Budapesti Hírlap, 1905. szeptember (25. évfolyam, 241-270. szám)
1905-09-24 / 264. szám
1905. szeptember 24. BUDAPESTI HÍRLAP. (264. sz.) 1902 tavaszán, ismét összezördül Cagno bankárral, akivel most már végképpen megszakítja az összeköttetést.. Feleségével ott él továbbra is a kis bitontói villában, mígnem ugyanez év december 29-én megtörténik a gyászos esemény: Vincenzinát kora reggel átlőtt fejjel, holtan találják a szobában. Egy rövidke levélben a fiatalasszony tudtul adja rokonainak, hogy lelkiismereti furdalások következtében öngyilkossá lett. Cagno bankár megtette a följelentését s két hét múlva csakugyan fogságba jutott Modugno hadnagy.Két és fél évig tartó vizsgálat után ez év márciusában végre megkezdődött a per tárgyalása, nem Bariban, ahová az ügy tartozott, hanem a műkincseiről híres Perugiában, amelyet a semmitőszék Modugno védőinek kérésére kijelölt. Nyomban a tárgyalás kezdetekor érdekes fordulatot vett a bűnpör. Kitűnt, hogy nem csupán Cagno bankár áll szemben Modugnóval, hanem Olaszország egy egész társadalmi osztálya, az, amely a modern eszmék nevében hadat visel minden más intézmény, különösen pedig a hadsereg ellen. A szocialistáknak Itáliában hatalmas tábora teljes erejével rávetette magát Modugno személyére, hogy benne megsebezhesse az olasz militarizmust. A harc természetesen nemcsak a tárgyalóteremben folyt, hanem egy időben s még hevesebben a lapok hasábjain is, úgy hogy Modugno ügye hovatovább társadalmi küzdelemmé változott.Az a körülmény, hogy Cagno bankár s most már Modugno hadnagy is gazdag volt, mindkettőjüknek módot adott arra, hogy kiváló védőket állíthassanak sorompóba. A maga nemében páratlan torna indult meg a két fél bajvivói között, amely immár hetedik hónapja tart szakadatlanul. Száz és száz tanú került kihallgatásra a tárgyalások folyamán, Olaszország legkiválóbb írás- és fegyverszakértői mondották el véleményüket s mégis az összes fölvetett kérdések mind megoldatlanul maradtak. Modugno és védői álhatatosan erősítgették Vincenzina öngyilkosságát, a vádlók viszont, meg a háttérben mintegy Nemezisként működő Cagno bankár ezernyi okkal, bizonyítékkal, nem egyszer izzó gyűlölettel vallják, hogy Vincenzinát Modugno maga ölte meg. A vád, kézzelfogható bizonyítékok hiányában, közvetetve akarta bebizonyítani, hogy Modugno képes, s a maga szempontjából indíttatva is volt ily súlyosbűntény elkövetésére. A védelemnek viszont magyarázatot kellett nyújtania arról, hogy miért lett — állítása szerint — öngyilkossá a bitontói tragédia halottja. A két tábor harcának mindenekelőtt meglett az az eredménye, hogy Modugno Vito múltjáról oly kimerítő biográfia keletkezett, amilyennel nemcsak Shakespearet, hanem még sok más hasonló nagyságot sem igen tüntetett ki az utókor. Életének csaknem minden egyes napjáról vannak följegyzések. Volt egy tanú, aki súlyos vallomást tett Modugno ellen. Mint fiatal tiszt elcsábított egy leányt,Barbier Elektrát. Barbier szerelmes volt Modugnóba, hallgatott rá, és keservesen megfizetett a rövid boldogságért. Kis gyermeke született, családja eltaszította, Modugno pedig elhagyta s az olaszok afrikai gyarmatára helyeztette át magát. A szerelmes Barbier később merész tervre határozta el magát: nagy nehezen összeszerzett egy kis pénzt, s utána ment Modugnónak. Éhség, szomjúság s egyéb gyötrelmek között végre elérte a célját. de Modugno nem akart ráismerni. A leányt is, a gyereket is megtagadta, a kaszárnyából kiüzette s egyetlen krajcár nélkül kikergettette Afrika ismeretlen régióiba. A fiatal leány halálos betegen, megőszülve vetődött vissza szomorú kálváriája után Olaszországba. Vele szemben Modugno sem tagadhatott, s a szomorú vallomás után nem kevés cinizmussal az evangélium idézetével felelt: aki bűntelen, az vesse rám az első követ. A vád képviselőinek azonban nem ez volt a legfőbb érve, amivel Modugno bűnösségre való hajlamait igazolta. A legnagyobb erőfeszítést a kínai hadviselés alkalmával viselt dolgainak föltárásánál mivelték a vádlók. Egy teljes hónapon keresztül nem volt egyébről szó, csupán Modugno Kínában elkövetett brutalitásairól. Ez volt az ütközőpont a hadsereg s a szocialisták között s egyforma joggal nevezheti magát győztesnek mind a kettő. Annyi bizonyos, hogy Modugno nem tudott kellő magyarázatot adni hirtelen meggazdagodásáról. Egy sereg közkatona a leggyalázatosabb bűnökkel vádolta meg Modugno-t, tiszttársai ellenben a védelmére keltek. • Legnehezebb akkor volt a vádlók feladata, amikor azt akarták megokolni, hogy miért is ölte meg voltaképpen Modugno a feleségét? Az ügyész szerint mindenekelőtt azért, mert féltékeny volt. Az ügyész szerint gyűlölte is Modugno a feleségét, akinek a révén vagyonhoz remélt jutni, s így csalódott, majd pedig, Kínából való visszatérése után, szerzett gazdagsága közepette, terhére is volt a nagyúri életben a beteges, hervadó asszony. A gyilkosságot előidéző legfőbb ok azonban egy távirat volt, amelyet Modugno Kínából való visszatérése után kapott. A táviratot egy Rodia nevű ember küldötte s a tartalmából azt lehetett kiolvasni, hogy az illető kedvese Modugnónénak. Mint az elmondottakból kitűnik, a vád képviselői a szegény Vincenzina apró és ártatlan könynyelműségeiből kovácsolják a legfőbb fegyvert Modugno ellen, viszont ennek a védői mindenképpen aztbizonyítgatják, hogy a hadnagy soha s a legkevésbbé nem törődött felesége apró kacérkodásaival. A kérdések egyik legfontosabbika az volt, hiteles-e a Vincenzina szobájában talált levél, amelyben a fiatalasszony búcsút vesz rokonaitól. A védelem szakértői szerint a levelet az első betűtől az utolsóig Vincenzina írta. A vád szakértői más véleményen voltak. Egyik a levelet egészen Modugnónak tulajdonította, a másik szerint a dátumot s a címet Vincenzina s csak a többit írta Modugno, a harmadik pedig azt állította, hogy a levelet régen megírta már a hadnagy, míg a dátumot csak sietve, néhány perccel a gyilkosság előtt. Volt még egy körülmény, amely végeszakadatlan disputát okozott. Akik a halott asszony hálószobájában először jelentek meg, azt állították, hogy az ágyon lévő revolver kakasa le volt eresztve. Márpedig a Mauser-pisztoly szerkezete olyan, hogy a kakas a lövés után ismét automatikusan fölhúzódik, s úgy is marad, amíg kellő óvatossággal le nem zárják. Már pedig erre Vincenzinának, ha öngyilkos lett, semmiképp sem lehetett ideje, vagy ereje. A védelem természetesen tagadja a dolgot, s úgy okoskodik, hogy ha valóban Modugno ölte meg a feleségét, semmiesetre sem adott volna maga ellen ily ékesen szóló tanúbizonyságot. Egyetlen oly kérdés sem merült föl tehát a hat hónapja húzódó tárgyalás folyamán, amelyben akár az egyik, akár a másik párt elismerte volna ellenfele igazságát. — A Zeysig-féle brosúra. A Zeysig-féle brosúra dolgában a törvényszéken semmi sem történt ma, mivel az iratok, Zigány Árpád szabadonbocsátást kérő fölfolyamodásával együtt, a királyi táblához kerültek. A táblán Ráth Zsigmond birónak osztották ki az ügyet, aki a jövő hét elején teszi meg előterjesztését a tábla második tanácsának zárt ülésén. Az Úfjság című lap ellen a lefoglalt Baueth-féle levél dolgában eddig még nem tett indítványt azügyészség. Zigány terjedelmes beadványt küldött az ügyészséghez, amelyben az ellene bélyeghamisítás és csalás miatt tett följelentésre teszi meg észrevételeit. A vizsgálóbíró csak az iratoknak a táblától való visszaérkezése után folytathatja a munkáját. A Berlinből megszöktetett Baneth Sándornak nyoma akadt. Egy magánlevélből, mely Baizer nevű ember írt Párisból egy budapesti ismerősének, kiderül, hogy a hirhedt férfiú most Párisban tartózkodik. Kolozsvárról jelentik: Az ügyvédi kamara választmányi ülésén Papp József dr. választmányi tag indítványt adott be, amely szerint a választmány a budapesti rendőrségnek Halmai ellen való eljárásában a védői szabadság megsértését látja. A kamara tiltakozik ellene és helyesli a budapesti kamara határozatát. Az indítványt a jövő héten tárgyalják. A határozatot közlik a budapesti kamarával. Aradról jelentik nekünk. Az ügyvédi kamara választmánya ma ülést tartott, amelyen tiltakozott Halmai budapesti ügyvéd letartóztatása ellen s óvást tett ez ellen a törvénytelen eljárás ellen. A Magyar dohányjövedéki gyártmány kiviteli részvénytársaság ma cáfolatot küldött szét arra a hírre, mintha Baneth Sándor a társaság, illetve Tolnai Arnold igazgató által rendelkezésére bocsátott anyagi eszközök segítségével távozott volna el Berlinből. Baneth szeptember 1-én fölvette 150 márka havi fizetését és 25 márka pótlékát. Ezen kívül sem a társaságtól, sem az igazgatótól, sem semmiféle velük közvetetlen, vagy közvetett összeköttetésben álló személytől egy fillért sem kapott. A lapok, mondja a cáfolat, Rolf tisztviselőt is kapcsolatba hozzák ez ügygyel. Ha volt része benne, a társaság ismerni fogja vele szemben is kötelességét. — Politikai párbaj. A képviselőház 1904 október huszadiki ülésén tárgyalta az Olaszországgal kötendő vámszerződést. Hieronymi Károly akkori kereskedelmi miniszter ajánlotta elfogadásra a szerződést, s beszédébe az ellenzék részéről többen, köztük Várady Károly közbeszóltak. Ekkor történt, hogy Wolfner Tivadar képviselő hangos szóval megjegyezte: __ _ .Várady már megint szemtelenkedik! Ezért a sértésért Várady Károly provokálta képviselőtársát s kardpárbajt vívott vele, miközben mind a ketten jelentéktelenül megsérültek. A budapesti büntetőtörvényszék ma tárgyalta ezt az ügyet, s Wolfnert nyolc napi, Váradyt pedig három napi államfogházra ítélte. Várady megnyugodott az ítéletben, Wolfner fölebbezett. — A polgári törvénykönyv előkészítése. Az igazságügyminisztériumban a polgári törvénykönyv tervezetének kidolgozására szervezett bizottság vezetősége a minap bocsátotta, közre a tervezet további tárgyalását előkészítő főelőadmánynak és a tervezetre vonatkozó bírálati anyagnak ötödik és hatodik kötetét. Az előbbi 340 lapon a dologjog V— VIII. eímének földolgozását adja és a szolgalmakra, az épületjogra, a zálog- é3 jelzálogjogra, valamint atelki terhekre vonatkozó részeket tartalmazza. Ez a kötet 21 alapvető fontosságú kérdést tárgyal. A hatodik kötet 500 lapon a kötelmi jog hat első eímének feldolgozását tartalmazza és a szerződésre, a tiltott cselekményekre, a kötelmek tartalmára, több hitelező és több adós viszonyára, a követelések és tartozások átruházására, valamint a kötelmek megszűnésére és az elévülésre vonatkozó részeket foglalja magában. E részek köréből a főelőadmány 28 elvi jelentőségű kérdést tárgyal. A munkálat további, a kötelmi jog VII—XVI. címét tárgyazó hetedik kötete, úgyszintén az öröklési jogot tartalmazó nyolcadik kötete legközelebb fog megjelenni. — A gyilkos cselédleány. Bécsből jelentik, hogy a bíróság ma halálra ítélte Navratil Franciskát, aki asszonyát, Naszler Johannát megölte és megrabolta. — A miskolci tárgyalás, Kertész Károly vasúti számtiszt védőjétől, Flamm Dezső dr. ügyvédtől, a következő sorokat kaptuk: A szerdai miskolci esküdtszéki tárgyalásról téves tudósítást közöltek a lapok, amelyet kénytelen vagyok az igazság érdekében rektifikálni. Hogy Kertész Károly már számtiszt uzsoráskodott volna Vargával, az csak a védelem egyik fogása volt, de ezt legjobban megcáfolta a királyi ügyész már a főtárgyaláson is. A következő napon azután a lapok elferdített híre következtében Kertész Károly jelentkezett a királyi ügyész úrnál, de ő maga ajánlotta a hír dementálását, minthogy tíz uzsoráskodása jelen esetben már csak azért sem foroghat fenn, mert a Varga készpénz tartozását csak a tárgyalás után való napon kaptam kézhez egy fillér kamat nélkül. — Megvádolt ügyvéd. A kolozsvári Keményik-cég följelentést tett Krausz Emil ellen, aki a cégtől egy közös bányavállalat megalapítására váltókat kapott, s a váltókat részben meghamisította, részben pedig az értük kapott pénzt a saját céljára fordította. A panaszos cég belevonta a följelentésbe Both Sándor dr. budapesti ügyvédet is, aki Krausz jogtanácsosa volt és segített a váltókat leszámítoltatni. A vizsgálat semmi terhelő bizonyítékot sem talált Both dr. ellen s azért vele szemben meg is szüntette az eljárást, azonban a cég átvette a vád képviseletét. A vádtanács ma tartott tárgyalást ebben a dologban. A Krausz ellen csalás, sikkasztás és okirathamisítás miatt tett vádat föntartotta, a Róth dr. ellen valót azonban, mint alaptalant, elvetette. VIDÉK. — Az adóbehajtás Zágrábban. Zágrábból jelentik. A közigazgatási bizottság mai ülésében egyhangúlag elhatározták, hogy úgy, mint a többi megyében is, Zágráb megyében is az adók végrehajtás útján hajtandók be. * ................ — Jótékonyság. Törökszentmiklósról Írják" nekünk: Most, midőn a legmagyarabb vidéken is olyan ijesztő alakban mutatkozik az emberi és isteni törvényeket is elsöpörni kész ínség, nemesen érző szívének, s a mai világban oly ritka emberbaráti szeretetének fényes bizonyságát adta Almássy Imre gróf dr. törökszentmiklósi nagybirtokos azzal, hogy ínség sújtotta cselédségének és uradalmával csak a legkisebb összeköttetésben is álló községi lakosoknak 10.000 koronát osztatott ki pénzben és terményben a mostoha természet által jutalmazatlanul hagyott fáradságos munkájuk kárpótlására. E nemes és fájdallom, kevesek által gyakorolt cselekedet akkor áll előttünk teljes nagyságában, ha tekintetbe veszszük, hogy a vidékünket sújtott szerencsétlen gazdasági évben a grófi uradalom is 200.000 koronára rugó hiányt szenvedett.* 17