Budapesti Hírlap, 1905. június(25. évfolyam, 150-178. szám)

1905-06-17 / 165. szám

1905. június 17. BUDAPESTI HÍRLAP. (165. sz.) — A fagyasztó-ház. Ma délelőtt értekezlet volt a középponti városházán Halmos János polgár­mester elnöklésével a hűtő- és fagyasztó-ház vállalata­­ügyében. Melly­ Béla tanácsos előadó kifejtette, hogy a vásárcsarnoki intézmény előmozdítja ugyan az élel­miszer-kereskedelemnek Budapesten való­­ összpontosí­tását, azonban ezt a célt teljesen csak akkor érhetjük fel, ha a vásárcsarnokot tömegáruk befogadására és el­tartására alkalmas hűtőházzal és fagyasztó­házzal egé­­szíü­k ki. Visszás helyzet, hogy az elsőrendű élelmi­­cikkeket, mint tojást, vajat a bécsi hűtőházban rak­nak el és szükség esetén onnan küldik Budapestre vissza. Bár az ilyen hűtőházat a fővárosnak kellene fölállítania, a célt mégis elérik, ha a kormány, a főváros és valamely megbízható magánvállalat együt­tesen állítja föl. A földmivelésü­gyi kormány éppen azért támogatja ebben a törekvésben a Magyar élelmi-­szerszállító-társaságot. Az értekezlet helyesléssel fo­gadta az előterjesztést és azután rátért a föltételek részletezésére. Ezek közül elfogadták azt, hogy Buda­pesten kell a középponti áruátvevő és osztályozó állo­mást fölállítani és hogy a vállalat a középponti vá­sárcsarnokban elárusító­helyet köteles bérelni, Buda­pestnek kell lennie a gyűjtő­középpontnak. Megvitat­ták az árura adható hitelt, a felektől szedhető díjakat. Tudomásul vette az értekezlet, hogy a kormány a vál­lalat céljaira 750.000 korona kamatnélküli kölcsönt ■nyújt. A főváros pedig 4000 négyszögölnyi telket en­ged át. Az értekezlet megállapodását jegyzőkönyvbe foglalták és közölni fogják a miniszterrel és a fővá­ros közgyűlésével. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * (Nemzeti Színház.) Ma egyszerre három vendég is járt a Nemzeti Színházban, az Egyenlő­­ség-et, Barrie zseniális vígjátékát próbálták, a­mely­nek előadása oly ritka ékessége a színházunknak. A vendégek egyikét különös érdeklődéssel vártuk és ■ figyeltük, oly szerepben lépett föl, melynek köre jóformán elárvult évek óta. Nagy Gyula kassai szí­­­nész játszotta Loam lordot, de a­mi a rég várt ko­mikus erő s elengedhetetlen kelléke, a komikai erő, ■mely természetesen hat s bőven farkasztja a derültsé­get, az nincs meg Nagy Gyulában. Értelmes, szimpa­­tikus ember, nincs benne semmi túlzás, semmi bántó ízléstelenség, de erényei mind ilyen negatívek és­­ nekünk másra volna szükségünk ott, a­hol Újházi, IiVizvári, Náday még mindig játszanak és még nem­­is oly régen betöltötték a szinpadot őseredeti humo­­­rukkal. Kedves és rokonszenves színésznő Kápolnai Juliska, a­ki Márkus Emma szerepének eljátszására­­Vállalkozott. Ezt a vállalkozását nem kell balul ér­teni és rosszra magyarázni, mi sem fogjuk olcsó összehasonlításra kiaknázni. Több temperamentum csak javára válna a szép vendégnek, de hát ez Isten adománya, megtanulni sem a vidéken, sem Budapes­ten nem lehet. Ügyes és intelligens fiú Vándori Gusz­táv, nagyon fiatal még­ szeretetreméltó és friss. Be­lőle gondos nevelés még jó színészt fog faragni. A tiieink közül most is első Pethes, a­ki ebben a sze­repében megfelel az angol címnek: csodálatos, cso­dálatosan művészi, egységes és öntudatos. Dolli ■Emma betegsége folytán Lizát Nagy Ibolya játszotta jókedvvel, ügyesen. Bájos két testvér Tapolczainé és Paulay Erzsi, régi szerepükben jelesek Mihályfi, Helvey Laura, Náday Béla. Az Egyenlőség megtar­totta vonzó erejét e késői időben is: sokan nézték, jól mulattak rajta és szívesen tapsolták a vendége­ket és a Nemzeti Színház művészeit. * (A színházak hírei.) A Nemzeti Színház­ban holnapután, vasárnap Ruttkai György Sötétség című drámája kerül színre. Ezzel az előadással záró­dik a szezon. Emma szerepében Zöldi Elza lép föl, mint vendég. A Király Színház holnap, szombaton fejezi be az évi szezonját, melynek eredménye a János vitéz emlékezetes sikeréhez fűződik. Az utolsó estén is­­Bakonyi és Kacsóh darabja kerül színre, ezúttal két­százhetedszer, a címszerepben Fedák Sárival, a­ki ebben a szezonban kétszázharminckilenc föllépés után búcsúzik a közönségtől. Két hónapig tart a Király Színház nyári szünete. A színház augusztus 16-án nyílik meg újra, a János vitéz előadásával. — Ne­­deczky Lóránt földbirtokos a múlt színházi évben alapítványt tett, a­melynek kamataiból évente a Ki­rály Színház, művészi személyzetének legkiválóbb előrehaladást tanúsított fiatal tagjai nyernek jutal­mat. A négyszáz koronás jutalomdíj ez évben került először kiosztásra, s a Király Színház társulatának választott zsűrije egyhangúlag Csatár Jankának, Csiszér Artúrnak és Thorma Zsigmondnak ítélte oda a díjat. A Városligeti Színkör legközelebbi újdonsága a Kukorica Jónás című táncos daljáték lesz, mely a János vitéz paródiája. Az újdonság próbáit Kre­­csányi igazgató vezeti. A darabban az eredeti dal­játék ismerős személyein kívül a politikai és társa­dalmi élet egész sereg népszerű alakja és aktualitása kerül a színpadra. Egy választási küzdelem kereté­ben mulatságos szerep jut a darabantoknak, azonkí­vül egy új báró és egy új fogorvos is szerepel a pa­ródiában, melyben Haller Irma, Répási Guszti, Mi­hályfi Juliska, Leövey Leó, Izsó, Réthey, Falussy és Szomori játszák a vezető szerepeket. * (Az upszalai énekesek.) Orfeusz fiai­nak nevezi magát az upszalai egyetem énekkarának egy kis válogatott csapata, mely európai körútján Buda­pestre is eljött s ma este az Operaház színpadán mu­tatkozott be a magyar közönségnek. A svéd énekesek csodálatot keltettek rendkívül finom, tökéletes művé­szetükkel. Ez a művészet hosszú évek óta tartó, kö­vetkezetes és rendszeres zenei nevelés eredménye. Svédországban az elemi iskolától az egyetemig a köz­oktatás minden fokán nagy gonddal és sza­kavatott- sággal tanítják az éneket. Mire a fiúk a középiskolá­ból az egyetemre kerülnek, tisztában vannak a zenei alapfogalmakkal, hallásuk ki van fejlődve, többnyire lapról énekelnek. Upszalában, a skandináv-félsziget nagy egyetemi centrumában impozáns, három-négy­száz taggal bíró dalosegyesületté tömörül a sok fiatal énekes. A művészi ambíció, a külöldön elért siker, s a hazafias lelkesedés — az upszalai énekkar a svédek nemzeti büszkesége — idővel páratlanul tökéletessé tette az upszalaiak énekét. Hirnévre tettek szert az országon belül, a­hol a hangversenyek jövedelméből százezrekre menő alapítványokat tett már az egyesület. Külföldre az upszalai kórus azért megy időközönként, hogy a svéd dalirodalmat és művészetet széles körben megismertesse és népszerűvé tegye. Gyönyörű kapcso­latot teremt a dal a svéd diákok közt. Öreg, diplomás emberek, a­kik valaha az Orpher Drangars csapatnak a tagjai voltak, Upszalába utaznak s beállnak az éne­kesek sorába, mikor arról van szó, hogy a daloskörnek ki kell tennie magáért. Ma is nem egy lehetett a fe­hérsapkás énekesek közt, a­ki régen búcsút mondott már az iskolapadnak és rigororumnak. De azért fiata­los hévvel énekelt a pelyhesálló jogászgyerek mellett, hűséggel, egész lelkével annak a művészetnek élve, melynek szolgálatába szegődött. A művészetnek ez az igaz, meleg szeretete érlelte meg bennük a művé­szetnek ezt a finomságát, így nyerték el az apszalaiak 1867-ben a párisi nagy operaházban az első díjat, ugyanilyen sikerrel énekeltek ugyancsak Párisban 1878-ban s legutóbb 1900-ban a Trokadero nagyter­mében, hatezer főnyi hallgatóság előtt. Közben Ber­lin, Hamburg, Frankfurt, Szt.-Pétervár közönsége tapsolt a svéd dalosoknak. A kórus nem a hangok szépségével vesztegeti meg az embert, bár a hangok mind frisse­k, csengők s rendkívül tiszták. Az up­szulai énekesek erősége az intelligencia. Ez aztán a ritmusban, felfogásban, az előadás előkelőségében, keresetlenségében nyilvánul. Ezek az urak tudnak annyit, mintha virtuózok volnának, és mégsem, vir­tuózok. Pianisszimójuk csodásan, lehelletszerűen finom, és mégsem affektált. Fokozásukat, erős dinami­kus kitöréseiket tisztult ízlés mérsékli. A négy hangfaj teljesen össze van egyeztetve, egyik sem lép a hom­loktérbe a másik rovására. A férfikar hangzásának ideálja ennek a kórusnak a hangzása. Karmesterük, Sledenblad Ivar rendkívül képzett, elsőrendű művész. Ma este csupa svéd kompozíciót énekeltek, részben eredeti műveket, részben földolgozott népdalokat. A szerzők közül Kjezulf, Lindblad, Södermann voltak az ismeretesebbek. Az utóbbinak Parasztlakodalom című kórussorozata nagyon tetszetős, eredeti és hatásos munka. Valamennyi számnak nagy hatása volt. A műsor első részének végén percekig tapsolt a közön­ség, erre felgördült a függöny, az énekesek újra so­rakoztak és elénekelték könyv nélkül, magyar szöveg­gel a Himnuszt. A közönséget meghatotta ez a kedves figyelem s a himnusz után vége-h­ossza nem volt a tapsnak, éljennek és kendőlobogtatásnak. A dalosok bucsuföllépése holnap este lesz. (k. a.) * (A Magyar Színház) közönsége nagy tet­széssel fogadta a második előadáson is a Kedves bácsi cimü új bohóságot. Az énekszámokat, főleg Szent­­györgyi Lenke és Újvári Károly nagy tánckettősét, sokszor megismételtették. Felvonások végén a szerep­lőket, élükön a címszerepet játszó Boross Endrével, sokszor a függöny elé szólította a közönség tapsa. * (Vendégszereplés.) Aradi tudósítónk írja: Az aradi Nemzeti Színház nyári szezonját Zilahy Gyula igazgató kiváló művésznők és művészek ven­dégszereplésével teszi érdekessé. Ma kezdette el három estére tervezett föllépését Küry Klára a Kolzanova hármas női szerepével. A művésznőt zsúfolt nézőtér ünnepelte. Küry Klára még a Próbaházasság­ban és a Szegény Jonatán-ban lép föl. * (A kultuszminisztérium új palotája.) A­ kultuszminisztérium új palotájának tervpályázatán az első díjat Alpár Ignác terve nyerte el. A bizottság döntése ellen most Quittn­er Zsigmond műépítő és Zala György szobrász, a bizottság tagjai különvéle­ményt nyújtanak be, melynek lényegesebb pontjai a következők: A beérkezett huszonnyolc pályamű között ket­tőt találtak olyannak, mely az első díjra tekintetbe jöhetett, nevezetesen a 25. sorszámút, Alpár Ignácét, és a 19. sorszámút, Lechner Ödönét és Körösi Albertet. Két eredménytelen szavazás után, a harmadik titkos szavazásnál a 25. sorszámú tervnek ítélték oda az első díjat. E határozat éles ellentétben van a pályázati feltételek két igen lényeges pontjával, de ellentétben van a bíráló­ bizottságnak közvetetlenül a szavazás előtt — hosszú vita után — létrejött egyhangú hatá­rozatával is. A pályázati feltételek szerint tudniillik az első díj csak abszolút becsű műnek ítélhető oda, pedig a 25. számú mű az albizottság jelentése szerint, melyet a bíráló­ bizottság elfogadott, lényeges hibák­ban szenved, tehát nem bír abszolút becsesel. A bí­rálóbizottság egyhangúlag elhatározta, hogy elsőbbség­ben részesíti az olcsóbb tervet a drágábbal szemben, még akkor is, ha a drágább mű talán valamivel jobb is volna, mi ez esetben nem áll. Ezt az egyhangú elvi határozatot a titkos szavazásnál a többség ignorálta. A költség maximumát a pályázati feltételek két mil­lió koronával írják elő. Az első díjjal jutalmazott terv költsége pedig három millió ötvenötezer korona, tehát több mint felével több a megengedett összegnél. Tehát a­­bíráló­ bizottság többsége e határozatával el­lentétbe jött a pályázati feltételek egyik leglényege­sebb pontjával. Igazságtalan és jogtalan ez neveze­tesen azokkal a pályázókkal szemben, a­kik becsülete­sen és őszintén iparkodtak, hogy az előírt összegen be­lül a programnak megfeleljenek. A 19. számú terv, melyet a bíráló­ bizottság ki­sebbsége az első díjra méltónak talált, magában egye­síti a 25. számú tervnek összes jó tulajdonságait, an­nak hibáit azonban szerencsésen kikerülte: költsége 916.000 koronával kisebb. A pályázati feltételek sze­rint, de saját elvi határozata szerint is, a bíráló­ bi­zottság akkor járt volna el igazságosan, ha a 19. számú tervnek alaprajzi és homlokzati felsőbbségénél fogva és a lényegesen kisebb költségek miatt az első díjat ítélte volna meg. A 25. számú tervnek a homlokzata a meg­szokott sablonos formákban mozog, semmi sem árulja el, hogy ez a magyar kultúrpalota. Ily karasterű hom­lokzatot tucatjával találunk a német városokban. A 19. számú terv a magyar stílus követelményének is teljesen megfelel. Valamennyi terv közt a legjobb és legolcsóbb és ezért az első díj az igazság ■ szerint ezt a tervet illeti. * (Zenei vizsgálatok.) Az Országos Zeneaka­démia igazgatósága kedden, június 20-án este nyol­­cadfél órakor rendezi ötödik vizsgálati hangversenyét az intézet termében. Ez alkalommal a zeneszerzési osztály növendékei fogják bemutatni műveiket. A műsoron Zsiross Dezső, Lendvai Ervin, Meszlényi Róbert, Jakobi Viktor, Szirmai Albert, Müller Ká­roly, Kodály Zoltán, Weiner Leó, Kovács Sándor és Zsakovetz Nándor egy-egy orgonára, énekhangra, vonóshangszerre és zongorára írt művét találjuk.­­ A Budavári Zeneiskola idei vizsgálati hangversenye szombaton, június 17-én délután három órakor lesz a katolikus egyesületi ház nagytermében (Toldy Ferenc­ utca 30.).­­ A Budapesti posta- és táviró­­tisztviselők ének- és zeneegyesülete zeneiskolájának vizsgálati hangversenye június 18-án, vasárnap dél­után ötödfél órakor lesz a Vármegyeház dísztermé­ben. — A Józsefvárosi Zenekonzervatórium június 16-án, június 17-én, június 19-én és június 20-án dél­után négy órakor rendezi vizsgálati hangversenyeit az intézet helyiségében (József­ körút 40.). * (Iparművészeti kiállítás.) Az Iparművé­szeti Társulat az Iparművészeti Múzeumban lévő ■állandó kiállítását fölfrissítette és kiállította azokat az iparművészeti tárgyakat, melyek a st.­lousi világ­kiállításról visszaérkeztek. A kiállítás a rendes nyi­tási napokon tekinthető meg. Belépő­díj nincs. SPORT. * Bajnoki atlétikai viadal. A Magyar­­At­létikai Szövetség június 18-án, vasárnap megtartandó bajnoki atlétikai viadala iránt nagy érdeklődés nyil­vánul. A versenyek nemzetközi jellegét a bécsi ver­senyzők elitjének megjelenése adja meg, míg a hazai versenyzők közül úgy a vidéki, mint a fővárosi egyesületek legjobbjai lesznek képviselve. A verse­nyek délután fél öt órakor kezdődnek és a következő sorrendben folynak le: 100 yardos síkfutás, súlydobás, magasugrás,­­­ mérföldes síkfutás, gátfutás, diszkosz­vetés,­­ mérföldes síkfutás, távolugrás, rúdugrás, 1 mérföldes síkfutás. A verseny rendezőségének szakszerű megválasztása és a sorrend összeállítása biztosítja a verseny sikerét. A versenyre a rendes belépő­jegyek érvényesek. * Labdarúgás: A K. A. T. E. I. és II. csapata vasárnap délután tartja első­ barátságos mérkőzését a 11

Next