Budapesti Hírlap, 1910. október(30. évfolyam, 233-258. szám)

1910-10-19 / 248. szám

1910. október 19. BUDAPESTI HIRLAP (218. sz.) lyai­ jutalomra a bíráló-bizottság egyhangú elhatáro­zással Hilbert Dávid heidelbergi egyetemi tanárt tar­totta a legméltóbbnak. Hilbert, a nagyhírű matema­tikus már öt évvel ezelőtt jelölve volt a díjra, de ak­kor Poincaré-t részesítették a kitüntetésben. A kitün­tetett tudós nevét a világ valamennyi matematikusa ismeri. Szakszerű munkái és matematikai búvárko­dásai a világ minden részében feltűnést keltenek. Nemrég a berlini egyetemre is meghívták, de a tu­dós ezt a meghívást nem fogadta el s továbbra is megmaradt a heidelbergi egyetemen. A két külföldi tudós tiszteletére ma este lakomát rendeztek az Or­szágos Kaszinó emeleti helyiségében. A lakomán a Tudományos Akadémia számos tagján kívül megje­lent tudományos életünk több előkelősége. A kül­földi vendégek az est folyamán igen elismerő sza­vakkal méltatták a magyar matematikusok két ki­váló alakját König Gyulát és Rados Gusztávot, a­kik­nek műveit külföldön is ismerik és nagyrabecsülik. Elismerték még Fehér Lipót kolozsvári egyetemi ta­nár, a Riesz testvérek, Dicties és König Dénes érde­meit is. Mittan-Leffler szerint a legközelebbi alkalom­mal magyar tudóst fognak kitüntetni a Bólyai-juta­­lomm­al. A lakomán a külföldi tudósok mellett lel­kesen ünnepelték Körtia Gyulát, az est házigazdáját és Rados Gusztávot. . .... * (Rektori székfoglaló.) Szádeczky Lajos dr. egyetemi tanár külön füzetben kiadta évmegnyitó beszédét, a­melyet abból az alkalomból mondott el, hogy ,,a Mindenható kegyelme és a választó­bizottság egyhangú bizalma" a rektori méltóságra emelte. Tárgya a magyar kultúra nemzeti hivatása. A rektor nagyon helyesen abban látja ezt a hivatást, hogy beolvassza és lelkes magyarrá, nemzetünk hű fiává tegye a származásra nézve idegent.. Mert sem a For­­gáchok, sem a Batthyányiak, sem a Zrínyiek, sem a Báthoryak, sem a Hunyadiak, sem a Rákóciak ere­detüket illetőleg nem voltak ősmagyarok s mégis a magyarság, leglelkesebb képviselőivé lettek. A rektor beszéde végén a nagy példák követésére buzdította az egyetem ifjúságát. * (Ney Dávid síremléke.) Ney Dávid egy­kori tisztelői és pályatársai díszes síremléket emel­nek az elhunyt művész rákoskeresztúri temetőben levő sírja fölé. A síremlék ünnepies leleplezése ok­­tóber 24-­én, délelőtt tizenegy órakor lesz. * (Régi operák fölújítása.) Carre Albert a párisi Opéra Comique zseniális igazgatója tervbe vette az opera­irodalom legrégibb remekeinek elő­­adatását. Tegnap volt az első­ ily történeti irányú előadás, melyen Pergolese XVII. századbeli olasz zeneköltő Serva Padrona című operája és Grétry XVIII. századbeli francia író Oroszlánszívű Rikárd című dalműve került felújításra. A közönségnek rendkívül tetszett az érdekes vállalkozás. * (Magyar irodalomtörténet.) Középisko­lánk ifjúsága ma már válogathat a magyar iroda­lomtörténeti kézikönyvekben, van egy egész csomó, van köztük jó és rossz, terjedelmes és sovány, pár­tatlan és elfogult, sőt ha úgy tetszik, van katolikus és protestáns is. Prónai Antal dr. piarista professzor most megtoldotta a sort egy jó, terjedelmes és pár­tatlan irodalomtörténettel, a­mely épp oly jeles di­­szére válik neki, mint ő maga tanítórendjének. Elő­­szavában kifejti, milyen elvek vezérelték könyve megírásában, és a könyv minden lapja tanúskodik róla, hogy szerzője, hű maradt dicséretes elveihez. Egyelőre csak az első kötettel készült el, a hetedik osztály számára kiszabott anyaggal, de ebből a fél­ből már merészség nélkül következtethetünk a mű egészére. Prónai világosan és áttekinthetőn szerkeszt, vonzón és érdekesen beszél el, szereti tárgyát, a­mely­nek érzi nagy jelentőségét, szereti az ifjúságot, a ■melynek kezébe szánta munkáját. Tájékozottsága az egész területen egyformán biztos, van érzéke a lé­nyeges dolgok kiemelésére, van bátorsága a lényeg­telenek elhagyására, még ha kénytelen is ebben le­térni a hagyományok országútjáról. A magyar kö­zépiskolai ifjúságot sokat kínozták, kínozzák most is sületlen, lélek nélkül való, unalmas „tankönyviek­kel, a­melyek meggyű­löltetik vele saját nemzete iro­dalmát, különösen a kezdet sötétebb évszázait. Az az ifjú, a­ki Prónai könyvének kalauzolásával fog be­hatolni irodalmunk történetébe, örömmel és vidám könnyedséggel szerzi meg ismereteit. Prónai jeles gonddal állította össze olvasókönyvét is. A­mi fölös­leges, mert túlon­túl ismert, vagy mert értéktelen és jellemző erő híjával van, azt elhagyta. A­mi szüksé­ges, attól a helyet­ nem sajnálta. Egy olyan kitűnő iskolakönyvnek, mint ez az új magyar irodalomtör­ténet, nagy hivatása van, sokkal nagyobb, mint a laikus elgondolná: lelkes és avatott írója lelkes és avatott híveket szerez nemzeti literaturánknak. A könyvet a Szent István­ Társulat adta ki. Ára 3 ko­rona 60 fillér. * (Pályázat Kossuth-szoborra.) Nyíregy­háza város közönsége díszes szobrot emel Kossuth Lajosnak, a­melyre a szoborbizottság nyilvános pá­lyázatot hirdet a következő feltételekkel: A szobor Nyíregyházán a Városház-téren állítandó föl, s an­nak költségei a 45.000 koronát meg nem haladhat­ják. A pályázat nyilt s azon csak magyar állam­polgárok vehetnek részt. A határidő 1911. február 28-ika, a mely időpontig a pályaművek Nyíregy­házára szállitandók és a vármegyeház nagytermé­ben fölállitandók. Az első dij a megbízás, a máso­dik díj 2000, és a harmadik 1000 korona. A pálya­díjak kiadásán kívül a bíráló­ bizottság még két pá­lyaművet 500—500 korona díjjal jutalmazhat. A pályázók a szobor mintáját az eredeti nagyság 1:10 arányában tartoznak elkészíteni és ahhoz mellékel­niük kell a­ szobor pontos leírását, a költségvetést és kötelesek megjelölni a szobor anyagának milyen­ségét­. A bíráló­ bizottság elnöke Mikecz Dezső vár­megyei alispán és annak tagjai a szobor-bizottság négy tagja, a Képzőművészeti Társulat két kikül­dötte, továbbá egy-egy kiküldött a Mérnök Egyesü­letből és az Építőművészek Szövetségéből. Részlete­sebb felvilágosítással és helyszínrajzzal a városi mérnöki hivatal szolgál a pályázóknak. * (A Quo Vaciis jubileuma.) Nanques Jean és Cash Henri nagysikerű operáját tegnap adták szá­­zadszor a párisi Théátre Lyriqueben. A színház igaz­gatósága ez alkalomból a dalműről érdekes statiszti­kát bocsát közre. Az opera, melynek az elmúlt év október hónapjában volt első előadása, Franciaor­szágban eddig 250-szer került színre. Külföldön Belgiumban, Angliában, Németországban és Ausztriá­ban adták eddig a Quo Vadist számos opera színpa­don, Amerikában és Olaszországban decemberben lesz a bemutató egyszerre több színházban. * (Képzőművészet.) A Képzőművészeti Tár­sulat választmánya a nyári szünet után tegnap tar­totta első ülését a * Műcsarnokban. Forster Gyula báró elnöki megnyitójában kegyelettel emlékezett meg Székely Bertalan, Fittler Kamill, Papp Henrik, Greguss Imre, Hernády Kornél, Mihalik Dániel és Emerics Andor, egykori tagok haláláról. Az elhunyt művészek emlékét és érdemeit jegyzőkönyvben örö­kítették meg s elhatározták, hogy­ a művészek rokon­ságához részvétiratot küldenek. Az elnök ezután örömmel emlékezett meg Benczúr Gyula és Színyei- Merse Pál berlini kitüntetéséről. Az ülésen jelen volt Benczúr Gyulát lelkesen éljenezték. Bejelentette még az elnök, hogy Szoldatics Ferenc, Rómában élő ma­gyar festőművészt,­ születésének kilencvenedik évfor­dulója alkalmából üdvözölték. Az elnöki megnyitó u­tán Benkő Kálmán igazgató számolt be a társulat legutóbbi működéséről, a felvidéken rendezett­­ki­állításokról és a Műcsarnokban lévő Tölgyessy-gyű­j­­temény sikeréről, valamint az 1911-iki római kiál­lítás előkészítéséről. A jelentés tudomásulvétele után megválasztották a bíráló­ bizottságokat. A Rökk-díj pályabíróságának tagjai lett: Basch Gyula, Bruck Miksa, Csók István, Stetka Gyula, Zala György, Kammerer Ernő és Szmrecsányi Miklós dr. Az Ester­­házy-díj pályabiróságának­­ tagjai: Glatz Oszkár, Hausm­­ann Alajos, Kem­én­y­ff­y Jenő, Túri Ödön, Vajda Zsigmond, Berzeviczy Albert dr. és Molnár Viktor. A Ráth-díj pályabiróságának tagjai lett: Du­­dits Andor, Iványi Béla, Kallós Ede, Szamovolszky Ödön, Andrássy Gyula gróf, Benkő Kálmán, Forster Gyula báró, Tercy Gábor dr. és Szmrecsányi Miklós dr. A Lipótvárosi Kaszinó-díj zsűrijébe beválasztot­ták : Jendrassik Jenőt, Dudits Andort és Vajda Zsig­­mondot. Az Erzsébet-emlék pályabiróságába pedig rendes tagul Zala Györgyöt és Ligeti Miklóst küldöt­ték ki. Az állami aranyérmek zsűrijébe beérkezett szavazatokat összeolvasó bizottság tagjaiul megvá­lasztották: Lipthay Kornélt, Rudn­jánszky Béla dr.-t, Bruck Miksát és Keményffy Jenőt. — A Tölgyessy­­kiállítás szombatig marad, nyitva a Műcsarnokban. A kiállított festmények árát most tetemesen leszállítot­ták, hogy a szépen megindult vásárlási kedvet fokoz­zák. — Újvidékről jelentik: A Nemzeti Szalon kiállí­tásának berekesztése vasárnap volt. A kiállítást egy hét alatt négyezernél többen tekintették meg. Elkelt ötvenkét tárgy tizenötezerhatszázharminc koronáért. — A Magyar Képzőm­­űvésznők Egyesülete 1911. áp­rilis hónapban rendezi harmadik kiállítását a Nem­zeti Szalonban. A kiállítás előkészítésére értekezletet tartottak Soós Elemérné és Korányi Anna bárónő elnöklésével. * (Századok.) Most jelent meg a Századok legújabb száma, melyben Váczy János dr. (Wesse­lényi Miklós báró ifjú kora) és Reiszig Ede dr. (A János-lovagok Sopronban) befejezik dolgozataikat. Legérdekesebb cikke a füzetnek Karácsonyi János dr. Tomasics Miklós horvát bánnak a horvát király­ság államjogáról irt könyvéről szóló kemény bírá­lása. Ebben kimutatja, hogy Tomasics a maga inga­tag tételeit hamisítványokon és ferdítéseken építi föl s egész könyve tele van a történelmi kirilikát meg nem álló föltevésekkel és következtetésekkel. Tudva­lévően a bánnak erről a könyvéről magasztaló cik­kek jelentek meg a külföldi sajtóban s e szerint ez­ az alapos bírálat, mellyel a tudós magyar histórikus a horvát túlzók kezéből játszva csavarja ki a fegyvert, hazafias ténynek válik be. A kisebb közlemények so­rán Angyal Dávid dr. néhány homályos eseményt tisztáz I. Ulászló király uralkodása idejéből. A könyv­­ismertetések rovata is igen tartalmas és változatos, így alapos ismertetést olvasunk többek közt Békefi Remisnek a káptalani iskolák történetéről és Bauer Józsefnek Shakespeare drámái hazánkban című könyvéről. A tárca-rovatban Wlassics Gyula szép megemlékezése olvasható Thaly Kálmánról. A hazai történelem e jeles folyóiratát Borovszky Samu, aka­démiai tag, a Történelmi Társulat titkára szerkeszti. * (A Kisfaludy-Társaság pályázatai.) A Kisfaludy-Társaság jutalomtételei közül október 31-én jár le. Lukács Krisztina-jutalom: A francia romantika hatása a magyar szépirodalomra, eredeti forrástanulmányok alapján. Jutalma 1000 koron. Lukács Krisztina-jutalom: A budapesti Nemzeti Szín­ház története, tekintettel színművészetünk és dráma­­irodalmunk fejlődésére. Jutalma 1000 korona. Széher Árpád-jutalom: Tanköltemény a költészetről vagy a költészet valamely ágáról. Vigyázó gróf-juta­lom: Magyar történelmi tárgyú, prózában írandó kisebb elbeszélés, a­mely fél nyomtatott ívtől két ívig terjedhet. Jutalma 240 korona. A jutalmat 1911 április 28-án adják ki. * (Antoine és a Théatre Francais.) Antoine híres francia színész az Odéon igazgatója, kinek ve­zetése alatt végre rendbe jöttek a második francia színház ügyei, tegnap konferanszot tartott Moliére Pourceaugnac úr című vígjátékához. A konferansz végén a Théatre Françaisra terelve a szót, Antoine a következő kijelentést tette: „Bármit is mondjanak, én nem vagyok jelölt Claretie állására a Théatre Françaisnál s kívánom, hogy Claretie még hosszú éveken át teljesítse hivatalos kötelességeit. Ha azon­ban ő lemond állásáról, helyettesítésére csak egy em­bert tartok képesnek, és ez Carré Albert, az Ovira Comique igazgatója. A magam részéről nem kívá­nok egyebet, mint hogy hagyjanak itt nyugodtan dol­gozni. A nyilatkozat mindenfelé óriási föltűnést keltett.. . (A szerencse kereskedő.) Párisból írják: Kistemackers, a­kinek Vetélytárs című drámája an­nak idején a budapesti Nemzeti Színházban is nagy sikert aratott, legújabb darabját a párisi Vaudeville­­ben mutatta be. Az új darab címe: Le marchand de boncheur (A szerencse kereskedő), tárgya pedig az, hogy a szerencse személyes ügy és nem lehet más szerencséjét szándékosan másnak megalapítani. Egyben egy érdekes dátumot jelent az új Kiste­mackers darab, mert először szerepelt egy aeroplan fölszállás a színpadon. A gép természetesen a szín­falak mögött van és a néző­ csak a tömeget látja és a lelkesedést hallja, de így is nagyon izgató és érde­kes a repülőgép első.s­zereplése, A darab nagyon tet­szett a párisi közönségnek. 15 „Jogi v­izsgák letétele” című könyvet dij­mén- HHS KOLOZSVÁR, Jeson megküldi :: Balyai­ u. 3. sz. TÖRVÉNYSZÉK!­CSARNOK. __Az egyház és az állam törvénye. A bu­dapesti büntetőtörvényszék tegnap tárgyalta Parlagi Aladár bűnügyét, a­ki azzal volt vádolva, hogy detektivnek adván ki magát, presszióval csalt ki előfizetéseket a Rendőrségi Zsebnaptár­ra. Útjában betért a budai Jósziv-zárdába is, a­hol a fejedelem­­asszony két példányt rendelt itt korona értékben. A tegnapi tárgyalásra a bíróság beidézte Hauer Kle­mentina Natália fejedelemasszonyt is, azonban he­lyette Csillag Mária apáca jött el és közölte a bíró­sággal, hogy egy újabb egyházi rendelet értelmében a fejedelemasszonynak tilos a zárda küszöbét át­lépni. Bíró Kálmán királyi ügyész indítványozta,, hogy idézzék meg újból a fejedelemasszonyt és ha újabb idézésre sem jelennek meg, rendelje el a bí­róság a rendőrség útján való elővezettetését, mert a törvény még az egyházi rendelettel szemben sem te­het kivételt. A bíróság úgy határozott, hogy az egy­házi rendeletre való tekintettel megkeresi a herceg­prímást, hogy a rendeletet kivételesen függessze föl. Ha ez nem történnék meg, akkor a fejedelemasz­­szonyt esetleg elővezetik. — Megtámadott mandátumok. ’A Bácsal­máson munkapárti programmal megválasztott Sintzély Lipót képviselő mandátuma ellen a kisebb­ségben maradt Justh-párti választók peticiót ad­tak be, melyet ma tárgyalt a Kúria első választási tanácsa. Mivel a petíció ellen alaki kifogás nem volt, a kérvényezők meghatalmazottja ismertette a petíció tartalmát, majd Tetétleni Ármin dr., a megtáma­dott képviselő védője beszélt. A tárgyalást holnap folytatják.­­ A Kúria második választási tanácsa ma délután egy órakor hirdette ki határozatát a celldömölki petíció dolgában. Mint ismeretes, Ostffy Lajos dr. mandátumát petícióval támadta meg .

Next