódást azonnal­­ elintéz a Radvánszky-házak gondnoka, Szernáth, Béla,­­ Szliács. E házban lakik Grünwald dr. orvos, királyi­­ tanácsos is. 81746 6. Csokonai Vitéz Mihály: Nagyméltóságu vászonköi Zichy Károly gróf urnák — és Nagyméltóságu Nagy­­károlyi Károlyi József gróf urnak — mint Szath­­már vármegye instellálandó főispánjának, (cum notis musicis). 7. lengyel József szenior ur nevenapjára írott versek. 8. Különféle versek gyűjteménye Cso­konai és mások műveiből. 9. Hálaének Széchenyi Fe­renc grófhoz 1802. 10. Csokonai Vitéz Mihály német versei, egy részben saját kézirata. 11. Az Istenek osz­­tozása s egyéb kisebb költemények. (Másolatok.) 1809. 12. Az Istenek osztozása. (Töredék. Csokonai által írott eredetiről másolva.)­­A közölt sorozatban vannak a Csokonainak tulajdonított s az ő neve alatt szereplő pajkos versek is, melyek eddig sehol sem voltak közzétéve. Ezeken kívül kiadatlan művei számra nézve a­ tizet meghaladják, leveleiből pedig a legérdekesebbek, a Széchenyi Ferenc grófhoz és ne­jéhez írottak nem voltak összegyűjtve és közzétéve mai napig sem. Kiadatlan művei mellett egy teljes, a költő talentumához méltó Csokonai életrajz legfel­tűnőbb hiánya az irodalomnak, s ez a hiány is úgy jelentkezik, hogy a Csokonai halála százéves forduló­ján rámutat a közönyre és mellőzésre, melyben a Csokonai emlékét részesítették. Legjobb életrajza Dorm­by Mártontól való. 1816-ban jelent meg Pesten s ma könyvárusi forgalomban egyáltalában nem kap­ható. Könyvtárakban is a legnagyobb ritkaság, úgy, hogy még az irodalmi kutatás számára is csak ne­hézségek és akadályok leküzdése árán közelíthető meg. A Hadi­torna Brüsszelben, Július és augusz­tus hónapiban Brüsszelben érdekes haditornát fognak rendezni. A hites régészt, Cuvelier Józsefet bízták meg legfőbb helyről a rendezéssel, a­ki azóta a bur­­gendi ház levéltárában kutat, hogy teljesen korhű já­tékot, lovagi, tornát mutathasson be. Sikerül is, a bl­ues Charolais-i gróf, kit a história Merész Károly ne­jves, isimér* lovagi játékát bemutatnia, melyet a hires 'KOSZVE W.­ISCHIAS, " az TUDATOK-tól Iszap- és Ji©forrásait'(60° C) a­ világ összes or­vosai első helyen ajánlják. Specialis, a beteg szervezetéhez szabályozot fa­iszap gyógymódok. 2000 vendéget befogadó fürdőhelyiségek. Villa­mos Zander-intézet. 100 holdas őspark. Modern szállók, villák, penziók (5—30 kor.), karszalon, színház, játszóterek, csolnakázó, uszoda. Télen, nyáron nyitva. Látogató: 10.000 vendég. Prosp. díjm. küld a fürdőig­azgata­ság­. 81034 k­okusz-zsír aS a legfinomabb minőségben, 5 kilós postacsomagban 5 korona. 60 fillérért szállít 84292 Rebenwuxszel és Gigausz Budapest, Laudon­ utca 3­1. szám. S&SBT Minden csomaghoz ortodox csatolva. "SSSIS Gróf Stubenberg József pincészetéből sa­ját termésű érmel­­léki hegyiborok kaphatók. 1852,1868, 1883, 1885, 1888 és később termett ó-borok palackokban és hordóban. 1904. évi termésű uj-bor hl. 36 kor. Próbaminták, 5 kg os postacsomag 2.50 kor. Bővebb tudósítást és árjegyzéket ad a számtartói hivatal Székely hídon (Bihar megye). 83119 Vaszary Béla Egy szép história a vitéz Francziskóról és az ő feleségéről. Ára 2 korona. Kapható a Budapesti Hírlap köny­vkiadóhivatalában a pénz előzetes beküldése vagy után­vét mellett. Kiskarnak „Egy szép história a vitéz Francziskóról és az ő feleségéről“ című régi verses históriája arra lelkesítette a mai nemzedék egyik poétáját, Vaszary Bélát, hogy újra meg­­énekelje.­­ Az új szerző a tizenkét énekben és egy elő­­énekben könnyen pergő csi­nos költői nyelven újítja meg a régi történetet. Sok szeren­csével vegyíti bele a régi krónikás hangját a modern költői nyelvbe, a­mi bizonyos eredetiséget ad vetélésének. Epikai nyugalommal ömlik Iova elbeszélésének folyama és a­ki a féltékeny Francziska, a hűséges asszony és az álnok Kasszander lovag történetét ebben az új köntösben olvassa, nem bánja meg. lovag atyjának, jó Fülöpnek óhajára rendezett. A lo­vagtorna 1452-ben a brüsszeli nagytéren folyt le. A gróf hadiellenfele Lassing gróf volt, a ki már ismert volt vitéz fegyverforgatásáról. Károly volt a nap hőse, tizennyolcszor tört lándzsát és a hercegnő kezéből fo­gadta az első díjat. Az egész játékot a tisztikar gár­distái és tüzérei fogják bemutatni megállapított sza­bályok és emlékek nyomán.­­ Különös eljegyzési szertartások.­­Külö­nös kelet-ázsiai eljegyzési ceremóniákról olvasunk egy francia újságban; ezek a szertartások oly meg­lepően furcsák, hogy az a néhány európai, a­ki eset­leg jelen lehetett, a bámulatból alig tudott föl­­oc­súdni. Kokinkinában például az eljegyzésre való előkészület föltűnően hasonlít a párbajra való előkő­­készülethez. Mind a két ellenfél tanukat nevez meg; ezek a legfélelmetesebb esküdözések közepette a leg­kiválóbb varázslókkal tanácskoznak a szerződő felek jövőjéről és miután az ősök templomában megkér­dezik mindkettőjüktől, hogy a tervezett szövetség kedvükre van-e, vagy nincs­­ borzasztó lárma és szi­dalom között a hozományról tárgyalnak és az aján­dék mennyiségéről és minőségéről­­pontos jegyzéket készítenek. Csak ezután állapítják meg a napot, a­melyen a menyasszony és a vőlegény egymást köl­csönösen meglátogatják. Ez a látogatás is szerfölött furcsa. Az első látogatás alkalmával a jegyesek egy­más arcába egy marék rizst dobnak. A harmadik lá­togatásnál egy európai még akkor sem maradhatna komolyan, ha rögtön lefejezéssel fenyegetnék. A ne­vetéstől majd oda lesz az ember, ha látja, hogy mi­lyen lehetetlen hajlongást és tagelficamodást visznek végbe, hódolatuk és kölcsönös tiszteletük kifejezésére. Mindez azonban csak az elsőrangú házasságnál tör­ténik, azaz az előkelők eljegyzési ceremóniája alkal­mával. A másodrangu emberek megelégszenek keve­sebb hókuszpókuszszal is. Lapuban az eljegyzés nap­ítéletmásolat. 1905. B. VII. 163. fi felsége a király nevében. A budapesti kir. i büntető járásbíróság rágalmazás vét­sége miatt vádolt Lefkorics Mór elleni büntető ügyben 1905. évi március hónap 1., április hónap 14. és 26-dik nap­ján Krigel János kir. aljárásbiró által a magánvád képvise­letében eljárt Briglia Béla dr. ügyvéd és Reichfeld ír or dr. ügyvéd, mint védőnek és Mayer Géza dr. joggyakorlók­nak, mint­ jegyzőkönyvvezetőnek közreműködése mellett meg­tartott nyilvános tárgyalás folytán,­­a vád és védelem meghall­­gatása után, ugyanazon napon következőleg ítélt. Vádolt Izef­­kovics Mór, budapesti születésű, 17 éves, izraelita, nős, két gyermek atyja, vagyontalan, kereskedelmi iskolát végzett, ka­tona nem volt, bűnös a Horváth Jenő főm­agán­vád fő sérel­mére elkövetett s a btkv. 25­. §-ába ütköző s minősülő, rágal­­galmazás vétségében, elkövetve azáltal, hogy főmagánvádlóról olyan tényeket állított, melyek a büntető eljárás megindítá­sá­­n­ak okát képezhetnék s közmegvetésnek tennék ki, s­ ezért bün­tetésül a­­btk. 258. §-a alapján, de a btk. 92. §-ának alkalma­zásával az IS02. évi XXVII. törvénycikkben meghatározott cé­lokra 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhével fizetendő is behajthatatlanság esetén a btk. 52. §-ának alkalmazásával 5, azaz ötnapi to0hátágra, átváltoztatandó 100, azaz egyszáz ko-­­rona pénzbüntetésre, mint fö- és behajthatatlanság esetében az b szakasz alapján 5 azaz ötnapi fogházra átváltoztatandó 100 azaz egyszáz korona, pénzbüntetésre,, mint mellékbüntetésre ■ítéltetik. Köteles ezenfelül vádlott főmagán­vád­ló Horváth Jenőnek ügyvédi költség címén 15 nap s különbeni végre­hajtás terhe alatt 100 azaz egyszáz koronát megfizetni ég a bp. •ISO. §-a értelmében, a m. kir. kincstárnak a büntető eljárásr­a az esetleg igénybe veendő fogház­­élelmezés költségeit az 1890. évi XLVII. törvénycikk értelmében, annak 9. §-ában meghatáro­zott végrehajtás terhe alatt megfizetni. Ezen költségek azonban ugyanezen törvénycikk 4. §-a értelmében egyelőre beha­jth­a­tat­tanoknak nyilváníttatnak. Köteles továbbá vádlott jelen ítéle­tet egész terjedelmében, indokaival együtt, saját költségén, jog­erőre emelkedés után azonnal a Budapesti Hírlap­ban egy­szer közzétenni a B­tkv­. 277. §-a alapján. Indokok: A föl .Te­lepítés tárgyát az képezi, hogy vádlott Lefkovics Mór 1905. évi január hónap 2-j­ én a Józsefvárosi Körben megtartott ér­tekezleten sok ember jelenlétében Császár Jenő, mint a kör és a szabadelvű párt kép­vise­lőválaszt­ási intéző-bizottság elnöké­hez egy interpellációt intézett, melyben azt kérdezte: van-e tudomása arról, hogy panaszos. Horváth Jenő, a­ki a kerület­ben, mint függetlenségi* és 48-as párti jelölt­­lépett föl, a „Newyork biztosító­intézetnél sikkasztott" — azonkívül „po­fon verték s azért elégtételt nem szerzett“, — továbbá ...egy leányt szökt­etett meg szüleitől s ezért a­ bíróságnál feljelen­­tetett“. Vádlott a tárgyalás folyamán beismeri, hogy a vád tárgyát képező kérdéseket intézte nevezett elnökhöz Horváth Jenőre vonatkozólag, azonban bűnösnek nem érzi magát; ké­sőbb bizonyítani akarta a valódiságot, a­mi azon­ban nem si­került. A bizonyít­ási eljárás folyamán vádlott ,­beismerése mellett be­igaz­olást nyert Vosits Károly, Sim­onovics Béla, Csá­szár Jenő, Ney Samu, Dáncsics Ákos, Ludvig Henrik és Grauer Vilmos dr. eskü alatt kihallgatott tanuk vallomásával az, hogy vádlott a vád tárgyát­­képező kérdéseket nagy nyil­vános értekezleten, sok­ ember előtt tette, sőt Gold Zsigmond, Gold Simon és Nagy Gyula dr. eskü alatt tett vallomásaival igazoltatott az, hogy panaszos önként hagyta el a „Newyork biztosító­ intézetet“, a nélkül, hogy sikkasztott volna; vádlottat bűnösnek kellett kimondani a btkv. 25­. szakaszába ütköző s minősülő rágalmazás vétségében s az ítélet rendelkező ré­szében meghatározott arányos büntetéssel sújtani. Enyhite (kö­rülményül vétetett vádlott beismerése, büntetlen előélete a az, hogy szűk­ fölfogása szerint eljárása nem képez rágalmazást , hogy végre a választás hevében viszketegségi és föltűnési vágy­ból ragadtathatta el magát a cselekmény elkövetésére; súlyo­sító körülményeket az enyhítő körülmények figyelembe vé­tele mellett a bíróság nem észlelt, miért is a Btkv. 92. sza­kaszát találta alkalmazandónak. A bűnügyi költségek iránti intézkedés a Bp. 479. és 480. szakaszain, a hirlapközlés köte­lezettsége pedig a Btkv. 277. szakaszán alapszik. Budapesten, 1905. évi április hónap 26-án. Nágel János s. k., kir. albiré. IW71III.4.TKOZAIT. T. Bersinyi Frigyes urnák Budapest, Marokkói­ u. 2. Ezennel szívesen bizonyítják, hogy az általunk alkalmazott és intban41 bagapiamolypapia a célnak tel­jesen megfelelt és bárkinek leg­iitelesebben ajánlhatjuk Kohlt Jánosné, Bersger Hermanné, Fischer Károly, özv. Teltscher Ottóné, Steinberger Izidor dr., Jónás Xipotné. Fővárosi Fischer Ignácné, dr. Lazár Alfrédné, Csókai Adelmné, Zala Gusztáv, Csillag József, Grun Lajosné, dr. Herzfeld Lajosné, Borovitz Mór, Havas Adolfné, Hobler György, Sipos Izidoráé. S4B9® tán a jegyespár családjai és a helység előkelőségei összegyűlnek egy nagy réten, a­melyen már ott van­nak a hagyományos vázák a virágcsokrokkal, a gyer­tyák, a banánok, rizspudding és egy korsó alkohol. Az erre következő ceremónia valóban tipikus. A vő­legény letérdel és üdvözli menyasszonyát. Ebben a helyzetben áldják meg őt a szülök, majd egy serleg­ből iszik, a­melyet aztán az összes jelenlévők­­alku­­ával érintenek, míg a menyasszony ez alatt virágot oszt széjjel a vendégek között. A legelőkelőbb férfi, a­ki éppen jelen van az ünnepségen, gyapjúzsineggel összeköti a jegyesek kezeit. Adott jelre erős lökéssel széttépik a zsineget. A vendégek kíváncsisága most nem ismer határt; meg akarják tudni, hogy kinek a kezén maradt hosszabb darab az elszakított zsineg­ből, mert ezzel megszerezte azt a jogot, hogy, a ház­ban korlátlanul uralkodjék. Az eljegyzés végén­ dús lakoma következik; mindannyian a megpukkad­ásig esznek és tíz napra valót isznak, természetesen a je­gyespár és családjának költségeire. Gyakran integ­­etik, hogy egy ilyen lakomán több mint száz vendég vendég vesz részt.­ ­ Hogyan öltözködjünk a fényképésznek? Ilyen fontos kérdés, mely a hölgyvilágnak elég sok fejtörést okoz, valóban részükről alaposabb tanul­mányt követelne. Pedig leggyakrabban rosszul old­ják meg a kérdést, mert a szính­atásokkal és a fénytö­rés törvényeivel nem törődnek, így fontos, hogy a fény törvényei szerint a narancssárga—fekete, a kék— fehér. Termézetesen igen fontos, hogy az­ arcbőrnek megfelelő legyen a ruházat, a szőkék világos ruhában is fényképeztethetik magukat és a barnáknak elő­nyösebb a sötét öltözék, sőt barna nők sokat veszíte­nek fehér ruhában. Ilyen éles ellentéteket is fény­képen kerülni kell. BUDAPESTI HÍRLAP, (130. sz.) 1905. május 12.

Next