Budapesti Hírlap, 1905. június(25. évfolyam, 150-178. szám)

1905-06-04 / 153. szám

16 BUDAPESTI HÍRLAP. (153. sz.) 1905. június 4. falvy az akkori idők szokása szerint német nyelvű ajánló­levelében hangoztatja, hogy Vámbéry csodá­latraméltó szorgalommal és meglepő eredménynyel tanult sok és különböző idegen nyelvet. Ez a sok­oldalú nyelvtudása föltünést keltett a hajón is, a­melyen Konstantinén olyba utazott. A Fekete-tengeren hatalmas vihar hányta a hajót ide-oda. Gyönyörködve a természet iszonyú fenségében, elragadtatással sza­valni kezdte a Herriade néhány strófáját. Egy első­­osztályú utas néhány percig hallgatta szavalását s az­után átkiáltott hozzá franciául: — Kicsoda ön, és hogy jut eszébe épp most a Herriade? Így ismerkedett meg a konstantinápolyi belga követség titkárával, a­ki fölszólította, hogy látogassa majd meg Peruban. De Konstantinápolyban sem volt gyöngyélete. A délelőttöt török könyvek olvasásá­val töltötte, azután udvart söpört, vizet hordott, este­felé pedig a kávéházakban szerelmi dalok szavalgatá­­sával tett szert néhány piaszterre. Konstantinápoly­ban megismerkedett a magyar emigráltak nagy részé­vel, közöttük Szilágyi Dániellel, a­kit a szabadságharc alatt mint halottat szedtek föl a csatamezőn, s már­­már a többi elesettel együtt közös sirba akarták temetni, a mikor a kocsin hirtelen föltámadt, így menekült meg a haláltól s a szabadságharc után ő is Konstantin­ápolyba emigrált s ott tanult ember létére , beállt lovásznak egy orosz katonatiszthez. Sok más epizódot is mond el a Konstantinápolyban élő magya­rokról, a­melyek közül a legkedvesebbek egyike Türr Istvánnak egy kalandja, a­ki egy török basa háremé­ből megszöktetett egy miskolci leányt,­­a­kit saját férje adott el a basának. Vámbéry azonban a magya­rokon kívül a törökökkel is kereste az érintkezést, el­­­­sajátította nyelvüket, megismerkedett szokásaikkal, beférkőzött előkelő török családokhoz is s ezen a réren annyira megismerte a törökök életét és társadalmi viszonyait, mint előtte talán senki az európaiak közül. Konstantinápolyban írta első művét, egy török-német szótárt, a­mely 1858-ban jelent meg Perában. E művé­nek címlapján használta először a Vámbéry nevet. Ott Konstantinápolyban érlelődött meg benne a terv, hogy messze Ázsiában fölkeresi a magyarok őseit. Előbb azonban visszatért Pestre s csak azután indult el ázsiai útjára, a mely világhírét megalapí­totta. Ez az útja eléggé ismeretes, nemcsak nálunk, de az egész műveit világon, könyvében is csak röviden érinti. Útjában ezer veszedelem fenyegette, mert min­den pillanatban attól kellett tartania, hogy megismerik benne az európai embert s ez a fölfedezés életébe ke­rülhetett volna. Nyomorúságban és szenvedésben is bőven­­volt része, a melyhez képest ifjúkorának szen­vedései saját szavai szerint eltörpülnek. De fáradsá­gát, szenvedéseit siker koronázta, ázsiai utazásának gazdag tapasztalásaival megrakodva térhetett vissza Európába. Önbizalmát és önérzetét is megduzzasztotta az elismerés és megbecsülés, a­melyet Perzsiában és Törökországban az európai kolóniák részéről ta­pasztalt, így tért vissza hazájába, Pestre, a­hol azonban keserves csalódásban volt része. A tudós körökben hi­degséggel, részvétlenséggel, sőt bizalmatlansággal fo­gadták. Elhatározta tehát, hogy megpróbálja Angliá­ban értékesíteni tapasztalatait. Csak nagynehezen, ne­mes jóakarójának, Eötvös József bárónak közbenjá­rására sikerült az Akadémiától néhány száz forint­­előleget kapnia, de ezt is csak azzal a lealázó fölté­tellel, hogy­­ zálogba hagyja keleti kéziratait, uta­zásának legértékesebb zsákmányát. Mennyivel más volt a fogadás, a­melyben a külföld részesítette! Kölnben a Kölnische Zeitung már meginterjúvolta s egy vadidegen angol ember, a­kivel a vasúton ismer­kedett meg, nevének hallatára annyira pártfogásába fogadta, hogy a mikor Londonba érkezett, ő maga szállásolta el Vámbéryt a Viktória-szállóban, egy hó­napra kifizette helyette a lakást s azután­­ soha nem mutatkozott többé. Vámbéry csak annyit, tud róla, hogy Smith-nek hívták, de az idegen pártfogó még arra sem adott alkalmat, hogy Vámbéry meg­hál­­hassa szívességét. Londonban azután egyszerre megváltozott a sorsa. Strangford lord, a Kelet nagy ismerője révén megismerkedett John Murray-val, az angol kiadók fejedelmével, a ki műveinek kiadására vállalkozott s addig is ellátta a szükséges anyagi eszközökkel. Első fellépésének sikerét betetőzte az a felolvasás, a melyet a legválogatottabb körökből kikerült nagyközönség előtt a Royal Geographical Society égisze alatt tar­tott. Ez estétől datálódik a nagyközönség által elfoga­dott Explorer (felfedező utas) elnevezése, az előkelő angol közönség pedig valósággal elhalmozta az elis­merés külső jeleivel. Ezzel véget is értek életének küzdelmei, s könyvének második része már csak nagy sikereiről számol be. Politikai sikereiről, a­me­lyeket mint politikai írő ért el, a­mikor egész Európát érdeklődő kérdésekről mondhatta el döntő súlyú vé­leményét. Személyes sikereiről, elismerésről, a­mely­ben koronás uralkodók részesítették. Az angol udvar­nál Viktóra királynő, Konstantinápolyban pedig Ab­­dul Hamid szultán nemcsak kitüntető szívességei fo­gadták a magyar tudóst, hanem elhalmozták az elis­merés minden jelével. E nagy sikerei szembeállítva ifjúságának nyomorúságával és küzdelmeivel, adják az érdekes könyv tanulságát, s a­melyet Vámbéry is hangoztat könyvének előszavában, hogy a becsületes és ernyedetlen munkát siker koronázza. * (Magyar Színház.) Közönséget csalogató, érdekes, tarka műsorral tartották meg ma délután a Magyar Színház karénekesei jutalom-előadásukat. Bevezetésül Lehár Ferenc Mulató istenek című dal­­játékának egyik felvonása került színre. Ezután hang­verseny volt, mely a honvédzenekar pompás játéká­val kezdődött. A zenekart Bac­ó István karnagy ve­zette hévvel és bravúrral. Falrengető kacagást kel­tett Tollagi Adolf, Rákosi Jenő ismert Elektra-pa­­ródiá­jával. Nagyon tetszett Újvári Károly jóizű hu­morral előadott tréfás­ jelenése. Igen bájos volt Vá­­rady Ilonka és Mihályfi Béla kék-vakja, melyet a közönség zajos tapssal akart megújrázni. Az előadás egyik legsikerültebb száma volt a Szentgyörgyi-nővé­­rek Rikkancs-hármas­a. Szeretetreméltó pajkossággal és derűs realizmussal árulta a három szép leány az Esti Újság­ot. Közben cigánypárbajt vívott Kóczé Antal Babári Jóskával. A közönség lelkesedése Kóczé Antalt jelentette győztesnek. A karszemélyzet élő sakk játékával fejezte be az előadást. * (A színházak hírei.) A Nemzeti Színház­ban holnap este kerül szinte új betanulással Shake­speare Romeo és Júlia című­ tragédiája. Az előadást csütörtökön és a jövő hétfőn megismétlik. A két fő­szerepet ez alkalommal Paulay Erzsi és Beregi Osz­kár játsza. Az Operaház­ban holnap Lohengrin kerül szinre Mátrai Dezső vendégfölléptével. Az előadást kivétele­sen hét órakor kezdik. A Nibelung gyűrűje e hónap 8-án kezdődő előadása iránt igen élénk érdeklődés mutatkozik a jegypénztárnál. Most csak bérelni lehet mind a négy előadásra, egyes előadásokra jegyek csak szerdától kezdve válthatók. A Vígszínház igazgatósága szerződtette Papp Mihályt, a Király Színház tagját. A művész a jövő szezon elején kezdi meg működését. A Király Színház­ba­n szombaton lesz a János vitéz kétszázadik előadása. Ilyen jubileum még a kül­földi színházaknál is ritkaságszámba megy, a magyar színpadon pedig páratlanul áll. Bakonyi és Kacsóh daljátékának eseményszerű sikerét mindennél jobban igazolja az a körülmény, hogy a darab pályafutásá­nak hetedik hónapjában jut el kétszázadik előadásá­hoz. A címszerepet ezúttal is a siker kiváló osz­tályosa, Fedők Sári játsza, a­kit nagy és méltó ová­ciókkal fognak ünnepelni. A jubiláns estére a mérsé­­­kelten fölemelt helyáru jegyet elővételi díj nélkül árusítják. Szombatig állandóan a János vitéz van a műsoron. Holnap este, pünkösd vasárnap délután és a jövő hétfőn este a Bob herceg kerül színre. A Magyar Színház a szezon végén legnagyobb sikerű műsordarabjait újítja föl. Hétfőn és kedden a Drótostót, szerdán a Mulató Istenek, csütörtökön az Exlex, pénteken a Szulamith, szombaton Sherry ke­rül színre. Az Uránia Színház­ban Az orosz-japán háború című darab iránt a balti flotta katasztrófája óta még fokozottabb az érdeklődés. Holnap este be fogják mutatni a borzalmas tengeri csatában résztvett orosz áse japán flotta összes hajóit. A mű írója érdekes elő­adással világítja meg a híres eseményt. A darab a jövő hét minden estéjén színre kerül. A Budai Színkör­ben holnap délután­­A me­nyecskék című népszínművet adják Blaha Lujza asszony vendégfölléptével. Halton Mary kedden lép föl először a Baba címszerepében. A Városligeti Színkör­ben szerdán három egy­­felvonásos darabot játszanak: Gáczy István Jótékony asszonyok és Liptai Albert a Fojtott láng című vígjátékot, melyet a Szenes legény, szenes leány ope­rett előadása követ.­­ Krecsányi Ignác társulata hozzáfogott már Mérei Adolf és Vágó Géza János tutéz-paródiájának a betanulásához. A darab híven követi az eredeti helyzeteit és alakjait, tréfás beállí­tással. A paródiát, a­mely nagyszabású látványosság­nak, énekes és táncos játéknak készült, fé­nyes kiállí­tással és elsőrendű szereposztással június máodik fe­lében mutatják be. * (Budai Színkör.) Uj betanulással került szinre ma este a Budai Színkörben Csicseri Bors és Társa Egy görbe nap című énekes bohósága. Juci szobaleány szerepét Komlóssi Emma játszotta. Kedves alakítása, szép nótázása őszinte sikert aratott. Új szereplő volt Vágó Géza és Pesti Kálmán is. A többi közreműködő közül kitűnt Sipossné Dóri Margit, Kápolnai Irén, Kovács és Szirmai. * (Egy olasz újság Berzeviczyről.) Egy igen tekintélyes nápolyi újság, a Don Marzio, leg­utóbbi számainak egyikében hosszabb fejezetet közöl Berzeviczy Albert közoktatásügyi miniszternek Itália című könyvéről. A fejezet a kitűnő olasz fordításban is nagyon élvezetes s alig vesztett valamit eredeti za­matéból. Az olasz újság szerkesztője néhány bevezető sort tett a közlemény elé, a­melyben elismerő szavak­kal emlékezik meg a magyar közoktatásügyi minisz­terről­ s az ő közhasznú működéséről. Ezekből a­­be­vezető sorokból megtudjuk azt is, hogy Berzeviczi kitűnően, beszél és ír olaszul s hogy az olaszok irodal­mában, művészetében, történetében rendkívül jártas s politikai és társadalmi életét alaposan ismeri. Az­­ olasz lap meleg szavakkal hívja föl olvasóinak figyel­­­mét a közoktatásügyi miniszter dolgozatára. * (Mátyás király birodalma és Magyar­­ország jövője.) Beksics Gusztáv uj könyvének, mely ma jelent meg s melyről első cikkünk szól, ez a teljes címe. A könyv tizenöt fejezetből egy Elő­szóból és egy Befejezésből áll, melynek címe: Poli­tikai következtetések. A könyv tartalmának gazdag­ságáról fogalmat ad az egyes fejezetek címe: Az ál­lam és népalakulás folytonossága; Államalakulás az Árpádok után; Magyarország katonai jelentősége Má­tyás előtt és után; Mátyás birodalma s a Habsburgok;; Mátyás és a nemzeti állam; Magyarország és Európa népessége Mátyás idejében és jelenleg; Mátyás biro­dalma s az új Magyarország; A magyar Alföld; Má­tyás hagyományainak és az erős Magyarországnak európai szükségessége stb. — A szépen s szolidan ki­állított 256 oldalra terjedő könyv ára 4 korona. A könyvet megrendelhetni a Budapesti Hírlap könyv­kiadójában is. * (Vizsgálati előadás.) Az Országos Színész-,­egyesület iskolájának növendékei hétfőn, június 12-én délután vizsgálati előadást rendeznek a Vígszínház­ban. Színre kerül a Parasztbecsü­let címü dramolett, az Egy kis vihar címü vígjáték és A varázshegedű címü operett. Közben egyes tánc- és énekszámot ad­nak elő. * (Vig Színpad.) Feld Mátyás igazgatása alatt álló Vig Színpad első újdonsága Müecker Ká­­rolynak A hetedik menyországban című bájos zenéjű operettje lesz, a­melyből javában, folynak a próbák az ős-budavári nagy varieté-színpadon. A darab főbb szerepeit Haraszti Mici, Révész Honka, Sziklai Blanka, Nagy Mariska, Csendes Aliz, Kaposi Mimi,­ Ferenczy Károly, Szentes János, Heltai Jenő, Virág Ferenc, Vitéz Róbert, Dalnoki Imre és Ernyei­ Emil játszák. A darabot Donáth Lajos karmester dirigálja. A bemutató előadás június -án lesz s erre az elő-­­adásra jegyek máris válthatók. * (Vizsgálati hangverseny.) Horváth Elek, az ismert zongoratanár növendékei ma délután nyil­vános vizsgálati hangversenyt rendeztek a Terézvá­rosi Kaszinó dísztermében. A növendékek szabatos, értelmes előadása, gondos készültsége ismét Hor­váth Elek kitűnő módszeréről, helyes zenepedagógiai érzékéről tanúskodott. Föltűntek Báron Gyula, Báron Mariska, Vida Alfréd, Székely Jolán, Vigh Győző, és Nánássy Irén talentumukkal és ügyességükkel. A hangversenyt előkelő , és­ nagyszámú .­közönség hall­gatta végig. * (Berzeviczy miniszter arcképe.) Az Or­szágos Közoktatásügyi Tanács díszterme számára megrendelte Berzeviczy Albert kultuszminiszter arc­képét Zilzer Antal festőművésznél, a­kinek műtermé­ben a miniszter most naponta modért ül a képhez. * (Erkel Sándor síremléke.) Erkel Sándor­nak, az Operaiház volt zeneigazgatójának síremléket állítanak. Az emlékmű elkészítésével Róna József szobrászt és Márkus Géza építőművészt bízta meg a­ zsűri, a­mely ma délelőtt megtekintette a síremlék­ nagy agyagmintáját. Gyönyörű, magyar ruhás hege­dülő leány áll a művészi alkotás márvány-talapzatán. Elöl, az élőbokorral díszített párkány fölött nyitott, partitúra látható, karmesteri pálcával, ez alatt a föl­­írás : Erkel Sándor. Hátul stilizált lírában végződő, márványos peliszk­ van. A bronzból készülő főalak arcá­nak vonásaiban Róna József sógornőjét, Vészi Mar­­­git festőművésznőt örökítette meg. A bíráló­ bizott­­ság, a­melynek Máder Rezső elnökelésével tagjai vol­­­tak Erkel Gyula, Nebenführer József, Alszeghy Kál­mán és Kéméndy Jenő, teljes elismeréssel fogadta a rendkívül kifejező, mélységes bánatot sugárzó em­lékművet. A bizottság írásbeli jelentést küld vélemé­nyéről a belügyminisztériumnak és a hivatalos jóvá­hagyás után a szobor bronzbaöntésével is megbízzák a művészt. A síremléket október 30-án, délelőtt fogják leleplezni nagy gyászü­nnepséggel. * (Beöthy Ákos irodalmi hagyatéka.) A kiváló politikus és törénetíró, Beöthy Ákos nagy­ művét, melyben a nemzet politikai küzdelmeit­­ adja­ elő, teljesen befejezve hagyta hátra. Arról értesülünk,­ hogy e mű harmadik és utolsó kötetét Beöthy unoka-; húga, Zámory Mária alapítványi hölgy most sajtó­ alá rendezi, s Beöthy Ákos történelmi jelentőségű ok­mányaival és politikai levelezés­ével együtt fogja ki­adatni. E gyűjteményben benne lesz­­Kossuth Lajos­nak Beöthy Ákos atyjával, Beöthy Ödönnel folyta­tott levelezése is. * (Kalevala-est.) A Magyar Néprajzi Társa­ság június 7-én, szerdán délután hat órakor igen érdekes ülést fog tartani a Nemzeti Múzeum dísz­termében. Bemutatják Vihar Béla új Kalevala-fordí­­ tását a régi finn néprajzi háttérrel, finn szobával, eredeti ős finn jelmezekkel s dallamokkal és zenekísé­­rettel. Az új Kalevala-fordítást a Társaság titkára, Herrmann Antal ismerteti, Vikár mutatványt olvas föl a Kalevalából s erre következnek a Kalevala régi, népies előadását bemutató jelenetek. Az eredeti finn jelmezeket Heikel hírneves tudós küldötte meg Hel­­singforsból, a finn szobát Semayer Vilibáld dr. ren­dezte be a Nemzeti Múzeum , néprajzi gyűjtemé­nyéből.

Next