Budapesti Hírlap, 1906. június(26. évfolyam, 149-177. szám)
1906-06-01 / 149. szám
Budapest, 1906. XXVI. évfolyam 149. szám. Péntek, Junius 1. Megjelenik mindennap, hétfőn és tennap után való naponta. Eltazetési árak: Egész évre 38 kor., félévre 14 kor., negyedévie 7 kor, egy hónapra 2 kor. 40 ül. Egyed szám ára helyben 8 St., vidéken 1091. Telefon: szerk. 64—63, kiadók: 66—96, igazg. 66—63. Főszerkesztő és laptulajdonos: Rákosi Jenő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: TIII. ker., Rökk Szilárd utca 4. S3. U baates-ti hirdetés-fölvétel: Urui Pál József-körút 5. n. a. oldalán. Apróhirdetések ára: Egy szó 6 ill., vastagabb betűvel 10 Ü. Hirdetések milliméter számítással, díjszabás szerint. Szerb s magyar újságírók. Budapest, máj. 31. A belgrádi újságírók egyesületének meghívására az Otthon égisze alatt, magyar hírlapírók Belgrádba utaznak látogatásra. Az utasokhoz magyar országos képviselők is csatlakoznak, ugyancsak mint meghívott vendégei a szerb újságíróknak, de ez nem fosztja meg a vendéglátást jellemétől. A szerb és magyar sajtó embereinek testvéri találkozása ez. Sajnálatos dolog, hogy ebbe a szép ötletbe beleszól egy ágyú, amely még hozzá el sem készült, tudniillik a bécsi ágyú, amelyet a szerbek nem kívánnak megrendelni, amiért azután újra kitörőfélben van a vámháború Magyarország, Ausztria és Szerbia között. Nekünk, akik készséggel elismerjük Szerbiának azt a jogát, hogy ott rendeljen ágyút, ahol neki tetszik s akik most vendégül készülünk a szép szerb fővárosba, ez a közbejött körülmény kétszeresen kínos. De sem ez, sem semmi más balkörülmény,• amely fölmerülhet, nem képes megbontani azt az érzést, amelyet magunkkal viszünk és reméljük, azt sem, amelyet odalenn találni fogunk. Mi, politikai és nem politikai újságírók, mikor a szerb testvérek meghívóját elfogadtuk, tudnunk kellett, hogy ennek a látogatásnak, ennek az érintkezésnek, ennek a közeledésnek politikai jelentősége is van a nagy erkölcsi mozzanaton túl, amely rejlik két nemzet sajtójának közvetetlen érintkezésében és baráti kézszorításában. De ha ezt tudjuk, sőt minél jobban tudjuk, annál kevésbbé lehet szándékunk az, hogy a napi politika kérdéseibe, bonyodalmaiba és vásárjába beleszóljunk. A mi szemünk, amikor találkozni fog szerb kollégáink szemével, messzebb való ,és nagyobb célokra lesz szögezve, mint a jelen helyzet múló ízetlenségei. Mi a jövőbe tekintünk. A magyar nemzet és a szerb nemzet jövőjén csügg a gondolatunk. A múltnak képei rajzanak emlékezetünkben, a szerb és magyar hősök küzdelme egymás, oldalán, szerb fejedelmek barátsága, m atyafisága, magyar királyokkal. Azok az idők, melyekre mind a két nemzet büszkeséggel tekinthet vissza, melyeknek uj képét tollal, ecsettel, vésővel, kalapácscsal, a művészet és mesterség minden szerszámával belerajzolni a jövendőbe is, — becsvágya lehet a szerb nemzetnek is, a magyar nemzetnek is. Mindenik nagyobb volt akkor és mindeniknek jogos vágya, hogy újra akkora legyen, bemenjen ismét régi dicsőségének fény régi nagyságának dicsőségébe. Ez lebeg a mi szűmünk előtt, amikor holnap szerb királyi hajón átkelünk a Száván s rálépünk Belgrád földjére, amely nem ivott kevesebb magyar vért, mint szerbet és sok nagy magyart látott hajdanában. És nincsen-e nekünk, magyar újságíróknak jogunk arra az önhéjázásra, hogy ily gondolatokkal menjünk s hasonló gondolatokat keltsünk lemenetelünkkel. Vigyázza meg a világ a jelen helyzetet. A magyar nemzet nagy és nehéz megpróbáltatáson megy keresztül^-ésh*!-^ értés támad közte és királya közt.” ‘Saját' elkorcsosodott és vakká lett vérei szítják a félreértést és vállalkoznak a nemzet letörésére. Megtámadják a leggaládabb fegyverekkel alkotmánya összeségét, intézményeit, szabadságát, sajtóját; szinte zendülést szítanak a nemzet megfélemlítésére; pénzen bérelt szedett-vedett néppel paródiázzák küldöttségekben az alkotmányos jogokat; pénzen bérelt embereket ültetnek díszes hivatalokba; bérszolgákat ültetnek a kormány sajtóosztályába s vásárolnak meg újságokat, hogy hazugsággal ámítsák a nemzet könnyen hivő részét; áruba bocsájtanak rangot és címet és aljas gyalázkodással üldözik és rágalmazzák azokat, akiket a nemzet vezéreiül tisztel. És ez iszonyú üldözésből és kisértésből épen és tisztán menekül a nemzet. Senki sem tántorodik meg, csak a ki magát eladni hajlandó, vagy a hatalom kényszere alá kerül. Az igazság győz a hazugságon és a nemzet megmenti magát, becsületét és alkotmányát és a kiket a nép vezéreinek választott, íme, a király, megértvén a helyzetet, tanácsosaivá avatja. Egy csapással megfordul minden. A nap felkei, a sötétség elmenekül és a tér- A női szem. Irta Fap Dezső dr. Az ország szemorvosai pünkösd vasárnapján összegyűlnek Budapesten. A gyűlés egyik főtárgya a zöld hályog, az a szembetegség, amely túlnyomóan a női szemet fenyegeti. Remélnünk kell, hogy tudós orvosaink nem fognak hiába tanácskozni a zöld hályogról, a női szem e veszedelméről. Ellenben nem valószínű, hogy orvosságot találjanak ama bajok és veszedelmek ellen, melyeket a női szem a — különösen zöld — férfivilágnak okoz, de a nem zöldnek is. Hiszen tudjuk valamennyien, hogyha egy egész emberéletet is szentelünk a női szem kiismerésére, egyszerre csak fölbukkan a látótérben egy szempár, amelynek látására még a legcinikusabb szemészt sem az érdekli, hogy ő rövidlátó, messzelátó, vagy akár kancsal is, hanem a szempár a szemész urat ellenállhatatlan, mágnesi erővel magához vonzza. Igenis, meglepi a férfi szemét egy még nem eléggé ismert komoly szembaj, a szerelem vak hályogja, amelynek orvoslása azonban már nem a Graefe-tudomány birodalmába, hanem az oltár elé tartozik . . . Minden nemzet költészetének legtermékenyebb eszméje, az elmésség egyik kedvelt tárgya: a sokat magasztalt női szem. Lehet-e tehát még valamit elfogulatlanul mondanom erről olyan lap hölgyolvasóinak, ahol a sorok fölött, egy ország messzire híres szépségű szemeinek ragyogása kápráztat? Hiszen a szerelmes szobacicus hamiskás szempárjától, a barna leányka sötéten tüzes szeméig, az epedő, szőke, sóvárgó kék pillantásától az anyai szemek szeretettel teljes bensőségéig, a végtelen fájdalomtól a végtelen boldogságig mindent, amit női szem csak kifejezhet, hallhatatlan költők hirdettek. És legyen az a női szempár olyan ábrándozó zöld, mint a tenger, legyen oly kábító fekete, mint az örvény, vagy akár olyan is, mint a macska szeme, mindig és mindig fog találkozni valaki abból az erős nemből, ki éppen csak ebben a szempárban látja meg élete legcsodálatosabb gyönyörűségét. Pedig ha fölvetjük azt a kérdést, hogy a női szem alkotásában, belső szerkezetében a férfi szeméhez viszonyítva, mutat-e némi különbséget, úgy bármily hihetetlennek is fog ez tűnni, határozattan nemmel kell felelnem. Nincs az a szemtudós, aki egy operative kivett emberi szemről meg tudná azt mondani, hogy vájjon az éltében egy Vénusz-szépség szemgödröcskéjében ragyogott, avagy mondjuk, egy pancsovai honvédkáplár bajusza fölött pislogott-e? Hogy váljon belőle az anyós vagy mostoha öldöklő villámlásai cikkáztak, vagy a türelmes papucshős pillantásai meredtek-e az égnek? Szemklinikai gyűjteményekben nagy számmal vannak emberi szemek, amelyeket különféle baj miatt ki kellett venni. Az orvosi üvegekben békés egyetértésben nyugszik egymás mellett férfi és női szemgolyó és a legerősebb nagyítással sem láthatja meg belőle a szakember, hogy melyik is hát az a híres női szem. Egyforma az emberi szem, egyforma a szerkezete és egyforma a hibája. Az anatómus boncolókése és a szemorvos szemtükre már nem egy hagyományos ideált tett tönkre. Hogy például a szem a lélek tükre, mint már Pliniusz mondd és hogy belőle a lélek ki is sugárzik, az ma éppen olyan mesebeszéd, akár Jägernek, a gyapjuapostolnak nézete, ki az orrba helyezte el a lélek székhelyét. Nem legenda és nem frázis, hanem tisztán anatómiai és élettani alapra vezetendő vissza a női szemnek minden varázsereje és minden hatása. E hatásában első szerepet játszik a szín és ezzel összefüggésben a szem fénye. A sötét szem ragyogóbb, tüzesebb, a világos szem szelídebb fényű. Ugyanis minden tükröző felület és így a szem szaruhártyája is, annál jobban veri vissza a fénysugarakat, azaz, annál jobban ragyog, minél sötétebb az alapja, vagyis a szivárványhártya színe. Mi nem ragyog szebben, mint a csillagok a sötét égen. A női szem pedig sötét szivárványhártyával és tág szembogárral. Tudják is ezt a nők és ahol a sziványványhártya szelídebb színű, sietve jön segítségre a szembogár-tágító atropin-csepp. A női szemnek színéből már régen a nő természetére, jellemére következtettek. Hiszen már a szépszem is ProlLothéne óta a szürke szemet okos, szárai ,k nézik, a kék szemben pedig a bú kifejezését. Huncut és kedves a barna szem, míg a fekete szemet már régóta démoni szépségűnek ismerték el, a fekete női szemben veszedelmes örvényt hittek, amely csak úgy nyeregeti el a férfiszíveket. Hogyha azonban végignézünk szépszemű ismerőseink sorozatán és látjuk, hogy mennyi szürkeszemü hölgy is rendelkezik jó adag huncutsággal és hamissággal és hogy néha a barnaszemű mennyire fölülmúlja a kékszeműt hűség Mai számunk 24 oldal.