Budapesti Hírlap, 1906. április (26. évfolyam, 90-118. szám)
1906-04-29 / 117. szám
1906. április 29. BUDAPESTI HÍRLAP. (117. sz.) ____________________________________19 a lakásban, irta Háger Péter dr., A vulkanizmusról, irta Krónits Lénárd dr., Pusztuló műemlékek, irta Lampérth Géza. Ezekhez sorakoznak még más rovatok érdekes apróságai. A Magyar Világ szerkesztősége és kiadóhivatala II. ker. Kő-utca 4. száma alatt van. Előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér. * (Uj Idők.) Szan Franciszkót mutatja be egy csomó képpel az Új Idők e heti száma. Eredeti rajzai közül fölemlíthető a kortesvilág, néhány pesti aktualitással. Érdekes Vaszary grafikus rajza a Nemzeti Szalon különkiállításának mestereiről. Novellát Lőrinczy György, Scossa Dezső egy ötletes apróságot Nagy Endre írtak. Ismeretterjesztő cikk van Igrici Kertész Róbert, Lósy József és Lucián tollából. * (Uj könyvek.) Abonyi Lajos munkái, második sorozat: Az egyetem pallósa, ára 4 korona, Árvaleányhaj, ára 4 korona, Magduska öröksége, ára 4 korona, Apró regények, két kötetben, ára 8 korona. — Állattenyésztésünk a jövőben, irta Pirkner János, ára 2 korona. — Küzdelem a nemzetköziséggel, irta Rabbinek Gyula, ára 1 korona. — Vissza a faluba, irta Jules Méline, ára 5 korona. — Szocialista programmok, ismertetés és bírálat, Bernát Istvántól, ára 2 korona 50 fillér. — Dai Nippon (Nagy Japán), első kötet, útirajzok, irta Barátosi Balogh Benedek, ára diszkötésben 12 korona. — Magyar remekírók, kilencedik sorozat. Tartalma: Mikes Kelemen Törökországi levelei, Deák Ferenc munkáiból az első kötet, Petőfi Sándor munkái első és második kötete, Magyar népdalok, a sorozat, ára 20 korona. — A szépség doktora, regény 2 kötetben, irta Pamberton, ára 2 korona. — Cruore Devis, öt elbeszélés, irta Scossa Dezső, ára 2 korona 50 fillér. — Négy elbeszélés, irta Vásárhelyi Ferenc, ára 2 korona 50 fillér. — Mindennapi történet, irta Fáik Zsigmond dr., ára 4 korona. — Mindezek a könyvek megrendelhetők a Budapesti Hírlap könyvkiadóhivatalában, a pénz előleges beküldésével vagy utánvéttel. SPORT. Az olimpiai verseny. Atén, 1006. ápr. 22. (Kiküldött tudósítónktól) Aténben ma világra szóló ponypa és dísz keretében nyitotta meg György görög király az olimpai versenyt, amelyhez fogható lélekemelő, külsőségekben fényesebb sportünnepség még alig volt a világon. A görög kormány óriási áldozatokat hozott a verseny sikere érdekében már csak azért is, mert Edvárd angol király előtt, aki a görög király közeli rokona, meg akarta mutatni, hogy a görög nemzetben még él a szikrája a tűznek, amely a régi olimposzi versenyek idejében bevilágította a művelt világot. Hihetetlen pompát fejtett ki a görög nemzet, hogy klasszikus földjén az angol király és az idegenek jól érezzék magukat. A pálma és kaktusz hazája a ma megkezdett versenynyel régi dicsőségének újabb hajnalhasadását üdvözölhette. Itt volt úgyszólván az egész világ. A görög szigetekről valóságos népvándorlás volt a főváros felé. Napokon keresztül érkeztek a külön hajók a világ minden tájékáról a versenyzőket és az érdeklődőket hozva végig az óceánokon és tengereken. A városban mindenütt lobogódísz, virág és babér. Az utakon diadalkapuk a versenyen résztvevő nemzetek címeres zászlóival. A régi görög olimpiai verseny fénye most, több mint kétezer év után is rávetette sugarát a mai kor olimposzi versenyére. A bámulatos szépségű színmárványból épült Stadion igazi áhítatot kelt az egyszerű szemlélőben is. Ma díszes közönségével, a félkör alakú páholyban elhelyezkedett királyi párokkal és előkelőségekkel festői látnivalót nyújtott. A Stadion magassága lehet vagy hat emelet, nyolcvan lépcsőfokkal. Ez a rengeteg márvány-kolosszus tömve volt nézővel. A Stadion előtt díszbe öltözött katonaság állott sorfalat, mögöttük a görög nép tízezrei lesték az atléták bevonulását. A Stadion mellett lévő hegyen már délelőtt gyülekezett a nép és amikor az ünnep megkezdődött, a hegyen legalább húszezer ember volt együtt. A bejárathoz legközelebb a görög címeres zászló díszelgett, majd sorba következett a tizennyolc résztvevő nemzet lobogója. A Stadion legfelső fokán körös-körül katonaság foglalt helyet. Délután három órakor érkeztek a Stadion elé a királyi fogatok. A csarnokba először Edvárd király lépett a görög királynéval, majd utánuk György király, karján az angol királynéval. Az angol király tengerész admirális egyenruhát viselt. Utánuk a vreiszi herceg lépett be a görög trónörökösnével. A görög trónörökösön és testvérein kívül ott volt a német császár képviseletében Asseburg gróf tábornok, az összes görög miniszterek, a görög előkelőségek és az angol királyt kísérő nagyrangú tengerésztisztek. Amikor a királyi párok és kísérőik elhelyezkedtek, elvonultak az atléták a királyi páholy előtt. Még ennél díszesebb menet nem vonult fel versenyt szemlélő közönség előtt. Együtt volt itt a világ valamennyi híres atlétája, a nemzetközi sportvilág minden legelső képviselője. Különösen az északi nemzetek csapatai keltettek nagy tetszést. Ezek előtt festői egyenruhában katonatisztek vonultak fel. A norvégek, svédek, dánok vezetői mind katonatiszti díszöltönyükben jelentek meg a világot képviselő nyilvánosság előtt. A magyarok görög színekkel ellátott szalmakalapban vonultak fel, ami óriási lelkesedést keltett. A nemzetek nagy része ruházatában is nemzeti jellegét igyekezett kidomborítani. A dán csapatban felvonuló hölgytornászok is sok tapsot kaptak. Érdekes volt, hogy az angol és görög királyné a felvonulás minden mozzanatátlefényképezte. A csapatok néma köszöntését a királyok szívesen viszonozták. A felvonulás után a csapatok a királyi páholy előtt megállottak, eléjük lépett a tisztektől körülvéve György görög trónörökös és a következő beszédet intézte a királyhoz: " Felség! Annak a törvénynek értelmében, amely megbízott bennünket az olimpiai játékok szervezésével, az a bizottság, amelynek van szerencsém elnöke lehetni, összehívta itt, az egy hazánkfiától újra fényessé tett Stadionban mindazokat a nemzeteket, amelyek a sportot úgy tekintik, mint a haladás és civilizáció hatalmas eszközét. Fáradságunk bőven meg van jutalmazva a nemzetközi falanksz által, amely ime felvonult felséged és a hatalmas biúti birodalom királyának színe előtt. Görögország tárt karokkal üdvözölte a testi nevelés bajnokait, akik a műveit világ minden részéből itt összesereglettek. Az aténi Stadion a napokban átalakult nemzetközi Stadionna és a győzelem istennője itt szórja babérjait az összes nemzetek színe-javára. De bármelyik legyen az az ország, ahová a győztesek a jól kiérdemelt pálmát elviszik, reméljük, hogy az az ország emlékezni fog rá, hogy mi koszorúztuk homlokát avval a babérral, amely az Alfeosz partjain terem. Emlékezni fognak, hogy győzelmüket a régi Aten szent földjén érdemelték, leszármazottjainál azoknak a görögöknek, akik testvérüknek ismertek mindenkit, akit a gimnasztikas Hellasznak nemes leánya győzelemre vezérelt. Hazájukat elhagyva, aténteknek tekinthetik magukat, miután az aténi játékokon arattak győzelmi babért. Ilyen körülmények közt, felség, van szerencsém felségedet felkérni, hogy az olimpiai játékot megnyitni kegyeskedjék! A trónörökös mély csendben elhangzott szavai után a király fölállott és az olimpiai versenyt megnyitottnak nyilvánította. Először húsz görög tornázó lépett elő és a szabadgyakorlatok után szereken tornáztak. Utánuk a dán hölgyek tizennégyes csapata lépett a porondra. Előttük hatalmas dán tornázó állott a dán lobogóval. A hölgyek bámulatos ügyességű és egyöntetű, szép mutatványaikkal egyszerre meghódították a közönséget. A nyújtón, korláton, lengő fán, csaknem férfi tornázót is túlhaladó ügyességet mutattak. A következő csapat volt a svéd tornázók gyönyörű csapata. Válogatott, szép szál legények, hihetetlen ügyességgel tornáztak. A vezetőjük svéd katonatiszti egyenruhában vezényelte őket. A svédek után, gyászfátyolos lobogóval, a dánok délceg leventéi jelentek meg a szintéren. Azután még a német tornázók mutatványai szolgáltak gyönyörködtető látványul. Hat órakor a királyi párok és kíséreteik elvonultak és ezzel véget ért az olimpiai verseny első napja. A magyar csapat a következő napon fog tornázni. Tíz napig fog tartani a verseny, amelynek győztesei valóban a világ legjobbjai lesznek. Ilyen küzdelem még sohasem volt versenyen. A világ minden részéből kilencszáz atléta van együtt Aténben. Naponkint rendkívül élénk a tréning-pálya, ahol minden nemzetbeli atléta együtt gyakorol. *' Az amerikai, angol, német és francia atléták megérkezése után, szombaton ért be a Pireuszba az a hajó, amelylyel a magyarok Triesztből útnak indultak. Az osztrák Lloyd gőzös egyszerre indította el a trieszti öbölből az Amfitrite és a Thalia gőzösöket. Az Amfitriten a magyarokon kívül adánok, norvégok és németek utaztak, a Thálián pedig az osztrákok és a svédek foglaltak helyet. Az Amfitritet megérkezése után valósággal megrohanták a görögök. Igen sokan jöttek el Aténből és még a hajón fölkeresték a magyarokat, akiket a tízév előtti versenyen igen megszerettek. A magyarok elé jött egy Aténben élő hazánkfia, Rors Konczy György is, aki fölajánlotta szolgálatait a magyarok kalauzolására. Érdekes volt a magyarok partraszállása, amelyet több ezer ember nézett végig. A Coock-cég egy kis gőzössel hat ladikot küldött ki, amelyek megteltek magyarokkal. Pireusz- ból villamos vasúton vonultak be az atléták Aténbe. A pályaudvar pazarul föl volt díszítve a nemzetek lobogóival. Az utakon végig diadalkapukat állítottak, a melyeken valamennyi nemzet címeres zászlója díszelgett. A görög nép óriási tömegben sorfalat állott az utakon és a merre az atléták elhaladtak, végig zúgott a taps. Az Amfitrite utasai úgy , vonultak be Aton városába, mintha győzelmes hááborúból tértek volna meg. Elől haladtak a norvégek, utánuk a németek, majd a dánok és végül a maagyarok a nemzeti szinű lobogó alatt. A magyarokat különösen tüntető lelkesedéssel fogadták. Sok helyen ki van tűzve a piros-fehér-zöld zászló, míg fekete-sárga egy sincs az egész városban. A nép soraiból gyakran fölhangzott az éljen kiáltás, amit a magyarok zitó-val viszonoztak. A daliás menet a Zappeion-nak nevezett kiállítási épület előtt állott meg, ahol katonazenével fogadták. A hatalmas korintusi oszlopokon épült palotában szállásolták el az összes külföldi atlétákat. A Zappeion tőszomszédságában van a Stadion, amelynek vagy hatemelet magasságú márványlépcsőzetén 50.000 ember részére van ülőhely. A Stadion előtt állA verőffnek a szobra, aki a Stadiont átalakíttatta két millió dzakma költséggel. ,4 -4.^ ' •- **3 'Április SS. % Hétfőn reggel kezdődött a vívóverseny, amelyen a világ legjobb erői mérik össze erejüket. A Zappeion udvarán nagy pódium van fölállítva a verseny helyéül. Az angol király a görög királylyal megjelent a Zappeionban, ott volt az angol és görög királyné, a trónörökösök feleségükkel és végignéztek egy pár szép asszót. A magyarok Nagy Béla dr. kivételével már sorra kerültek. Tóth Péter a bécsi Hardennel szemben vereséget szenvedett az előmérkőzésben. Mészáros Lóránt és Hámos Antal ellenben győzött és belekerül a minősítőbe. A verseny véglegesen csak két nap múlva dől el, mert bár több helyen vívnak egyszerre, mégis nehézkesen megy. A labdarúgó-mérkőzést délelőtt kezdték meg, de ez semmi érdekeset nem nyújt, mert a dánoknak nincs ellenfelük. A dánok úgy voltak értesülve, hogy a Budapesti Torna Klub is részt vesz a versenyen és csakis azért küldtek le csapatot. A céllövést is ma kezdték meg, amelyen magyar részről Szemere és Török gróf vesz részt. Délután újra benépesedett a Stadion hatalmas nézőtérsége. A katonaság ma is már korán elfoglalta a bejárat előtti teret, de a tolongás nem volt olyan nagy, mint tegnap. Az angol király és királyné pontban három órakor érkezett meg és ugyanazok voltak kíséretében, akik tegnap körülvették. Edvárd király ma egyszerű utcai nyári ruhában jelent meg, míg a görög király katonai egyenruhájában. A Stadionhegyre vezető utakat mára el akarták zárni, mert tegnap az óriási embertömeg alatt az egyik kiálló hegyrész leszakadt és az emberek egymás hátán hömpölyögtek le a Stadion faláig. Nagy pánik keletkezhetett volna, ha nem sikerül a közönséget hamar megnyugtatni, amit a legfelső fokon leső katonák meg is tettek. A népáradatnak azonban nem tudták útját állani és ma újra ezernyi ember volt a Stadionhegyen. A tegnapi jelenet megismétlődött, de nagyobb szerencsétlenség nem történt. A verseny mai első szereplője a magyar tornázó csapat volt. A nyolcas csapat Bély Mihály vezetésével vonult ki a pályára, a magyar lobogót Dávid Mihály tartotta. A királyi páholy előtt a lobogót meghajtották, amire a királyok üdvözléssel feleltek. A magyar fiúk becsülettel megállották helyüket és bár a többi bemutatkozott nemzet csapata sokkal előbbre van a testi kultúra terén, mégis bőven volt részük a közönség tapsaiban. Először négy lovon párosával mutattak be gyakorlatot, majd a magas nyújtón tornáztak. A magyarok után húsz tagból álló norvég csapat lépett elő, egy katonatiszt vezetésével. A norvégek valóságos ünneplés tárgyai voltak, amelyet különösen az ott időző dánok hangosan nyilvánított szimpátiája idézett föl. A norvégek bámulatos ügyes szabadgyakorlatai, a korláton, nyújtón és lovon bemutatott mutatványai valóban csodásak voltak. A rugódeszkán szinte elképzelhetetlen művészettel tornáztak. A’ mi’!