Budapesti Hírlap, 1910. december (30. évfolyam, 285-311. szám)
1910-12-23 / 304. szám
26 BUDAPESTI HÍRLAP (301. sz.) 1910. december 53. 300.000 koronát is 50.000 «« nyertek nálunk részletiven eladott Hazai takarékpénztári sorsjegyekkel. Három millió korona nyereményre játszik éveit© 14 teásban, ha havi kőomlás fizetés mellett 50 drb Magyar jelzálog nyeremény kötvény 50 drb Jósziv sorsjegy .. ....................... 50 drb Erzsébet szanatórium sorsjegy .. .. 1 darab Magyar Jelzálog nyereménykötvényt .. .. 1 darab Jószív sorsjegyet........................................................... 1 darab Erzsébet szanatórium sorsjegyet................... 1 darab Magyar vörös kereszt nyereményjegyet 1 darab Osztrák vörös kereszt nyereményjegyet 1 darab Bazilika nyereményjegyet.................................... alanti sorsjegy társaságija belép. A társaság 50 (ötven) tagból áll, négy évre alakul és tulajdonát képezi. 50 drb Magyar vöröskereszt nyereményjegy 50 drb Osztrák vöröskereszt nyereményjegy 50 drb Bazilika nyereményjegy....................... Négy év után a társaság feloszlik és minden tag a felhalmozódott nyeremények ötvened részét, valamint a következő hat sorsjegyet kapja: Nagy nyeremények azonnal felosztatnak. Ha tehát postautalványon az első hat koronás részletet megküldi, megkapja lenti LCD sorsjegy számait tartalmazó részvételi ívet és a december 27-án tartandó húzáson már részt vesz, amelyen a filmaié a fiiif©reménf. Legközelebbi húzások: december 27. és január 2. Pénzét nem veszítheti el, mert: 1. a 48 hó alatt 800 sorsjegyszámra játszik; 2. a 48 hó elteltével 16 sorsjegyet kap, melyet a napi árban készpénzért eladhat; 8. ha azokat megtartja, 50 évig körülbelül 700 húzás számtalan nyereményeire játszik. 1 Játékjog 369 sorsjegyre már az első részlet fizetésével. Budapest, V., Szabadság-tér 2, 1 millió 500.000 300.000 100.000 50.000 stb. koronás nyeremények. FELHÍVÁS a I. vállalkozóhfjz! Magyarország legtöbb vállalkozója a 10 év óta tanuló Országos Pályázati Közlöny kiadóhivatalánál (József-körút 38. »* *.) jelenti be az összes üresedésbe jövő, a vállalkozás ügykörébe tartozó bármily szakmabeli állásokat. «— Számos elismerés. Azonnali elintézés. Közvetítési dij nincs. Telefon K.6—36. Emeletes karácsonyfára való díszek utólérhetetlen hatással, már teljesen összeszortirozva, körülbelül 800 darab 75.— K. Újdonság! 3 td.üstökös, 1 td. vattagyümölcs 1 K 80 fill. Plöki és Haas karácsonyi idény osztályában,Andrássy-ut 13. Kirakatainak megtekintésére, melyekben ezernyi karácsonyfadisz mesés olcsó árakkal van kiállítva, a t. közönséget meghivja, kölcsönt nyújtunk, továbbá majorátusokra, járadékokra stb. igen olcsó kamat mellett. Ajánlatokat kérünk: „ANGOL BANK 116418“ jeligére a kiadóhivatal utján. — Előleges költség nincsen. Finom karácsonyfadísz, pásztorjátékhoz és élőképekhez szükséges cikkek, angyalszárnyak, bengáltűz stb. nagy választékban Emmerling Adolfnál Budapest, IV. ker., Gróf Károlyi utca 26. ALAPÍTTATOTT IS50. * Osztrák császári és magy. kir. udv. szállító London 7 Upper James Street. Felhivja igen tisztelt vevőt figyel- e Q 1 Ír 9115 vsn fflivasaid!&lr Eladásra kerülnek az egészév folyamán omsi mennyiségien összegyűlt mét a folyó hó 21-én kezdődő V maradékok a legfinomabb un és női angol igen ° 060 *r^12L,s amennyiben a nagy vásár kezdetén a választók még tökéletesebb, kéri az igen tisztelt vevőit a vásár mielőbbi megtekintését. 085“ Női és férfi ruhafeelme maradottOK. BUDAPEST, V., Bécsi- és Deák-utca sarkán.SEMLER - posztó és angol divatkelmék áruházai. KÜLÖNFÉLE. X FetöS ismeretlen levele. Megírták már, hogy a Petőfi-Könyvtár most megjelent huszonharmadik kötete Bodics Ferenc szerkesztésében Petőfi levelezését tartalmazza s hogy van benne három olyan levél, mely még nem jelent meg eddig nyomtatásban. Legérdekesebb a három levél közül az, amelyiket Jókai anyjához írt a költő, még friss haragjában kenyerespajtása furcsa bánásmódján, a melyben őt Laborfalvi Rózával való házasságkötése után részesítette. 1848 augusztus 21-ikén ugyanis megtörtént a képviselőházi szavazás a magyar ezredek német nyelve ügyében s mivel Vörösmarty is a kormánnyal szavazott, Petőfi, elkeseredettségében őt nagyon elítélő költeményt irt, melynek kiadását nagyon ellenezték barátai; de midőn Jókai, esküvője miatt, távol volt, mégis kiadta az Életképek-ben. Jókai szerkesztői nyilatkozatban rosszulását fejezte ki Petőfi eljárásán, mire ez fölmondotta a barátságot. Ekkor írta Petőfi Jókai anyjához a következő levelet: Pest, september 6. 1848. Tisztelt Asszonynéném! A küldött egyetmást szives köszönettel vettük, táborfalvi Móriczról nem sokat tudok, a régi barátság tökéletesen ketté szakadt köztünk és örök időkre. Móricz oly nemtelenül, oly gyalázatosan viselte magát irányomban, hogy rá sem nézhetek többé soha. Midőn meghallottam, hogy megjött faluról már mint férj, oda mentem Emődihez s kihivattam őt (mint azelőtt szokásom volt, mert L. Rózához soha sem mentem be), de Móricz, a helyett, hogy kijött volna, azt üzente ki nagy gorombán, hogy menjek be, ha dolgom van vele, s én erre boszankodva haza jöttem. Másnap legényemet küldtem oda, hogy jöjjön hozzám, mert igen fontos végezni valóm van vele, s erre a tegnapi pimasz gorombasággal ismét azt üzente: én is csak annyira lakom tőle, mint ő én tőlem, ha dolgom van vele, sétáljak hozzá. Láttam hányadán vagyunk s egy levelet írtam neki, mely utóló levelem hozzá az életben, s mellyben keserűen szemére hánytam irántam silány magaviseletét s különösen bizalmatlanságát, hogy házassága ügyében soha egy őszinte szót sem hallottam tőle. De levelemért s különösen azért, hogy akkor a városban és a hegyek között kerestem őt, hogy állott rajtam boszut? Csufondárosan hitem és tudtom nélkül egy komisz czikket irt ellenem az Életképek utósó számában, mellyben ensemet többek közt Vörösmarti iránti háládatlansággal vádol stb., pedig Móricz sokkal több hálával tartozik nekem, mint én Vörösmartinak. Isten neki, már mindennek vége van, s ő bánja meg a dolgot, nem én, mert nekem, azért, hogy ő elhagyott, még maradtak barátaim, de neki én voltam egyetlen egy igaz barátja. Én Móriczot gyönge embernek ismertem, de elnézéssel viseltettem iránta, mert ezen hibáját fiatalságának tulajdonítottam. É s abban a hiszemben voltam, hogy majd megemberedik idővel; gyönge embernek ismertem őt, mondom, de azt nem tettem föl róla, hogy alávaló, pedig íme világosan kimutatta, hogy az. Ezentúl ne kérdezősködjék felőle Asszonynéném én nálam, mert én semmit, de semimit nem tudok, nem is akarok tudni felőle. Nem érdemli meg, hogy figyelmemet csak egy pillanatig is rá fordítottam. A kontractusunk deczember végén telik le, addig , már nem hagyhatom el az Életképek szerkesztését, de akkor tüstént el fogom hagyni. Szomorú vigasztalás, de én egyébbel nem vigasztalhatom Antonynénémet, mint azzal, hogy elvesztette ugyan a fiát, de igen igen rosz fiút veszített, ki után nem méltó bánkódni. Feleségemmel együtt tisztelvén kedves Asszonypénéméket, maradok őszinte jóakarójuk Petőfi Sándor. Czim: Özvegy Jókainé asszonyságnak tisztelettel Komáromban. X Asszony vagy kisasszony. Észak-Európából jöttek mindazok az asszonyi jogok, melyek a nőt az ember sorába emelték, nem csoda hát, hogy nincs a nőkérdésnek olyan árnyalata, melyet az Észak nagykultúrájú nőegyesületei ne tartanának elég fontosnak arra, hogy vita és megbeszélés tárgyává tegyék. Így történt, hogy az utolsó nőgyűlések egyikén azt a polémiát törekedtek megoldani, nem volna-e helyesebb eltörölni azt a differenciát, amely az aszszony és kisasszony megszólítás közt rejlik s egyszerűen minden felnőtt nőt asszonynak titulálni. A diskussziót élénken tárgyalták az összes északi lapok. A vitát hazájának legelső napilapjában Friberg Markki hírneves finnlandi filozófa és írónő nyitotta meg. Állást foglalt a mellett, hogy nőket egyszerűen asszonynak címezzék. A mindennapi életből vett argumentumokkal illusztrálja Fridberg Maikki, hogy üzleti és társadalmi szempontból ez mennyivel ajánlatosabb volna s utal arra is, milyen finom tapinta-