Budapesti Hírlap, 1909. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1909-03-07 / 56. szám
.1909. március 7. BUDAPESTI HÍRLAP (56. sz.) * (Rangversenyek.) A Filharmóniai Társaság kilencedik hangversenye hétfőn este lesz. Ekkor kerül bemutatásra Szendyárpád kiszenekarra írt Poémák című szimfonikus költeménye. — A Grünfeld-négyes holnap, vasárnap délután rendezi utolsó hangversenyét, Környei Béla operaénekes és Juhász Aladár zongoraművész közreműködésével. Az Országos Szimfóniás Zenekar a jövő héten hangversenyt rendez Marosvásárhelyen és Szászrégenben. A zenekar március 21-én ifjúsági hangversenyt rendez, március 28-án pedig megtartja negyedik estéjét, amelynek műsorán Gluck Ifigénia megnyitója, Schubert szimfóniája, Liszt egyik rapszódiája és magyar újdonságként Perényi Géza szkerzója szerepel. A Kasztma körúti Kaszinó március 27-én Fráteristét rendez, Fráter Lóránd, Vock János, Erdélyi Zoltán és Dienzl Oszkár közreműködésével. — Méry Béla zeneműkereskedő rendezi: Busoni Feruccio zongoraművész pénteki hangversenyét, a M Magyar Nők Karegyesületének március 15-iki hangversenyét és Marteau-Dohnányi-Becker március 20-iki kamaraestéjét. A karegyesület hangversenyén közreműködik Sándor Kornélné, Strasser Jolán, Hertzka Stefánia, Haupt-Stummer Gertrud bárónő, Kollinay Béláné, Jiraszek Hana, Durigó Ilona, Béna Józsefné, Arányi Dezső, Déri Jenő, Erdős Rikárd és Venczell Béla. Az estét a Zeneakadémia termében rendezik, Lichtenberg Emil karnagy vezetésével. — Rosti Enrika orgonaművész március 10-iki hangversenyén közreműködik Kresz Géza hegedűművész. — Hatos Ferenc március 14-én magyar hangversenyt rendez az aradi vesztőhely megváltása javára. * (A kolozsvári Nemzeti Színházban, mint kolozsvári lapok Írják, jövő héten Gyalui Farkastól, a Budapesti Hírlap kolozsvári munkatársától három eredeti egyfelvonásos színművet adnak elő. A színdarabok címe: Az útitárs, A vámos és A boldogság. * (Tudományos élet.) A Tudományos Akadémia második osztálya március 8-án, hétfőn délután öt órakor ülést tart, melynek tárgya két székfoglaló: Finseey Ferenc levelező tag A jogtalanság, mint a büntetendő cselekvény ismertetője címmel, Aldásy Antal levelező tag Zsigmond király viszonya Velencéhez és Milánóhoz római útja idejében címmel olvassa föl székfoglalói értekezését. A Természettudományi Társulat állattani szakosztálya tegnap tartott ülésén Leidenfrost Gyula a Kvarnero Munidáiról, az Adriai-tenger egyik rákcsaládjáról tartott előadást. Utána Kertész Kálmán dr. bemutatta a földkerekségen ismert legyeknek általa összeállított katalógusának negyedik kötetét. I A szakosztályi ügyek során a szakosztály egyes állatok kipusztulásának megakadályozására és az ország faunájának tüzetes kutatására hozott határozatot. Az Akvinói Szent Tamásról nevezett bölcselettudományi társaság ma délután öt órakor a középponti papnevelőintézet dísztermében Székely István dr. egyetemi rektor elnöklésével évi közgyűlését tatotta. Az elnök megnyitójában a bölcselettudomány művelésének szükségességéről és jelentőségéről szólott az általános műveltség, valamint a közjólét és az egyesek boldogulásának szempontjából. Feltüntette a társadalmi kérdés megoldása és a helyes bölcselet közt lévő viszonyt, valamint a bölcselet és a közerkölcs meg esztétika közt lévő viszonyt. A tartalmas és nagytetszéssel fogadott előadás után az alelnök, Kiss János dr., jelentést tett az elmúlt év társulati életéről, a tartott fölolvasásokról, eszmecserékről s az ülések látogatottságáról. Hanauer A. István dr. a tagokról és a vjlagyoni állapotról tett jelentést. Van a társulatnak 74 alapító, 215 pártoló és 107 rendes tagja. Alaptőkéje 8200 korona, az elmúlt évben bevétele 1867 korona, kiadása 1022 korona volt. Az ülés főtárgya Kruger Aladár dr. nagyváradi ügyvéd fölolvasása volt a büntetőjog különböző elméleteiről. A nagy tetszéssel fogadott fölolvasást élénk eszmecsere követte. * (Az álomtáncosnő.) A Lipótvárosi Kaszinó vezetősége ma nem mindennapi látványossággal kedveskedett tagjainak és meghívott vendégeinek. Bemutatta Magdeleine asszonyt, a párisi álomtáncosnőt, akinek művészetéről tudósok és laikusok vitatkoznak s akit némelyek megfoghatatlan jelenségnek, mások viszont közönséges szélhámosnak neveznek. Magdeleine asszony érdekes és különös mutatványára, a kaszinó hívására több nagyhírű professzorunk is megjelent, hogy ha kell, a tudományosság leplébe burkolózó művésznőről az igazság takaróját lerántsa. A műsor két részből állott. A mutatványok bevezetéséül Magyin Emil, akinek párisi delejességi iskoláját állítólag már leleplezték, delejes álmot szuggerált a külső megjelenésével imponáló asszonynak, aki a megcsendülő zenére Misa Duncan módjára plasztikus táncba kezdett. Régi és modern mesterek műveizete járt igen finoman stilizált kifejezéssel teljes táncokat, amelyek egymagaikban is érdemesek arra, hogy Magdeleine asszonyt modern táncművésznőnek tekintsük. Helyenként nekihevülve, kidagadó szemmel, megfeszült izommal és igazán önkivületnek látszó állatotksul hajlongott, tombolt, ugrándozott. Az első szakasz végén mereven elterült a földön s ekkor Magain mester magyarázni kezdte, a hipnotizált nő csodálatos művészetét. Közben fölkérte a jelenvolt professzorokat, hogy közelről győződjenek meg a hipnotikus álomról. Előbb Donáth Gyula egyetemi tanár, az ismert ideggyógyító vizsgálta meg az aléltan fekvő nőt. Alapos vizsgálat után kijelentette, hogy a hipnózis jelenségeit konstatálja ugyan, de lehetetlennek tartja, hogy valaki álmában olyan dolgot produkáljon, amihez, mint Magyin mondja, ébren nem ért. Később megvizsgálta Magdeleine asszonyt Korányi Sándor báró, Kosztka Emil főtörzsorvos, Salgó Jakab dr., Ónodi Adolf dr., Retek Miklós dr. és Siposs Dezső dr. A hipnotikus álmot valamennyien megállapították azzal, hogy a félig nyitott szemmel alvó nő semmi reflexmozgásra nem volt rábírható. Ez a körülmény azonban, mint utóbb kiderült, a szem antropin vagy kokain befecskendezésével is elérhető. A szélhámossággal való meggyanúsítás közben Magdeleine asszony álmában fölkiáltott. A társaság kívánságára ezután, műsoron kívül, csárdást muzsikáltak, amire a táncosnő előbb háromlépéses bosztont, majd hamisítatlan orfeumbeli csárdást lejtett. Végül fölébresztették az álomtáncosnőt, aki hiú francia nő létére, természetesen legelőbb a frizuráját igazgatta meg és csak azután köszönte meg a körülállók tapsát. Magdeleine asszony holnap délután ismét föllép a kaszinó családtagjai számára. Zongorakisérője ez alkalommal is Reiner Frigyes, az ismert fiatal művész lesz. (kg.) * (Képzőművészet.) A velencei tárlatra szánt anyagot ma délelőtt bírálta el Lippich Elek dr. miniszteri tanácsos elnöklésével a kiállítás zsűrije. A bizottság a Szépművészeti Múzeumból és a Miénk kiállításából is válogatott néhány festményt, melyet Velencébe küld. A Kassán Szépítő Egyesület alakult, mely nemcsak a város díszítését, de a képzőművészet és iparművészet mentői szélesebb alapon való megismertetését és népszerűsítését tűzte ki céljául. A Széchenyi-ligetben kiállítási palota épül, ahol fölváltva képzőművészeti és ipari kiállítás lesz s ahol esztétikai és ismertető kritikai fölolvasásokat fognak rendezői. — A Nemzeti Szalonban még mindig nagy érdeklődéssel kiséri a közönség a Miénk kiállítását. A kiállítás naponként reggel kilenc órától délután ötig egy korona belépődíjért megtekinthető. * (Magyar hangverseny.) A magyar nők Művészet és Művelődés köre ma délután, magyar hangversenyt rendezett a pesti Vigadó kistermében. A műsor keretében előadásra került néhány kurucnóta, Káldy Gyula átiratában, amelyet Bárdos Béla, Richter István, Kuliffay Izabella, Koósa Adrien és Odry Lehel adott elő, hévvel és magyaros érzéssel. Bényó Rosenfeld Aladár, Thomén István mesteriskolájának volt növendéke igen bravúrosan játszotta Merkler Andor, Saxlehner Andor és Liszt Ferenc egy-egy művét. Csurgay Adél a La Grangeária hatásos éneklésével aratott nagy sikert, Richter István Popper magyar rapszódiáját játszotta el igen ügyesen, Müller Eugénia zongorakíséretével. Végül ismét Koósa Adrien énekelt Tarnay Alajos, Ságody Ottmár és Huszka Jenő dalaiból. A nagyszámú közönség megújuló tapssal ünnepelte a szereplőket. * (Egyetemes regénytár.) Legújabban Harland regénye, A bíboros burnetszelencéje jelent meg az Egyetemes Regénytár kiadásában. Ára egy korona húsz fillér, megrendelhető a Budapesti Hírlap könyvkiadóhivatalánál is. * (Új Idők.) Sterczeg Ferenc nagysikerű darabjának, A kivándorló című társadalmi színműnek közlését kezdi el az Új Idők legújabb száma. Herczeg regényének, A királynő futárjának folytatásán kívül több közérdekű cikk, novella, vers és kép teszi gazdagabbá a szám tartalmát. * (Csak egy arasznyi földet . . .) Egy arasznyi földről van szó. Vérrel és könnyel áztatott, megszentelt földről, az aradi vesztőhelyről. Hogy ez a nemzeté legyen, hogy ott mauzóleum épüljön, a nemzeti gyász és megdicsőülés mauzóleuma, az mindnyájunk óhajtása. Az egyetemi ifjúság rendezett ma este a Zeneakadémia nagy hangversenytermében szép, lelkes ünnepet ennek a gondolatnak megvalósítására. Hangversenyt, az egyetem ifjai és kiváló művészeink közreműködésével. Bekezdésül Bakó László, a Nemzeti Színház tagja, szavalta el Magyarok szent földje címmel Ábrányi Emil gyönyörű prológusát. Majd az egyetem zenekara eljátszotta Liszt Ferenc Szózatát és himnuszát. Vajdics Sári ■ művészies hárfajátéka után Talapkovich Andrea viharos taps és éljenzés közepette bemutatta Grillné Wohlfahrt Anna négy nagyhatású, poétikus kurucdalát. Takáts Mihály, az Operaház ünnepelt művésze lépett ezután a dobogóra s az ő utolérhetetlen művészetével elénekelte először a Rákóczi kesergőjét, majd Dóczy Józsefnek erre az alkalomra írott dalát: Az aradi síkot sirva-iiva járom, Ott alussza álmát a hős tizenhárom, . . . Ha rájuk tapadt rég hóhér keze ezernye, Hófehérré mosta őket, Félistenné tette őket Magyarország könnye! Az aradi síkon márványtemplom épül. Benne tizenhárom gyászos oltár készül. Fel a magas égig lángol bent a máglya . . Úgy száll fel a menyországba Láncát tépő Magyarország Szabadságimája. Az aradi sikon vérpiros a harmat, Ott tilinkó nem szól, a dal is elhallgat. Tizenhárom sírból száll a csendes éjben Vértanuknak néma átka . . . Várj ki,tudja, hátha-hátha Meghallják az égben . . . Percekig tartó taps zúgott a dal után. Takáts Mihálynak két hatalmas babérkoszorút nyújtottak át, s háromszor-négyszer kellett az ovációt megköszönnie. Ezután következett egymásután Gluzek Lóránt művészi gordonkaszáma, Pap Miklós bravúros zongorajátéka, Lechner József, Lechner Ferenc és Fábry hármasa. Vendéghegyi és Szabados melodrámája, melyet Járossy Jenő szavalt s az egyetemi zenekar játéka. Az egybegyűlt előkelő közönség lelkesedéssel, megindulással hallgatta végig az estét, mely nemes és hazafias célt szolgált a művészet legszebb eszközeivel. * (Operai útmutató.) Nádor Kálmán ilyen című vállalatában hat új füzet jelent meg. A pillangó kisasszony, Parasztbecsület, A bajazzók, Rigoletto, A trubadúr, A zsidónő és Mignon című operák zenei ismertetését találjuk a füzetekben, katapéldákkal és világos magyarázatokkal. A rövid kivonatokat ez alkalommal is Vaszilievits Emil dr. készítette. A minden tekintetben hézagpótló vállalatból eddig huszonöt füzet jelent, meg. Sajtó alatt van a Monna, Vonna, Eliána, A hegyek alján, Hoffmann meséi, Lakmé és A denevér kötös útmutatója, amelyek legközelebb kerülnek forgalomba. Egy-egy füzet ára harminc fillér. . .. • * (Kóbor Istenek.) Molitor, Oszkár zeneműkereskedő kiadásában most jelent meg Virányi Jenő Kóbor Istenek 'című..operettjének több énekszáma két füzetben. Az újdonság nemrég a kolozsvári Nemzeti Színházban került bemutatásra, őszinte, nagy sikerrel. Az énekszámok füzetenként három koronáért kaphatók. I ■ I FŐVÁROS? ÜGYEK. Uj ajánlat a gázgyárra. Napok óta tudják a városházán. Hogy egy külföldi vállalat ajánlatot akar tenni a gázgyárra.. Egy bizottsági tag járt külföldön és igyekezett öszehozni a vállalatot. Az ajánlatot Charmant Oszkár közjegyző-helyettese ma délben át is adta Bárczy István polgármesternek. Két francia, Fontaine, E. és Roulean G. írták alá az ajánlatot, amelynek fontosabb feltételei ezek: ... Hét millió korona alaptőkével alakítanak társaságot. A társaság a városnak rendelkezésére bocsátja a mai gázgyár megváltására szükséges busa millió koronát. A pénzt úgy szerzi meg a társaság, hogy a város garanciája mellett negyven év alatt törlesztendő kölcsönkötvényt bocsát ki. Minden egyéb beruházást is a Város garanciája mellett kibocsátott kötvények útján akarja megszerezni., A gázgyár fejlesztése dolgában csaknem ugyanaz a programja, mint a gázgyári ajánlatnak. A közvilágításihoz szükséges gázért azonban köbméterenként tíz fillért kér. Ezenkívül a lámpások kezeléséért lámpásonként és óránként kilenctized fillért és külön límpánként és naponként egy fillért számít föl. A főútvonalak világítására ők is 750 villamos lámpást állítanak föl. A világító gáz árát 19 és fél fillérért, az ipari gázt 16 fillérért számítják. A légszesz-mérőért, a mai béreket akarja szedni. Részesedésül 1.500.000 koronát ajánl a fővárosnak. Ezenfelül a tiszta jövedelemből levonják az annuitást, az 1.500.000 korona részesedést, a társaság hat százalékos osztalékát és ha marad jövedelem, annak 65 százalékát a város, 30 százalékát a társaság és 5 százalékát a személyzet kapja. Húsz évig nem válthatja meg a város a gázgyárral, húsz év után minden tíz évben csak kártalanítás összeg ellenében válthatja meg. Ha a társaság bármi okból megszűnik, a város köteles átvenni a társaság adósságát, köteles a bevásárlásra, bérre és egyéb dőli ee