Budapesti Hírlap, 1909. július (29. évfolyam, 154-180. szám)
1909-07-11 / 163. szám
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Csokonai Vitéz Mihály négy levele. Sümegen, Darnay Kálmán kincsei között felipltük nagy poétánk, Csokonai Vitéz Mihály következő , négy írását. Kommentár nélkül többet mondanak, mintha mi magyaráznék. Az első levél re (kívül): „Perillustri ac Generoso Domino, Domino Stephano ..Csepán de Györgfalva, plurium J. J. Dominior Fis■ cali Procuratori, nec non V. fractus Inter SimighiiVCuratori, Domino ac Jantori singulariter colendissimo Kaposváriul. Tekintetes Fiscalis Ur, Nagyérdemű VCurator Uram! Minthogy már a’ Gondviselés és az Urak engemet ebbe a’ Statióba rendelni méltóztattak: tudom, úgy kívánják azt tőlem ’s általam folytattatni, hogy avagy tsak valami kis diszére légyen az, a’ mieink előtt az Oskolának, az Idegenek előtt pedigannak is ’s vallásunknak is. Ezt én a’ Tekintetes ■Fiscalis Urnák legelső erántam tett Dispositiójiban ,is elevenen tapasztaltam. Éhez képest mostanis a’ Tekintetes Fiscalis Úrhoz folyamodni bátorkodom a*felől, mimódon lehessek én elég tehetős az Exameni Solemnitásra egy Ruhát készíttetni, mert mintsen ‘magamnál letett,kints ama’ Napra ... Merjem-é magamat biztatni annyi jutalommal .Ha’ Venerabile Publicumtól, hogy egy ruhányira pontot tehessek, vagy valakitől 30 ft. költsönözhessek? . . . Merni talán vakmerőség, nem merni bizodalmatlanság. Méltóztassa’ a Tekintetes Fiscalis Ur elejébe terjeszteni a’ Tekintetes Fő Biró és Fő Curátor Urnak, az én alázatos tiszteletem mellett, és ha vallami szükséges Dispositiót tenni méltóztatnak, mél’tóztassa’ a’ Tekintetes Fiscalis Ur még a’ héten vallami móddal tudtomra adni, hogy az is élessze az én szükséges kedvemet. Én még most is rosszul vagyok, és a’ Szobámba teszem a’ Letzkéket másfél hét óta. Talám,talám tsak meggyógyulok Examenre! — Talám! „ Alázatos tiszteletem mellett állandóul maradok a’ Tekintetes Fiscalis Urnák kész köteles szolgája Csokonay Mihályak.“ A második:„"Az urnát Dr. Sándorffy József urnak, és Bihar vármegye, érd. Physicusának egész tisztelettelVáradon. Tisztelt barátom! Én most sem mehetek Váradra, de talán nem is megyek soha; — nem anynyira azért, hogy nemo libenter recolit qui laesit locum, hanem tsak hogy életemben sehol sem találtam kevesebb gyönyörűséget, mint ott. Ismeri az úr Rousseaut. Ítéljen utána engemet. Ott a szívnek nincs rubricája, a bakatelláknak pedig ezer van. Mihelyt az Isten az én születésemet a maga jótetszésével valóságossá tette, mindjárt szivemre nyomta azt a stempelt, melyhez csak seculumonként szokott nyúlni, s ezt a karakterizáló mondást ejtette rá: Te szabad légy! Nem kell nekem a politicai szabadság, nincs is szükségem reá; egy persiai Sophi, egy indostáni Nábob, egy európai respublica vagy akármi ország és fejedelem igazgatása alatt is tudnék szabad lenni. Nem kívánok egyebet, hanem hogy testemet ne bántsák, ne akadályoztassanak annak szükségeinek megelégítésében. Lelkem felül és kivül van sphaerátokon, az egyedül az enyim. Szükségem annyi van a mennyit betölthetek; ha telik szaporítom, ha nints módom benne, kevesstem — s ehbien! Ha szeretnek, ha betsülnek, ha tisztelnek, meg nem vetem s cynikusként nem vagyok rá ügyetlen: ha másképen tsinálnak velem, kivált a plebecula (már az akár aranyos, akár szűrös) akkor Horatiussal mea virtute me involvo et beatam pauperiem sine dote quaero. Ilyen érzésekkel tudok én Barátom! a kietlen Debretzenben isolálva élni s a ti, gőgös Véradatokra nem vágyakozni. A francia tűz az anglus hideg vérrel bennem össze, elegyedett. Az ur doctor és physicus: mondja meg, tehetek-e róla? Most egyebeket nem írhattam az Urnak, közelről kapom ezeket az én érzésimet s nagy szerentsémnek tartom, hogy Váradon is van egy oly nemes barátom, a kinek kebelébe az efféléket kiönthetem. Éljen az ur boldogul s ne utálja meg készakarva — szegény, de magának gazdag barátját — Csokonait, mk. Jövő héten négy rendbeli munkámmal lesz módom és szerentsém az urnak kedveskedni. Debretzen, 3. jan. 1804.“ A harmadik. ..Nagynevezetü Professor Úr! Érdemem felett való Jóakaró Uram! Az ó Esztendőbe hozzám utasitott betses Levelét a’ Professor Úrnak vettem, azzal az indulattal a’ mellyet érdemlett az abba kitett jósziv és Egyenesség, úgy hogy újra adóssá lettem az Úr Szívességének, újra bámulója nagy Lellkének. Én tsak ugyan Debretzenbe leszek Husvétkor és a’ magam teendességébe kérődzőm mindazokon, mellyeket három esztendei Avantúrjeimbe magamon ’s másokon ’s a világon tapasztalni — szerentsém é? vagy szerentsétlenségem? volt. A nagyravágyás nem szaporítja meg az én Aggságimat, és a’ Házifoglalatosságok között mindenkor érezhetem, hogy szabad vagyok. Paucos novit eecura quies Qui velocis memores Qui Tempora nunquam reditura tenent. Ezen levelemet megadó Nemes Veres András, hajdani Tanítványomat pedig bátorkodom az Ur Professor Uramnak a’ végre beajánlani, hogy ha valamelly jótermészetü Urfi kivált a’ kinek Házi Paedagogusa volna, Inas nélkül szűkölködne, méltóztassa az Ur Professor Uram melléje rendelni vagy rendeltetni. Esmérem jól az Urnák minden jóra igyekező Ifjak eránt viseltetni szokott nemes hajlandóságát, esmérem ennek a’ Legénykének betsületes voltát: ’s miért ne bátorkodtam volna ezt a’ közbenjárást megpróbálni? Többire minden jóknak kívánása, ’s változhatatlan tiszteletem mellett maradok Nagyérdemű Professor uramnak (tenyérnyi üres hely s az iv alsó jobb sarkán) igaz ■tisztelő szolgája Csokonai V. Mihály. Perillustri ac Generoso Domino Domino Alexandro Kövy, Jurato Caussarum Toti utriusque per J. Regnum Hungáriáé Advocato nec non Juris Patrii in Kollegio Rftorum S: Pabakiensi Professori Publ. Ord. Duó, mi'hi singulariter Colendissimo S: Patakiul' A negyedik: „Érdemes Professor Ur, Kedves Hazafi Barátom! Örülök hogy ez a’ jó alkalmatosság adódott mind régi hajlandóságomnak megmutatása mellett az Ur iránt való bizodalmamnak méltó jelét mutatni, mind pedig egy Ifjatskának szerentséjének előmozdításából származni szokott Nemes Örömöt az Úrral költsönözni. Ugyanis . Ez a’ Legény ke itt Csurgón tanulván a’ szomszédba lakó érdemes Praeorans Úrnak, mint jószívű Báttyának gondviselése alatt, most, hogy tzéljához közelebb essék, az én jóváhagyásom, ’s tanátsaim mellett Patakra lement. Az Attya betsületes, éstehetős Nemes Ember Bars Vármegyébe, maga a Gyerek jó természetű, és az én oktatásom alatt Aratástól fogva már a’ Rhetoricát is tanulta, elvégezvén a’ Periódusokról, a Levélírásról való kezdetet, a’ Simplex és az Aphtoniana Chinát, és a’ Magyar Poesist. — Ha nem az Úrnak keze alá esik, kérem alázatossan méltóztassa a’ competens Professor Úrnak ezen én ajánlásom mellett recomendálni: ha pedig az Úr alatt tanulni lesz szerentséje, már úgy nem is fárasztom magam a’ sok Ausführunggal, tellyes nyugodalommal örülök úgy még előrelépésének. Hanem — jóllehet hogy ő tőle kitelik a maga kosztján való lakás is, mindazáltal örülnék rajta, ha az Úr Professor Uram valami jótermészetü Urfi mellé, kivált a’ kinek Domesticus Praeceptora volna, vagy valami épűletes, és előkelő Deák mellé szintené be inasnak. Mellyet, hogy méltóztassék megtenni az Ur, bizodalmasan kérem. Többire magamat tapasztalt Nemes indúlatiba, ’s költsönös Szivességébe ajánlván, tisztelettel, ’s barátsággal maradok állandóul Az Uj Professor Uramnak tisztaszívű kész szolgája Csokonai V. Mihály.“ * (Az Operaház jubileuma.) Szeptemberben lesz huszonöt esztendeje, hogy megnyílt a budapesti Operaház. A jubileumi évfordulót a színház tizenöt dalműnek sorozatos előadásával ünnepli meg. A sorozatban képviselve lesz minden zenei irány, s az előadásokat tisztán magyar nyelven, vendég nélkül tartják meg. A ciklus tervezetét Márkus Dezső karnagy állította össze. A magyar művek közt szerepel Mihalovich Ödön Toldi című zenedrámája, melyet új betanulásban, teljesen új díszletekkel és jelmezekkel elevenítenek föl. * (Színészjubileum.) Farkas Ferenc színtársulata július 15-ikén, csütörtökön az Abonyi színkörben egy ismert és tehetséges vidéki színész, Tukorai Lóránt harmincötéves színész jubileumát ünnepli meg. Az ünnep rendezőbizottságának élén Tiszáry László, az abonyi színpártoló egyesület elnöke áll. A jubiláris estén A szabin nők elrablása című bohóság körül szinre. Tudorai Rettegi Fridolin szerepét fogja játszani. * (A színházak hírei.) A Budai Színkör jövő heti műsorán négy estén szerepel Dunay László és Orbán Dezső nagysikerű operettújdonsága, A kis boszorkány: hétfőn, csütörtökön, szombaton és jövő vasárnap. Kedden Sardou Fedora című drámáját adják, a címszerepet Andor Mária játsza, Spaneff szerepében T'HViffjzg DaJaS S? Új hősszerelmes lép föl először. Szerdán A dollárkirálynő, pénteken a Rip van Winkle című operett van a műsoron. A Városligeti Színházban szerdán lesz Az erdészleány című operett huszonötödik előadása. Holnap, vasárnap délután negyedfél órakor mérsékelt helyárakkal Szigligeti Ede népszínműve, A szökött katona kerül szinre, a darab főbb szerepeit Mezei Ilonka, Veszpréminé, Csapó, Szalay, Bihari, Kellér, Kiss, Szerdahelyi és Pilinszky játszik. * (Benczúr Gyula dísztagsága.) Mint Szegedről jelentik, a Szegedi Képzőművészeti Egyesület Benczúr Gyulát dísztagjává választotta. Benczúr Gyula a kitüntetést Lázár György dr. polgármesterhez, az Egyesület elnökéhez intézett alábbi levelével köszönte meg: „A Szegedi Képzőművészeti Egyesület részéről ért kitüntetésért fogadja Nagyságod és az Egyesület valamennyi tagja hálás köszönetemet. Művészi pályám legszebb emléke ez a kitüntetés, a mely büszkévé tesz és szivemet örömmel tölti el. Mély tisztelettel Benczúr Gyula.“ * (Az Erzsébet-szobor pályázata.) Az Erzsébet-szobor végrehajtó bizottsága a Várhegy oldalára tervezett monumentális mű pályázatának határidejét október elsejére tűzte ki. Mivel azonban a szobrászok nagy része a Rákóczi-szobor pályázatára is készül , ennek határideje egybeesik az Erzsébetszoboréval, a Mérnök- és Építész-Egyesület, az Építőművészek Szövetsége és a Képzőművészeti Társulat azzal a kérelemmel fordult Forster Gyula báróhoz, a végrehajtó-bizottság elnökéhez, halassza el az Erzsébet-szobor pályázatának határidejét. Forster Gyula báró a művészek kérelmét méltányosnak találta s a végrehajtó-bizottság elé terjeszti, mely ez ügyben nemsokára határozni fog. A határidőt alkalmasint december végére halasztják. A pontos időt a bizottság ülése után azonnal közzéteszik. * (Képzőművészet.) A Képzőművészeti Tanács és a szolnoki Damjanich-szobor bizottsága Almássy Imre gróf főispán elnöklésével a napokban Radnai Béla szobrásztanár műtermében ülést tart, amelyen megtekinti és átveszi a szolnoki Damjanich-szobor teljes nagyságú mintáját. Radnai a mintát most fejezte be és a bizottság szemléje után hozzáfog végleges kiviteléhez. * fUj Idők.) A ma megjelent számban Biró Lajos folytatja új regényét, amely nagy érdeklődést kelt. Novellát Lövik Károly és Lengyel Géza, cikket Junius és Vojnich Oszkár írtak. Szilágyi Géza cikke a legnagyobb lírai termés mérlegét állítja össze. A szám versei Kosztolányi Dezsőtől, Gábor Andortól és Faragó Józseftől valók. * (Református egyházi zene.) A tavaly alakult Magyar Református Énekvezérek Egyesülete idei rendes közgyűlését július 15-ikén tartja Beregszászon. A gyűlésen Szügyi József a református énekeskönyv múltjáról, Szabó Gyula pedig az énekvezér-tanítók fizetési ügyéről tart felolvasást. Délután négy órakor a beregszászi református templomban nagyszabású hangversenyt rendeznek. * (Új könyvek.) Biró Lajos háromfelvonásos eredeti drámai játéka, a Férfiak, továbbá Hauptmann Gerő tolvajkomédiája, a Bunda, melyet Sebők Zsigmond ültetett át magyar nyelvre, megjelent a Fővárosi Színházak Műsora című vállalat kiadásában. Az ára mindenik füzetnek hatvan fillér. Megrendelhető lapunk könyvkiadóhivatala utján is. * (Művészi fényképek árverése.) Az Amatőr szerkesztősége július 11-étől, vasárnaptól kezdve árverést rendez a margitszigeti királyi hercegi kastélyban levő fényképkiállitáson. Az árverés naponkint este hat órakor kezdődik s nyolc óráig tart. Kedvezőtlen idő esetén a kiállítás zárva van s az árverés is szünetel. BUDAPESTI HÍRLAP (163. sz.) 1909. junius 11. FŐVÁROSI ÜGYEK. — Bán Sándor ünneplése. Bán Sándor plébános tiszteletére, akit a minap a Ferencváros plébánosának választottak meg, II. kerületi hívei, a kerület egész társadalmának bevonásával búcsúztatót rendeztek. A II. kerületi társaskör meghívására megjelentek a kerületben lévő összes körök képviselői is. Ott voltak a lakomán Rupp Zsigmond dr. kir. közjegyző, Hennyey Vilmos postaigazgató, Lendl Adolf dr. műegyetemi tanár, Csitáry Béla országgyűlési képviselő és még számosan a kerületben lakó előkelőségek közül. — A légszeszgyár tisztviselők Heltai Ferencnél. A budapesti légszeszgyárak tisztviselői kara ma délben Schödl Lipót kereskedelmi igazgató vezetése alatt küldöttségileg tisztelgett Heltai Ferenc dr.-nál, a városi gázgyárak új vezérigazgatójánál. A küldöttség szónoka, Schödl kereskedelmi igazgató üdvözölte Heltai Ferencet, majd rámutatott a tisztviselői karban uralkodó nagyfokú izgatottságra és aggodalomra, melynek legfőbb okául a tisztviselők bizonytalan helyzetét jelölte meg. A társulat igazgatósága ugyanis annak idején, mikor a székesfővárossal a világítási szerződést megkötötték, illetve azt meghosszabbították, nem gondoskodott arról, hogy mi történik a tisztviselőkkel abban az esetben, ha a város tényleg meg találja váltani a légszeszgyárakat. Mert a megváltásban talán maga sem hitt, és most a városi kezelésbe való átvétel ki-