Budapesti Hírlap, 1905. június(25. évfolyam, 150-178. szám)
1905-06-07 / 156. szám
1905. junius 7. BUDAPESTI HÍRLAP. (156. sz.) kedv tehát egyre gyöngül; az építkező tevékenység túlnyomóan az elodázhatatlan szükségből épített kisebb lakóházak építésében nyilvánul. A lakásbérek drágasága szorosan összefüggvén az ujonan keletkező lakások számával, önként következik, hogy a lakásbérek fokozódó drágaságának csökkentése és a jelentkező lakáshiány megszüntetése legkönnyebben az új lakások számának a növelésével lenne elérhető, ami részint az építkezések szaporítására vezetne, s ezzel az évek óta válsággal küzdő építőipar föllendülését s végeredményben a közviszonyok általános javulását eredményezné. A közjólét előmozdítása a hatóság első s legfontosabb feladata lévén, annak kell ez irányban is az intézést a kezébe vennie és lehetőleg kielégítő megoldásról gondoskodnia. Erre nézve pedig szükséges, hogy a tanács a kérdést általában tüzetesen tanulmányozza, a fejlődését figyelemmel kisérje s a közönség hivatalos tájékoztatása céljából a tapasztalatait közzétegye. Azzal végzi a megokolás, hogy a fővárosnak beépítésre alkalmas és most alig jövedelmező üres háztelkeinek az értékesítése szabályozólag hatna a fölcsigázott telekárakra, a föllendülő építkezésekkel pedig emelkednék az adózóképesség is. Az indítványozók kimutatása szerint 178 értékesíthető telke van ez idő szerint a fővárosnak, ezek legnagyobb része azonban olyan nagy terjedelmű, hogy azokra több (20 10) ház is építhető, úgy, hogy tulajdonképp ezer értékesíthető telekről lehet szó, amelyek nagy részét el lehetne adni nyilvános árverés útján. — A húskérdés. A főváros hatósága kiküldötte Breuer Albert közvágóhídi vezető állatorvost, hogy a külföld egynémely nagyobb városában tanulmányozza a hússal való élelmezés ügyét. Breuer bejárta Ausztria és Németország néhány nagyobb városát s ott megszivlelésre méltó tapasztalatokra tett szert. Poroszország a húsbehozatal rendezésével elsősorban a fogyasztót kívánta megóvni, másrészt pedig a közönség anyagi érdekeit védelmezte, azzal, hogy a vágallási kényszert netán kijátszó húsiparosokat eltiltotta a vidéki hús behozatalától. Ezeknek az irányelveknek az alapján készítették el a német városok, a közvágóhidak megalkotása és a vágatási kényszer kimondása alkalmával a vidéki húsbehozatalt illető szabályzatokat, amelyek azonban a részleteikben igen különfélék. A legtöbb németországi város kizárólag csak a friss húsnak a behozatalát szabályozza, ellenben a mészáros- és hentesipar körébe tartozó és földolgozott húsipari cikkek behozatalát nem korlátozza. Valamennyi német városba csakis egészségi igazolvány mellett lehet bevinni vidéki húst, de részletesen megállapították a behozatalra megengedett hús földolgozásának a módját is, valamint a húsdarabok minimális nagyságát. Különösen szigorú a vizsgálat a kényszerből levágott állatok húsára nézve. A vidékről behozott húst minden esetre be kell szállítani az elárusítás előtt a húsvizsgáló-állomásra. Ha a húst itt a fogyasztásra alkalmasnak találják, lebélyegzik, ha alkalmatlannak, megsemmisítik, illetve ipari feldolgozásra utalják. A vidékről érkezett húst behozott hús feliratot viselő táblán kell jelezni. A hús vizsgálatának a díjai igen mérsékeltek, így Kölnben egy egész ökör, bika, vagy ló után 1 márkát fizetnek, sertés után 1.65—1.70 márkát, borjú után 70 fillért, juh, kecske, bárány, vagy malac után 45 fillért. Már a vágó- és hússzemle-díjak nagyobbak. A megsemmisített húsért nemcsak hogy kárpótlást nem fizetnek a legtöbb német városban, sőt a megsemmisítésért a hús tulajdonosa még külön díjat is tartozik fizetni,mégpedig 10 kilogramig 1 márkát, 10—40 kilogramig 2 márkát stb. A németországi városok húskereskedelmének az alapját kivétel nélkül a nagy vágók intézménye vetette meg és tartja fönn ma is, úgy, hogy olyan városokban, ahol a mészárosok és hentesek kisiparosok maradtak, húskereskedelem nincs, ott ilyen ki nem fejlődött . A nagyvágók intézménye önmagától, hatósági támogatás nélkül alakult ki. A húskereskedelem fejlődését az a körülmény biztosította, hogy a húsvásárokat mindenütt a közvágóhidakon tartják, mint amelyek erre a célra az eladók és vevők szempontjából leginkább megfelelők. Egyébként a közvágóhidakon külön berendezések nincsenek; a húsvásárt egyik vágócsarnokban tartják, olyan napon, amikor borjúvásár, illetve borjúvágás nincs. A jelentés beszámol aztán a lóvágóhíd, lóhúsvágás és lóhúsárusítás ügyéről, amely Németországban már igen nagy arányú. Az egészségügyi ellenőrzés itt is igen nagy. A lóhús kilogramjának az ára átlag 60 fillér, míg a marhahúsé 1.20—1.70 márka. — A jelentést a tanács kiadta a közgazdasági és közegészségi ügyosztálynak. — A reklámkocsik. Egy budapesti élelmes vállalkozó szállítható kirakatban magyar ipartermékeket akar a fővárosban árusítani és ezért a kerületi elüljárósághoz fordult igazolványért. A kerületi elüljáróság a kérelmet elutasította, mert a mozgó reklámkocsiról az illető az utcán járva akarta iparát folytatni. A kereskedelmi miniszter azonban az igazolvány kiadására utasította az elüljáróságot, mert iparát bárki, bárhol gyakorolhatja, ha az illető az ipartörvény egyéb kötelességének megfelelt. Kimondotta a miniszter, hogy az ipart lehet állandó helyiség nélkül is nyílt helyeken (utcán, piacon) sátorban, vagy más alkalmas talapzaton, esetleg földön árulva is gyakorolni. Az elárusításnak ez a módja csak rendőri szempontból tiltható meg, illetőleg korlátozható, ha a nyílt helyen kiválasztott elárusító hely ellen rendőri szempontból kifogás van. Mivel a folyamodó bejelentett foglalkozását iparszerűleg óhajtja gyakorolni, iparigazolványt köteles szerezni. Az iparigazolvány kiszolgáltatása pedig független a rendőrségi engedelemtől. Legföljebb folyamodót arra figyelmeztetheti az elüljáróság, hogy az iparigazolványon kívül a rendőrhatósági engedelmet is szerezze meg. — Uj építkezések. A magánépítési bizottság legújabban a következőknek adott épitő-engedelmet: Heidelberg Sándornak, VI. kerület Király utca 3973. hrszám négyemeletes házra. Paulheim Istvánnak, II. kerület Csarnok tér 9358. hrszám négyemeletes házra. Strelinger Samu dr.-nak I. kerület Fehérvári út 13295. hrszám háromemeletes házra. Baumfeld Zsigmond dr.-nak és Baumfeld Lajosnak, VII. kerület Peterdy utca 4270. hrszáma háromemeletes házra. Várady-Bády Jánosnénak, I. kerület Ostrom-utca 3357. hrszám háromemeletes házra. Végh Mihálynénak, I. kerület Krisztina-körút 1944. hrszám egyemelet ráépítésre. Osztermayer Erzsébetnek, VI. Fövény-utca 1548. hrszám földszintes épületre. Svarez Lajosnak, IX. kerület Gyep utca 8772. hrszám földszintes műhely építésére. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Barabás Miklós síremléke. A nemzeti hála és kegyelet kötelességei közül leróttunk ismét egyet: a kerepesi uti temetőben Barabás Miklós sírján leplezték le ma az emlékművet, a zseniális Teles Ede gyönyörűen mintázott mellszobrát. Barabás a magyar képíró-művészet Tinódija, a múlt század Ecsetes Sebestyénje. Az első tősgyökeres magyar piktor,, aki lerajzolta, lefestötte a század majd minden érdemes magyarját, azokat a nagyjainkat, akik politikát, irodalmat, művészetet és művelődést teremtettek akkor, amikor élet-halál kockán fordult a haza sorsa és a honalapításezeréves ünnepén megérte velünk a boldogulás pihenőjét is. Egész képtár,, nem is képtár, egész história az ő művészi hagyatéka: kezdi az öreg csombordi Kemény báróval; megfesti Katona Zsigmondot, a néhai főkormányszéki tanácsost, abban a régi világban, amikor még Enyeden markális széket ült a megye, mikor még ritkaság volt nálunk a Conté-féle kréta; lerajzolta Mehemed Musztafát, az anatóliai óbestert, akit 1829-ben a muszka szorított Erdélybe; Beniczky Lajost, a Wesselényieket, a Ebédeteket, Kirselfet, a bukaresti kormányzót... Bajzát, Széchenyi István grófot, Lisztet, Teleki Blankát, Batthyányt, Albert királyi herceget, a Palatínust, Kossuthot, a vértanukat, Petőfit, Aranyt, Vörösmartyt, Deák Ferencet... és a becsületesen, lelkiismeretesen festött képekbe lelket ad a lefestött alakokhoz fűződő sok nemzeti, emlék, életet a mi kegyeletünk, az olykor hiányzó poézist pótolja a mindig igaz magyar érzés. Megilleti őt az a gyönyörű síremlék, amely előtt tisztelettel gondol rá mindenki, aki szereti a magyar művészetet. Hogy ő volt, aki művész mert lenni már akkor, amikor az ilyen pályát nálunk még egyszint becsülték a csavargással, hogy ő maga nevelte önmagát s küzködött, kínlódott a mostoha viszonyokkal, mint a sziklába gyökeret eresztő moha!... Hlusztiis kis társaság gyűlt sírja elé a temetőben, délután öt órakor. Ott volt családja: leánya, Ilona, Szegedi Maszák Hugóné az urával, — unokái: Maszák Aladár, Elemér és Tihamér; a kormány képviseletében K. Lippich Elek; a Nemzeti Múzeumból Szalay Imre; a Képzőművészeti Társulat részéről Ambrozovics Dezső, Feszty Árpád s a néhai művész érdemes kortársa és barátja, Telepi Károly; a Kisfaludy-Társaság képviseletében Vargha Gyula és Dalmady Győző; a Képzőművészeti Egyesület részéről Donáth Gyula és Bruck Miksa; a Nemzeti Szalon képviseletében Madarász Viktor és Ernszt Lajos; írók, művészek, és a szerény, az igazán nagy művész, Teles Ede. Nem volt parádé, üres cifraság; miután a takarót lebontották a bronz mellszoborról, Feszty Árpád lépett a sir .mellé: „Emlékezzünk régiekről, régiek közt is legrégibbről, az úttörőről, a kinek sírjához hálás kegyelettel jöttek el ma művész utódjai . . .“ Röviden vázolta Barabás érdemeit s a Képzőművészeti Társulat koszorúját helyezte a sirra, megadván Teles Edének is az ő alkotását megillető hódolatot Meg is érdemelte azt Teles! Egyszerű kőoszlopon (Barabás Miklós, 1810— 1898) az egyszerű bronz-mellszobor, balkezében paletta, jobbjában ecset Tömör, monumentálisan erős, tisztán az erő, amaradandóság kifejezésére mintázott szobor, olyan széles kereteivel, annyi egyszerűséggel, szintézissel simítva, hogy szinte nőni látszik, amint nézzük. Ilyen kis méretben magyar művész monumentálisabbat nem igen alkotott még. (Md.) * (A színházak hírei.) A Nemzeti Színházban csütörtökön mérsékelt helyárakkal Szigeti József Rang és mód című háromfelvonásos színműve kerül színre. Az Operaházban A nibelung gyűrűje zenedráma trilógia sorozatos előadását a következő napokokon tartják meg: csütörtökön, június 8-án A Rajna kincse, pénteken, június 9-én A valkür, szombaton, június 9-én Szigrid, kedden, június 13-án Istenele alkonya. A trilógia mind a négy előadására hirdetett bérlet határideje tegnap lejárt, mától kezdve már csak egyes előadásokra lehet jegyeket váltani, a rendes helyárakon. A Vígszínházban hétfőn, június 12-én délután három órakor vizsgálati előadás lesz, amelyet az Országos Színészegyesület színésziskolája rendez. Színre kerül Verga drámája, a Parasztbecsület, Offenbach operettje, a Varázshegedűs Dreyfus vígjátéka, az Egy kis vihar. A vizsgálati előadást hangverseny fejezi be. A Király Színházban szombaton lesz a János vitéz kétszázadik előadása, aely nemcsak a színháznak, de a magyar színiirodalomnak is jelentős és emlékezetes ünnepe s amelynek középpontjában a daljáték szerzői mellett Fedők Sári áll, aki a címszerepben oly fényes diadalt aratott. A jubiláns est helyárait mérsékelten fölemelték. Az előadás iránt a közönség minden rétegében rendkívüli az érdeklődés. A Magyar Színházban holnap lesz a Mulató istenek című operett felújítása. A legszebb zenéjű Lehár-operett, mióta Budapesten nem adták, Heltai Jenő átdolgozásában számos külföldi színpadon zajos diadalt aratott Holnap az operett a bemutató nagysikerű szereposztásában kerül színre. A Városligeti Színkör legközelebbi újdonsága Csirikovnak A zsidók című drámája lesz. Az érdekes tárgyú darab betanulása és a szükséges stílszerű díszlet és ruha elkészítése oly sok időt követel, hogy Krecsányi igazgató kénytelen volt A zsidók próbái miatt az Édes lányka vasárnap és hétfőre kitűzött felújítását elhagyni és helyette A bőregér operettet adni.A zsidók bemutatója kedden, június 13-án lesz. * (A népligeti nyári színkör) négy új bohóságot mutatott be. A közönségnek tetszettek az újdonságok s a szereplők közül sokat tapsolt Tordai Etelnek, Jávor Annának, Tamas Lidinek, Kövi Juliskának, Deák Gyulának, Somogyi Károlynak, Halász Edének, Faragó Vilmosnak és Káldor Dezsőnek. * (Víg-színpad.) Szombaton, június 10-én este lesz az ősbudavári Víg-színpad első előadása, amely alkalommal Müecker bájos operettje, A hetedik menyországban kerül színre. Az újdonság zenei szépségei mellett igen mulatságos tartalmú s Ferenczy Károly, a színház komikusa hálás szerephez jut benne. Az igazgatóság nagy fénynyel és gonddal állította ki a darabot. A bemutató és a következő előadásokra előjegyzéseket elfogad a színház pénztára. * (Tanítónők hangversenye.) Gyönyörű, ünnepi est volt ma a budai tanítónőképző-intézetben. A távozó növendékek búcsúztak el díszes hamgversenyné vel, melyet az intézet tornacsarnokában rendeztek. A magánszereplők közül kitűnt szép zongorázásával Fenyvessy Hana, Ábrahám Erzsébet, Szekula Valéria, Héger Lujza, Varga Lenke, Ábel Gizella, Pethő Józsa és Ábel Margit. Iren ügyesen hegedült Roll Kamilla, Boross Józsa, Winkler Anna, Morócz Valéria, Kürthy Adrien és Fejes Ilona. Kellemes hanggal énekelt Gyarmathy Mária, Szentistványi Júlia és Schlachta Margit. Érzéssel szavalt Finánczy Etel, Fáy Mária és Kiss Ilona. Bravúrosan cimbalmozott Krudi Andor. A hangverseny legjobban kiemelkedő száma az énekkar működése volt. A himnuszt, a Bolygó holandi fonódalát és A magyar dal című énekes melodrámát hallottuk színes, pompásan csengő előadásban. Nagy meglepetést keltett főképpen A magyar dal, amelynek száz gyöngypártás, csipke ingvállas, viruló szép lány adott elő az intézet jeles énektanárnőjének, Békey Józsának vezetésével. A tárogató szólót Szebeny Antal dr. játszotta, a magánénekrészt pedig Haypál Benő énekelte. A kitűnően sikerült, emlékezésre méltó búcsúünnepet Katonáné Irén igazgató, Torday-Grayl Torzsa, Békey Józsa és Héger Lujza rendezte. A közönség, mely a tornacsarnokon kívül az intézet rózsás és lampionos kertjét is ékessé tette, szíve szerint tapsolt a közreműködőknek. : * (Tudományos Akadémia.) A Magyar Tudományos Akadémia a nyár folyamán már csak egy ülést tart. Mivel a legközelebbi hétfő, a rendes ülések napja ünnepre esik, az utolsó ülés június 19-én, délután öt órakor lesz. Az összes ülés után a harmadik osztály ülésezik. Ezután megkezdődik a nyári szünet, amely októberig tart. Október 9-én, öt órakor lesz megint összes ülés, utána pedig az első ősz 11