Budapesti Hírlap, 1906. június(26. évfolyam, 149-177. szám)
1906-06-22 / 169. szám
1906. június 22. BUDAPESTI HÍRLAP. (169. sz.) kapitányságra levelet irt, amelyben tiltakozik az ellen, hogy őt azonosnak tartsák a házasságszédelgővel. A rendőrség nyomban intézkedett, hogy letartóztassák, de Corzinek még idejekoránmegszökött Jászberényből is. Kiderült már, hogy miképpen szerezte mostani legutóbbi házasságához Pichner József nyugalmazott ezredorvos okmányait. Corzinek ugyanis három évvel ezelőtt Nagy-Ekemezőn feleségül vette a néhai ezredorvos özvegyét, akitől ellopta az okmányokat, azután a faképnél hagyta. Szegeden mostani második felesége előtt ezekkel az okmányokkal igazolta magát, az asszony viszont az anyakönyves előtt szükséges tanuknak jóhiszeműleg mutatta be a csalót Pichner József gyanánt. (Öngyilkos körjegyző.) Székesfejérvárról jelenti tudósítónk: Isztimér község körjegyzőjét, Stolmár Mártont, néhány hónappal ezelőtt többféle hivatali mulasztás és szabálytalanság miatt állásától felfüggesztették, egyben elrendelték ellene a vizsgálatot. A vizsgálat folyama alatt több, kisebb-nagyobb hiányra bukkantak, aminek következtében megtették ellene a bűnvádi följelentést. Azóta szakadatlanul folyt a rovancsolás a jegyzői irodában. A minap a bíróság részéről Sárkány Ferenc vizsgálóbíró is megjelent a község uzán s a helyszínen kihallgatta a közjegyzőt, aki tagadta a sikkasztást. A rovancsoló számtiszt tegnap délután azután váratlanul egy nagyobb, mintegy kétezer koronás hiányt fedezett föl, a mire nézve Stolmár körjegyző sehogy sem tudott elfogadható fölvilágosítást adni. — Ez lehetetlen, azonnal megvizsgáljuk — szólt izgatottan a jegyző s kiment a hivatalos helyiségből. Alig záródott be mögötte az ajtó, hatalmas dördülés hangzott ki a jegyző szobájából. A lövés zajára besiettek a szobába, ahol átlőtt halántékkal már holtan találták a körjegyzőt. A rovancsoló számtiszt az esetet azonnal bejelentette fölöttes hatóságának. A vizsgálat végett egy bizottság kiszállt Isztimérre. Az eddigi hiány mintegy 8—10.000 korona. Stolmár Márton felesége pár héttel ezelőtt, úgy látszik, a készülődő botrány elől, elutazott Amerikába, ahol már évek óta három serdülő gyermeke tartózkodik. — (Csempészek a határon.) Petrozsényból jelentük a Magyar Távirati Irodának. Munnyán Áron és társai Polyana, szeben megyei községi lakosok évekkel ezelőtt folyamodtak a földművelésügyi miniszterhez engedélyért, hogy 8000 darab juhot Kis-Ázsiába hajthassanak szaporítás céljaiból. A földművelésügyi miniszter az engedélyt bizonyos korlátozással megadta, mely arra szorítkozott, hogy évenként a szmirnai magyar és osztrák konzulátusnál bejelenteni tartoznak a szaporulatot. A folyó év elején újra folyamodtak a földművelésügyi minisztériumhoz, bejelentvén, hogy a 8000 juh időközben 22.000-re szaporodott és hogy ezeknek vámmentes behozatalát engedjék meg. A földművelésügyi kormány a behozatalra való engedélyt megtagadta, mert Muntyán Áron és társai a negyedéves szaporulatot bejelenteni elmulasztották. A juhok behozatalát tiltó rendelkezés következtében Muntyánék a tilalmat kijátszandó, Románián át álutakon kisebb csordákban kísérelték meg a határon át való behajtást. Sikerült is nekik 3000 darab juhot a perjáni szoroson áthajtani, azonban a határszéli rendőrség neszét vette a csempészésnek és lefoglalta a becsempészett juhokat. A lefoglalt juhokat e hónap 24-én fogják nyilvános árlejtés útján eladni. A határszéli biztosság távirati jelentést tett az esetről a belügyminisztériumnak és a földművelési minisztériumnak és tekintve a határszéli rendőrség legénységének ki nem elégítő létszámát, sürgős intézkedést kért, utalva arra, hogy sem a csendőrség, sem a pénzügyőrök az állataikat ellenőrizni nem tudják, és ha a létszámot szaporítani nem fogják, nagyobb mértékű csempészetnek alig fogják útját állhatni. Egyben arra is fölhívták a kormány figyelmét, hogy a román lakosságnak Muntyánék iránt táplált rokonérzése következtében az árverezés alá kerülő juhok alig lesznek eladhatók, mert a lakosság Muntyánék bosznráitól is fél. Ezért intézkedést kérnek, hogy június 24-ére vevőket küldjenek. Végül figyelmeztette a határszéli rendőrség a kormányt, hogy a csempészek száma évről-évre nő és ma már az ezeret is meghaladja a számuk. (Gyanús emberek.) Fiuméból jelentik: Az itteni rendőrség egy, a voloszkai uton lévő korcsmában öt olaszországi foglalkozás nélkül lévő embert tartóztatott le. Megmotozásuk alkalmával anarkista iratokat találtak náluk. Egyelőre a rendőrség fogházába zárták el őket. (öngyilkosság.) Spitzer Manó harminckét éves szigorló orvos ma este a Lipót körút 20. számú házának harmadik emeletéről az udvar kövezetére ugrott és nyomban meghalt. Tettének okát nem tudják. (Rendőri hirek.) A Duna halottja. Tegnap reggel a harmadik kerületben lévő jégtörő mellett a gyakorlatot tartó utász katonák egy tizennégytizenöt évesnek látszó leány holttestét fogták ki a Dunából. A halotton piros szoknya és ugyanilyen színű blúz volt, ujján pedig egy ezüst karikagyűrű. A rendőrség megindította a vizsgálatot, amelynek eddigi adatai szerint a halott Bajnos Viktória gyárileány, aki már két héttel ezelőtt eltűnt a harmadik kerületi Bécsi-úton lévő téglagyárból. — Agyongázolt ember. Tegnap este a külső soroksári úton, a vicinális vasút állomása közelében Pakucska Lajos fuvaros elgázolta kocsijával Arcz Mihály hatvanötéves villamos vasúti váltóőrt, akit a kocsi kerekei úgy összezúztak, hogy ott a helyszínen meghalt. A rendőrség letartóztatta a kocsist, aki el akart menekülni. A halottat bevitték a törvényszéki orvostani intézetbe. *— Az Első cs. kir. szab. Dunagőzhajós társaság közli, hogy június 24-étől kezdve további intézkedésig minden vasárnapon és ünnepnapon rendkívül olcsó és kényelmes kirándulási hajójáratokat tart fönn kétszer naponként Budapest Vác Nagymaros között. Indulás oda: Budapest—Petőfi-térről délelőtt 8 órakor és délután 2 óra 30 perckor. Indulás oda Budapest—Batthyány-térről délelőtt 8 óra 05 perckor és délután 2 óra 35 perckor. Indulás Óbudáról délelőtt 8 óra 20 perckor és délután 2 óra 50 perckor. Érkezés Vácra délelőtt 10 órakor és délután 4 óra 30 perckor. Érkezés Nagymarosra délelőtt 11 órakor és délután 5 óra 30 perckor. Indulás vissza Nagymarosról délelőtt 11 óra 30 perckor és este 8 órakor. Indulás vissza Vácról délután 12 óra 15 perckor és este 8 óra 45 perckor. Érkezés Budapest—Óbudára délután 1 óra 10 perckor és este 9 óra 40 perckor. Érkezés Budapest—Batthyány térre délután 1 óra 25 perckor és este 9 óra 55 perckor. Érkezés Budapest— Petőfi térre délután 1 óra 30 perckor és este 10 órakor. Ezen járatok rendkívül mérsékelt menetdíjai a következők: Budapestről Vácra, vagy megfordítva, első hely 40 fillér, második hely 30 fillér. Budapestről Nagymarosra, vagy megfordítva, első hely 1 korona, második hely 70 fillér. Vácról Nagymarosra első hely 60 fillér, második hely 40 fillér. Azonkívül az utazó közönség kényelmére való tekintettel menet- és menettérti jegyek is kiadatnak a következő olcsó árakért: Budapestről Vácra és vissza, első hely 90 fillér, második hely 75 fillér. Budapestről Nagymarosra és vissza első hely 1 korona 50 fillér, második hely 1 korona 20 fillér. Ezen kirándulási hajójáratok alkalmával egy nagy, villamos világítással és minden kényelemmel ellátott termes gőzös közlekedik, melyen az utazó közönség eső elöl védve van. A hajón kitűnő vendéglő van, polgári árakkal s jó és pontos kiszolgálással. Nagymaros és Visegrád között csavargőzös közlekedik, melynek állomása Nagymaroson, közvetetten a hajó kikötőhelye fölött van. Azon esetre, ha ezen kirándulási hajójáratokat bármely okból be kellene szüntetni, úgy erről a társulat idejekorán hirdetést fog közzétenni. — Legnagyobb választék harisnyaüzletemben matrózingekben és zoknikban Hősiemét, Harmincad-utca. — Utazó- és turistaingek, sport ruházati cikkeket ajánl Sigmund József, Bpest, Váci-utca 28., Lyka-ház. A nagycenki sirrablás. Sopron, jun. 21. (Saját tudósítónktól.) A nagycenki sírrablás megindított vizsgálat eredménye eddig a következő: E hónap 18-áról 19-re virradó éjjel és pedig este 10 óra tájban hatoltak be a tettesek a kripta belsejébe, a kripta kelet felőli oldalfalán alkalmazott alacsony ablakon át, amelynek rácsozata nem volt az ablakkeretbe erősítve, tehát puszta kézzel könynyen ki volt emelhető. Ráléptek elsőben néhai Széchenyi Pál gróf 196 évvel elhalt egyházfő szabadon álló fakoporsójának tetejére és onnan lebocsátkoztak a kripta kőpadlójára. A koporsó fedelét nehézség nélkül fölnyithatták, a betörők meg is emelték és ékszert kutató kezük nyoma a tetemet fedő ruhának a mell felett levő részén meg is látszik. A betörők ezután Széchenyi Juliánna grófnő, Széchenyi Gyuláné grófné és Széchenyi Eugénia grófnő sirüregjeinek márvány zárólapját törték le, a koporsókat üregeikből kihúzták és az üveglapot bezúzva, a tetemek nyakát, fülét, kezét és mellét végigkutatták, de épp oly sikertelenül, mint a főpapét, mert ezeket is ékszerek nélkül temették volt el. Lefeszítették még a tettesek Széchenyi Pál gróf volt kereskedelemügyi miniszter sírüregének márványzárólapját is, de az ő sírüregébe be nem hatoltak. A legnagyobb magyar sírhelye teljesen érintetlen, feszítésnek nyoma sincs rajta, mindössze a fekete bársonynyal bevont térdelőn van sűrű gyertyacsepp, amely térdelő közvetetlenül a sírhely előtt áll, jele tehát, hogy ennek feltörését is tervezték a betörők, de tervüktől elálltak. Ellenben feltörtek egy csinos faragású, üveggel borított szekrényt, amelyben a legnagyobb magyarnak halála előtt, használt öltözetei és néhány más tárgy, többek között egy koponyacsont-darabot tartalmazó zárt üvegszelence is, volt elhelyezve. E szekrényből elvittek egy fekete posztóból való szalonkabátot és egy három centiméter széles sárga bőrövet. Hiányzik azonfelül a fent említett térdelő mellől egy fából való magasabb fajta gyertyatartó. A tettesek megkísérelték azt is, hogy a kriptából a kápolnába szolgáló lépcsőt záró ajtót fölfeszítsék, de be nem törtek a kápolnába. A tettet a soproni Lahne-féle intézet növendékeinek néhánya fedezte fel, akik 19-én délután kirándultak a sírhelyhez. Ha ők aznap a kriptát meg nem látogatják, talán néhány hétig felderítetlen marad a gaztett, amelyet pedig meg is lehetett volna akadályozni, ha a szomszédos lakóház népe nem oly babonás, hogy kísértetek művének tartva a közel három óra hosszáig hallatszott dörömbölést, moccanni sem mert, de még másnap sem szólt róla senkinek. A tettesség gyanúja Raszipovics Ignác 29 éves, hidegvégi illetőségű, facér kertészsegéd ellen irányul, aki több éve távol volt a vidékről, de 18-án megjelent Nagycenken, ahol azonban sem munka után nem járt, sem szállást nem keresett, hanem a főkertésznél egy Pacher Mihály nevű 19 éves, bécsi származású kertészsegéd után tudakozódott, a ki Széchenyi Béla gróf koronaőrnél alkalmazásban volt és Raszipovicsnak állítólag 600 koronával tartozott. A gyanús hitelező másoknak is elmondta Nagycenken létének ez okát, de mindenütt más összeget említett követelésképpen. Föltűnő hogy a tett napján ez a Pacher is eltűnt, szó és ok nélkül elhagyva állását és Nagycenket. Megerősíti a Raszipovics ellen való gyanút az, hogy a márványlapok lefeszítéséhez használt baltalap formájú vastárgyat Grolig József főkertész nevezettnél látta akkor is, a mikor Pachert kereste és akkor is, a mikor a tett elkövetése uán való napon a sopronmegyei Ság község felé hajtatva, Raszipovicsot e helység közelében elkerülte és meg is szólította, hogy: „bizonyára rossz ember . . .“ (mert tegnap óta oly messze jár Nagycenktől, mintha rosszban törte volna magát!) Tanú van különben arra is, hogy Raszipovics 18-án délután öt órakor a nagycenki temető körül ólálkodott, amelynek kerítésfala egy helyen mindössze 140 méter magas. A gyanú folytán a nagycenki csendőrőrmester nyomban urtunak indított egy járóőrt, a mely üldözi és már nyomon követi Raszipovicsot. Hihető, hogy hamarosan megkerül és vele bűntársa is. Széchenyi Béla gróf koronaőrt mélyen lesújtotta a gaztett híre, a melyet a család távolabbi tagjaival nyomban közölt; a megindított nyomozásban személyesen részt vett. A vizsgálóbíró eljárása után maga a gróf intézkedett a koporsó visszahelyezése, a sírüvegek elfalazása és a sírbolt rendbehozása iránt; az évek óta felhalmozódott száraz koszorúkat és szalagokat fogaton kitakarították, a kriptát kiszellőztették és rövidesen a zárólemezeket is visszahelyezik a helyükre. Az aratósztrájk. — Távirati jelentések. — • .Budapest, jan. 21. : Torontál megyében egyre nagyobb arányokban terjed az aratósztrájk. A török-kanizsai járásban tizenkét községben sztrájkolnak; a sztrájkolók közül ma is több embert letartóztattak. Kiütött a sztrájk Bilreden is, ahol huszonöt embert tartóztattak le. A párdányi járásban több helyen készülnek sztrájkra. A hónap végére a munkások általános sztrájkot emlegetnek. A csendőrséget az egész megyében megerősítették. A sztrájkról a következő táviratokat kaptuk: Szeged, jan. 21. (Saját tudósítónktól.) A torontálmegyei törökkanizsai járásban kitört aratómunkás-sztrájk egyre veszedelmesebb jelleget ölt. A sztrájkolók legnagyobb része Tallián Bélának törökkanizsai birtokán van. Több mint ezerötszáz mezei munkás gyűlt össze tegnap délután a törökkanizsai vásártéren, amelyet sztrájktanyának rendeztek be. A főszolgabíróság a fenyegető, munkásság lecsillapítására segítséget kért a szegedi 46. gyalogezredtől, ahonnét két századot útnak indítottak. A katonák estefelé érkeztek a községbe. Amint a sztrájkolók meglátták őket, elszéledtek, csak a vezérek tartottak id. Az egész éjszaka csöndben telt el, minthogy a főszolgabíró megtiltotta, hogy az utcán járjanak; aki mégis megjelent az utcán, azonnal igazolnia kellett magát. A községet a katonaság egész éjjel megszállva tartotta. Ez az intézkedés azért volt szükséges, mert a munkások éjjel titkos gyűléseket szoktak tartani 6s azokon állam; 11