Budapesti Hírlap, 1907. október(27. évfolyam, 233-258. szám)

1907-10-29 / 256. szám

1907. október 29. BUDAPESTI HÍRLAP. (256. sz.) 8.75. Filadelfiában 8.70, rafined in cases 10.90, credit balances of oil City 1.78. Zsír. Western Steam 9.25. Roche testvérek 9.45. Ön 32.50—32.V­­lléz 13.-----13 25. Csikágó, okt. 28. Terménytőzsde. Zsír okt.-re 8.60, jan.-ra 8.70. Szalonna short clear 8.26. Sertéshús jan.-ra 14.67. Prága, okt. 28. Cukorüzlet. Nyerscukor helyben és Ausszigból szállítva szilárd. Készáru 21.60 K. Időjárás: Borús. Trieszt, okt. 28. Cukorüzlet. Centrifugal Pilé kedvtelen. Készáru 28.——28.75. nov.—márc.-ra 27.50— 28%. KTenyork, okt. 28. Cukor- és kávépiac. Cukor fair refining Muscovado 3.40. Cukor finomítva 1. sz. 4.80. Kávé, Rio 7. sz. helyben 6*/4, okt.-re 5.50. jan.-ra 5.65. NAPIHÍREK. Budapest, okt. 23. A radikálisok. .Vasárnap délelőtt a Royal-szálló rácsos ka­puja előtt több szocialista jelvénynyel ellátott, vö­röskék karszalagos ifjú állott és nyájas biztatással tessékelte beljebb a radikálisok sárga plakátjait ol­vasgató sétálókat. A szives invitálás olyan bödészetű­ volt. — A gyűlés mindjárt megkezdődik ! Kérem besétálni, csak sietni tessék! így azután tíz és fél órakor (a gyűlést tíz órára hirdették) körülbelül kétszáz-kétszázhúsz főre menő közönség volt együtt a nagy teremben. Ezek túln­yomó része szocialista, fiatal iparoslegény, min­den vasárnapi szórakozásért lelkesedő kereskedelmi alkalmazott, a női jogokért küzdő több fiatal leány s vagy harminc békés, kiváncsi polgár. A gyűlést egy kirendelt rendőrfogalmazó je­lenlétében megnyitották és ezután Szalai Ödön, va­lami irodalmi társaság vezére, Szakolczay Árpád dr., a­ki a darabont korszak alatt már szerepet vitt, meg Turcsányi Pál, a­kit a vasutas sztrájk vett a hír szárnyára s a ki — mint mondotta — csak vendég­szerepelni jött ide, megalakította a hetedik kerületi radikális pártot. Mindössze ennyi történt tegnap a Royal-szálló­­beli gyűlésen. A többi csak keret, meg szó, sok szó kiszínezve az átkos koalíció s különösen Kossuth Ferenc ellen. A gyűlés öt szónoka sem telt ki az Erzsébetvárosból, Turcsányi és egy szimpatikus fia­tal munkás, a­ki a munkásosztály támogatásáról biztosította a radikálisokat (olyan kevesen voltak, hogy valóban támogatni s biztosítani kellett őket) csak vendégek voltak. A szónokok sokat emlegették az általános választói jogot, a népszabadságot és népjogokat. Ezek hatottak, a szocialisták harsányan éljeneztek , és tapsoltak, de a legnagyobb hatást a Kossuth Ferenc gúnyolásával érték el. S a­mikor így sikerült bizonyos mértékig a fölbuzdulás, akkor az elnök kimondotta a hetedik kerületi radikális párt megalakítását. Nyolc-tíz ember helyeselt s a többinek sem volt ellenére. Végre is, gondolták, ha néhány urnak mulatságot szerez a klubalakítás, hát ne zavarjuk őket, teljek kedvök benne. Megválasztották a tisztikart is. Ez ellen sem esett kifogás, a nevek ellen sem. S végül még egy nagy dolog várt elintézésre: üdvözölni az országos radikális pártot. — Hát ilyen is van? — kérdezte egy kiváncsi tájékozatlan. — Hogyne kérem! Hit nem tetszik tudni? A néhai István főherceg-szállóban a nagyságos Kaffka László úr az elnöke. Az üdvözlő távirat szövege titokban maradt, a megszövegezését s elküldését a jegyzőkre bízták. A rendre pedig nem a kiküldött rendőrtisztvi­selő ügyelt, hanem Kisspál Sándor, a néhai dara­bont-korszak zempléni alispán-helyettese, a ki föl s alá sétált a teremben s úgy tetszett, hogy nagyon meg volt elégedve. Hiányos volna a lista, ha meg nem emlitenék, hogy Vozáry Pál, volt marosvásár­helyi királyi biztos is ott volt a gyűlésen. A gyűlést Fass Béla nyitotta meg s ajánla­tára Szalai Ödönt elnöknek választották meg a ki azonnal elfoglalta az elnöki széket s azt mondta, hogy országszerte nagy az elégedetlenség, ezért szer­vezkedni kell. A gyűlést arra kérte, hogy hallgassa meg a szónokokat. Szakolczay Árpád a politikai helyzetet s a kiegyezést ismertette a szocialisták és darabontok szája íze szerint. Kossuthról a többi kö­zött azt mondotta, hogy a magyar vezényszó miatt eltaktikázta az önálló vámterületet s az általános választói jogot. Nem bízik se Kossuthban, se An­­drássyban, se a koalícióban, se a függetlenségi párt­ban, se a kilépőkben, hanem csak a radikális párt­ban. Határozati javaslatot is nyújtott be a hetedik kerületi radikális párt megalakítása dolgában. Az elnök a pártalakítást néhány helyeslő szóra kimondotta, mire Turcsányi Pál hosszasab­ban szólott az élelmi és lakásdrágaságról. Müller Béla munkás a munkásosztály támogatását helyezte kilátásba, mire még egy szabókisiparos beszélt nagy tűzzel, de minden értelem nélkül. Hamarosan le is intették. Elnöknek Szalai Ödönt társelnököknek Kovács Sándort, Frank Albertet, Vida Józsefet és Szende Gézát választották meg. Választottak még két jegyzőt és tíz tagból álló végrehajtóbizottságot. .Végül Kaffka Lászlót, Kristóffy volt államtitkárját, mint az országos radikális párt elnökét táviratban üdvözölték.­­ (Adakozás.) Ma a következő adományokat, kaptuk: Szent Antal kápolnájára, Nisch­anovszkyné, Rákospalota 2 korona; Szent Antal szegényeinek: Borbély Imre dr. 15 korona; József kir. herceg sza­natórium részére: Obál Ferencné 4 korona; Jászay Ilona, Eger 10 korona. — (A király betegsége.) Bécsből jelentik nekünk: Mária Valéria királyi hercegnő ma este atyja látogatására Schönbrunnba érkezett. A király jól töltötte a múlt éjszakát s állapota teljesen ki­elégítő, de ereje nem tud elég gyorsan helyreállni. A király ma délben egy órai sétát tett a kis galériá­ban, a­melynek ablakait becsukták, mert az idő nem volt elég kedvező.­­ Egy másik bécsi táviratunk jelenti: a felsége állapota annyira javult, hogy az uralkodó immár a teljes felgyógyulás útján van. Az összes nyugtalanító szimptomák, a köhögés is, teljesen megszűntek. A felség erőállapota egyre gyarapszik, étvágya és kedve tartósan jók. Az uralkodó néhány nap múlva újból áttérhet rendes életmódjára. A király egészségének állandó javulása arra indította környezetét, hogy délibb vidékre való utazásra bírja rá ő felségét, de a király mindeddig hallani sem akart arról, hogy Schönbrunnból el­utazzék, de azért még sincs kizárva, hogy a király november első felében Gödöllőre költözik át, a­hol ebben az évszakban kedvezőbb az időjárás, mint Schönbrunnban.­­ (A spanyol királyi pár utazása.) Pá­risból táviratoztak. A spanyol királyi pár ma dél­előtt ide érkezett. A közönség lelkesen fogadta a királyi párt, a­mely kevéssel megérkezése után az Elysée-palotában látogatást tett. Falliéres elnök ma este a királyi pár tiszteletére ebédet adott. Az ebéden Falliéres elnök és a spanyol király meleghangú fel­köszöntőket mondtak, melyekben a két ország benső barátságát hangoztatták. A spanyol király este tizen­egy órakor Londonba utazott. — Madridból je­lentik nekünk. A félhivatalos Epoka jelentése sze­rint a spanyol királyi pár angolországi látogatása után november 27-ike és 28-ika között Bécsbe uta­zik a magyar király látogatására. —­­A honvédség főparancsnoka.) Bécsből jelentik nekünk: A király Klobucsár Vilmos lo­vassági tábornokot honvédségi főparancsnokká ne­vezte ki.­­ (Kossuth Ferenc állapota.) Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter állapota már a javulás útján van; a miniszter eddigi kínzó fájdal­mai enyhültek és a teljes felépülése biztossággal várható, de ki van zárva, hogy a jövő hlét vége előtt a szobából távozhassák; ezért a csütörtöki pártkon­ferencián sem jelenhetik meg.­­ (Haldokló nagyherceg.) Szalzburgból táv­­iratozzák nekünk, hogy a toszkánai nagyherceget tegnap ellátták a haldoklók szentségével. — Szalz­burgból jelentik meg nekünk. Minden pillanatban várják a toszkánai nagyherceg halálát. A Toselli­­házaspár ma este ideérkezik. A nagyhercegi udvar még nem határozta el, várjon fogadja-e őket. — (Kegyeletes ünnepség.) A pozsonyi m­­kir. állami tanítónőképző-intézet első igazgatója, Uhrl Józsa emlékének kegyelettel áldoznak volt ta­nítványai és tisztelői. A szeretet koronáit adták össze s díszes síremléket készíttettek az elhunyt igaz­gatónő nyugvóhelyére, hogy hirdesse a volt növendé­kek igaz őszinte háláját. A síremlék leleplezése no­vember 6-án, vasárnap délelőtt 11 és 12 óra között lesz a budapesti köztemetőben. A rendezőség ez után értesíti az adakozókat s az érdeklődőket, hogy a ke­gyeletes ünnepségen minél számosabban részt vehes­senek.­­ (A kultuszminiszter audienciája.) A Föl. Ért. jelenti: Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter e heti, pénteki kihallgatá­sát, az ünnep miatt nem tartja meg. A legközelebbi kihallgatás november 8-án, pénteken délután négy órakor lesz.­­ (A főrendek és a király.) A főrendiház utolsó ülésén Dessewffy Aurél gróf elnök, az elnöki előterjesztések között a király egészségi állapotáról a következőket mondta: Utolsó ülésünk óta mindnyájunkat az ország­ban, a­kik hazafias érzelemmel viseltetünk koronás királyunk iránt, bizonyos aggodalom és félelem töl­tött el ama megbetegedés miatt, a­mely ő felségét érte. Azt hiszem, méltóztatnak ahhoz hozzájárulni, hogy örömünket és megelégedésünket fejezzük ki a fölött, hogy ő felsége most már — úgy látszik —­ túl van a komoly megbetegedésen és a javulás út­ján van és hogy azt a kívánságunkat és óhajtásun­kat fejezzük ki, hogy engedje a Gondviselés, hogy visszaesése ne legyen és egészsége népes és mind­nyájunk boldogu­lására és örömére minél előbb helyre álljon. (Élénk éljenzés.) (Apponyi üdvözlése.) Az egri jogakadé­mia tanári kara, mint nekünk írják, a pécsi kon­gresszuson ért támadása alkalmából a következő írásban üdvözölte Apponyi Albert gróf kultuszmi­nisztert: Megdöbbenéssel értesültünk arról a támadás­ról, a­mely a pécsi szabadtanítás kongresszusán Nagyméltóságodat érte. Hosszabb idő óta, hazánk jövője iránt aggodalommal eltelve figyeljük azokat a terrorisztikus törekvéseket, a­melyek az állami és társadalmi rend ellenségeinek nyilatkozataiban és cselekedeteiben lépten-nyomon elénk tárulnak. A legnagyobb fájdalommal tapasztaljuk, hogy az a két intézmény: a katedra és a sajtó, melynek a nagy törvényhozás szabadságot biztosított, ma gyakran a neki biztosított szabadságot nem építésre, de rombo­lásra használja föl. Mi a tan- és sajtószabadságnak igaz hívei vagyunk. De előttünk minden szabadság csak eszköz, a­melylyel hazánk előhaladását és bol­dogulását s ez­által közvetve a magunk jólétét mun­káljuk. Korlátlan szabadságot nem ismerünk, mert célunk nem az anarkia. Kívánjuk a tanítás és sajtó szabadságát, de csak arra a célra, a­melyre azt a szabadság igazi bajnokai szánták, a haza javainak előmozdítására. Nagyméltóságodban mindig azt az államférfit tiszteltük, ki a rend és szabadság érde­keit egyformán munkálta. Azt hiszszük, hogy en­nek a munkának szólt a pécsi támadás. Mi pedig nyíltan valljuk, hogy mi Nagyméltóságod elveinek szerény harcosai vagyunk. Nyíltan valljuk, ne­hogy úgy tűnjék föl a dolog, hogy csak azon az oldalon van tábor, a­hol nagy a lárma. Kérjük Nagyméltó­ságodat, hogy ha seregszemlét tart, minket is azok közé számítson, kik a szabadságot a hazával együtt szeretjük s a kik a harcban meghátrálni nem fo­gunk. A föliratra Apponyi gróf a következő levélben válaszolt a tanári karnak: Az egri jogliceu­m­ tanári testü­letének, az e hónap 16-án kelt és a pécsi szabadtanítási kongresz­­szus alkalmával fölmerült sajnálatos incidens ötle­téből hozzám intézett szíves föliratát örömmel és kö­szönettel vettem. A szenvedélyek hullámzása köze­pett, az állami és társadalmi rend biztosítása vajmi nehéz feladat! A józan elemeknek tehát fokozott összetartásra és önzetlen hazafias együttműködésre kell törekedniök. Terrorisztikus törekvésektől visz­­szariadni nem fogunk, de viszont hasonló fegyve­rekkel sem küzdhetünk. A magyar nép józanságába vetett bizalmam azt a reményt táplálja bennem, hogy az Önök — mint az ifjúság szellemi és er­kölcsi irányítására hivatott tényezők segítségével — sikerülni fog e társadalmi fonákságokat kiküszö­bölni és hazánk ifjúságát a hazafias és vallás-er­kölcsi eszméknek megtartani. Számitok szeretettel­jes támogatásukra!­­ (Bármi elöntés a görög-katolikus plébá­nia ügyében.) A néhány évvel ezelőtt fölállított görög-katolikus plébániára a főváros Melles Emil apátot választotta meg. A plébánia alapítását ké­relmezték a munkácsi és eperjesi püspökségek alá tartozó úgynevezett budapesti rutén hivők. A­midőn Melles Emil a plébániát elfoglalta, azon az alapon, hogy az alapítási oklevélben általában csak görög­katolikus hivőkről van szó, azt követelte, hogy a ro­mán, vagy rumén rítusú budapesti hivők is ismer­jék el plébánosoknak. Ezek pedig minden alkalommal protestáltak Melles föllépése ellen s gyermekeiket továbbra is a római katolikus hittani órákra járatták. Melles pedig a római katolikus hittantól a gyerme­keket eltiltotta s megfenyegette őket, hogy év vé­gén csak az ő osztályzata érvényes s ha nem járnak az ő óráira, a tanulók elvesztik, az évet. Az auto­nóm görög-katolikus hitközség azonkívül még meg­adóztatta a román görög-katolikus hivőket. A hivők püspökeik utján ez ellen is protestáltak s védelmet .

Next