Budapesti Hírlap, 1907. március (27. évfolyam, 52-78. szám)

1907-03-20 / 68. szám

16 BUDAPESTI HÍRLAP. (68. sz.) 1907. március 20. KÖZGAZDASÁG. — A Magyar Általános Hitelbank ma tar­totta Kornfeld Zsigmond főrendiházi tag, igazgató­sági elnök elnöklésével 39-ik közgyűlését. A forma­litások elintézése után megállapította az elnök, hogy 87 részvényes részéről 33.949 részvényt helyez­tek letétbe. A közgyűlésen megjelent 34 részvényes 31.790 részvény képviseletében, a­melyek 1518 sza­vazatra jogosítottak, minek következtében az alap­szabályok értelmében a közgyűlés határozatképes. A napirend előtt Kornfeld Zsigmond elnök meleg szavakban emlékezik meg Bibáry Sándor és Márffy Ágost igazgatósági tagok elhunytéról, a­kik az intézetet anyagilag és erkölcsileg tőlük telhető módon támogatták. Indítványozza, hogy mondja ki a közgyűlés nevezettek elhunytén érzett részvétét és emléküket jegyzőkönyvileg örökítsék meg. A köz­gyűlés egyhangúlag hozzájárult az elnök indítvá­nyához. Azután az elnök fölkérte Sebessa Károly titkárt a jegyzőkönyv vezetésére és Zichy Aladár gróf és Weisz Károly részvényeseket annak hitelesítésére. Az igazgatósági jelentés han­goztatja a tavalyi kitűnő termés következté­ben beállott üzleti lendületet, minek követ­keztében a bank valamennyi ágazatában jobb ered­ményt lehetett elérni. Eltekintve a nemzetközi pénzvisz­onyokkal összefüggő kedvező kamatlábala­kulástól, a vállalkozó kedv erőteljesebben nyilvánult meg. A bank alaptőkéjének 44-ről 60 millió koronára való fölemelésének ötletéből 39.714 darab új rész­vényt vettek át, idtig a visszamaradt 286 darab rész­vény tekintetében az alakult szindikátus vállal kö­telezettséget. Azután fölsorolja a jelentés az egyes részesedési üzleteket, a­melyeknek nyereségei a mér­legben , részben elszámolva vannak, mások ellen­ben, tekintettel arra, hogy azokat teljesen még nem fejezték be, az igazgatóság ezek fölszámolását későbbre tartotta fönn. Fölemlíti azután a jelen­tés, hogy az ország gazdasági föllendülése és ezzel közvetetlenü­l összefüggésben levő vállalatok fejlő­dése a legközelebbi jövőre elég reményteljes volna, ha azt különösen két komoly veszedelem nem fe­nyegetné. Ezek: az Ausztriához való viszonyunk szabályozásának kérdése, s a­mi még ennél is fonto­­­sabb, a folyton nagyobb mértéket öltő kivándorlás. Ez utóbbi jelenség fölötte bénító hatással van a gaz­dasági életre és a bizonytalanság érzete mindinkább tért foglal abban az irányban, váljon a mezőgazda­ság és ipar rendelkezésére fog-e állani egyáltalán és minő föltételek alatt a föntartásukhoz, illetőleg fejlesztésükhöz szükséges munkaerő. A másik kérdés­ben annak a reményének ad a jelentés kifejezést, hogy Ausztriához­ való viszonyunk végleges megálla­pításának kérdése remélhetőleg megoldást fog nyerni. A közgyűlés azután elfogadta a nyereség fölosztására vonatkozó igazgatósági javaslatot, mely szerint a tavalyi tiszta, nyereség 6.178.690 korona 96 fillért tesz, a­melyből osztalékképpen részvényenként 40 korona fizettetik ki, 409.892 korona 66 fillér pedig az 1907. év üzleti számlájára vezettetik elő. A tar­talékalap javadalmazására egy millió koronát for­dítanak. A felmentés egyhangú megadása után az igazgatóságba új tagképpen megválasztották Haupt- Stummer Lipót Jenő bárót, míg a felügyelő-bizott­ság tagjait, névszerinti Asbalis­ Leó lovag, Havassy Ignác, Huszár Adolf és Kerntler Ferenc részvénye­seket egyhangúlag újra megválasztották. Ezzel a közgyűlés véget ért. A közgyűlés­­után tartott igazgatósági ülésen az igazgatóság elnökévé Kornfeld Z­sigmondot, alel­­nökeivé Herz Gyulát és Zichy Nándor grófot újból megválasztották. — A cukorrépa-termelők és a kormány. A cukorrépa-termelők nemrégiben országos értekezletet tartottak, a­melyen emlékiratba foglalták azokat a kívánságokat, a­melyeket a termelők az értékesítés javítására, a termelés föllendítésére óhajtanak. Da­rányi fö­lmivelésügyi miniszter a hozzá fölterjesz­­tett emlékiratra most válaszolt.­­— Az emlékiratból, mondja a miniszter, elis­meréssel értesült a cukorrépa-termelők szándékáról, mely a mezőgazdasági cukoripar fejlesztésére irá­nyul. A mezőgazdasági termelés fejlesztésére irány­zott eme törekvésben a gazdák támogatását felada­tának tekinti. Nem fog elzárkózni a szövetkezeti ala­pon létesítendő cukorgyáraknak támogatása elől, ha egyébként az új gyár létesítése és fönnállása előfel­tételeit az érdekelteknek minden kétséget kizáró módon biztosítani­ sikerül. A cukorrépa-termelés ra­­jonozó karteljének törvényhozási úton való megtiltá­sára, valamint­ a cukorrépa kedvezményes vasúti szállítása feltételeinek módosítására irányuló kíván­ságokat a miniszter saját hatáskörében nem teljesít­hetvén, annyiban igyekezett a termelők érdekeit szolgálni, hogy az emlékiratot a pénzügyi és a keres­kedelemügyi miniszterekhez pártolólag áttette. — Vagyonhiány. Legnagyobb vidéki­ mal­maink egyikében alighanem beszüntetik az üzemet. A debreceni Istvánmalom vagyonhiány miatt 300 kocsi lisztet és korpát nem szállíthat. A malom igazgatósága távirati uton ismételten fölkérte az államvasút igazgatóságát, hogy naponként legalább 40 vagyont bocsásson rendelkezésére. Végre sikerült egészben öt vagyont kapnia. A malom igazgatósága attól tart, hogy anyagi veszteségén fölül még abba a kényszerhelyzetbe is jut, hogy munkásait el kell bocsátani és a malom üzemét beszüntetni. — Hazai ipari beszerzési források. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter utasította a ma­gyar királyi Kereskedelmi Múzeumot, hogy a hazai ipari beszerzési forrásokról címtárt állítson össze és bocsássa közre. Ez a címtár föl fogja ölelni az ösz­­szes hazai gyártelepek, továbbá a nem kizárólag helyi szükségletre dolgozó, illetve a különlegességeket ké­szítő kézmű- és műipari telepek, a házi ipari vállala­tok, végül az ipari termelő szövetkezetek pontos névjegyzékét, összes készítményeik teljes fölsorolá­sával és a szállító képességükre vonatkozó adatokkal. A tárgymutató közölni fogja a lehető aprólékosabb részletezéssel az országban készülő összes iparcikkek betűsoros jegyzékét, utalással a könyvben fölsorolt mind­azokra a telepekre, a­melyekben az illető árut nagyban állítják elő. A Címtár 10.000 példányban fog megjelenni és díjtalanul küldik meg az állami hatóságoknak és közintézeteknek.­­ A Tulipán­ Szövetség Magyar Védő­egyesület háziipari és iparművészeti szakosztálya tegnap este Benczúr Gyuláné elnöklésével tartotta saját helyiségében második ülését. Elnök az ülést megnyitván, a szakosztály sajnálatát fejezte ki a fölött, hogy Batthyány Lajosné grófné, a szakosz­tály elnöke gyöngélkedése miatt nem elnökölhetett. Azután azt a reményét fejezte ki, hogy a két egyesü­let egyesített erői nagy mértékben lesznek képesek a magyar háziipart fejleszteni és művésziessé tenni. Ezután Dobreczki József igazgató, a szakosz­tály előadója ismertetvén a háziipar jelenlegi hely­zetét, vázolta a szakosztály munkakörének sokoldalú­ságát. Hogy ez a nagyarányú munka gyakorlatiasan megoldható legyen, javaslatára a szakosztály elha­tározza, hogy tagjait hajlamuk szerint két fő­csoportba: a háziipari és az iparművészeti csoportba oszsza be. Az egyik csoport a háziipar, a másik pedig a sajátos magyar nemzeti ízlés és a forma­érzék fejlesztésével foglalkozik behatóbban. Az egyes főcsoportok tagjait a szakosztály elnöksége egyes részletfeladatok előkészítésére szűkebb bizottságokba osztja be. Az előadó ismertette a komáromi, soproni, szigetvári, zsolnai, marosújvári, segesvári, és szarvasi testvéregyesületeknek a háziipar fejleszté­sére irányuló munkásságát; a komáromi, segesvári, szarvasi egyesületek háziipari tanfolyamait, az Orosdy Fülöpné báróné áldozatkészségével Pilis- Szántón a múlt évi november hónapban fölállított csipketanfolyamot. Javaslatára a szakosztály elha­tározta, hogy átiratban kéri meg az összes fiókegye­sületeket, hogy úgy, a­mint azt a zsolnai testvér­egyesület már megkezdette, helyükön és környékükön bizottságilag írassák össze a meglevő háziipari cikkek nemeit, a nép napi és évi keresetét, az ottani keres­kedők bevonásával állapítsák meg, mely háziipari cikkek válhatnak tökéletesbítes és tömeges termelés által keresett piaci árukká; puhatolják ki továbbá, sikerrel biztat-e a háziipari tanfolyam fölállítása, áll-e rendelkezésükre megfelelő oktató erő, hogy a mezei munkák befejeztével szervezendő tanfolyamok megnyithatók legyenek. Művész és iparművész tag­társaikat kérjék föl a termelendő háziipar-cikkek mintáinak tökéletesítésére, a­mennyiben ily tag­­társaik nem volnának, forduljanak az egyesület kö­zépponti vezetőségéhez. Az átirat arra is kiterjesz­kedik, hogy a fiókok az értékesítést a helyi, esetleg a szomszédos testvéregyesületek területén lakó ke­reskedőkre bízzák, ha pedig erre vállalkozó keres­kedőt nem találnának, az egyesület középpontja fog az áruk értékesítéséről gondoskodni.­ A vidéki egye­sületek feladata lesz az is, hogy a háziipar űzőket áruik értékéről tájékoztassák és így esetleges kizsák­mányolástól megvédjék, ezúttal oktassák ki mun­káiknak helyes értékelésére, nehogy a túlcsigázott követelések meghiúsítsák azok értékesítését. A szak­osztály elhatározta, hogy a beérkező jelentésekből a statisztikai adatokat összeállítja és ezen az alapon akként fogja a vidéki egyesületek működését irányí­tani, nehogy egy-egy cikkből túltermelés, a másik­ból pedig hiány mutatkozzék. A szakosztály ki­mondta, hogy első­sorban azokon a vidékeken szor­galmazza a háziipar fejlesztését, illetőleg meghono­sítását, a­melyeken a kivándorlás a legerősebb.­­ Az auversi gabonapiacról. (Saját tudó­sítónktól.) Múlt heti jelentésem óta az itteni búza­piacon teljes csönd uralkodik. A kenyérmag árát szilárdan tartják és főleg a közeli szállítási időre nagyobb árakat fizetnek, mert az abnormális hideg időjárás a balkáni és oroszországi búza elszállítá­­sát késlelteti. Európa felé ez idő szerint útban van 5,875.000 kvarter búza, a tavalyi 6,010.000 és a két év előtti 5,660.000 kvarterrel szemben. A látható európai készleteket 9,625.000 kvarterre becsülik a tavalyi 9,650.000 és a két év előtti 10,390.000 kvar­terrel szemben. Tengeri az erősebb aldunai kínálat miatt valamivel lanyhább, az ára azonban nem ki­sebbedett. Árpa és rozs kereslet hiányában árválto­zás nélkül szintén csöndesebb. Zab változatlan árak mellett szilárd. Lenmag szintén szilárd. Az indiai áruajánlat teljesen hiányzik, Argentínából pedig feltűnően megcsappant az elhajózás. — A Kereskedelmi Múzeum új levelezői. A Magyar Tengerentúli Forgalmi Rt. hiogokobei, buenosz-ásreszi, konstantinápolyi és hamburgi tele­peinek vezetői a magyar királyi Kereskedelmi Mú­zeum levelezői gyanánt fognak működni. Az új leve­lezők címe: Schranzhofer Ede, c­o. Hungarian Transatlantic Commercial Co. Ltd., Hiogo-Kobe, 29B. Nanjura Machi, Schwarz Károly, Buenosz-Áj­­resz Bolsa de Comereio Casilla 17. Abeles Ödön, Kon­stantinápoly, Sétian-Han 29—30. Pintér Lajos, Ham­burg, Jungferstieg 40. Nevezett levelezők kötelessége hazai képviseletek elvállalása, fölvilágosítások adása ipari és kereskedelmi kérdésekben és általában a ma­gyar kivitel és külső kereskedelem érdekeinek előmoz­dítása.­­ A berliniek Magyarországon, Győrből jelentik ma. A berlini főiskolai hallgatók tegnap reggel Bábolnáról Győrbe érkeztek, a­hol délelőtt megnézték a ló- és marhavásárt, délután a sertés­szállásokat tekintették meg. Ma délben Magyar­óvárra uta­ztak, hol délután a gazdasági akadémiát és az azzal kapcsolatos intézményeket tekintet­ték meg. — A tőzsdetanács-választás. A tőzsdetanács­választást előkészítő kétszázas bizottság ma este Gál Károly fővárosi bizottsági tag és Bihari Lajos közös elnöklésével jelölő ülést tartott, a­melyen a bizottság tagjai nagy számban voltak jelen. A gyűlést Gál Károly nyitotta meg s bejelentette, hogy a szűkebb végrehajtó bizottság által jelölt hét tőzsdetag közül Kubics Gusztáv az elnökséghez intézett levélben a jelöléstől visszalépett, az őt ért gyászesete miatt. Az értekezlet sajnálattal vette tudomásul a bejelentést. Azután a gyűlés az elnök indítványára szavazatszedő küldöttséget küldött ki Bihari Lajos elnöklésével, a­melynél az üresedésben levő öt tőzsdetanácsosra meg­tartották a szavazást. A szavazás eredményeként az elnök kihirdette, hogy a következőket kandidálták: Bechnitz Ödönt, Deutsch Vilmost, Freudenberg Ra­faelt, Schwartz Rudolfot és Vajda Imrét. Végül Gál Károly elnök arra kérte a bizottság tagjait, hogy a jelöltek megválasztása érdekében szolidári­san járjanak el s a március 23-diki közgyűlésen ezekre adják szavazatukat. Ezzel a gyűlés véget ért. — Magyar sütök Berlinben. A Magyar Sü­tők Országos Szövetségének vezetősége vasárnap Ber­linbe utazott, hogy a Germania német sütőszövetsé­get, melynek körülbelül 60.000 tagja van, a május­­júniusban rendezendő nemzetközi sü­töki­állításra és a nemzetközi sütökongresszusra meghívja. A Sütő­­szövetség képviseletében Glasner Ede, Steiner Gyula elnökök, továbbá Löwenstein Antal, Kank­a Antal, Hirschhorn Jakab és Guthardt Rudolf utaztak Ber­linbe, a­hová tegnap reggel érkeztek. A küldötteket az ottani Magyar Fey­esület másodelnöke, Molnár Géza és a Germánia sütőszövetség vezetősége ü­nne­­piesen fogadták. A kiküldött sütőmesterek szerdán térnek vissza. A nemzetközi sütőkiállítás előkészü­letei különben rohamosan haladnak. A kiállítás meg­nyitása május hónap 11-én lesz. A Szövetség közben­járt a kereskedelmi minisztériumban, hogy a vidék­ről a kiállításra érkező látogatók kedvezményes je­gyeket kapjanak a magyar államvasutak összes vonalain.­­ A német birodalmi bank állása márc. 15-én, mint Berlinből jelentik, a következő volt: Aktívák: írókészlet árfolyamképes német pénzben, aranyrudakban, vagy külföldi érmékben, fontját 1392 márkával számítva 905.420.000 ( -(-18,782.000), birodalmi pénztárjegyek 74,532.000 (-1­ 1,860.000), más bankjegyek 24,455.000 (+ 9,074.000), váltó­tárca 948,921.000 (+ 34,050.000), lombardkövete­­lések 83,865.000 (+ 13,237.000), értékpapírok 55,191.000 (+ 19,510.000), egyéb aktív­ 105,174.000 (+ 844.000). Passzívák: alaptőke 180.000.000 (vál­tozatlan), tartalékalapok 64,814.000 (változatlan), bankjegy forgalom 1,310.439.000 (7.329.000), nap­­ról-napra esedékes kötelezettségek 615.587.000 (-1­66.131.000) , egyéb passzívák 26,718.000 (4­, 1.535.000) . — Munkások kizárása. Berlinből jelentik: A német faipar munkaadó védőegyesületének elül­­járóságának határozata értelmében április 1-én Ber­linben és több más városban az összes német szerve­zett munkásokat ki fogják zárni. — Mezőgazdasági cselédek kitüntetése. Darányi földmivelésügyi miniszter Izer Ferenc, Mol­nár Vendel, Takács István, Kovács János, Gelencsér István, Gondos Márton, Németh József, Lóky István, Nagy Ferenc, Takács Ferenc, Molnárovics János, Halász György, Nagy György és Paulin Péter keszt­helyi uradalmi cselédeknek, a­kik hűségesen, becsü­letesen négy évtizedet egy helyben szolgáltak, meg-

Next