Budapesti Hírlap, 1906. augusztus (26. évfolyam, 209-238. szám)
1906-08-01 / 209. szám
1906. augusztus 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (209. sz.) fd . volna el azt a bejelentést, hogy az október 6-iki gyászünnepen miképpen vegyen részt a képviselőház. A Magyar Tudósító illetékesen föl van hatalmazva annak kijelentésére, hogy a Ház elnöke nem feledékenységből mulasztotta el ezt a bejelentést, hanem egyszerűen azért nem jelenthette be, mert a képviselőház erre a gyászünnepre eddig semmiféle bizottság vagy hatóság részéről meghívást nem kapott; a Ház elnöke, mint minden hazafias ünnepségre hozzá érkezett meghívót, úgy ezt is közölte volna a képviselőházzal, éppen úgy, mint a múltban is, mikor éppen a képviselőház szünetelése idején a budapesti alkotmányvédő polgárok végrehajtó bizottsága az október 6-iki gyászünnepségre hívta meg a képviselőházat, ő azonnal intézkedett, hogy a képviselők e meghívásról értesítést kapjanak, s a képviselőház a gyászünnepen képviseltetve legyen. Ez meg is történt. Ezt azután a Ház elnöke a Háznak legközelebbi ülésén be is jelentette, — és úgy fog eljárni mindig a jövőben is, mint a múltban. Popovics Sándor — pénzügyminiszter. Bécsből jelentik nekünk. A Neues Wiener Tagblatt állítólag feltétlenül megbízható forrásból arról értesül, hogy a magyar pénzügyminisztérium vezetésében legközelebb változás áll be. Wekerle lemond a pénzügyi tárcáról és helyébe a király Popovics Sándor államtitkárt fogja miniszterré kinevezni. Hír szerint ez a változás már Wekerleischli tartózkodása alatt megtörténik. Szerb miniszter a bolgár fejedelemről. Belgrádiél jelentik nekünk. Egy bolgár újságíró beszélgetést folytatott egy szerb miniszterrel. A szerb miniszter a beszélgetés folyamán nyilatkozott Ferdinánd fejedelemről is, akiről azt mondotta, hogy nagyon ügyes, de állhatatlan politikus. Köztünk és Bulgária között, mondotta a miniszter, már sokkal szorosabb barátság fejlődött volna ki, ha Ferdinánd fejedelem nem állaná ennek útját. Panaszolta, hogy a bolgár fejedelem még mindig nem viszonozta Péter király látogatását, pedig már azóta több ízben átutazott Belgrádon. Az új horvát kormány. A hivatalos lap mai száma jelenti, hogy a király Letovanicsi Chavrak Levinnek, a horvát-szlavón-dalmát országos kormány belügyi osztálya főnökének, saját kérelmére történt nyugdíjaztatása alkalmából, sok évi hű és kitűnő szolgálatai elismeréséül, a Ferenc József-rend középkeresztjét a csillaggal, Marjanovics Lukács dr., a horvát-szlavon-dalmát országos kormány igazságmelynek gyönge pázsitjából nagy foltot legelt le. Jól kihasználta a ritka szabadalmat. A Bandi meg merész ugrásokkal kezdte mérni ezt a nagy világot, össze-össze esett, megint csak fölugrott, szopott egy-két kortyot, aztán újra kezdte, minden esés után egy-egy tapasztalattal gazdagabban. Mert látni, lát a csikó, ha a világra jön, csak a távolsággal nincsen még tisztában; az előtte álló anyjának is nekiütődik, azt hiszi, hogy messzebb áll; nem tudja még mérni, megtaksálni a testek távolságát. Hány csikó pusztul el, hogy sebes iramodással nekimegy szekérnek vagy egyéb éles tárgynak, pár hetes korában, mert az előtte lévő tárgyat is messze látja! De kevés idő múlva, a sok póruljárás után elkezd mérlegelni s megáll a legsebesebb iramodásnál is a veszedelmes hely közvetetlen közelében, akár csak a Buffalo Bill erre betanított lovas. Mire hazaért Bandi, az anyjához simulva, de mégis a saját lábán, már várt rá az egész udvar. A hány béresgyerek, a hány kocsisasszony, mind látni akarta, mind a nevén szólította, senki sem nyugodott, míg meg nem cirógatta. Ettől az első naptól az egész gazdaság kényeztetett kedveltje lett Bandi. De ő sem volt hálátlan ezzel a nagy szeretettel szemben: aki csak szóba állt vele, akármilyen kis fiú volt is, annak szépen megállt, lehajolt hozzá, hagyta magát simogatni és goromba nem volt soha. Apja, anyja a hidegvérű Nónius-család származása. Gazdaságban gyorsan múlik az idő, egyforma az élet egy nap úgy, mint másnap; egyazon teendő, egy és ugyanaz a terhes, in rongáló munka: nyáron kettőkor, télen négykor virrad, akár kel a nap, akár nem még ekkor. Mire megvakarva, megkefélve van a ló, tiszta az istálló, abrakolva, megitatva minden állat: régen oda mosolyog a nap a Tátra hócsúcsára, így múlt egy év, így múlt el a másik, Belgrád, juh 31. A szkupstina mai ülésén Pasics miniszterelnök a nemzeti párt interpellációja kapcsán részletesen nyilatkozott a vámháborúról. Elsősorban ki kell emelnem, úgymond Basics, hogy a Magyarország-Ausztriával a kereskedelmi szerződés tárgyában megindult tárgyalás nem szakadt meg, hanem csak őszig elhalasztatott. A modus-vivendit a magyar-osztrák monarkia kívánságára föl-Bandi nyakán soha kötőfék nem volt; vele járt az anyjával szántásnál, vetésnél, behordásnál. Kedveltje maradt az egész cselédségnek s mire kétéves lett, tizenhat markos volt, de szelid, mint a bárány s nem volt béresgyerek, aki sós kenyeret ne hordott volna neki, ha apja, anyja nem látta. Nagy bajom volt a kocsisokkal is, nehogy zabbal dugják, ott kellett maradnom minden etetésnél, mert csak árpadara volt a kosztja, csikónak nem jó zabot adni, nehezen hagyja el ettől a kéket. Nincs az a hűséges kutya, amely úgy jár az ember után, mint ahogy járt Bandi én utánam , a szobámba is bejött, pedig hat lépcsőn kellett fölmenni a folyosón. Soha kárt nem csinált, a szőnyeget nem rongálta, olyan volt, mint egy okos nagy fiú, aki büszke arra, hogy jól viseli magát. Pedig nem tanította soha senki erre, az emberekkel való gyakori érintkezés magától fejlesztette ki benne a lónál nagymértékben lévő állati intelligenciát. Csak egy pajkossága, egy szenvedélye volt, amiért lassan kint elveszítette az összes cselédasszonyok szimpátiáját: addig hízelkedett embernek, asszonynak egyaránt, míg a kabátgombját egy észrevétlen pillanatban leharaphatta éles, hófehér, nagy, metszőfogaival. Minél tovább hízelgett valakinek, hozzádörzsölve okos buksi fejét: annál több gombja hiányzott a kabátjáról, ha elsompolygott tőle. Sok időbe került, míg rájöttünk, a kocsisok, meg én is, hogy hová lesz a gombunk? De azután is hiába vigyáztunk, addigaddig ügyeskedett, míg a gombhoz jutott. Aki nagyon kereste, megtalálta reggel a gombját az istálló tisztításakor. Ezért haragudtak rá a kocsisnők, mert sok gombot kellett varrniok miatta, az pedig tudvalevő, hogy egy aszszony sem szeret gombot fölvarrni az esküdött urának. Ha néha, rekkellő melegben a puha szántáson vagy a lekaszált réten, elnyomott az álom. —---------! " míg az igák és emberek pihentek vagy reggeliz- tek — mert ha évről-évre csak négy-öt órát alszi le az ember egy nap, mint a gazdaságban, szívesen meglopja a nappalt egy-egy félórával — hányszor megtörtént, hogy mire fölébredtem, ott feküdt mellettem Bandi; föl nem ébresztett volna egy világért, úgy lopta oda magát mellém, mint egy nehéz felhő hangtalan árnyéka. Megható, baráti viszony volt közöttünk, es volt az oka annak, hogy már három éves is rég elmúlt s még mindig nem volt fogva. Sajnáltam megszüntetni azt a bájos szabadságát. Aztán jöttek rossz idők a gazdaságra. Nedves év, hogy elrothadt minden, majd több évest aszály, jég- és fagykár; egyszer a tűz is elpusztított. Egyik rossz termés a másik után, úgy, hogy nem volt más választás, el kellett adni a gazdaságot. Külön kelt el az instrukció. Saját nevelésű drága fajtehenek, óriás yorkshiri disznók, mind saját nevelés, mind szeemélyes ismerősök, névre hallgatók, lovak és növendékállatok, sorra hagyták el az udvart. Mintha egy-egy idegszál szakadt volna el bennem, valahányszor elbúcsúztam egytől. Aztán rákerült a sor Bandira is. Mielőtt elvitték, lementem az istállóba hozzá. Átöleltem a karcsú hattyúnyakát s ő, mintha megérezte volna, hogy ez az utolsó búcsú: széles, cseresznyepiros orrlyukával végigszimatolta arcomat, mellemre hajtotta okos fejét s egészséges meleg páráját egész a szivemig éreztem. Azután elvitték. „ Mikor fölmentem szobámba, úgy éreztem magam, mintha temetésről jönnék; a kabátom- ról hiányzott ugyan a felső gomb, de oda volt tapadva helyére egy hosszú, aranysárga sörény; két vissza nem fojthatott könycsepp hullott rája, ez az aranysárga sörény az egyetlen emlék egész gazdaságbelügyi osztálya főnökének, saját kérelmére történt nyugdíjaztatása alkalmából, sok évi hit és buzgó szolgálata elismeréséül a másodosztályú vaskoronarendet adományozta. Kinevezte a király Nikolics Vladimir dr., volt főispánt és országgyűlési képviselőt a horvát-szlavon-dalmát királyi országos kormány belügyi osztályfőnökévé, Rojes Milán dr. ügyvédet pedig ugyan a kormány vallás- és oktatásügyi osztályfőnökévé, Badaj Sándor dr. ügyvédet pedig a horvát-szlavon-dalmát királyi országos kormány igazságügyi osztályfőnökévé. A kormány üdvözlése. Máramarosszigetről táviratoztak a Magyar Tudósítónak. Máramaros vármegye törvényhatósága Perényi Zsigmond báró elnöklésével tartott mai közgyűlésén azt az egyhangú határozatot hozta, hogy Wekerle Sándor dr. miniszterelnököt és az elnöklete alatt álló kormányt üdvözli és iránta teljes bizalmát nyilvánítja. A svájci kereskedelmi szerződés. Az osztrák Reichsgesetzblatt ma közli a Magyarország- Ausztria és Svájc között 1906 március kilencedikén létrejött kereskedelmi szerződést, az állategészségügyi konvenciót és a ratifikációk terminusára vonatkozó kijelentést. Állami elmerek és pecsétek Horvátországban. A kormányhoz érkezett jelentések szerint több horvátországi magyar királyi postahivatal közjogellenes címert használ pecsétnyomóján. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter ennélfogva rendeletileg utasította a zágrábi magyar királyi postaigazgatóságot, hogy a hatásköre alá tartozó posta- és táviróhivatalokat azonnal utasítsa a szabályszerű postabélyegző használatára. A kereskedelmi miniszter ezzel kapcsolatban legközelebb intézkedni fog arról, hogy a zágrábi új postaépületen a magyar királyi posta- és távíróigazgatóság feliratot alkalmazzák. Kossuth Ferenc ezzel egyidejűleg utasította az öszszes tengerészeti hatóságokat a révhivatalok tábláin a magyar királyi jelző használatára, mivel a fiumei kormányzó arról értesítette a magyar kormányt, hogy a révhivatalok tábláin az egész tengerparton csak a királyi jelző olvasható. Pasics a vámháborúról — A szerb szkupstina ülése. — függesztettük, miután az a monarkiának nem tett szert kedvezőnek. Az új provizórium megkötéséra vonatkozó feltételek között volt hetven, a magyar-* osztrák kivitel szempontjából fontos árucikk díjtételének leszállítása, valamint az a követelés, hogy kötelezze magát a szerb kormány írásban arra, hogy a provizórium alatt a szerb állami rendelések, így az többek között az ágyúrendelések kérdésében nem koz döntő határozatot. A provizórium három hónapig lett volna érvényben s azonnal érvénybe lépett volna. A szerb kormány a tarifaengedményre vonatkozó kívánságnak, amennyiben nem érinti a német-szerb kereskedelmi szerződésben foglalt pontozatokat, eleget tett. A második feltételre vonatkozólag a szerb kormány utalt arra, hogy erről csak a kereskedelmi szerződések tárgyalása folyamán lehet szó. "Az ágyarendelésre vonatkozó követelést elutasítottuk, a kormány a provizóriumnak azonnal való érvényre lépésébe, az alkotmányra való szempontból sem egyezhetett bele. A szerb kormány ezekkel szemben azt a követelést állította föl, hogy a provizórium három hónap helyett a kereskedelmi szerződés megkötéséig maradjon érvényben. Az a szerb kormány ellen emelt vád, hogy a tárgyalásokat hozza-halasztja, minden alapot nélkülöz. Januárban Magyarország-Ausztria szakította meg a tárgyalásokkár a végből, hogy a szerb-bolgár vámunió kérdésében egyet-mást megtudjon. A tárgyalások újból való megindulásakor a tárgyalások normális menete elé olyképpen gördítettek akadályokat, hogy az állami rendelések kérdését is belevonták a tárgyalás alatt álló kérdések komplexumába, bár e kérdés a kereskedelmi szerződéssel semminő összeköttetésben nem áll. A kormány itt is a legmesszebbmenő enge*, dékenységet tanúsította, amenyiben arra köte* lezte magát, hogy 26 millió frank értékű rende-* lést Magyarország Ausztriában fog tenni, természetesen ugyanama minőség és ár föltétele mellett. Sajnos, a szerb kormány válaszát ki nem elégítőnek találták. A magyar-osztrák minimális vámtételek alapján Szerbia élelmiszert a monarkia területére nem vihet be. Az állatbevitelnek is csökkennie kell, vagyis más szóval a szerb export Magyarország- Ausztriába önmagától csökkenne. Ami a tárgyalások újra való megkezdését illeti, erre lehet majd alapot találni, föltéve, hogy Magyarország-Ausz- tria visszavonja az ágyurendelés tárgyában támasz- tott követeléseit. Tegnap felsoroltam azokat az okokat, miért nem engedhet a szerb kormány az ágyu- rendelés kérdésében. Ma nyíltan megmondom, azért, mert az ágyu-vizsgálóbizottság a magyar-oszrák ágyugyártásról nem nyilatkozott kedvezően. Az osz-trák és magyar delegációk ülésein, valamint a magyarországi országgyűlésen azt mondották, hogy t a szerb kivitel 90 százaléka Magyarország-Ausztriára esik. Miután pedig ez nem áll arányban a magyar- osztrák szerbiai tétellel, szállítási követeléseket dikoitottak föl. Szerbia és Magyarország-Ausztria statisztikája azonban azt bizonyítja, hogy a dolog nem így áll, így 1899-ben a 67 millió értékű szerb kivitelből 54 3