Budapesti Hírlap, 1907. május (27. évfolyam, 104-129. szám)
1907-05-16 / 116. szám
14 BUDAPESTI HÍRLAP. (116. sz.) 1907. május 16. további intézkedésig, azaz a viz leapadásáig, megszüntette.— A Magyar Folyam- és Tengerhajós Részvénytársaság az Eggenhofer József gőzhajós-vállalat uszómüveit megvette és azokat saját hajóparkjába sorozta be. — A Magyar Folyam- és Tengerhajós Részvénytársaság igazgatósága közhírré teszi, hogy Cserevic állomást árvíz miatt ez évi május hónap 14-étől kezdve az összforgalom számára megszünteti. Egy finn tudós nemzeti törekvéseinkről. Budapest, máj. 15. Jalava Antal egyetemi tanár, ki több magyar tárgyú könyvével és számos cikkével nagy népszerűséget és becsülést szerzett a magyar névnek Finnországban, ismét újabb tanújelét adta, hogy közéletünk minden ága iránt lelkes érdeklődéssel viseltetik. Most megjelent füzete: Nemzeti törekvések Magyarországon, valóságos riadó szózat a finn nemzethez, melyben a magyar nemzetnek nyelvéért és fönnállásáért vívott küzdelmeit követendő példaképpen állítja finn testvéreink szeme elé. Különös dolog, hogy mi magunk folyton csak gyöngeségeinken sopánkodunk és mindennel elégedetlenkedünk; egy mély belátású külföldi tudós pedig méltónak talál bennünket arra, hogy népe elé mintakép gyanánt állítson. Valóban itt lenne az ideje, hogy jobban megbecsüljük önmagunkat, s az örökös bírálgatás helyett, mely többnyire fölületességből és tudatlanságból származik, nemzeti munkánk eddigi eredményeiből erőt merítvén, önbizalommal dolgozzunk tovább a magyar faj hegemóniájáért. A füzet elején vázolja az író a magyarság viszonyát a nemzetiségekhez a múltban és jelenben. Kimutatja, hogy az évszázados együttélés nem bírta megszüntetni a különböző fajoknak idegenkedését, mely 1848-ban véres gyűlöletté fajult. Különösen az oláhok garázdálkodását rótja meg. Az új korszak humánus intézkedései sem hozták meg a kívánatos eredményt. Belátták tehát a magyarok, hogy más eszközökhöz kell folyamodniok, ha hazájuk nemzeti jellemét megőrizni és fejleszteni akarják. A társadalomnak kell megmozdulnia a nemzeti ügy győzelmére vezetéséért. E gondolat szülte a 80-as években a különböző közművelődési egyesületeket, melyek közül különösen négy jutott történeti jelentőségre: az erdélyi, az észak-magyarországi (felföldi), a dunántúli és délmagyarországi közművelődési egyesület. Legnagyobb ezek között az Emke (erdélyrészi magyar közművelődési egyesület), melyet 1885-ben alapítottak. Ezután bemutatja az író az Emke szervezetét, ismerteti történetét és vagyoni állapotát. Rajzolja a Telekiek, Kun Kocsárd és Jókai áldozatkészségét, kik közül az előbbiek anyagi áldozatokkal, Jókai pedig kéziratainak az egyesület javára való értékesítésével ezrekkel szaporították az Emke vagyonát. Az egyesület működésének bő ismertetése után áttér az író a múlt évi tulipán-mozgalomra s rajzolja a Budapesti Hírlapnak ezirányu működését. „Tartozzanak bár a magyarok — mondja — bármely párthoz, egyéb kérdésekben akármily elütő nézeten legyenek: ha a magyar nyelvről és nemzetiségről van szó, annak megvédéséről, megerősítéséről és uralomra juttatásáról, akkor minden magyar egy ember gyanánt áll, akkor egyetlen hatalmas érzés fogja el mindannyiunkat, mely kész a legnagyobb áldozatra is.“ A füzet második felében saját népéhez fordul Italava. Érdekes ebből egy-két részt bemutatni. „Ha most összehasonlítjuk a finnség helyzetét a magyarságéval, szégyenkezve kell beismernünk, hogy a magyaroknál hasonlíthatatlanul hátrább vagyunk. Bár a finnek több, mint 86 százalékát teszik az ország lakosságának, a finn nyelv iskoláinkban és legmagasabb kormányereinkben még most sem foglalta el azt a helyet, mely mint nemzeti nyelvet megilletné. Hivatalnokainknak és úgynevezett műveit osztályunknak legnagyobb része nem tekinti ezt a nyelvet anyanyelvének. S hogy nemzeti öntudatunk mily gyönge, mutatja az, hogy sokszor eltűrjük nyelvünknek és nemzetiségünknek oly becsmérlését, minőt a világon egyetlen önérzetes nép sem szenvedne el.“ A nemzetiség emelésére 1906-ban Finnországban is nemzeti szövetséget alapítottak, magyar példaután indulva, Snellman-nak, a finnek Széchenyijének emlékére. E szövetségnek (Suomalaisuuden Liitto, finn nemzeti szövetség), célja: ébrentartani és erősbíteni a nemzeti érzést, nemzeti szellemet vinni be a kultúrába és társadalomba s elősegíteni a finn műveltség fejlődését. Minden tag legalább 50 fillért fizet évente. Ez az egyesület azonban az első évben nem érte el az óhajtott eredményt, mert mindez ideig csak 6000 tagja van. Hogy ez egyesület célját és fontosságát megértsük, tudnunk kell, hogy Finnországban, bár maga a nép túlnyomó többségben finn, a gazdag és régi svéd elem még mindig nagy befolyásnak örvend s hatalmával megakadályozza a nemzeti törekrekvések győzelmét, különösen a nyelvkérdésben. Magamnak is volt alkalmam finnországi tartózkodásom alatt egy előkelő finn ifjútól olyan nyilatkozatot hallani, hogy a finn nyelv egy kicsit plebejusi s ezért jobban szeret svédül beszélni. Ez a példa is bizonyítja, hogy a nemzeti szövetségnek elég tennivalója volna a meglehetősen egységes nyelvű Finnországban is. Nem csoda, ha a magyarbarát tudós így fejezi be szózatát: „Ébredjünk föl tehát, s magyar testvéreink példáján indulva, lelkesedjünk nemzetiségünk legdrágább biztosítéka iránt s erőnk legjavát áldozzuk e célnak . . . Hosszú volt nálunk a svéd korszak, szerencsére nagyon rövid az orosz. Most itt az ideje, hogy megkezdődjék végre a finn nemzeti korszak, hogy megvalósuljanak Arvidsson örökérvényű szavai: svédekké nem lettünk, oroszokká nem lehetünk, igy tehát finneknek kell lennünk.“ A füzet a finn nemzeti szövetség első kiadványa gyanánt látott napvilágot Helzingforstban. Bán Aladár dr. FŐVÁROSI ÜGYEK. — A pénzügyminiszter kölcsöne. A közmunkatanács legutolsó ülésén bejelentették a pénzügyminiszternek ismert leiratát, hogy az Attilakörút szabályozására két millió korona kamatmentes kölcsönt ad a miniszter. Természetesen köszönettel fogadták a miniszter ajánlatát, amely lehetővé teszi, hogy a szabályozást egyszerre hajtsák végre. Addig ugyanis úgy tervezték, hogy rendkívüli adókedvezéssel buzdítják az ingatlan tulajdonosokat az építkezésre s az építkezésekkel kapcsolatosan fokozatosan hajtják végre a szabályozást. A körút szélessége dolgában nem nyilatkozott a közmunkatanács. A Kisiparosok a polgármesternél. A kisiparosok küldöttsége járt ma Bárczy polgármesternél, hogy átadja neki a múlt hónapban megtartott kisiparos-gyűlés által elfogadott memorandumot, amelyben elpanaszolják, hogy az építőmunkások kizárása teljesen tönkre teszi a kisipart. A küldöttség szónoka Lipsitz Ignác bádogosmester arra kérte a polgármestert, hogy kizárás esetén ezután a városi munkát folytassák és kismesterekkel készíttessék el Kérte továbbá, hogy a városi munkát ne csak a nagy vállalkozóknak adják ki, hanem kisiparosoknak is. A polgármester megígérte, hogy a kérést pártolólag terjeszti a tanács elé. — Az Andrássy-út meghosszabbítása. A főváros is, a közmunkatanács is dolgozott ki terveket arra, hogyan lehetne az Andrássy-utat meghosszabbítani a Dunáig. Valamennyi terv a Fürdőutcát használja föl. A Marokkói utca és Vácikörút keresztezésénél teret akarnak csinálni, hogy átvegye az Andrássy-út forgalmát. A közmunkatanács fölhívására a főváros tanácsa vegyes bizottságot alakított, amely megállapítja a végleges tervet, de kijelentette a tanács, hogy a költségeket a főváros nem vállalja. A közmunkatanács elnöksége annyira megharagudott a tanácsnak ezért az eljárásáért, hogy minden további eljárást meg akart szüntetni. A közmunkatanács azonban legutóbbi ülésén hosszú vita után úgy határozott, hogy részt vesz a vegyes bizottságban s a bizottságba kiküldötte Andrássy Géza grófot, Kartig Sándort, Némethy Károly drt, Quittner Zsigmondot és Semsey Lászlót. — Áthelyezés. Hetek óta készülnek már a városházán arra, hogy nagy áthelyezés lesz a tisztviselői karban. Ma végre megjelent a polgármesteri rendelet. Vezető állásban lévő tisztviselőt nem helyezett máshová a polgármester. A jegyzők és fogalmazók áthelyezésénél a lehetőségig keresztülvitte a polgármester azt az elvet, hogy a középpontból a kerületi elöljáróságokhoz kerüljenek a tisztviselők, az elöljáróságoktól pedig bejussanak a középpontba. — Katonák az aratáson. Pest megye közgyűlése intézkedést kért a kormánytól, hogy aratósztrájk esetén katonák arassanak. A vármegye a kérelmet pártolás végett megküldötte a fővárosnak. A közgazdasági bizottság ma azt a javaslatot tette a fővárosnak, hogy pártolja Pestmegye föliratát s hasonló föliratot küldjön a kormánynak. — A vasárnapi munkaszünet. A kereskedelmi ifjak társulata arra kért© a kereskedelmi minisztert, hogy a vasárnapi munkaszünetet a vásári vasárnapokra is terjeszsze ki. A miniszter meghallgatta a fővárost s a közgazdasági bizottság ma tartott üléséből a kérelem teljesítését javasolta. — A fölfüggesztett munkás-egyesületek. A belügyminiszter tudvalevőleg fölfüggesztette a Magyar Építőmunkások Szövetségének kőművesszakosztályát és a kávéfőzők szakegyesületét. A két egyesület ellen elrendelte a miniszter a vizsgálatot. A hetedik kerületi elüljáróság a vizsgálatot befejezte s a tanács a vizsgálatról fölvett jegyzőkönyveket ma megküldött© a belügyminiszternek. — Új gimnázium az István-uton. A Damjanich-utcai gimnáziumot már több ízben be kellett zárnia a hatóságnak. A rozoga falak bedőléssel fenyegették az épület biztosságát. Végre a kormány elhatározta, hogy az István-uton új gimnáziumot épít. A közmunkatanács legutóbbi ülésén megadta az ifjú gimnázium építésére az építő engedelmet. — Üzlet a kocsi-uton. Egy vállalkozó az utcán akar magának üzletet csinálni. Kocsit akar üzletnek berendezni s a kocsiról árusít. A közgazdasági bizottság ma tartott ülésén a kérelem elutasítását javasolta, mert az utcai árusítás a közforgalom lebonyolítását akadályozná. — Halkonzerv-gyár. A halkereskedelmi részvénytársaság telket kért bérbe a fővárostól, ahol halkonzerv-gyárat akar berendezni. A közélelmezési bizottság Melly Béla tanácsos elnöklésével ma tartott ülésén a kérelem teljesítését javasolta. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * (A Zeneakadémia ünnepe.) A Zeneakadémia volt növendékeinek szereplése adott művészi jelenséget a megnyitó ünnepség mai, negyedik estéjének. A műsort jórészt az akadémia tanárainak műveiből állították össze és így az öregek és fiatalok együttes sikerének tapsolt a díszes és nagyszámú közönség. Antalffy-Zsiros Dezső orgonaművész Liszt egyik fugájával nyitotta meg a hangversenyt. Csodáltuk meglepő tekhnikai készültségét, klasszikusan nemes stílusérzékét, színes regiszterkezelését és a hatalmas orgona megkapó erejű hangját. Percekig zúgott a taps a végső hangzatok után. Lelkes ünnepség fogadta Geyer Stefániát, a világszerte hódító hegedűművésznőt, aki külföldi körútja után most szerepelt először a nagy nyilvánosság előtt. Goldmark versenyművének első részét játszotta hévvel és kiforrott művészettel. Az ünneplés a versenymű előadásai után ismét kitört és még zajosabb volt. Takáts Mihály, az Operaház ünnepelt énekese, Koessler János három dalát mutatta be, az ő mindenkor imponáló művészetével, amely egyaránt tartalmassá teszi a legegyszerűbb és legmesterkéltebb kompozíciót. A negyedik szereplő Dohnányi Ernő volt. Thomán Istvánnak, a nemrég visszavonult professzornak ő a második nagyhírű növendéke, aki részt vesz a Zeneakadémia ünnepén. Tegnap Bartók Bélát hallottuk, holnap pedig a Rózenfeld Aladár művészete fogja képviselni a mester kitűnő iskoláját. Dohnányi saját Zongoraversenyét játszotta. A komoly tudással fölépített és kidolgozott mű Dohnányi ragyogó előadásában rendkívül tetszett és a fiatal művészt tapssal, virággal és babérral shalmozta el a közönség. S rendkivül csillogó, igazi virtuóznak való alkotás Hubay Jenő új hegedűkoncertje, amelynek külső hatásait és tartalombeli szépségét Vecsey Ferenc juttatta érvényre. Ennek a kis embernek a dicséretére már alig lehet megfelelő méltatást kitalálni. Káprázatos tekhnikája és férfias erejű tónusa mindenkit magával ragadott, végül pedig olyan tapsvihar keletkezett, amely sokáig emlékezetes marad az újonan fölavatott palotában. Szabados Béla hangversenyáriát írt Sándor Erzsi számára. Tompa költeményét, a Kárpátok vilitjét dolgozta föl művében igen hálós futamokkal, ragyogó kadenciákkal, amelyek Sándor Erzsi pompás előadásában nagy hatást keltettek. A közönség már egészen kimerülve hallgatta végig Bartók Béla új Szvitjének három tételét, amelyek ismét érdekes világításban mutatják be a forrongó poéta érdekes egyéniségét és talentumát. Az előadásra került műveket a Filharmóniai Zenekar játszotta Kerner István kitűnő vezetésével. (sky.).