Budapesti Hírlap, 1907. július (27. évfolyam, 156-181. szám)
1907-07-11 / 164. szám
1907. július 11. BUDAPESTI HIRLAP. (161. sz.) Összeesküvés Kínában, London, júl. 10. A Morning post sanghaji jelentése szerint a Jance vidékén elterjedt dinasztiaellenes összeesküvésnek jöttek nyomára. Óvóintézkedéseket tettek annak megakadályozására, hogy az összeesküvők részére fegyvert csempészhessenek be. Az anhui kerületben fekvő Keyang helység előtt mintegy ezer forradalmár tanácskozott. Letörésükre az alkirály csapatokat küldött ki. A koreai-japán összeütközés: Tokió, júl. 10. Jól értesült helyről érkező jelentések szerint Itomárki, kareai főrezidens, a koreai császárnál tett látogatása alkalmával nem hozta személyesen szóba a hágai delegáció ügyét, hanem eltávozásakor a delegációról érkezett hágai jelentéseket átadta a császár főszertartásmesterének azzal, hogy a császár elé terjeszsze. Megjegyzik, hogy a császárt e körülmény igen aggasztotta. Azt hiszik, hogy a miniszterelnök, aki a delegációval semminő kapcsolatban nem áll, oda fog törekedni, hogy eloszlassa a népben azokat az aggodalmakat, amelyek a Japán és Korea elidegenedésétől való félelem miatt keletkeztek. A francia kamarából: Paris, júl. 10. A kamara folytatta a jövedelmi adók tárgyában megindult vitát. Caillaux pénzügyminiszter több szónok fejtegetéseire válaszolva kifejti, hogy 413 képviselő választói előtt mondott programbeszédében az adóreform mellett, 263 képviselő pedig egyenesen a jövedelmi adó mellett foglalt állást. Hangoztatta annak szükségét, hogy Franciaország a többi nagy állam példáját kövesse. Nagy vonásokban kifejti a törvényjavaslat alapjait, amely hivatva van megakadályozni, hogy a különböző jövedelmi források elbánásában mutatkozó egyenlőtlenség megszűnjék. Kifejti, hogy nézete szerint a tőke nem fog külföldre menni. A tőke külföldre való gravitálásáról szóló hírt a sajtó terjesztette. Kijelenti, hogy a különböző országoknak gondolniuk kell arra, hogy egymás között bizonyos kölcsönös biztosítást teremtsenek, ami különben csak az idő kérdése, mert a tőkepénzesek hozzászoktak a kockázat és nyereség mérlegeléséhez. (Helyeslés.) Kész tudományosan bebizonyítani, hogy azoknál az adófizetőknél, akiknek jövedelme 10.000 frankig terjed, vagy adóengedmény áll be, vagy pedig hogy a mostani adónál nem fognak többet fizetni. Nagyobb adót csakis azok fognak fizetni, akiknek jövedelme felülmúlja a 10.000 frankot. Ez pedig csakis a gazdag társadalmi osztályokat érinti. Kifejti, hogy a parasztok és a gyári munkások adóterhe csökken. Kifejti azután, hogy a tőzsdések az adóreform ellen koalíciót alakítottak, továbbá, hogy egész sajtóháború indult az adóreform ügyében, ami ellen tiltakozni kell. Más javaslatot ajánlottak neki, ez azonban ugyanazokat a kifogásokat idézné elő, mint a mostani javaslat. Végül fölszólítja a házat, hogy méltányos és igazságos adórendszert léptessen életbe. (Helyeslés.) Jaurés a vita folytatását kívánja, hogy az összes pártok fölzólalhassanak. A kormány nem követelheti a vita berekesztését közvetetlenül a pénzügyminiszter felszólalása után. A kamara elhatározza, hogy a holnapi délelőtti ülésen állapítja meg a délutáni ülés napirendjét, mire az ülés véget ért. Kongó annektálása: Brüsszel, júl. 10. A képviselőkamara mai ülésén egy interpellációra adott válaszában a miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány arról értesítette Kongót, hogy annektálását akarja a kamarában indítványozni, amire Kongó azzal válaszolt, hogy a tárgyalásnak azonnal való megindítását kérte. Nézete szerint Kongó annexiójára vonatkozó törvényjavaslat még a folyó időszak folyamán a kamara elé kerül. Orosz-kinai megegyezés. Berlin, jul. 10. Pekingi jelentések szerint Oroszország és Kina között a vámkérdésekben megegyezés jött létre. Közgazdasági táviratok. Liverpool, jul. 10. Gabonatőzsde. Zárlat. Búza nyugodt, szept.-re 7 sh. 21/a p., dec.-re 7 sh. 4*/o p. Tengeri nyugodt, jul.-ra — sh. — p., szept.-re 4 sh. ll’/o p. Csikágó, julius 10. Zárlat. Búza állandó, jul.-ra 92*/. cent. (8.49 K.), szept.-re 958/. cent. (8.84 K.). Tengeri szilárd, iul.-ra 54V. cent. (6.35 KJ. Newyork, jul. 10. Zárlat. Búza állandó, helyben 100^ cent. (9.31 K.), jul.-ra 1OO3^ cent. (9.31 K.), szept.-re 1024 cent. (9.46 K.), dec.-re 105’/4 cent. (9.76 K.), máj.-ra-----cent. (—.— K.) Tengeri szilárd, jul.-ra 625/. cent. (6.19 K.), szept.-re 63*/4 cent. (6.25 K.), dec.-re —.— (—.— K.), Liszt helyben S.80. Gabonaszállitása Liverpoolba 1*/* (0.64). A külföldi gabonatőzsdék mai és tegnapi árfolyamainak összehasonlítása: Newyork, július 10. Terménytőzsde. Gyapot Newyorkban 13 20, júliusra 11.90, okt-re 11.80. NewOrleansban 13. Petroleum stand white. Newyorkban 8.45, Filadelfiában 8.40, rafined in cases 10.90, credit balances of oil City 1.78. Zsír. Western Steam 9.20. Bohe testvérek 9.25. on 40.80-41.15. Réz 21.67—22.12. Csikágó, julius 10. Terménytőzsde. Zsír jul.-ra 8.80, szept.-re 8.95. Szalonna short clear 8.87. Sertéshús szept.-re 16.25. Newyork, július 10 Cukor- is kávépiac. Cukor fair refining Muscovado 3.33. Cukor finomítva 1. sz. 4.80. Kávé, Rio 7. sz. helyben ált, júliusra 6.55, okt.-re 5.55. Ma Ternap Külöindtés PARIS frank frank frank Baza júliusra................................4 . . 27.30 26.95 40.35 „ augusztusra •4. . 25 m 25 30 4 0 35 . „ szeptember-októberre .«4« « 24.25 24.30 - 0 05 „ szeptember-decemberre«•4 « 24.15 SS 95 4 0 20 19. — --.— 18.50 16.75. -0 25 „ szeptember - októberre •.4• • 17.75 19.-0.25 „ szeptember — decemberre4•. . 17.65 17.90 -0.25 Liszt júliusra.................................•4. 4 35.05 04. 10 40 55 * augusztusra......................... 44• 4 84.80 04.65 40.15 „ szeptember —októberre . BSLIO 82.60 —.— szeptember-decemberre *• 82.05 81 95 40. 10 nF.RX.I5i márka marka marka Búza jnlinsra 444 « 208.50 207.7? 40.75 „ szoptomborro . * • • « « ••, . 212.25 201.75 4 0.50 109 -200.75 -1.75 180.— 179.50 40.50 191.-191.25 -0.25 „ szeptemberre.................... •. • 163.25 1flv.75 4 0 50 NEWYORK cent oont cent 100.50 +0.25 iCO.75 101.-0.25 „ szeptemberre4, , 102 25 102.50 -0.25 105 38 105 60 -0.12___i ----62 63 62 63 „ szeptemberre . • • •4 63.25 63.25 --.-----— CSIKÁGÓ cont cent cent 92.25 92 380.13 95 75 96.0.25 Tengeri júliusra• • • 54.13 54.13 — N A PIH I R E K. Budapest, júl. 10. Nagy Miklós öngyilkos. A magyar újságírásnak halottja van. Nagy Miklós, a Vasárnapi Ujságnak majd negyven éven át volt felelős szerkesztője, ma délelőtt Kaplony utcai lakásán halántékon lőtte magát s rögtön meghalt. A hatvanhét esztendős ember, a ki a magyar irodalomnak érdemes, lelkes munkása volt, gyógyíthatatlan bajának szenvedései elől menekült a halálba. Nagy Miklós mintegy tizenöt év óta betegeskedett. Súlyos betegség gyötörte: érelmeszesedés. Sok kínzó melléktünettel járó baj ez, amely a legedzettebb idegrendszerű embert is ellankasztja, életunttá teszi. Nagy Miklóst a gyilkos betegség előbb szerkesztői asztala mellől üldözte el, amelytől csak családja rábeszélésére vált meg. 1905. évi augusztus hatodikén vonult nyugalomba. Lemondással teljes hangon vett búcsút olvasóközönségétől : Nekem a búcsúzás pillanatában — úgymond — megnyugvást szerez az a tudat, hogy egy emberöltőt meghaladó időn át mindig lelkiismeretes kötelességtudással igyekeztem a lapot vezetni, hogy életem minden gondját és fáradságát a magamra vállalt feladat betöltésének szenteltem s a nemzeti fejlődés e jelentékeny korszakában szolgálhattam a magyar irodalom és közművelődés ügyét. E nagy ügy szolgálata töltötte be egész életemet. Megnyugvásról, pihenésről szólott búcsúzásában. Azonban sem az egyik, sem a másik nem következett be. Nem tudott megválni attól a szerkesztőségtől, amelyben majd negyven esztendőt töltött el becsületes, érdemes munkában. Hetenkint legalább egyszer ellátogatott régi munkatársainak körébe. Ott azután hosszabb ideig elbeszélgetett s szinte megkönynyebbülten, nevetve távozott. Mintha minden egyes alkalommal újabb életerőt merített volna a volt munkatársak vigasztaló szavaiból. Közben baja, bár állandóan kezeltette, súlyosbodott. Az 1905. év őszét az István-úti szanatóriumban töltötte, ahol szénsavas fürdőkkel gyógyították. A következő év tavaszán és a nyár egy részében a Margitszigeten keresett enyhülést bajára. Látszólag eredménynyel, mert ismerőseinek nem győzte dicsérni a fürdő jó hatását. Az öröm azonban nem soká tartott, már a telet ismét ágyban töltötte. Kedve is megváltozott, egyre magába zárkózottabb lett. Ólomsúlyként nehezedhetett lelkére az is, hogy utóbb lába is megtagadta a szolgálatot s az öngyilkosságát megelőző néhány hónapon át a szobáját el sem hagyta. Nagy enyhülést nyújtott a betegségétől sokat szenvedő embernek az, hogy barátai folyton fölkeresték s szórakoztatták. Volt segédszerkesztője, Molecz Károly, naponta meglátogatta. Molecz előtt fejezte ki nemrég azt a kérelmét, hogy elhalálozása esetén, bármilyen körülmények között is következzék az be, boncolják föl a holttestét. Ez a mellett szól, hogy az öreg sokat szenvedő ember készült a halálra s foglalkozott az öngyilkosság gondolatával. Komor, levert voltát egyébként vele együtt lakó gyermekei is észrevették. Néhány nappal ezelőtt lyúkszemvágás közben megsebezte a lába ujját. A seb csak nehezen gyógyult s az öreg urnák tűrhetetlen fájdalmakat okozott, bár háziorvosa, Lengyel Lajos dr. naponta kötözte, ápolgatta. Ma is a szokott időben jött föl a doktor. Öreg páciense a karosszékben ülve fogadta. Mikor a seb bekötözése véget ért, Lengyel dr. távozni készült. — Ne menjen még — szólt Nagy Miklós — beszélgessünk kissé a régi jó időkről. Az orvos szabadkozott, hogy sok a beteget várják. — No, akkor menjen át kissé a fiamhoz, annak is valami baja van, vizsgálja csak meg. Lengyel dr. ekkor Nagy Miklósnak Dezső nevű fiához nyitott be a mellékszobába s magára hagyta betegét. Az életunt ember ekkor nyúlt a gyilkos fegyver után. A mint azután később megállapították, a tükör előtt állva, kilenc milliméteres amerikai szerkezetű, úgynevezett Browning-féle revolverrel lőtte magát halántékon. A halál azonnal bekövetkezett. A mellékszobában lévő doktor s az öngyilkos Dezső fia alig néhány percnyi beszélgetés után valami tompa hangot hallottak. Utána egy nehéz test esését hallották. Azt hitték, hogy a nehezen járó öreg úr talán megbotlott. Átsiettek. Nagy Miklós a földön feküdt, átlőtt homlokából patakzott a vér, mellette a földön feküdt a még füstölgő revolver. Az orvos hozzálépett, ütőerét vizsgálta. — Vége! Meghalt! — jelentette ki, miközben az öngyilkos Dezső fia megdöbbenve nézte a földön fekvő atyját. . A szomorú esetről rögtön értesítették a rokonságot és a rendőrséget. Ez utóbbi részéről a soros rendőrorvos és egy fogalmazó jelent meg s intézkedtek, hogy a holttest a törvényszéki bonctani intézetbe szállíttassék. Halálát négy gyermeke: Nagy Dezső dr., a kereskedelmi minisztériumba beosztott posta- és táviró-titkár, Nagy Tibor Ganz-gyári mérnök, Nagy Miklós államvasúti fogalmazó és Nagy Pálma, Schmidt Béla dr. marosvásárhelyi állami kórházi orvos felesége siratja. A gyermekein kívül előkelő kiterjedt rokonsága gyászolja. Nagy Miklós 1840-ben született Tordán. Atyja Nagy Ferenc, a kolozsvári református főiskola bölcsészettanára volt és e mellett az ötvenes években az erdélyi gazdasági egyesület titkára. Édesanyja, Simon Julianna, Torda megye alispánjának leánya volt. Nagy Miklós gyermek- és ifjúkora éveit Tordán és Kolozsvárott töltötte. Középiskoláit a kolozsvári református kollégiumban végezte, majd több évig Gyulai Pál tanár oldalán, mint a református főiskola könyvtárosa működött. S ez időben rendezte Mikó Imre gróf nagy könyvtárát is. 1860-ban jött Budapestre és elvégezte a jogi tanfolyamot az egyetemen. E mellett irodalmi és történelmi tanulmányokkal foglalkozott. Már fiatalon irt életrajzi és történeti dolgozatokat a Vasárnapi Ujságba s a lapnak 1863-ban belső dolgozótársa, majd nemsokára segédszerkesztője lett. Dolgozott ezenkívül több más napi- és hetilapba is. 1865-ben mint naplószerkesztő működött a Kolozsvárott néhány hétig tartott utolsó erdélyi országgyűlésen, mely Erdély unióját újra kimondta. Erről az országgyűlésről a budapesti lapoknak tudósításokat irt. 1866-ban a Magyarország képekben című képes honismertető vállalatot szerkesztette. Pákh Albert halála után, 1867. február elején átvette a Vasárnapi Újság és társlapja, a Politikai Újdonságok szerkesztését s ezentúl egész életét a szerkesztésnek szentelte. Harmincnyolc és fél évig volt szerkesztője e két lapnak, mely ez idő alatt nemcsak tartalomban bővült, hanem újabb melléklapokkal is szaporodott. Mivel a Vasárnapi Újság, mely eredetileg mint napilap jelent meg, lassankint a műveltebb osztályok lapja lett, 1873-ban megalapította a Képes Napilap népies képes hetilapot, 1877- ben pedig a Világkrónikát s rövid idő alatt e két lap is igen elterjedt. A Vasárnapi Újság társlapját, a Politikai Újdonságokat a Magyar Gazda című mezőgazdasági és kertészeti melléklettel bővi .