Budapesti Hírlap, 1907. november (27. évfolyam, 259-284. szám)
1907-11-28 / 282. szám
1 BUDAPESTI HÍRLAP. (282. sz.) 1907. november 28. — (A béke barátai.) A Magyar Békeegyesület tegnap Zsilinszky Mihály elnöklésével választmányi ülést tartott az Akadémia üléstermében. Az elnök megnyitó beszédében ismertette a hágai békekonferencia eredményeit, a melyeket a választmány örvendetes tudomásul vett. Szalkai Gyula tanár terjedelmes jelentésben számolt be a XVI. nemzetközi békekongresszusról, amelyen mint a békeegyesület kiküldöttje vett részt. A választmány az érdekes jelentést tudomásul vette és köszönetét nyilvánította Szalkaynak. Bélák Lóránt bemutatta az egyesület számadásait, melyekből kitűnik, hogy az egyesület vagyona alapítványokban 5500 korona, készpénzben pedig 1100 korona. Zipernovszky Károly ügyvivő alelnök jelentette azután, hogy Henri Guillot, a Patrie kormányozható léghajó föltalálója legközelebb Budapestre jön, hogy fölolvasást tartson a békemozgalom érdekében. A választmány e hírt örömmel fogadta és a fölolvasás helyét és idejét közzé fogja tenni. Végül Gergely Ede főtitkár referált a folyó ügyekről. (A belga király vasúti balesete.) Parisból jelentik nekünk: Az a vonat, amelyen Lipót belga király Párisba akart utazni, tegnap délután Hal közelében kisiklott. A vonat, amely csak kissé rongálódott meg, rövid késéssel folytatta útját. (Házasság.) Svachulay György műépítész eljegyezte Budapesten Szarkay Margitot, Szavkay Ede és neje, rumunyesti Fábry Lujza leányát. Görög Sándor államvasúti osztálymérnök december 1-én déli 12 órakor tartja esküvőjét a dohány utcai izr. templomban Róth Adrienne-vel, Róth Pál dr. budapesti ügyvéd leányával. Schlesinger Ernő, a Rechnitzer és Schlesinger székesfehérvári nagykereskedő cég belső tagja eljegyezte Neuder Jennyt Szombathelyről. (A kisjenői vadászat.) Aradról jelentik, hogy József királyi herceg este hét órakor Libits jószágkormányzóval külön vonaton Kisjenőre érkezett. December 12-én Ferenc Ferdinánd trónörökös a bajor királyi család több tagjával Kisjenőre érkezik hosszabb vadászatra, és a vadászat programjának előkészületeit holnap végzik el József királyi herceg személyes felügyeletével. (Templomi gyűjtés.) A hercegprímás engedelmével a főváros katolikus templomaiban december 8-án, vasárnap, gyűjtés lesz a Rákóczi Ferenc fejedelem emlékének állítandó kápolnára. A kápolna a főváros budai oldalán, az Oszlop utcában épül. (Az országos diákkongresszus.) Magyarország egyetemi és főiskolai ifjúsága az idén Budapesten tartja szokásos évi kongresszusát. A kongresszusi tanácskozások három napra fognak terjedni s részt vesz bennünk küldöttségileg az ország csaknem valamennyi főiskolája. Ma délben tartották meg a vármegyeháza dísztermében az alakuló gyűlést, Németh Tibornak, a Bölcészethallgatók Segítő Egyesülete elnökének , a Magyar Országos Diák Szövetség főjegyzőjének elnöklésével. Az alakuló gyűlésen a vallás- és közoktatásügyi miniszter képviseletében Gopcsa László dr. miniszteri tanácsos, a tudományegyetem tanácsa részéről Török Aurél dr. rektor magnifikus, az országos diákkongresszus díszelnöke jelent meg, ott volt még Szuppán Vilmos dr., a kereskedelmi akadémia igazgatója is. Németh Tibor rövid megnyitó beszéde után, melylyel a kongresszus tagjait s a megjelent előkelőségeket üdvözölte, Török Aurél intézett beszédet az ifjúsághoz. Rámutatott a kongresszus tárgysorozatának legfontosabb pontjára, mely a munkás előadások és az ifjúság szociális programjának kérdésével foglalkozik. Megjelölte az ifjúság feladatait a szociális küzdelemben, mely ma minden nemzet életében oly óriási jelentőségű. Azon kell lennie a tudományosan képzett magyar fiatalságnak, hogy megóvja a magyar népet a szociális tanítások tévedéseitől és túlzásaitól. Modern emberekké kell, hogy legyen a magyar ifjúság, mert ezt követeli az idők járása, de szerves tartalmat kell adni ennek a modernségnek. Elnézőknek kell lennie a gondolkozásával ellentétes eszmeáramlatok iránt is s a nemzeti szempontokhoz és jogokhoz ragaszkodva, az egyesítő mozzanatokat kell keresnie abban a munkában, amely rá vár. Hiszi, hogy a magyar ifjúság beváltja a hozzá fűzött várakozásokat s az erős és dolgos Magyarországnak alapjait rakja meg mostani munkálkodásával is. Ebben a reményben üdvözli az ifjúságot és Isten áldását kéri a kongresszus tanácskozásaira. A rektor nagy tetszéssel fogadott szavai után Szuppán Vilmos dr. a kereskedelmi akadémiának, mint a legfiatalabb magyar főiskolának igazgatója üdvözölte a kongresszust s gyakorlati munkára buzdította az ifjúságot. Kálmán Dezső, az Egyetemi Olvasó Kör elnöke, a budapesti egyetemi és főiskolai ifjúság nevében köszöntötte a kongresszusi kiküldötteket, körvonalazta a tanácskozások célját és irányait s a magyar nemzeti szempontok érvényesítésére buzdította a kiküldötteket. Fölolvasták ezután a kongresszushoz érkezett üdvözlő táviratokat s Németh Tibor elnök köszönetet mondott Gopcsa László dr.-nak, Török Aurél rektornak ésSzuppán Vilmosnak megjelenésükért. Ezzel az alakuló ülés véget ért. Az ülés után elnöki értekezlet, délután hat órakor ismerkedési ebéd volt a Menza Akadémika termeiben. A kongresszus holnap délelőtt tartja első érdemleges ülését a vármegyeháza dísztermében. (Rómaul polgármestere.) Rómából írják nekünk: A táviró már bizonyosan jelentette, hogy az új községtanács nagy többséggel Nathan Ernőt választotta meg az örök város polgármesterének. Nathan a modern olasz közélet legérdekesebb egyéniségei közé tartozik. Nagy vagyonú, zsidó származású ember, mint Rava, a mostani olasz közoktatásügyi miniszter. Nathan még négy év előtt az olasz szabadkőművesség nagymestere volt, amely tisztében Ferrari lett az utódja. A nagymesterséget azért hagyta ott, mert az olasz közvéleményben akkor nagyon erős áramlat mutatkozott a szabadkőművesség ellen, amely klikkszerűen szervezkedett s a legelőkelőbb állásokba is a saját embereit vitte be. Például a világszerte ismert jeles Nasit is a szabadkőművesek tolták előre a közoktatási miniszteri székig, s annyi égbekiáltó botránya után még ma is azon mesterkednek, hogy valahogyan megszabadítsák, vagy futni hagyják. A szabadkőművesség öt-hat évvel ezelőtt még az olasz szocialisták vezetését is kezébe akarta venni, akik azonban — legalább látszólag — nem állottak kötélnek. Már ezért is elment Nathannak kedve a nagymesterségtől. Mostan a római polgármesteri székben utódja lett a klerikális Conciani-Aliprandi-nak, akinek elődje meg a liberális Colonna herceg volt, aki liberális volt, családjának minden pápai hercegi hagyománya ellenére is. Közben a római városházán egy kis rendet Salvarezza királyi biztos teremtett. Érdekes, hogy a legutóbbi római községtanácsi választáson a több mint 40.000 szavazónak alig egy harmadrésze állott az urnák elé s a pártok egyenesen szövetkeztek a klerikális uralom ellen, amire a katolikusok egyszerűen tartózkodtak a szavazástól. Az még a jövő titka, hogy miként fognak egymás mellett megférni a római községtanácsban a liberálisok, monarkisták, köztársaságiak, radikálisok és szocialisták; ezek a pártok mind vagyoni, mind szellemi tekintetben legkiválóbb embereiket küldötték a római városházára. A többségnek különben legfőbb feladata lesz, hogy előkészítse az 1911-ik évi nemzetközi kiállítást, amelylyel Róma meg fogja ünnepelni az egységes Olaszországnak félszázados fönnállását. (Gyászrovat.) Fettl Lipót, a Ferenc József nevelőintézet tanára, aki egyszersmind József királyi herceg fiát is tanította matematikára, ma este nyolc órakor negyvenöt éves korában szívszélhüdésben hirtelen meghalt a Szalay utca 3. számú házában levő lakásán. Az elhunyt, aki az intézetnek egyik legrégibb tanára volt, pontosan teljesítette mindig kötelességét. Ma délelőtt még az intézetben előadást tartott és délután fenséges tanítványához ment, akit már három év óta oktatott. Ott tanítás közben rosszul lett úgy, hogy az előadást félbe kellett szakítania. Szolgával lakására kísértették, ahol meghalt. Szabó Zsigmond győri ev. ref. lelkész meghalt. Tegnap temették el nagy részvéttel. A templomban fölállított ravatalánál Antal Gábor püspök, a sírnál pedig Czike Lajos komáromi esperes mondott búcsúztató beszédet. Ifj. Bokor Ferenc joghallgató hosszas szenvedés után életének 21-ik évében november 23-án meghalt Zalatnán. Özvegy Vuk Alajosné, született Strobentz Adél meghalt Budapesten negyvenkilenc esztendős korában. Holnap, csütörtökön délután fél három órakor temetik a Podmaniczky utca 10. számú házából. Zoltán Lajos műegyetemi hallgató meghalt Budapesten huszonegy esztendős korában. Papp Jenőné, született ballai Krémer Regina meghalt Désen életének 49-ik, boldog házasságának 33-ik évében. Özvegy Stein Nátánné, született Sváb Katalin, hosszas szenvedés után 73 éves korában meghalt Budapesten. Az elhunyt évtizedeken át jótevője volt a szegényeknek. Mint a pesti izr. fiúárvaház elnöknője, nagy érdemeket szerzett. Nemeslelkű munkásságát a király a koronás arany érdemkereszttel jutalmazta. Temetése csütörtökön, november 28-án féltizenegy órakor lesz az V. ker. Arany János utca 10. számú házából. (Bertram öngyilkossága.) Berlinből jelentik nekünk: Bertram ,mostoha testvére, Wellig Sándor, az öngyilkos énekesnek levelét teszi közzé, amely megrendítő fölvilágosítást ad Bertram öngyilkosságáról. Bertram azt írja ebben a levelében, hogy ámbár már félesztendő múlt el feleségének öngyilkossága óta, szerelme mégis még mindig szenvedélyes és fájdalma a katasztrófa óta nem csillapodott s most jobban szereti feleségét, mint valaha; érzi, hogy e miatt kétségbeesett lépésre fogja magát elhatározni. Kéri, hogy halála után vágják föl ereit, mert különben még a sírban sem lesz nyugta. A művésznek ezt a kívánságát teljesítették. Bertram haláláról h minapi tudósításunkban megírtuk, hogy az elhunyt kamaraénekes eljegyezte Nádas Margitot, a külföldön működő magyar énekesnőt és később szakított vele. A művésznő most levelet írt nekünk, amelyből kitűnik, hogy Bertram második feleségének halála után akarta nőül venni Nádas Margitot. Szakítás nem történt közöttük, sőt már az esküvő napja is ki volt tűzve 1908 február 12-re, a szerencsétlen véget ért művész születésnapjára. (Szent Erzsébet ünnepe Párisban.) Párisi levelezőnk Írja: Miként Magyarországon, Árpádházi Szent Erzsébet szülőföldjén, Párisban 13 háromnapos, fényes ünnepséggel áldozott a kegyelet a szentéletű magyar királyleány emlékezetének. Alkalmat erre az szolgáltatott, hogy a francia főváros egyik, közel háromszáz esztendős templomának védőszentje, Szent Erzsébet. A templom alapkövét 1628-ban Medici Mária tette le s azóta mindössze annyi változás esett a végtelenül egyszerű, terméskőből való épületen, hogy I. Napóleon idejében megnagyobbították és plébánia templommá emelték. Hatalmas kőkockákból összerótt, falai jóformán egészen megfeketedtek. Elül azonban ép, sőt szép ez a templom. A templom boltozatát hordó, és a nyolc kis oldalhajót alkotó pilléreket emelet magasságig faburkolás takarja, az oltár körül három pompás színezésű és kapu ablak, a mennyezetet pedig néhány szép csillár díszíti. Hogy a templom is, a benne végbement ünnepség is magyar vonatkozású, azt élénken és érthetően mutatta a templom belsejében, francia zászlókkal vegyesen fölaggatott számos magyar lobogó. Az ünnepség, amely november huszonegyedikén kezdődött, s a mai, kevés megszakítással reggeltől estig tartó cerimoniával együtt összesen négy napig tartott. Szent Erzsébet négy napos ünnepén csudálatos buzgóságot tanúsítottak a reszpublika fővárosának lakói. Valahány szertartás volt, volt pedig a négy napon összesen tizenegy, mindannyiszor nemcsak a templom belseje telt meg szinte életveszedelmes módon, hanem a templom előtt is tömegesen álldogáltak, hogy az esetleg kijövőknek a helyét elfoglalhassák. Reggel tizedfél órakor kezdődött az énekes nagymise, amelyet Nemes Antal pápai prelátus szolgáltatott fényes papi segítséggel. A mise folyamán Liszt Szent Erzsébetről szerzett oratóriumának egyes részeit játszotta orgonakísérettel egy magyar művészekből toborzott kis vonós zenekar. Megható volt, amikor a place de la Republique közelében, az ódon franciskánus templomban fölhangzottak a magyar Himnusz ütemei. Közel tizenkét óráig tartott a pompás és mégis bensőséges szertartás, amelyen a rendkívül előkelő és nagyszámú közönség sorában, a Parisban élő magyarokon kívül megjelent Khevenhüller gróf magyar-osztrák nagykövet és az agg párisi érsek, Richard bíboros képviseletében mgr. Anette, érseki koadjutor. Délután volt a szertartás folytatása, amely egyúttal befejezte az egész ünnepséget. A vecsernyét ismét Nemes prelátus mondotta, noha ezt a tisztet az ünnepség programja szerint Komlóssy Ferenc pozsonyi prépostnak kellett volna betöltenie, aki azonban nem jöhetett el Párisba. Az ünnepi szentbeszédet Raynal abbé mondotta, aki gyönyörű szónoklatban jellemezte Szent Erzsébetet, meg azt az egész országot is, amely szülőföldje volt a szent, de boldogtalan királyleánynak. Barátságosan, szeretettel, sőt lelkesedéssel beszélt Magyarországról, és oktatta a honfitársait, hogy szeretettel és főképpen megértéssel gondoljanak a magyarságra, amelynek egyik, hétszáz évvel ezelőtt született leányát ime mindmáig hűséges tisztelettel övezi Páris népe. Általában feljegyezni való, hogy az ünnepség vezetésére Párisba érkezett Nemes prelátust és az ő személyében az egész ünnepet ülő magyarságot kitüntető szívességgel fogadták a francia fővárosban. Ebédet adott tiszteletére a párisi magyar-osztrák nagykövet, és ebéden látta magánál Nemesi Antalt Richard is, Paris érseke, aki egyébként is mindent megtett, hogy a francia-magyar ünnepség fényét növelje. (A skarlát gyógyítása.) Bécsből jelentik: Monti tanár, az ismert bécsi gyermekorvos kedden a gyermekorvosok klubjában ismertette Marpmann skarlát-szérumát. Marpmann a szérummal igen nagy sikert ért el. Monti tanár véleménye szerint ez a szérum az, akit vele beoltanak, immunissá teszi a skarlát ellen. (Ingyen szén.) Az Emberszeretet jótékonysági egyesület két év óta gyakorolja a humanizmusnak azt a módját, hogy ingyen szénnel látja el az ínséggel küzdő embereket. Klein Bertold, az egyesület díszelnöke az idén is mozgalmat indított, hogy az ingyen szétosztandó tüzelőanyagra szükséges összesség