Budapesti Hírlap, 1907. szeptember (27. évfolyam, 208-232. szám)
1907-09-12 / 217. szám
1907. szeptember 12. BUDAFESTI HÍRLAP. (217. sz.) U nium-páholyban Thamus dr., a bordeauxi egyetem rektora, Royan város polgármestere, Zsembery István dr., a kongresszus elnöke, Manci Pál dr., szövetségi elnök, Kindy Zoltán dr., a magyar osztály elnöke ültek. Délután meglátogatták a rogani szünidei gyermektelep házát, ahol a gyermekek nevében egy kis leány virágbokrétát nyújtott át Zsembery István dr.-nak, a kongresszus elnökének. A magyar küldöttség a jótékonycélú telep javára a kiküldöttek közt gyűjtést indított. Szeptember 6-án délután hajón visszatértek Bordeauxba, ahol 7-én folytatják a tanácskozást. (Montenegrói menekültek Szerbiában.) Belgrádi tudósítónk táviratozza: A szerb kormány megengedte Csulafics haza volt montenegrói skupstinai képviselőnek, hogy Belgrádban letelepedjék. Csulaficsot több politikai vétségért vád alá helyezték, de ő két fiával és nyolc földijével Szerbiába menekült. A szerb kormány eleinte nem akarta megengedni, hogy Osulasics az ország belsejébe utazzék, most azonban megengedte. Montenegróban nagy visszatetszést szül a szerb kormány határozata. (Jordán apát jubileuma.) Az Országos Katolikus Tanügyi Tanács elnöke, Szentgyörgyi Jordán Károly dr. tegnap ülte meg szaniszlói plébánosságának harmincadik évfordulóját. A hitközség és a jubiláns tisztelői megható módon ünnepelték őt ez alkalomból. A hitközség nevében Láng György dr. megyei tiszteletbeli főorvos köszöntötte. A hivek művészi aranykelyhet nyújtottak át lelkipásztoruknak. Gruber László jegyző a község háláját, Skrobatovich István tanító a tanítótestület üdvözlését tolmácsolta. Megjelent az ünnepségen az Országos Katolikus Tanügyi Tanács világi elnöke, Ember Károly lovag is, hogy a magyar katolikus tanítóság osztatlan bizalmát és szeretetét tolmácsolja. A hitközség patrónusa, Károlyi József gróf művészi ámpolnát küldött Jordán apátnak, meleg üdvözlő sorok kíséretében. Vaszary Kolos hercegprímás táviratban üdvözölte az ünnepelt lelkipásztort. Jordán dr. az ünnep emlékére ötszáz koronát adományozott a szaniszlói iskolának. (Vendéglősök országos kongresszusa.) Pécsről táviratozzák. Az egymást követő pécsi kongresszusok között ma a Vendéglősök Országos Szövetségének és a szállósok, vendéglősök, kávésok, pincérek és kávéssegédek országos nyugdíj-szövetségének évi közgyűlése került sorra. Az ország vendéglőseinek kiküldöttei ma délben érkeztek Pécsre Gundel János, az országos szövetség és a budapesti vendéglősegyesület elnöke és Bokros Károly, az országos nyugdíjintézet egyesülete elnökének vezetésével. Velük együtt érkeztek Glück Frigyes, Glück Erős János, Müller Antal, Wilburger Károly Budapestről, Nagy Lajos Miskolcról, Grünwald Mór Kaposvárról és számosan. Az érkezőket a pályaudvaron Nendvich Andor polgármester nagyszámú közönség élén üdvözölte, akinek szíves szavaiért Gundel János mondott köszönetet a vendégek nevében. Délután négy órakor az Országos Nyugdíjegyesület tartotta tizedik évi közgyűlését. Az elnöki széket Bokros Károly elnök foglalta el, a jegyzőkönyvet Solti Ödön dr. és F. Kiss Lajos vezették. Bokros Károly elnöki megnyitó beszédében fájdalommal konstatálta, hogy a nyugdíjintézet még ma se részesül kellő pártfogásban, jóllehet olyan férfiak dolgoznak érdekében, mint Gundel János, Glück Frigyes, (Éljenzés.) akik már annyi áldozatot hoztak a vendéglős ipar ez intézményéért. Megemlékezik az elhunyt Törley József és Kriszt Ferenc érdemeiről, akiknek emlékét a közgyűlés fölállása tisztelte meg. Az éljenzéssel fogadott megnyitó beszéd után Solti Ödön dr. jogtanácsos tertte meg jelentését. A jelentésben utalt arra, hogy a viszonyok szerencsétlen alakulása folytán munkás, és munkaadó ellenségként kerültek ugyan egymással szemben, de a magyar vendéglős és kávésipar abban a szerencsés helyzetben van, hogy olyan intézménye van az országos nyugdíjegyesületben, amely a munkások és munkaadók érdekét egymással összekapcsolja. Jelenti, hogy a nyugdíjegyesület alaptőkéje 379.276 korona. Az elmúlt évben tett adományok közül kiemeli, a miskolci közgyűlésen Boros Antal által Glück Frigyes nevére tett ezer koronás alapítványt. Törley József 500 koronával gyarapította eddigi alapítványát. Bejelenti továbbá özv. Törley Józsefnénak adományát, aki a férje által tett alapítványt hatezer koronára egészítette ki. Háromezer koronával hat szobás alapítványt tett a létesítendő vendéglős és pincérmenedékhely javára, egyúttal minden visszaadott pezsgős üveg után további 10 fillért ajánlott föl ugyancsak a menedékhely javára. Az áldozatkészséget a közgyűlés élénk éljenzéssel vette tudomásul, az elhunyt Törley Józsefnek emlékét pedig jegyzőkönyvben örökítette meg. Azután a közgyűlés tudomásul vette az igazgatóság, valamint a felüszvelő-bizottság jelentését. Áttérve a tisztikar megválasztására, Gundel János meleghangú alárására újból megválasztották elnökül a korára való hivatkozással lemondott Bokros Károlyt. Alelnökök lettek Müller Antal és Sztanoi Miklós. A napirendre kitűzött alapszabálymódosítás tárgyalására a közgyűlés nem terjeszkedett ki, mert a megbízottak nem voltak az alapszabályok által megkívánt számban jelen. Az indítványok tárgyalása során a közgyűlés Francois indítványát tárgyalás és jelentéstétel végett az igazgatósághoz utasította. Ezzel a közgyűlés napirendje ki lévén merítve, Bokros Károly elnök köszönetet mondott a megjelenteknek, valamint a tisztikarnak közérdekű működésükért és a közgyűlést bezárta. A közgyűlés után a tagok megtekintették a kiállítást. Holnap tartja közgyűlését a Magyar Vendéglősök Országos Szövetsége, amelyre a megyei és városi hatóságok tagjai is megígérték megjelenésüket. (A műszaki kamara.) Az Országos Műszaki Egyesület, amely nemrég memorandumot adott át a kereskedelmi minisztérium államtitkárának a műszaki kamara dolgában, tegnap választmányi ülést tartott, amelyen a következő határozatot hozta. Látván a legutóbbi napokban a törvényjavaslatot erőltető oldalról azt a törekvést, amely oda irányul, hogy a sajtónak és a közönségnek a felső ipariskolát végzettek iránt való rokonérzését mindenáron meggyöngítse, az Országos Műszaki Egyesület elhatározza, hogy a műszaki kamara ügyét a nagyközönség ítéletére bízza. Az egyesület véget akar vetni a javaslatot erőltető diplomás tábor akciójának, amely a törvénytervezet homályos szövegezésének fölhasználásával és egyes mondatoknak célszerű és tetszetős előráncigálásával igyekszik a közönséget megtéveszteni. Midőn az egyesület a sajtónak eddigi pártatlan és igazságos állásfoglalásáért köszönetet szavaz, nem akarja a lapok hasáb* jait a végletekig igénybe venni, hogy ez odiózus ügy ott tisztáztassék, épp ezért az egyesület már a leg*közelebb füzetet ad ki. A füzet az Országos Műszaki Egyesületnek memorandumát és a teljes törvénytervezetet fogja tartalmazni. A memorandum kapcsán a közvéleménynek alkalma lesz a törvénytervezetről ítéletet mondhatni. (A megszökött szocialista párttitkár.) Aradi levelezőnk írja: Érdekes fegyelmi ügyben tanácskozott ma Arad város fegyelmi választmánya Károlyi Gyula gróf főispán elnöklésével. Bedő Árpád dr. aradi községi bíró ellen azt a vádat tették, hogy a hírlapíróknak hivatalos titkokat árult el. Az ügy részletei a következők: Amikor Klopfstein Ernő, az aradi szociáldemokrata párt titkára, busz bünpöre elől megszökött, a rendőrség vizsgálatot indított az összes munkásszövetkezetek ellen. A vizsgálóbizottság vezetőjéül Bedő Árpád dr. községi bírót jelölte ki Varjassy Lajos polgármester. A rendőri vizsgálatnak feltűnő eredménye volt, mert kiderült, hogy az összes szakszervezetek alapszabályellenesen működtek éveken át s ezért valamennyit föloszlatták. Bedő a vizsgálat során egy olyan rendőri jegyzőkönyvet is talált, amely azt igazolta, hogy egy alkalommal a megszökött titkár két rendőrtiszt jelenlétében király gyilkosságra buzdított és még sem tartóztatták le, hanem futni engedték. Ugyanis egy nagy népgyűlésen, amelyen Kovács Antal és Zubor Andor rendőrhadnagyok is jelen voltak, Klopfstein megemlékezett az orosz cár ellen elkövetett merényletről. Beszédét ezzel fejezte be: — Nagyon bátor ember volt a merénylő, bárcsak nálunk is volna olyan bátor teremtés, aki ezt meg merné tenni, én megdicsérném! Ezt a rendőrhadnagyok jegyzőkönyvbe írták s a jegyzőkönyvet az irattárba helyezték. A vizsgálat alatt Bedő fölfedezte ezt a dolgot és elmondta az aradi újságíróknak, akik megírták. Erre a polgármester a két rendőrhadnagy és Bedő ellen is megindította a fegyelmi eljárást. A rendőrtisztek ellen hivatali mulasztás, Bedő ellen pedig hivatali titok elárulása címén. Reicher Károly dr. városi főügyész, Bedő ügyében hivatalvesztést javasolt a fegyelmi választmánynak, mert szerinte Bedő a hivatalos titok elárulásával megszegte esküjét s tette ezt azzal a célzattal, hogy két hivatalnok társát kompromittálja. A fegyelmi választmány ma délután tartott zárt ülést a főispán hivatalos helyiségében. Ennek az ügynek hivatali körökben nagy fontosságot tulajdonítanak, mert egyenesen a belügyminiszter utasítására indultak meg a fegyelmi vizsgálatok a rendőrség ama mulasztása miatt, hogy futni engedtek egy olyan hírhedt szocialista agitátort, aki a mellett, hogy fölforgatta a város békéjét, még királygyilkosságra is bujtogatta a munkásokat. A fegyelmi választmány úgy határozott, hogy az összes iratokat átteszi az ügyészséghez, annak megállapítására, hogy Bedő Árpád elkövette-e a hivatali titok megsértésének bűntettét. A fegyelmi választmány ülése előtt izgalmas jelenet folyt le Csiky Tivadar főispáni titkár és Sulik Kálmán újságíró között. Sulik több újságíróval együtt be akart menni az ülésterembe, mert a tanácskozás a törvény szerint nyilvános. A főispáni titkár nem akarta bebocsátani az újságírókat és azzal fenyegette meg Sulikot, hogy hajdúval kidobálja, ha mégis bemenne. Sulik azt felelte, hogy arculüti a főispáni titkárt, ha kivezetteti. Csiky Tivadar kihivatta Sulikot, aki az ügyet holnap az újságírók gyűlése elé terjeszti s a gyűlés határozatától teszi függővé, hogy ad-e elégtételt vagy sem. • (Házasság.) Orbán Imre eljegyezte Schusselka Ilonkát Kassán. (Automobilon a déli sarkhoz.) Míg a messze északon Wellman amerikai újságíró az utolsó előkészületeket teszi arra, hogy kormányozható léghajóján fölszállva, fölkutatni igyekezzék az északi sarkvidék titkait, Shakleton, a déli sark merész kutatója, újabb expedícióra készül. Eddig tudvalévően minden kísérlet meghiúsult, amelynek célja a déli sarkvidék felkutatása volt. De Shakleton, aki néhány évvel ezelőtt Discovery nevű hajóján messzebbre hatolt előre a déli sarkvidéken, mint azok, akik előtte jártak ott, reméli, hogy mostani expedíciójával el fogja érni az annyira óhajtott célt. Egy újságíró előtt terveiről a következőket mondotta: — Mostani expedíciómon minden tekintetben másként fogok eljárni, mint eddig. Minthogy első expedíciómon szerzett tapasztalataimat föl akarom használni, remélem, hogy elérhetem, ha nem a magát a déli sarkot, de a legdélibb szélességi főket.. A sarki expedícióra, ezúttal először, automobilt is viszek magammal és pedig külön az expedíció céljaira acélból készült automobilt, amely a legnagyobb hidegben sem tagadja meg a szolgálatot. Benzin helyett azonban alkoholt fogunk használni, amely a képzelhető legnagyobb hidegben is használható állapotban marad. Ezúttal először viszünk magunkkal szibériai ponnikat is és remélhető, hogy jó szolgálatot fognak tenni a sarki vidéken. Ha azonban nem válnak be, még mindig megmaradnak a kutyák is, amelyeket magunkkal viszünk. A kutyák a Discovery expedícióján nézetem szerint azért pusztultak el, mert élelmük, amikor a tropikus vidéken áthajóztunk, elromlott, új expedíciómnál azonban mindent meg fogunk tenni, hogy az élelemet ne romolhassák. A sarki tél négy hónapja alatt kunyhóinkban fogunk lakni és tudományos tanulmányokkal fogjuk az időt eltölteni. Az expedíció csak októberben indul el, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy minél később indulunk, annál messzebbre jutunk előre a sarkvidéken. Január végén ugyanis a déli sarkvidéken a jég enged. Hogy mikor fogunk visszatérni? Ez természetesen elsősorban a körülményektől függ. De ha minden jól megy, akkor 1909 januárban hajónk, aNimród elindulhat majd hazafelé. Minden eshetőségre, két évre való élelmet viszünk magunkkal. Expedíciónknak motoros csónakja is lesz. A csónakban tizenkét ember számára van hely, akik tíztizenegy hétre való élelmet vihetnek magukkal. (A német haditengerészet gyakorlata.) Kieiből írják nekünk: A napokban az északi tengeren Vilmos császár jelenlétében háromnapos flottagyakorlatot rendeznek. A gyakorlaton Henrik porosz herceg vezetésével részt vesz az északi hajóraj tizenhat elsőosztályú páncélozott csatahajója, a cirkáló-hajóraj három nagy és hat kisebb páncélozott cirkálója, az első és második torpedó-flottila huszonkét nagy torpedóhajóval, a tartalék-flottila tizenegy torpedóhajóval, két osztályhajóval és tizenkét új rendszerű hajóval, az akna-hajóraj három nagy akna-hajója, azonkívül számos kisebb-nagyobb tar-,talék-hajó. Ilyen nagy flotta-gyakorlatot eddig még sehol sem rendeztek, összesen száznál több hadihajó vesz részt benne. (A szabadgondolkodók kongresszusa.) Prágából táviratozzák. A szabadgondolkodók kongresszusának mai ülésén Ofner dr. (Bécs) szólott elsőnek hozzá a tegnap fölvetett témához és az egyháznak az államtól való különválasztása kérdésében a tegnapi szónokokkal azonos nézetet vallott. Zenker bécsi író a kongresszus nevében sajnálkozását fejezi ki arról, hogy a sajtó egy része a nemzetiségi ellentéteket kiélesíti, míg a kongresszus oda törekszik, hogy a nemzetiségek közötti nyugalmat helyreállítsa. A kongresszus azután a következő témát tárgyalta: A hazaszeretet és a szabad gondolat. Charmin dr. (Genf) szólalt föl elsőnek és kifejtette, hogy a szabad gondolat nem áll ellentétben a nemzeti érzéssel, de nem engedheti meg, hogy e fogalom a sovinizmus és a hódító, valamint elnyomó törekvéseket fedje. Épp ezért a szabad gondolat a háborút nem fogja akadályozni. A társadalom fogyatékosságain csakis az összes nemzeteknek teljes egyenlőjogúság alapján való föderációja révén lehet segíteni. Modrácsek szociáldemokrata, reiráti képviselő (Prága, azt mondja, hogy a szabad gondolat nem zárja ki a hazaszeretetet, de minden erőszakosságtól mentnek kell lennie és az összes nemzetek egyenlő jogúságát tisztelnie kell. Isvamszki (Varsó) azt az óhajtását fejezi ki, hogy az itt hangoztatott eszmék a lengyeleknél és oroszoknál visszhangra találjanak. De la Boue melinei polgármester azt mondja, hogy a szabadgondolkodók és hazaszeretők, másrészről azonban az általános békét és a nemzetek közötti vi t