Budapesti Hírlap, 1908. június(28. évfolyam, 132-156. szám)
1908-06-21 / 149. szám
10 BUDAPESTI HÍRLAP. (149. sz.) 1908. junius 21. Falliéres és a cár. Pétervár, jun. 20. (Saját tudósitónktól.) Fallieres köztársasági elnök julius 27-én találkozik Reválban a cárral. Falliéres két napig marad Reválan. Beszélgetés egy diplomatával. Bécs, jun. 20. (Saját tudósítónktól.) A keresztény szocialista Reichspost holnapi száma beszélgetést közöl, amelyet egyik munkatársa egy bécsi diplomatával folytatott. Először a hármas szövetség került sorra s Olaszországnak e szövetségben való szerepe. — A hármas szövetség helyzete, mondotta a diplomata, könnyebb volna, ha a vatikáni kérdés a Kvirinál és a Vatikán között kötendő békével elintéződnék és a magyar-osztrák uralkodó így az olasz királlyal személyesen érintkezhetnék. Úgy látszik azonban, hogy az ebben az irányban megkísérelt megoldás amiatt tolódott el, mert a Vatikán bécsiképviselőjének a magyar-osztrák külügyi kormánnyal való diplomáciai érintkezésében személyes nehézségek támadtak. Az Aehrenthal báró és a nuncius között való viszony kínosan feszültnek látszik. Összefügg-e ezzel a helyzettel a nunciusnak a hódoló fölvonulásról való távolmaradása? — Ez természetesen különálló dolog, felelte a diplomata. A diplomaták egy része sokat foglalkozik ezzel az esettel, amely a hódoló fölvonulásra szóló meghívások alkalmával történt. Az összes diplomatákat ugyanis hivatalosan meghívta a külügyminisztérium, azzal a kérdéssel, hogy a császár sátorából akarják-e megnézni a fölvonulást és hogy hány személyt visznek magukkal? Erre a rendező bizottságtól tiszteletjegyeket kaptak. Csak a nuncius nem kapott meghívást, holott ő a bécsi diplomáciai kar doyenje. Amikor Wilcek gróf fölkereste Granite di Belmontet, hogy személyesen meghívja az ünnepre, a nuncius kijelentette, hogy legnagyobb sajnálatáranem jelenhet meg, mert nem kapott hivatalos meghívást. A nunciusnak a hódoló fölvonulásról való elmaradása föltünést keltett és diplomáciai körökben élénk eszmecsere tárgya volt. Úgy látszik,,, hogy a nagykövetek emiatt közös előterjesztést fognak tenni a külügyminisztériumban, újra megkezdték munkájukat, ők gyakorolják be az embereket a fegyverforgatásba s ők gondoskodnak fegyverről. A sah tábora napról-napra erősbödik. Mind a két fél el van tökélve, hogy nem enged. Pétervár, jan. 20. (Saját tudósítónktól.) Magántáviratok szerint Teheránban és Tebriszben tegnap komoly zavargás volt, amelynél többen f elestek és megsebesültek. A forradalmi mozgalom terjed. A kormányhatóságok eddig négyszáz embert letartóztattak. Tebrisz, jún. 20. Miután olyan hírek vannak forgalomban, amelyek szerint Urmiában zavargás van és török csapatok Palmasz felé nyomulnak előre, Tebriszben élénk az izgatottság. Mirkhasim, a reakciós párt vezére ellen merényletet követtek el, amelynek következtében megsebesült. A marokkói zavar. Tanger, jún. 20. (Havas.) A Tanger környékén lakó Eschebala-törzsek Mulej Hafidót ismerték el szultánnak és elhatározták, hogy nem járnak a tangeri vásárra, ha a város nem csatlakozik hozzájuk. Elhatározták azt is, hogy Abdul Azisznak a várostól hat kilométerre táborozó medalláját megtámadják. Páris, jún. 20. A Matin-nak jelentik Tangerből, hogy Abdul Azisz szultán ellenségeinek szándéka volt a tegnapi istentisztelet alkalmával a tangeri nagy mecset előtt Mulej Hafidot szultánná kikiáltani, úgy, hogy az uralkodóért való imában Abdul Azisz helyett Mulej Hafid nevét említsék. A magzen, aki jókor értesült e tervről, aHafid-párt vezéreit elfogatta. Nagyszámú titkos rendőr és közrendőr által sikerült a proklamációt megakadályozni, el kell azonban készülve lenni arra, hogy ez minden percben bekövetkezsétik. London, jan. 20. Mint a Reuter-ügynökség Tangerből értesül, a bennszülöttek között nagy az izgatottság arra a hírre, hogy a franciák partra akartak szállni, mert arra az esetre, hogy ha Mulej Hafidot szultánná kiáltanák ki, megakadályozzák a zavargások kitörését. A marokkói hatóságok is bevonják az összes rendelkezésükre álló haderőt, hogy a városban a biztosságot szolgálják. A legénység külön munícióval és külön instrukcióval van ellátva, amelyeknek tartalmáról semmit sem tudnak. A hegyi lakók, tiltakoznak az ellen, hogy rendőrkaszárnyákat állítanak föl, a külvárosokban pedig őrséget alkalmazzanak és követelik az utóbbiak folytonos viszszavonását. A perzsiai veszedelem. London, jun. 20. (Saját tudósítónktól.) A Timesuek jelentik Teheránból tegnapi , kelettel . Ma ismét több ezer főnyi néptömeg csoportosult a parlament körül. A kereskedők nagy összegeket jegyeztek a szükséges kiadások fedezésére és kijelentették, hogy az alkotmányért a legvégsőig fognak harcolni. A politikai klubok A macedóniai költségvetés, Berlin, jan. 20. (Saját tudósítónktól.) Petervárról jelentik: Oroszország hozzájárult ahhoz az angol javaslathoz, hogy a macedóniai költségvetést az európai képviselők ellenőrzése mellett dolgozzák ki. Oroszország ezenkívül azt a kívánságát fejezte ki, hogy az ily módon kidolgozott költségvetést a porta elé terjesszék. A francia belföldi kölcsön. Paris, jun. 20. A szenátus elfogadta a 163 milliós 4 százalékos amortizációs belföldi kölcsönre vonatkozó törvényjavaslatot. Menelik utódja. Adisabeba, jun. 20. Menelik négus Sidi Eyassa-t, leányának és Mihály vasnak fiát nevezte ki utódjául. Közgazdasági táviratok. Newyork, iun. 20. Zárlat. Búza állandó, helyben 85*/, cent. (8.82 KA, iul.-ra-----cent (—.— K.), szept.-re 948/4 cent. (8.73 KJ, dec-re 92’/, cent. (848 K.), máj.-ra-----(—.— K.)- Tengeri szilárd, Jul.-ra —— cent. (—. - K.), szept.-re 78 V. cent. (7.74 K.), dec.-re 77— (7.63 K.) Liszt helyben 3.95. Gabonaszállitás Liverpoolba 104 (0.45). Csikágó, jun. 20. Zárlat. Búza állandó, julius-ra-----cent. (—.— K.), szeptemberre 86'/1. cent. (7.97 K.). Tengeri szilárd, júliusra 695/, cent. (6.89 K.). A külföldi gabonatőzsdék mai és tegnapi árfolyamainak összehasonlítása: Newyork, jun. 20. terménytőzsde. Gyapot Newyorkban 12.20, jun.-ra 10.64, szept.-re 10.20, freworleansban 117/1. Petroleum stand white Newyorkban 8.75. Biladelfiában 8.70, rafined in cases 10.90, credit balances of oil City 1.78. Zsír. Vertem Steam 9.20. Roho testvérek 9.30. on 27.75-28 12. Kéz 12.87—13.—. Csikágó, jun. 20. Termenytőzsde. Zsír iul.-ra 8.90, szept.-re 9.10. Szalonna short clear 8.12. Sertéshús szept.-re 13.72. Newyork, jun. 20. Cukor- és kávépiac. 1. sz. fair refming Muscovado 3.81. Cukor finomítva sz. 5.20. Kávé, Rio 7. sz. helyben 6/1, jun.-ra 5.85, szept.-re 6.85. Hamburg, jun. 20. Petróleumvásár. Petróleum nyugodt, helyben 7.55 m, (14.44 K.) Anvers, jun 20. Petróleumvásár. . Petróleum nyugodt, helyben 22.— (10.52). London, jun. 20. Értéktőzsde. Zárlat. Angol consolok 87,8/la. Japán járadék 84—. 4 százalékos magyar aranyjáradék 948/4. Ezüst 25*,16. Olasz járadék 1048/4. Chartered 160. Randfontein 160. De Beers 111/.. 4°/0-os rúpia 638/s. Spanyol járadék 959,. Leszámítolási kamatláb 18/fi. Déli vasút 65/,. Bécsi váltóár —... East Rand 4,12. Radmines 6,43. Canada Pacificvasut 1627/,. Az irányzat állandó. Ma Tegnap] l ’ittemblé? PARIS Búza júniusra. ...*•••••••«. „ júliusra ...................... „ julius—augusztusra . ••••••« „ K/.optombor—doc.-ro Rozs júniusra* •••••. ••••««•• „ julius—augusztusra Liszt júniusra. *••••••«••••• „ júliusra ...................... „ julius—augusztusra ......................... Rzeptomber —doc.-ro......................... frank ai.so 21.90 21.-0 22.10 17— 1B.6Ö 16.65 16.60 29.45 28.66 29.85 29. frank 21.70 21.85 21.85 22.05 17— 16.65 16.65 16.60 28.40 28.50 28.80 28.75 frank +0.10 4-0.05 -0.05 +0.06 +0C5 +0.15 +O.C5 4+.25 BÉRÜK márka markamárka Haza júliusra. 210.75 211.- 1 -0.25 IBI— 194— —.--189. -189.25 -0.25 * szeptemberre .*••••••««• 176. 176— 160.50 160.60 | „ szeptemberre 4 ......... . 157.— 157— | -a— NEWYORK cont cent cont. Búza helyben *••«*••«»••* ■ 95.50 98— -0.60 ——— | „ szeptemberre *•••*••«••« 91.75 95.25 -0.60 „ decemberre *••••«*••••• 92.16 92.50 -0.37 „ májusra. . ■—*■■■' Tengeri júliusra— „ szeptemberre. «•••*•*•» 78.18 Zais [ 77— 77— I — a — CSIKÁGŐ cont cont cont n szeptemberre *, #. * • •* * * • * . 66.50 87.25 -0.75 69 83 69 75 | -0.12 N A P1H1R E K. Budapest, jun. 20. A magyar éle. Csontos Andor képviselő úr, mint egy anekdotában olvassuk, olyan kitűnően tud zsidóvicceket — zsargonban — elmondani, hogy Visontai Soma, akivel együtt voltak Székesfehérvárott Mansdorff bárót támogatni, nem merte tovább hallgatni. — Elmegyek, innen, — mondotta — mert ez a Csontos még — elzsidósít engem. Egy kicsit fölösleges volt ez az aggodalom, mert mi úgy vagyunk meggyőződve, hogy Visontai Somát még Csontos Andor se tudná elzsidósítani. Se Csontos Andor, se Förster Aurél, se a többi urak — mert vannak ám többen is — akik olyan klasszikus tökéletességgel ontják születése nyelvén a zsidó viccet, hogy Goldstein Számi valóságos dadogó dilettáns hozzájuk képest. Ismételjük, mi nem féltjük az uraktól a Visontai Soma magyarságát, se pedig a mások magyarságát. De azért mégis abban a véleményben vagyunk, hogy Visontai képviselő úr, mikor „megijedt" a képviselőtársa előadó-művészetétől, tréfás szóval nem csupán tréfát mondott. Érdemes lesz talán néhány szót ejteni egy igen komoly témáról, a viccről. Csak egynéhány szót, mert ez a téma olyan gazdag, hogy egy könyvet lehetne megtölteni a fejtegetésével. Legyünk vele tisztában, hogy az éle igen előkelő műfaj. Ha a tartósság az igaz kritériuma egy elmetermék értékének, a legértékesebbek közül való. Tudunk vicceket, amelyek generációk óta élnek és még generációk egész sora fog mulatni rajtuk. Ilyen örökéletű vicc milliók között akad egy, ami azt mutatja, hogy egy igazi vicc éppen olyan ritkaság, mint akármilyen más remekmű, amelyben a halhatatlanság föltételei megvannak. Az örök emberi egy részének kell benne lennie a kifejezés legtökéletesebb köntösében. Csak az az igazi éle, amelyben filozófia van, amely a csattanója villámfényével belevilágít valamely gondolkozásba, erények és hibák kohójába. Az élnek tehát jelentékeny jellemző ereje van és pedig a tömegében nemcsak az egyes emberek, hanem az emberi közösségek gondolkodására. A faji és nemzeti tulajdonság megnyilatkozik individuálisabb értelmi termékben is, mint amilyen az éle, amely nem lehet közkeletű, ha az emberek nagy tömege nem fogadja el, vagy legalább is nem találja tetszetősnek a filozófiáját. Márpedig az emberek gondolkodásának, tudjuk, megvan a maga térképe, van nemzeti filozófia és egy nemzet élőének is megvannak a maga sajátos, külön, jellemző tulajdonságai. Más a francia éle, más az angol és megint más a német. És elég elolvasni az egyikből is, a másikból is egy csomót, hogy igen határozott képet kaphassunk az egyik nemzetnek is, a másiknak is lelki és értelmi tulajdonságairól, gondolkodásáról, sajátosságaikról és különbözőségeikről. Minden nemzetnek önmaga a szerelme. Létezésének és örökkévalóságának jogát abból a meggyőződésből kell merítenie, hogy a szépnek, jónak és nagynak ideális föltételei vannak meg és bontakoznak ki benne. Innen minden nemzetnek az a törekvése, hogy az egyénisége az alkotás minden területén érvényesüljön, ezért örül mindennek és találja különösen szépnek azt, amin a maga egyéniségének jegyét ismeri meg, ezért vigyázunk arra, hogy a nemzeti egyéniség tulajdonságai lehetőleg szeplőtlen tisztaságban szólaljanak meg a magyar lélek és a magyar gondolkodás, a művészet és az értelem minden munkájában. Tehát az élőben is.. A magyar vicc a