Budapesti Hírlap, 1906. február (26. évfolyam, 31-58. szám)

1906-02-13 / 43. szám

BUDAPESTI HÍRLAP. (43. sz.) 1906. február 13. II . opera előadása követi. Az előadás jövedelmét a Gazd­asszonyok Országos Egyesületének Árvái, a . Veress Pálma. Szoboralapja és az Operaház Nyugdijintézete javára fordítják. * (Gyem­ekszínház.) A Robinzon holnapra jelzett előadását vasárnapra halasztották,­­ helyette megint a Tündér Ilona kerül színre a Gyermekszín­­házban. Az előadás ötödfél órakor kezdődik. * (Az ifjú Csokonai.) Debrecenből jelentik nekünk. A Zilahi Gyula színigazgató által kitűzött pályadíjat Homonnai Albert nagyváradi író Az ifjú Csokonai című darabja nyerte el. Vasárn­ap este volt a darab bemutató előadása. A darab nagy sikert ért el s a szerzőjét több, mint húszszor hivátk a lámpák elé. Komáromban játszik a darab és Csokonai életé­ből azt a korszakot tárgyalja, mikor Vajdáéinál ne­­velő­sködött. Csokonai versei eresztik Lilla szívét, de a lány édesanyja, fölfedezve ezt a lelki harcot, kiadja az utat Csokonainak. Csokonai kétségbeesve távozik Szép regénye színteréről és Csurgóra megy, a­hol hí­rét­­ Veszi, hogy Lilla másé lett. E közben fölkeresi őt Lilla is egy jelenet után,­mely a közönségre mély ha­tást tett, mindketten belenyugszanak a változhatat­­lanba. Ezzel a megnyugvással távozott a bemutatóról a közönség is. A darabban két főalak van: Pulci (a költő barátja) és Csokonai; az utóbbi az abszolút ér­zelem, az előbbi az abszolút cinizmus­ megtestesítője. Szakács Andor, a­ki Bükit játszotta, fényesen oldotta meg feladatát. Jó volt Krasznai Ernő Csokonaija is, továbbá Szabó Irma Lillája is. Előadás után bankett volt az Angol Királyné éttermeiben, a­hol a város előkelőségei nagy számban vettek részt. * (Hangverseny.) Rocco Ernesto nápolyi man­dolin-művész, ki szombaton a Lipótvárosi Kaszinóban játszott, vasárnap február 18-án este nyolc órakor a Royal-termében önálló hangversenyt rendez, melyen Paganini God save the King változatokat fogja elő­adni. * (Magyar Tudományos Akadémia.) Az Akadémia második osztályáénak ma délután Thaly Kálmán elnöklésével tartott ülésén Nagy Ferenc mint rendes tag foglalt széket, A szövetkezetek alap­elve című tanulmányával. Az akadémikusok nagy számban jelentek meg az érdekes székfoglaló meghall­gatásán, a­melyet kivonatosan közgazdasági rovatunk­ban ismertetünk. Az ülésnek a szóban forgó szék­foglaló volt egyetlen tárgya. Fölolvasás után az osz­tály folyóügyei elintézésére zárt ülést tartott. * (Képzőművészet.) telep» Károly kiállítása a Műcsarnokban csütörtökön, február 15-én zárul be. Rövid tartama alatt a kiállítást nagy közönség láto­gatta s a vásár is igen élénk volt; a képek közül két­­száztizenhatot vettek meg. A képek rendkívül olcsók s igen valószínű, hogy a kiállítás berekesztéséig a hát­ramaradt munkáknak is akad még vevője. Az eladott bék­eket február 16-tól kezdve szállítja haza a mo­­tárosi hivatal a tulajdonosoknak. A kiállítás reggel kilenc­­ órától délután négyig hatvan fillérért tekint­hető meg.­­ A Munkácsy-szobor pályaműveket ma te­kintették meg a sajtó képviselői. A nagyközönség hol­naptól kezdve szemlélheti meg a mintákat a városligeti Műcsarnokban, de tekintettel a Telepy-ki­állításra, 15-ig a belépő-díj hatvan fillér. Február 15-én túl minden belépő-díj nélkül lehet megtekinteni a pálya­műveket. * (Ismeretterjesztő előadás.) A Művészet és Művelődés Főegyesület szerdán, február 14-én dél­után öt órakor ismeretterjető előadást rendez saját helyiségében (Vigadó, III. emelet). Schwimmer Róza fog­ értekezni A­ nők választó­jogáról. Vendé­get szívesen látnak. * (Zenei pályázat.) A Nemzeti Konzervató­rium pályázatot hirdet magyar honos zenészek ré­szére egy cimbalomra és tárogatóra írt együttes zene­műre. Az első díj háromszáz korona, a második díj kétszáz korona, Schunda József hangszergyáros ado­mányából, a­kit a pályanyertes művek első­ előadásá­nak a joga illeti meg. Az idegen kéziratú, jeligével el­látott pályaművek a jeligés levélkével együtt legké­sőbb 1906. évi junius 1-ig a Nemzeti Konzerva­tórim igazgatósági irodájába küldendők be. kérelmét nem teljesítette, hanem háromtagú bizott­ságot küldött ki, hogy más helyet jelöljön ki a tej­esarnok számára. — A főváros egészsége. Magyarevics Mladen dr. tiszti főorvosnak a közigazgatási bizottság mai ülésén beterjesztett jelentése szerint a heveny fertőző­­betegségek lényeges csökkenést mutatnak. Januárban 1247­ ilyen bet­szedés volt, 224-el kevesebb, mint a múlt év januárban. — A sütőiparosok kérelme. A sütőiparosok országos szövetsége ma arra k­érte a fővárost, hogy a sütőiparra vonatkozó kérdések elintézése előtt hall­gassa meg a szövetséget. — Tej- és élelmiszer-hamisítók. A közigaz­gatási bizottság mai ülésén a következő tej- és élelmi­­szer-hamisítókat büntette meg: Sánta Béla szatócsot 50 koronára, Kmchió Elek kávémérőt 70 koronára, özvegy Butz Ferencné sütőt 100 koronára, Matics Károlynét 5 koronára, Braun Izidor szigetszentmik­­lósi tejkereskedőt 100 koronára, özvegy Führinger Edéne mesterséges zsírnak sertészsír gyanánt való árusítása miatt 100 koronára, Blaun Ignác csemege­­kereskedőt margarinnak teavaj gyanánt való árusí­tásáért 200­ koronára, Kucserka Ignácot 100 koronára és Majsai Istvánné majorost 40 koronára.­ ­ FŐVÁROSI ÜGYEK. — A múlt hónap adója. A főváros közigazga­tási bizottságának mai ülésén az adófelü­gyelő jelen­tést tett a múlt hónapban befolyt adókrell. E szerint közvetetlenül az állami adópénztárnál , 1906 január hónapban befolyt 3.271.414 korona 71 fillér,, a ta­valyi januárban befolyt 3.029.608 korona 18 fillérrel szemben, úgy, hogy a többletbevétel 241.806 korona 23 fillér. A fővárosi adópénztárnál befolyt januárban 54.157 korona 32 fillér; a tavaly januárban befolyt 424.744 korona 04­ fillérrel szemben, úgy hogy e pénz­tárnál 370.586 korona, 72 fillérrel kevesebb a bevétel. Mindkét­­pénztárnál tehát az adóbevétel 128.780 ko­rona 1+9 fillérrel kevesebb, mint tavaly januárban. Bélyeg- és jogilleték fejében befolyt 1906 januárban 1,428.203 korona ,99 fillér, 1905 januárban­­ pedig 1,572.923 korona 85 fillér, úgy, hogy a kevesebb jö­vedelem 144.799 korona 86 fillér.­­ A sétaterekre felügyelő bizottság ma tartott ülésén elhatározta, hogy a kertészeti e­rvesü­­let kiállításán részt vesz, a kiállítás céljaira a Város­ligetből a szükséges területet átengedi. Egy vál­lalkozó a városligeti mesterséges jégpálya mellett nagy tejcsarnokot akar építeni. A bizottság azonban a TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — A képviselő gyilkosa. A szabadkai esküdt­­biróság előtt ma állott törvényt Ulrich János bács­almási gazdaember, a­ki a múlt év október huszon­egyedikén délben, nyílt utcán agyonverte Miloszav­­ly­evics Milán dr. ügyvédet, országgyűlési képviselőt. A vizsgálat során a vádlott , azt vallotta, hogy a felh­á­­borító gaztettet azért követte el, mert Miloszavljevics ügyvédi praktikával minden vagyonából kiforgatta. A bizonyítás ebben a tekintetben a legszélesebb mederben folyt s kiderült a vádlott védekezésének teljes alapta­lansága. A tárgyalás zsúfolt teremben folyik. A kö­zönség már hetekkel előbb lefoglalt minden helyet s feszült érdeklődéssel hallgatja a vallomásokat, melyek a köztiszteletben álló férfiú megdöbbentő tragédiáját idézik föl. Az ítélő tanácsban Szerdahelyi Sándor el­nyegetett, hogy úgy fog velem elbánni, mint egy ku­tyával. A piacon keresztülmenet találkoztam vele, a­mint hazafelé tartott. Szembe jött velem. Megint a zsebébe nyúlt a revolveréhez és ekkor én a vasbottal feléje ütöttem egyet, aztán még egyet ... A többire nem is emlékszem . . . Aztán elmenekültem egy korcs­mába. Itt hallottam, hogy mit tettem. Nagyon meg­ijedtem, kocsiba ültem, el akartam hajtatni a külvá­rosba. De útban esett a törvényszék. Itt megálltam és bejöttem, magam jelentkeztem Az elnök (fölmutatja a bűnjelként őrzött vas­botot): A magáé ez a bot? — Igen. — Nézze, egészen el van görbülve. — El akartam törni és a térdemen hajtottam he­­gy. — De meg is van hegyezve! — Én hegyeztem meg, hogy védekezzem, vele, ha valaki megtámad. — A vizsgálat adatai szerint maga hátulról, orozva ütötte le Hiloszavljevicset. — Nem igaz. Oldalról mentem feléje. — Tanuk mondják, hogy maga leütéssel fenye­gette Miloszavljevicset mások előtt is. _ Meglehet. De ha mondtam, csak izgatottságom­ban, elekeseredésemben mondhattam. — Hiszen maga ott ólálkodott a bokrok között. — Nem. A piaci parkon mentem keresztül. Szünet után fölolvasásra került a helyszíni szemle jegyzőkönyvnek, majd pedig az Ulrich­ és Mi­loszavljevics elszámolási viszonyának az ismerte­tése. Az elnök: Micsoda ügye volt az öcsésének? — Almáson megöltek egy Král Dániel nevű em­bert. Az öcsémet, Ulrich Mihályt gyanúsították a gyil­kossággal és le is tartóztatták. Odamentem Miloszav­­ljevicshez és kértem, hogy segítsen rajta, mire ő 1400 forintot kért el, hogy a bírákat megvesztegesse. Ekkor a tárgyalást délután három órára halasz­tották el, a­mikor Braun Henrik szerkesztő tanú ki­hallgatására került a sor. A délutáni tárgyaláson Braun Henrik szerkesz­tőt hallgatták ki, a­ki jelen volt a gyilkosságnál és védelmére kelt Miloszavlyevicsnek. Elmondta, hogy Ulrich orozva hátulról támadta meg Miloszavlyevicsot és tíz erős botütéssel széthasította a fejéit, miközben a tanú kezére is ráütött. pokol. .Az esküdtbíróság megalakítása után felolvasták a királyi ügyészség vádiratát­, a­mely előre megfontolt szándékos emberölés és súlyos testi sértés bűntet­tével vádolja meg Ulrich Jánost, mert a vád szerint vasbottal Miloszavljevics Milán országgyűlési kép­viselő fejére intézett tíz ütéssel ennek rögtön bekö­­­vetkezett halálát okozta és a Miloszavlyevics társasá­gában volt Braun Henrik lapszerkesztőt ugyancsak vás­­bottal a kezén és fején úgy megütötte, hogy ennek húsz napnál tovább gyógyuló sérülést okozott. Ezután az általános kérdésekre­ nézve hallgatta ki Szerdahelyi Sándor elnök a vádlottat, a­ki elmon­dotta, hogy rácalmási születésű, 41 éves, római kato­likus földműves. Az etee­r ! Megértette a vádat ? A vádlott: Igen. . — Bűnösnek érzi magát? — Nem. — Hát hogy történt az eset? Miért ölte meg Miloszavlyevicset ? — Tizenöt-tizenhat évvel ezelőtt, mint szegény ember ismerkedtem meg Miloszavlyevicscsel. Egy po­romét biztam rá és akkor Miloszavlyevics mondotta nekem: Maga nagyon ügyes ember Ulrich. Kár, hogy nem veszi hasznát az ügyességének és nem fog vala­mibe. Nem volt azonban pénzem és ekkor Miloszav­ljevics zsirált nekem egy ezer forintos váltót. Ezzel kezdtem és az üzletem jól ment. Szereztem házat, sző­lőt, gazdaságot. Ez alatt folytonos összeköttetésben voltam vele. Rábíztam a pőréimet, adtam neki sok­szor készpénzt, aztán behajtotta követeléseimet, soha­sem tudtam elérni, hogy elszámoljon velem. Adtam neki egyszer 1800, aztán 5000, majd 2800 forintot, a­mit azon a címen kért el tőlem, hogy a pénz a bírák megvesztegetésére kell. Az öcsém ügyében ugyancsak erre a célra adtam át neki 1400 forintot. De mind­ezekről minden sürgetésem ellenére sem akart elszá­molni. — Mikor találkozott vele utoljára a gyilkosságot megelőzőleg ? A múlt év január 27-én, közvetetlenül a vá­lasztások után. Már tudtam akkor, hogy Miloszavlje­vics képviselő tett. A Nemzeti Kaszinó előtt láttam. Odamentem hozzá és gratuláltam neki. Aztán átterí­tettem a beszédet az elszámolásra. Elmondtam neki, hogy a feleségem nagybet­eg és hogy igen súlyos hely­zetben vagyok. Kértem, hogy adjon, a pénzemből 200 forintot. De Miloszavljevics durván elutasított. — Menj a Tiszának, mondotta, ha nem tudsz megélni. Miloszavljevics folyton üldözött. Valahányszor talál­koztam vele, zsebébe nyúlt a revolvere után. — Mi történt az eset napján, hol járt és mit csinált akkor? — Reggel kilenc órakor indultam el hazulról. Először a Szarvas-korcsmába mentem, a­hol tartozom is. Nem ittam semmit. Izgatott voltam már akkor is. Innen elmentem a vasúthoz, a­hol bácsalmási ismerő­söket vártam. Nem jött senki és a­hogy hazafelé in­dultam ebédelni, megláttam Miloszavljevicset. Akkor még izgat­ott­abb lettem. Eszembe jutott, hogy azzal se-Kocs­ Ármin tanú szintén látta, a­mint Ulrich hátulról gyors léptekkel közeledett Miloszavljevics felé és vasbotjával több ütést mért a fejére. Rónai Dezső és Virág István tanúk szintén látták, hogy há­tulról orozva történt a támadás. Kovács Antal bérkocsis elmondja, hogy fél ket­tőkor egy korcsmához hívták azzal, hogy egy vendég­nek fáj a lába és vigye haza. A korcsmában találta Ulrichot, a­kit nem ismert s itt hallotta, hogy Milo­szavljevicset agyonütötték. Ulrich erre azt jegyezte meg:­­Ha megérdemelte! A tanú­ elvitte Ulrichot a törvényszékhez, a­­hol így szólott a tanúhoz : Én va­gyok a gyilkos! Én ütöttem agyon Miloszavlyevicset! Ezután három koronát adott neki, hogy vigye haza az asszonynak, hogy legyen mit ennie. Haraszti Száva tanú előadja, hogy Ulrich több­ször leselkedett Miloszavlyevics háza előtt és azt mondta, hogy­­agyonüti nyílt utcán, mint egy kutyát, nem fogja lelőni, hanem agyon fogja ütni. — De ezért föl fogják akasztani! mondta neki a tanú. — Ettől nem félek, felelte a vádlott, legfeljebb öt évet kapok és ebből is elengednek egy részt, ha jól viselem magamat ! Holnap a védelem tanúinak­ kihallgatására ke­rül a sor. — Schönbung-Waldenburg örököse. Két esztendeje, hogy alig egy évig tartó házasság után Schönburg-Waldenburg Frigyes herceg elvált a fele­ségétől, Bourbon Aliciától, Don Karlosz spanyol trón­követelő leányától. A hercegi párnak egy kis fia van, a ki most kétéves múlt. A kis herceg anyjánál maradt s atyja után ő lesz majd az egykor uralkodó Schön­­burg-Waldenburg család feje. Frigyes herceg, mint Drezdából írják, most el akarja venni az anyjától a herceget s ez iránt pert is indított a drezdai törvény­szék előtt. Az első tárgyaláson, melyet a minap tartot­tak meg, nagyon rosszul állott a hercegnő ügye, a­ki, talán azért, hogy a gyermeket mindenáron magánál tarthassa, azt a szenzációs vallomást tette, hogy a gyermek nem a férjétől való s hogy Schönburg-Wal­denburg hercegnek semmi köze a gyermekhez. A bíró­ság a hercegnő vallomásának bizonyítását elrendelte s ítéletét egyelőre függőben hagyta. — Letartóztatott nagykereskedők. A rend­őrség a minap több nagykereskedő följelentésére le­tartóztatta Frommer Fülöp és Tallián Vilmos nagy­­kereskedőket, a­kik nemrégiben 160.000 korona passzívával csődbe jutottak. A letartóztatott nagy­­kereskedők ellen Kállay dr. vizsgálóbíró is elren­delte a vizsgálati­­ fogságot. E határozat ellen úgy Frommer, mint Tallián képviseletében Fried Vil­mos dr. ügyvéd fölfolyamodást jelentett be, a vád­lottak szabadlábra helyezését kérve. Ma tárgyalta ezt a fölfolyamodást a törvényszék vádtanácsa s Tallián Vilmost szabadon bocsátotta, ellenben Frommer Fülöp vizsgálati fogságát fentartotta. — A kávéfőzők tüntetése. A kávéházi kifő­zők tavaly november hónapban sztrájkba állottak s hadat üzentek mindazoknak a kávéháztulajdono­soknak, a­kik nem voltak hajlandók a feltételeiket

Next