Budapesti Hírlap, 1907. április (27. évfolyam, 79-103. szám)

1907-04-16 / 91. szám

1907. április 16. BUDAPESTI HIKX.RF. (92. sz.) volt, úgyszintén e község lakosságának földjeit na­gyobbrészt elöntötte a Duna, mely itt medréből ki­lépett s igy a balpart valóságos tengerhez hasonlít. Borcsa község lakói közül sokan Zimonyba menekül­tek. Ha a Duna még tovább árad, e községek lakos­ságának nagy része hajléktalanná válik. — ’Nyíregy­házáról jelentik: A Tisza folyton árad és a közeli falvak viz alatt vannak. Veszedelemben van Tisza- Dada, Tisza-Lök és Tokaj. Rakamaz teljesen víz alatt áll és a lakosok kiköltözködnek. — Tokajról je­lentik: A Tisza áradása nagyobbodik, úgy, hogy már a vasúti hid pillérjeit mossa. Tokaj főutcája, hol temérdek üzlet van, veszedelemben forog. Az óvóintézkedések nem használnak, csak apadás segít­het. Tokaj és Rakamaz között viz van s csak csóna­kon lehet közlekedni. Vencellő egy része viz alatt van. A lakosok költözködnek. Rakamaz alsó részét a foly­ton áradó viz már érinti. A lakosság nem mer az éj­jel aludni. A főszolgabíró az ép embereket köz­munkára rendelte ki. — Magyarkanizsáról je­lentik, hogy a Tisza folyton árad, és a város közelében levő földeket nagy veszedelem fenyegeti. A magyarkanizsai sziget gátjai a múlt éjjel átszakad­tak s egy óra alatt a szigetet elborította az árvíz. Azok a lakosok, a­kik a hatszáz holdnyi szigeten a kertészkedést űzik, jelentékeny kárt szenvednek. Belgrádból jelentik, hogy Szerbiában is nagy kárt okozott az árvíz. Az eddig okozott kárt két mil­lióra becsülik s a veszedelem annál nagyobb, mert a hegyek között még sok a hó. Hire jár, hogy a ki­rály meg fogja látogatni azokat a vidékeket, a me­lyeket az árvíz elpusztított.­­ (A vajdahunyadi oláh zavargás.) Félhivatalosan a következőket jelentik: A mai esti lapok arról adnak hírt, hogy Vajda-Hunya­­don a múlt szombaton „forradalmi“ jellegű és mértékű zavargás volt. A lapok hírével szemben az illetékes hatóságtól beérkezett jelentések alap­ján megállapított tényállás a következő: Igaz a tudósításoknak az a részlete, hogy Vajda-Hu­­nyadon a legutóbbi szombaton tartott vásár al­kalmával egy olasz munkást leszúrtak. Egy korcsma előtt történt ez, a­hol alpestesi román legények és olasz munkások összetűztek és egy legény egy olasz munkást szivén szúrt. A gyilkost elfogták s a vizsgálat folyamatban van. A másik eset, a­melyről a tudósítások megemlékeznek, az előbbivel semmiféle összefüggésben nem áll. Két román legény ugyanis a sorozás befejezése után román nemzeti színű kokárdát tűzött föl s igy sétált a vajdahunyadi városháza előtt. Két csendőr fölszólította a legényeket, hogy vegyék le a kokárdát s ők eleget tettek a fölszólitásnak, de pár lépéssel tovább menve, újra föl­tűzték a kokárdát. A csendőrök ekkor a legényeket bekí­sérték a városházára, a­hol őket kihallgatták és elbocsátották; a kihágási eljárás ellenük folya­matban van. E­közben a városháza előtt — vásár lévén — nagyobb tömeg verődött össze. Mivel pedig a tömeg a rendőrkapitány fölhívására nem oszlott szét, a rendőrkapitány a csendőrök­nek adott utasítást a föloszlatásra. A tömeg a csendőrség közbelépésére szétoszlott. Sérülés nem történt, mert fegyverhasználat egyáltalán nem volt, sőt letartóztatás sem vált szükségessé. Hunyad vármegye alispánjának jelentése szerint a fölmerült eseteknek­­politikai jelentőségük nincs. A K. É. jelenti, hogy a nemzetiségi kép­viselők klubjába érkezett hír szerint a Vajda- Hunyadon tegnap történt gyilkosságnak semmi politikai jellege nincs. A való tény az, hogy Benyásza Ádám oláh suhanc Tullio olasz vállal­kozót azért ölte meg, mert kedvese után járt és miután előzőleg már e miatt háromszor is vere­kedtek, tegnap a korcsmában találkozván, újból összetűztek, mely alkalommal Benyásza vetély­­társát egy késsel mellbeszúrta. Az egész jelenet a korcsmában játszódott le. Az olaszok körében e­miatt nagy volt az izgalom, a lelkek azonban csakhamar lecsöndesedtek. A klubba érkezett hír szerint a bujtogatók letartóztatásáról és a városháza megostromlásáról szóló hírek sem­­valók.­­ (Egy szocialista képviselő temetése.) Berlinben, mint onnan jelentik, ma temették el a minap elhunyt Auer Ignác szocialista képviselőt. A temetésen óriás népsokaság volt jelen, a menetben ötvenezernél többen vettek részt s a gyalogjárón, a merre a menet elvonult, több százezer főnyi közön­ség állott Két óránál több időbe telt, a­mig a me­net elhaladt. A külföldi deputációk élén Adler Vik­tor bécsi szocialista vezér haladt. A rendet sehol sem zavarták meg s a rendőrség mindvégig nagyon ta­pintatos volt. A sirnál Bebel és Adler mondtak rövid beszédeket. Utánuk egy orosz küldöttség nevében Luxenburg Róza búcsúzott el a halottól.­­ (Kávésok gyűlése.) A budapesti kávés­­ipartestület ma délután rendkívüli közgyűlést tar­tott. Az iparhatóság részéről Goreczky Zsigmond helyettes elöljáró jelent meg a gyűlésen. A rend­kívül látogatott közgyűlést Némai Antal ipartestületi elnök nyitotta meg. Jelentést tett arról, hogy az ipartestület a közelmúltban végleges megállapodásra jutott a pincérekkel és kávéfőzőkkel. E megállapodá­sok ugyan súlyos terheket rónak a kávésokra, de ennek fejében hiszik, hogy a béke most már annál szilárdabb lesz. A közgyűlés Harkai Mór, Brück Károly, Gárdonyi József, Berger Leó, Kallós Márkus, Gruber Károly és mások hozzászólása után a pincé­rekkel és a kávéfőzőikkel kötött egyezségeket helyben­hagyták. A közgyűlés ezzel véget ért.­­ (Gyászrovat.) Korány Gusztáv volt ma­gyar államvasuti főfelügyelőt, a kinek elhunytáról a minap megemlékeztünk, vasárnap temették el nagy részvéttel. A megáldást Kacziány János ev. lelkész végezte. A gyászolók soraiban a rokonságon kívül részt vettek Bernáth Géza kúriai másodelnök, Jan­­kovich János miniszteri tanácsos, Malatinszk­y György országos képviselő , a minisztériumok és felsőbíróság több tagja. Az elhunytat a kerepesi­ úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Petrasevich Endre királyi tanfelügyelő, a­ki három évvel ezelőtt vonult nyugalomba, április 13-án hetvenhárom éves korában meghalt Vácon. Idősbb László József április 12-én hatvannyolc éves korában meghalt Pécelen. Beniczky Aladár április 9-én ötvennégy éves korában meghalt Mauer-Ohlingben. Antal Kristóf április 14-én hetven éves ko­rában Szatmár-Németiben elhunyt. Kramer Mária április 13-án hetvenhárom éves korában Budapesten elhunyt. Özvegy Bartal Jánosné olgytai Olgyay Erzsé­bet nyolcvannyolc éves korában meghalt Pozsonyban. Az elhunytban Bittó Dénes pozsonymegyei­­ főispán nagyanyját gyászolja.­­ (Általános sztrájk Aradon.) Aradról je­lentik nekünk: A kereskedelmi alkalmazottak hetek­kel ezelőtt bérmozgalmat indítottak. A főnökök köve­teléseik egy részét teljesí­tették, de az alkalmazottak keveselték az elért engedményeket. Erre az összes szocialista munkások mintegy négyezren gyűlést tar­tottak tegnap, a­melyen kimondották, hogy ha a ke­reskedelmi alkalmazottak követeléseik kivívásáért megszüntetik a munkát, ők támogatják a bérmozgal­­mat és szolidárisak a kereskedelmi alkalmazottak­kal. A kereskedelmi alkalmazottak holnap megkezdik a sztrájkot, a­melynek következménye valószínűleg általános munkássztrájk lesz. A munkásokat a fővá­rosból érkezett szocialista vezetők, Klárik Ferenc és Horovitz Gábor szervezik. Az aradi szocialista párt­ban egyébként válság van. A munkások sokalták Klopstein Rezső titkár fizetését, a­mire a titkár le­mondott. Vasárnap este a színházban is volt szocia­lista tüntetés. Ormos Ede soproni szocialista ügyvéd­­Szocialisták című darabját mutatták be. A munká­sok a színházban zajosan tüntettek a darab hőse ellen, a­ki rendőrfőkapitány és közbeszólásokkal zavarták az előadást. Az előadás többször megakadt. A rendőr­ség a botrányok miatt vizsgálatot indított.­­ (A kertvárosok.) A Magyar Építőművészek Szövetségé­nek tegnapi ülésén Forbáth Imre dr. mérnök műegyetemi magántanár a kertvárosok ala­pítására irányuló külföldi törekvésekről értekezett. A kertvárosok, melyeket ugyane szövetségben néhány héttel ezelőtt Wildner Ödön dr. székesfővárosi tanács­­jegyző is ismertetett, azt a célt akarják elérni, hogy nemcsak olcsó és egészséges lakások álljanak bennük a lakosság rendelkezésére, hanem ipartelepek létesí­tése és a városterület nagy részének a gazdasági mű­velés számára való fentartása révén lehetségessé vál­jék az is, hogy az új város lakosai magában a város­ban kereshessék meg kenyerüket. A kertvárosok tehát újonan alapított városok, lehetőleg vasút és viziút mentén, más városok közelségében, de nem közvetet­­len szomszédságában. A város egész területe az ala­pító testület birtokában marad, mely az egyes telke­ket el neon adja, hanem csak haszonbérbe adja hosz­­szabb-rövidebb időre. Ez­által megakadályozzák a telekárak és így közvetve a lakásbérek megdrágulá­sát. A túlzsúfoltságnak pedig úgy akarják elejét venni, hogy az új város lakosainak számát eleve bizo­nyos korlátok közé szorítják. Külföldön, első­sorban Angliában már a gyakorlatban is megvalósították a kertvárosok eszméjét és pedig az eddigi eredmények szerint jó sikerrel. Sajátos hazai viszonyaink között ilyen új városok alapítására a közel­jövőben aligha fog sor kerülni, de azért a kertvárosok alapításánál szem előtt tartott elvek nálunk is figyelmet érdemel­nek. Egy eset képzelhető, a­mikor nálunk is komolyan lehetne foglalkozni kertvárosok alapításának tervével. Ha majd a Duna-Tisza-csatorna kiépül, e víziút mentén nem túl messze a fővárostól és lehetőleg vas­úti csatlakozás közelében életrevaló vállalkozás tárgya lehetne megfelelő kiterjedésű földterület megszerzése. Az ily városokban megtelepedő ipar pedig nemcsak olcsón jutna vasúti és víziúti összeköttetésekkel bíró gyártelkekhez, hanem hivatalnokai és munkásai szá­mára oly lakásviszonyokat biztosíthatna, melyek vi­szonyítva a városokban jelenleg található állapotok­hoz, nagy javulást jelentenének. Régi városaink ke­retében is azonban minden erővel arra kell töreked­nünk, hogy a lakosság állandó szaporulata folytán szükségessé váló új városnegyedek úgy létesüljenek, hogy a kertvárosok ideálját lehetőleg megközelítsék.­­ (Az öregi honvédek) csütörtökön, április 18-án délután öt órakor Pest vármegye házának kis­termében választmányi ülést fognak tartani, melyen az összes honvédegyesületek május 21-én tartandó ünnepségének sorrendjét fogják megállapítani.­­ (Ki lehet építész?) A minap megírtuk, hogy a kereskedelmi miniszter egy konkrét ipar­­kihágási esetben kimondta, hogy az építész címet mindenki használhatja, a­ki az építkezésnél szüksé­ges ipari munka ellátásával foglalkozik. A miniszter­nek ez az elvi határozata nagy megütközést keltett az építészek körében. A Magyar Mérnök- és Épitész­ Egyesület mű- és középítési szakosztályának minap tartott ülésében Sándy Gyula szóvá tette a sérelmes miniszteri döntést s azt kívánta, hívják föl a mű­egyetem tanácsát, hogy szerezzen több becsülést a rektora és dékánja által kiadott építészi oklevélnek. Sziklai Zsigmond konstatálta, hogy a kereskedelmi minisztérium szóban forgó döntése és a műegyetem­nek a királytól szentesített szabályzata között ellent­mondás van. Indítványozza, hogy a címkérdés vég­leges rendezése érdekében az egyesület az érdekelt rokonegyesületekkel egyetemben küldöttségben men­jen a kereskedelmi miniszterhez azzal a kéréssel, hogy a műszaki kamaráról szóló törvényjavaslatot mielőbb terjeszsze az országgyűlés elé. A szakosztály Nagy Virgil, Pecz Samu, Jakabffy Ferenc, Pogány Móric és mások fölszólalása után hozzájárult Sziklai Zsig­mond indítványához.­­ (Galamblövő-verseny a Margitszige­ten.) A József kir. herceg védősége alatt álló Orszá­gos Magyar Galamblövő­ Egyesület ma rendezte első versenyét a Margitszigeten. A klub pályáján előkelő társaság gyűlt egybe, ott volt maga az egyesület vé­dője, József kir. herceg is, nejével, Auguszta kir. her­­cegasszonynyal és egész udvartartásával. Igen sokan volta­k jelen a főrangú világ hölgytagjai közül. Tel­jes számmal az itthon időző sportkedvelő főurak és a galamblövészet más előkelő hívei. A versenyek­ben részt vett maga József kir. herceg is, de bár ki­tűnő lövő, a szerencse ma nem kedvezett neki. A meg­nyitó térelőnyversenyt Zichy Kázmér gróf nyerte meg, míg a második Mocsonyi Antal, harmadik Inkey József báró lett. Az első tétversenyben Döry Jenő és Hoyos Miksa gróf, a másodikban Hunyady László gróf és Csajághy Béla győztek. Mocsonyi Antal diját Apponyi Henrik gróf vitte el s a tét­­előnytétversenyben elsőnek­ Inkey József báró, máso­diknak Zichy Kázmér gróf, harmadiknak pedig Zichy István gróf került ki. A Hunyady László gróf és Libits Adolf közötti párosversenyt Hunyady gróf nyerte meg. — A legközelebbi verseny holnap, ked­den lesz, a­mikor a Dunai-díj kerül eldöntésre. A nagyközönség a versenyeket ingyen látogathatja. —­­Összeütközött hajók.) Hamburgból táv­iratoztak, hogy a Louise vontató­gőzös ma reggel összeütközött az Ellerholz nevű bárkával. A bárka azonnal elsülyedt. Három vámhivatalnok, a­ki a bárkán volt, a vízbe fuladt. — (Az osztálysorsjáték húzása.) Az osztály­sorsjáték mai húzásának eredménye a következő: négyszázezer koronát nyert a 8881; tizenötezer koro­nát nyert a 66739; tízezer koronát nyertek a 40915 113519; ötezer koronát nyertek a 88587 119206; kétezer koronát nyertek az 5207 6850 7217 11095 13668 18395 21606 28711 50355 52934 65976 83529 86664 92957 99936 106062 113320 116222 121035 124089 124913, ezer koronát nyertek az 582 5019 6922 7416 8823 10998 13136 14527 14942 18097 27346 28477 28850 34659 35560 42379 43761 48805 53344 53900 59469 62097 66535 71927 73052 74388 75985 78483 79978 85474 86808 91048 96698 97394 99681 100311 101479 110452 110831 111258 112533 116634 121539 121550; ötszáz koronát nyertek a 406 2235 2564 2985 8907 19490 21296 22040 22577 22390 23117 24130 26149 27498 30917 32809 33938 35841 36658 37660 44626 45035 45473 46276 46666 47360 47689 48814 56221 56795 56927 60421 60865 61960 63764 64087 65201 65530 66456 67444 67876 69413 69615 70154 70411 70920 74625 74860 77476 78244 78717 82570 82739 83384 85650 88129 88697 89733 90163 94818 99868 103883 104985 105462 115101 115511 116732 119832 121905 124972 számú sorsjegyek. Azonkívül kihúztak 1859 darab sorsje­gyet kétszáz korona nyereménynyel. A következő hú­zás holnap lesz.­­ (Földrengés.) Ma reggel igen erős távoli földrengést jeleztek a budapesti egyetemi földren­­gési obszervatórium műszerei. Reggel 7 óra 22 perc­kor kezdődött, legnagyobb kilengés 8 óra 10 perckor volt; a földrengés 10 óra felé ért véget. A .Wiechertel 9

Next