Budapesti Hírlap, 1909. július (29. évfolyam, 154-180. szám)

1909-07-07 / 159. szám

I 11 1909. július 7. BUDAPESTI HÍRLAP (159. sz.) perben éjfélkor befejezték a bizonyító eljárást. Ekkor Schmidt magánpanaszos, a­kin már előbb is meg­látszottak a kimerülés nyomai, kijelentette, hogy nem tudja a tárgyalást tovább figyelemmel kisérni. A bíróság ily körülmények között nem tehetett egyebet, minthogy a tárgyalás folytatását mára elhalasztotta. Ma mondták el a vádló- és védőbe­szédeket. Hamant azután a hamis eskü vádja alól fölmentették és Schmidt magánpanaszost elma­rasztalták az összes költségekben. — Az üldözött munkás. A Dóra-testvérek cipőfelsőrészkészítő vállalat egyik munkására, Grossmann Dezsőre, a szakegyesület kimondta a bojkottot, s fölszólította a céget, hogy Grossmannt haladéktalanul bocsássa el, mert különben a cég műhelyét is szocialista átok alá helyezi. Gross­mann, nehogy főnökének miatta kellemetlensége legyen, önként otthagyta állását s egy másik mű­helyben keresett munkát. A szakegyesület boszuja azonban innen is kiüldözte őt, úgy hogy kényte­len volt Amerikába vándorolni. Kilenc hónapi távollét után ismét visszatért a fővárosba, azon­ban a szakszervezet terrorizmusa folytán munkát sehol sem kapott. Erre Grossmann fölment a szak­szervezeti tanácshoz,­­ s ott ünnepiesen bocsánatot kért. A bizalmi férfiak azonban csak úgy voltak hajlandók neki, megbocsátani, ha ötven korona szakegyesületi díjat fizet büntetésül. Grossmann fizetni nem tudott s igy a szakegyesület bocsánata is késett. Az üldözött ember végre is büntető föl­jelentést tett a szakszervezeti tanács vezetői el­len, s az ügyészség meg is vádolta zsarolásért Czitrom Béla szakegyesületi gondnokot, továbbá Illés István és Brandstein Illés cipőfelsőrészké­­szítő-segédeket. A három terhelt az­­ ügyészi vád­irat ellen kifogással élt, melyet ma tárgyalt a büntetőtörvényszék vádtanácsa Csóder dr. biró előadásában, s Pető Sándor dr. védő felszólalása után csakis Czitrom Bélát helyezte vád alá zsaro­lás bűntettének kísérletéért, a másik két terhelt ellen pedig az eljárást­ megszüntette. A megszün­tető határozat ellen Geszti dr. királyi ügyész fel­folyamodást jelentett be. — A sokoldalú férfiú, Molnár Aladár, álne­­vén Wiech Albert szombathelyi születésű, volt ál­­lamva­súti napidíjas mindössze huszonhét esztendős, de azért mégis valóságos rekordot ért el a sikkasztás, csalás és lopás terén. A jeles férfiú nyolc hónapot ült már csalás miatt, ma pedig nem kevesebb, mint har­mincegy rendbeli magánokirathamisítás és kilencven­hat rendbeli csalás, két rendbeli sikkasztás és hatóság ellen való kihágás miatt került újból a büntető tör­vényszék elé. Harmadéve az államvasút ideiglenes minőségben rapiditásnak alkalmazta Molnárt. Alig helyezkedett el új állásában, máris kinyomozta, hogy az államvasutak igazgatósága alkalmazottjai részére olaj, fa­ és szén vételére jogosító utalványokat szokott kiadni, s ezt a tapasztalatát később, a mikor az ál­­lamvasuttól elbocsátották, szépen kamatoztatta. Egész csontó fa- és szénutalványt hamisított és eze­ket megvételre kínálta a fa- és szénkereskedőknek. De egyéb bűnök is terhelik lelkiismeretét. A m­ult évi szeptember és október hónapban Veszprém megyének több községét bejárta és hivatkozván a dunántúli evangélikus püspök ajánlására, előfizetések díja fejé­ben 96 esetben 100—100 koronát vett föl. Házaló körútjában Antalik Rezső pincér felöltőjét elsikkasz­totta, továbbá Károlyi József áll­amvasúti raktárostól egy zsebórát kicsalt. A csendőrség Veszprémben le­tartóztatta Molnárt, a­kit Budapestre szállítottak. A mai főtárgyaláson a vádlott töredelmesen beismerte bűneit. A törvényszék egy esztendei fogházra s ezer­­kétszázkilencven korona pénzbüntetésre, esetleg to­vábbi százhuszonkilenc napi fogházra ítélte a vád­lottat. — Vasúti tolvajok. Aradról jelentik: Az aradi rendőrség a múlt évben 37 tagú vasúti tolvaj­­bandát­ leplezett le, mely éveken át dézsmálta a te­herkocsik rakományait. A bűnszövetkezet tö­bb tagja ekkor öngyilkossá lett, míg mások megszöktek. Az aradi törvényszék ma ítélt a föltalálható vádlottak perében és hét vasúti altisztet fogházzal és hivatal­vesztéssel sújtott, míg a többi ügyében új tárgyalást rendelt el. Fél angol mérföldes síkfutás. Első Braun Já­nos (München) 1 perc 57 és háromötöd másodperc, második Astley, harmadik Fairburn-Crawford. Erős küzdelem után nyerve. — Magasugrás. Első Blanks 1 méter 78 és fél centiméter. — Százyardos síkfutás. Első Walker (Dél-Afri­ca) 10 mp. — Kétszázhusz­­ardos síkfutás. Első Cartmell (Amerika) 22 mp. —■ Negyedangol mérföldes síkfutás. Első Patterson 50 és kétötöd mp. — Egy angol mérföldes síkfutás. Első Owen 4 perc 23 másodperc. A díjakat a velszi herceg adta át a győztes atlétáknak. * Turista-kirándulás. A Magyar Turista­ Egyesület Budapesti Osztálya kirándulást rendez a következő programmal: Július 11.: Pomáz—Lajos­forrás—Visegrád. Indulás a szentendrei helyiérdekű vasút Pálffy­ téri állomásáról reggel 6 óra 5 perckor. Gyaloglás 7 óra. Vezető: Medveczky Antal dr. * A Pannónia Hamburgban. Július 17-én és 18-án lesz a hamburgi nagy regatta, a­melyben tud­valévően a magyar evezősök is résztvesznek. A Pan­nónia négyese (Kirchknopf Ferenc dr. vezérevezős, Eder Róbert, Hautzinger Sándor, Jesze Kálmán és Koeh Károly kormányos,) vasárnap este Ham­burgba utazott. A nyolcas csapat másik négy tagja sok klubtaggal holnap utazik el Budapestről. * A gerelydobás német rekordja. Vasárnap volt a danzigi és a königsbergi egyetemek közötti at­létikai verseny, a­melyben Mandel egyetemi hallgató a német gerelydobás-rekordot 50 m, 19 cm.-ről 53 méter és 90 cm.-re javította. * Angolország lan­ tennisz bajnoksága. Wimbledonban szombaton került sorra a férfi baj­nokság legérdekesebb küzdelme Gore és Ritchie kö­zött. Győztes lett Gore 6—8, 1—6, 6—2, 6—2, 6—2 arányban. A döntő­ mérkőzést rekordszámba menő óriás közönség figyelme kísérte. TESTEDZÉS. * Az angol atlétikai bajnokság. Az angol atlétikai szövetség szombaton tartotta meg London­ban Angolország atlétikai bajnokságát sok ezer főnyi nézőközönség jelenlétében. A klasszikus viadalban a kontinens atlétái közül részt vett a müncheni Braun János, a­ki a Magyar Atlétikai Klub tavaszi nemzet­közi versenyében oly fényes győzelmet aratott Buda­pesten, továbbá a berlini Weinstein dr.­ Braun meg­nyerte a félangol mérföldes bajnokságot 1 perc 57 és háromötöd másodperccel, míg Weinstein 1 méter 72 és fél­­méterrel negyedik lett a magasugrásban. Braun fényes győzelme határtalan lelkesedést keltett egész Németországban, a­honnan valósággal elárasz­tották a derék atlétát üdvözlő táviratokkal. A bajnoki Viadal eredménye a következő: LÓVERSENY.­ ­( A badeni ü­getőversenyek mai, harmadik napjának az eredménye, mint egy távirat jelenti, a következő: I. Marburgi-díj, 1700 korona, 2100 méter. Wolai ménes: Fatma (Keefe) első, Zwerenz máso­dik, Babetta harmadik. Indult még: Bundás, Luca, Belladonna, Fritzi Dillon. Tót: 10:42. Helyre: 20:27, 25 és 35. II. Raxi-dij: 1700 korona.­ 2100 méter. Kör­mendi ménes: Fridolin (Ryerson) első, Nachtfinker második, Hanni K. harmadik. Indult még: Alpe, Quart Bella, Ellie Ausel, Dongó M., Woodwille. Tót.: 10:29. Helyre: 20:33, 33 és 55. III. Baden város dija: 4000 korona. 2500 mé­ter. Kohner W.: Liselotte (Switzer) első, Rabló P. második, Jubilar harmadik. Tót: 10:48. Helyre: 20:71 és 45. IV. Sharovai-dij. 2000 korona. 2100 méter. Wolai ménes: Flóra (Keefe) első, Fatime második, Schiabi den net eh'an. Indult még: Pumi. Tót.: Tót.: 10:32. Helyre: 20:35 és 40. V. Potential-verseny. 2000 korona, 2500 mé­ter. Mr. Stone: Bet cetera (A. Braun) első, Pandúr második, Ágnes H. harmadik. Indult még: Brácsos S., Mein Süsserl, Méltóságos, Fondor. Tót.: 10:142. Helyre: 20:46, 27 és 26. VI. Card-verseny. 2500 korona. 2500 méter. Mr. Dollár: Trick (Tulajdonos) első, Junta második, Fanny harmadik. Indult még: Heckenrose, Jansen. Tót: 10:24. Helyre: 20:34 és 55. )( A párisi istállófiúk, Parisból jelentik nekünk. Az istállófiúk ma több erőszakosságra vete­medtek, egy tréner házát lerombolták, egy másik trénert véresre vertek és egy harmadik tréner is­tállóját meggyújtották, de a tüzet szerencsére hama­rosan eloltották. )( A császár-díj. A kottingbrunni császár­­díjban már csak tizenhat ló tartotta meg induló jo­gát, mert az utolsó bánatjelentésnél törölték Stixen­­stein. Hadnagy, Kottingbrunn, Herr Göd, Kármentő, Palotás, Kahlenberg, Bonfini, valamint a német Désir, Horizont II. és Lapis Lazuli nevét, Ú­gy lát­szik, a két román ló, Fruntas 63 Hajdúé tévedésből maradt állva, mert ugyancsak kevés keresni valójuk van olyan lovakkal szemben, mint Maxim, Virgilius, Intrygant és a graditzi ménes kiválasztottja. Itt em­lítjük meg, hogy Maxim­ ról, a­mely már pari­s favo­­ritja volt a versenynek, kedvezőtlen hírek vannak forgalomban. Beszélik, hogy köhög, és erre adsza is­mét l/ :l-re emelkedett. )( A schönaui-dij. A kottingbrunni esemé­nyek közül elsősorban a schönaui-dij gátverseny ér­dekli a fogadókat. A gátakon még nem futott há­romévesek versenyére már a favoritot is megtalálták és az odszlista elején Klapka szerepel. Úgy látszik, hogy a volt Egyedi-lovat a közönség teljes tájékozat­lansága tette favorittá, és a fogadások nem is any­nyira Klapka képességének, mint inkább Dillon lo­­vasművészetének honorálása. Klapká­nál sokkal jobb síkformája van Feszes­nek és a beavatottak annál inkább erre helyezik pénzüket, mert hir szerint ki­tűnően ugrik és Petronella-t könnyen veri. Sok hive van Maillart-nak is, a­mely síkon elég jó képességnek adta bizonyságát, kitűnő tréner kezében van és a szerencsés Dem'd-istállónak megszerezheti a legna­gyobb gátverseny díját. A többi ló közül még Kanyp­­nak és Belle Alliance-nak van sok hive, a kontremi­­nőrök pedig Ferroniere győzelmére esküsznek. VIDÉK. i —■- Tanítók gyűlése. Nagyszombatból írják: A nagyszombat­ kerületi római katolikus tanítók köre július 5-én tartotta rendes közgyűlését Nagy­szombatban, a városháza tanácstermében. A gyűlés iránt általános érdeklődés mutatkozott, mert az el­nökség meghívta Pechány Adolf dr. budapesti fő­reáliskolai tanárt, a Szlovenszké Noviny hazafias tót napilap főszerkesztőjét, a­ki az elmúlt évben, mint az Országos Közoktatásügyi Tanács tagja, a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából a pozsony­­vármegyei népiskolákat látogatta, főleg oly célból,­­hogy meggyőződést szerezzen arról, viajjon a magyar nyelv tanítása kellő sikerrel folyik-e. Az elnökség óhajtása tehát az volt, hogy Pechány dr. a magyar nyelv tanításának módszeréről tartson fölolvasást a tót vidéken működő tanítóknak.­­ A közgyűlést reggel kilenc órakor mise előzte meg. A közgyűlés délelőtt tíz­ órakor kezdődött. A tanító­kör egyházi elnöke, Peczkó Antal esperes-plé­bános nyitotta meg a közgyűlést, üdvözölte a meg­jelenteket s a tanítóságot önképzésre, hazafias mun­kára s a nemzetiségi agitáció ellen való harcra buz­dította. Majd az évi jelentés beterjesztése után Pe­chány Adolf fölolvasása következett. A nagyszám­ban megjelent hallgatóság feszült figyelemmel hall­gatta a fölolvasó fejtegetéseit, melyekből sok üdvös tanulságot merített a magyar nyelv tanításánál kö­vetendő módszerről. Majd Orbán Károly ratkóci fő­­tanító Család és iskola címen tartott érdekes fölol­vasást. Azután Adamcsik József szilincsi főtanító meleg szavakkal emlékezett meg Lehotay István ge­rencsér­ főtanító negyvenéves tahitói működéséről, majd Halmos Lajos zavari főtanító Méhészkedjünk címen tartott hasznos közgazdasági felolvasást, Lah­­vicska Márton alsókorompai főtanító pedig a nyug­­díjrevízió és az országos katolikus tanítói segítő­­alap kérdésével foglalkozott. A közgyűlés Zelliger Alajos titkárt és Weiss Ferenc kanonokot a kör tisz­teletbeli tagjaivá választotta meg. A Himnusz el­­éneklésével a közgyűlés véget ért. A közgyűlést tár­sas­ebéd követte.* — Szegedi tisztviselők passzív reziszten­ciája. Szegedi levelezőnk az ottani kisebb javadal­mazási­ tisztviselők különös mozgalmáról ad hírt. A városi tisztviselők csak öt esztendeje kapnak lakásbért. Addig fizetésük tíz százalékát élvezték személyi pótlék gyanánt, míg a lakásbérrendezés az alapfizetés huszonöt százalékának megszavazásá­val végződött. Hozzátartozik a dolog történetéhez, hogy ezt is nagy küzdelemmel tudták csak kivinni. Háromszor határozott ebben az értelemben a tör­vényhatósági bizottság, míg végre elkeseredett har­cok után az akkori belügyminiszter jóváhagyta a határozatot. Megjegyzendő, hogy Szeged, mint önálló törvényhatóság,s nem kap a vármegyék mintá­jára állami kárpótlást, hanem maga fedezi a ki­adásait, sőt meglehetősen sok állami feladatot vé­gez teljesen ingyen. Tavaly rendezte a város a tiszt­viselői fizetéseket s ezt jóváhagyván a miniszter, fölhívta a várost, hogy ne késlekedjék a lakás­bért is megfelelő módon rendezni. A lakásbér-terve­­zettel az idei júniusi közgyűlés foglalkozott. A szer­vező­bizottság az állami tisztviselők skáláját vette alapnak és e szerint tette meg javaslatát. Ugyanezt a tervezetet terjesztette pártolóan a közgyűlést megelőző tanácsülés is a törvényhatósági bizottság elé. Az utolsó pillanatban azonban összeült egy ta­karékos pártközi bizottság és az egész vonalon le­szállította a lakásbéreket, legfőképpen a kisembe­rekét. Tisztviselők, a­kik állásuknál fogva tagjai a törvényhatóságnak, jogvégzettek is,­­ kevesebbet kapnak lakásbérben a rendezés szerint a legkisebb skálájú állami kezelő­személyzetnél. A lakásbért meg lehetett volna 98.000 koronából csinálni, a le­szállítással azonban 27.000­­koronát megtakarított a bizottság. Megjegyzendő, hogy a 98.000 koronára megvan a kellő fedezet. Ez a pártközi javaslat ment aztán keresztül a közgyűlésen, a­hol előzetesen is az az elv volt az uralkodó, hogy a lakásbért ezúttal

Next