Budapesti Hírlap, 1908. november (28. évfolyam, 262-286. szám)
1908-11-21 / 279. szám
10 BUDAPESTI HÍRLAP. (279. sz.) 1908. november 21. –ágból még az eredeti, ízléstelen forma megtartása mellett importálják. A ponyvairodalom mai állása sérti a magyar írók érdekeit, mert az olvasóközönségük egy részétől fosztja meg. Az erkölcsi érveken kivül ezért is kell a ponyvairodalom megrontására, megsemmisítésére vagy legalább a régi mederbe való visszaterelésére törekedni, mert csak a közönség visszahóditása esetén lehet remélni, hogy egykor majd a magyar irók is eljutnaka ponyvakiadók mostani helyére —. Szmirnába. K. J. S. — (Személyi hírek.) Lajos bajor herceg, a ki háromhétig időzött sárvári birtokán, mint Szombathelyről jelentik, Bécsen át haza utazott Münchenbe. — A hesszeni niagy hercegnének ma délelőtt fiúgyermeke született. — A pápa, mint, Bómából jelentik, ma nem tartott kihallgatást, minthogy könynyen meghalt s az utóbbi napok számos audienciái kimerítették. — (A svéd királyi pár Bécsben.) Bécsből jelentik nekünk. A svéd királyi pár december 5-én két napi tartózkodásra ideérkezik, hogy uralkodónknak császári jubileuma alkalmából szerencsekivonatát fejezze ki. — (Uralkodók látogatása Madridban.) Madridból jelentik: A német császár, az angol királyi pár, Ferme Ferdinand királyi herceg és valószínűleg Manuel portugál király is meglátogatják a jövő esztendőben Alfonz királyt Madridban. A látogatások idejét még nem állapították meg. A német császár, az angol király és a felesége tengeren utaznak Spanyolországba s valószínűleg valamelyik északi spanyol kikötőben találkoznak Alfonz királlyal. (A román trónörökös útja.) Münchenből táviratoztak. Ferdinand román trónörökös ma reggel Bécsből ideérkezett, hogy a régens-hercegnek a király megbízásából átadja a király által alapított új házi rendjelet. A régens-herceg a trónörököst a Hoherszollern-palotában meglátogatta. A trónörökös később a székházba hajtatott, ahol a legfőbb udvari méltóságok fogadták és a régens-herceghez vezették, akinek a trónörökös átnyújtotta a nevezett rendjelet, míg a régenstől a Hubertus-rendet vette át. Münchenből jelentik ! A román trónörökös tiszteletére ma udvari ebéd volt, amelyen az itt időző hercegek és hercegnők, az idegen fejedelmi személyek, udvari főméltóságok, a miniszterelnök, a hadügyminiszter, valamint a kiséretek jelentek meg. A trónörökös a régensherceg mellett ült, ki pohárköszöntőjében üdvözölte a trónörököst és a román királyi párt éltette. A trónörökös felköszöntőjében a régensherceget és a királyi családot éltette. (Csathó Ferenc kitüntetése.) A hivatalos Up mai száma jelenti, hogy a király Csathó Ferencnek, a budapesti királyi ítélőtábla elnökének a titkos tanácsosi méltóságot adományozta. A bírói kar általában a jogászvilág osztatlan örömmel fogadja a kitüntetést, melyre ez a kiváló férfiú igaz érdemeivel sokszorosan rászolgált. Csathó Ferenc közel negyven esztendeje, hogy a bírói testület tagja. Jóformán a legalsó fokon, mint albiró kezdte meg pályafutását s tisztán kiváló kvalitásaival szerezte meg magának ezt a díszes állást, melyet ma betölt. Csathó Ferenc 1845-ben született Nagyváradon. A bíróságok szervezésekor a nagyváradi törvényszék albirájává, majd törvényszéki birájává nevezték ki. Tíz évvel később, 1881-ben a budapesti királyi ítélőtáblához rendelték be s 1884-ben kinevezték királyi táblai bíróvá. A királyi táblák decentralizációja alkalmával a debreceni királyi táblán tanácselnök, 1896-ban a marosvásárhelyi ítélő tábla elnöke, három évvel később pedig a szegedi ítélő tábla elnöke lett. A királyi búráihoz 1901-ben nevezték ki tanácselnökké a három évvel később a királyi ítélő tábla elnöke lett. Ekkor nyerte el állásánál fogva a főrendiházi tagságot. A budapesti királyi ítélő tábla ma délben testületileg üdvözölte érdemes elnökét kitüntetése alkalmából. Frenreisz István, mint legidősebb tanácselnök, intézett hozzá üdvözlő beszédet, melyre Csathó szives szavakkal mondott köszönetet. (Fiumei küldöttség a pápánál.) Fiuméból jelentik: Zanella Rikárd képviselő és Vio podeszta ma Rómába utaztak pápai kihallgatásra. A kihallgatáson kérni fogják Fiuménak a zenggi horvát püspökségtől való elválasztását. Illetékes körök nyilatkozata szerint mindent elkövettek a kérdésnek Fiume és az állam érdekeit egyaránt kielégítő megoldása érdekében. (József királyi herceg arcképe.) József királyi herceg megbízta Királyfalvy K. Károly festőművészt, aki mögt tért haza a külföldről, hogy fesse meg az arcképét. A fenséges ur a mai napon harmadszor ült a művésznek a királyi várpalota egyik szalonjában, melyet műteremnek alakítottak át. Ez lesz József királyi herceg első képe honvéd tábornoki egyenruhában. — (Vilmos császár nyilatkozatai.) A pétervári Novoje Vremjában a lap párisi tudósítója érdekes leleplezést közöl a nagyhatalmaknak a búr háború alatt tanúsított magatartásáról, amelyről híressé vált intervjújában nemrég Vilmos császár is megemlékezett. Az orosz lap tudósása így szól: Noailles márki, az akkori francia nagykövet egy alkalommal bált adott, amelyen ott volt Vilmost császár is, aki a mulatság közben odament az orosz nagykövethez és ezt, mondta neki: — Kár, nagy kár, hogy Oroszország nem avatkozik bele a transzváli dolgokba. Nagyon szép alkalmat szalasztunk el arra, hogy végre Angliát megleckéztessük. Egy ilyen kedvező alkalom száz évben alig kínálkozik egyszer. Az orosz nagykövet másnap rögtön jelentést tett kormányának a császár nyilatkozatáról. Az orosz kormány erre eszmét cserélt a francia kormánnyal és néhány nap múlva az orosz nagykövet megjelent a német császár dolgozószobájában és ezt mondta neki: — Felség, döntés történt, mi követjük önt. Ezek a szavak láthatóan kellemetlen hatást tettek a császárra, aki ezt válaszolta: — Lássa, én nem szeretnék Anglia ellen semmibe sem fogni mindaddig, amíg nagyanyám, Viktória királynő él. Azután készen lennék a vállalkozásra, de csak egy föltétel alatt. A hatalmaknak, amelyek az Anglia ellen való akcióban részt vesznek, kölcsönösen garantálniuk kelleurópai birtokaik érinthetetlenségét örök időkre. Az orosz nagykövet ezt fejelte: — De, felség, Franciaország ebbe nem megy bele. Méghozzá egy ilyen követelés megsemmisítené a mi szövetségünket is e nagyhatalommal . . . Az Anglia ellen való akció nem jött létre. Rövid idő múlva a francia külügyminiszter fogadta az angol nagykövetet é, ezt mondta neki: — Ó, ha mi valamire akarnánk vállalkozni Anglia ellen, megtehetnék. Tudjuk már, mibe kerülne, hogy megnyerjük annak a nagyhatalomnak a támogatását, amely mint Angliában hiszik, ellensége Nagybritanniának. Erről a beszélgetésről csakhamar tudomást, szereztek Londonban. És a történtek valódiságának megállapítása után Anglia megváltoztatta Német-országgal szemben való magatartását : Franciaországhoz és Oroszországhoz csatlakozott. Ezt mondja a Novoje Vremja tudósítója, aki végül kijelenti, hogy adatait megerősítik azok a tanuk és szereplők, akik ez eseményekben résztvettek. Newyorkból táviratoztak, hogy a Newport: American kivonatot kezdl abból a beszélgetésből, amelyet Hale amerikai iró Viímos császárral folytatott és amelynek a Century Magazine-ben kellett volna megjelenni. E szerint Vilmos császár azt mondta, hogy Anglia Japánországgal való szövetségével elárulta a fehér fajt. De ez meg fogja magát koszülni, mert Japánország egykor el fogja venni Anglia gyarmatait. A japánok Ausztráliát is fenyegetik és Indiában is ők szítják a forradalmat. Japánország továbbá azt is tervezi, hogy Kínát lassan kint annektálja, de Amerika és Németország már elhatározták, hogy Kínát igeg fogják védelmezni. Vilmos császár azt hiszi, hogy az Egyesült Államok és Japánország között fia év lefolyása alatt háború fog kitörni, mert a fehér és a sárga faj között való harc elkerülhetetlen. Az utóbbi előrenyomulásának megakadályozása végett ajánlatos volna a mohamedánokat ellenük fölfegyverezni. A lap végül azt mondja,hogy a császári intervjúnak ezt a kivonatát Londonból kapta. (Új udvari tanácsos.) A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Déri Miksának, a magyar villamossági részvénytársaság alelnökének, a közügyek és a közgazdaság terén teljesített buzgó szolgálatai elismeréséül a magyar királyi udvari tanácsosi címet adományozta. — (Wright újabb diadala.) Párisból jelentik nekünk: Wright Wilburn tegnap újabb sikert aratott repülőgépével. Tegnap pályázott ugyanis a francia aeroklub magassági díjáért, amelyet a legnagyobb könnyűséggel meg is nyert, bár utána újabb fölszállásnál csaknem hasonló baleset érte, mint testvérét, Wright Orville-t. Az első fölszállás a magassági díjért pompásan sikerült. Fölszállása után a megjelölt helyeken két ízben érintette a földet s nyomban újból fölemelkedett. Azután a huszonöt méternyi magasságban lebegő kis léggömbök által alkotott vonalat tiz méterrel magasabban, tehát harmincöt méternyi magasságban átrepülte s azután simán leszállott. Farman azért nem kapta meg a magassági dijat, mert repülőgépével 20—30 centiméterrel a megszabott magasság alatt maradt. Sőt az Aeroklub Wright-nak sem akarja kiadni a dijat, mert a fölszállásnál startoló sint használt. A magassági dijért való pályázása után Wright Sam Frank társaságában újból fölszállott s elhagyva a gyakorlóteret," oly messzire repült, mint azelőtt soha. Azután Gerardvillé Lukács kapitány került sorra, akit Wright most tanít meg a repülőgép kezelésére. Húsz perccel a felszállás után körülbelül húsz méternyi magasságban a jobboldali csavar lánca hirtelen, elszakadt, míg a másik csavar tovább működött. A repülőgép oldalvást hajolt, úgy hogy a nézők már a legrosszabbra voltak elkészülve. Wright azonban nem vesztette el fejét, hanem megállította a motort a motor nélkül lebegve lassan és óvatosan leszállóit. (A pécsi püspök alapítványai.) Nagylelkű alapítványokkal ünnepelte megZichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök X. Pius pápa áldozópapságának ötvenéves jubileumát. Egyrészről százezer koronás alapítványt tett azzal a rendeltetéssel, hogy a pénzen középiskolai tanulók részére internálást létesítsenek. Azonkívül püspöknádasdi kastélyát, ennek melléképületeit és, a hozzátartozó negyven holdnyi területet átengedte a züllés veszedelmének kitett gyermekek nevelésére. Zichy Gyula gróf püspöknek ez az adománya hétszázötvenezer korona értéket képvisel. Első alapítványát Zichy gróf legutóbbi püspöki körlevelében közölte egyházmegyéjének papságával. A körlevélnek ide vágó része a következő: A vallás-erkölcsös tanítás és nevelés, nagy céljait akarom szolgálni, midőn tisztelt papságommal közlöm, hogy a mai napon egy püspöki székhelyemen emelendő középiskolai katolikus internátus létesítésére százezer (100.000) koronát helyeztem el a pécsegyházi megyei alapítványi hivatalnál ama biztos jóleső reményben, hogy úgy tisztelt papságom, mint nemeskoldi híveim segítsége és közreműködésével sikerülni fog ezen üdvös és szükségestervnek megvalósítása a közeljövőben. Székfoglalóm legelső percétől hőn ápolt vágyam ez, melynek kivitelét Isten segítségével Szentséges Atyánk, X. Pius pápa 50 éves áldozári jubileumának emlékére szántam, miért is az internátus Szentsége nevét viselendi. Az alapon, melyet nemeslelkü s nagynevű elődöm, I. b. Hetyey Sámuel rakott le, fogom berendezni s ezért elsősorban szegénysorsú kedvelt tanítóim tehetséges fiainak biztosítok előnyt, úgy a hogy érdemlik. Midőn szándékomat ezekben jeleztem, kérve kérem a jóságos Istent, hogy tervünket és munkánkat áldjameg és tegye termékennyé. Kelt Ráesett, 1908. nov. 10. Gyula sk. püspök. A püspöknádasdi kastélyt és a hozzátartozó területet Zichy püspök átadta a Budapesten székelő Katolikus Patronázs Egyesületnek, hogy ott az eh zsillés veszedelmének kitett gyermekeket nevelhesse. Az intézet neve: Julianeum lesz, melyet az iskolatestvérek fognak vezetni Angyal Pál dr. pécsi jogakadémiai tanár szellemi felügyeletével. Az intézetet százötven gyermek befogadására rendezik be. A budapesti Katolikus Patronázs Egyesület képviseletében Pálffy Sándor gróf elnök kötötte meg a püspökkel a szerződést. (A Sorompó küldöttsége a kultuszminiszternél.) A Sorompó Országos Iparvédő Liga küldöttséggel tisztelgett ma Apponyi Albert grófnál a kultuszminisztériumban. A küldöttség memorandumot nyujtott át, a mely a budapesti és a kolozsvári Sorompók eddigi működésének ismertetése mellett az egri országos diákkongresszus megbízásából azt az óhajtást is tartalmazza, hogy a középiskolai oktatásban a közgazdasági eszmék iránt való fogékonyság az ifjúságban nagyobb mértékben ébreszthessék föl; másfelől a középiskolai igazgatók az irányban való megkeresését kérte a Liga, hogy a diákságnak a Sorompóba való belépését, a Sorompó fogadalmának letételét ne gátolják, sőt inkább előmozdítsák. Erre a kérelemre az indította a Ligát, hogy néhány igazgató az ifjúság a nemes ésjelentős célú szervezkedése elé akadályokat gördített. A küldöttség kérelmét Téglás Géza dr., a Sorompó elnöke tolmácsolta, egyúttal a vezérlőbizottság határozatából arra kérte a minisztert, hogy a Sorompó fővédőségét elvállalni és a vasárnapi díszgyűlésen megjelenni szíveskedjék. A miniszter a fővédői tisztet elfogadta és a vasárnap délelőtt féltizenegy órakor a vármegyeháza nagytermében tartandó díszgyűlésre való megjelenését készséggel megígérte. (A Julián-egyesület új alapító tagjai.) Lapunk előző számaiban közöltük, hogy a magyar társadalom érdeklődéssel kíséri a szlavóniai magyarság nemzeti gondozását munkáló Julián-egyesület működését s hogy közéletünk több kiváló és áldozatkész alakja az egyesület alapító tagjai sorába lépett. Most arról értesülünk, hogy Radnai Farkas besztercebányai római katolikus püspök és Borbély Lajos, a rimamurányi vasmű részvénytársaság műszaki vezérigazgatója léptek be legújabban alapító tagokul az egyesületbe s hogy Debrecen szabad királyi város és Sopron, valamint Fejér vármegyék hazafias kö-