Budapesti Hírlap, 1906. július (26. évfolyam, 178-208. szám)
1906-07-19 / 196. szám
1915-ig, illetve 1917-ig. (Úgy van!) Tudvalevő dolog, hogy ez az állapot Magyarországon az említett törvény által lett megteremtve, Ausztriában pedig az ottan alkalmazni szokott tizennegyedik szakaszszal. De annyi bizonyos, hogy az abiztosítékunk megvan, hogy ez az állapot föntartandó. Én reményem, hogy Ausztria és Magyarország között megegyezés fog létesülni, mert hiszen ez érdekében áll mind a két országnak, hogy állandóság jöjjön létre a kereskedelmi viszonyokban. Hanem annyi bizonyos, hogy Magyarország érdekeit senki a világon, tehát Ausztria sem sértheti meg. (Élénk helyeslés.) Igen természetes, hogy erről még szó sem lehet, mert föl se tételezhetjük azt, hogy a viszonosság tényleg megsértetnék, mint ahogy tényleg mi nem sértettük meg eddig és nem is szándékozunk megsérteni ezentúl sem. És nem tételezhetjük föl, hogy velünk szemben Ausztria ilyen szándékkal lenne. Hatvany-Deutsch Sándor hálás köszönetet mondott a miniszternek a nyilatkozatokért, amelyek a küldöttséget teljes mértékben megnyugtatták. I 14 BUDAPESTI HÍRLAP. (196. sz.) 1906. július 19. A. A vetés. A földmivelésügyi miniszter a gazdasági tudós .ásítóktól érkezett jelentések alapján ma ismerteti a vetés állapotát július 15-éről. A hivatalos kimutatás szerint július 15-én 46,413.700 métermázsa búzát (tavaly 42,867.832 métermázsa, július 1-én pedig 46,148.000 métermázsa volt), 13,160.600 métermázsa rozsot, (tavaly 13,739.126 métermázsa, július 1-én 12,945.700 métermázsa volt), 18,357.700 métermázsa árpát, (tavaly 13,597.440 métermázsa, július 1-én 13,252.400 métermázsa volt) és 11,789.200 métermázsa zabot, (tavaly 11,322.978 métermázsa, július 1-én pedig 11.639.000 métermázsa volt), remélték. Egyúttal azonban kijelenti a miniszter, hogy az elemi csapások okozta károkat még nem vették figyelembe, továbbá, hogy a bevetett terület adatait a legközelebbi jelentésben rektifikálni fogják. A miniszteri jelentés szerint július első napjaiban meleg, sőt forró, ezt követőleg változó, jobbára esős, itt-ott jégesővel és köddel párosul hűvös idő uralkodott. A zivataros időszak csapadék mennyisége helyenként olyan hő volt, hogy az eső a normális átlagot is jóval fölülmúlta. Nagy átlagban körülbelül 60—70 mm. eső volt az országban, helyenként 100— 130, sőt a felvidék némely részében 200 milliméteren felül is, úgy, hogy a patakok ismét számos helyen kiáradtak és kárt is okoztak. A jégeső ezúttal már jóval kevesebb kárt okozott, mert az arató munkálatok folyamatban lévén, sok helyütt a gabona már le volt aratva. A gyakori nagy záporeső a gabonavetések meghűlésével az aratómunkát nagyon megnehezítette. A rozsda elég sok, de a várt károsodásnál talán mégis kevesebb kárt okozott. Az üszög is közvetetlenül a szemfejlődés befejezése előtt igen elterjedten lépett föl, ami miatt néhol szintén sok a panasz, de azért vidékekre és főleg országra szóló nagy kárt egyik élősdi sem okozott. A gazdasági tudósítók becsléseit remélhetőleg a próbacséplések igazolni fogják, amelyek több helyen, úgy látszik, a várakozáson is felül állanak és csakis ott ingadozók még, ahol a rozsda, üszög, vagy pedig valami rovar károsította meg a vetést. Így tehát, bár föntartással, de azért már megnyugtatásképp kinyilatkoztatható, hogy a gabonatermés mennyisége a várakozásnak megfelel. A termés minősége, különösen egyes vidékeken, kevésbbé lesz a kívánalomnak megfelelő, főleg a túl sok csapadék, rozsda és üszög okozta károsítás miatt. Különösen a learatott, csomókba és keresztekbe rakott, gyakran megázott árpa szenvedett néhol igen sokat. A szép, fehér árpa hiányozni fog a piacon. Több lesz a sárga, mint a fehér és talán még több a sötétszínü és már inkább csak takarmánynak való tavaszi árpa. A búza szeme sem lesz mindenütt a sok eső, itt-ott rozsda és üszög, sőt hőütés miatt acélos és szép piros szinű, amire pedig eleinte oly kedvező volt a kilátás.. Bár a búza, valamint az árpa, rozs és zab is nagyobbára súlyos, telt magot ígér, a minőség kedvező súlyegységét a kívánt jó szín hiánya, kétségtelenül ellensúlyozni is fogja. Azok a vidékek, amelyek kevesebb esőt, és így természetesen kevesebb rozsdát és üszögöt is jeleztek, és ahol a vetés is kevésbbé volt dúlt, nemcsak mennyiségileg, hanem és főképp minőség tekintetében arattak jól. Az ittott történt próbacséplések ugyanis, kiváló eredményről tanúskodik. Ezek a reméltnél is jobb termést föltüntető vidékek — számuk úgy látszik örvendetesen túlnyomó — a terméscsökkenést föltüntető vidékek eredményeit oly kedvező mértékben képesek megváltoztatni, hogy ennek kapcsán az idei termés országosan remélt jó középeredménye, körülbelül biztosítottnak tekinthető. Az utóbbi lefolyt időszak tehát, amely a nagyobbára aratás alatt álló kalászoknak kevésbbé volt hasznára, a kapásnövények fejlődését, amelyek jóformán kivétel nélkül gazdagon gyarapodtak, annál inkább előmozdította. Jól fejlődtek az ipari és kereskedelmi növényeken kívül az összes kerti és zöldségfélék, továbbá a közepes termést ígérő szőlők és gyümölcsök, valamint a kaszálók és legelők. Itt-ott ugyan a lekaszált takarmány minősége szenvedett ezúttal is, de az esztendő takarmány termés eredménye az utóbb lefolyt tíz esztendőhöz hasonlítva, különösen mennyiség tekintetében csaknem páratlanul áll. Július 15-ére vonatkozó termésbecslések a folyamatban lévő aratási eredményeket magukban foglaló adatokat tárják ugyan már föl, mindazonáltal a gazdasági tudósítók igen óvatosak voltak a becslések teljesítése körül, de kiváló figyelemre vall az, hogy a szalmatermést, illetve a keresztek és csomók számát, a remélhető átlagos szemtermés mennyiségéhez viszonyítva, már most, a rendesnél is szakszerűbben mérlegelik. Ennek a körülménynek megjegyzésével csak föntartással közölhetők az alábbi adatok, amelyek pro és kontra még több vidékre meglepetéssel is járhatnak. A központi statisztikai hivatal részéről 1903- ban rendelkezésemre bocsátott bevetett területi adatokat már a következő jelentés közzétételénél képes leszek ugyancsak a központi statisztikai hivatal adatai alapján az idei évre vonatkozó területi adatokkal kicserélni. Ez idő szerint tehát még a régi területi adatok alapján, amelyek a következők: búza 6,031.546 kát. hold, rozs 1,979.351 kát. hold, árpa 1,817.128 kát. hold, zab 1,787.809 kát. hold, a valószínű termés a gazdasági tudósítók termésbecslései szerint volna, tekintet nélkül az elemi csapások okozta károkra: búza 46.48 millió mm., rozs 13.16 millió mm., árpa 13.36 millió mm., zab 11.79 millió métermázsa. Az őszi búza és a kismértékben termelt tavaszi búza területek, országos átlagban július 15-én 7.71 mm. termést ígértek, illetve a már learatott keresztben és képében lévő termés után ennyi volna az országos átlageredmény, ha a próbacséplés ezt igazolni képes lesz. Az átlagos terméshozadék és a valószínű bevetett terület alapján a várható összes eredmény 46.48 millió mm.-ra becsülhető, mi a múlt évi összes eredményhez 42,87 millió mhoz viszonyítva, 3,60 millió mm. többletnek felel meg. Amint már a múlt jelentés mondotta, némely, helyen ismét visszaesés mutatkozik, viszont azonban a legtöbb vidéken, illetve megyében javult a kilátás, úgy, hogy a termés valószínű eredménye, a kiváló nagy szalmatermés után, noha a búza minőségileg elég sok helyen károsodott, rozsda, üszög, hőütés és az utóbbi esőzések miatt, a reméltnél is kedvezőbbnek ígérkezik. A féreg és rovar által okozott kár helyenként szintén szembeötlő, bár a folyamatban lévő aratás a várakozásnak nagyobbára megfelel. A sík vidékeken, ahol az aratás a sok meghalt vetés következtében elég nehéz körülmények között folyt le, a csépléshez is hozzákezdtek már. A próbacséplés eredmények az eddigi becsléseket igazolni látszanak. Egyedül a búza minősége ellen panaszkodnak, mégpedig elég sok helyen. Az őszi rozs, kétszeres és tavaszi rozs aratását, a domb- és hegyi vidék kivételével, országszerte kielégítő eredménynyel befejezték. Az aratás, bár az idő nem mindig kedvezett, s a gyakori eső akadályozta a munkát, mégis elég gyorsan folyt le. A szemképződés túlnyomó részben nemcsak kielégítő, hanem, amint ez a már több próbacséplésből is kitűnik, kiváló volt. Az eső aránylag kevés kárt okozott a rozs magjában, amely többnyire szép nagyszemű és súlyos és ezenfelül a rozs színe is normális. Igaz, hogy néhol meglehetősen sok anyarozs is termett. A rozsszalma termés közép és középen felüli eredményt adott. Rozzsal és kétszeressel be volt vetve mintegy 1,979.351 kat. hold, ezen az átlagos terméshozamot a gazdasági tudósítók 6.64 mm.-ra és így a remélhető összes termést 13,16 millió mm-ra becsülik. A múlt évben termett összesen 13.74 millió mm. Amilyen jól sikerült az őszi árpatermés különösen minőség tekintetében, olyannyira különböző a tavaszi árpa. Pedig az utóbbi időben közvetetten el érése előtt az ország minden részében sokat fejlődött és már az volt az általános vélemény, hogy a termés a múlt évi eredményt is felül fogja múlni. Bekövetkezett azonban aratás közben az eső, aminek folytán természetesen a rendkívül kényes, különben is már sok helyen learatott árpa színét csakhamar el is vesztette: többnyire sárgás, néhol barnás lett, sőt itt-ott sötét színűvé is fejlődött. A fehér színű sörárpa leginkább csak hegyi részekben található, ahol azaratás csak most szárazabb időben kezdődött, illetve ott is, ahol az árpát aratása után, csomóba, vagy keresztbe hordása alkalmával előnem érte. A rozsda és üszög, szórványosan rovarok meglehetős kárt okoztak az árpában is, mindazáltal a termés mennyiség tekintetében átlagban kielégítő, sőt nagyobbára jó közepes és a múlt évhez viszonyítva csaknem egyenlő. Az árpával bevetett terület 1,817.123 kát. holdra becsültetvén, országos átlagban és kát. holdankint a remélt terméshozam 7.35 mm., vagyis a remélt összes eredmény lesz mintegy 13.36 millió mm. A múlt évben termett 13.60 millió métermázsa. A zab aratásához a sík földeken már szintén hozzáfogtak és a mennyire az eddigi eredmények után ítélni lehet, a termés a hozzáfűzött reményeknek körülbelül meg fog felelni. A zab szép nagy szemű, súlyos és színe is kielégítő. A dombos és hegyi vidékeken, ahol most érik, az utóbbi eső is még nagyon hasznára vált, bár ez sem volt ment élősdiektől, különösen fa rozsdától. . A bevetett terület valószinü kiterjedése 1,787.809 kát. holdra becsülhető, a melyről, szintén, tekintet nélkül az elemi csapás okozta károkra, cn országos átlagban és kát. holdankint remélhető 6.59 mm., vagyis összesen 11.79 millió mm. Szemben tehát a múlt évvel, amikor 11,32 millió mm. zab termett, az eredmény kielégítőbb, föltéve természetesen, hogy a cséplés majd igazolja az eddigi becsléseket. A repce avatása országszerte már megtörtént, sőt a termést legtöbb helyen elcsépelték. Az eredmény, ritka helyen volt mennyiség és minőség tekintetében] kielégítő, úgy hogy nagy átlagban a terméshozam csak gyenge közepesnek jelezhető. A tengeri az ország túlnyomó részében előford.A dúlt eső következtében igen jól és erőteljesen fejlő-ődik. További kedvező időben általában jó, sőt több helyütt jó termésre nyújt reményt. Címerét általában növeli; a fejlettebb vetések virágozni és szépen csövesedni kezdenek. Panaszra csak azok a vetések adnak okot, melyeket az eső miatt idejében, nem művelhettek, késői vetés miatt elmaradtak, vagy az előző szárazságtól szenvedtek, továbbá, ahol a pajor vagy kukorica moly károkat okoz. A burgonya további fejlődésének az utóbbi eső kedvezett, leginkább azonban ott, ahol az előzői szárazság következtében, a növény levele és szárai már fonnyadni kezdett. A korai fajták elvirágoztak és kielégítők, helyenként igen jó eredménynyel szejdik és árulják. A késői fajták, valamint az északi és hegyi vidékeken lévők részben még virágoznak, részben elvirágoztak. A jó terméskilátást néhol csökkkentette a túl bő nedvesség, minek következtében a mélyebb fekvésű helyen rothad és legutóbb még aj peronoszpóra is többféle fellépett. A kerti vetemények dúsan fejlődnek és jó termést ígérnek. ) A bab és egyéb hüvelyesféle további fejlődése kielégítő, bár helyenkint a hüvelyképződés hiányos és növényi betegség, valamint rovarkár is van. A korai bab érik. A káposzta tovább gyarapodásának az idő kedvezett. A fej szépen borul. Helyenkint azonban még mindig nem kapott elég esőt. Több helyütt a hernyó és földibolha okoznak kárt. A korai káposztát piacra viszik. Köles és tatárka. A korai köles vetés, bár a gaz nagyon ellepte, mert ritka, mégis többnyire elég jól gyarapszik és kielégítő termés lesz. A köles kaszálása helyenkint megkezdődött. Akésői vetéseket az eső szintén megjavította. ] A komló szépen fejlődött, jól virágzik és jó termésű lesz. A Királydrágón túl helyenkint a levele vörösödik. A dohány az esőtől jól gyarapodott és általánban jó középtermést ígér. Helyenkint még esőt kiván. Több helyütt az ültetésekben sok a gyom. Len és kender. A lent a déli vidékeken különböző eredménynyel kinyütték. Északon most nyüvik. A termés jó. A kendervetés többnyire szép és virágzik. Jó termés várható. A cukorrépa és takarmányrépa több helyütt foltos és többnyire egyenlőtlen vetéseit az eső jelen,tékeny mértékben megjavította. Helyenkint ugyan, főleg az Alföld némely részében, de inkább csak kisebb területeken, ahol aránylag véve nem volt sok eső, sőt nem is volt elegendő az egész időszak alatt, a szárazság a vetés fejlődését kissé megakasztotta. Ahol pedig eső járt, a gyom több helyütt nagyon el szaporodott és pótművelést tett szükségessé. Szórványosan a levéltetű és levélfodrosodás okoz kárt, mind] azáltal mind a cukor, mind különösen a takarmány.] répa országos átlagban kielégítő és jó. ] Mesterséges takarmány. A lóhere és lucerna maissodik, helyenkint már harmadik hajtásának kaszálása részint folyik, részint mennyiségre kielégítő] eredménynyel befejezést nyert. A termés minőségét több helyütt az eső megrontotta, de az Alföldön, ahol aránylag kevés eső volt, a minőség is többnyire jó. A zabos bükkönyt mindenütt lekaszálták, betakarítása a gyakori eső miatt sok helyütt késett. E miatt, minőségében részben szenvedett. A csalamádé és a muhar szép. | A rét kielégítő mennyiségű, részben azonban hiányos minőségű anyaszéna termését behordották.] A sarju jó termést ígér. Az Alföld több vidékén még] esőt kíván. | A legelő fanövése az esőtől ismét fölújult és’ elég tápot ad a jószágnak. Helyenkint azonban, mivel elég eső nem volt, már fogyni kezd. A gyümölcstermést a férgesedés, hullás és viharos eső néhol apasztotta. A barack jó termést adott és e cikkből nagy kivitelünk volt. A dió, körte égalma szintén jó termést ígérnek, míg a szilva csak a mi Királyhágón túl igér bő termést. A szőlő fürtjét virágzás közben az eső megritkította, de azért, miután a szem jól fejlődik, nagyobbára kielégítő termés várható. A szőlő erős vesszőket hajltott és a peronoszpora is csak szórványosan támadta meg. — Komlóhirek. Az O. M. O. E. tudósítóinak jelentése szerint a héten azidő a komlóskertek fejlődésére nem volt nagyon kedvező, mert a meleg napokra hűvös éjjelek következtek. Esőről többfelölt