Budapesti Hírlap, 1907. április (27. évfolyam, 79-103. szám)
1907-04-16 / 91. szám
1907. április 16. BUDAPESTI HIKX.RF. (92. sz.) volt, úgyszintén e község lakosságának földjeit nagyobbrészt elöntötte a Duna, mely itt medréből kilépett s igy a balpart valóságos tengerhez hasonlít. Borcsa község lakói közül sokan Zimonyba menekültek. Ha a Duna még tovább árad, e községek lakosságának nagy része hajléktalanná válik. — ’Nyíregyházáról jelentik: A Tisza folyton árad és a közeli falvak viz alatt vannak. Veszedelemben van Tisza- Dada, Tisza-Lök és Tokaj. Rakamaz teljesen víz alatt áll és a lakosok kiköltözködnek. — Tokajról jelentik: A Tisza áradása nagyobbodik, úgy, hogy már a vasúti hid pillérjeit mossa. Tokaj főutcája, hol temérdek üzlet van, veszedelemben forog. Az óvóintézkedések nem használnak, csak apadás segíthet. Tokaj és Rakamaz között viz van s csak csónakon lehet közlekedni. Vencellő egy része viz alatt van. A lakosok költözködnek. Rakamaz alsó részét a folyton áradó viz már érinti. A lakosság nem mer az éjjel aludni. A főszolgabíró az ép embereket közmunkára rendelte ki. — Magyarkanizsáról jelentik, hogy a Tisza folyton árad, és a város közelében levő földeket nagy veszedelem fenyegeti. A magyarkanizsai sziget gátjai a múlt éjjel átszakadtak s egy óra alatt a szigetet elborította az árvíz. Azok a lakosok, akik a hatszáz holdnyi szigeten a kertészkedést űzik, jelentékeny kárt szenvednek. Belgrádból jelentik, hogy Szerbiában is nagy kárt okozott az árvíz. Az eddig okozott kárt két millióra becsülik s a veszedelem annál nagyobb, mert a hegyek között még sok a hó. Hire jár, hogy a király meg fogja látogatni azokat a vidékeket, a melyeket az árvíz elpusztított. (A vajdahunyadi oláh zavargás.) Félhivatalosan a következőket jelentik: A mai esti lapok arról adnak hírt, hogy Vajda-Hunyadon a múlt szombaton „forradalmi“ jellegű és mértékű zavargás volt. A lapok hírével szemben az illetékes hatóságtól beérkezett jelentések alapján megállapított tényállás a következő: Igaz a tudósításoknak az a részlete, hogy Vajda-Hunyadon a legutóbbi szombaton tartott vásár alkalmával egy olasz munkást leszúrtak. Egy korcsma előtt történt ez, ahol alpestesi román legények és olasz munkások összetűztek és egy legény egy olasz munkást szivén szúrt. A gyilkost elfogták s a vizsgálat folyamatban van. A másik eset, amelyről a tudósítások megemlékeznek, az előbbivel semmiféle összefüggésben nem áll. Két román legény ugyanis a sorozás befejezése után román nemzeti színű kokárdát tűzött föl s igy sétált a vajdahunyadi városháza előtt. Két csendőr fölszólította a legényeket, hogy vegyék le a kokárdát s ők eleget tettek a fölszólitásnak, de pár lépéssel tovább menve, újra föltűzték a kokárdát. A csendőrök ekkor a legényeket bekísérték a városházára, ahol őket kihallgatták és elbocsátották; a kihágási eljárás ellenük folyamatban van. Eközben a városháza előtt — vásár lévén — nagyobb tömeg verődött össze. Mivel pedig a tömeg a rendőrkapitány fölhívására nem oszlott szét, a rendőrkapitány a csendőröknek adott utasítást a föloszlatásra. A tömeg a csendőrség közbelépésére szétoszlott. Sérülés nem történt, mert fegyverhasználat egyáltalán nem volt, sőt letartóztatás sem vált szükségessé. Hunyad vármegye alispánjának jelentése szerint a fölmerült eseteknekpolitikai jelentőségük nincs. A K. É. jelenti, hogy a nemzetiségi képviselők klubjába érkezett hír szerint a Vajda- Hunyadon tegnap történt gyilkosságnak semmi politikai jellege nincs. A való tény az, hogy Benyásza Ádám oláh suhanc Tullio olasz vállalkozót azért ölte meg, mert kedvese után járt és miután előzőleg már e miatt háromszor is verekedtek, tegnap a korcsmában találkozván, újból összetűztek, mely alkalommal Benyásza vetélytársát egy késsel mellbeszúrta. Az egész jelenet a korcsmában játszódott le. Az olaszok körében emiatt nagy volt az izgalom, a lelkek azonban csakhamar lecsöndesedtek. A klubba érkezett hír szerint a bujtogatók letartóztatásáról és a városháza megostromlásáról szóló hírek semvalók. (Egy szocialista képviselő temetése.) Berlinben, mint onnan jelentik, ma temették el a minap elhunyt Auer Ignác szocialista képviselőt. A temetésen óriás népsokaság volt jelen, a menetben ötvenezernél többen vettek részt s a gyalogjárón, a merre a menet elvonult, több százezer főnyi közönség állott Két óránál több időbe telt, amig a menet elhaladt. A külföldi deputációk élén Adler Viktor bécsi szocialista vezér haladt. A rendet sehol sem zavarták meg s a rendőrség mindvégig nagyon tapintatos volt. A sirnál Bebel és Adler mondtak rövid beszédeket. Utánuk egy orosz küldöttség nevében Luxenburg Róza búcsúzott el a halottól. (Kávésok gyűlése.) A budapesti kávésipartestület ma délután rendkívüli közgyűlést tartott. Az iparhatóság részéről Goreczky Zsigmond helyettes elöljáró jelent meg a gyűlésen. A rendkívül látogatott közgyűlést Némai Antal ipartestületi elnök nyitotta meg. Jelentést tett arról, hogy az ipartestület a közelmúltban végleges megállapodásra jutott a pincérekkel és kávéfőzőkkel. E megállapodások ugyan súlyos terheket rónak a kávésokra, de ennek fejében hiszik, hogy a béke most már annál szilárdabb lesz. A közgyűlés Harkai Mór, Brück Károly, Gárdonyi József, Berger Leó, Kallós Márkus, Gruber Károly és mások hozzászólása után a pincérekkel és a kávéfőzőikkel kötött egyezségeket helybenhagyták. A közgyűlés ezzel véget ért. (Gyászrovat.) Korány Gusztáv volt magyar államvasuti főfelügyelőt, a kinek elhunytáról a minap megemlékeztünk, vasárnap temették el nagy részvéttel. A megáldást Kacziány János ev. lelkész végezte. A gyászolók soraiban a rokonságon kívül részt vettek Bernáth Géza kúriai másodelnök, Jankovich János miniszteri tanácsos, Malatinszky György országos képviselő , a minisztériumok és felsőbíróság több tagja. Az elhunytat a kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Petrasevich Endre királyi tanfelügyelő, aki három évvel ezelőtt vonult nyugalomba, április 13-án hetvenhárom éves korában meghalt Vácon. Idősbb László József április 12-én hatvannyolc éves korában meghalt Pécelen. Beniczky Aladár április 9-én ötvennégy éves korában meghalt Mauer-Ohlingben. Antal Kristóf április 14-én hetven éves korában Szatmár-Németiben elhunyt. Kramer Mária április 13-án hetvenhárom éves korában Budapesten elhunyt. Özvegy Bartal Jánosné olgytai Olgyay Erzsébet nyolcvannyolc éves korában meghalt Pozsonyban. Az elhunytban Bittó Dénes pozsonymegyei főispán nagyanyját gyászolja. (Általános sztrájk Aradon.) Aradról jelentik nekünk: A kereskedelmi alkalmazottak hetekkel ezelőtt bérmozgalmat indítottak. A főnökök követeléseik egy részét teljesítették, de az alkalmazottak keveselték az elért engedményeket. Erre az összes szocialista munkások mintegy négyezren gyűlést tartottak tegnap, amelyen kimondották, hogy ha a kereskedelmi alkalmazottak követeléseik kivívásáért megszüntetik a munkát, ők támogatják a bérmozgalmat és szolidárisak a kereskedelmi alkalmazottakkal. A kereskedelmi alkalmazottak holnap megkezdik a sztrájkot, amelynek következménye valószínűleg általános munkássztrájk lesz. A munkásokat a fővárosból érkezett szocialista vezetők, Klárik Ferenc és Horovitz Gábor szervezik. Az aradi szocialista pártban egyébként válság van. A munkások sokalták Klopstein Rezső titkár fizetését, amire a titkár lemondott. Vasárnap este a színházban is volt szocialista tüntetés. Ormos Ede soproni szocialista ügyvédSzocialisták című darabját mutatták be. A munkások a színházban zajosan tüntettek a darab hőse ellen, aki rendőrfőkapitány és közbeszólásokkal zavarták az előadást. Az előadás többször megakadt. A rendőrség a botrányok miatt vizsgálatot indított. (A kertvárosok.) A Magyar Építőművészek Szövetségének tegnapi ülésén Forbáth Imre dr. mérnök műegyetemi magántanár a kertvárosok alapítására irányuló külföldi törekvésekről értekezett. A kertvárosok, melyeket ugyane szövetségben néhány héttel ezelőtt Wildner Ödön dr. székesfővárosi tanácsjegyző is ismertetett, azt a célt akarják elérni, hogy nemcsak olcsó és egészséges lakások álljanak bennük a lakosság rendelkezésére, hanem ipartelepek létesítése és a városterület nagy részének a gazdasági művelés számára való fentartása révén lehetségessé váljék az is, hogy az új város lakosai magában a városban kereshessék meg kenyerüket. A kertvárosok tehát újonan alapított városok, lehetőleg vasút és viziút mentén, más városok közelségében, de nem közvetetlen szomszédságában. A város egész területe az alapító testület birtokában marad, mely az egyes telkeket el neon adja, hanem csak haszonbérbe adja hoszszabb-rövidebb időre. Ezáltal megakadályozzák a telekárak és így közvetve a lakásbérek megdrágulását. A túlzsúfoltságnak pedig úgy akarják elejét venni, hogy az új város lakosainak számát eleve bizonyos korlátok közé szorítják. Külföldön, elsősorban Angliában már a gyakorlatban is megvalósították a kertvárosok eszméjét és pedig az eddigi eredmények szerint jó sikerrel. Sajátos hazai viszonyaink között ilyen új városok alapítására a közeljövőben aligha fog sor kerülni, de azért a kertvárosok alapításánál szem előtt tartott elvek nálunk is figyelmet érdemelnek. Egy eset képzelhető, amikor nálunk is komolyan lehetne foglalkozni kertvárosok alapításának tervével. Ha majd a Duna-Tisza-csatorna kiépül, e víziút mentén nem túl messze a fővárostól és lehetőleg vasúti csatlakozás közelében életrevaló vállalkozás tárgya lehetne megfelelő kiterjedésű földterület megszerzése. Az ily városokban megtelepedő ipar pedig nemcsak olcsón jutna vasúti és víziúti összeköttetésekkel bíró gyártelkekhez, hanem hivatalnokai és munkásai számára oly lakásviszonyokat biztosíthatna, melyek viszonyítva a városokban jelenleg található állapotokhoz, nagy javulást jelentenének. Régi városaink keretében is azonban minden erővel arra kell törekednünk, hogy a lakosság állandó szaporulata folytán szükségessé váló új városnegyedek úgy létesüljenek, hogy a kertvárosok ideálját lehetőleg megközelítsék. (Az öregi honvédek) csütörtökön, április 18-án délután öt órakor Pest vármegye házának kistermében választmányi ülést fognak tartani, melyen az összes honvédegyesületek május 21-én tartandó ünnepségének sorrendjét fogják megállapítani. (Ki lehet építész?) A minap megírtuk, hogy a kereskedelmi miniszter egy konkrét iparkihágási esetben kimondta, hogy az építész címet mindenki használhatja, aki az építkezésnél szükséges ipari munka ellátásával foglalkozik. A miniszternek ez az elvi határozata nagy megütközést keltett az építészek körében. A Magyar Mérnök- és Épitész Egyesület mű- és középítési szakosztályának minap tartott ülésében Sándy Gyula szóvá tette a sérelmes miniszteri döntést s azt kívánta, hívják föl a műegyetem tanácsát, hogy szerezzen több becsülést a rektora és dékánja által kiadott építészi oklevélnek. Sziklai Zsigmond konstatálta, hogy a kereskedelmi minisztérium szóban forgó döntése és a műegyetemnek a királytól szentesített szabályzata között ellentmondás van. Indítványozza, hogy a címkérdés végleges rendezése érdekében az egyesület az érdekelt rokonegyesületekkel egyetemben küldöttségben menjen a kereskedelmi miniszterhez azzal a kéréssel, hogy a műszaki kamaráról szóló törvényjavaslatot mielőbb terjeszsze az országgyűlés elé. A szakosztály Nagy Virgil, Pecz Samu, Jakabffy Ferenc, Pogány Móric és mások fölszólalása után hozzájárult Sziklai Zsigmond indítványához. (Galamblövő-verseny a Margitszigeten.) A József kir. herceg védősége alatt álló Országos Magyar Galamblövő Egyesület ma rendezte első versenyét a Margitszigeten. A klub pályáján előkelő társaság gyűlt egybe, ott volt maga az egyesület védője, József kir. herceg is, nejével, Auguszta kir. hercegasszonynyal és egész udvartartásával. Igen sokan voltak jelen a főrangú világ hölgytagjai közül. Teljes számmal az itthon időző sportkedvelő főurak és a galamblövészet más előkelő hívei. A versenyekben részt vett maga József kir. herceg is, de bár kitűnő lövő, a szerencse ma nem kedvezett neki. A megnyitó térelőnyversenyt Zichy Kázmér gróf nyerte meg, míg a második Mocsonyi Antal, harmadik Inkey József báró lett. Az első tétversenyben Döry Jenő és Hoyos Miksa gróf, a másodikban Hunyady László gróf és Csajághy Béla győztek. Mocsonyi Antal diját Apponyi Henrik gróf vitte el s a tételőnytétversenyben elsőnek Inkey József báró, másodiknak Zichy Kázmér gróf, harmadiknak pedig Zichy István gróf került ki. A Hunyady László gróf és Libits Adolf közötti párosversenyt Hunyady gróf nyerte meg. — A legközelebbi verseny holnap, kedden lesz, amikor a Dunai-díj kerül eldöntésre. A nagyközönség a versenyeket ingyen látogathatja. —Összeütközött hajók.) Hamburgból táviratoztak, hogy a Louise vontatógőzös ma reggel összeütközött az Ellerholz nevű bárkával. A bárka azonnal elsülyedt. Három vámhivatalnok, aki a bárkán volt, a vízbe fuladt. — (Az osztálysorsjáték húzása.) Az osztálysorsjáték mai húzásának eredménye a következő: négyszázezer koronát nyert a 8881; tizenötezer koronát nyert a 66739; tízezer koronát nyertek a 40915 113519; ötezer koronát nyertek a 88587 119206; kétezer koronát nyertek az 5207 6850 7217 11095 13668 18395 21606 28711 50355 52934 65976 83529 86664 92957 99936 106062 113320 116222 121035 124089 124913, ezer koronát nyertek az 582 5019 6922 7416 8823 10998 13136 14527 14942 18097 27346 28477 28850 34659 35560 42379 43761 48805 53344 53900 59469 62097 66535 71927 73052 74388 75985 78483 79978 85474 86808 91048 96698 97394 99681 100311 101479 110452 110831 111258 112533 116634 121539 121550; ötszáz koronát nyertek a 406 2235 2564 2985 8907 19490 21296 22040 22577 22390 23117 24130 26149 27498 30917 32809 33938 35841 36658 37660 44626 45035 45473 46276 46666 47360 47689 48814 56221 56795 56927 60421 60865 61960 63764 64087 65201 65530 66456 67444 67876 69413 69615 70154 70411 70920 74625 74860 77476 78244 78717 82570 82739 83384 85650 88129 88697 89733 90163 94818 99868 103883 104985 105462 115101 115511 116732 119832 121905 124972 számú sorsjegyek. Azonkívül kihúztak 1859 darab sorsjegyet kétszáz korona nyereménynyel. A következő húzás holnap lesz. (Földrengés.) Ma reggel igen erős távoli földrengést jeleztek a budapesti egyetemi földrengési obszervatórium műszerei. Reggel 7 óra 22 perckor kezdődött, legnagyobb kilengés 8 óra 10 perckor volt; a földrengés 10 óra felé ért véget. A .Wiechertel 9