Budapesti Hírlap, 1905. június(25. évfolyam, 150-178. szám)
1905-06-17 / 165. szám
1905. június 17. BUDAPESTI HÍRLAP. (165. sz.) — A fagyasztó-ház. Ma délelőtt értekezlet volt a középponti városházán Halmos János polgármester elnöklésével a hűtő- és fagyasztó-ház vállalataügyében. Melly Béla tanácsos előadó kifejtette, hogy a vásárcsarnoki intézmény előmozdítja ugyan az élelmiszer-kereskedelemnek Budapesten való összpontosítását, azonban ezt a célt teljesen csak akkor érhetjük fel, ha a vásárcsarnokot tömegáruk befogadására és eltartására alkalmas hűtőházzal és fagyasztóházzal egészíük ki. Visszás helyzet, hogy az elsőrendű élelmicikkeket, mint tojást, vajat a bécsi hűtőházban raknak el és szükség esetén onnan küldik Budapestre vissza. Bár az ilyen hűtőházat a fővárosnak kellene fölállítania, a célt mégis elérik, ha a kormány, a főváros és valamely megbízható magánvállalat együttesen állítja föl. A földmivelésügyi kormány éppen azért támogatja ebben a törekvésben a Magyar élelmi-szerszállító-társaságot. Az értekezlet helyesléssel fogadta az előterjesztést és azután rátért a föltételek részletezésére. Ezek közül elfogadták azt, hogy Budapesten kell a középponti áruátvevő és osztályozó állomást fölállítani és hogy a vállalat a középponti vásárcsarnokban elárusítóhelyet köteles bérelni, Budapestnek kell lennie a gyűjtőközéppontnak. Megvitatták az árura adható hitelt, a felektől szedhető díjakat. Tudomásul vette az értekezlet, hogy a kormány a vállalat céljaira 750.000 korona kamatnélküli kölcsönt ■nyújt. A főváros pedig 4000 négyszögölnyi telket enged át. Az értekezlet megállapodását jegyzőkönyvbe foglalták és közölni fogják a miniszterrel és a főváros közgyűlésével. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * (Nemzeti Színház.) Ma egyszerre három vendég is járt a Nemzeti Színházban, az Egyenlőség-et, Barrie zseniális vígjátékát próbálták, amelynek előadása oly ritka ékessége a színházunknak. A vendégek egyikét különös érdeklődéssel vártuk és ■ figyeltük, oly szerepben lépett föl, melynek köre jóformán elárvult évek óta. Nagy Gyula kassai színész játszotta Loam lordot, de ami a rég várt komikus erő s elengedhetetlen kelléke, a komikai erő, ■mely természetesen hat s bőven farkasztja a derültséget, az nincs meg Nagy Gyulában. Értelmes, szimpatikus ember, nincs benne semmi túlzás, semmi bántó ízléstelenség, de erényei mind ilyen negatívek és nekünk másra volna szükségünk ott, ahol Újházi, IiVizvári, Náday még mindig játszanak és még nemis oly régen betöltötték a szinpadot őseredeti humorukkal. Kedves és rokonszenves színésznő Kápolnai Juliska, aki Márkus Emma szerepének eljátszásáraVállalkozott. Ezt a vállalkozását nem kell balul érteni és rosszra magyarázni, mi sem fogjuk olcsó összehasonlításra kiaknázni. Több temperamentum csak javára válna a szép vendégnek, de hát ez Isten adománya, megtanulni sem a vidéken, sem Budapesten nem lehet. Ügyes és intelligens fiú Vándori Gusztáv, nagyon fiatal még szeretetreméltó és friss. Belőle gondos nevelés még jó színészt fog faragni. A tiieink közül most is első Pethes, aki ebben a szerepében megfelel az angol címnek: csodálatos, csodálatosan művészi, egységes és öntudatos. Dolli ■Emma betegsége folytán Lizát Nagy Ibolya játszotta jókedvvel, ügyesen. Bájos két testvér Tapolczainé és Paulay Erzsi, régi szerepükben jelesek Mihályfi, Helvey Laura, Náday Béla. Az Egyenlőség megtartotta vonzó erejét e késői időben is: sokan nézték, jól mulattak rajta és szívesen tapsolták a vendégeket és a Nemzeti Színház művészeit. * (A színházak hírei.) A Nemzeti Színházban holnapután, vasárnap Ruttkai György Sötétség című drámája kerül színre. Ezzel az előadással záródik a szezon. Emma szerepében Zöldi Elza lép föl, mint vendég. A Király Színház holnap, szombaton fejezi be az évi szezonját, melynek eredménye a János vitéz emlékezetes sikeréhez fűződik. Az utolsó estén isBakonyi és Kacsóh darabja kerül színre, ezúttal kétszázhetedszer, a címszerepben Fedák Sárival, aki ebben a szezonban kétszázharminckilenc föllépés után búcsúzik a közönségtől. Két hónapig tart a Király Színház nyári szünete. A színház augusztus 16-án nyílik meg újra, a János vitéz előadásával. — Nedeczky Lóránt földbirtokos a múlt színházi évben alapítványt tett, amelynek kamataiból évente a Király Színház, művészi személyzetének legkiválóbb előrehaladást tanúsított fiatal tagjai nyernek jutalmat. A négyszáz koronás jutalomdíj ez évben került először kiosztásra, s a Király Színház társulatának választott zsűrije egyhangúlag Csatár Jankának, Csiszér Artúrnak és Thorma Zsigmondnak ítélte oda a díjat. A Városligeti Színkör legközelebbi újdonsága a Kukorica Jónás című táncos daljáték lesz, mely a János vitéz paródiája. Az újdonság próbáit Krecsányi igazgató vezeti. A darabban az eredeti daljáték ismerős személyein kívül a politikai és társadalmi élet egész sereg népszerű alakja és aktualitása kerül a színpadra. Egy választási küzdelem keretében mulatságos szerep jut a darabantoknak, azonkívül egy új báró és egy új fogorvos is szerepel a paródiában, melyben Haller Irma, Répási Guszti, Mihályfi Juliska, Leövey Leó, Izsó, Réthey, Falussy és Szomori játszák a vezető szerepeket. * (Az upszalai énekesek.) Orfeusz fiainak nevezi magát az upszalai egyetem énekkarának egy kis válogatott csapata, mely európai körútján Budapestre is eljött s ma este az Operaház színpadán mutatkozott be a magyar közönségnek. A svéd énekesek csodálatot keltettek rendkívül finom, tökéletes művészetükkel. Ez a művészet hosszú évek óta tartó, következetes és rendszeres zenei nevelés eredménye. Svédországban az elemi iskolától az egyetemig a közoktatás minden fokán nagy gonddal és szakavatott- sággal tanítják az éneket. Mire a fiúk a középiskolából az egyetemre kerülnek, tisztában vannak a zenei alapfogalmakkal, hallásuk ki van fejlődve, többnyire lapról énekelnek. Upszalában, a skandináv-félsziget nagy egyetemi centrumában impozáns, három-négyszáz taggal bíró dalosegyesületté tömörül a sok fiatal énekes. A művészi ambíció, a külöldön elért siker, s a hazafias lelkesedés — az upszalai énekkar a svédek nemzeti büszkesége — idővel páratlanul tökéletessé tette az upszalaiak énekét. Hirnévre tettek szert az országon belül, ahol a hangversenyek jövedelméből százezrekre menő alapítványokat tett már az egyesület. Külföldre az upszalai kórus azért megy időközönként, hogy a svéd dalirodalmat és művészetet széles körben megismertesse és népszerűvé tegye. Gyönyörű kapcsolatot teremt a dal a svéd diákok közt. Öreg, diplomás emberek, akik valaha az Orpher Drangars csapatnak a tagjai voltak, Upszalába utaznak s beállnak az énekesek sorába, mikor arról van szó, hogy a daloskörnek ki kell tennie magáért. Ma is nem egy lehetett a fehérsapkás énekesek közt, aki régen búcsút mondott már az iskolapadnak és rigororumnak. De azért fiatalos hévvel énekelt a pelyhesálló jogászgyerek mellett, hűséggel, egész lelkével annak a művészetnek élve, melynek szolgálatába szegődött. A művészetnek ez az igaz, meleg szeretete érlelte meg bennük a művészetnek ezt a finomságát, így nyerték el az apszalaiak 1867-ben a párisi nagy operaházban az első díjat, ugyanilyen sikerrel énekeltek ugyancsak Párisban 1878-ban s legutóbb 1900-ban a Trokadero nagytermében, hatezer főnyi hallgatóság előtt. Közben Berlin, Hamburg, Frankfurt, Szt.-Pétervár közönsége tapsolt a svéd dalosoknak. A kórus nem a hangok szépségével vesztegeti meg az embert, bár a hangok mind frissek, csengők s rendkívül tiszták. Az upszulai énekesek erősége az intelligencia. Ez aztán a ritmusban, felfogásban, az előadás előkelőségében, keresetlenségében nyilvánul. Ezek az urak tudnak annyit, mintha virtuózok volnának, és mégsem, virtuózok. Pianisszimójuk csodásan, lehelletszerűen finom, és mégsem affektált. Fokozásukat, erős dinamikus kitöréseiket tisztult ízlés mérsékli. A négy hangfaj teljesen össze van egyeztetve, egyik sem lép a homloktérbe a másik rovására. A férfikar hangzásának ideálja ennek a kórusnak a hangzása. Karmesterük, Sledenblad Ivar rendkívül képzett, elsőrendű művész. Ma este csupa svéd kompozíciót énekeltek, részben eredeti műveket, részben földolgozott népdalokat. A szerzők közül Kjezulf, Lindblad, Södermann voltak az ismeretesebbek. Az utóbbinak Parasztlakodalom című kórussorozata nagyon tetszetős, eredeti és hatásos munka. Valamennyi számnak nagy hatása volt. A műsor első részének végén percekig tapsolt a közönség, erre felgördült a függöny, az énekesek újra sorakoztak és elénekelték könyv nélkül, magyar szöveggel a Himnuszt. A közönséget meghatotta ez a kedves figyelem s a himnusz után vége-hossza nem volt a tapsnak, éljennek és kendőlobogtatásnak. A dalosok bucsuföllépése holnap este lesz. (k. a.) * (A Magyar Színház) közönsége nagy tetszéssel fogadta a második előadáson is a Kedves bácsi cimü új bohóságot. Az énekszámokat, főleg Szentgyörgyi Lenke és Újvári Károly nagy tánckettősét, sokszor megismételtették. Felvonások végén a szereplőket, élükön a címszerepet játszó Boross Endrével, sokszor a függöny elé szólította a közönség tapsa. * (Vendégszereplés.) Aradi tudósítónk írja: Az aradi Nemzeti Színház nyári szezonját Zilahy Gyula igazgató kiváló művésznők és művészek vendégszereplésével teszi érdekessé. Ma kezdette el három estére tervezett föllépését Küry Klára a Kolzanova hármas női szerepével. A művésznőt zsúfolt nézőtér ünnepelte. Küry Klára még a Próbaházasságban és a Szegény Jonatán-ban lép föl. * (A kultuszminisztérium új palotája.) A kultuszminisztérium új palotájának tervpályázatán az első díjat Alpár Ignác terve nyerte el. A bizottság döntése ellen most Quittner Zsigmond műépítő és Zala György szobrász, a bizottság tagjai különvéleményt nyújtanak be, melynek lényegesebb pontjai a következők: A beérkezett huszonnyolc pályamű között kettőt találtak olyannak, mely az első díjra tekintetbe jöhetett, nevezetesen a 25. sorszámút, Alpár Ignácét, és a 19. sorszámút, Lechner Ödönét és Körösi Albertet. Két eredménytelen szavazás után, a harmadik titkos szavazásnál a 25. sorszámú tervnek ítélték oda az első díjat. E határozat éles ellentétben van a pályázati feltételek két igen lényeges pontjával, de ellentétben van a bíráló bizottságnak közvetetlenül a szavazás előtt — hosszú vita után — létrejött egyhangú határozatával is. A pályázati feltételek szerint tudniillik az első díj csak abszolút becsű műnek ítélhető oda, pedig a 25. számú mű az albizottság jelentése szerint, melyet a bíráló bizottság elfogadott, lényeges hibákban szenved, tehát nem bír abszolút becsesel. A bírálóbizottság egyhangúlag elhatározta, hogy elsőbbségben részesíti az olcsóbb tervet a drágábbal szemben, még akkor is, ha a drágább mű talán valamivel jobb is volna, mi ez esetben nem áll. Ezt az egyhangú elvi határozatot a titkos szavazásnál a többség ignorálta. A költség maximumát a pályázati feltételek két millió koronával írják elő. Az első díjjal jutalmazott terv költsége pedig három millió ötvenötezer korona, tehát több mint felével több a megengedett összegnél. Tehát abíráló bizottság többsége e határozatával ellentétbe jött a pályázati feltételek egyik leglényegesebb pontjával. Igazságtalan és jogtalan ez nevezetesen azokkal a pályázókkal szemben, akik becsületesen és őszintén iparkodtak, hogy az előírt összegen belül a programnak megfeleljenek. A 19. számú terv, melyet a bíráló bizottság kisebbsége az első díjra méltónak talált, magában egyesíti a 25. számú tervnek összes jó tulajdonságait, annak hibáit azonban szerencsésen kikerülte: költsége 916.000 koronával kisebb. A pályázati feltételek szerint, de saját elvi határozata szerint is, a bíráló bizottság akkor járt volna el igazságosan, ha a 19. számú tervnek alaprajzi és homlokzati felsőbbségénél fogva és a lényegesen kisebb költségek miatt az első díjat ítélte volna meg. A 25. számú tervnek a homlokzata a megszokott sablonos formákban mozog, semmi sem árulja el, hogy ez a magyar kultúrpalota. Ily karasterű homlokzatot tucatjával találunk a német városokban. A 19. számú terv a magyar stílus követelményének is teljesen megfelel. Valamennyi terv közt a legjobb és legolcsóbb és ezért az első díj az igazság ■ szerint ezt a tervet illeti. * (Zenei vizsgálatok.) Az Országos Zeneakadémia igazgatósága kedden, június 20-án este nyolcadfél órakor rendezi ötödik vizsgálati hangversenyét az intézet termében. Ez alkalommal a zeneszerzési osztály növendékei fogják bemutatni műveiket. A műsoron Zsiross Dezső, Lendvai Ervin, Meszlényi Róbert, Jakobi Viktor, Szirmai Albert, Müller Károly, Kodály Zoltán, Weiner Leó, Kovács Sándor és Zsakovetz Nándor egy-egy orgonára, énekhangra, vonóshangszerre és zongorára írt művét találjuk. A Budavári Zeneiskola idei vizsgálati hangversenye szombaton, június 17-én délután három órakor lesz a katolikus egyesületi ház nagytermében (Toldy Ferenc utca 30.). A Budapesti posta- és távirótisztviselők ének- és zeneegyesülete zeneiskolájának vizsgálati hangversenye június 18-án, vasárnap délután ötödfél órakor lesz a Vármegyeház dísztermében. — A Józsefvárosi Zenekonzervatórium június 16-án, június 17-én, június 19-én és június 20-án délután négy órakor rendezi vizsgálati hangversenyeit az intézet helyiségében (József körút 40.). * (Iparművészeti kiállítás.) Az Iparművészeti Társulat az Iparművészeti Múzeumban lévő ■állandó kiállítását fölfrissítette és kiállította azokat az iparművészeti tárgyakat, melyek a st.lousi világkiállításról visszaérkeztek. A kiállítás a rendes nyitási napokon tekinthető meg. Belépődíj nincs. SPORT. * Bajnoki atlétikai viadal. A MagyarAtlétikai Szövetség június 18-án, vasárnap megtartandó bajnoki atlétikai viadala iránt nagy érdeklődés nyilvánul. A versenyek nemzetközi jellegét a bécsi versenyzők elitjének megjelenése adja meg, míg a hazai versenyzők közül úgy a vidéki, mint a fővárosi egyesületek legjobbjai lesznek képviselve. A versenyek délután fél öt órakor kezdődnek és a következő sorrendben folynak le: 100 yardos síkfutás, súlydobás, magasugrás, mérföldes síkfutás, gátfutás, diszkoszvetés, mérföldes síkfutás, távolugrás, rúdugrás, 1 mérföldes síkfutás. A verseny rendezőségének szakszerű megválasztása és a sorrend összeállítása biztosítja a verseny sikerét. A versenyre a rendes belépőjegyek érvényesek. * Labdarúgás: A K. A. T. E. I. és II. csapata vasárnap délután tartja első barátságos mérkőzését a 11