Budapesti Hírlap, 1907. november (27. évfolyam, 259-284. szám)

1907-11-21 / 276. szám

1907. november 21. BUDAPESTI HÍRLAP. (276. sz.) FŐVÁROSI ÜGYEK.­ ­— Vidékieknek Budapesten való sorozása. A katonai ügyek ellátásának újabb szabályozásakor a tanács a minap az elüljáróságokat a többek közt arra is utasította, hogy a vidéki hadköteleseknek Budapesten való sorozását csakis különös méltánylást érdemlő esetekben hozzák javaslatba, mert a vidékiek­nek Budapesten való sorozása a fővárosnak nemcsak sok munkát, hanem tetemes költséget is okoz. Egyik­másik kerületben túlságosan szabadelvűen jártak el a helyben való soroztatást kérő folyamodások megbí­­rálásánál, és sok jóakarattal olyan hadkötelesek helyben való sorozását is javaslatba hozták, a­kik csak kényelemből nem akartak a sorozásra haza­utazni. A tanács most arra utasította az elüljárósá­gokat, hogy csak annak a folyamodónak kérését tekintsék megokoltnak, a­kikről kétségtelenül meg­állapítható, hogy még az illetékes sorozóhelyre a harmadosztályú vasúti jegyet sem tudja megfizetni. — A gázgyári bizottság. A közgyűlés bizott­ságot küldött ki a gázgyár megváltásának az előké­szítésére. A bizottságnak ma kellett volna üléseznie, de elhalasztották szombat délutánra. A polgármester ma újra megváltoztatta a terminust és szombat déli tizenkét órára hívta össze a bizottságot.­­ A Hungária-körút harminc éves adó­­mentessége. A budapesti VI. kerületi függetlenségi kör tegnapi választmányi ülésén Kot­its Elemér dr. ügyvéd indítványára kimondotta, hogy a főváros fejlődése érdekében nagy fontosságúnak tartja a város külső részének fejlesztését s elsősorban a Hun­­gária körut kiépítését.­­ Ennek érdekében elhatá­rozta a választmány, hogy a Hungária-körut har­minc éves adómentességének kieszközlésére mozgal­mat indít és a kormányelnököt küldöttség útján arra fogja kérni, hogy a Hungária­ körút adómentessé­géről a főváros fejlesztéséről szóló törvényjavaslatban gondoskodjék. — A fuvartelep és a köztisztaság. A fővá­ros tudvalévően átvette a Cséry-féle vállalattól a szemétfuvarozást, b­ár akkor s azóta minden alka­lommal rámutattunk arra a nagy hibára, hogy a fu­varvállalatot a köztisztasági hivatallal összekapcsol­ták. A Budapesti Hírlap több ízben bizonyította, hogy a két vállalkozás egymásnak az ellenőrzésére van hivatva, s ezért egyesíteni nem lehet. Az egye­sítés kárát elsősorban a köztisztaság szenvedte meg. Még néhány évvel ezelőtt büszkék lehettünk a fővá­ros tiszta utaira, az utóbbi időben nagy mértékben el volt hanyagolva a köztisztaság. Most végre hiva­talosan is belátták a tévedést. A fuvartelepre fel­ügyelő bizottság ma tartott ülésén megállapította a bajokat, s javaslatot tett a tanácsnak, hogy a két vál­lalatot különítse el egymástól. A bizottság arra is kérte a tanácsot, hogy üzletembert állítson a fuvar­telep élére, mert a mai állapot nem kielégítő. A fu­vartelep az első nagyobb vállalat, a­melyet Házi ke­zelésbe vettek. Ez a házi kezelés nem vált be. Meg­­rontotta a köztisztaságot, de rosszabb lett a szemét­­kifuvarozás is. A vállalkozótól megkövetelték, hogy a kora reggeli órákban szállítsa el a szemetet, a házi kezelésben délig is a kapuk alatt vár az összegyűlt szemét. A városi vállakozást nem ellenőrizte senki és nem szorította senki a munka végzésére úgy, a­mint szorították a vállalkozót. Ha biztosítják az ellenőr­zést, akkor még segíthetnek a dolgon. — Pálinkások iparigazolványa. A korcs­mákról és pálinkamérésekről szóló szabályrendelet megengedi, hogy a pálinkások üzletükben a szeszes italokon kívül különböző füzeteket és főzeteket is ad­hassanak el. A pálinkamérőknek azonban üzletükre iparigazolványuk nincsen, hanem a pálinkamérést a pénzügy­igazgatóság engedelme alapján gyakorol­ják: az a kérdés merült föl, vájjon a pálinkamé­rőknek nem kell-e iparigazolványt váltani amaz élelmi cikkek és italok árusítására, a­melyeket nem az italmérési engedelem, hanem csakis a szabályren­delet alapján árusíthatnak. A kerületi elüljárók ér­tekezlete abban állapodott meg, hogy megkérdezi a tanácstól, hogy részletesen melyek azok a süzetek, és főzetek, a­melyeket a pálinkások árusíthatnak és hogy a tanács olyanoknak tartja-e azokat, a­me­lyekre külön iparigazolvány szükséges.­­ Az építkezés ellenőrzése. Egymásután több súlyos balesetnek volt az oka a könnyelmű épít­kezés. A fővárosban is megtörténik, hogy az épít­kezésnél, különösen az állások készítésénél könnyel­műen járnak el, de még nagyobb arányú a köny­­nyelmű visszaélés az országban, a­hol az építést nem korlátozza olyan szigorú építőszabályzat, mint Buda­pesten. A kereskedelmi miniszter most szigorítani akarja az ellenőrzést, azt akarja, hogy a közigazga­tási hatóságokon kívül az állami iparfelügyelő is ellenőrizze a munkát. A miniszter ma kötelezte az iparhatóságokat, hogy minden építkezést, a­hol húsz munkásnál több dolgozik, azonnal jelentsék be a ke­rületi iparfelügyelőnek. — A fa és a szén árusítása. A mai napon életbe lépett a fa és szén árusításáról szóló szabály­­rendelet. A szabályzat tudvalévően arra kötelezi a kereskedőket, hogy a kerületi elülj­áróság által lát­­tamozott árjegyzéket függeszszenek ki az üzletben és az üzlet bejáratánál. Az elüljárók az eljárást úgy szabályozták, hogy a láttamozást a kerületekben a vásárfelügyelők végezzék, a­kik a három példányban bekívánt árjegyzékek egy példányát visszatartják és megőrzik, hogy annak alapján az ellenőrzést gya­korolhassák. Az árjegyzéket azoknak a kereskedők­nek is be kell mutatniuk, a­kik tüzelő­anyagok áru­sításával csak mellékesen foglalkoznak, tehát a fű­­­szerkereskedőknek is. Ellenben nem kell bemutatniuk az árjegyzéket azoknak, a­kik csakis faszenet (vasa­láshoz való használatra) árusítanak, de csakis cso­magolva. — A fuvarmunkások. A szemétfuvarozó mun­kások arra kérték a fővárost, hogy heti bérüket huszonhárom koronára emelje föl, a munkaidőt pedig napi 10—17 óráról 15 órára szállítsa le. A fuvar­­telepre felügyelő bizottság Festetlek Géza gróf taná­csos elnöklésével úgy határozott, hogy a bért nem emeli föl, a munkaidőre vonatkozó kérelmet hajlandó teljesíteni. Mellőzte a bizottság a munkásoknak azt a kérelmét is, hogy a főváros a fuvaros-szakszerve­­zetet ismerje el a munkások érdekképviseletének. A bizottság azzal a megokolással ellenzi a kérelmet, hogy nem lehet megtűrni, hogy a főváros munkásai olyan gyülekezetben vegyenek részt, a­hol alaptalan támadásokat intéznek a munkások fölöttes hatósága ellen. A munkásoknak azt a kérelmét, hogy azok, a­kik egy év óta szolgálnak, hat napi szabadságot kap­janak, a bizottság módosítani kívánja s a szabadságot csak azoknak hajlandó megadni, a­kik három év óta szolgálják a fővárost. Ellenben pártolta a bizottság a fuvarosok szakszervezetének azt a kérelmét, hogy a főváros támogassa a szakszervezetet kocsis­ iskola fölállításában.­­­• A baptisták kérelme. A baptisták arra kérték a fővárost, engedje meg a baptista hitközség szervezési, szabályzatának a módosítását. A minisz­ter ma értesítette a fővárost, hogy a kérelmet nem teljesítheti, mert nem engedheti meg annak a sza­bályzatnak a módosítását, a­melynek alapján a bap­tista vallást törvényesen elismerték. — Szemétfuvarozás automobilon. A köz­­tisztasági hivatal kísérletezni akar a szemétnek automobilon való fuvarozásával. A fuvarozó bizott­ság helyeselte ma a tervet s azt a javaslatot tette a tanácsnak, szólítsanak föl több automobil-gyárost, hogy próbára engedjenek át egy-két automobilt. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — Az izgató büntetése. Nagyváradról táv­iratoztak nekünk. A­mikor a képviselőházban a Vajda-eset történt, bécsi diákok Vajdának üd­vözlő levelet küldtek, a­melyben féktelenül szidták a ma­gyar képviselőket. A Tribuna helyeslő és lázító kommentár kíséretében közölte ezt a levelet. E köz­leményért ma állt az eskü­dtbíróság előtt Jován Já­nos, a Tribuna szerkesztője, a­kit a bíróság izga­tásért hat hónapi állam fogházra és ötszáz k­orona pénzbüntetésre ítélt. Az elitélt semmiségi panasz­­szal élt. — A siercegfalvai magyarfalók. Szék­esfe­­jérvárról, írja tudósítónk. A székesfejérvári törvény­szék, mint esküdtbiróság hétfőn egy monstre gyil­kossági püntör tárgyalását kezdte meg. A vádlottak padján nyolc hercegfalvai német ajkú legény ül, a­kik azzal vannak vádolva, hogy pünkösd hétfőjén, este, az utcán agyonverték Vagyóczki István hatvan esztendős magyar gazdát és két magyar legényt sú­lyosan megsebesitettek. Hercegfalván a magyar és német ajkú lakosság közt a kántortanitó-választás miatt már régebb idő óta feszült volt a viszony s ezért a legények külön-kü­lön korcsmába jártak. Pün­kösd hétfőjén Fülöp Kám­on korcsmájában a ma­gyar, Virág Rókus korcsmájában a német legények rendeztek mulatságot. Este két magyar legényt a né­metek megtámadtak és megszurkáltak. Ez volt a ki­hívás. Mikor a magyarok Iln­ül vették, hogy két tár­sukat bántalmazták, csoportosan a Virág-féle korcsma elé vonultak, a­hol már akkor a német le­gények szőlőkaróval s doronggal fölfegyverkezve várták őket. — Ide gyertek, magyarok, mind agyonütünk benneteket! — kiáltották többen a korcsma udva­rából. Egy jeladásra aztán hirtelen kirohanást ren­deztek az udvarból s Vagyóczki István gazdát a szó­szoros értelemben pár pillanat alatt agyonvertél­. Mikor az öreg vértől borítva összeroskadt, a vad horda gyorsan visszavonult a korcsma udvarába. Itt eltorlaszolták a kapu ajtaját és a kerteken keresztül elmenekültek. A csendőrök a gyilkos legények közül nyolcat, névszerint: Tremli Jánost, Schneider Igná­cot, Knits Ferencet, Katzenberger Mártont, Gulrich Jánost, ifjú Schneider Jánost, Simon Ferencet és Fett Mátyást letartóztatta s beszállította a székes­­fejérvári ügyészség fogházába, a­hol azóta fogva vannak. Ezek fölött ült most törvényt az esküdtbiró­ság. A királyi ügyészség valamennyi ellen szándékos emberölés és sú­lyos testi sértés bűntette miatt emelt vádat. A vádlottakat, a­kik­ valamennyien konokul tagadnak, nyolc székesfejérvári ügyvéd védi. A bí­róság elnöke Tömöry József törvényszéki bíró, a vádhatóságot Hajcsék Gyula dr. alügyész képviseli. Nem kevesebb, mint 78 tanú vár kihallgatásra. A tárgyalás előre láthatólag hat napot fog igénybe venni. — Az igazságügyi kezelőtisztviselők moz­galma. Az igazságügyi kezelőtisztviselők országos mozgalmából kifolyólag alakítandó országos kezelő­­tisztviselők egyesülete, valamint az országos kon­gresszus megállapítására megválasztott bizottsági ta­gok Laub budapesti királyi ítélőtáblás főigazgató el­nöklete alatt november 21-én d. u. 3 órakor a pest­vidéki kir. törvényszék II. emeleti tanácstermében ülést tartanak a következő tárgysorozattal. 1. Az igazságügyi kezelőtisztviselők országos kongresszu­sának kitűzése; 2. A memorandum és az alapszabá­lyok elkészítésére megalakítandó albizottság és az előadó megválasztása. — Benkő Slóza hagyatéka. A budapesti ki­rályi tábla harmadik büntető tanácsa ma folytatta a hamis tanuzás bűntettével vádolt Förster-család bü­npörének tárgyalását. A mai ülésen Oláh András előadó bíró részletesen ismertette a bünpör terjedel­mes anyagát. A tárgyalást holnap folytatják. — Az agyonszúrt tanító. A nyáron történt, hogy künn a Zuglóban egy Hajcsár-úti korcsmában Major Gábor tanító összeszólalkozott Schild Antal konyhakertészszel, majd a korcsma előtt ittas álla­potban összeverekedtek. A verekedésnek néhány rendőr vetett véget, a­kik Schildet be akarták kí­sérni, mert a tanítót arcul ütötte. A­mikor Schild a rendőrök között haladt, Major­­botjával hátulról fejbe ütötte. A kertész erre hirtelen visszafordult s görbe kertészkését teljes erejével a tanító nyakába döfte. Major Gábor a szúrás következtében rövid idő alatt elvérzett. A budapesti büntető törvényszék Schild kertészt erős fölindulásban elkövetett halált, okozó súlyos testi sértés­ büntette miatt másfél évi börtönre ítélte s ezt az ítéletet a királyi tábla első büntető tanácsa Frenreisz­­ István elnöklésével tar­tott mai ülésében jóváhagyta. •­­ A mikor a Menykő interpellál, Béké­sen éldegélt Szabadka városában Braun Henrik, a Szabadkai Hírlap szerkesztő tulajdonosa, a­mikor egyszerre csak lecsapott rá a Menykű. Nem a menny­dörgés mennykő, hanem a Menykő civiű konkurrens újság, melynek Kapes Lajos a szerkesztője. Braun Henrik évek óta állandó céltáblája volt a Menykű­­nek, a­mely éles támadásaival sok kellemetlenséget okozott neki. d­e ő tű­rte a támadást, mert nem tar­totta célaranyosnak, hogy perbe szálljon a Menykű­­vel. Legutóbb azonban úgy megkörnyékezte a Menykő, hogy kénytelen volt a törvény oltalma alá menekülni. A félelmetes nevű újság azt az inter­pellációt intézte hozzá, hogy elég kvalifikációnak tartja-e az újságíráshoz" azt, hogy mint zárgondnok sikkasztott? Braun a sértő interpellációra sajtóper­rel felelt s a szabadkai törvényszék rágalmazásért nyolc napi fogházra s harminc korona pénzbünte­tésre ítélte a vádlottat. A szegedi királyi tábla csak becsületsértést látott az inkriminált interpelláció­ban s a büntetést négy napi fogházra s husz korona pénzbüntetésre szállította le. A Kúria ma megsem­misítette a tábla ítéletét, s a törvényszék ítéletét erősítette meg. •­­ — Elítélt uzsorás. A fővárosban annyira el­szaporodott uzsorások között az uzsora­kamat tekin­tetében kétségkívül a legelső hely illeti meg Eili­ger Miksa ügynököt, a­ki ma került a büntetőtör­vényszék elé, mert Spiegel Adolf vendéglősnek há­romszáz százalékos kamat mellett adott kölcsön há­á­rom ízben 100—200 koronát. A tárgyaláson Ringer­ azzal védekezett, hogy ő maga is háromszáz száza-l­­lékos­­ kamatot fizetett a pénzért Ernst Lipótnak, a­­ minap letartóztatott hirhedt uzsorásnak. Ezt a vé­dekezését azonban a fogházból a bíróság elé vezetett Ernst Lipót maga cáfolta meg azzal, hogy csak né­­­hány hónap óta ismeri Ringert s az ügynök még 1905-ben adott kölcsön Spiegelnek pénzt. A büntető­­törvényszék erre Ringert három rendbeli uzsora vét­­j­­égéért tizennégy napi fogházra és hatvan k­orona pénzbüntetésre ítélte. A felek fölebbeztek. — A biró mulasztása. Aradi tudósitónk táv­­iratozza: Müller Vilmos borosjenői földbirtokossal 1992-ben a bérlője, Mezei Fülöp pörbe keveredett és tízezer korona perösszeget bírói letétbe helyezett. Ké­sőbb a letett pénz visszautalását kérte és Bagyik­ Sándor akkori borosjenői járásbiró, most lugosi tör-­ vényszéki biró el is rendelte a pénz visszaadását.­ Mezei a pénzt fölvette, de a pert elvesztette és az­ összeget nem lehetett rajta behajtani, mert csődbe­ jutott. A földbirtokos ekkor tízezer korona kártéri­­ tágért beperülte a járásbírót és az aradi törvényszék.] 13

Next