Budapesti Hírlap, 1905. szeptember (25. évfolyam, 241-270. szám)

1905-09-24 / 264. szám

1905. szeptember 24. BUDAPESTI HÍRLAP. (264. sz.) 1902 tavaszán, ismét összezördül Cagno bankárral, a­kivel most már végképpen megszakítja az összeköt­tetést­.. Feleségével ott él továbbra is a kis bitontói villában, mígnem ugyanez év december 29-én meg­történik a gyászos esemény: Vincenzinát kora reggel átlőtt fejjel, holtan találják a szobában. Egy rövidke levélben a fiatal­asszony tudtul adja rokonainak, hogy lelkiismereti furdalások következtében öngyil­kossá lett. Cagno bankár megtette a följelentését s két hét múlva csakugyan fogságba jutott Modugno hadnagy.­­Két és fél évig tartó vizsgálat után ez é­v már­ciusában végre megkezdődött a per tárgyalása, nem Bariban, a­hová az ügy tartozott, hanem a műkincsei­ről híres Perugiában, a­melyet a semmitőszék Mo­dugno védőinek kérésére kijelölt. Nyomban a tárgya­lás kezdetekor érdekes fordulatot vett a bűnpör. Ki­tűnt, hogy nem csupán Cagno bankár áll szemben Modugnóval, hanem Olaszország egy egész társadalmi osztálya, az, a­mely a modern eszmék nevében hadat visel minden más intézmény, különösen pedig a had­sereg ellen. A szocialistáknak Itáliában hatalmas tá­bora teljes erejével rávetette magát Modugno szemé­lyére, hogy benne megsebezhesse az olasz militariz­­must. A harc természetesen nemcsak a tárgyalóte­remben folyt, hanem egy időben s még hevesebben a lapok hasábjain is, úgy hogy Modugno ügye hovato­vább társadalmi küzdelemmé változott.­­Az a körülmény, hogy Cagno bankár s most már Modugno hadnagy is gazdag volt, mindkettőjüknek módot adott arra, hogy kiváló védőket állíthassanak sorompóba. A maga nemében páratlan torna indult meg a két fél bajvivói között, a­mely immár hetedik hónapja tart szakadatlanul. Száz és száz tanú került kihallgatásra a tárgyalások folyamán, Olaszország legkiválóbb írás- és fegyverszakértői­ mondották el véleményüket s mégis az összes fölvetett kérdések mind megoldatlanul maradtak. Modugno és védői ál­­hatatosan erősítgették Vincenzina öngyilkosságát, a vádlók viszont, meg a háttérben mintegy Nemezisként működő Cagno bankár ezernyi okkal, bizonyítékkal, nem egyszer izzó gyűlölettel vallják, hogy Vincen­­zinát Modugno maga ölte meg. A vád, kézzelfogható bizonyítékok hiányában, közvetetve­ akarta bebizonyítani, hogy Modugno képes, s a maga szempontjából indíttatva is volt ily­ súlyos­­bűntény elkövetésére. A védelemnek viszont magyará­zatot kellett nyújtania arról, hogy miért lett — állí­tása szerint — öngyilkossá a bitontói tragédia halottja. A két tábor harcának mindenekelőtt meglett az az eredménye, hogy Modugno Vito múltjáról oly ki­merítő biográfia keletkezett, a­milyennel nemcsak Shakespearet, hanem még sok más hasonló nagyságot sem igen tüntetett ki az utókor. Életének csaknem minden egyes napjáról vannak följegyzések. Volt egy tanú, a­ki súlyos vallomást tett Mo­dugno ellen. Mint fiatal tiszt elcsábított egy leányt,­­Barbier Elektrát. Barbier szerelmes volt Modugnóba, hallgatott rá, és keservesen megfizetett a rövid boldog­ságért. Kis gyermeke született, családja eltaszította, Modugno pedig elhagyta s az olaszok afrikai gyarma­tára helyeztette át magát. A szerelmes Barbier később merész tervre határozta el magát: nagy nehezen össze­­szerzett egy kis pénzt, s utána ment Modugnónak. Éhség, szomjúság s egyéb gyötrelmek között végre el­érte a célját. de Modugno nem akart ráismerni. A leányt is, a gyereket is megtagadta, a kaszárnyából kiüzette s egyetlen krajcár nélkül kikergettette Afrika ismeretlen régióiba. A fiatal leány halálos betegen, megőszülve vetődött vissza szomorú kálváriája után Olaszországba. Vele szemben Modugno sem tagad­hatott, s a szomorú vallomás után nem kevés ciniz­mussal az evangélium idézetével felelt: a­ki bűn­telen, az vesse rám az első követ. A vád képviselőinek azonban nem ez volt a leg­főbb érve, a­mivel Modugno bűnösségre való hajlamait igazolta. A legnagyobb erőfeszítést a kínai hadviselés alkalmával viselt dolgainak föltárásánál mivelték a vádlók. Egy teljes hónapon keresztül nem volt egyéb­ről szó, csupán Modugno Kínában elkövetett brutali­tásairól. Ez volt az ütközőpont a hadsereg s a szocia­­listák között s egyforma joggal nevezheti magát győz­tesnek mind a kettő. Annyi bizonyos, hogy Modugno nem tudott kellő magyarázatot adni hirtelen meg­gazdagodásáról. Egy sereg közkatona a leggyalázato­sabb bűnökkel vádolta meg Modugno-t, tiszttársai ellenben a védelmére keltek. •­­ Legnehezebb akkor volt a vádlók feladata, a­mikor azt akarták megokolni, hogy miért is ölte meg voltaképpen Modugno a feleségét? Az ügyész szerint mindenekelőtt azért, mert féltékeny volt. Az ügyész szerint gyűlölte is Modugno a feleségét, a­kinek a révén vagyonhoz remélt jutni, s így csaló­dott, majd pedig, Kínából való visszatérése után, szer­zett gazdagsága közepette, terhére is volt a nagyúri életben a beteges, hervadó asszony. A gyilkosságot előidéző legfőbb ok azonban egy távirat volt, a­me­lyet Modugno Kínából való visszatérése után kapott. A táviratot egy Rodia nevű ember küldötte s a tar­talmából azt lehetett kiolvasni, hogy az illető ked­vese Modugnónénak. Mint az elmondottakból kitűnik, a vád kép­viselői a szegény Vincenzina apró és ártatlan köny­­nyelműségeiből kovácsolják a legfőbb fegyvert Mo­dugno ellen, viszont ennek a védői mindenképpen azt­­bizonyítgatják, hogy a hadnagy soha s a legkevésbbé nem törődött felesége apró kacérkodásaival. A kérdések egyik legfontosabbika az volt, hi­teles-e a Vincenzina szobájában talált levél, a­mely­ben a fiatal­asszony búcsút vesz rokonaitól. A véde­lem szakértői szerint a levelet az első betűtől az utol­sóig Vincenzina írta. A vád szakértői más vélemé­nyen voltak. Egyik a levelet egészen Modugnónak tulajdonította, a másik szerint a dátumot s a címet Vincenzina s csak a többit írta Modugno,­ a harma­dik pedig azt állította, hogy a levelet régen megírta már a hadnagy, míg a dátumot csak sietve, néhány perccel a gyilkosság előtt. Volt még egy körülmény, a­mely végeszaka­­datlan disputát okozott. A­kik a halott asszony háló­szobájában először jelentek meg, azt állították, hogy az ágyon lévő revolver kakasa le volt eresztve. Már­pedig a Mauser-pisztoly szerkezete olyan, hogy a ka­kas a lövés után ismét automatikusan fölhúzódik, s úgy is marad, a­míg kellő óvatossággal le nem zárják. Már pedig erre Vincenzinának, ha öngyilkos lett, semmiképp sem lehetett ideje, vagy ereje. A véde­lem természetesen tagadja a dolgot, s úgy okosko­dik, hogy ha valóban Modugno ölte meg a feleségét, semmiesetre sem adott volna maga ellen ily ékesen szóló tanúbizonyságot. Egyetlen oly kérdés sem me­rült föl­ tehát a hat hónapja húzódó tárgyalás fo­lyamán, a­melyben akár az egyik, akár a másik párt elismerte volna ellenfele igazságát. — A Zeysig-f­éle brosúra. A Zeysig-féle bro­súra dolgában a törvényszéken semmi sem történt ma, mivel az iratok, Zigány Árpád szabadonbocsá­­tást kérő fölfolyamodásával együtt, a királyi táblá­hoz kerültek. A táblán Ráth Zsigmond birónak osztot­ták ki az ügyet, a­ki a jövő hét elején teszi meg elő­terjesztését a tábla második tanácsának zárt ülésén. Az Úfjság című lap ellen a lefoglalt Baueth-féle levél dolgában eddig még nem tett indítványt az­­ügyészség. Zigány terjedelmes beadványt küldött az ügyészség­hez, a­melyben az ellene bélyeghamisítás és csalás miatt tett följelentésre teszi meg észrevételeit. A vizsgálóbíró csak az iratoknak a táblától való vissza­érkezése után folytathatja a munkáját. A Berlinből megszöktetett Baneth Sándornak nyoma akadt. Egy magánlevélből, mely Baizer nevű ember írt Párisból egy budapesti ismerősének, kide­rül, hogy a hirhedt férfiú most Párisban tartózkodik. Kolozsvárról jelentik: Az ügyvédi kamara vá­lasztmányi ülésén Papp József dr. választmányi tag indítványt­ adott be, a­mely szerint a választmány a budapesti rendőrségnek Halmai ellen való eljárásában a védői szabadság megsértését látja. A kamara tiltako­zik ellene és helyesli a budapesti kamara határozatát. Az indítványt a jövő héten tárgyalják. A határozatot közlik a budapesti kamarával. Aradról jelentik nekünk. Az ügyvédi kamara választmánya ma ülést tartott, a­melyen tiltakozott Halmai budapesti ügyvéd letartóztatása ellen s óvást tett ez ellen a törvénytelen eljárás ellen. A Magyar dohányjövedéki gyártmány kiviteli részvénytársaság ma cáfolatot küldött szét arra a hírre, mintha Baneth Sándor a társaság, illetve Tolnai Arnold igazgató által rendelkezésére bocsátott anyagi eszközök segítségével távozott volna el Berlinből. Baneth szeptember 1-én fölvette 150 márka havi fize­tését és 25 márka pótlékát. Ezen kívül sem a társa­ságtól, sem az igazgatótól, sem semmiféle velük köz­­vetetlen, vagy közvetett összeköttetésben álló személy­től egy fillért sem kapott. A lapok, mondja a cáfolat, Rolf tisztviselőt is kapcsolatba hozzák ez ügygyel. Ha volt része benne, a társaság ismerni fogja vele szem­ben is kötelességét. — Politikai párbaj. A képviselőház 1904 ok­tóber huszadiki ülésén tárgyalta az Olaszországgal kötendő vámszerződést. Hieronymi Károly akkori ke­reskedelmi miniszter ajánlotta elfogadásra a szerző­dést, s beszédébe az ellenzék részéről többen, köztük Várady Károly közbeszóltak. Ekkor történt, hogy Wolfner Tivadar képviselő hangos szóval megje­gyezte: __ _ .Várady már megint szemtelenkedik! Ezért a sértésért Várady Károly provokálta képviselőtársát s kardpárbajt vívott vele, miközben mind a ketten jelentéktelenül megsérültek. A buda­pesti büntetőtörvényszék ma tárgyalta ezt az ügyet, s Wolfnert nyolc napi, Váradyt pedig három napi államfogházra ítélte. Várady megnyugodott az íté­letben, Wolfner fölebbezett. — A polgári törvénykönyv előkészítése. Az igazságügyminisztériumban a polgári törvény­­könyv tervezetének kidolgozására szervezett bizottság vezetősége a minap bocsátotta, közre a tervezet to­vábbi tárgyalását előkészítő főelőadmánynak és a tervezetre vonatkozó bírálati anyagnak ötödik és hatodik kötetét. Az előbbi 340 lapon a dologjog V— VIII. eímének földolgozását adja és a szolgalmakra, az épületjogra, a zálog- é3 jelzálogjogra, valamint a­­telki terhekre vonatkozó részeket tartalmazza. Ez a kötet 21 alapvető fontosságú kérdést tárgyal. A hatodik kötet 500 lapon a kötelmi jog hat első eímé­nek feldolgozását tartalmazza és a szerződésre, a tiltott cselekményekre, a kötelmek tartalmára, több hitelező és több adós viszonyára, a követelések és tar­tozások átruházására, valamint a kötelmek meg­szűnésére és az elévülésre vonatkozó részeket fog­lalja magában. E részek köréből a főelőadmány 28 elvi jelentőségű kérdést tárgyal. A munkálat to­vábbi, a kötelmi jog VII—XVI. címét tárgyazó he­tedik kötete, úgyszintén az öröklési jogot tartalmazó nyolcadik kötete legközelebb fog megjelenni. — A gyilkos cselédleány. Bécsből jelentik, hogy a bíróság ma halálra ítélte Navratil Francis­kát, a­ki asszonyát, Naszler Johannát megölte és megrabolta. — A miskolci tárgyalás, Kertész Károly vas­úti számtiszt védőjétől, Flamm Dezső dr. ügyvédtől, a következő sorokat kaptuk: A szerdai miskolci es­küdtszéki tárgyalásról téves tudósítást közöltek a lapok, a­melyet kénytelen vagyok az igazság érde­kében rektifikálni. Hogy Kertész Károly már­ szám­tiszt uzsoráskodott volna Vargával, az csak a véde­lem egyik fogása volt, de ezt legjobban megcáfolta a királyi ügyész már a főtárgyaláson is. A következő napon azután a lapok elferdített híre következtében Kertész Károly jelentkezett a királyi ügyész úrnál, de ő maga ajánlotta a hír dementálását, minthogy tíz uzsoráskodás­a jelen esetben már csak azért sem foroghat fenn, mert a Varga készpénz tartozását csak a tárgyalás után való napon kaptam kézhez egy fillér kamat nélkül. — Megvádolt ügyvéd. A kolozsvári Kemé­­nyik-cég följelentést tett Krausz Emil ellen, a­ki a cégtől egy közös bányavállalat megalapítására váltó­kat kapott, s a váltókat részben meghamisította, részben pedig az értük kapott pénzt a saját céljára fordította. A panaszos cég belevonta a följelentésbe Both Sándor dr. budapesti ügyvédet is, a­ki Krausz jogtanácsosa volt és segített a váltókat leszámítol­­tatni. A vizsgálat semmi terhelő bizonyítékot sem talált Both dr. ellen s azért vele szemben meg is szün­tette az eljárást, azonban a cég átvette a vád képvi­seletét. A vádtanács ma tartott tárgyalást ebben a dologban. A Krausz ellen csalás, sikkasztás és ok­­irathamisítás miatt tett vádat föntartotta, a Róth dr. ellen valót azonban, mint alaptalant, elvetette. VIDÉK. — Az adóbehajtás Zágrábban. Zágrábból jelentik. A közigazgatási bizottság mai ülésében egy­hangúlag elhatározták, hogy úgy, mint a többi me­gyében is, Zágráb megyében is az adók végrehajtás út­ján hajtandók be. * ................ — Jótékonyság. Törökszentmiklósról Írják" ne­künk: Most, midőn a legmagyarabb vidéken is olyan ijesztő alakban mutatkozik az emberi és isteni tör­vényeket is elsöpörni kész ínség,­­ nemesen érző szí­vének, s a mai világban oly ritka emberbaráti szere­­tetének fényes bizonyságát adta Almássy Imre gróf dr. törökszentmiklósi nagybirtokos azzal, hogy ínség sújtotta cselédségének és uradalmával csak a leg­kisebb összeköttetésben is álló községi lakosoknak 10.000 koronát osztatott ki pénzben és terményben a mostoha természet által jutalmazatlanul hagyott fá­radságos munkájuk kárpótlására. E nemes és fájdal­­lom, kevesek által gyakorolt cselekedet akkor áll előt­tünk teljes nagyságában, ha tekintetbe veszszük, hogy­ a vidékünket sújtott szerencsétlen gazdasági évben a grófi uradalom is 200.000 koronára rugó hiányt szen­vedett.* 17

Next