Budapesti Hírlap, 1906. június(26. évfolyam, 149-177. szám)

1906-06-23 / 170. szám

IS BUDAPESTI EUILAP. (170. sz.) 1906. junius 23. — (A Magyar Posta olvasó közönségéhez.) Már széjjel küldtünk olvasóinknak 1—2000 körle­velet, melyben tudattuk, hogy lapunkat Közlekedés mellékletén kívül Tulipánkert melléklettel is el fog­juk látni, de azért lapunk előfizetési ára továbbra is negyedévenként 1 korona 80 fillér fog maradni. Kö­zöltük azt is, hogy következő számunkban a kereske­delemügyi kormánynak a Posta-Táviró- és Távbe­szélőügyre vonatkozó jelentéseit, valamint a folyó évi költségvetést részletesen fogjuk ismertetni. Mivel vannak hivatalok, kiknek körlevelet az idő rövidsé­génél fogva nem küldhetünk, ezúttal kérjük föl a Posta-Táviró- és Távbeszélő hivatalokat, hogy la­punkra legalább egy negyedévre előfizetni szívesked­jenek, hogy így a fönti dolgok birtokába jussanak, annyival is inkább, mert érdekeink közös védelme mindannyiunk kötelessége és ezt leghathatósabban egy szaklap utján tehetjük meg. Magyar Posta ki­­adóhivatala Budapest—Kőbánya. — (A halpai tüzkatasztrófa.) Az idei nyár első borzalmas tüzkatasztrófáját, mint már jelentet­tük, a gömörmegyei Helpa község szenvedte el. Si­ralmas látvány a leégett falu, a­hol a fából épült házaknak még a küszöbje is elhamvadt. A szeren­csétlenül járt gazda nem találja a háza helyét sem s az egész területet akár föl lehetne szántani. Verő­fényes nap ragyogott a község fölött, a mikor a szomszédos falvakból, a­hol zivatar dühöngött, meg­szaladt egy villám s a forróságban tikkadó Helpa egyik házába lecsapott. A szalmafödeles viskó ki­­gyuladt s pár óra alatt a lángtenger végighullámzott az egész községen. Leégett kétszáznyolcvan ház ösz­­szes melléképületeivel s kétezer ember lett földön­futó koldussá. Bennégett egy öreg asszony és két gyermek. Állatból elpusztult százhatvanhat tehén, ló, borjú, juh és sertés, meg ezer pár baromfi. Az összes kár 740.739 korona, a­miből biztosítás révén csupán 250.779 korona térül meg. A szegény nép el­pusztult vagyona tehát félmillió korona. A kétezer hajléktalan ember, köztük tehetetlen öreg és csöpp­nyi gyermek, a megmaradt ólakban és pajtákban húzódik meg, egymásra zsúfolva. Többeket megőr­jített a nagy pusztulás s ezek az erdőben bolyon­­ganak, hangosan jajveszékelve. Bornemissza László alispánnak naponta el kell mennie a tönkrejutott emberek közé, hogy megvigasztalja őket. Az alispán és Szontagh Andor országgyűlési képviselő kerdé­sére mozgalom indult meg a végett, hogy gyűjtés útján fölsegítsék a szerencsétlen falu népét. Az első nap összegyűlt 8800 korona, a­melyből 3000 koronát Ferdinand bolgár fejedelem, 2000 koronát a megyei inségalap, 1500 koronát a kormány és 1000 koronát a vasgyár adott. Ezzel azonban ki is merült a környék és a megye adakozása s a gyűjtő­bizottság elhatározta, hogy országos mozgalmat indít a nyo­morba jutott falu megsegítésére. A Budapesti Hír­lap olvasóihoz is fordul, hogy nyissák meg szívüket az ínségesek esdeklő szavának. Ötödik hete él a ka­tasztrófától sújtott nép azon a csekély táplálékon, a­melyet a szomszédos községekből hordanak szá­mára. Nemhegy házát újra megépíthetné, hanem az éhenhalással kell küzködnie. Kétezer kétségbeesett ember várja az ország sürgős segítségét s bízunk benne, hogy a mi olvasóink is jóttévő szeretetükbe fogadják a helpai égetteket. Helpa község lakosságának küldöttsége járt ma Budapesten és Szontág Andor országgyűlési képvi­selő vezetésével fölkereste Darányi Ignác földmive­­lésügyi minisztert, a­ki megígérte, hogy minden le­hetőt megtesz a szerencsétlenség enyhítésére. A val­láso­s közoktatásügyi minisztériumban Molnár Viktor államtitkár fogadta a küldöttséget, a­mely itt azt kérte, hogy a hatóságok könnyelműségéből ráhá­­ramlott súlyos anyagi terhet könnyítsék meg. A községet ugyanis állami iskolák építésére vették rá, de mialatt az építkezés folyt, az eredeti költségvetés­nek majdnem kétszeresére emelkedett az építkezés költsége, a­melyet a kényszerhelyzetbe jutott község utólag kénytelen volt magára vállalni. A küldöttség itt azt kérte, hogy a község által e célra fölvett amortizációs kölcsön két évi részletét vállalja el az állam. Az államtitkár megígérte, hogy a­mennyire csak lehet, kedvezően fogja elintézni kérésüket. Biz­tató ígéretet kapott a küldöttség a pénzügyminiszté­riumban Popovics Sándor államtitkártól is, a­kitől adóelengedést kértek. Innen a küldöttség Rá­kosi Jenőhöz ment, a­kit mint az Otthon el­nökét arra kért, hogy a sajtóban indítson mozgalmat­­ az elpusztult község lakosai érdekében.­­ (Eltű­nt tisztiszolga.) A trentói helyőrség egyik főrangú tisztje a minap Beck gróf vezérkari főnökkel Boszniába utazott s lakását ez alatt az idő alatt Panhuber József nevű tisztiszolgájára bízta, a kiben teljesen megbízott. A minap este Panhuber nem jelentkezett a kaszárnyában. Másnap egy altisz­tet küldtek a rábízott lakásba, a­melyet bezárva talál­tak. Fel­törték a lakást, a­melyben minden a legna­gyobb rendetlenségben volt. Az előszobában egy cédula volt, a­melyen Panhuber azt írja, hogy ön­gyilkossá lesz, mert egy asszony tönkretette. Azt hiszik, hogy Panhuber kifosztotta gazdája lakását s azután megszökött.­­ (A nyolcórai záróóra.) A következő soro­kat kaptuk: A személyzetünk iránt való méltányos­ság szempontjából elhatároztuk, hogy junius 20-tól augusztus 31-ig üzleteinket este nyolc órakor zár­juk. Brázay Kálmán (Múzeum-körút), Domány József (Deák-tér), Dörfler István (Ferenciek-tere), Gyarmathy G. (Kálvin-tér), Ifj. Herzer Konrád (Bécsi-utca), Horváth Nándor udvari szállító, Meinl Gyula, (Kossuth Lajos-utca), Pintér Gyula, Seidl József, Szenes Ede udvari szállítók, Szimon István (Váci-út), Vogel Gyula (An­­drássy-út). — (Rigó Jancsi.) Newyork­i levelezőnk Írja: Azt olvasom a magyar lapokban, hogy Rigó Jancsi cigányprímás meghalt. Dehogy is halt meg. Minden este ott sír a hegedűje a Newyork­ egyik legelőkelőbb s leglátogatottabb vendéglőjében, a Pabstban. Annyi a valóság, hogy Rigó Jancsi még Berlinben eltörte egy ujját s e miatt hat héten keresztül nem muzsikál­hatott. S még az a baj is érte, hogy egy berlini orvos az ujját rosszul forrasztotta össze s e miatt New­­yorkban újra széjjel kellett törni, mert különben soha többé nem játszhatott volna hegedűn. No, de most már minden veszedelmen túl van s nap-nap után játszik. Rigónak a baleset sok kellemetlenséget és még több anyagi kárt okozott. Először is elvesz­tette huszonötezer dolláros szerződését, melyet az égiik newyorki mulatóhely kötött meg vele Berlin­ben. Azután az amerikai lapok megírták, hogy már nem is tud hegedülni s ha játszik is, az már nem a régi Rigó játéka. Szóval Rigónak erős akadályokkal kellett megküzdenie, a­míg sikerült játékával beiga­zolni, hogy mégis csak tud játszani. Rigó szép pénzt keres. A Pabstnál ezer dollárt kap hetenként s most még jobb szerződéshez jutott. Előkelően él, a Waldorf-Astoriában lakik, titkárt tart és kocsin jár. Állandóan nagy és előkelő közönség hallgatja s hogy nem minden hatás nélkül, igazolja az is, hogy már itt is belesírta magát egy éppen olyan gazdag, mint szép asszony szivébe.­­ (Sztrájk a sörgyárban.) Tegnap délután a jászberényi­ úti részvény-sörgyárban az összes mun­kások megszüntették a munkát. A gyár 250 napszá­mosa 2 korona 40 fillér napibér helyett 3 koronát követelt. Az igazgatóság a követelést elutasította, mire a napszámosokkal szolidaritást vállalt a gyár ötven lakatosa , kovácsa és rézmunkása s valameny­­nyien sztrájkba fogtak. A sztrájkolok tanyája a Jász­­berényi­ út 40. számú vendéglőben van. Az igazgató­ság ma reggel teljesíteni akarta a napszámosok kö­vetelését, azonban most már a kovácsok és rézmun­kások is bérjavítást kívánnak, s a napszámosok mind­addig nem állanak munkába, a­míg az ötven munkás követelését is nem­ teljesíti a gyár. A gyárban az egész üzem szünetelt. — Éjjel azt jelentik, hogy dél­után sikerült a megegyezés. A munkások holnap reg­gel munkába állanak. — (Mulatságok.) Az Előre jótékonysági egye­sület jan. 30-án, szombaton este a margitszigeti alsó­vendéglő összes termeiben hangversenynyel egybekö­tött táncestét rendez. A mulatság kilenc órakor kezdődik. — A magyarországi könyvnyomdászok és betűöntők jótékonysági köre június 24-én a kőbányai régi sorházban János-ünnepet rendeznek. A mulatság, a­melynek jövedelmét a kör jótékony­­sági alapja javára fordítják, délelőtt tíz órakor kez­dődik. — Az első budapesti polgári betegségi tő és temetkezési egyesület huszonnegyedik évi fönnállá­sának emlékére julius elsején a zuglói nagy sörcsar­nokban, (Csömöri-út 140. sz.), árvaalapja javára tánccal egybekötött alapitó ünnepet rendez. Az ün­nep délután négy órakor kezdődik. — (A szatmári általános sztrájk.) Jelen­tettük, hogy tegnap délután általános munkás­sztrájk ütött ki Szatmár városában, mert a rendőr­ség egy Klopstein Ernő nevű szocialista izgatót le­tartóztatott. Mivel a rendőrség szabadon bocsátotta Klopsteint, a sztrájk, mint Szatmárról jelentik, ma reggelre megszűnt. — (Tűz.) Iglóról táviratozza tudósitónk: Sved­­léren ma leégett Smidt József gyújtó- és fadoboz­gyára. A kár nagy, a biztosítás utján csak harminc­négyezer korona térül meg. A tűz okának kideríté­sére megindították a vizsgálatot. — Kassáról jelen­tik nekünk, hogy a Csermely-völgyben levő városi erdőben tűz keletkezett, a mely nagy területen el­hamvasztotta a fákat. A­­­űz oka ismeretlen. — (Villamos elgázolás.) Ma reggel a Nép­­szinház-utca és a Köztemető-ut sarkán a városi villamos társaság egy kocsija elgázolta Földi János ötvenhat éves munkást. A szerencsétlen embert, a­kinek lábát roncsolták össze a kerekek, a mentők bevitték a Rókus-kórházba.­­ Az Első cs. Ji­r. szab. Dunagőzhajós társaság közli, hogy június 24-étől kezdve további intézke­désig minden vasárnapon és ünnepnapon rendkívül olcsó és kényelmes kirándulási hajójáratokat tart fönn kétszer naponként Budapest Vác Nagymaros között. Indulás oda: Budapest—Petőfi-térről délelőtt 8 órakor és délután 2 óra 30 perckor. Indulás oda Budapest—Batthyány-térről délelőtt 8 óra 05 perc­kor és délután 2 óra 35 perckor. Indulás Óbudáról délelőtt 8 óra 20 perckor és délután 2 óra 50 perckor. Érkezés Vácra délelőtt 10 órakor és délután 4 óra 30 perckor. Érkezés Nagymarosra délelőtt 11 órakor és délután 5 óra 30 perckor. Indulás vissza Nagymaros­ról délelőtt 11 óra 30 perckor és este 8 órakor. In­dulás vissza Vácról délután 12 óra 15 perckor és este 8 óra 45 perckor. Érkezés Budapest—Óbudára dél­után 1 óra 10 perckor és este 9 óra 40 perckor. Érke­zés Budapest—Batthyány-térre délután 1 óra 25 perckor és este 9 óra 55 perckor. Érkezés Budapest— Petőfi-térre délután 1 óra 30 perckor és este 10 óra­kor. Ezen járatok rendkívül mérsékelt menetdíjai a következők: Budapestről Vácra, vagy megfordítva, első hely 40 fillér, második hely 30 fillér. Budapestről Nagymarosra, vagy megfordítva, első hely 1 korona, második hely 70 fillér. Vácról Nagymarosra első hely 60 fillér, második hely 40 fillér. Azonkívül az utazó közönség kényelmére való tekintettel menet- és me­nettérti­ jegyek is kiadatnak a következő olcsó árak­ért: Budapestről Vácra és vissza, első hely 90 fillér, második hely 75 fillér. Budapestről Nagymarosra és vissza első hely 1 korona 50 fillér, második hely 1 ko­rona 20 fillér. Ezen kirándulási hajójáratok alkalmá­val egy nagy, villamos világítással és minden kénye­lemmel ellátott termes gőzös közlekedik, melyen az utazó közönség eső elől védve van. A hajón kitűnő vendéglő van, polgári árakkal s jó és pontos kiszol­gálással. Nagymaros és Visegrád között csavargőzös közlekedik, melynek állomása Nagymaroson, közve­­tetten a hajó kikötőhelye fölött van. Azon esetre, ha ezen kirándulási hajójáratokat bármely okból be kel­lene szüntetni, úgy erről a társulat idejekorán hir-­­detést fog közzétenni. — Magyar siffon­ingeket, magyar gallér, kézelőt, ha­risnyát ajánl Sigmund József, Váci-utca 28., Lyka-ház. — Szép csak az lesz, a­ki a Földes-féle jfefargit-érémet, használja. Ára 1 és 2 bor. Kapható a gyógytárakban* — Dr. Kovács kézpaszta 3 nap alatt a kezet sima és fehérré varázsolja, ára 1.20. Gyógytár­gsgár-utca 17. Az Egyesült­ Államok és a betártás. l­enyork., un. 13. (Saját levelezőnktől.) Négy eszte­ndő óta egyre­ nagyobb mértékben foglalkoztatja az amerikai köz­véleményt és a politikai köröket a bev­ándorlás kér­? dése. Most a kérdés törvényjavaslat formájában a­ szenátus elé is került. A szenátus ugyanis elfogadta­ Dillingham szenátor javaslatát, a­mely szerint a­­fejadót két dollárról fölemelik öt dollárra; minden egyes bevándorlótól megkövetelik, hogy a saját anya­nyelvén legalább húsz, apró betűvel itt szót olvasni tudjon; továbbá a hajóstársulatokat szigorúan ■minden egyes esetben száz dollárral büntetik azért,, ha olyan bevándorlót szállítanak Amerikába, kit az ellis-islandi bevándorlási hatóság a nem kívánatos, tehát deportálásra ítélt bevándorlók közé fog so­­rolni. A Dillingham-féle javaslat szerint az Egy­esült­­­Államok az európai kikötőkben bevánd­ortos biztosokat alkalmaznak, s e biztosoknak az lesz, a feladata, hogy a kivándorlókat már a kikötőkben vizsgálatnak vessék alá. A törvényjavaslat szerint az utas nem köteles e biztosok határozatába belenyűgód­ni s a határozat ellen az ellis-islandi bevándorló hatósághoz föllebez­­het. Érdekes a javaslatnak az a veze, mely arra köte­lezi a bevándorló hivatalt, hogy a bevándorlóit er­kölcsi életét figyelemmel kísérve statisztikát vezessen arról, hogy hány bevándorló esik az állam terhére és hogy hány bevándorló vét akár a testi épség, akár a magántulajdon vagy a közb­iztosság és a közerkölcsi­­ség ellen. A Dillingham-féle javaslatot a szenátus elfo­gadta, de még nagy kérd­és, hogy a kongresszus el­fogadja-e. A javaslat szerint ugyanis amerikaszert megindult az agitáció. The New Immigration Protec­tive League (Az új bevándorlási liga) címen szervez­kedve a javaslat ellenzői erős akciót indítottak meg a javaslat megdöntésére. E liga élén Rudeich C. H. biró áll s már eddig is nagy tevékenységet fejtett ki. Legutóbb, június 11-én, a Cooper Institute helyisé-­ gében tartott nagy tiltakozó népgyűlést, a­melyen fölszólaltak: W. S. Beimet és H. M. Goldfogle kon­­gresszusi képviselők, Palmieri biró, Hauser Károly*.

Next