Budapesti Hírlap, 1906. április (26. évfolyam, 90-118. szám)
1906-04-12 / 101. szám
i zottság elnöke: Bujanovics Sándor, jegyzője: Závad István. A bizottság e hónap 12-én a Köztelken ülést tart, melyen végleg megállapítja a középpont alakításának teendőit, s az ország egyes vidékein ezügyben tartandó értekezletek sorrendjét. L — Az erdélyi szövetkezetek kongresszusa. Nagyenyedről jelentik: A Hangya kötelékéhez tartozó erdélyi szövetkezetek tegnap Nagyenyeden kongresszust tartottak erdélyi középpontjuk megnyitása alkalmából. A gyűlésen a szövetkezetek vezetőin kívül Nagyenyed városának notabilitásai is megjelentek- A gyűlést Balogh Elemér, a Hangya vezérigazgatója nyitotta meg. Hazafias örömmel utalt az alkotmányválság megszűnésére. A szövetkezeti mozgalom távol van a politikától, nem szolgál sem pártokat, sem felekezeteket. Hatalmas békemű, amely magasan áll pártok és egyének fölött. De éppen azért éltető eleme is csak a béke lehet. Örömmel üdvözlöm tehát a békét, mely a szövetkezeti munka terén is új korszak kezdetét jelenti. Ezután Hollós nagyenyedi pénzügyigazgatósági titkár tartott előadást a nagyenyedi fogyasztási szövetkezet megalapításáról. Utána Balogh Elemér fejtette ki a szövetkezeti mozgalom célját, anyagi és erkölcsi hatását, végül az erdélyi középpont hivatását és a községi szövetkezetekhez való viszonyát. Végül Varó László dr. polgármester fejezte ki a fölött való örömét, hogy" a Hangya üdvös működését úgy gazdasági, mint erkölcsi téren Erdélyre is kiterjeszti s az erdélyi középpont székhelyéül Nagyenyed városát választotta. A kongresszus táviratilag üdvözölte Károlyi Sándor grófot és Darányi Ignác földművelésügyi minisztert. — Az Országos Iparegyesület végrehajtóbizottsága tegnap Matlekovics Sándor elnöklésével ülést tartott, amelyen a napirend előtt az elnök megemlékezett, a politikai helyzetben bekövetkezett változásról. Örömmel konstatálta, hogy az országra nehezedett szomorú válság elmúlt és így remélhető, ■hogy a gazdasági viszonyok is jobbra fognak fordulni. A bizottság helyesléssel fogadta az elnök kijelentését és örömét fejezte ki a nagy jelentőségű átalakuláson, amelytől a gazdasági téren javulás remélhető. Ezzel kapcsolatban a bizottság elhatározta, hogy Kossuth Ferenc kereskedelemügyi minisztert testületileg fogja üdvözölni és az igazgatóság összes tagjait csatlakozásra szólítja föl. A bizottság örömmel üdvözli Zichy Jenő gróf egyesületi elnököt afrikai útjáról való szerencsés hazaérkezése alkalmából, üdvözli továbbá gömöri Szontágh Pál bizottsági tagot, ki a múlt héten ünnepelte gyémánt lakodalmát. Ezután a bizottság a kereskedelemügyi miniszter többi leiratát vette tudomásul, azok között volt az elutasító határozatot az egyesületnek arra a fölterjesztésére, amelyben a kassai javítóintézet bőröndös- és szíjgyártó-műhelynek megszüntetését kérte.A határozatot kiadja a bizottság az illető fővárosi ipartestületnek, hogy arra esetleges észrevételeit tegye meg. A Berlini Handelsvertragsverein nemzetközi mozgalmat kíván indítani arra nézve, hogy a vámkezelésben előforduló kereskedelmi szakkifejezések a különböző államokban egyféleképpen fogadtassanak el. A bizottság, minthogy a szakkifejezéseket minden törvénykezés a saját hatáskörében határozza meg, az erre nézve célba vett nemzetközi megállapodást kivihetetlennek tartja és azért a mozgalomhoz nem csatlakozik. Gelléri Mór igazgatónak a bukaresti kiállítás testületi meglátogatására vonatkozó indítványát a bizottság elvben elfogadja és részletes tervezet elfogadására az igazgatót kéri fel. Ezenkívül a bizottság több iparosnak állami támogatás iránt benyújtott kérvényével foglalkozott és folyó ügyeket intézett el. A Magyar Gazdaszövetség igazgatóválasztmánya ma délelőtt Bujanovics Sándor elnöklésével ülést tartott a Köztelken. Bujanovics elnök a nagyszámban megjelent tagok éljenzése közt bejelentette, hogy a szövetség elnöke, Darányi Ignác dr., földmivelésügyi miniszterré neveztetett ki. Javaslatára a választmány elhatározta, hogy e fölött jegyzőkönyvileg ad kifejezést örömének s Darányit küldöttségileg fogja üdvözölni, akit egyúttal fölkérnek, hogy az elnöki tisztséget továbbra is tartsa meg. Tárgyalta ezután a választmány a folyó ügyeket. Fölvett a tagok sorába 57 új tagot. Elvben elhatározta a választmány, hogy a szövetség hivatalos közlönyét, tekintettel a szövetkezeti eszmének nemzetiségi vidékeken való nap-nap után történendő terjeszkedésére, német és tót nyelven is kiadja. A szövetkezeti jutalomdíjakat ez évben is leírja. Az igazságügyminiszter a polgári törvénykönyv anyagát küldte meg. A választmány Nagy Emil dr.-nak adta ki tanulmányozás végett. Elhatározta a választmány, hogy a most életre kelt iparpártolási mozgalom vezetőinek figyelmébe ajánlja, hogy a mezőgazdaság is hasonló védelemre szorul, ezért a nemzeti termelés védelmének a programját egészítsék ki a mezőgazdaság védelmére irányuló munkával. Pallavicini Ede őrgróf indítványára pedig kimondták, hogy hasonló módon propagandát indítanak a hazai biztosító társulatoknak a külföldiekkel szemben való fokozottabb pártolására. A Széchenyi-vasút címmel tartott Kugler Mihály mérnök tegnap fölolvasást a vasúti és hajósklubban. A fölolvasó szerint a fővárosok egyik legfőbb egészségi követelménye, hogy gyors, kényelmes és olcsó közlekedés legyen a legközelebbi erdőkbe és hegyek közé. Budapest egészségi szempontból még ma is mögötte áll Párisnak, Berlinnek és Bécsnek. A Széchenyi-vasút ezt tűzi célul a magyar fővárosban. A vasút, mely szárnyvonalaival együtt 45 kilométer hosszú, hasonlítani fog a Semering-pályához, de emelkedései kisebbek ennél. A főállomás a Ferenc József-híd budai oldalán van, megkerüli a vasút a Sashegyet, áthidalja a déli vasutat és a Sashegy déli lejtőjén fölkanyarodik a Farkas-völgybe, magasan szeli a Széchenyi-hegyet és a Jókai-nyaralónál éri el legmagasabb pontját, 350 méternyire a tenger fölött; idáig kettős vágányú a vasút, innen a Béla király-út mentén a Disznófőig kanyarodik, megkerüli a Jánoshegyet és a Szép Juhásznénál hagyja el a fővárosi területet; további folytatásában a Mária-Remetei hegy szakadékon át Üröm felé tart, hol az esztergomi vonallal csatlakozik, közben Budakeszi, Nagykovácsi, Hidegkút, Solymár állomásokat kap. Egy-egy vonattal 600 utast lehet szállítani és a viteldíj vasár- és ünnepnapokon nem több, mint 20 fillér, föl a Svábhegyig. A nagy vonatok közt motorkocsik is fognak járni, melyek bármely ponton megállhatnak. Az építési tőke 12 millió koronára rúg. A felolvasó egyúttal egy középponti pályaudvar tervét mutatta be, mely szerint a középponti városházzal szemben az Orczy-ház helyén építtetnék egy nagy földalatti pályaudvar és föld alatt vezettetnének ki a vágányok a ceglédi vonalig és a külső körúti vasútig; ilyképpen a magyar államvasút is nyerne egy középponti pályaudvart és a nyugati és keleti pályaudvarok fölöslegessé válnának, vagy legalább tehermentesittetnének, a Széchenyi-vasut pedig a város kellő közepében nyerne középpontot, honnan a kintlakók és kirándulók ezreit gyorsan lehet továbbítani. A gyümölcsészeti szakosztály az Országos Magyar Kertészeti Egyesületben Teleki Géza gróf elnöklésével e hónap 12-én, délután 4 órakor tartja meg az idei negyedik rendes szakülését a következő tárgysorozattal: Rakass Kálmán a gyümölcsösök adókedvezményéről, Kukuljevics József a gyakorlati madárvédelem fontosságáról, Angyal Dezső a meghatározásra beküldendő gyümölcsök beküldési módjáról, Kardos Árpád budapesti gyümölcspiac gyümölcsfajtái és meghatározásra beküldött gyümölcsökről, Bolgár N. egy új rovarfogó acetylénlámpáról, Angyal Dezső szakelőadó többrendbeli indítványról fognak szólani. A szakosztályi ülésen vendégeket szívesen látnak. A szakosztályban a május hónapban tartandó tavaszi kertészeti kiállításban való részvétel módozatait is külön fogják tárgyalni. A kiállítás iránt a gyümölcstermelők között is nagy az érdeklődés és többen finom áttételt és hajtatott gyümölcscsel fognak résztvenni. — Az Adria, hajóforgalma. Fiuméból táviratozzék. Az Adria tengerhajós-társaság gőzösei közül a Rákóczi Spanyolországból, a Zrínyi Marseilleből ma Fiuméba érkezett. — Zárt sertésvásári jelentés, ápr. 11. [Hivatalos jelentés.) A vásár közepes, az árak változatlanok. Vásári forgalom: Előző napról eladatlan állomány 158 darab sertés, 87 darab süldő. Mai napi felhajtás 326 darab sertés. Összesen 484 darab sertés, 87 d°7ab süldő. Eladatott 347 darab sertés, 23 darab süldő. Eladatlanul visszamaradt 137 darab sertés, 64 darab süldő. Arak: Zsírsertés, öreg I. rendű 350 kilogramon felül 96—104 fillér (Élősúly szerinti ár kilogramonként), fiatal nehéz 300 kilogramon felül 126—134 korona, közép 220—300 kilogramig 122—138 korona, könnyű 220 kilogramig 132 —140 korona (Élősúly levonás szerinti ár kilogramonként.) Hússertés, süldő 110—120 fillér (Élősúly szerinti ár kilogramonként.) — A budapest-kőbányai sertéskereskedelmi csarnok árjegyzése április 11-én. Magyar elsőrendű. Öreg nehéz (páronként 400 klgrmon felül)1 123—124 fillérig. Fiatal nehéz (páronként 320 klarmon felül) 134—135 fillérig. Fiatal közép (páronként 251— 320 kilogramig) 135—136 fillérig. Fiatal könnyű (páronként 250 kilogramig) 187—138 fillérig. Szerbiai. Nehéz (páronként 260 kilogramon felül) 127—129 fillérig. 16 BUDAPESTI HÍRLAP. (101. sz.) 1906. április 12. — A FORRAY-CSALÁD. — Regény. — Irta Szemere György. 17 -----— Micsoda ?! Azt nekem nem is mondta a leány.— Talán nem kérdezted. A kamarás suhintott a kezével, mintha ki akarta volna űzni a fiatal Donnert. — Persze, nem kérdeztem. Minek is kérdeztem volna. — És ismét megtömte száját a finom tojásétellel. Póli néninek egy pillanatig beszédre állt a szája, de meggondolta magát. Nem közölte az apával leánya szerelmét. Mert ő tudott róla. Ilonka sírva gyónta meg neki. Ő meg szintén sírva megígérte a leánykának, hogy mindent elkövet az érdekében. Ne is szóljon az atyjának, azt bizza rá. Ez talán nem volt egészen helyes Póli nénitől, de áldott jó szive azt találta helyesnek s ő világéletében is csak arra hallgatott, soha sem indult az esze után. Ennek következtében persze kifosztotta az élet mindenéből, de hát azt sem igen bánta ő, nem kellett neki semmi sem . » A kamarás csakugyan fogatott a reggeli után. Már a havannáját is a kocsiban szívta el, úgy látszik, sietős volt az útja. De fontos is lehetett, mert útközben váltig gondolkozott s hol nevetett, hol elkomorodott a gondolatain. Egyszóval, szaporán jártatta eszét, hogy valami okosat süssön ki vele. Azaz, a magva már megvolt a kisütendőnek, csak a talaját kellett elkészíteni. Hogy bele ne süljön a mag. Különben elvitte az ördög a kétszázezer forintját magosra. Nevezetesen az öreg Donner volt az az alkalmas médium, akit Forray a báróságra kiszemelt. •* / • * S valóban, méltón tartotta jó médiumnak az öreget. Forray látogatása alkalmával oly félreérthetetlenül nyilatkozott meg benne az arisztokratikus véna, hogy pillanatig sem kételkedhetett azon, hogy kapva ne kapna a bárói rangon. Másrészt minden tekintetben kiváló, általánosan tisztelt férfiú volt, aki a magyar malomipar fejlesztésével valóban nagy szolgálatokat tett az országnak. Tehát a miniszternek, illetve a királynak sem lehet ellene kifogása. Annyival kevésbbé, hogy igen gazdag ember hírében állott, senki sem hitte el neki, hogy csak hat milliója van, mindenki legalább is a kétszeresére becsülte. Persze arról nem tudtak az emberek, hogy igen sokat költött a kis öreg. Azzal ő el nem dicsekedett, more patria. Pedig ugyancsak megtehette volna, mert nem szoknyára költött, se kártyára, se versenylovakra, hanem a nyomor enyhítésére és munkásai vagy ahogy ő szokta őket nevezni: munkatársai jólétének gyarapítására . . . Ezeken felül azonban még (és főképpen) azért tetszett jó fogásnak az öreg a Forray szemében, mert meg volt győződve róla, hogy naiv ember létére sem krajcároskodni nem fog, sem gyanakodni nem fog rá, hogy csak része is van az üzletben. Egy szóval, a médium kitűnő, csak az ő okosságától függ, hogy el ne packázza. Hát éppen ezen törte Forray a fejét a kocsiban. Egy pillanatig az is eszébe ötlött, hogy hátha 300.000 forintot kérne tőle. Hisz az már mindegy. A miniszter neki adta, az egész báró minden tartozékával, szőröstül-bőröstül, taksástul az övé. Azonban mégis meggondolta a dolgot: nem feszíti meg nagyon a kötelet, megállapodott 200.000 forintban. És áttért a kevésbbé lényeges, de nehezebb részletekre: az ügylet beállításának a módusára ... A kezdet látszott a legnehezebbnek. Mert ha egyszer bekapta az öreg a horgot, nyilvánvaló, hogy a további gyermekjáték. Forray éppen benne volt eme nehéz kezdet közepében, midőn kocsija egyszerre visszafordult a bakon és összekonfundálta jeles kalkulusait. — Ippeg itt gyün, instállom — jelentette s visszakapta lovait, mert hátha változás lesz a direkcióban. — Ki gyün? —• hujjantott rá Forray gorombán a kocsisra. — Beszélj magyarul. — Hát istállóm — válaszolt János konfidens hangon — a Donner nacsóságos ingyün, ki gyünne más ? — Állj meg! Brrr! Helyben megállott a négyesfogat. János a bakon maradt és elgyönyörködött a művészetében. Forray kiszállt a kocsiból »• s * A Donner két totyogója éppen akkor jutott egy go-nalba vele. — Jó napot, szomszéd úr. Hová? Hová? — A kamarás úr! Hó! Hó! Megállították a totyogókat is. És az öreg, Donner is kiszállott kocsijából * * » — Ha — örvendezett a kamarásnak — én éppen útban voltam Forróra. — Én meg önhöz, Tarkeere * * n A jó kis öregnek fölragyogott az arca. — Pompás! Akkor megfordulok. — Vagy én fordulok meg — javasolta Forray — én közelebb lakom . . . Jó szomszédok között — tette hozzá kivételes kordialitással — azt hiszem, nincs etikett. Az öreg Donner egész boldog lett a nyájas hangtól. — Nincs — mondta kurtán •—• annyira nincs, hogy tán egy kocsiba ülhetnénk, ha megengedi. 1