Budapesti Hírlap, 1911. augusztus (31. évfolyam, 181-206. szám)
1911-08-22 / 198. szám
1911. augusztus 22. BUDAPESTI HÍRLAP (198. sz.) a kecskeméti károsultakat, akiknek vajmi kevés fog jutni ebből a nemes szívtől vezérelt produkció jövedelméből. A repülés legalább huszonötezer főnyi tömeget vonzott ki a Városliget tőszomszédságában fekvő versenytérségre. S ha ez a kolosszális tömeg kíváncsiságának kielégítésével egyidőben áldoz a jótékonyság oltárán is, akkor Székeni elérte volna célját. Csakhogy ebből a huszonötezernyi tömegből csak alig háromezren tartották szem előtt a jótékony célt s váltották meg a belépőjegyet, míg a többi ott foglalt állást az elkerített pálya környékén. A repülést éppen olyan jól lehetett látni odabent, mint kint, az ingyen helyen. öt órára volt kitűzve a repülés, de már elérkezett a hat óra is és Székely még sehol sem volt látható. Székely ezalatt a rákosi repülőtéren leste a kedvező időt. Ez azután pontban hat órakor el is következett. Az aviatikus fölült Pischof-féle monoplánjának nyergébe s egy-két perc alatt már föltűnt a távolban a gép karcsú alakja. Székely gyönyörű repüléssel közeledett a Városliget felé. Útba ejtette a lóversenypályát, átrepült a Stefániaúton levő víztorony fölött s öt perccel a fölszállás után már ott volt a rá várakozó tömeg feje fölött. Egetverő éljenzés köszöntötte a bátor pilótát, aki elragadóan szép, nyugodt repülést produkált. Vagy háromszáz méteres magasságból aláereszkedett alig néhány méterre a földtől, majd köröket és nyolcasokat írt le. Közel negyedóráig cirkált a levegőben gépével, majd abban az irányban, amerről jött, visszatért a Rákosra, ahol simán leszállott. Székely holnap reggel valószínűleg visszarepül Bécsújhelyre, mert versenyen kívül részt akar venni az alsóausztriai körrepülésben. A vidéken, Győr vármegye törvényhatósági bizottsága 1007-ben elhatározta, hogy minden év Szent István napján Pannonhalmára zarándokol, amelynek földjéhez az első magyar király számos emléke fűződik. Az idei zarándoklaton, mint Győrből jelentik, a megyei bizottsági tagok és hatóságok részéről ötvenöten vettek részt. Rajtuk kívül nagyszámú közönség ment különvonaton Pannohalmára. Hajdú Tibor dr. főapát a monostorban misét celebrált, Jándy Bernardin perjel pedig ünnepi beszédet mondott. Azok számára, a kik nem fértek be a monostorba, a szabad ég alatt is volt mise. Az egyházi ünnep után a zarándoklók Asztrik szobra előtt gyűltek össze s megkoszorúzták. A főapát délben fogadta a küldöttségeket. Goda Béla főispán üdvözölte a főapátok mint a ki előtt most jelent meg először a vármegye küldöttsége. Németh Miklós alispán az ünnepjelentőségéről beszélt és megköszönte a bencések szíves vendéglátását. Hajdú Tibor dr. főapát köszönetet mondott az üdvözlésért. Azután diszebéd volt. Fiume: A Chiesa del Duomo-ban ünnepi istentisztelet volt a Szent István ünnep alkalmából, amelyen Orosdy Lajos dr. miniszteri osztálytanácsos vezetésével az állami Dárdi Vazul tanácsos vezetővel élükön a városi hatóságok, valamint a katonai hatóság képviselői vettek részt. Faluszemes: A Balatonszemesi fürdőegyesület szombaton sikerült hangversenyt rendezett Szent István napja alkalmából. A hangversenyen előkelő és nagyszámú közönség előtt Veress Endréné dr.-né, Méhely Mici énekművésznő operarészleteketadott elő a székesfehérvári honvédzenekar kíséretével, amelyet Fricsay Rikárd karmester vezetett. Másnap tartotta a Fürdőegyesület ez évi rendes közgyűlését, melyen a Balatonszemesi Fürdőegyesület elnökévé Hegyeshalmy Lajos, miniszteri tanácsost, társelnökévé Méhely Pál királyi tanácsost, titkárrá FálbertAlajost, pénztárossá Fináczy Béla dr.-t, ügyésszé Fromm Lajos drt és gazdává Révhelyi Ivánt választották. Este a Balaton partján népünnep volt. Nagyvárad, Nagyszalontán a katolikus kántor szabadságon van s Podraczky Rezső fiatal ügyvéd helyettesíti az orgonánál. A szentistvánnapi misén megjelentek az átvonuló Vilmos-huszárok is. Podraczky a Himnuszt orgonálta, a huszárok tisztjeikkel együtt levett csákóval énekelték. A Csanádi püspök Szent István napjáról. Glattfelder Gyula dr. Csanádi püspök Szent István király ünnepére cikket irt a Temesvári Ujságba. Cikkében a püspök foglalkozik a magyar kereszténység ezredéves történetének nevezetesebb momentumaival, majd a jelenkori katolikus tétlenségről ezeket írja: — Valóban keserves sirassa! kellene éselsünnepelnünk Szent István emlékét, ha az a tevékeny erő, mellyel ő a magyarság fájába a keresztény kultúrát beleoltotta, kihalt volna belőlünk s a mai korunk nem venne többé részt ezen a drága földön a haladás munkájában. De nincs szükség keserves sírásra, hanem ha egy kis megemberelésre és bátor elhatározásra. Mert a magyar nemzetben s a magyar kereszténységben annyi őserő s annyi jóakarat szunnyad, hogy csak egy kissé megrázzák és nemcsak múltúnk, hanem jelenünk és jövőnk is lesz. Csak arra volna szükséges egy új Szent István, hogy azt a néhány ezer Koppány-féle oligarchát, kik az intelligencia és vagyon jogcímén több kiváltságot élveznek, mint a mennyi kötelességet teljesítenek, nem eltiporná, hanem jól megrázná s a nemzeti erőkifejtésnek jogban és munkában is első képviselőivé formálná. Legyen az király, miniszter, tudományos vagy társadalmi fórum, mely vezető osztályunk ama részét, mely eddig a hazát csak szóval szolgálta, akár kegyetlen tettel is rákényszeritené, hogy a dolgozó nemzet élére álljon: mint uj apostolt üdvözölné a nemzet s örökitené meg emlékét a történelem. Mert a ki az urhatnámság és frázisimádás nyűge alól fölszabadítja úri osztályunknak ott tespedő — akár nagyobb, akár kisebb felét, — beállítja a nemzet életébe azt az irányitó erőt, a melynek vezetésével ez az egészséges törzs ismét kivirágzik és gyümölcsözik. A magyar egyháznak is több tettre és kevesebb szóra van szüksége. Több alkotásban, kevesebb tervezgetésben kell idejének elfolynia. Nem kell annyit panaszkodni, hanem inkább egy-két fogyatkozást megszüntetni. A magyar egyház a szellemi, erkölcsi és anyagi tőkék oly tömegével rendelkezik, mint kevés a világon. Kár ezért, ha a szereplés és alkotás teréről engedi magát leszoríttatni. A bécsi magyarok ünnepe. Megülték a Szent István napját a bécsi magyarok is. A kapucinus templomban ünnepi istentisztelet és prédikáció volt. Tíz órakor Verdenich András dr. prelátus magyar szentbeszédet mondott. A beszéd előtt és utána magyar egyházi dalokat énekelt a templom kara. Az ünnepi istentiszteletet Bjelic Imre dr. apostoli tábori vikárius celebrálta. Az ünnepség fél tizenkettőkor ért véget a Himnusz eléneklésével. A zenei részt Eder udvari karmester vezette. Az ünnepségen megjelentek szentgyörgyi , Müller báró nagykövet, Dobra osztályfőnök, Tallián báró udvari és miniszteri tanácsos, Révy udvari tanácsos a magyar minisztérium képviseletében, továbbá Nagy báró osztályfőnök, Gaudernak gyalogsági tábornok gárdaparancsnok. Pallavicini Antal őrgróf vezérőrnagy, a magyar királyi testőrség tisztjei. Apponyi Lajos gróf miniszteri titkár, valamint a közös pénzügyminisztérium, a király személye körüli magyar minisztérium és a közös legfőbb számszék számos tisztviselője. Megszűnt az angolországi sztrájk. Budapest, aug. 21. Megváltó üzenetet röppentett szét tegnapAngliában a táviró: a vasutasok sztrájkja megszűnt. Egy egész nemzetnek a lelke könnyebbült meg erre a hitre, s a népek millióinak szivéből szállt el az a gyötrő aggodalom, amelylyel a sztrájk vadsága és kíméletlen kártevése elborította. Kiszámíthatatlan az a soha meg nem téríthető kár, amelyet ez a sztrájk Angliának okozott; nemcsak anyagilag, hanem talán erkölcsileg is, mert föltárta a világ előtt azt a gyöngeséget, amely nagy meglepetésképpen hatott, hogy a hatalmas Anglia, amely öt világrészre kiterjeszti ellenállhatatlan hatalmát, az anyaországban néhány százezer szervezett emberrel szemben tehetetlen. Megerősíti ezt a konzekvenciát az is, hogy az egyezség minden pontjára nézve a munkások akarata és követelése érvényesült. A sztrájk megszűnéséről tulajdonképpen nem is lehet most beszélni. Az egyezség csupán fegyverszünetről szól, hiszen egyik pontja éppen azt mondja, hogy azonnal hozzá kell látni a függő kérdések megoldásához. Egy öt tagú bizottságnak a feladata lesz, hogy a megoldást keresse, s ennek a munkájától függ, hogy állandó lesz-e a béke, vagy folytatják a harcot? Anglia azonban most csak a pillanatot nézi, s nem gondol a jövőre. Az a gondolat, hogy a fenekestül fölforgatott rend helyreáll, a közlekedés megindul, a gyárakban folytathatják a munkát s az élelmezés visszatér a normális helyzetbe, ha csak rövid időre is: olyan ellenállhatatlan örömmel tölti el az egész ország szívét, hogy nem is tud mindjárt a jövőre is gondolni. A munkások nem fogadták mindenütt nagy örömmel a munka megkezdéséről szóló utasítást, mert többet akartak kierőszakolni, látván a kormány habozó magatartását, de azért bizonyosra vehető, hogy végül mindenütt meg fogja kezdeni a munkát. Llandluben fosz A rend helyreállítása. London, aug. 21. .A vasutasok sztrájkja megszűnt. London, aug. 21. A hadügyminisztérium elrendelte, hogy a csapatok, mihelyt egyáltalában lehetséges, visszatérjenek állomáshelyeikre. London, aug. 21. A vasutasok ma a Hyde Parkban 30—40.000 embertől látogatott gyűlést tartottak, amelyben elhatározták, hogy ismét megkezdik a munkát. A belügyminisztérium jelentése szerint mindenfelé nyugalom uralkodik. London, aug. 21. (Saját tudósítónktól.) A város lassankint viszszanyeri régi képét. A polgári rendőrséget föloszlatták. * London, aug. 21. A London-Brighton és a London and North Western vasutak alkalmazottainak egy része visszavételét kérte. A Brighton-vasút közli, hogy hétfőn a fővonalon néhány vonat ismét közlekedni fog. A manchesteri főpályaudvarra tegnap délben néhány liverpooli és londoni vonat megérkezett. A közönség nagy lelkesedéssel üdvözölte a vonatokat. _ London, aug. 21. A vasutasok nyugodtan visszatérnek munkájukhoz. A legtöbb londoni pályaudvaron ma előreláthatólag teljesen helyreáll a normális állapot. Csak néhány vidéki nagyobb városban állanak elő nehézségek, különösen Manchesterben, ahol a vasutasok gyűlése azt a felszólalást, hogy munkába álljon, tiltakozással fogadta és elvetette. Bonyodalmak vannak a North Western vasútnál is, mely munkásait csak a szükséghez képest akarja visszafogadni, amivel a vasutasok nem elégszenek meg. E vasút vonalait ezért még most is katonasággal őriztetik. Liverpool, aug. 21. A kikötői sztrájk véget ért. A szénhordó, valamint a szállító munkások újból munkába állottak.'f London, aug. 21. “* A vasutak személyszállító forgalma ismét normális. A vidéken is lassan kint helyreáll a rend. Még csak a North Eastern vasútvonalain, különösen Manchester felé fordulnak elő rendellenességek, ahol a vasutasok még sztrájkolnak. Az ottani teherpályaudvaron a helyzet komoly. A raktárban fölhalmozott nagymennyiségű élelmiszer-szállítmányok elpusztulnak. Még jobban megnehezíti a helyzetet, hogy a fuvarosok is sztrájkolnak. A ma délelőtt tartott gyűlés igen viharos lefolyású volt, minthogy felháborítja őket a vasútigazgatóságnak az a hirdetménye, hogy a munkásokat csakis a szerint, amint szükség van rájuk, alkalmazzák újból.’ z togatás és gyújtogatás is történt a vasúti raktárakban, amelytől fölrobbant valami. A robbanásnak tíz halottja és sok sebesültje van. A mai napon a következő táviratokat kaptuk: A béke feltételei. „ London, aug. 21. A vasutasok és vasúttársaságok közt létrejött megegyezés a következő rendelkezéseket tartalmazza: 1. A sztrájk azonnal megszüntetendő és a mun- ■ kásvezérek teljes erejükkel igyekezzenek a sztrájkólókat a munka azonnali megkezdésére bírni. 2. Az összes munkások, akik sztrájkbalépés vagy kizárás által a bérharcban érdekelve vannak és bizonyos határidőn belül ismét munkára jelentkeznek, a társaságok részéről mielőbb föl fognak vé-' letni. Senkit sem fognak szerződésszegés miatt beperelni vagy más büntetésekkel sújtani. A 3. szakasz részletesen intézkedik békéltetői bizottságok egybehívásáról, ha vitás kérdések merülnének föl. ‘ ' ” « - W* ’4. 'Azonnal hozzá kell látni azoknak a kérdéseknek a rendezéséhez, melyek függőben vannak a vállalatok és azon alkalmazottaik között, akik az 1907. évi egyezményben nem szerepeltek. E kérdéseket a társaságok és az alkalmazottak képviselői döntik el, addig azonban, míg e közös értekezlet megteheti jelentését, ideiglenes vizsgálóbizottság fogja a kérdések rendezését ellátni. 5. Mindkét fél a bizottságot minden tőle telhető támogatásban részesíti.