Budapesti Hírlap, 1907. július (27. évfolyam, 156-181. szám)

1907-07-11 / 164. szám

1907. július 11. BUDAPESTI HIRLAP. (161. sz.) Összeesküvés Kínában, London, júl. 10. A Morning post sanghaji jelentése szerint a Jance vidékén elterjedt dinasztiaellenes összeesküvésnek jöttek nyomára. Óvóintézkedéseket tettek annak megakadályozá­sára, hogy az összeesküvők részére fegyvert csempészhessenek be. Az anhui kerületben fekvő Keyang helység előtt mintegy ezer forradalmár tanácskozott. Letörésükre az alkirály csapatokat küldött ki. A koreai-japán összeütközés: Tokió, júl. 10. Jól értesült helyről érkező je­lentések szerint Ito­márki, kareai főrezid­ens, a ko­reai császárnál tett látogatása alkalmával nem hozta személyesen szóba a hágai delegáció ügyét, hanem eltávozásakor a delegációról érkezett hágai jelentése­ket átadta a császár főszertartásmesterének azzal, hogy a császár elé terjeszsze. Megjegyzik, hogy a császárt e körülmény igen aggasztotta. Azt hiszik, hogy a miniszterelnök, a­ki a delegációval semminő kapcsolatban nem áll, oda fog törekedni, hogy elosz­lassa a népben azokat az aggodalmakat, a­melyek a Japán és Korea elidegenedésétől való félelem miatt keletkeztek. A francia kamarából: Paris, júl. 10. A kamara folytatta a jövedelmi adók tárgyában megindult vitát. Caillaux pénzügy­­miniszter több szónok fejtegetéseire válaszolva ki­fejti, hogy 413 képviselő választói előtt mondott programbeszédében az adóreform mellett, 263 kép­viselő pedig egyenesen a jövedelmi adó mellett fog­lalt állást. Hangoztatta annak szükségét, hogy Franciaország a többi nagy állam példáját kövesse. Nagy vonásokban kifejti a törvényjavaslat alapjait, a­mely hivatva van megakadályozni, hogy a külön­böző jövedelmi források elbánásában mutatkozó egyenlőtlenség megszűnjék. Kifejti, hogy nézete sze­rint a tőke nem fog külföldre menni. A tőke külföldre való gravitálásáról szóló hírt a sajtó terjesztette. Ki­jelenti, hogy a különböző országoknak gondolniuk kell arra, hogy egymás között bizonyos kölcsönös biz­tosítást teremtsenek, a­mi különben csak az idő kér­dése, mert a tőkepénzesek hozzászoktak a kockázat és nyereség mérlegeléséhez. (Helyeslés.) Kész tudo­mányosan bebizonyítani, hogy azoknál az adófizetők­nél, a­kiknek jövedelme 10.000 frankig terjed, vagy adóengedmény áll be, vagy pedig hogy a mostani adó­nál nem fognak­ többet fizetni. Nagyobb adót csakis azok fognak fizetni, a­kiknek jövedelme felülmúlja a 10.000 frankot. Ez pedig csakis a gazdag társadalmi osztályokat érinti. Kifejti, hogy a parasztok és a gyári munkások adóterhe csökken. Kifejti azután, hogy a tőzsdések az adóreform ellen koalíciót alakí­tottak, továbbá, hogy egész sajtóháború indult az adó­reform ügyében, a­mi ellen tiltakozni kell. Más javas­latot ajánlottak neki, ez azonban ugyanazokat a ki­fogásokat idézné elő, mint a mostani javaslat. Végül fölszólítja a házat, hogy méltányos és igazságos adó­rendszert léptessen életbe. (Helyeslés.) Jaurés a vita folytatását kívánja, hogy az összes pártok fölzólalhas­­sanak. A kormány nem követelheti a vita berekeszté­sét közvetetlenül a pénzügyminiszter felszólal­ása után. A kamara elhatározza, hogy a holnapi délelőtti ülésen állapítja meg a délutáni ülés napirendjét, mire az ülés véget ért. Kongó annektálása: Brüsszel, júl. 10. A képviselőkamara mai ülé­sén egy interpellációra adott válaszában a miniszter­elnök kijelentette, hogy a kormány arról értesítette Kongót, hogy annektálását akarja a kamarában in­dítványozni, a­mire Kongó azzal válaszolt, hogy a tárgyalásnak azonnal való megindítását kérte. Né­zete szerint Kongó annexiójára vonatkozó törvény­­javaslat még a folyó időszak folyamán a kamara elé kerül. Orosz-kinai megegyezés. Berlin, jul. 10. Pekingi jelentések szerint Oroszország és Kina között a vámkérdésekben meg­egyezés jött létre. Közgazdasági táviratok. Liverpool, jul. 10. Gabonatőzsde. Zárlat. Búza nyugodt, szept.-re 7 sh. 21/a p., dec.-re 7 sh. 4*/o p. Tengeri nyugodt, jul.-ra — sh. — p., szept.-re 4 sh. ll’/o p. Csikágó, julius 10. Zárlat. Búza állandó, jul.-ra 92*/. cent. (8.49 K.), szept.-re 958/. cent. (8.84 K.). Tengeri szilárd, iul.-ra 54V. cent. (6­.35 KJ. Newyork, jul. 10. Zárlat. Búza állandó, hely­ben 100^ cent. (9.31 K.), jul.-ra 1OO3^ cent. (9.31 K.), szept.-re 102­4 cent. (9.46 K.), dec.-re 105’/4 cent. (9.76 K.), máj.-ra-----cent. (—.— K.) Tengeri szilárd, jul.-ra 625/. cent. (6.19 K.), szept.-re 63*/4 cent. (6.25 K.), dec.-re —.— (—.— K.), Liszt helyben S.80. Ga­­bonaszállitása Liverpoolba 1*/* (0.64). A külföldi gabonatőzsdék mai és tegnapi ár­folyamainak összehasonlítása: Newyork, július 10. Terménytőzsde. Gyapot Newyorkban 13 20, júliusra 11.90, okt-re 11.80. New­­Orleansban 13­. Petroleum stand white. Newyorkban 8.45, Filadelfiában 8.40, rafined in cases 10.90, credit balances of oil City 1.78. Zsír. Western Steam 9.20. Bohe testvérek 9.25. on 40.80-41.15. Réz 21.67—22.12. Csikágó, julius 10. Terménytőzsde. Zsír jul.-ra 8.80, szept.-re 8.95. Szalonna short clear 8.87. Sertéshús szept.-re 16.25. Newyork, július 10 Cukor- is kávépiac. Cukor fair refining Muscovado 3.33. Cukor finomítva 1. sz. 4.80. Kávé, Rio 7. sz. helyben ál­t, júliusra 6.55, okt.-re 5.55. Ma Te­rnap Külöindtés PARIS frank frank frank Baza júliusra................................4 . . 27.30 26.95 40.35 „ augusztusra •4. . 25 m 25 30 4 0 35 . „ szeptember-októberre .«4« « 24.25 24.30 - 0 05 „ szeptember-decemberre«•4 « 24.15 SS 95 4 0 20 19. — --.— 18.50 16.75. -0 25 „ szeptember - októberre •.4• • 17.75 19.­-0.25 „ szeptember — decemberre4•. . 17.65 17.90 -0.25 Liszt júliusra.................................•4. 4 35.05 04. 10 40 55 * augusztusra......................... 44• 4 84.80 04.65 40.15 „ szeptember —októberre . BSLIO 82.60 —.—­­ szeptember-decemberre *• 82.05 81 95 40. 10 nF.RX.I5i márka marka marka Búza jnlinsra 444 « 208.50 207.7? 40.75 „ szoptomborro . * • • « « ••, . 212.25 201.75 4 0.50 109 -200.75 -1.75 180.— 179.50 40.50 191.-191.25 -0.25 „ szeptemberre.................... •. • 163.25 1flv.75 4 0 50 NEWYORK cent oont cent 100.50 +0.25 iCO.75 101.­-0.25 „ szeptemberre4, , 102 25 102.50 -0.25 105 38 105 60 -0.12___i --­--62 63 62 63 „ szeptemberre . • • •4 63.25 63.25 --.--­---— CSIKÁGÓ cont cent cent 92.25 92 38­­0.13 95 75 96.­­0.25 Tengeri júliusra• • • 54.13 54.13 — N A PIH I R E K. Budapest, júl. 10. Nagy Miklós öngyilkos. A magyar újságírásnak halottja van. Nagy Mik­lós, a Vasárnapi Ujság­nak majd negyven éven át volt felelős szerkesztője, ma délelőtt Kaplony­ utcai lakásán halántékon lőtte magát s rögtön meghalt. A hatvanhét esztendős ember, a ki a magyar irodalom­nak érdemes, lelkes munkása volt, gyógyíthatatlan ba­jának szenvedései elől menekült a halálba. Nagy Mik­lós mintegy tizenöt év óta betegeskedett. Súlyos be­tegség gyötörte: érelmeszesedés. Sok kínzó melléktü­nettel járó baj ez, a­mely a legedzettebb idegrendszerű embert is ellankasztja, életunttá teszi. Nagy Miklóst a gyilkos betegség előbb szerkesztői asztala mellől ül­dözte el, a­melytől csak családja rábeszélésére vált meg. 1905. évi augusztus hatodikén vonult nyuga­lomba. Lemondással teljes hangon vett búcsút olvasó­­közönségétől : Nekem a búcsúzás pillanatában — úgymond — megnyugvást szerez az a tudat, hogy egy emberöltőt meghaladó időn át mindig lelkiismeretes kötelesség­tudással igyekeztem a lapot vezetni, hogy életem minden gondját és fáradságát a magamra vállalt feladat betöltésének szenteltem s a nemzeti fejlődés e jelentékeny korszakában szolgálhattam a magyar irodalom és közművelődés ügyét. E nagy ügy szolgá­lata töltötte be egész életemet. Megnyugvásról, pihenésről szólott búcsúzásában. Azonban sem az egyik, sem a másik nem követke­zett be. Nem tudott megválni attól a szerkesztőség­től, a­melyben majd negyven esztendőt töltött el becsületes, érdemes munkában. Hetenkint legalább egyszer ellátogatott régi munkatársainak körébe. Ott azután hosszabb ideig elbeszélgetett s szinte megköny­­nyebbülten, nevetve távozott. Mintha minden egyes alkalommal újabb életerőt merített volna a volt mun­katársak vigasztaló szavaiból. Közben baja, bár állandóan kezeltette, súlyos­bodott. Az 1905. év őszét az István-úti szanatórium­ban töltötte, a­hol szénsavas fürdőkkel gyógyították. A következő év tavaszán és a nyár egy részében a Margitszigeten keresett enyhülést bajára. Látszólag eredménynyel, mert ismerőseinek nem győzte di­csérni a fürdő jó hatását. Az öröm azonban nem soká tartott, már a telet ismét ágyban töltötte. Kedve is megváltozott, egyre magába zárkózottabb lett. Ólom­­súlyként nehezedhetett lelkére az is, hogy utóbb lába is megtagadta a szolgálatot s az öngyilkosságát megelőző néhány hónapon át a szobáját el sem hagyta. Nagy enyhülést nyújtott a betegségétől sokat szen­vedő embernek az, hogy barátai folyton fölkeresték s szórakoztatták. Volt segédszerkesztője, Molecz Ká­roly, naponta meglátogatta. Molecz előtt fejezte ki nemrég azt a kérelmét, hogy elhalálozása­­ esetén, bármilyen körülmények között is következzék az be, boncolják föl a holttestét. Ez a mellett szól, hogy az öreg sokat szenvedő ember készült a halálra s foglalkozott az öngyilkosság gondolatával. Komor, levert voltát egyébként vele együtt lakó gyermekei is észrevették. Néhány nappal ezelőtt lyúkszemvágás közben megsebezte a lába ujját. A seb csak nehezen gyógyult s az öreg urnák tűrhe­tetlen fájdalmakat okozott, bár háziorvosa, Lengyel Lajos dr. naponta kötözte, ápolgatta. Ma is a szokott időben jött föl a doktor. Öreg páciense a karosszékben ülve fogadta. Mikor a seb bekötözése véget ért, Lengyel dr. távozni készült. — Ne menjen még — szólt Nagy Miklós — beszélgessünk kissé a régi jó időkről. Az orvos szabadkozott, hogy sok a betege­t várják. — No, akkor menjen át kissé a fiamhoz, an­nak is valami baja van, vizsgálja csak meg. Lengyel dr. ekkor Nagy Miklósnak Dezső nevű fiához nyitott be a mellékszobába s magára hagyta betegét. Az életunt ember ekkor nyúlt a gyilkos fegyver után. A mint azután később megál­lapították, a tükör előtt állva, kilenc milliméteres amerikai szerkezetű, úgynevezett Browning-féle re­volverrel lőtte magát halántékon. A halál azonnal bekövetkezett. A mellékszobában lévő doktor s az öngyilkos Dezső fia alig néhány percnyi beszélgetés után va­lami tompa hangot hallottak. Utána egy nehéz test esését hallották. Azt hitték, hogy a nehezen járó öreg úr talán megbotlott. Átsiettek. Nagy Miklós a földön feküdt, átlőtt homloká­ból patakzott a vér, mellette a földön feküdt a még füstölgő revolver. Az orvos hozzálépett, ütőerét vizsgálta. — Vége! Meghalt! — jelentette ki, miközben az öngyilkos Dezső fia megdöbbenve nézte a földön fekvő atyját. . A szomorú esetről rögtön értesítették a rokon­ságot és a rendőrséget. Ez utóbbi részéről a soros rendőrorvos és egy fogalmazó jelent meg s intéz­kedtek, hogy a holttest a törvényszéki bonctani in­tézetbe szállíttassék.­­ Halálát négy gyermeke: Nagy Dezső dr., a kereskedelmi minisztériumba beosztott posta- és táviró-titkár, Nagy Tibor Ganz-gyári mérnök, Nagy Miklós államvasúti fogalmazó és Nagy Pálma, Schmidt Béla dr. maros­vásárhelyi állami kórházi orvos felesége siratja. A gyermekein kívül előkelő kiterjedt rokonsága gyászolja. Nagy Miklós 1840-ben született Tordán. Atyja Nagy Ferenc, a kolozsvári református főiskola böl­­csészettanára volt és e mellett az ötvenes években az erdélyi gazdasági egyesület titkára. Édesanyja, Si­mon Julianna, Torda megye alispánjának leánya volt. Nagy Miklós gyermek- és ifjúkora éveit Tordán és Kolozsvárott töltötte. Középiskoláit a kolozsvári református kollégiumban végezte, majd több évig Gyulai Pál tanár oldalán, mint a református főis­kola könyvtárosa működött. S ez időben rendezte Mikó Imre gróf nagy könyvtárát is. 1860-ban jött Budapestre és elvégezte a jogi tanfolyamot az egye­temen. E mellett irodalmi és történelmi tanulmá­nyokkal foglalkozott. Már fiatalon irt életrajzi és történeti dolgozatokat a Vasárnapi Ujság­ba s a lapnak 1863-ban belső dolgozótársa, majd nemsokára segédszerkesztője lett. Dolgozott ezenkívül több más napi- és hetilapba is. 1865-ben mint naplószerkesztő működött a Kolozsvárott néhány hétig tartott utolsó erdélyi országgyűlésen, mely Erdély unióját újra ki­mondta. Erről az országgyűlésről a budapesti lapok­nak tudósításokat irt. 1866-ban a Magyarország ké­pekben című képes honismertető vállalatot szerkesz­tette. Pákh Albert halála után, 1867. február elején átvette a Vasárnapi Újság és társlapja, a Politikai Újdonságok szerkesztését s ezentúl egész életét a szerkesztésnek szentelte. Harmincnyolc és fél évig volt szerkesztője e két lapnak, mely ez idő alatt nem­csak tartalomban bővült, hanem újabb melléklapok­­kal is szaporodott. Mivel a Vasárnapi Újság, mely eredetileg mint napilap jelent meg, lassankint a műveltebb osztályok lapja lett, 1873-ban megalapí­totta a Képes Napilap népies képes hetilapot, 1877- ben pedig a Világkrónikát s rövid idő alatt e két lap is igen elterjedt. A Vasárnapi Újság társ­­lapját, a Politikai Újdonságokat a Magyar Gazda című mezőgazdasági és kertészeti melléklettel bővi­ .

Next