Budapesti Hírlap, 1906. február (26. évfolyam, 31-58. szám)
1906-02-17 / 47. szám
1906. február 17. BUDAPESTI HÍRLAP. (47. sz.) IP Nagy érdeklődéssel kisért beszédében fejtegette, hogy a nemzet évszázados küzdelmében az irodalom egymaga teljesítette kötelességét. Most a kultúra fegyvernemei megszaporodtak a legifjabb művészággal, a képzőművészetekkel s a nemzeti harcot ezzel sikeresebben folytatjuk. Szivák Imre azt szeretné, ha minél több lelkes barátot nyernének meg ügyüknek a művészek. Szeretné, ha a művészek és a társadalom között minél intenzívebb lenne az érintkezés. Hódolattal hajlik meg a magyar művészvilág előtt, mely a nemzetközi irány után, most kezd a magyar felé vonzódni. Feszty Árpád később ismét, poharat emelt, majd Molnár Viktort, a magyar kultúra önzetlen, kitartó és meleg szivü Harcosát éltette. Majd Rákosi Jenő felelt Feszty Árpád megjegyzéseire, Feszty Árpádot, a lakoma rendezőjét éltette. Végül Hegedűs Gyula megemlékezett minden szépek közt a legszebbről, az asszonyokról és a jelen volt. Bihary Sándornéra ürítette poharát- A társaság az éjféli órákban oszlott szét. Az ünnepelteket részint táviratban, részint levélben üdvözölték Forster Gyula báró és Hauszmann Alajos, a Képzőművészeti Társulat alelnökei, Benkő Kálmán társulati igazgató, Mihalik Dániel, Basch Gyula, Huszka József és még számosan. * (Képzőművészet.) A Képzőművészeti Tanács Forster Gyula báró elnöklésével ma az epreskerti szobrászati mesteriskolában ülést tartott, hogy a nagyszalontai csonka toronyra szánt Arany Jánosemlékmintáját megtekintse és átvegye. Az ülésen résztvettek Beöthy Zsolt és Alexander Bernát egyetemi tanárok s Tóth István és Teles Ede művész szakértők. A szobrot Kolozsvári-SzeszákFerenc fiatal szobrász, Stróbl tanár tanítványa mintázta. A tanácsnak a munka nagyon tetszett. Azonnal kiadták a megbízást a végleges kivitelre. — A Ferenczy István emlékére alapított szobrászati ösztöndíjat ez alkalommal nem adta ki a Képzőművészeti Tanács. — Frigyes királyi herceg Stróbl tanárral elkészíttette fiának, Albrecht királyi hercegnek a szobrát. Stróbl tanár Pozsonyban mintázta a szobrot, mely Frigyes királyi herceg bécsi palotájának fogadótermébe kerül. — Heves vármegye közönsége szobrot állít Dobó Istvánnak és kapitányainak. Micskey Istvánnak és Bornemissza Gergelynek. Az emléket, melyre mintegy hetvenezer korona gyűlt egybe, Stróbl Alajos fogja mintázni. — Hippi-Rónai József gyűjteményes kiállítását, tekintettel a rendkívüli nagy érdeklődésre, február végéig meghosszabították. A kiállításon eddig 112 kép kelt el huszonháromezer korona értékben. A kiállítás egész nap nyitva van a Könyves Kálmán művészeti szalonjában. Belépődíj nincsen. * (Jótékonycélú hangverseny.) A Krisztinavárosi iskolaszék és tanítótestület február 22-én este nyolcadtól órakor a budai Vigadó nagytermében, a Krisztinavárosi szegény iskolás gyermekek fölrubizása javára hangversenyt rendez. A hangversenyen közreműködik Stromszky Sándorné, aki dalokat fog énekelni. * (Szépművészeti Múzeum.) A Szépművészeti Múzeumban a régi gyűjteményt teljesen elrendezték. A modern képtár rendezésére most kerül a sor. Anyagát a Nemzeti Múzeum képtárának képeiből és az 1996 óta vásárolt modern munkákból válogatják össze. A képeket egy erre a célra kiküldött művész-bizottság újból megbírálja, mert az anyag oly nagy, hogy nem fér el a múzeum termeiben. A bizottság tagjai Karlovszky Bertalan, ,Strobentz Frigyes, Ferenczy Károly, Kriesch Aladár és Fényes Adolf lesznek. A Szépművészeti Múzeumot a nyár előtt okvetetlenül megnyitják. . . (Irodalmi élet.) Az Izraelita Irodalmi Társaság február 20-án, kedden, a zsidó hitközség sip-utcai dísztermében fölolvasó ülést tart, melynek tárgysorozata a következő: Frenkel Bertalan dr. fölolvasása: Egy alak a népdalban. Viola Miksa rajza: Nagyvárosi asszonyok. * (Előadás Közép-Ázsiáról.) Mi, magyarok ősi hazánknak felkutatásában Széchényi Bála és Zichy Jenő grófok, valamint Alrássy György expedícióival az egész művelt világ elismerését vívták ki. A magyar geográfia tekintélyét bizonyítja, hogy alig van nevesebb ázsiai utazó, aki a Magyar Földrajzi Társaságban előadást ne tartana. Néhány hét előtt a temgutok földjének fölfedezője, Filchner, azelőtt Sjedin Sven jártak nálunk, most csütörtökön pedig Merzbarfier, müncheni egyetemi tanár, a khán-tengeri havas régióinak fölfedezője fog előadást tartani, vetített képek bemutatásával. A khán-tengeri ényi részét magyar expedíció, Almásy Györgyé fedözte föl 1900-ban. Azóta a tahán-tengeri titokzatos problémáinak megoldása céljából az olasz Borghese, az orosz-német• Friederichsen-Szeposnikov expedíció és az amerikai Pumpely indultak neki a 7200 méterig felnyúló hegy tömegnek, amely akkora kerületet foglal el, mint egész Erdély. Merzbacher végre annyira vitte, hogy eljutott a főcsúcs lábához. Ő két teljes évet töltött (1902— 1903) e jégpáncéllal takart óriás hegységben. Öt különböző irányból indult útnak, végre fölsutött közel hatezer méter magasságba a megmászhatatban csúcs alá. Veszedelmes és végtelenül fáradságos kutatásaival Merzbacher az egész tudós világ háláját és elismerését érdemelte ki. Merzbacher már jóval a hatvan évet túlhaladott ősz férfiú. * (Eladott olasz remekmű.) A Pacca törvényt igen sok reménységgel és még több paragrafussal azért alkották meg az olaszok, hogy végképpen lehetetlenné tegyék a klasszikus földön lévő remekművek eladását, vagy kicsempészését. Ez az egyébként furfangos törvény azonban mindmáig többet ártott, mint használt. Mikor készülőben volt, mindazok, akik túl akartak adni a birtokukban lévő művészeti tárgyakon, hogy ez, a félelmes hikűi törvény által lehetetlenné ne váljék, potom áron vesztegették el a kincseket érő művészi holmit. A törvény a remekművek elkótyavetyélését megakadályozni most sem tudja. Jellemző és érdekes eset történt legújabban. Ken párisi művészbarát Itáliából hazatérve, pompás kúpot állított ki a Louvre-szállóban. A hatalmas, négy meter hosszú kép a pokol száját ábrázolja. Emberi lényeg tömkelege, ijedt, remegő nők és férfiak bámulatos ervvel rajzolva és festve, Michelangelo-ra emlékeztető csoportokat formálnak. A kép ritka értékű, kultúrtörténeti emlék, veronai Maffeo munkája s egyik részlete annak a mozaiknak, amely a Szent Márk-templom egyik kapuivét diszíti Velencében. Maffeo tanítványa ,és veje volt Paolo Veroncsenix. A két francia véletlenül bukkant rá a nagyértékű képre, a velencei hírneves bazilika egy kanonokjának, az agg Vason-ak a házában, aki összegöngyölve, értéket nem is sejtve, tartogatta a nagy képet. A két esztétikus természetesen nyomban fölismerte Matfeo művét,s könnyűszerrel meg is vásárolta. De már az elszállítás nem volt ily egyszerű. A kép nagysága miatt szó sem lehetett csempészésről. Kénytelenei voltak a festőakadémián jelentést tenni szándékukról. Megmondották, hogy a képet kiviszik az országból s a törvény parancsa szerint a véleményük alapján bejelentették az értékét is, meglehetős nagy összegben. Ám a Jámbor hivatalnok, csupa barátságból figyelmeztette ősét, hogy becsüljék kevesebbre a képet, s akkor kisebb öszszeget kell fizetniük a kivitelért, így is történt. A velencei hivatalnok nem ismerte föl azt a képet, amelyet mindannyiszor láthatott, ahányszor a Márktér gyönyörű bazilikája előtt elhaladt. * (Előadások.) A Természettudományi Társulatban ma délután hat órakor tartotta meg Ranschburg Pál dr. idegorvos második előadását A szellemi működések fizikájáról. A fölolvasást a nagyszámú előkelő hallgatóközönség nagy tetszéssel fogadta. A Magyar Nők Közművelődési Köre ma tartotta tizenkettedik ismeretterjesztő összejövetelét, melyen Bársony István Magyarország szárnyasrablóiról tartott igenélvezetes fölrovasást." Megemlékezett a jura-korszak kevületes rétegeiben talált legősibb rablómadárról, az arkespteritről, amelynek a mai orvmadarak mintegy leszármazói, azután ismertette Magyarország rabló madarainak érdekes élettani sajátságait, amiket főképp mint vadász figyelt meg. A sasokat az oroszlánokhoz, a nemes sólymokat a tigrisekhez, a héjákat a hiénákhoz,, az ölyvüket a medvékhez hasonlította és érdekeben fejtegette mindegyiknek jellemző sajúságait. Végül az egyes fajok rabló kirándulásának módját ismertette. A Budapesti Filológiai Társaság ma délután Heinrich Gusztáv elnöklésével fölolvasó-ülést tartott. Az első fölolvasó Schmidt József volt, aki Páni című értekezését mutatta be. Előadásában azt igyekezett bebizonyítani, hogy a Kigvédában koboldok gyanánt szereplő pánik voltaképpen sémita kereskedők voltak. Utána Tolnai Vilmos tartott előadást Tompa és a Polgári Lexikon címmel. Előrebocsátja, hogy Tompa Mihály költői alkotásai, nevezetesen epikai munkái, jobbára hagyományokon alapulnak. A költő nem akar mindenáron új anyagot, új mesét teremteni, csupán meglévő mondák, poétikus földdolgozására szorítkozik. A főgondot a kidolgozásra fordítja, a tárgyat, amely rendelkezésére áll, kissé átalakítja, epizódokkal fűszerezi s néhány sornyi vázból pompás, befejezett, értékes művet, alkot. A fölolvasó fölsorolta Tompa nagyobb elbeszélő munkáit s kimutatja, hogy tárgyaiig jórészét a Polgári Lexikonból vette a költő. Mindekét fölolvasót nagy tetszéssel fogadta a hallgatóság. * (Magyar épitőstilus.) A miért egész élete tartalmával és alkotó lángelméje erejével küzd Lechner Ödön, legnagyobb magyar építőművészeink egyike, annak most a tett és példaadás után írással is apostolává szegődött. Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz, ez a jelszó, melyet Széchenyi ihletével hirdet és meg is fog valósítani Lechner Ödön. Ebben a tanulmányban nyomról-nyomra bebizonyítja, mily üres és lelketlen volt az a gúny és támadás, mely özönével érte akkor, amikor utat kezdett törni a magyar stílusnak az építészetben, és méltó önérzettel hirdeti, hogy ma már a fiatal generáció legjelesebb tehetségei csatlakoztak hozzá. Útjára vonzotta őket nemcsak a mester kivételes egyénisége és tanításának új és merész volta, hanem egyúttal az a művészi, sőt tudományos meggyőződés is, hogy a kor maga szüli meg a maga stílusát, vagy mint Leelmer nevezi: formanyelvét és halott tömeggel dolgozik az, aki ma az elvirágzott korok vonalainak, színeinek és fölfogásának, egyszóval a történetivé lett stílusoknak kritika nélküli utánzója. Ez a rövid kis tanulmány tartalmasabb sok tudálékos kompilációnál, mert egy igazi és tüzes művészlélek egész hite, meggyőződése és rajongása benne van. A füzetet Singer és Wolfner adta ki és egy koronában szabta meg az árát. Kapható a Budapesti Hírlap könyvkiadóhivatalában is. * (Magyar Nyelvőr.) Simányi Zsigmond jeles folyóiratának februári számában Szeremley-Császár Loránd megkezdi jelentéstani kutatásait; a nyelvfilozófia ez új és érdekes ágának földolgozása irodalmunkban még csak ezután vár avatott emberére, noha az áttörés nehéz munkáját Simonyi már elvégezte jelentéstani tanulmányaiban. Zolnai Gyula a nyelvemlékek helyes olvasása módjáról értekezik. Kalmár Elek az ialanytalan mondat létezését bizonyítja be. Bajza József Kisfaludy Sándornak a nyelvújító mozgalomhoz való viszonyát tárgyalja és értekezése végére nagyon tanulságos lajstromot csatol írója új szavaira. Az apróbb rovatokban a szerkesztő, Riedl Frigyes, Katona Lajos, Gombocz Zoltán és Fekete Ignác kisebb észrevételei vannak közzétéve. A Magyar Nyelvőr ára egész évre 10 korona; megrendelhető IV., Ferenc József-rakodópart 27. szám alatt, a kiadóhivatalban. * (Évkönyv.) Kiadja az Izr. Magyar Irodalmi Társulat; szerkeszti Bánóczi József; évrőlévre összegyűjti Bánóczi József ebben a vaskos és díszesen kiállított könyvben a magyar tudomány, irodalom és poézis zsidó hiten lévő művelőit; a szerkesztőnek a felekezeti szemponttal egyhangú gondja az is, hogy a nemzeti és hazafias szempont érvényesüljön a könyvben. Ez idén Ágai Adolf, Blau Lajos, Heller Bernát, Neumann Ede, Krausz Sámuel, Levishon Sándor, Gábor Ignác, Rubinyi Mózes prózai dolgozatokkal, Lenkei Henrik, Szép Ernő, Avar Pál, Patai József és Varsányi Gyula verssel gazdagították, az Évkönyv tartalmát. Ugyanennek a társaságnak a kiadásában jelent meg Wellesz Gyula dr. tanulmánya Hasi életéről és működéséről. Easi a zsidó tudomány egyik legnagyobb alakja, akinek élete a középkor műtőrdéstörténetének egyik legnevezetesebb szakaszát világítja meg. Wellesz formájan, közérthetőn s a legjobb források alapján dolgozta föl ■anyagát, könyve érdekes olvasmány mindazoknak, akik érdeklődnek: az emberi szellem fejlődése és jeles képviselői iránt. * (Új zeneművek.) A Helyre asszony dalai közül Kada Elek néhány kedves, magyar zamata nótája megjelent Zipser és Kőnig kiadásában. A füzet ára két korona. — Faragó Jenő Álarcos bálon cimű költeményéhez Fon Béla irt pattogó, dallamos kuplét, a mely csakhamar népszerűvé válhatódik. A zenemű Rózsavölgyi és társa kiadásában jelent meg; ára egy korona busz fillér. — Mimi keringő cimen Csorba Árpád csinos és dallamos keringőt szerzett, a melyhez Lévai Mihály irt ötletes szöveget. A keringőt a szerzők Medgyaszay Vilmának, a Király Színház tagjának ajánlották. Ára egy korona nyolcvan fillér. FŐVÁROSI ÜGYEK. Királyi biztos a városházán. — Ír polgármesterek lemondása. — Márkus József főpolgármester lemondását a kormány elfogadta, Halmos János polgármester ima beadta nyugdíjazásáért a kérelmet. Holnap délután rendkívüli közgyűlésen bejelentik a két lemondást, s kedden reggelre várják a városházára Rudnay Béla királyi biztost. Még tegnap arról tárgyaltak, hogy a bíróság elutasító határozata alapján kiadják-e az államnak az önkéntes adót, s ezzel megmentsék a fővárost a további zaklatástól. Ma már nyilvánvalóvá lett, hogy a királyi biztos elkerülhetetlen. Az, önkéntes adók dolgában követett eljárás csak ürügy lesz a királyi biztos kiküldésére, mert akkor is megjött volna a királyi biztos, ha a főváros kiadja az önkéntes adót. — Nem az adókról van itt szó, mondotta egy a főváros dolgaiban jól tájékozott nagyrangú tisztviselő, hanem a kormány nem akarja, hogy a föloszlatott parlament helyett hatvannyolc fiókparlament legyen. A városházán nagy meglepetést okozott a hirtelen fordulat, s hogy a polgármester olyan sürgősen kívánja nyugdíjazási kérelmének az elintézését. Márkus József főpolgármester ma reggel fönn volt Kristófffy belügyminiszternél, aki tudatta vele, hogy a király főpolgármesteri állásáról való lemondását elfogadta. A főpolgármester tudatta a dolgot Halmos János polgármesterrel, aki Heltai Ferenc kíséretében tíz órakor jelent meg a városházán. Halmos magához kérette Rózsavölgyi Gyula helyettespolgármestert s tudatta vele, hogy a nyugdíjazása iránti kérelmet átadta Földváry Antal helyettes főjegyzőnek, s arra kérte a helyettes polgármestert, hogy még ma hívja össze a tanácsot, a nyugdíjazási kérelmet terjeszsze elő, hogy holnap délután a rendkívüli közgyűlésen beterjeszthessék. Azután Lung