Budapesti Hírlap, 1909. július (29. évfolyam, 154-180. szám)

1909-07-11 / 163. szám

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Csokonai Vitéz Mihály négy levele. Sümegen, Darnay Kálmán kincsei között fel­­i­pltük nagy poétánk, Csokonai Vitéz Mihály következő , négy írását. Kommentár nélkül többet mondanak,­­ mintha mi magyaráznék. Az első levél­ r­e (kívül):­­ „Perillustri ac Generoso Domino, Domino Stephano ..Csepán de Györgfalva, plurium J. J. Dominior Fis­­■ cali Procuratori, nec non V. fractus Inter Simighi­­­iVCuratori, Domino ac Jantori singulariter colen­­dissimo Kaposváriul.­­ Tekintetes Fiscalis Ur, Nagyérdemű VCura­tor Uram! Minthogy már a’ Gondviselés és az Urak­­ engemet ebbe a’ Statióba rendelni méltóztattak: tu­­­­dom, úgy kívánják azt tőlem ’s általam folytattatni,­­ hogy avagy tsak valami kis diszére légyen az, a’ mieink előtt az Oskolának, az Idegenek előtt pedig­­­annak is ’s vallásunknak is. Ezt én a’ Tekintetes ■Fiscalis Urnák legelső erántam tett Dispositiójiban ,is elevenen tapasztaltam. Éhez képest mostanis a’­­ Tekintetes Fiscalis Úrhoz folyamodni bátorkodom a*­­­felől, mimódon lehessek én elég tehetős az Exameni Solemnitásra egy Ruhát készíttetni, mert m­intsen ‘magamnál letett,kints ama’ Napra ... Merjem-é magamat biztatni annyi jutalommal .Ha’ Venerabile Publicumtól, hogy egy ruhányira pontot tehessek, vagy valakitől 30 ft. költsönözhes­­sek? . . . Merni talán vakmerőség, nem merni bizo­­dalmatlanság. Méltóztassa’ a Tekintetes Fiscalis Ur elejébe terjeszteni a’ Tekintetes Fő Biró és Fő Curátor Ur­nak, az én alázatos tiszteletem mellett, és ha va­llam­i szükséges Dispositiót tenni méltóztatnak, mél­­’tóztassa’ a’ Tekintetes Fiscalis Ur még a’ héten va­­llami móddal tudtomra adni, hogy az is élessze az én szükséges kedvemet. Én még most is rosszul vagyok, és a’ Szo­bámba teszem a’ Letzkéket másfél hét ó­ta. Talám,­­talám tsak meggyógyulok Examenre! — Talám! „ Alázatos tiszteletem mellett állandóul mara­dok a’ Tekintetes Fiscalis Urnák kész köteles szol­gája Csokonay Mihály­ak.“ A második:­­­„"Az urnát Dr. Sándorffy József urnak, és Bihar­­ vármegye, érd. Physicusának egész tisztelettel­­V­áradon. Tisztelt barátom! Én most sem mehetek Vá­radra, de talán nem is megyek soha; — nem any­­­nyira azért, hogy nemo libenter recolit qui laesit locum, hanem tsak hogy életemben sehol sem ta­láltam kevesebb gyönyörűséget, mint ott. Ismeri az úr Rousseaut. Ítéljen utána engemet. Ott a szívnek nincs rubricája, a bakatelláknak pedig ezer van. Mihelyt az Isten az én születésemet a maga jótet­szésével valóságossá tette, mindjárt szivemre nyomta azt a stempelt, melyhez csak seculumonként szokott nyúlni, s ezt a karakterizáló mondást ejtette rá: Te szabad légy! Nem kell nekem a politicai szabad­ság, nincs is szükségem reá; egy persiai Sophi, egy indostáni Nábob, egy európai respublica vagy akármi ország és fejedelem igazgatása alatt is tudnék sza­bad lenni. Nem kívánok egyebet, hanem hogy teste­met ne bántsák, ne akadályoztassanak annak szük­ségeinek megelégítésében. Lelkem felül és kivül van sphaerátokon, az egyedül az enyim. Szükségem annyi van a mennyit betölthetek; ha telik szaporí­tom, ha nints módom benne, kevesstem — s eh­bien! Ha szeretnek, ha betsülnek, ha tisztelnek, meg nem vetem s cynikusként nem vagyok rá ügyetlen: ha másképen tsinálnak velem, kivált a plebecula (már az akár aranyos, akár szűrös) akkor Horatiussal mea virtute me involvo et beatam pauperiem sine dote quaero. Ilyen érzésekkel tudok én Barátom! a kietlen Debretzenben isolálva élni s a ti, gőgös Véradatokra nem vágyakozni. A francia tűz az anglus hideg vérrel bennem össze, elegyedett. Az ur doctor és physicus: mondja meg, tehetek-e róla? Most egyebeket nem írhattam az Urnak, közelről kapom ezeket az én érzésimet s nagy szerentsémnek tartom, hogy Váradon is van egy oly nemes barátom, a kinek kebelébe az effélé­ket kiönthetem. Éljen az ur boldogul s ne utálja meg készakarva — szegény, de magának gazdag ba­rátját — Csokonait, mk. Jövő héten négy rendbeli munkámmal lesz módom és szerentsém az urnak kedveskedni. Deb­­retzen, 3. jan. 1804.“ A harmadik. ..Nagynevezetü Professor Úr! Érdemem felett való Jóakaró Uram! Az ó Esztendőbe hozzám utasitott betses Leve­lét a’ Professor Úrnak vettem, azzal az indulattal a’ mellyet érdemlett az abba kitett jósziv és Egyenes­­­ség, úgy hogy újra adóssá lettem az Úr Szívességé­nek, újra bámuló­ja nagy Lellkének. Én tsak ugyan Debretzenbe leszek Husvétkor és a’ magam teendességébe kérődzőm mindazokon, mellyeket három esztendei Avantúrjeimbe magamon ’s másokon ’s a világon tapasztalni — szerentsém é? vagy szerentsétlenségem? volt. A nagyravágyás nem szaporítja meg az én Aggságimat, és a’ Házifogla­latosságok között mindenkor érezhetem, hogy szabad vagyok. Paucos novit eecura quies Qui velocis memo­­res Qui Tempora nunquam reditura tenent. Ezen levelemet megadó Nemes Veres András, hajdani Tanítványomat pedig bátorkodom az Ur Professor Uramnak a’ végre beajánlani, hogy ha valamelly jótermészetü Urfi kivált a’ kinek Házi Paedagogusa volna, Inas nélkül szűkölködne, méltóz­tassa az Ur Professor Uram melléje rendelni vagy rendeltetni. Esmérem jól az Urnák minden jóra igyekező Ifjak eránt viseltetni szokott nemes haj­landóságát, esmérem ennek a’ Legénykének betsüle­­tes voltát: ’s miért ne bátorkodtam volna ezt a’ köz­benjárást megpróbálni? Többire minden jóknak kívánása, ’s változha­­tatlan tiszteletem mellett maradok Nagyérdemű Professor uramnak (tenyérnyi üres hely s az iv alsó jobb sarkán) igaz ■tisztelő szolgája Csokonai V. Mihály. Perillustri ac Generoso Domino Domino Alexandro Kövy, Jurato Caussarum Toti utriusque per J. Regnum Hungáriáé Advocato nec non Juris Patrii in Kollegio Rftorum S: Pabakiensi Professori Publ. Ord. Duó, mi'hi singulariter Colendissimo S: Patakiul' A negyedik: „Érdemes Professor Ur, Kedves Hazafi Barátom! Örülök hogy ez a’ jó alkalmatosság adódott mind régi hajlandóságomnak megmutatása mellett az Ur iránt való bizodalmamnak méltó jelét mu­tatni, mind pedig egy Ifjatskának szeren­tséj­ének elő­mozdításából származni szokott Nemes Örömöt az Úrral költsönözni. Ugyanis . Ez a’ Legény ke itt Csurgón tanulván a’ szom­szédba lakó érdemes Praeorans Úrnak, mint jószívű Báttyának gondviselése alatt, most, hogy tzéljához közelebb essék, az én jóváhagyásom, ’s tanátsaim mel­lett Patakra lement. Az Attya betsületes, és­­tehetős Nemes Ember Bars Vármegyébe, maga a Gyerek jó természetű, és az én oktatásom alatt Aratástól fogva már a’ Rhetoricát is tanulta, elvégezvén a’ Periódu­sokról, a Levélírásról való kezdetet, a’ Simplex és az Aphtoniana Chinát, és a’ Magyar Poesist. — Ha nem az Úrnak keze alá esik, kérem alázatossan mél­tóztassa a’ competens Professor Úrnak ezen én aján­lásom mellett recomendálni: ha pedig az Úr alatt tanulni lesz szerentséje, már úgy nem is fárasztom magam a’ sok Ausführunggal, tellyes nyugodalom­mal örülök úgy még előrelépésének. Hanem — jólle­het hogy ő tőle kitelik a maga kosztján való lakás is, mindazáltal örülnék rajta, ha az Úr Professor Uram valami jótermészetü Urfi mellé, kivált a’ kinek Domesticus Praeceptora volna, vagy valami épűletes, és előkelő Deák mellé szintené be inasnak. Mellyet, hogy méltóztassék megtenni az Ur, bizodalmasan kérem. Többire magamat tapasztalt Nemes indú­­latiba, ’s költsönös Szivességébe ajánlván, tisztelettel, ’s barátsággal maradok állandóul Az Uj Professor Uramnak tisztaszívű kész szolgája Csokonai V. Mihály.“ * (Az Operaház jubileuma.) Szeptem­berben lesz huszonöt esztendeje, hogy megnyílt a budapesti Operaház. A jubileumi évfordulót a színház tizenöt dalműnek sorozatos előadásá­val ünnepli meg. A sorozatban képviselve lesz minden zenei irány, s az előadásokat tisztán magyar nyelven, vendég nélkül tartják meg. A ciklus tervezetét Márkus Dezső karnagy állí­totta össze. A magyar művek közt szerepel Mi­­halovich Ödön Toldi című zenedrámája, me­lyet új betanulásban, teljesen új díszletekkel és jelmezekkel elevenítenek föl. * (Színészjubileu­m.) Farkas Ferenc szín­­társulata július 15-ikén, csütörtökön az Abonyi színkörben egy ismert és tehetséges vidéki színész, Tukorai Lóránt harmincötéves színész jubileumát ünnepli meg. Az ünnep rendezőbizottságának élén Tiszáry László, az abonyi színpártoló egyesület el­nöke áll. A jubiláris estén A szabin nők elrablása című bohóság körül szinre. Tudorai Rettegi Frido­lin szerepét fogja játszani. * (A színházak hírei.) A Budai Színkör jövő heti műsorán négy estén szerepel Dunay László és Orbán Dezső nagysikerű o­perettújdonsága, A kis boszorkány: hétfőn, csütörtökön, szombaton és jövő vasárnap. Kedden Sardou Fedora című drámáját adják, a címszerepet Andor Mária játsza, Spaneff szerepében T'HViffjzg DaJaS S? Új hősszerelmes lép föl először. Szerdán A dollárkirálynő, pénteken a Rip van Winkle című operett van a műsoron. A Városligeti Színház­ban szerdán lesz Az erdészleány című operett huszonötödik előadása. Holnap, vasárnap délután negyedfél órakor mérsé­kelt helyárakkal Szigligeti Ede népszínműve, A szökött katona kerü­l szinre, a darab főbb szerepeit Mezei Ilonka, Veszpréminé, Csapó, Szalay, Bihari, Kellér, Kiss, Szerdahelyi és Pilinszky játszik. * (Benczúr Gyula dísztagsága.) Mint Sze­gedről jelentik, a Szegedi Képzőművészeti Egyesület Benczúr Gyulát dísztagjává választotta. Benczúr Gyula a kitüntetést Lázár György dr. polgármester­hez, az Egyesület elnökéhez intézett alábbi levelével köszönte meg: „A Szegedi Képzőművészeti Egyesület részéről ért kitüntetésért fogadja Nagyságod és az Egyesület valamennyi tagja hálás köszönetemet. Művészi pályám legszebb emléke ez a kitüntetés, a mely büszkévé tesz és szivemet örömmel tölti el. Mély tisztelettel Benczúr Gyula.“ * (Az Erzsébet-szobor pályázata.) Az Er­­zsébet-szobor végrehajtó­ bizottsága a Várhegy olda­lára tervezett monumentális mű pályázatának ha­táridejét október elsejére tűzte ki. Mivel azonban a szobrászok nagy része a Rákóczi-szobor pályázatára is készül , ennek határideje egybeesik az Erzsébet­­szoboréval, a Mérnök- és Építész-Egyesület, az Építőművészek Szövetsége és a Képzőművészeti Tár­sulat azzal a kérelemmel fordult Forster Gyula bá­róhoz, a végrehajtó-bizottság elnökéhez, halassza el az Erzsébet-szobor pályázatának határidejét. Forster Gyula báró­ a művészek kérelmét méltányosnak ta­lálta s a végrehajtó-bizottság elé terjeszti, mely ez ügyben nemsokára határozni fog. A határidőt alkal­masint december végére halasztják. A pontos időt a bizottság ülése után azonnal közzéteszik. * (Képzőművészet.) A Képzőművészeti Ta­nács és a szolnoki Damjanich-szobor bizottsága Almássy Imre gróf főispán elnöklésével a napok­ban Radnai Béla szobrásztanár műtermében ülést tart, a­melyen megtekinti és átveszi a szolnoki Damjanich-szobor teljes nagyságú mintáját. Rad­nai a mintát most fejezte be és a bizottság szem­léje után hozzáfog végleges kiviteléhez. * fUj Idők.) A ma megjelent számban Biró Lajos folytatja új regényét, a­mely nagy érdeklő­dést kelt. Novellát Lövik Károly és Lengyel Géza, cikket Junius és Vojnich Oszkár írtak. Szilágyi Géza cikke a legnagyobb lírai termés mérlegét állítja össze. A szám versei Kosztolányi Dezsőtől, Gábor Andortól és Faragó Józseftől valók. * (Református egyházi zene.) A tavaly alakult Magyar Református Énekvezérek Egyesü­lete idei rendes közgyűlését július 15-ikén tartja Beregszászon. A gyűlésen Szügyi József a refor­mátus énekeskönyv múltjáról, Szabó Gyula pe­dig az énekvezér-tanítók fizetési ügyéről tart fel­olvasást. Délután négy órakor a beregszászi refor­mátus templomban nagyszabású hangversenyt ren­deznek. * (Új könyvek.) Biró Lajos háromfelvonásos eredeti drámai játéka, a Férfiak, továbbá Hauptmann Gerő tolvajkomédiája, a Bunda, melyet Sebők Zsig­­mond ültetett át magyar nyelvre, megjelent a Fő­városi Színházak Műsora című vállalat kiadásában. Az ára mindenik füzetnek hatvan fillér. Megrendel­hető lapunk könyv­kiadóhivatala utján is. * (Művészi fényképek árverése.) Az Amatőr szerkesztősége július 11-étől, vasárnaptól kezdve ár­verést rendez a margitszigeti királyi hercegi kastély­ban levő fényképkiállitáson. Az árverés naponkint este hat órakor kezdődik s nyolc óráig tart. Kedve­zőtlen idő esetén a kiállítás zárva van s az árverés is szünetel. BUDAPESTI HÍRLAP (163. sz.) 1909. juniu­s 11. FŐVÁROSI ÜGYEK. — Bán Sándor ünneplése. Bán Sándor plé­bános tiszteletére, a­kit a minap a Ferencváros plé­bánosának választottak meg, II. kerületi hívei, a ke­rület egész társadalmának bevonásával búcsúztatót rendeztek. A II. kerületi társaskör meghívására meg­jelentek a kerületben lévő összes körök képviselői is. Ott voltak a lakomán Rupp Zsigmond dr. kir. köz­jegyző, Hennyey Vilmos postaigazgató, Lendl Adolf dr. műegyetemi tanár, Csitáry Béla országgyűlési képviselő és még számosan a kerületben lakó előke­lőségek közül. — A légszeszgyár­ tisztviselők Heltai Fe­rencnél. A budapesti légszeszgyárak tisztviselői kara ma délben Schödl Lipót kereskedelmi igaz­gató vezetése alatt küldöttségileg tisztelgett Heltai Ferenc dr.-nál, a városi gázgyárak új vezérigazga­tójánál. A küldöttség szónoka, Schödl kereskedelmi igazgató üdvözölte Heltai Ferencet, majd rámuta­tott a tisztviselői karban uralkodó nagyfokú izga­tottságra és aggodalomra, melynek legfőbb okául a tisztviselők bizonytalan helyzetét jelölte meg. A társulat igazgatósága ugyanis annak idején, mikor a székesfővárossal a világítási szerződést megkötöt­ték, illetve azt meghosszabbították, nem gondosko­dott arról, hogy mi történik a tisztviselőkkel abban az esetben, ha a város tényleg meg találja váltani a légszeszgyárakat. Mert a megváltásban talán maga sem hitt, és most a városi kezelésbe való átvétel ki-

Next