Budapesti Hírlap, 1910. május (30. évfolyam, 103-128. szám)
1910-05-26 / 124. szám
34 BUD.^PESTI HÍRLAP (124. sz.) 1910. május 23. —-----,^»m .—-«■--------—------------------—~ ságban marasztalta, mely bírság ,behajthatatlanság esetén öt ruipi ■ fogházra változik. Lgyancsak a perköltségben is marasztalta a királyi tábla a két igazgatót és a kinyomattott operaszöveg - víz alá vett példányait elkoboztatta. — Az Erzsébet-köruti gyilkolság. A budapesti büntetőtörvényszék vád tanácsa msA foglalkozott Liszkay István , volt szinésztövendék h tmpörével, a ki a télen Szilasi Adolf magánzót Erzsébet körüli lakásán meggyilkolta és kirabolta. A királyi ügyészség gyilkosságért és rablásért adott ellene vádiratot, melyre Visontai Soma dr. védő kifogást tett. A vádtanács mai ülésén Liszkay Istvánt milkosságértés rablásért vád alá helyezte. Az ügyet valószínűen még a nyári szünet előtt fogja tárgyalni az esküdtbűkósság. — A Fodor testvérek ügye. Ezelőtt kt hónappal tizennégy följelentő kérelmére bűnvizsgálat indult meg a Fodor Mihály utódai cég tagjai, Fodor Zsigmond, Fodor Gyula és Léderer Albert ellen. Fodor Zsigmondot és Fodor Gyulát a rendőrség letartóztatta, ellenben Léderer Albert idejekorán megszökött. A két letartóztatott bútorgyárost Székely dr. vizsgálóbíró pár nap múlva szabadon bocsátotta az ügyészség fölfolyamodására, azonban a vádtanács elrendelte letartóztatásukat. Mikor a vádtanács határozatáról Fodor Gyula tudomást szerzett, a letartóztatás elől a halálba menekült. A váárosligetben agyonlőtte magát. Fodor Zsigmondot azonban a vizsgálóbiró letartóztatta. A letartóztatott bútorgyáros védőjének, Gleichman Lajos dr. ügyvédnek kérelmére Székely dr. vizsgálóbiró kedden újra elrendelte Fodor Zsigmond szabadon bocsátását. A végzés ellen az ügyészség sem élt fölfolyamodással s igy Fodor Zsigmondot tegnap délután szabadon bocsátották. A püspök zsarolói« Egyre-másra kapta két év előtt a zsaroló leveleket Fetser Antal nagyváradi fölszentelt püspök Pázmány Mariska huszonnégy éves hajadontól és ennek édesanyjától, özvegy Pázmány Lajosné, született Somlai Izabellától. Az első levelek eleinte könyöradományokért esedeztek, később pedig fenyegetésbe csaptak át s botrányt helyeztek kilátásba, ha a püspök a leányzóról nem gondoskodik. A püspök végre is a rendőrséghez fordult, mely a zsarolókat letartóztatta. A vizsgálat kiderítette, hogy Pázmány Mariska 1908. év tavaszán fölkereste a püspököt a kanonok soron levő lakásán s arra kérte, hogy mivel lakásából kitették, segítse néhány forinttal, hogy édesanyjával valami hónapos szobában húzhassa meg magát. Fetser Antal, aki annak előtte a leányt sohasem látta, negyven koronát adott neki. Rövid idő múlva a leány másodszor is bekopogtatott, de mivel a püspöknek értésére esett, hogy könnyelmű életmódot folytat, ajtót mutatott neki. A nagyváradi törvényszék zsarolás vétsége miatt Pázmány Mariskát három hónapi, édesanyját pedig hat hónapi fogházra ítélte s ezt az ítéletet a királyi tábla is jóváhagyta. A Kúria első büntetőtanácsa ma Vavrik Béla elnöklésével Tassy Pál bíró előadása utáneluttasította a vádlottak semmiségi panaszát. . — Makó város pere. Makóról táviratoztak. Az új munkásbiztosító törvény értelmében a munkaadó köteles minden hivatalnokát, akinek 2100 koronánál kisebb fizetése van, a munkásbiztosító intézetbe beíratni. .Makó város ezt nem tette, sőt pörbe szállt a munkásbiztosító hivatallal. A növ most dőlt el Makó javára. A döntés jelentőségét fokozza az a körülmény, hogy más városok is vannak, amelyek hasonló álláspontot foglalnak el. — A délvidéki fojtogató.Aradról jelentik, hogy az Ausztriában elfogott Despot György, délvidéki fojtogató banda vezére útban van Arad felé. Anyósa megjelent a csendőrségen és önként vallott. Beismerte, hogy Despot bevallotta leányának a gyilstatisztikét az "emberiség fogazatá"ró. Külföldi statisztikai följegyzések szerint 20.963 megvizsgált fog között 485 ép fogat találtak; ennek az ijesztő pusztulásnak fő oka az elhanyagolt szájápolás. Ne felejtsük azonban azt sem, hogy a rosszul megválasztott fogtisztté többet árt, mint használ. A Sztraka Menthol-fogszappan a fogászati tudomány legkényesebb igényeit is kielégiti. Hatalmas dezinficiáló erejével a szájiire■ get és a fogmnyt áthatóan konzerválja, eljut a fogközök legrejtettebb zugába is s igy a fogszuvasodás rombolását megállítja. E szappannak köszönhetjük, hogy a kellemetlen szájszag teljesen megszüntethető. Kapható gyógyárakban, drogériákban egy koronáért. 0 darabot3 koronáért bérmentve küld a készítő Sztraka gyógyszerész, Mohol IVkosságot. Deszpolnét letartóztatták. A csendőrség újabban négy parasztot fogott el, akikről megállapították, hogy a banda tagjai voltak. KÖZGAZDASÁG: Japán közgazdasága. Az orosz-japán háború Európa népének figyelmét és érdeklődését Keletázsia szigetországára, Japánra terelte. Egymásután jelentek meg a német, francia és angol tanulmányok, amelyek megismertették az addig jóformán ismeretlen országot és nemzetet. Japán közgazdasága címen most jelent meg az első magyar tanulmány, amely nem legendákra építve, hanem hiteles adatok alapján ismerteti Japán csodálatos fejlődését, közgazdaságának rohamos kialakulását. A tanulmányt a Budapesti Japán Császári Konzulátus adta ki, s így adatait elfogadhatjuk hiteleseknek, mert azok legnagyobb részét hivatalos forrásokból merítette. A tanulmány előszavában Palotán Ödön japán császári konzul azzal okolja meg a tanulmány kiadását, hogy azt a rokonérzést, amellyel a magyar nép minden társadalmi rétege a japán nemzet iránt viseltetik, megőrizze és megszilárdítsa, Japánnal való összeköttetésünket előmozdítsa és megtartsa Japán mesés szépségű selymeivel, mondja a konzul, ipari és műipari cikkeivel és egyéb gyártmányaival az egész világot elárasztja, miért kell nekünk e cikkeket másodkézből drágán beszerezni, mikor mi ugyanezekhez közvetetlenebbül, jutányosabban is hozzájuthatunk, vagy nyersterményeink fölöslegének, lisztünknek és borainknak, gépeinknek és vegyészeti cikkeinknek elhelyezésére miért keresünk mi a nagy beviteli vámokkal védett nyugaton piacot, amikor előttünk nyitva az út Fiumon át, s azoknak elhelyezésére olt a biztos terrénum: Japán. A tanulmány röviden ismerteti Japán fekvését, történetét, közigazgatását és hű képet ad arról a rohamos közgazdasági fejlődésről, amely negyven esztendő alatt a félművelt -ázsiai országból kulturaállamot teremtett. Minket magyarokat azért is érdekelhet ennek a fejlődésnek ismerete, mert megtanulhatjuk belőle, hogy komoly, hazafias és nemzeti munkával még a kis államok is megszerezhetik a nemzeti élet minden szükségletét, a gazdagságot. Japán, a felkelő nap birodalma, nem egységes ország, hanem 433 kisebb-nagyobb sziget, amelyek közül a Honshin sziget (Középjapán) akkora, mint a többi 432 sziget együttvéve. Az összes szigetéi, területe 417.000 négyzetkilométer s lakosainak száma ötvenmillió. A szigetország területe tehát csak 93.000 négyzetkilométerrel nagyobb, mint Magyarország, lakosainak száma azonban több mint kétszer annyi. Legsűrűbb a lakosság a nagyobb szigeteken. Középjapánban egy négyzetkilométeren 170 lélek van, tehát jelentékenyen sűrűbben lakott, mint bármelyik európai állam. Egy négyzetkilométeren ugyanis Angolországban 140, Németországban éll, Ausztriában 90, Franciaországban 73, Magyarországon 62 lélek lakik. Japán fejlődése mindössze negyvenesztendős. 1867-ben lépett trónra Mudsuhito, a mostani császár s két esztendeig tartott belső háború után megszüntette a hűbérrendszert, eltörölte a robotot, megengedte, hogy a kötött birtokok nagy részét a földmives osztály megszerezhesse, s 1889 bn alkotmányt adott az országnak. Behozta az általános iskolakötelezettséget, eltörölte a céhrendszert, az ipart és a kereskedelmet szabad foglalkozásnak nyilvánította, az államhivatalokat megnyitotta a középosztály számára is, az igazságszolgáltatást európai mintára szervezte, főiskolákat,egyetemeket és könyvtárakat állított föl. A haladásnak és fejlődésre való törekvésnek a képe legelőször az állam háztartásán látszik meg. 40 év alatt az állam kiadásai tizennyolcszorosra, bevételei tizenhatszorosra emelkedtek. Az 1867— 1872. években az állam összes bevétele évi nyolcvan millió korona volt, összes kiadása pedig hetvenkét millió korona. Az 1909—1910. évi költségvetésben pedig a kiadás is, a bevétel is 1297 millió korona. A kiadásoknak ezt a rengeteg emelkedését a polgárságnak kellett fedeznie. 1896-ban még nem ismerték a kereseti adót, az örökösödési adót, az állami monopóliumot, de azóta a só, dohány, és kámfor, monopóliumonkívül tizennyolc féle egyenes és közvetett adó nehezedik Japánország népére. Az adómentes létminimum 750 korona s az adókulcs a pótlékokkal együtt fokozatosan húsz százalékig emelkedik. Az állam egyenes adóbevétele húsz év alatt 155 millió koronáról 472 millió koronára emelkedett. Hasonló arányban emelkedett a fogyasztási adó is 98 millió koronáról 283 millió koronára. A kiadásoknak csaknem egy harmadát a hadügyi kiadások emésztik meg. 1909-ben az 1297 millió koronából 394 millió korona keltett a hadügyi kiadásra. Japánországnak is rengeteg pénzébe kerül a nagyhatalmi állásra való törekvés , tizennégy év alatt megtízszerezte az adósságát. 1894-ben Japánországnak mindössze 737 millió korona adóssága volt, amelyből a lakosságra fejenként 17,7 korona jutott, 1908-ban pedig 5626 millióra emelkedett az adósság, amiből minden lélekre 107,5 korona államadósságjut. Még mindig a fele se annak, ami a magyar embert terheli. Magyarországon ugyanis minden lélekre 277 korona államadósság jut. Japánország földterületének csak egyhannad része alkalmas mezőgazdasági termelésre, s ennek is 12 százaléka erdő. Művelés alatt 14 millió hektár terület van, ebből 5 millió szántóföld. A lakosságnak körülbelül kétharmada foglalkozik földműveléssel. A japán földművelés belterjes s 5—6 hektárnál nagyobb földje még a gazdagabbnak sincsen. Főterménye rizs, amelyből 1908-ban 93 millió hektoliter termett. A népesség egyik főker,esetforrása a Selyemtenyésztés. 1908-ban 6 millió hektoliter selyemgubót termeltek és 19 millió kilogram nyersselymet és selyemhulladékot hoztak, piacra. A halban nagyon gazdag japán tengeren ezre- vele foglalatoskodnak a japán halászok, s az orosz háború óta különösen erősen fejlődik a tengeri halászat. 1898-ban 87 millió koronát jövedelmezett a tengeri halászat, 1907-ben pedig 150 millió koronát. 'Jelentékeny jövedelmet hajt a japán lakosságnak' a bányászat is. 1908-ban 2224 bányatelepen több mint 214.000 munkás dolgozott s a bányatér-emelés értéke 281 millió korona volt. Van sok szene, sok réz, 86 aranybánya, 10 ezüstbánya, 135 arany- ezüstbánya, 34 arany-ezüst-rézbánya, 17 arany-ezüst ólombánya, 129 ezüst-rézbánya. Sok természeti kincse mellett is Japánország akkor kezdett fejlődni és gazdagodni, amikor meg-teremtette nemzeti iparát és kereskedelmét A sziget- országnak 10.938 ipartelepe van, amelyek közül 5207 gyár dolgozik gépekkel. legtöbb gyár a nyers- , terményt dolgozza föl. A gyárak 643.292 munkásnak, adnak keresetet. A munkások között van 243.830 tizennégy éven felüli férfi, 341.865 nő, 13.526 tizen-, négy évesnél fiatalabb fiú, 244.071 leány. Amint ezek a számok mutatják, az iparban alkalmazott nők száma feltűnő nagy, a gyermekmunkások száma azonban kicsi. Ennek magyarázata az, hogy különö-sen a szövő-fonó iparban szívesebben alkalmazzák a nőket. A munkabérek azonban meglepően kicsinyek, 1907-ben a rizshántoló átlagos évi keresete 283 ko- róna volt, a gépipari munkás keresete 313—363 ko- j róna kiűzött váltakozott, a földmiveléssel, kertészettek és halászattal foglalkozók jövedelme átlag 306 ko- j róna. Aránylag legtöbbet keresnek az építőipari munkások, évenként 350—375 koronát és a téglaégetők 382 koronát. A munkások zöme, a selyemszövők, évenként csak 300—325 koronát keres s ezért a bérért naponként 10—21 órát dolgoznak. Egy selyemszövő munkásnő napi 20 órai munkával átlag 62 fillért keres. Az olcsó munkabér teszi lehetővé, hogy a nagy szállítási költség ellenére is a japán árus föl tudja venni a versenyt az európai áruval. Az, ipari fejlődésnek’ még nagy tere van Japánországban, s valószínű, hogy hamarosan ki is fejlődik, mert aj '! Hol szállónk nem Bécsben? Hazánkfia KASZNÁR NÁNDOR, a Magyar Világkávéház volt tulajdonosa még tavaly Bécsben átvett „Grand Hotel national“-t Wien, II., Taborstrasse 18. teljesen átépítette, megnagyobbította és mintaszerűen újonnan berendezte. 300 szoba, Vfz, villanyvilágítás, központi fűtés, a lakosztályok fürdőkkel ellátva, gyönyörű télikert, zene- és olvasóterem, kitűnő magyar (konyha), étterem és kávéház mérsékelt árak mellett. Telefon interjúban. Villanyos összeköttetés az összes pályaudvarokkal. h