Budapesti Hírlap, 1905. június(25. évfolyam, 150-178. szám)
1905-06-04 / 153. szám
16 BUDAPESTI HÍRLAP. (153. sz.) 1905. június 4. falvy az akkori idők szokása szerint német nyelvű ajánlólevelében hangoztatja, hogy Vámbéry csodálatraméltó szorgalommal és meglepő eredménynyel tanult sok és különböző idegen nyelvet. Ez a sokoldalú nyelvtudása föltünést keltett a hajón is, amelyen Konstantinén olyba utazott. A Fekete-tengeren hatalmas vihar hányta a hajót ide-oda. Gyönyörködve a természet iszonyú fenségében, elragadtatással szavalni kezdte a Herriade néhány strófáját. Egy elsőosztályú utas néhány percig hallgatta szavalását s azután átkiáltott hozzá franciául: — Kicsoda ön, és hogy jut eszébe épp most a Herriade? Így ismerkedett meg a konstantinápolyi belga követség titkárával, aki fölszólította, hogy látogassa majd meg Peruban. De Konstantinápolyban sem volt gyöngyélete. A délelőttöt török könyvek olvasásával töltötte, azután udvart söpört, vizet hordott, estefelé pedig a kávéházakban szerelmi dalok szavalgatásával tett szert néhány piaszterre. Konstantinápolyban megismerkedett a magyar emigráltak nagy részével, közöttük Szilágyi Dániellel, akit a szabadságharc alatt mint halottat szedtek föl a csatamezőn, s mármár a többi elesettel együtt közös sirba akarták temetni, a mikor a kocsin hirtelen föltámadt, így menekült meg a haláltól s a szabadságharc után ő is Konstantinápolyba emigrált s ott tanult ember létére , beállt lovásznak egy orosz katonatiszthez. Sok más epizódot is mond el a Konstantinápolyban élő magyarokról, amelyek közül a legkedvesebbek egyike Türr Istvánnak egy kalandja, aki egy török basa háreméből megszöktetett egy miskolci leányt,akit saját férje adott el a basának. Vámbéry azonban a magyarokon kívül a törökökkel is kereste az érintkezést, elsajátította nyelvüket, megismerkedett szokásaikkal, beférkőzött előkelő török családokhoz is s ezen a réren annyira megismerte a törökök életét és társadalmi viszonyait, mint előtte talán senki az európaiak közül. Konstantinápolyban írta első művét, egy török-német szótárt, amely 1858-ban jelent meg Perában. E művének címlapján használta először a Vámbéry nevet. Ott Konstantinápolyban érlelődött meg benne a terv, hogy messze Ázsiában fölkeresi a magyarok őseit. Előbb azonban visszatért Pestre s csak azután indult el ázsiai útjára, a mely világhírét megalapította. Ez az útja eléggé ismeretes, nemcsak nálunk, de az egész műveit világon, könyvében is csak röviden érinti. Útjában ezer veszedelem fenyegette, mert minden pillanatban attól kellett tartania, hogy megismerik benne az európai embert s ez a fölfedezés életébe kerülhetett volna. Nyomorúságban és szenvedésben is bővenvolt része, a melyhez képest ifjúkorának szenvedései saját szavai szerint eltörpülnek. De fáradságát, szenvedéseit siker koronázta, ázsiai utazásának gazdag tapasztalásaival megrakodva térhetett vissza Európába. Önbizalmát és önérzetét is megduzzasztotta az elismerés és megbecsülés, amelyet Perzsiában és Törökországban az európai kolóniák részéről tapasztalt, így tért vissza hazájába, Pestre, ahol azonban keserves csalódásban volt része. A tudós körökben hidegséggel, részvétlenséggel, sőt bizalmatlansággal fogadták. Elhatározta tehát, hogy megpróbálja Angliában értékesíteni tapasztalatait. Csak nagynehezen, nemes jóakarójának, Eötvös József bárónak közbenjárására sikerült az Akadémiától néhány száz forintelőleget kapnia, de ezt is csak azzal a lealázó föltétellel, hogy zálogba hagyja keleti kéziratait, utazásának legértékesebb zsákmányát. Mennyivel más volt a fogadás, amelyben a külföld részesítette! Kölnben a Kölnische Zeitung már meginterjúvolta s egy vadidegen angol ember, akivel a vasúton ismerkedett meg, nevének hallatára annyira pártfogásába fogadta, hogy a mikor Londonba érkezett, ő maga szállásolta el Vámbéryt a Viktória-szállóban, egy hónapra kifizette helyette a lakást s azután soha nem mutatkozott többé. Vámbéry csak annyit, tud róla, hogy Smith-nek hívták, de az idegen pártfogó még arra sem adott alkalmat, hogy Vámbéry meghálhassa szívességét. Londonban azután egyszerre megváltozott a sorsa. Strangford lord, a Kelet nagy ismerője révén megismerkedett John Murray-val, az angol kiadók fejedelmével, a ki műveinek kiadására vállalkozott s addig is ellátta a szükséges anyagi eszközökkel. Első fellépésének sikerét betetőzte az a felolvasás, a melyet a legválogatottabb körökből kikerült nagyközönség előtt a Royal Geographical Society égisze alatt tartott. Ez estétől datálódik a nagyközönség által elfogadott Explorer (felfedező utas) elnevezése, az előkelő angol közönség pedig valósággal elhalmozta az elismerés külső jeleivel. Ezzel véget is értek életének küzdelmei, s könyvének második része már csak nagy sikereiről számol be. Politikai sikereiről, amelyeket mint politikai írő ért el, amikor egész Európát érdeklődő kérdésekről mondhatta el döntő súlyú véleményét. Személyes sikereiről, elismerésről, amelyben koronás uralkodók részesítették. Az angol udvarnál Viktóra királynő, Konstantinápolyban pedig Abdul Hamid szultán nemcsak kitüntető szívességei fogadták a magyar tudóst, hanem elhalmozták az elismerés minden jelével. E nagy sikerei szembeállítva ifjúságának nyomorúságával és küzdelmeivel, adják az érdekes könyv tanulságát, s amelyet Vámbéry is hangoztat könyvének előszavában, hogy a becsületes és ernyedetlen munkát siker koronázza. * (Magyar Színház.) Közönséget csalogató, érdekes, tarka műsorral tartották meg ma délután a Magyar Színház karénekesei jutalom-előadásukat. Bevezetésül Lehár Ferenc Mulató istenek című daljátékának egyik felvonása került színre. Ezután hangverseny volt, mely a honvédzenekar pompás játékával kezdődött. A zenekart Bacó István karnagy vezette hévvel és bravúrral. Falrengető kacagást keltett Tollagi Adolf, Rákosi Jenő ismert Elektra-paródiájával. Nagyon tetszett Újvári Károly jóizű humorral előadott tréfás jelenése. Igen bájos volt Várady Ilonka és Mihályfi Béla kék-vakja, melyet a közönség zajos tapssal akart megújrázni. Az előadás egyik legsikerültebb száma volt a Szentgyörgyi-nővérek Rikkancs-hármasa. Szeretetreméltó pajkossággal és derűs realizmussal árulta a három szép leány az Esti Újságot. Közben cigánypárbajt vívott Kóczé Antal Babári Jóskával. A közönség lelkesedése Kóczé Antalt jelentette győztesnek. A karszemélyzet élő sakk játékával fejezte be az előadást. * (A színházak hírei.) A Nemzeti Színházban holnap este kerül szinte új betanulással Shakespeare Romeo és Júlia című tragédiája. Az előadást csütörtökön és a jövő hétfőn megismétlik. A két főszerepet ez alkalommal Paulay Erzsi és Beregi Oszkár játsza. Az Operaházban holnap Lohengrin kerül szinre Mátrai Dezső vendégfölléptével. Az előadást kivételesen hét órakor kezdik. A Nibelung gyűrűje e hónap 8-án kezdődő előadása iránt igen élénk érdeklődés mutatkozik a jegypénztárnál. Most csak bérelni lehet mind a négy előadásra, egyes előadásokra jegyek csak szerdától kezdve válthatók. A Vígszínház igazgatósága szerződtette Papp Mihályt, a Király Színház tagját. A művész a jövő szezon elején kezdi meg működését. A Király Színházban szombaton lesz a János vitéz kétszázadik előadása. Ilyen jubileum még a külföldi színházaknál is ritkaságszámba megy, a magyar színpadon pedig páratlanul áll. Bakonyi és Kacsóh daljátékának eseményszerű sikerét mindennél jobban igazolja az a körülmény, hogy a darab pályafutásának hetedik hónapjában jut el kétszázadik előadásához. A címszerepet ezúttal is a siker kiváló osztályosa, Fedők Sári játsza, akit nagy és méltó ovációkkal fognak ünnepelni. A jubiláns estére a mérsékelten fölemelt helyáru jegyet elővételi díj nélkül árusítják. Szombatig állandóan a János vitéz van a műsoron. Holnap este, pünkösd vasárnap délután és a jövő hétfőn este a Bob herceg kerül színre. A Magyar Színház a szezon végén legnagyobb sikerű műsordarabjait újítja föl. Hétfőn és kedden a Drótostót, szerdán a Mulató Istenek, csütörtökön az Exlex, pénteken a Szulamith, szombaton Sherry kerül színre. Az Uránia Színházban Az orosz-japán háború című darab iránt a balti flotta katasztrófája óta még fokozottabb az érdeklődés. Holnap este be fogják mutatni a borzalmas tengeri csatában résztvett orosz áse japán flotta összes hajóit. A mű írója érdekes előadással világítja meg a híres eseményt. A darab a jövő hét minden estéjén színre kerül. A Budai Színkörben holnap délutánA menyecskék című népszínművet adják Blaha Lujza asszony vendégfölléptével. Halton Mary kedden lép föl először a Baba címszerepében. A Városligeti Színkörben szerdán három egyfelvonásos darabot játszanak: Gáczy István Jótékony asszonyok és Liptai Albert a Fojtott láng című vígjátékot, melyet a Szenes legény, szenes leány operett előadása követ. Krecsányi Ignác társulata hozzáfogott már Mérei Adolf és Vágó Géza János tutéz-paródiájának a betanulásához. A darab híven követi az eredeti helyzeteit és alakjait, tréfás beállítással. A paródiát, amely nagyszabású látványosságnak, énekes és táncos játéknak készült, fényes kiállítással és elsőrendű szereposztással június máodik felében mutatják be. * (Budai Színkör.) Uj betanulással került szinre ma este a Budai Színkörben Csicseri Bors és Társa Egy görbe nap című énekes bohósága. Juci szobaleány szerepét Komlóssi Emma játszotta. Kedves alakítása, szép nótázása őszinte sikert aratott. Új szereplő volt Vágó Géza és Pesti Kálmán is. A többi közreműködő közül kitűnt Sipossné Dóri Margit, Kápolnai Irén, Kovács és Szirmai. * (Egy olasz újság Berzeviczyről.) Egy igen tekintélyes nápolyi újság, a Don Marzio, legutóbbi számainak egyikében hosszabb fejezetet közöl Berzeviczy Albert közoktatásügyi miniszternek Itália című könyvéről. A fejezet a kitűnő olasz fordításban is nagyon élvezetes s alig vesztett valamit eredeti zamatéból. Az olasz újság szerkesztője néhány bevezető sort tett a közlemény elé, amelyben elismerő szavakkal emlékezik meg a magyar közoktatásügyi miniszterről s az ő közhasznú működéséről. Ezekből abevezető sorokból megtudjuk azt is, hogy Berzeviczi kitűnően, beszél és ír olaszul s hogy az olaszok irodalmában, művészetében, történetében rendkívül jártas s politikai és társadalmi életét alaposan ismeri. Az olasz lap meleg szavakkal hívja föl olvasóinak figyelmét a közoktatásügyi miniszter dolgozatára. * (Mátyás király birodalma és Magyarország jövője.) Beksics Gusztáv uj könyvének, mely ma jelent meg s melyről első cikkünk szól, ez a teljes címe. A könyv tizenöt fejezetből egy Előszóból és egy Befejezésből áll, melynek címe: Politikai következtetések. A könyv tartalmának gazdagságáról fogalmat ad az egyes fejezetek címe: Az állam és népalakulás folytonossága; Államalakulás az Árpádok után; Magyarország katonai jelentősége Mátyás előtt és után; Mátyás birodalma s a Habsburgok;; Mátyás és a nemzeti állam; Magyarország és Európa népessége Mátyás idejében és jelenleg; Mátyás birodalma s az új Magyarország; A magyar Alföld; Mátyás hagyományainak és az erős Magyarországnak európai szükségessége stb. — A szépen s szolidan kiállított 256 oldalra terjedő könyv ára 4 korona. A könyvet megrendelhetni a Budapesti Hírlap könyvkiadójában is. * (Vizsgálati előadás.) Az Országos Színész-,egyesület iskolájának növendékei hétfőn, június 12-én délután vizsgálati előadást rendeznek a Vígszínházban. Színre kerül a Parasztbecsület címü dramolett, az Egy kis vihar címü vígjáték és A varázshegedű címü operett. Közben egyes tánc- és énekszámot adnak elő. * (Vig Színpad.) Feld Mátyás igazgatása alatt álló Vig Színpad első újdonsága Müecker Károlynak A hetedik menyországban című bájos zenéjű operettje lesz, amelyből javában, folynak a próbák az ős-budavári nagy varieté-színpadon. A darab főbb szerepeit Haraszti Mici, Révész Honka, Sziklai Blanka, Nagy Mariska, Csendes Aliz, Kaposi Mimi, Ferenczy Károly, Szentes János, Heltai Jenő, Virág Ferenc, Vitéz Róbert, Dalnoki Imre és Ernyei Emil játszák. A darabot Donáth Lajos karmester dirigálja. A bemutató előadás június -án lesz s erre az elő-adásra jegyek máris válthatók. * (Vizsgálati hangverseny.) Horváth Elek, az ismert zongoratanár növendékei ma délután nyilvános vizsgálati hangversenyt rendeztek a Terézvárosi Kaszinó dísztermében. A növendékek szabatos, értelmes előadása, gondos készültsége ismét Horváth Elek kitűnő módszeréről, helyes zenepedagógiai érzékéről tanúskodott. Föltűntek Báron Gyula, Báron Mariska, Vida Alfréd, Székely Jolán, Vigh Győző, és Nánássy Irén talentumukkal és ügyességükkel. A hangversenyt előkelő , és nagyszámú .közönség hallgatta végig. * (Berzeviczy miniszter arcképe.) Az Országos Közoktatásügyi Tanács díszterme számára megrendelte Berzeviczy Albert kultuszminiszter arcképét Zilzer Antal festőművésznél, akinek műtermében a miniszter most naponta modért ül a képhez. * (Erkel Sándor síremléke.) Erkel Sándornak, az Operaiház volt zeneigazgatójának síremléket állítanak. Az emlékmű elkészítésével Róna József szobrászt és Márkus Géza építőművészt bízta meg a zsűri, amely ma délelőtt megtekintette a síremlék nagy agyagmintáját. Gyönyörű, magyar ruhás hegedülő leány áll a művészi alkotás márvány-talapzatán. Elöl, az élőbokorral díszített párkány fölött nyitott, partitúra látható, karmesteri pálcával, ez alatt a fölírás : Erkel Sándor. Hátul stilizált lírában végződő, márványos peliszk van. A bronzból készülő főalak arcának vonásaiban Róna József sógornőjét, Vészi Margit festőművésznőt örökítette meg. A bíráló bizottság, amelynek Máder Rezső elnökelésével tagjai voltak Erkel Gyula, Nebenführer József, Alszeghy Kálmán és Kéméndy Jenő, teljes elismeréssel fogadta a rendkívül kifejező, mélységes bánatot sugárzó emlékművet. A bizottság írásbeli jelentést küld véleményéről a belügyminisztériumnak és a hivatalos jóváhagyás után a szobor bronzbaöntésével is megbízzák a művészt. A síremléket október 30-án, délelőtt fogják leleplezni nagy gyászünnepséggel. * (Beöthy Ákos irodalmi hagyatéka.) A kiváló politikus és törénetíró, Beöthy Ákos nagy művét, melyben a nemzet politikai küzdelmeit adja elő, teljesen befejezve hagyta hátra. Arról értesülünk, hogy e mű harmadik és utolsó kötetét Beöthy unoka-; húga, Zámory Mária alapítványi hölgy most sajtó alá rendezi, s Beöthy Ákos történelmi jelentőségű okmányaival és politikai levelezésével együtt fogja kiadatni. E gyűjteményben benne leszKossuth Lajosnak Beöthy Ákos atyjával, Beöthy Ödönnel folytatott levelezése is. * (Kalevala-est.) A Magyar Néprajzi Társaság június 7-én, szerdán délután hat órakor igen érdekes ülést fog tartani a Nemzeti Múzeum dísztermében. Bemutatják Vihar Béla új Kalevala-fordí tását a régi finn néprajzi háttérrel, finn szobával, eredeti ős finn jelmezekkel s dallamokkal és zenekísérettel. Az új Kalevala-fordítást a Társaság titkára, Herrmann Antal ismerteti, Vikár mutatványt olvas föl a Kalevalából s erre következnek a Kalevala régi, népies előadását bemutató jelenetek. Az eredeti finn jelmezeket Heikel hírneves tudós küldötte meg Helsingforsból, a finn szobát Semayer Vilibáld dr. rendezte be a Nemzeti Múzeum , néprajzi gyűjteményéből.