Budapesti Hírlap, 1908. augusztus (28. évfolyam, 185-208. szám)

1908-08-01 / 185. szám

2900. augusztus 2. BUDAPESTI HIHL/ * (185. sz.) roni alközsége egyházilag a zenggi fográt püspök­séghez tartozott. , A nemzetiségi párt és a választójog. A IV. XVf. jelenti: A nemzetiségi párt kebelében a szünet ellenére tüzetes tárgyalás folyik az őszi po­litikai kampány előkészítése céljából. A párt a ro­mánok és tótok lakta vidékeken már augusztus má­sodik felében nagy agitációt szándékozik megindí­tani az általános, egyenlő és titkos választójog érde­kében. A küzdelmet a párt a parlamenten kívül akarja megvívni és e régből az aratás befejezése után egyszerre­ több helyen népgyűlést fog tartani, melyen a nemzetiségi képviselők be fognak szá­molni eddigi működésükről és ki fogják fejteni a nép előtt, hogy milyen politikai magatartást szándé­koznak tanúsítani a jövőben. Az agitáció sikeresebb folytathat­ása céljából Hodzsa Milán és Vidd Aurél érintkezésbe léptek a szocialista párt vezetőségével, hogy a két párt az általános választójog megvalósí­­tásáért indítandó akcióban egymással karöltve jár­jon el. A tárgyalást még nem fejezték be, de min­den jel arra vall, hogy a két párt között a közös eljárás tekintetében teljes megegyezés fog létrejönni. Zmejanovics — pátriárka. •— A karlócai választás. —­ Karlóca, aug. 1. len ember, a ki az 5 nevével megjelölt szavazó­­ívre iratkozott volna föl, senki sem szavazott rá. A radikálisok magatartásuk nyitját abban adják, hogy csupán hálájukat akarták leróni Zmejanovics iránt, a­ki Brankovics pátriárka el­len folytatott küzdelmükben támogatta őket. Úgy látszik, ennél kissé nagyobb jelentőséget tu­lajdonítanak mégis mai állásfoglalásuknak. Mint nagy nemzeti esemény idején, szerte, a­meddig szerbség lakik, táviratilag ünnepi haran­gozást rendeltek el, e mellett táviratban kérték föl a függetlenségi párt vezető tagjait, hogy tá­mogassák további útjain Zmejanovics ügyét. Kérdés már most, megáll-e Zmejanovics megválasztása, vagy sem ? Nevezetes, hogy itt az a hír szárnyal a zsinat kezdete óta, hogy Zmeja­novics ellen csak Wekerle miniszterelnöknek van kifogása, míg Kossuth Ferenc, mint elnöke annak a pártnak, a­melyhez radikális barátaink tartoznak, megígérte, hogy a verseei püspök megválasztása esetén rajta lesz, hogy megerősí­tését kieszközölje. Mint a zsinat dolgait általá­ban igen jellemző másik jelenséget megemlítjük még, hogy a radikálisok körében azzal igyekez­tek az emberek egymást kapacitálni, hogy We­kerle Sándor állásfoglalását azért nem kell tra­gikusan venni, mert ősszel már amúgy is Kossuth Ferenc lesz a miniszterelnök. A­mi a választás kérdését illeti, beavatott forrásból eredő hírek szerint Zmejanovics meg­­választását nem fogják jóváhagyni, még­pedig azon az alapon nem, hogy Zmejanovics nem nyerte el a zsinati tagok abszolút többségét, csu­pán a jelen voltak többsége szavazott rá. A zsi­natnak nyolcvanegy tagja van, Zmejanovics pe­dig csak negyven szavazatot kapott. Hogy a vá­lasztást ezen az alapon meg fogják semmisíteni, az kitűnik a királyi biztosnak nyilatkozatából, a­melyet a választás dolgában tett. A királyi biz­tos figyelmeztette a kongresszust, hogy igyekez­zenek abszolút többséggel csoportosulni a kivá­lasztott főpap körül. Zmejanovics püspök azt vi­tatja, hogy ez a fölfogás ellenkezik a parlamenti gyakorlattal. Érdekes ezzel szemben, hogy a­mikor a Brankovics pátriárka ellen sikkasztás — Azt felelném, bácsi, hogy nagyon bol­dog lennék. " December huszadikán jelentette a bácsi, hogy a Balaton befagyott, s mi Boglár és Sze­­pezd közt fogunk átkelni rajta. Ekkor tudtam meg egyúttal, hogy atyám szülőfalumból elköl­tözött Türjére s mindent eladott, a mink a régi helyen csak volt. Tizenhat esztendős gyerek­fejjel nem igen tudtam fölfogni ez esemény je­lentőségét. Csak annyit értettem, hogy kará­csonyra hazamegyek a szüleimhez és ez elég volt arra, hogy boldoggá tegyen. Mikor a napja elérkezett, egy régi, öreg födeles hintót leszedtek kerekeiről és szántal­pakra tették. A kerekeket hátul felkötötték a hintóra, így minket az olvadás se hozhatott za­varba. A kocsiládát elláttuk hideg sültekkel, néhány üveg borral s fölszerelve birkabőr-bun­­dákkal és báránybőr-süvegekkel, hárman útnak indultunk Boglár felé. A harmadik Málcsi néni volt, Karácsonyra a buzsáki kastély üresen ma­radt. Persze, négy lóval indultunk s a bakot Kesérü, a vén kocsis foglalta el, a ki ezzel visz­­szahelyeztetett régi méltóságába. Virradatkor indultunk el. Bogláron egy kicsit megpihen­tünk, s aztán nekivágtunk a Balaton jegének. Csodálatos, felejthetetlen szép itt, minden rész­letére úgy emlékszem, mintha tegnap lett volna. Az ebédet Szepezden költöttük el, s nagybátyám a balatonparti regék mesélésével : rulattatott, melyek fantáziámat lángra gyújtották és mohó érdeklődésre tüzelték. Délután az idő viharosra fordult, úgy, hogy este hatkor meg kellett áll­nunk. Ekkor, nem emlékszem már, melyik falu­miatt tett vádak idején az abszolút többség szük­ségét vitatták, Zmejanovics volt a negyvenkette­dik, a­ki a radikálisoknak megadta ezt a több­séget. Abban az esetben, ha a választást nem erősítik meg, minden a mai állapotban marad s a pátriárka tennivalóit továbbra is Bogdánovics Lucián végzi, mint a király által kinevezett ad­minisztrátor. Alábbi rendben elmondjuk a választás törté­­netét, a választásban érdekelt püspökök nyilatko­zatait, itt még néhány eseményről számolunk be. Günther Antal királyi biztos ma délután elutazott Karlócáról és hétfőn a minisztertanács­ban jelentést tesz a pátriárka-választásról. A ma­­gyar kormány ekkor fogja eldönteni a választás sorsát. A királyi biztos szerdán Wekerle Sándor miniszterelnökkel Bécsbe utazik és megjelenik a kabinetirodában, a­hol intézkedik azokról az irományokról, a­melyeket királyi biztosi megbí­zásának körében kell kiállítania, így elkészíti a választásról döntő királyi kézirat szövegét is. Az igazságügyminiszter csütörtökön a miniszter­elnökkel együtt már Ischlben fog a kormány ne­vében előterjesztést tenni a királynak a válasz­tásról. A radikális szerbek most már Zmejanovics megerősítését szeretnék kieszközölni. Ma dél­után először a püspökhöz mentek, a­kit üdvözöl­tek megválasztása alkalmából. Nagy néptömeg hullámzott a pátriárka rezidenciája előtt s vi­­harzó lelkesedéssel zsi­­ózta egyre a verseei püspököt. Zmejanovics ismételten kinyitotta az ablakot és áldást osztott, mire rivalgó zsim­ó­val válaszoltak. A radikálisok a nép szavára hivat­­koznak, hogy a választás mennyire közakaratot teljesített. .Azután a királyi biztoshoz mentek, a­kit nevükben Milutinovics, a klub elnöke és Musicky Döme országos képviselő arra kért, hogy tegyen oly értelmű­ előterjesztést a király­nak, hogy a választást erősítse meg. Günther királyi biztos kijelentette, hogy a király a mi­nisztertanács előterjesztése alapján fog dönteni. Holnap küldöttség útján tisztelegnek a radikálisok Budapesten Kossuth Ferencnél, hogy támogatását kérjék Zmejanovics érdekében. Feltűnést kelt, hogy a radikálisok erősen bíznak bűn, betértünk egy atyámfia házához és ott meg­haltunk. Alig aludtam valamit. A látott képek gyötörtek. A befagyott Balaton mély hatást tett rám. A forgószél hatalmas hótölcséreket rö­pített végig a­ fehér síkon, gyönyörű volt a hó­val borított hegylánc, mely a Balaton zalai partján végigvonult. A hallott mesék tündér­­alakjai is hemzsegtek lelkemben s jól emlék­szem rá, hogy aznap elhatároztam, hogy­­Attila koporsója cím alatt egy ősmagyar történetet fo­gok írni a Balatonról. Másnap, mikor virradni kezdett, folytattuk utunkat és dél felé Türjére érkeztünk. Szüleim egy nádfedeles, terjedelmes pa­­rasztházban laktak, közel a franciskánusok ko­lostorához. Képzelhetik, mily örömmel vetettem magamat karjaik közé, hisz hónapok óta nem láttam őket. Csöndesen, minden kitörő öröm nélkül, szinte fásultan fogadtak. Mikor a vi­szontlátás örömkönyeit kitöröltem a szememből, akkor láttam csak, hogy apám arca mennyire ráncos lett és anyám haja mennyivel fehérebb, mint mikor­­utoljára láttam. Körültekintettem.­ Ah, ez nem a szülői ház, melyben bölcsőm ringott ! Micsoda újjászületés az, mikor az ember a nagyvilágból visszatér az ősi házba, hol minden sarokhoz gyermekkorának egy-egy emléke fűző­dik. Micsoda jóizű pihenés, micsoda csöndes al­vás esik e barna gerendák alatt. Ha az élet küzdel­mei még oly húlásokat vittek is véghez Telked­ben, melyet, illúzióitól megfosztva koldussá tettek: a családi fészekben visszaszerezheted az elrabolt kincseket, az elvesztett hitet Milyen é­ s Kiküldött munkatársunktól.) A görög­keleti szerb egyházi zsinat ma hajtotta végre a pátriárka-választást. Eddigi tudósításaink után nem fogja , meglepni a közönséget a választás eredménye. A zsinaton jelen volt egyházi képvi­selők többsége Zmejanovics Gábor verseei püs­pökre adta szavazatát, így tehát ez idő szerint ő a megválasztott pátriárka, s sem hathat meglepe­tés gyanánt az sem, hogy Zmejanovicsot a radi­kálisok szavazata emelte pajzsra. Előre jeleztük ennek elkövetkezését, is. A magyar-barát radiká­lis­ párt valamennyi tagja a verseei püspök mellé állt, a­ki negyven szavazattal nyerte meg a több­séget. " Az önálló szerbek a legöregebb főpapra,­­Nikolics Miron pakráci püspökre szavaztak, a­ki összesen harminc szavazatot kapott. Bogdáno­­vics püspök adminisztrátornak annyiban befo­lyásolta eshetőségeit az a hír, hogy a nemzeti kormány legszívesebben őt látná a pátriárka szé­kében, hogy a zsinat tagjai között, sem ellensé­geink, sem jóbarátaink köréből nem akadt egyet-Keszthely eltűnt a párában, akkor tudtuk, hogy egypár óra múlva nyakunkon az eső. A szénát akárhányszor boglyába raktuk, arra a hírre, hogy a keszthelyi parti házak fehér pontjai nem látszanak már hozzánk. És mindig bevált. Ha a Badacsony koporsó alakú teteje fekete felhő­­süveget tett­­ föl, melyet lassan kint a derekáig magára húzott, ez erős zivatart jelentett. Ha ez a felhősüveg piszkos sárga volt, jégesőtől tart­hattunk. A piszkos, fehérszint felhő pedig hó­zivatart jelentett. Mikor a­ Balaton befagyott, akkor kezdő­dött a szélvészek táncmulatsága ezen a síkos pádimentumon. A zalai hegyekről lenyargaló szél a sima jégen új erőre kapva, nyargalt be Somogy vármegyébe. Kérdezzétek meg a Bala­ton parti áldomások vasutasait, majd ezek mesél­nek róla, hogy miféle szilaj szélviharok szoktak uralkodni télen a Balaton mellett, ők első kéz­ből kapják a hóvihart, mely a Badacsony tete­jéről leugrik a jégre, ott nagy hópalástokat kap föl s ezzel vagdalkozva maga körül, rohan be Somogy vármegyébe. Isteni látvány ez, s csak azért habozom, mikor le kéne írnom, mert Jókai ezt már el­csípte előlem." Pedig Eötvös Károly szerint­­ nem is látta a­ téli Balatont soha. Decemberben egyszer megszólított a bácsi: —­ Te, fiú, töltöttél már valaha karácsonyt távol a szülei háztól? — Kém. Mikor Kőszegen tanultam is, mindig hazamentünk a karácsonyi vakációra. — Mit­ szólnál hozzá, ha az idén is haza­­mennénk hozzátok ! ?

Next