Budapesti Hírlap, 1906. február (26. évfolyam, 31-58. szám)
1906-02-18 / 48. szám
1906. február 18. BUDAPESTI HÍRLAP. (48. sz.) művek nagy része vonószenekarral is előadható s igy a gyűjtemény kitűnő zeneanyagot szolgáltat hazafias és iskolai ünnepségekre. Egy-egy mű vezérkönyvének ára négy szólammal együtt egy korona hatvan fillér. * (Az uj gyermekszinház) igazgatósága már összeállította a február 22-ére kitűzött megnyitó előadás programját, melynek egyik fő érdekessége lesz Falszecy Romolának, Márkus Emília leányának közreműködése. Az előadás prológgal kezdődik, amely után a színház gyermek-énekkara mutatkozik be, majd A pajkos bárókisasszony című vígjáték kerül színre, a címszerepben Lakos Vilmával. Pulszky Romola hárfakísérettel költeményt szaval és táncot lejt. Az állandó balletkar szereplése után Tarnay Margit angol táncparódiája következik; végül Eleven mesekönyv címmel tündérmeséket mutatnak be élőképekben. A változatos programot tündértánc és apoteozis fejezi be. Az igazgatóság okleveles tanítónőt szerződtetett, aki a közreműködő gyermekekre felügyel. A megnyitó előadásra szóló jegyet február 18-ától kezdve árusítják. * (Magyar hegedűművész Bécsben.) Kresz Géza, hegedűművész február 12-én hangversenyt rendezett Bécsben. A fiatal művész mestere, Ysaye vezette a kisérő zenekart és már ezzel is magára vonta az érdeklődést. A közönség és a sajtó igen elismerő hangon nyilatkozott Kresz Gézáról, aki március 12-én rendezi első hangversenyét Budapesten. * (Vidéki színészet.) Debrecenből írják: Tegnap mutatta be a drámai társulat A párbaj-t, melyben művészi jelentőségű sikere volt Almássy Lolának. Ternyey Lajos, Krasznay Ernő és Békés Gyula játszották a három férfi-szerepet nagy tetszés közepette. * A társulat most a Hunyady László operára készül. A szinügyi bizottság tegnapi ülésében Zilahy Gyula eddigi működését megdicsérte. * (Gyermekszinház.) Holnap, vasárnap délután ötödfél órakor adják az idén először a Gyermekszinházban. Komor Gyula Robinzon című látványos tündérregégét, a felvonások címei a következők: Robinson szökése: Robinson az emberevők szigetén: Az égő sziget: Robinzon és Péntek börtönben: A tündérkirálynő segítsége: A boldog viszontlátás. * (Hangversenyek.) A Filharmóniai Társaság nyolcadik hangversenye szerdán, február 21-én lesz Kerner István vezetésével és Rosetti Hermina, bajor kamaraénekesnő közreműködésével. A hangverseny műsora a következő: Smetana: Libussa, megnyitó, elő- Mozart Suzanne áriája a Figaro lakodalmából, ifi- Toldy László: Kain című szimfóniás költeménye, először, Strauss Rikárd három dala, Beethoven hatodik szimfóniája.— Nagy Irma és Sándor Erzsi hangversenye hétfőn, február 19-én lesz a Royal termében. — Bendtner Nándor zongoraművész március 8-ikan a Royalban önálló hangversenyt rendez zenekar kísérettel. A művész ez alkalommal Grieg A-moll, Liszt A-dúr hangversenyét és a Bach-féle Chaconnet adja elő Busoni átdolgozásában. * (Színésznövendékek előadása.) A Solymossi-féle színész előkészítő-iskola növendékei csütörtökön, február 22-én délután harmadfél órakor a Magyar Színházban tartják első vizsgálati előadásukat. Színre kerül: az Ingyenélők első felvonása, a Gyurkovics leányok első felvonása és a Varázshegedű című operett. Jegyek a Magyar Színház pénztáránál és az intézet igazgatóságánál kaphatók. * (Az Uránia állandó kiállítása) az első hétinden tekintetben igen jó eredménynyel zárult. A közönség körében igen nagy az érdeklődés a művészeti kereskedés iránt. Naponta átlag háromszázan tekintik meg a kiállítást. A vásár is igen élénk volt, amennyiben az első héten Teles Ede, Strobentz Frigyes, Deák Ebner Lajos, Szlányi Lajos, Tóth László, Márkusz Béla, Székely Árpád, Jendrassik Jenő, Kiss György, Haraszti József, Éder Gyula, Zombory Lajos és Lakatos Artúr egy-egy művét vették meg. Több iparművészeti tárgyat is megvásároltak. Újabban ez,ép kollekciótlátott ki Bihari Sándor a képeiből s a közelben ugyancsak egész gyűjtemény kerül majd bemutatásra Strobentz Frigyestől is. Vasárnap a kiállítást délelőtt tiz órától este nyolcig lehet megtekinteni husz fillér belépő-díjért. * (Iskolai hangverseny.) Az Országos Nőképző Egyesület leánygimnáziumának növendékei a Veres Pálné-szobor alap javára ma sikerült dolgversenyt rendeztek intézetük dísztermében. A közönség zajos tapssal jutalmazta a közreműködők: Dezső Irén, Vinczenti Olga, Klein Magda, Gelb Ilona, Schindler Marianna, Csánki Mariska, Büchler Rózsi, Babarczi Mariska és Pozsgay Irén játékát. A hangverseny rendezésében és sikerében nagy része van Dittrich Vilmos dr. intézeti tanárnak. * (Művészeti kurzusok.) Csütörtökön tartotta meg Diner-Dénes József a Műbarátok Körében első bevezető előadását a művészetről. Nagy, éles vonásokban bizonyította be, hogy a művészi alkotás kizárólag az agy munkája. Ezután párhuzamot vont a klasszikus és a modern műalkotások közt. A tulajdonkénei előadások hétfőn délután négy órakor kezdődnek, amikor számos műalkotás kerül bemutatásra. Hétfőn és csütörtökön Diner-Dénes József ad elő, a jövő héten Lyka Károly kezdi meg előadásait a renesszánszról ugyanazokon a napokon. Részvételre jelentkezhetni Csáky Albinna grófnénál, VI. Andrássy út 114. sz. alatt. * (Szabad Egyetem.) A Szabad Egyetem ezidei második előadássorozatát hétfőn, február 19-én kezdi meg Erődi Béla dr. főigazgató, aki két év előtt az interparlamentáris konferencia tagjaival tett amerikai útját fogja ismertetni. Az előadás a középponti egyetem kupolatermében lesz és hetedfél órakor kezdődik. * (Tudományos élet.) A Tudományos Akadémia harmadik osztálya február 9-én, hétfőn délután öt órakor ülést tart, melynek tárgyai: Than Károly rendes tag ismerteti A kisérleti kémia elemei című munkájának harmadik könyvét. Jendrassik Jenő levelező tag fölolvasása Újabb tanulmány a járásról: a futás és az ugrás. Pados Gusztáv levelező tag előadása: Térbeli görbék stationárius síkja. Fejér Lipót dolgozata: A Fourier-sorról, előterjeszti Pados Gusztáv. Siklóssy Gyula dr. vendég dolgozata: Tanulmányok az éleslátásról. Goldziher Vilmos dolgozata: Adatok a trakoma kórbonctanához. Előterjeszti Thanhoffer Lajos. — A Természettudományi Társulat élettani osztálya február 20-án, kedden esti hetedfél órakor ülést tart az egyetem élettani termében (Eszterházy utca 5.) Az ülés tárgya, a következők: Jendrassik Ernő előadása: További vizsgáltatok a járásról: futás, ugrás. Kentzler Gyula előadása: Véroltások után beállott gerincvelő-elváltozások kisérleti állatokban. — A Néprajzi Társaság február 21-én délután öt órakor fölolvasó ülést tart az Akadémiában a következő sorrenddel: Sebestyén Gyula dr. előadása: Adalékok a magyar misztériumok és passzió-játékok történetéhez. Mészáros Gyula előadása: Az oszmán-török nép babonái. A felolvasó-ülést választmányi ülés követi.Tárgyai: Folyó ügyek. György Aladár hagyatékának bejelentése. Indítványok. * (Szinészakadémia.) Az Országos Szinészakadémia növendékei ma este Újházi Ede vezetésével előadták A vén bakancsos cimll népszínművet. A gyakori szereplés haszna még csak most kezd igazán szembetűnni. A mai közreműködők közvetetlen beszéde, természetes mozgása és elfogadható alakítása az intézet új rendszerének legékesebb bizonyítéka. Sokat fejlődött Rózsák Gizella tehetsége. Mellette kitűnt tiszta orgánumával Kiss Marcsa. A férfiszereplők közül dicséretet érdemel Földes Dezső, Bodonyi Béla és Kertész Mihály. A közönség szívesen tapsolt a felvonások végén. Ma délután meglátogatta az akadémiát Després Susanne, a Vígszínház francia vendégművésznője, akit Várady Antal igazgató fogadott üdvözlő beszéddel. * (Képzőművészet,) Ligeti Miklós és Teles Ede még ez év folyamán gyűjteményes kiállítást rendez a Műcsarnokban.— A Nemzeti Múzeum szoborgyűjteménye legújabban két mellszoborral gyarapodott, néhai József királyi herceg és Andrássy Gyula gróf szobrával. Az előbbit Strobl Alajos, az utóbbit Zala György mintázta. A két mellszobrot ma vette át a Képzőművészeti Tanács. — Magyar Gusztáv kiállítását a Nemzeti Szalonban vasárnap este zárják be. Addig a kiállítás mindennap megtekinthető. A belépődíj egy korona. — Az állam képzőművészeti gyűjteményeinek végleges elhelyezésével állandó hajlékot kap a rendkívül gazdag Történelmi Arcképcsarnok is, amelyhez hosszú idő óta egyáltalán nem járt hozzá a közönség. Az Országos Képtár volt helyiségeiben helyezik el. Az arcképcsarnok anyagát Kammerer Ernő, a Szépművészeti Múzeum igazgatója rendezi. * (Az erdélyi múzeum fölhívása.) Az erdélyi múzeumot Mikó Imre gróf az ötvenes évek végén alapította, hogy a nemzeti közműveltségnek s a magyarságnak keleti bástyájává legyen. Azóta második nemzeti múzeumunk lett, táraiban milliókat érő történeti, művészeti és természettudományi anyagot halmozott föl és itthon s a külföldön ismertté vált. Fentartó testülete, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, újra szervezkedett s nagyobb arányú működésre készül, hogy a múzeumot a kör igényei szerint fentarthassa. Bizalommal számít minden műveit ember támogatására, hogy a magyar kultúrát szolgálhassa. Az egyesület rendes tagjai évi nyolc koronáért kapják az őket megillető kiadványokat; vannak alapító tagok kétszáz koronával és igazgató tagok ezer korona adománynyal. Akik az egyesületbe belépni óhajtanak, jelentkezzenek az elnökségnél Kolozsváron. * (Új Idők.) A téli sportéletet a Tátrában, amely újabb időben nagy lendületet vett, mutatja be az Új Idők e heti száma szebbnél-szebb képekben. Beszámol ezenkívül a Munkácsy szobor-pályázatról. A szövegrészben van novella Malonyay Dezső és Lázár Ernőtől, költemények Endrődy Sándortól, cikkek Lyka Károly, Szomaházy István és Wolfner Pál tollából, továbbá számos aktuális apróság. * (Hungary.) A budapesti angol félhavi szemle legújabb száma dús és érdekes tartalommal jelent meg. Apponyi Albert gróf folytatja tanulmányát a hadsereg kérdéséről. . Vámbéry Ármin a velszi herceg magyar birtokáról ír és közzétesz egy levelet, melyet a velszi hercegné a világhírű tudósnak irt, s melyben megemlékezik magyar őseiről, a Rhédey grófokról. Juszuf-AU tanulságos párhuzamot von Magyarország és India között. Egyéb rovatai is élénken vannak szerkesztve és kitünően szolgálják e folyóirat célját, a két nemzet rokonérzésének megerősitését. A Hungary szerkesztője és kiadója Golonya Jenő, a lap ára egész évre 14, félévre. 7 korona. 17 TÖRVÉNYSZÉK! CSARNOK. — Gyorgyevics Vladán pere. Belgrádiból táviratozzék nekünk. A bíróság ma folytatta Gyorgyevics Vladán dr., volt miniszterelnök perének tárgyalását. Gyorgyevicset az Obrenovicsokról szóló könyve miatt államtitkok elárulásáért helyezték vád alá. A vádlott ma folytatta tegnap megkezdett védőbeszédét, zsúfolásig megtelt tárgyalóterem előtt. Azt fejtegette, hogy mily káros volt a ruszofil politika Szerbiára nézve, s mily nagy hibát követtek el azok a szerb államférfiak, akik Szerbiát Magyarország- Ausztria érdekköréből kivonták és meghódoltak Oroszország előtt. Andrássy Gyula gróf külügyminiszter annak idején igen kedvező ajánlatot tett Szerbiának, de a szerb államférfiak ajánlatét felvetették. Hasonló értelemben emlékezett meg Lónyay Menyhért, volt miniszterelnökről is. Andrássy állítólag Szerbiával oly konvenciót akart kötni, amelyben Szerbia új területet kapott volna. Bizonyítgatta, hogy Mihály fejedelem meggyilkolása és a Milán ellen elkövetett merémpfit az orosz kormány tudtával történt. Sándor király házassága Masinné aszszonynyal, amely Szerbiára gyalázatot hozott, nem történhetett volna meg, ha az orosz cár bele nem egyezik a házasságba. De még ennél is többet tett és a házasságkötésnél mint tanú szerepelt. Natália exkirálynét is az orosz politika veszítette össze férjével. Gyorgyevics délben tizenkét órakor fejezte be beszédét, amelyet, a hallgatóság megéljenzett. Megható jelenet volt, amikor Gyorgyevics két felnőtt fia a védőbeszéd után odamentek atyjukhoz és kezet csókoltak neki. Az elnök kérdésére, hogy a könyvbenközölt levelek és okmányok eredetiek-e, Gyorgyevics azt felelte, hogy jegyzetei alapján írta meg könyvét s így a benne lévő iratok nem okmányok. Ebből sokan azt következtetik, hogy a vádlottat föl fogják menteni. Az Ítéletet hétfőn hirdetik ki. — Uj táblabirák. A budapesi királyi ..táblánál megüresedett két bírói állásra, mint az Ügyvédek Lapja írja, Hatvany László táblai elnöki titkárt , és Gaál Vilmos dr. budapesti törvényszéki birót fogják kinevezni. Hatvany elnöki titkár utódja Bíbor Gyula dr. budapesti törvényszéki biró lesz. — A felek perbeli egyeztetése. A Magyar Jogászegyesület ma esti fölolvasó teljes ülésén Nagy Lezső dr. ügyvéd tartott érdekes előadást a felek perbeli egyeztetéséről. Ez az a kérdés — úgymond a fölolvasó — amely körül a laikus, de sőt a jogász-közönségben is téves fogalomzavar fejlődött ki, amely okvetetlenül tisztázásra szorul. Közönséges fölfogás szerint a perben álló felek közt való egyezség rendszerint úgy állíttatik oda, mint a legideálisabb, a legteljesebb és a leghasznosabb elintézési módja a felek közt vitássá vált, vagy tett jogviszonynak. Ezt bizonyítja a közmondás is: jobb egy sovány egyezség, mint egy kövér pár. Sajátságos fogalomzavar uralkodik arra nézve is, mintha az ügyvédek volnának a peregyezségek megakadályozói, holott a beavatottak előtt tapasztalati tény, hogy az ügyvédek az egyezségnek legszorgalmasabb munkájai és hogy nemcsak a bíró elé vitt vitás jogviszonyok tekintetében működnek közre az egyezség létrehozásában, hanem számos esetben elintézik a felek közt fönforgó ügyet, mielőtt az a bíró elé vitetnek. Általános társadalmi, erkölcsi, de sóti állami és jogpolitikai szempontból sem kívánatos az egyezségnek erőltetése. Mióta Ihering, a híres jogtanár Kampfum’s Recht című munkáját ezelőtt mintegy 30 évvel közzétette, meglehetősen tisztán áll előttünk az, hogy a kultúra magaslatán álló konszolidált jogrend a jogügyeknek nem annyira egyezségi, mint inkább bírói elintézését teszi kívánatossá. Ez a modern kultúra követelménye, melynek első föltétele az, hogy mindenkinek megadassák az, ami jog és mindenki teljesítse azt, ami neki kötelezettség, ami a jog- és kötelességérzetnek legbiztosabb fejlesztője és a modern jogállamnak föntartója. Az egyezségre mindenféleképpen való törekvés a haladás ellen való indolenciában leli kátforrását és valóságos veszedelme a jogrendnek. Az egyezségre mindenáron való törekvés a 18. század végi francia bölcselőknek volt az eszméje, amelynek érthető alapja megvan az akkori szomorú törvénykezési viszonyokban, amikor a legnagyobb mértékű akuszáltság és bizonytalanság uralkodott az anyagi jog terén, a perrendtartás pedig a maga végtelen formaságaival csak arra szolgált, hogy tért nyújtson az úgynevezett pörbeli chicane-okra és e módon a pörnek évtizedekre, de sőt nem ritkán évszázadokra való elhúzódására. Ismeretesek az efajta régi ősiségi magyar pörök, a melyek apáról-fiúra szálltak és a melyeiket egyes ügyvédek örökségképpen hagytak gyermekeikre. Emez ősiségi pörökben ítéletet rendszerint csak akkor kaptak a felek, a midőn már úgy anyagilag, mint erkölcsileg kimerültek.