Budapesti Hírlap, 1906. június(26. évfolyam, 149-177. szám)

1906-06-22 / 169. szám

1906. június 22. BUDAPESTI HÍRLAP. (169. sz.) kapitányságra levelet irt, a­melyben tiltakozik az ellen, hogy őt azonosnak tartsák a házasságszé­delgővel. A rendőrség nyomban intézkedett, hogy letartóztassák, de Corzinek még idejekorán­­meg­szökött Jászberényből is. Kiderült már, hogy mi­képpen szerezte mostani legutóbbi házasságához Pichner József nyugalmazott ezredorvos okmányait. Corzinek ugyanis három évvel ezelőtt Nagy-Eke­­m­ezőn feleségül vette a néhai ezredorvos özvegyét, a­kitől ellopta az okmányokat, azután a faképnél hagyta. Szegeden mostani második felesége előtt ezekkel az okmányokkal igazolta magát, az asszony viszont az anyakönyves előtt szükséges tanuknak jóhiszeműleg mutatta be a csalót Pichner József gyanánt.­­ (Öngyilkos körjegyző.) Székesfejérvárról jelenti tudósítónk: Isztimér község körjegyzőjét, Stolmár Mártont, néhány hónappal ezelőtt többféle hivatali mulasztás és szabálytalanság miatt állásától felfüggesztették, egyben elrendelték ellene a vizs­gálatot. A vizsgálat folyama alatt több, kisebb-na­­gyobb hiányra bukkantak, a­minek következtében megtették ellene a bűnvádi följelentést. Azóta sza­kadatlanul folyt a rovancsolás a jegyzői irodában. A minap a bíróság részéről Sárkány Ferenc vizs­gálóbíró is megjelent a község uzán s a helyszínen kihallgatta a közjegyzőt, a­ki tagadta a sikkasztást. A rovancsoló számtiszt tegnap délután azután vá­ratlanul egy nagyobb, mintegy kétezer koronás hi­ányt fedezett föl, a mire nézve Stolmár körjegyző sehogy sem tudott elfogadható fölvilágosítást adni. — Ez lehetetlen, azonnal megvizsgáljuk — szólt izgatottan a jegyző s kiment a hivatalos helyi­ségből. Alig záródott be mögötte az ajtó, hatalmas dör­­dülés hangzott ki a jegyző szobájából. A lövés zajára besiettek a szobába, a­hol átlőtt halántékkal már hol­tan találták a körjegyzőt. A rovancsoló számtiszt az esetet azonnal bejelentette fölöttes hatóságának. A vizsgálat végett egy bizottság kiszállt Isztimérre. Az eddigi hiány mintegy 8—10.000 korona. Stolmár Márton felesége pár­ héttel ezelőtt, úgy látszik, a készülődő botrány elől, elutazott Amerikába, a­hol már évek óta három serdülő gyermeke tartózkodik. — (Csempészek a határon.) Petrozsényból jelentük a Magyar Távirati Irodának. Munnyán Áron és társai Polyana, szeben megyei községi la­kosok évekkel ezelőtt folyamodtak a földművelésügyi miniszterhez engedélyért, hogy 8000 darab juhot Kis-Ázsiába hajthassanak szaporítás céljaiból. A földművelésügyi miniszter az engedélyt bizonyos korlátozással megadta, mely arra szorítkozott, hogy évenként a szmirnai magyar és osztrák konzulátus­nál bejelenteni tartoznak a szaporulatot. A folyó év elején újra folyamodtak a földművelésügyi miniszté­riumhoz, bejelentvén, hogy a 8000 juh időközben 22.000-re szaporodott és hogy ezeknek vámmentes behozatalát engedjék meg. A földművelésügyi kor­mány a behozatalra való engedélyt megtagadta, mert Muntyán Áron és társai a negyedéves szaporulatot bejelenteni elmulasztották. A juhok behozatalát tiltó rendelkezés következtében Muntyánék a tilal­mat kijátszandó, Románián át álutakon kisebb csordákban kísérelték meg a határon át való behaj­tást. Sikerült is nekik 3000 darab juhot a perjáni szoroson áthajtani, azonban a határszéli rendőr­ség neszét vette a csempészésnek és lefoglalta a becsempészett juhokat. A lefoglalt juhokat e hónap 24-én fogják nyilvános árlejtés útján eladni. A ha­társzéli biztosság távirati jelentést tett az esetről a belügyminisztériumnak és a földművelési miniszté­riumnak és tekintve a határszéli rendőrség legénysé­gének ki nem elégítő létszámát, sürgős intézkedést kért, utalva arra, hogy sem a csendőrség, sem a pénzügyőrök az állataikat ellenőrizni nem tudják, és ha a létszámot szaporítani nem fogják, nagyobb mértékű csempészetnek alig fogják útját állhatni. Egyben arra is fölhívták a kormány figyelmét, hogy a román lakosságnak Muntyánék iránt táplált ro­konérzése következtében az árverezés alá kerülő juhok alig lesznek eladhatók, mert a lakosság Mun­tyánék bosznráitól is fél. Ezért intézkedést kérnek, hogy június 24-ére vevőket küldjenek. Végül figyel­meztette a határszéli rendőrség a kormányt, hogy a csempészek­ száma évről-évre nő és ma már az ezeret is meghaladja a számuk.­­ (Gyanús emberek.) Fiuméból jelentik: Az itteni rendőrség egy, a voloszkai uton lévő korcsmá­ban öt olaszországi foglalkozás nélkül lévő embert tartóztatott le. Megmotozásuk alkalmával anarkista iratokat találtak náluk. Egyelőre a rendőrség foghá­zába zárták el őket.­­ (öngyilkosság­.) Spitzer Manó harminckét éves szigorló orvos ma este a Lipót­ körút 20. számú házának harmadik emeletéről az udvar kövezetére ugrott és nyomban meghalt. Tettének okát nem tudják.­­ (Rendőri hirek.) A Duna halottja. Teg­nap reggel a harmadik kerületben lévő jégtörő mel­lett a gyakorlatot tartó utász­ katonák egy tizennégy­­tizenöt évesnek látszó leány holttestét fogták ki a Dunából. A halotton piros szoknya és ugyanilyen színű blúz volt, ujján pedig egy ezüst karikagyűrű. A rendőrség megindította a vizsgálatot, a­melynek ed­digi adatai szerint a halott Bajnos Viktória gyári­­leány, a­ki már két héttel ezelőtt eltűnt a harmadik kerületi Bécsi-úton lévő téglagyárból. — Agyon­gázolt ember. Tegnap este a külső soroksári­ úton, a vicinális vasút állomása közelében Pakucska Lajos fuvaros elgázolta kocsijával Arcz Mihály hatvanöt­éves villamos vasúti váltóőrt, a­kit a kocsi kerekei úgy összezúztak, hogy ott a helyszínen meghalt. A rendőrség letartóztatta a kocsist, a­ki el akart mene­külni. A halottat bevitték a törvényszéki orvostani intézetbe. *— Az Első cs. kir. szab. Dunagőzhajós társaság közli, hogy június 24-étől kezdve további intézke­désig minden vasárnapon és ünnepnapon rendkívül olcsó és kényelmes kirándulási hajójáratokat tart fönn kétszer naponként Budapest Vác Nagymaros között. Indulás oda: Budapest—Petőfi-térről délelőtt 8 órakor és délután 2 óra 30 perckor. Indulás oda Budapest—Batthyány-térről délelőtt 8 óra 05 perc­kor és délután 2 óra 35 perckor. Indulás Óbudáról délelőtt 8 óra 20 perckor és délután 2 óra 50 perckor. Érkezés Vácra délelőtt 10 órakor és délután 4 óra 30 perckor. Érkezés Nagymarosra délelőtt 11 órakor és délután 5 óra 30 perckor. Indulás vissza Nagymaros­ról délelőtt 11 óra 30 perckor és este 8 órakor. In­dulás vissza Vácról délután 12 óra 15 perckor és este 8 óra 45 perckor. Érkezés Budapest—Óbudára dél­után 1 óra 10 perckor és este 9 óra 40 perckor. Érke­zés Budapest—Batthyány­ térre délután 1 óra 25 perckor és este 9 óra 55 perckor. Érkezés Budapest— Petőfi­ térre délután 1 óra 30 perckor és este 10 óra­kor. Ezen járatok rendkívül mérsékelt menetdíjai a következők: Budapestről Vácra, vagy megfordítva, első hely 40 fillér, második hely 30 fillér. Budapestről Nagymarosra, vagy megfordítva, első hely 1 korona, második hely 70 fillér. Vácról Nagymarosra első hely 60 fillér, második hely 40 fillér. Azonkívül az utazó közönség kényelmére való tekintettel menet- és me­nettérti­ jegyek is kiadatnak a következő olcsó árak­ért: Budapestről Vácra és vissza, első hely 90 fillér, második hely 75 fillér. Budapestről Nagymarosra és vissza első hely 1 korona 50 fillér, második hely 1 ko­rona 20 fillér. Ezen kirándulási hajójáratok alkalmá­val egy nagy, villamos világítással és minden kénye­lemmel ellátott termes gőzös közlekedik, melyen az utazó közönség eső elöl védve van. A hajón kitűnő vendéglő van, polgári árakkal s jó és pontos kiszol­gálással. Nagymaros és Visegrád között csavargőzös közlekedik, melynek állomása Nagymaroson, közve­tetten a hajó kikötőhelye fölött van. Azon esetre, ha ezen kirándulási hajójáratokat bármely okból be kel­lene szüntetni, úgy erről a társulat idejekorán hir­detést fog közzétenni. — Legnagyobb választék harisnyaüzletemben mat­rózingekben és zoknikban Hősiemét, Harmincad-utca. — Utazó- és turistaingek, sport ruházati cikkeket ajánl Sigmund József, Bpest, Váci-utca 28., Lyka-ház. A nagycenki sirrablás. Sopron, jun. 21. (Saját tudósítónktól.) A nagycenki sírrablás megindított vizsgálat eredménye eddig a következő: E hónap 18-áról 19-re virradó éjjel és pedig este 10 óra tájban hatoltak be a tettesek a kripta bel­sejébe, a kripta kelet felőli oldalfalán alkalmazott alacsony ablakon át, a­melynek rácsozata nem volt az ablakkeretbe erősítve, tehát puszta kézzel köny­­nyen ki volt emelhető. Ráléptek elsőben néhai Szé­chenyi Pál gróf 196 évvel elhalt egyházfő szabadon álló fako­porsójának tetejére és onnan lebocsátkoztak a kripta kőpadlójára. A koporsó fedelét nehézség nélkül fölnyithatták, a betörők meg is emelték és ékszert kutató kezük nyoma a tetemet fedő ruhának a mell felett levő részén meg is látszik. A betörők ezután Széchenyi Juliánna grófnő, Széchenyi Gyuláné grófné és Széchenyi Eugénia grófnő sirüregjeinek márvány zárólapját törték le, a koporsókat üregeikből kihúzták és az üveglapot bezúzva, a tetemek nyakát, fülét, kezét és mellét vé­gigkutatták, de épp oly sikertelenül, mint a főpapét, mert ezeket is ékszerek nélkül temették volt el. Le­feszítették még a tettesek Széchenyi Pál gróf volt kereskedelemügyi miniszter sírüregének márvány­­zárólapját is, de az ő sírüregébe be nem hatoltak. A legnagyobb magyar sírhelye teljesen érintet­len, feszítésnek nyoma sincs rajta, mindössze a fekete bársonynyal bevont térdelőn van sűrű gyertya­­csepp, a­mely térdelő közvetetlenül a sírhely előtt áll, jele tehát, hogy ennek feltörését is tervezték a betörők, de tervüktől elálltak. Ellenben feltörtek egy csinos faragású, üveggel borított szekrényt, a­mely­ben a legnagyobb magyarnak halála előtt, használt öltözetei és néhány más tárgy, többek között egy ko­­ponyacsont-darabot tartalmazó zárt üvegszelence is, volt elhelyezve. E szekrényből elvittek egy fekete posztóból való szalonkabátot és egy három centiméter széles sárga bőrövet. Hiányzik azonfelül a fent emlí­tett térdelő mellől egy fából való magasabb fajta gyertyatartó. A tettesek megkísérelték azt is, hogy a kriptából a kápolnába szolgáló lépcsőt záró ajtót fölfeszítsék, de be nem törtek a kápolnába. A tettet a soproni Lahne-féle intézet növendé­keinek néhánya fedezte fel, a­kik 19-én délután ki­rándultak a sírhelyhez. Ha ők aznap a kriptát meg nem látogatják, talán néhány hétig felderítetlen ma­rad a gaztett, a­melyet pedig meg is lehetett volna akadályozni, ha a szomszédos lakóház népe nem oly babonás, hogy kísértetek művének tartva a közel há­rom óra hosszáig hallatszott dörömbölést, moccanni sem mert, de még másnap sem szólt róla senkinek. A tettesség gyanúja Raszipovics Ignác 29 éves, hidegvégi illetőségű, facér kertészsegéd ellen irányul, a­ki több éve távol volt a vidékről, de 18-án meg­jelent Nagycenken, a­hol azonban sem munka után nem járt, sem szállást nem keresett, hanem a főker­tésznél egy Pacher Mihály nevű 19 éves, bécsi szár­mazású kertészsegéd után tudakozódott, a ki Szé­chenyi Béla gróf koronaőrnél alkalmazásban volt és Raszipovicsnak állítólag 600 koronával tartozott. A gyanús hitelező másoknak is elmondta Nagycenken létének ez okát, de mindenütt más összeget említe­tt követelésképpen. Föltűnő hogy a tett napján ez a Pacher is eltűnt, szó és ok nélkül elhagyva állását és Nagycenket. Megerősíti a Raszipovics ellen való gyanút az, hogy a márványlapok lefeszítéséhez használt balta­­lap formájú vastárgyat Grolig József főkertész ne­vezettnél látta akkor is, a mikor Pachert kereste és akkor is, a mikor a tett elkövetése uán való napon a sopronmegyei Ság község felé hajtatva, Raszipovi­­csot e helység közelében elkerülte és meg is szólí­totta, hogy: „bizonyára rossz ember . . .“ (mert teg­nap óta oly messze jár Nagycenktől, mintha rosszban törte volna magát!) Tanú van különben arra is, hogy Raszipovics 18-án délután öt órakor a nagycenki te­mető körül ólálkodott, a­melynek kerítésfala egy he­lyen mindössze 1­40 méter magas. A gyanú folytán a nagycenki csendőrőrmester nyomban urtunak indított egy j­áróőrt, a mely üldözi és már nyomon követi Raszipovicsot. Hihető, hogy ha­­marosan megkerül és vele bűntársa is. Széchenyi Béla gróf koronaőrt mélyen lesúj­totta a gaztett híre, a melyet a család távolabbi tag­jaival nyomban közölt; a megindított nyomozásban személyesen részt vett. A vizsgálóbíró eljárása után maga a gróf intézkedett a koporsó visszahelyezése, a sírüvegek elfalazása és a sírbolt rendbehozása iránt; az évek óta felhalmozódott száraz koszorúkat és sza­lagokat fogaton kitakarították, a kriptát kiszellőztet­ték és rövidesen a zárólemezeket is visszahelyezik a helyükre. Az aratósztrájk. — Távirati jelentések. — • .Budapest, jan. 21. : Torontál megyében egyre nagyobb arányok­ban terjed az aratósztrájk. A török-kanizsai já­­rásban tizenkét községben sztrájkolnak; a sztráj­kolók közül ma is több embert letartóztattak. Kiütött a sztrájk Bilreden is, a­hol huszonöt em­bert tartóztattak le. A párdányi járásban több helyen készülnek sztrájkra. A hónap végére a munkások általános sztrájkot emlegetnek. A csendőrséget az egész megyében megerősítették.­ A sztrájkról a következő táviratokat kaptuk: Szeged, jan. 21. (Saját tudósítónktól.) A torontálmegyei török­kanizsai járásban kitört aratómunkás-sztrájk egyre veszedelmesebb jelleget ölt. A sztrájkolók legnagyobb része Tallián Bélának törökkanizsai birtokán van. Több mint ezerötszáz mezei munkás gyűlt össze teg­nap délután a törökkanizsai vásártéren, a­melyet sztrájktanyának rendeztek be. A főszolgabíróság a fenyegető, munkásság lecsillapítására segítséget kért a szegedi 46. gyalogezredtől, a­honnét két századot útnak indítottak. A katonák estefelé érkeztek a köz­ségbe. A­mint a sztrájkolók meglátták őket, elsz­éled­tek, csak a vezérek tartottak id. Az egész éjszaka­ csöndben telt el, minthogy a főszolgabíró megtil­totta, hogy az utcán járjanak; a­ki mégis megjelent az utcán, azonnal igazolnia kellett magát. A községet­ a katonaság egész éjjel megszállva tartotta. Ez az intézkedés azért volt szükséges, mert a munkások éjjel titkos gyűléseket szoktak tartani 6s azokon állam; 11

Next