Budapesti Hírlap, 1906. április (26. évfolyam, 90-118. szám)
1906-04-01 / 90. szám
1906. április 1. BUDAPESTI EÉCELAP. (90. sz.) nem széles, a fejforma meglehetősen magas és gömbölyű. Még az idegen angol ruhához is kisebb, de díszített kalap járja. Csaknem minden forma megkívánja az úgynevezett „fésű“ vagy „kontytakarót“, amely a kalap többi díszéhez illően szalag, virág vagy toll. Nagyon sok a virágdísz, szinte terhesen sok a kalapokon. Aki fél a magas szoknyától az egyszerűen a divatos, széles és gyönyörű csattokkal ékeskedő övekből választ, amely egészen a ruhát kiegészítő kis , bolerókabát szele alatt vész el. Szóval, divat majdnem minden, ami valakinek jól illik a termetére.» A Divat Újság minden hónapban kétszer jelenik meg. Előfizetési ára nagyon olcsó: negyedévre postán való szétküldéssel, hét korona húsz fillér. Előfizetni legcélszerűbben a kiadóhivatalba intézett postautalványon lehet. A Divat Újság kiadóhivatala Budapesten, VIII., Rökk Szilárd utca 4. számú házában van. FŐVÁROSI ÜGYEK. — A községi választás. A kerületek nem bíznak a községi választás kitűzése ellen beadott fellebbezésben s erősen szervezkednek a választásra. A józsefvárosi egyesült községi ellenzék ma falragaszokon hívta föl a polgárokat a csatlakozásra. A fölhívást Kossuth Ferenc, Batthyány Tivadar gróf, Andrássy Géza gróf, Wlassics Gyula, Rákosi Jenő és a kilencventagú intézőbizottság írta alá. A lipótvárosi függetlenségi párt körlevélben tudatja az ötödik kerület polgáraival, hogy külön szervezkedik a községi választásra. — A várbeli elüljáróság elköltözése. Az I. kerületi választmány kezdeményezésére a kerületi elöljáróság a fővároshoz fordult, hogy a Várból a Krisztinavárosba telepítse át s az elüljáróság, az anyakönyvi hivatal s a tabáni plébánia részére közös új palotát építtessen. A palota céljára ki is szemelték az üresen maradó régi szarvas téri iskola és a szomszédos koronaőr-kaszárnya telkét, amely a fővárosé és közel 500 négyszögöl terjedelmű. A kérelem megoldásaképp előadják, hogy a várbeli jelenlegi épület régi, rossz beosztású, hivatalos célokra alkalmatlan. De van ennél jóval nagyobb hibája is: a nehéz hozzáférhetés. A Krisztinaváros a maga kültelkeivel egyre jobban fejlődött, s míg a Várhegy körüli része a kerületnek ma már 45.000 lakost számlál, a Várban alig 40-4500 lakos van. Az új elöljárósági törvény a lakosságot minden aprólékos dolgában az elüljáróságra utalja, amit súlyosbít az a nagy távolság, amely a kerület és az elüljáróság székhelye között van. Ha most még az anyakönyvi eljárást is hozzászámítják, érthető a kerületi választmánynak az a törekvése, hogy az elüljáróság a Várból a lakottabb Krisztina-városba telepíttessék. A mérnöki hivatal, amelytől a tanács véleményt kért, helyesli a tervet, de sürgős elhatározást kér, mert a tabáni plébánia építéséről a közgyűlés már döntött s ha közös palotába akarja a város elhelyezni az összes hivatalokat, akkor idejekorán kell intézkedni a plébánia építésének függőben tartásáról. — Politika és virág. A Népszínház művésznői jótékony célra virágot akartak árusítani az utcán. A tanács meg is adta az engedelmet, mert nyilvánvaló, hogy a virágárus művésznők nem csinálnak konkurrenciát a rendes virágárusoknak. Rudnay Béla királyi biztos azonban politikát látott a virágban is s azzal a rrregokolással, hogy a művésznők a virág árusítását politikai célokra használhatják föl, a tanács határozatának a végrehajtását felfüggesztette s utasította a helyettes polgármestert, intézkedjék, hogy a művésznőknek a virág árusítására az igazolványt ne adják ki. Nem is adták ki, hanem a tanács föl fogja hívni a művésznőket, nevezzék meg pontosan, hogy milyen jótékony célra akarják árusítani a virágot. — A Pesti Kereskedelmi Bank telke. A közgyűlés a Pesti Kereskedelmi Bank fürdő utcai telkére nézve a régi vonalának meghagyása mellett állapította meg a szabályozó tervet, úgy, amint Heuffel Adolf középítési igazgató javasolta. Ez ellen Deveceii Ferenc műszaki tanácsos, a maga tanulmánya alapján, amely a minisztérium előtt van, ma felebbezést nyújtott be, kérve, hogy a szabályozó vonalat ezen a szerinte, helyesebb módon állapítsák meg. — A Ferenc József jubileumi díj. A Ferenc József jubileumi díjra a főváros tudvalévően pályázatot hirdetett. A szépirodalmi díjat odaítélő zsűri Viola Imre helyettes alpolgármester elnöklésével ma délután tárgyalta a pályázatokat. A 2000 koronás szépirodalmi díjra Balla Miklós, Bányász László, Gerő Attila, Gyökösy Endre, Keszthelyi Ödön, Lampert Géza, Lázár István, Mezei Sándor, Péterfy Tamás, Rozsnyai Kálmán, Tarcay György és Tormay Cecil pályáztak. A zsűri tagjai a pályázók egy részét nem ismerték s azért a pályaműveket kiosztották a zsűri tagjai között. A zsűri húsvét után újra ülést tart s akkor fogja kiadni a díjat. — A milánói kiállítás. A főváros házinyomdája is résztvesz a milánói Simplon kiállításon. Grafikai gyűjteményét, mely egyike lesz a legérdekesebbeknek az iparművészeti csoport keretében, már elküldötte. A házinyomda eddig csupán az 1900. évi párisi kiállításon vett részt. A kiállítást Jauernik Nándor nyomdaigazgató, Rhé Rezső és Tiringer Károly művezető rendezik. A Nemzeti Szalon az Erzsébet-téren. A Nemzeti Szalon igazgatósága engedélyet kért a fővárostól, hogy az Erzsébet-téri kioszkra egy emeletet ráépíthessen. A kioszk bérlője a ráépítéshez hozzájárult. A Nemzeti Szalon vezetősége a kioszk teljesének, amíg a szerződése tart, évi 10.000 korona bért fizet, a szerződés lejárta után ugyanannyit fizet a fővárosnak. A tutaj-kikötő. A Dunapartot építő bizottság legutóbbi üléséből átírt a fővároshoz és a földművelési miniszterhez és megsürgette a tutaj kikötő építését. — Fertőtlenítés a menedékházban. A szenvedő emberiség menedékházának a felügyelőbizottsága Almády Géza tanácsos elnöklésével tartott ülésén elhatározta, hogy a menedékházban fertőtelenítő készüléket rendez be s a szegényeknek, akik a menedékházban éjjel szállást kapnak, a ruháit fertőtlenítik, amig a szegények alusznak. — A husnagyvásár. A közélelmezési ügyosztály a husnagyvásárt a középponti vásárcsarnokból a közvágóhídra akarja áttelepíteni. Az ügyosztály hétfőre értekezletre hívta meg az érdekelt iparosokat, kereskedőket és bizományosokat, hogy az áttelepítés dolgát megvitassák. A háztulajdonos felelőssége. A vízművek igazgatósága följelentett egy háztulajdonost vízpazarlás miatt, mert házának egyik külső csapja nyitva volt. Mivel a vízművek igazgatósága nem tudta megnevezni azt, aki a csapot nyitva hagyta, a háztulajdonos pedig tagadta, hogy az ő megbízásából, vagy a hozzátartozói közül hagyta volna valaki nyitva a csapot, az elüljáróság a háztulajdonost fölmentette. A vízművek igazgatóságának felebbezésére a tanács kimondotta, hogy a mulasztásért a háztulajdonos felelős. A szabályrendelet értelmében ugyanis a háztulajdonos nemcsak saját cselekedete, hanem a hiányos felügyelet által is okot szolgáltatott a megbírságoltatásra. A tanács határozatát a belügyminiszter is jóváhagyta. — Ingatlan-forgalom a fővárosban. A főváros területén az elmúlt héten a következő ingatlan került átírás alá: A pesti oldalon: Pitzek Ferenc VII. Kisdiófa utca 2. számú háza Pitzek János, Borbála, Emilia és Ferencre (örökség). Popper Lipót X. Kőbányai Óhegy 8437 hrsz. ingatlana 16.000 koronáért Popper Mór és Lipót cégre. Ráhel Antónia VII. Akácfa utca 59. számú házrészei 70.000 koronáért Ernst Mór és nejére. Sziklai Zsigmond IX. Remete utca 5. számú háza 90.700 koronáért Szenes Alajos és nejére. Förster Béla és társa X. Szabóky utca 49. számú háza 40.000 koronáért Viczián Edére. Koroknai Jenő IX. Ernő utca 19. számú háza Kászonyi László és nejére (csere). Kászonyi László és neje VI. Nefelejtutca 12. számú házuk Koroknai Jenőre (csere). Nagy Péter és Kajtinger János VII. Fövény-utca 94. számú házui: 10.530 koronáért Tauszky Klóméra (árverésen.) Özvegy Bardaim Károlyné X. Zalán-utcca 9. számú háza 4500 koronáért Bernstein Jenő és nejére. Zilaehy Imréné VI. Aréna-út 126. számú háza Csokányi György és társaira (örökség). Zay Miklós gróf IX. Rákos utca 5. számú ház felerésze Zay Miklósné grófnéra (átruházás). Várnai Emil VI. Herminamező 1775/rend. hrszámu ingatlana özvegy Várnai Mór Emilnéra ( örökség). Kölber Ferenc és társai V. Vadász utca 29. számú ,házuk az Erste Böhmische Glasindustrie A. G.-ra (vételjog címen.) Neuwald Illés és neje VII. Dohány-utca 44. számú házuk 140.000 koronáért Ringer Géza és Lajosra. Neumann Ödönné Vili. Koszoru-utca 14—16. számú házrésze Neumann Katalin, Ödön és Józsefre (örökség). Fellner Dávid X. Reményutca 22. számú házrésze Fellner Miksára (ajándék.) Hegedűs Adolf VII. Herminamező 1900/a—3. hrsz. ingatlana 10.500 koronáért Hegedűs Gyula dr.-ra. Rusz Ferenc X. Szent Mihályi-út 14—16. számú ingatlanrészei 3000 koronáért Hammer Antal és nejére. Diamanstein Lajosné és Dick Ernőné részei a VII. Peterdy utca 20. számú házból 271.351 koronáért Domonkos Gézára. Langer Márkné VII. Hajtsár út 32. számú házrészei Langer Rezső, Ernő s Mádi Pál és Ferikére (örökség). A budai oldalon: Ifj. Lakner Nándor I. Uri utca 28. számú házának egyötöd része 20.501 koronáért Lakner Annára. Hauser Mihály I. Kőérberek-dülő 15.614., 15.620., 11.262. számú telkeinek háromtizennyolcad része Hauser testvérekre. Gobbi Alajos és neje I. Istenhegy 9338/a., 9338/b/22. számú telkük 28.000 koronáért Polacsik Miksa és neje Strausz Zsenire, Paulovits Jakab és neje I. Sasadi-httlő 12.509. számú telkük 1000 koronáért Xagscherer kiér torna. Varga Aranka I. Hadnagy-utca 12. számú, háznak egy harmad része özvegy Varga Imrénére. Horváth Ferenc I. Kard-utca 6. számú,házának, egyhatod része özv. Kneifel Antalné, született Horváth Júliára. Özvegy Bruckner Antalné II. Pasaréten 6995. számú telkének fele része Bruckner Antalra. Lakner Károly I. Vár, Uri utca 28. számú háznak egyötöd része 17.363 korona 50 fillérért Lakner Annára. Gerlócz Istvánná I. Gellérthegy utca 33. számú háznak öthuszonnegyed része. 4503 koronáért Becker Jenőné, született Sárfálki Annám. Meißner Ferenc II. Lövőház utca 11. számú házának felerésze özvegy Meixner Ferencné, szül. Weisz Annára, Gömöry Károly II. Retek utca 51. számú telke 6000 koronáért Láng József és nejére. Sarbó Vilmosné II. Kapás utca 50. számú háza Sarbó testvérekre. Lutz Jánosné III. Szőlőkert utca 48. számú telkének felerésze Lutz Mihály és a nejére. Krepárt Róza örökösei III. Solmár-völgyben levő 4361/1 és 4364. sz. telke Krepárt Ferencre. Ratzenbeek Antalné III. Csúcshegyen 3537. számú telkénél, része ifj. Ratzenbeek testvérekre. Schäffer Rezső III. Szentendrei-út 15. számú telkének egyötöd része 12.000 koronáért Schäffer Istvánra. Özvegy Seegen Jánosné és társai III. Kiskorona-utca 52. számú házuk 24.000 koronáiért Brach Jánosné, született Koch Helénre. Schaffer Pálné III. Ürömhegyen fekvő 4840—4,842., 5974. számú telkeinél, egynegyed része 100 koronáért Klinger Andrásnéra. Schaffer Pálné III. Csúcshegyen lévő 3423. számú telke Krenn Ferencre. 15 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A siratdóházban. — Színmű egy fölvonásban, irta Szemere György. Bemutató előadása a Nemzeti Színházban március 31-dikén.• A szerző szerencsés tapintattal megtalálta azt a témát, amelyet csak egy felvonásban lehet, de érdemes is tárgyalni. Egy halálra ítéltnek utolsó órái. Fázunk a szintel, de alig hogy a kis darab megindul, érezzük, hogy ez a szerző nem kínozni akar bennünket, hanem megállítani, megindítani, eszméltetni. Ez a halálra ítélt nem gazember ölt ugyan, de a maga érzése szerint csak büntetett, megbüntette azt az embert, ki boldogságát földúlta és mindenéből kifosztotta. De lehet-e ilyen embert akasztófára ítélni? A pap is kérdi tőle, hogy miért nem mondta ezt biráinak? Mondtam, felelt az ember, de nem hittek szavamnak. Akkor ráhagytam mindent, amit mondtak, hogy feleségem ártatlan, én meg rablógyilkos vagyok, úgy sem akarok én tovább élni. Itt a nézőközönség némi zökkenést érez, ez nem egészen meggyőző, a féltékenységi drámáknak megvan a maguk karaktere, melyet nem könnyű félreismerni. De, ha ezen túlteszszük magunkat, Szemera darabja igazi kis műremek gyanánt hat. Meggyónja a papnak összes bűneit, hogy komájának hibás lovat adott el, ép állat gyanánt, szomszédja kutyáját agyonlőtte stb. A gyilkosságot nem említi, mert azt nem tartja bűnnek. Vétett ugyan az emberi törvények, de nem Isten ellen. Hiába minden, amit a pap mond, ő megmarad a maga meggyőződése mellett. Nem filozofál, nem lázad föl a törvény ellen, annak is van igaza, de neki is. A pap dolga végezetlen, távozik. Most együtt marad a börtönőrrel, egy öreg őrmesterrel. Ez a jelenet a darab ékessége: művészi parasztlélektan. A két parasztember hamar megérti egymást. Az őrmester is csakhamar átlája, hogy az elitélt ártatlan. Együtt isznak, együtt pipáznak. Lassan, vontatottan beszélnek, mint a parasztok, nem tudnak azok sokat beszélni. De a szerző mégis úgy intézi a dolgot, hogy e becsületes szívek fenekéig látunk. Nem történik semmi, de minden szavuk érdekes és a halál, mint háttér, sajátságos, komor világítást ad mindennek. A szerzőnek lélekismerete hihetetlen erővel hat. Ez az, amit folyton ismétlünk: a lélek föltárása a drámában is minden. A jelenet csúcsa az, midőn az elítélt hajat kér, hogy szép új csizmáját puhára kenhesse, mert kár volna a remekbe készített csizmáért. Megkeni, fölhúzza és örökségül az őrmesterre hagyja, kinek szemében ez a nagylelkűség könnyeket fakaszt. A jelenet végért jő a lelkész ornátusban. Adhat-e bűnbocsánatot annak, aki bűnét meg nem bánja. Adhat, ád, érzi, hogy nem tehet másképp! Pethes játsza az elítéltet, nagy intelligenciával és szinte tökéletes magyar zománccal. Tudta, hogy igen naivnak kell lennie, de a szerzővel együtt valamivel okosabb volt, mint szabad. Így is gyönyörködtünk játékában, csakúgy, mint Gabányié- ban, aki az őrmester karaktere ellen egy hanggal se vétett. Ritka duett volt! Mihályfi a lelkészt szép egyszerűséggel és bensőséggel játszotta. A közönség, mely, úgy látszik, nem sejtve a ritka műélvezetet, csak gyér számmal jelent meg, meglepve és meghatva vagy, egy fél tucatszor hívta ki a szerzőt és a színészeket. (…) * (OperaMr.) Kirkby Lynn asszony, az Operaház londoni vendége, ma este Delila szerepét énekelte, Saint-Saens operájában. A kiváló művésznőt, ki mai klasszikus Orfeuszával meghódította közön.