Budapesti Hírlap, 1906. június(26. évfolyam, 149-177. szám)
1906-06-01 / 149. szám
1906. junias 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (149. sz.) küldöttség nevében Errith János főispán arra kérte Batthyány Tivadar grófot, hogy a függetlenségi párt érdekeire való tekintettel a pécsi mandátumát tartsa meg s támogatást kért ebben az irányban Kossuth Ferencitől, mint a függetlenségi párt elnökétől is. Batthyány Tivadar gróf kijelentte, hogy a pécsi választópolgárok bizalmát szivesen fogadja, de még nem állapodott meg abban, hogy melyik mandátumát tartsa meg s ennél fogva nem is adhat határozott választ. A miniszter és Batthyány gróf hosszabb ideig beszélgettek a küldöttség tagjaival. A nagyszentmiklósi választás. A Nákó Sándor gróf, fiumei kormányzó lemondásával megüresedett nagyszentmiklósi választókerületben, mint nekünk táviratozzék, az alkotmánypárt Rónay Ernő volt képviselőt, a függetlenségi párt pedig Nagy Dezső nagybecskereki ügyvédet lépteti föl. A kereskedelmi szerződések. Budapest, máj. 31. A sokféle költségvetési, kiegyezési, katonai és külkereskedelmi exlex állapot megszüntetése technikai tekintetben is igen nehéz dolog: anynyira egymásba gabalyodtak a rendezetlen viszonyok, hogy akárhol kezd hozzá a törvényhozás a rendezéshez, logikus sorrendet tartania lehetetlen s a rendezés egyáltalán nem is volna lehetséges, ha a kormány a törvényhozó testület teljes bizalmával nem bírna, így a Fejérváry-kormány által megkötött s törvényellenes módon életbeléptetett kereskedelmi szerződések ügye is rendkívül nehezen tisztázható. Ha minden körülménytől s a gazdasági és politikai érdekektől is eltekintenénk (ami azonban józan politikusnak célja nem lehet), az volna a rendezésnek logikus útja, hogy előbb tárgyalja a parlament az összes szerződéseket egyenkint s csak azután foglalkozzék azzal a kérdéssel, hogy érvényben tartsa-e őket vagy ne? Az ily rendezés azonban lehetetlen, mert a szerződések tárgyalása mindenesetre hetekig tartana s csak valamikor őszre kerülne a sor a végső döntésre, ami úgy gazdasági, mint politikai tekintetben veszedelmes lehetne. Első dolog az exlex megszüntetése, a vámkezelés alapjának tör-vényesítése , és majd csak azután kerül a sor magára a szerződések vizsgálatára. A kormánynak ez az álláspontja s ezért készített külön törvényjavaslatot a kereskedelmi szerződések érvényessé tételéről. A képviselőház közgazdasági bizottsága ma tárgyalta s el is fogadta a törvényjavaslatot. A képviselőház közgazdasági bizottsága ma délelőtt 9 órakor Batthyány Tivadar gróf elnöklésével ülést tartott, melyen a kormány képviseletében Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter, Darányi Ignác földművelésügyi miniszter és Szterényi József államtitkár, a földmivelésügyi minisztérium szem előfordul Petőfi Sári néni költeményében, ahol mondja: A küszöbön guggol Sári néni. Guggol és nem áll, nem akar már nőni. Van nyergelve pápaszemmel orra. Hiába mind, a természet örök törvénye, hogy ha a nő soká él, kíméletlenül megöregszik. Bár a nők manapság, mint sok mást, úgy ezt a természeti törvényt is megszegik. Tudniillik nem sokáig élnek és mégis megöregszenek, és viszont, mint némely jól konzervált nő példája mutatja, soká él és — mégsem öregszik meg. A kancsalság, a nőknél meglehetősen gyakori. Az összetérő kancsalság a távollátás, a széttérő, kifelé való pedig a rövidlátás következménye, ha idejekorán jó szemüveggel nem segítünk rajta. Nem kancsal nőknél is előfordul, hogy elgondolkozva, semmire sem ügyelnek, szóval, elábrándoznak s kissé kifelé kancsalitanak éppen úgy, mint a csecsemő a bölcsőben. Kitűnő szemészeti megfigyelés tehát a költőnek az a mondása, hogy „ábrándozás az élet megrontója, mely kancsal szemekkel festett egekbe néz.“ A kisfoku kancsalitást a festők is az ábrándozás, átszellemülés kifejezésére használják föl, például igen jól a szixtusi Madonnánál. A kisfoku kancsalság némely nőnek szinte jól áll és kis hamisságot kölcsönöz. És teljes vigaszára a káposztás kertbe néző hölgyeknek, említem Descartest, a nagy bölcsészt, ki kancsalszemü nőt szeretett és a kancsalságot a női szépség egyik lényeges tényezőjének tartotta. És mindazáltal bölcsnek ismerték el. A szembetegségek közül vannak egyesek, mint a zöld hályog is, a melyek a nőknél gyákképviseletében Bóth Loránd osztálytanácsos vettek részt. Tárgyalás alá került a kereskedelmi miniszter törvényjavaslata, a gazdasági és kereskedelmi viszonyok rendezéséről. Batthyány Tivadar gróf elnök az ülést megnyitván, mindenekelőtt meleg szavakkal emlékezik meg a közgazdasági bizottságnak hosszú időn keresztül buzgó és lelkes elnökéről, Andrássy Tivadar grófról, a ki a múlt évben, fájdalom, nagyon is korán, mint a nemzeti küzdelem egyik mártírja elhunyt. Fölkéri ezután Földes Béla előadót, hogy a javaslatot ismertesse. Földes Béla előadó utal arra, hogy az előző kormány az állami életnek talán egyik ágában sem járt el oly rendkívüli vakmerőséggel, mint a gazdasági kérdések, nevezetesen a kereskedelmi szerződések terén. A nemzetnek nem volt alkalma ezekhez a kérdésekhez, amelyeknek rendezése pedig minden egyes állampolgárnak, úgyszólván mindennapi érdekeibe vág, hozzászólhatni, úgy, hogy a nemzet akarata nem is érvényesült azzal a súlylyal, amely szükséges lett volna ahhoz, hogy a nemzet érdekei hathatós védelemben részesülhessenek. Az előző kormány bizonyos tényleges állapotokat teremtett, amelyek elől szemet hunyni nem lehet. Most az a feladat, hogy a tényleges állapotból átmenjünk a jogi állapotba. A leghelyesebb forma erre az volna, ha az összes, tényleg megkötött nemzetközi szerződések letárgyaltatnának. A törvényjavaslatnak nem az a célja, hogy ezt megakadályozza, mivel azonban a helyzet gyors intézkedést igényel, ezt másként megtenni nem lehet, mint úgy, hogy a törvényben fölhatalmazza a kormányt a kötött szerződések érvényben tartására. Szóló ezután részletesen ismerteti a javaslat tartalmát és elismeréssel emlékezik meg arról, hogy a tarifakérdésben a kormány megvalósította a nemzet egy régi óhaját és jogi állapotot teremtett. A javaslatot elfogadásra ajánlja. Nagy Ferencnek némi aggodalma van a szóbanforgó javaslattal szemben. A törvényhozásnak a javaslat megszavazásával fölhatalmazást kell adni oly szerződések életbeléptetésére, amelyeknek tartalmát nem is ismeri. Talán nem kellett volna okvetlenül ehhez a módhoz folyamodni, mely szerint a kormány elődjének intézkedését úgyszólván csak saját girójával látja el. Hisz a szerződések be vannak terjesztve és letárgyalásuknak mi sem állja útját. Ha jók a szerződések, siettetett tempóban el lehet azokat fogadni, ha rosszak, akkor életbeléptetésükre fölhatalmazást nem szabad adni. Ilyformán a javaslat megszavazása tulajdonképpen igen jelentékeny bizalmi nyilatkozat a kormánynyal szemben, de mert szóló bizalommal van a kormány iránt, kész a javaslatot elfogadni. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter köszöni az előtte szóló bizalmát, szeretné azonban meggyőzni őt arról, hogy a kormány által követett eljárás helyes is volt. A kormánynak és a törvényhozásnak első kötelessége az országot kivezetni a törvényen kívüli állapotból minden kérdésben. Erre két mód van. Az egyik az, hogy a törvényhozás a szerződéseket mind letárgyalja, de ez igen sok időt, heteket venne igénybe. A másik mód az, amelyet a kormány követ a tárgyalás alatt lévő javan előfordulnak. Ilyen a könyutak elzáródása. Látunk ugyanis női szemet, amely a köny pangása folytán állandóan azzal a nedves, kábító csillogással pillant, amelyben a szakértő rideg szeme a könycsatorna-szűkület csillámlását látja. De ne higyjük, hogy ennek a női könyapparátusnak csak hibái vannak. Vannak különleges képességei is. A nő akkor sír, amikor akar és akkor tud sírni, amikor szüksége van rá. Ki nem látott még hatalmas könycseppeket csillámlani egy szép asszony arcán ? A kristálytiszta könycseppek záporba borítják ábrándos szemét és gyémántos harmatként peregnek le ábrázatjára. Vájjon miféle végzetes sorscsapás érhette a gyönyörű asszonykát és miféle keserűség sorvasztja érzékeny kebelét? És ime kiderül, hogy a zsarnok férj nem akarja az idén esztendőbe engedni, avagy a nyolcvan forint havi gázsival rendelkező hivatalnok ura szerényen vonakodni merészel az idei nyári kalapért harminc forintot megszavazni . . . Érdekes jelenség, hogy míg a férfiaknak három-négy százaléka szinvak, addig a nőknél a szinvakság igen ritka. Ellenben igen gyakori a nők rendkívüli szinérzéke. És ez a körülmény, valamint a nők kiváló helyérzéke, a nők megfigyelő tehetsége, a szemet egy bizonyos ösztönszerű, rendkívüli képességgel ruházza föl. Talán merészen fejezem ki magamat, de ahol higgadt észszel, számító megfontolással gondolkozni — nem kell, hanem gyorsan és jól látni, átlátni embereket, viszonyokat, igen üdvös dolog az asszony véleményét meghallgatni. Többet ér néha a nő egy pillantása a férfi vaslogikájánál és lavateri filozófiájánál. De ha már ennyire védelmembe vettem a nő pillantását, a férjek kedvéért emlékeztetném vaslatban, amelyben igyekszik mielőbb törvényes alapot adni a létező állapotoknak. Hogy a kormány az előző kormány intézkedéseit saját girójával látná el, az határozottan tévedés, ellenkezőleg, a javaslat indokolása határozottan törvényteleneknek jelenti ki az előző kormány intézkedéseit. Amiről szó van, az tisztán a létező törvényes alappal nem bíró állapotoknak törvényes alappal való ellátása. Ez a mód igaz, nem szokásos, de hiszen nem volt szokásos — hála Istennek — az sem, ami e kérdések terén az előző kormány alatt történt és most éppen az a feladat, hogy az országot egy teljesen szokatlan állapotból kivezessük. Tárgyi okokból is helyesebb ezt az utat választani. Lázár Pál helytelennek tartja azt a felfogást, mintha a kormány itt mintegy skancionálná az előző kormány intézkedéseit. Erről csak akkor lehetne szó, ha az előző kormány intézkedéseit úgy fogadnék el, mint ahogy azok megtörténtek, tehát a törvényhozás hozzájárulása nélkül, — de hisz a javaslat célja éppen az, hogy az előző kormánynak ezt a hibáját és mulasztását helyrepótolja. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter kifejti, hogy ma exlex állapot létezik a gazdasági kérdések és a külkereskedelem terén, amelyet mentől előbb meg kell szüntetni. Ezt nemcsak hetekkel de napokkal sem szabad szükség nélkül meghoszszabbítani. A javaslat hasonló az indemnitási javaslathoz. Itt is lehetséges volna a költségvetést letárgyalni, hisz a költségvetés is alig tartalmaz új anyagot, mert az is inkább egy létező állapot kifolyása, de mivel az exlex állapot megszüntetése sürgős, indemnitás megszavazásával kell a célt a budget terén elérni. A javaslatban foglalt intézkedések szükségesek azért is, hogy a kormány a még be nem fejezett szerződéses tárgyalásokat jogszerűen folytathassa. A vámtarifa és a szerződések később a törvényhozásban tárgyalás alá kerülnek és a tárgyalás alatt levő javaslat elfogadása a törvényhozás állásfoglalásának ezekben a kérdésekben elvileg nem prejudikál. Most nem történik egyéb, mint hogy a külkereskedelem terén a törvénytelen állapot ideiglenesen törvényes állapottá alakíttatik át. Kelemen Samu azt tartja, hogy a javaslatban foglalt intézkedések jelölik meg az egyedül szigorú alkotmányos utat, melyet e kérdés rendezésénél követni lehet. A javaslat kifejezetten arra hatalmazza fel a kormányt, hogy a szerződéseket életbeléptethesse, amivel ki van mondva, hogy azok csak e törvényjavaslat elfogadásával lesznek érvényesek, addig pedig jogilag nem érvényesek. Ez minden aggályt eloszlat. Ság Manó szintén bizalommal viseltetik a kormány iránt, de kijelenti, hogy még ha nem is viseltetnék bizalommal iránta, mégis elfogadná a javaslatot, mert csak így keletkezhetik törvényes állapot A javaslat nélkül egyenesen hallgatagon szankcionáltatnék az előző kormány eljárása. Lengyel Zoltán kéri, mondassák ki határozottan, hogy 1917-en túl terjedő lejárattal szerződések nem köthetők. Ez az indítvány az első szakasz részletes megjavítása alkalmával lesz letárgyalandó. A bizottság ezután a javaslatot általánosság a kell a nőket arra, hogy az Igazság istenasszonyát behunyt szemmel szokás ábrázolni, és bizony a mélyen tisztelt feleség is igazságosabb volna férje iránt, ha az Igazság istenasszonyának mintájára, legalább néha-néha szemet hunyna. A nő különben úgyszólván még az ujja hegyével is lát. A nő kezébe veszi a haját, a legszebb frizurává alkotja és csak aztán néz a tükörbe. Mi a bajuszkötőt se igen tudjuk tükör nélkül alkalmazni. És hogy kimerítsük a női szemnek minden zsenialitását, végül még egy különleges tehetségét említem meg. Az úgynevezett kacérkodásnak akarom szemészeti magyarázatát adni. A kacérkodás a szem legfelsőbbrendű funkciója, a szem művészi látása. Kacérkodni annyit tesz, mint a legtömörebben látni és nézni, szemlélni és merengeni együttvéve; annyit tesz, mint fénysugarakat szórni és elnyelni, pillantást vetni, rögzíteni és fölfogni mindenféle akadályon, távolságon és közegen keresztül. Ezért csak jól látó nő tudhat kacérkodni és semmi esetre sem jó kacérkodó a rövidlátó nő. Ezekben tehát a női szemről szóló tanulmányomból egyet-mást elmondottam. Ennek az isteni érzékszervnek minden csodáját profán fizikára és anatómiára merészeltem visszavezetni. Hogy azonban kiengeszteljem a női nemet, melyet talán akaratlanul magamra haragítottam, megtörten vallomást kell tennem. Hogy mialatt ezeket a sorokat írom, egy gyönyörűséges női szempárnak semmiféle tudománynyal nem magyarázható és előttem föl nem fogható varázsa tart hatalmában . . . Vagy nem ér sokat a gyakorlatban ez a mindenféle színelmélet, vagy pedig teremtett az Úristen mindenki számára — egy kivételes női szemnárt.