Budapesti Hírlap, 1906. június(26. évfolyam, 149-177. szám)

1906-06-01 / 149. szám

1906. junias 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (149. sz.) küldöttség nevében Errith János főispán arra kérte Batthyány Tivadar grófot, hogy a függetlenségi párt érdekeire való tekintettel a pécsi mandátumát tartsa meg s támogatást kért ebben az irányban Kossuth Ferencitől, mint a függetlenségi párt elnökétől is. Batthyány Tivadar gróf kijelentte, hogy a pécsi vá­lasztópolgárok bizalmát szivesen fogadja, de még nem állapodott meg abban, hogy melyik mandátu­mát tartsa meg s ennél fogva nem is adhat határozott választ. A miniszter és Batthyány gróf hosszabb ideig beszélgettek a küldöttség tagjaival. A nagyszentmiklósi választás. A Nákó Sán­dor gróf, fiumei kormányzó lemondásával megürese­dett nagyszentmiklósi választókerületben, mint ne­künk táviratozzék, az alkotmánypárt Rónay Ernő volt képviselőt, a függetlenségi párt pedig Nagy Dezső nagybecskereki ügyvédet lépteti föl. A kereskedelmi szerződések. Budapest, máj. 31. A sokféle költségvetési, kiegyezési, katonai és külkereskedelmi exlex állapot megszüntetése technikai tekintetben is igen nehéz dolog: any­­nyira egymásba gabalyodtak a rendezetlen viszo­nyok, hogy akárhol kezd hozzá a törvényhozás a rendezéshez, logikus sorrendet tartania lehetet­len s a rendezés egyáltalán nem is volna lehet­séges, ha a kormány a törvényhozó testület teljes bizalmával nem bírna, így a Fejérváry-kormány által megkötött s törvényellenes módon életbeléptetett kereske­delmi szerződések ügye is rendkívül nehezen tisztázható. Ha minden körülménytől s a gazda­sági és politikai érdekektől is eltekintenénk (a­mi azonban józan politikusnak célja nem lehet), az volna a rendezésnek logikus útja, hogy előbb tárgyalja a parlament az összes szerződé­seket egyenkint s csak azután foglalkozzék azzal a kérdéssel, hogy érvényben tartsa-e őket vagy ne? Az ily rendezés azonban lehetetlen, mert a szerződések tárgyalása mindenesetre hetekig tar­tana s csak valamikor őszre kerülne a sor a végső döntésre, a­mi úgy gazdasági, mint politikai tekintetben veszedelmes lehetne. Első dolog az exlex megszüntetése, a vámkezelés alapjának tör-­vényesítése , és majd csak azután kerül a sor magára a szerződések vizsgálatára. A kormány­nak ez az álláspontja s ezért készített külön tör­vényjavaslatot a kereskedelmi szerződések érvé­nyessé tételéről. A képviselőház közgazdasági bizottsága ma tárgyalta s el is fogadta a tör­vényjavaslatot. A képviselőház közgazdasági bizottsága ma délelőtt 9 órakor Batthyány Tivadar gróf elnöklésé­vel ülést tartott, melyen a kormány képviseletében Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter, Darányi Ignác földművelésügyi miniszter és Szterényi Jó­zsef államtitkár, a földmivelésügyi minisztérium szem előfordul Petőfi Sári néni költeményében, a­hol mondja: A küszöbön guggol Sári néni. Guggol és nem áll, nem akar már nőni. Van nyergelve pápaszemmel orra. Hiába mind, a természet örök törvénye, hogy ha a nő soká él, kíméletlenül megöregszik. Bár a nők manapság, mint sok mást, úgy ezt a természeti törvényt is megszegik. Tudniillik nem sokáig élnek és­­ mégis megöregszenek, és viszont, mint némely jól konzervált nő pél­dája mutatja, soká él és — még­sem öregszik meg. A kancsalság, a nőknél meglehetősen gya­kori. Az összetérő kancsalság a távollátás, a széttérő, kifelé való pedig a rövidlátás követ­kezménye, ha idejekorán jó szemüveggel nem segítünk rajta. Nem kancsal nőknél is előfor­dul, hogy elgondolkozva, semmire sem ügyel­nek, szóval, elábrándoznak s kissé kifelé kan­­csalitanak éppen úgy, mint a csecsemő a bölcső­ben. Kitűnő szemészeti megfigyelés tehát a köl­tőnek az a mondása, hogy „ábrándozás az élet megrontója, mely kancsal szemekkel festett egekbe néz.“ A kisfoku kancsalitást a festők is az ábrándozás, átszellemü­lés kifejezésére hasz­nálják föl, például igen jól a szixtusi Madonná­nál. A kisfoku kancsalság némely nőnek szinte jól áll és kis hamisságot kölcsönöz. És teljes vi­gaszára a káposztás kertbe néző hölgyeknek, em­lítem Descartest, a nagy bölcsészt, ki kancsal­­szemü nőt szeretett és a kancsalságot a női szép­ség egyik lényeges tényezőjének tartotta. És mindazáltal bölcsnek ismerték el. A szembetegségek közül vannak egyesek, mint a zöld hályog is, a melyek a nőknél gyák­képviseletében Bóth Loránd osztálytanácsos vettek részt. Tárgyalás alá került a kereskedelmi minisz­ter törvény­javaslata, a gazdasági és kereskedelmi vi­szonyok rendezéséről. Batthyány Tivadar gróf elnök az ülést meg­nyitván, mindenekelőtt meleg szavakkal emlékezik meg a közgazdasági bizottságnak hosszú időn ke­resztül buzgó és lelkes elnökéről, Andrássy Tivadar grófról, a ki a múlt évben, fájdalom, nagyon is ko­rán, mint a nemzeti küzdelem egyik mártírja el­hunyt. Fölkéri ezután Földes Béla előadót, hogy a javaslatot ismertesse. Földes Béla előadó utal arra, hogy az előző kormány az állami életnek talán egyik ágában sem járt el oly rendkívüli vakmerőséggel, mint a gaz­dasági kérdések, nevezetesen a kereskedelmi szerző­dések terén. A nemzetnek nem volt alkalma ezek­hez a kérdésekhez, a­melyeknek rendezése pedig minden egyes állampolgárnak, úgyszólván minden­napi érdekeibe vág,­­ hozzászólhatni, úgy, hogy a nemzet akarata nem is érvényesült azzal a súly­­lyal, a­mely szükséges lett volna ahhoz, hogy a nemzet érdekei hathatós védelemben részesülhes­senek. Az előző kormány bizonyos tényleges álla­potokat teremtett, a­melyek elől szemet hunyni nem lehet. Most az a feladat, hogy a tényleges állapot­ból átmenjünk a jogi állapotba. A leghelyesebb forma erre az volna, ha az összes, tényleg megkö­tött nemzetközi szerződések letárgyaltatnának. A törvényjavaslatnak nem az a célja, hogy ezt meg­akadályozza, mivel azonban a helyzet gyors intéz­kedést igényel, ezt másként megtenni nem lehet, mint úgy, hogy a törvényben fölhatalmazza a kormányt a kötött szerződések érvényben tartására. Szóló ezután részletesen ismerteti a javaslat tar­talmát és elismeréssel emlékezik meg arról, hogy a tarifa­kérdésben a kormány megvalósította a nemzet egy régi óhaját és jogi állapotot teremtett. A javaslatot elfogadásra ajánlja. Nagy Ferencnek némi aggodalma van a szó­­banforgó javaslattal szemben. A törvényhozásnak a javaslat megszavazásával fölhatalmazást kell adni oly szerződések életbeléptetésére, a­melyeknek tartal­mát nem is ismeri. Talán nem kellett volna okvetle­nül ehhez a módhoz folyamodni, mely szerint a kor­mány elődjének intézkedését úgyszólván csak saját girójával látja el. Hisz a szerződések be vannak ter­jesztve és letárgyalásuknak mi sem állja útját. Ha jók a szerződések, siettetett tempóban el lehet azokat fogadni, ha rosszak, akkor életbeléptetésükre fölha­talmazást nem szabad adni. Ilyformán a javaslat megszavazása tulajdonképpen igen jelentékeny bi­zalmi nyilatkozat a kormánynyal szemben, de mert szóló bizalommal van a kormány iránt, kész a ja­vaslatot elfogadni. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter kö­szöni az előtte szóló bizalmát, szeretné azonban meggyőzni őt arról, hogy a kormány által követett eljárás helyes is volt. A kormánynak és a törvény­­hozásnak első kötelessége az országot kivezetni a törvényen kívüli állapotból minden kérdésben. Erre két mód van. Az egyik az, hogy a törvény­­hozás a szerződéseket mind letárgyalja, de ez igen sok időt, heteket venne igénybe. A másik mód az, a­melyet a kormány követ a tárgyalás alatt lévő ja­van előfordulnak. Ilyen a könyutak elzáródása. Látunk ugyanis női szemet, a­mely a köny pan­gása folytán állandóan azzal a nedves, kábító csillogással pillant, a­melyben a szakértő rideg szeme a könycsatorna-szűkület csillámlását látja. De ne higyjük, hogy ennek a női köny­­apparátusnak csak hibái vannak. Vannak kü­lönleges képességei is. A nő akkor sír, a­mikor akar és akkor tud sírni, a­mikor szüksége van rá. Ki nem látott még hatalmas könycseppeket csillámlani egy szép asszony arcán ? A kristály­­tiszta könycseppek záporba borítják ábrándos szemét és gyémántos harmatként peregnek le ábrázatjára. Vájjon miféle végzetes sorscsapás érhette a gyönyörű asszonykát és miféle keserű­ség sorvasztja érzékeny kebelét? És ime kiderül, hogy a zsarnok férj nem akarja az idén eszten­­dőbe engedni, avagy a nyolcvan forint havi gázsi­val rendelkező hivatalnok ura szerényen vona­kodni merészel az idei nyári kalapért harminc forintot megszavazni . . . Érdekes jelenség, hogy míg a férfiaknak három-négy százaléka szinvak, addig a nőknél a szinvakság igen ritka. Ellenben igen gyakori a nők rendkívüli szinérzéke. És ez a körülmény, valamint a nők kiváló helyérzéke, a nők meg­figyelő tehetsége, a szemet egy bizonyos ösztön­­szerű, rendkívüli képességgel ruházza föl. Talán merészen fejezem ki magamat, de a­hol higgadt észszel, számító megfontolással gondolkozni — nem kell, hanem gyorsan és jól látni, átlátni embereket, viszonyokat, igen üdvös dolog az asszony véleményét meghallgatni. Többet ér néha a nő egy pillantása a férfi vaslogikájánál és lavateri filozófiájánál. De ha már ennyire védelmembe vettem a nő pillantását, a férjek kedvéért emlékeztetném vaslatban, a­melyben igyekszik mielőbb törvényes alapot adni a létező állapotoknak. Hogy a kor­mány az előző kormány intézkedéseit saját girójá­­val látná el, az határozottan tévedés, ellenkezőleg, a javaslat indokolása határozottan törvénytelenek­nek jelenti ki az előző kormány intézkedéseit. A­mi­ről szó van, az tisztán a létező törvényes alappal nem bíró állapotoknak törvényes alappal való­ el­látása. Ez a mód igaz, nem szokásos, de hiszen nem volt szokásos — hála Istennek — az sem, a­mi e kérdések terén az előző kormány alatt tör­tént és most éppen az a feladat, hogy az országot egy teljesen szokatlan állapotból kivezessük. Tár­gyi okokból is helyesebb ezt az utat választani. Lázár Pál helytelennek tartja azt a felfogást, mintha a kormány itt mintegy skancionálná az előző kormány intézkedéseit. Erről csak akkor le­hetne szó, ha az előző kormány intézkedéseit úgy fogadnék el, mint a­hogy azok megtörténtek, tehát a törvényhozás hozzájárulása nélkül, — de hisz a javaslat célja éppen az, hogy az előző kormány­nak ezt a hibáját és mulasztását helyrepótolja. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter ki­fejti, hogy ma exlex állapot létezik a gazdasági kérdések és a külkereskedelem terén, a­melyet men­től előbb meg kell szüntetni. Ezt nemcsa­k hetekkel de napokkal sem szabad szükség nélkül meghosz­­szabbítani. A javaslat hasonló az indemnitási javas­lathoz. Itt is lehetséges volna a költségvetést letár­gyalni, hisz a költségvetés is alig tartalmaz új anyagot, mert az is inkább egy létező állapot ki­folyása, de mivel az exlex állapot megszüntetése sürgős, indemnitás megszavazásával kell a célt a budget terén elérni. A javaslatban foglalt intézke­dések szükségesek azért is, hogy a kormány a még be nem fejezett szerződéses tárgyalásokat jogsze­rűen folytathassa. A vámtarifa és a szerződések ké­sőbb a törvényhozásban tárgyalás alá kerülnek és a tárgyalás alatt levő javaslat elfogadása a tör­vényhozás állásfoglalásának ezekben a kérdésekben elvileg nem prejudikál. Most nem történik egyéb, mint hogy a külkereskedelem terén a törvénytelen állapot ideiglenesen törvényes állapottá alakít­­tatik át. Kelemen Samu azt tartja, hogy a javaslat­ban foglalt intézkedések jelölik meg az egyedül szi­gorú alkotmányos utat, melyet e kérdés rendezésé­nél követni lehet. A javaslat kifejezetten arra hatal­mazza fel a kormányt, hogy a szerződéseket életbe­léptethesse, a­mivel ki van mondva, hogy azok csak e törvényjavaslat elfogadásával lesznek érvényesek, addig pedig jogilag nem érvényesek. Ez minden ag­gályt eloszlat. Ság Manó szintén bizalommal viseltetik a kormány iránt, de kijelenti, hogy még ha nem is viseltetnék bizalommal iránta, mégis elfogadná a javaslatot, mert csak így keletkezhetik törvényes ál­lapot A javaslat nélkül egyenesen hallgatagon szankcionáltatnék az előző kormány eljárása. Lengyel Zoltán kéri, mondassák ki határo­zottan, hogy 1917-en túl terjedő lejárattal szerző­dések nem köthetők. Ez az indítvány az első sza­kasz részletes megjavítása alkalmával lesz letár­gyalandó. A bizottság ezután a javaslatot általánosság­­ a kell a nőket arra, hogy az Igazság istenasszonyát behunyt szemmel szokás ábrázolni, és bizony a mélyen tisztelt feleség is igazságosabb volna férje iránt, ha az Igazság istenasszonyának min­tájára, legalább néha-néha­­ szemet hunyna. A nő különben úgyszólván még az ujja hegyével is lát. A nő kezébe veszi a haját, a leg­szebb frizurává alkotja és csak aztán néz a tü­körbe. Mi a bajuszkötőt se igen tudjuk tükör nélkül alkalmazni. És hogy kimerítsük a női szemnek min­den zsenialitását, végül még egy különleges te­hetségét említem meg. Az úgynevezett kacérko­dásnak akarom szemészeti magyarázatát adni. A kacérkodás a szem legfelsőbbrendű funkciója, a szem művészi látása. Kacérkodni annyit tesz, mint a legtömörebben látni és nézni, szemlélni és merengeni együttvéve; annyit tesz, mint fény­sugarakat szórni és elnyelni, pillantást vetni, rögzíteni és fölfogni mindenféle akadályon, távolságon és közegen keresztül. Ezért csak jól látó nő tudhat kacérkodni és semmi esetre sem jó kacérkodó a rövidlátó nő. Ezekben tehát a női szemről szóló tanul­mányomból egyet-mást elmondottam. Ennek az isteni érzékszervnek minden csodáját profán fizi­kára és anatómiára merészeltem visszavezetni. Hogy azonban kiengeszteljem a női nemet, me­lyet talán akaratlanul magamra haragítottam, megtörten vallomást kell tennem. Hogy mialatt ezeket a sorokat írom, egy gyönyörűséges női szempárnak semmiféle tudománynyal nem ma­gyarázható és előttem föl nem fogható varázsa tart hatalmában . . . Vagy nem ér sokat a gya­korlatban ez a mindenféle színelmélet, vagy pedig teremtett az Úristen mindenki számára — egy kivételes női szemnárt.

Next