Budapesti Hírlap, 1911. október(31. évfolyam, 233-258. szám)
1911-10-01 / 233. szám
Budapest, 1911. XXXI. évfolyam, 233. szám. Vasárnap, október 1. Budapesti Hírlap Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Előfizetési árak: Egész évre 28 kor., felérte 14 kor., negyedén 27 kor, egy hónapra 2 kor. 4001. Egye. szám ára helyben és vidéken 10 fik Hirdetések milliméter számítással, dl].zabé. .sorlat Főszerkesztő és laptulajdonos: Rákosi Jenő. Szerkesztőség: VIII. ker., Bökk Szilárd utca 4. sz. Telefon 54-63. Kiadóhivatal: Vili. ker., József-körut 5. sz. A kiadóhivatal telefonjai: Előfizetés 56-96.. Elárusító: 66-63. Apróhirdetés 66-96. Hirdetés 66-63. Könyvkiadó 66-63. Igazgató 81-04. Tisztelettel kérjük vidéki előfizetőinket, hogy az illető postahivataloknál az előfizetés megújítása iránt lehetőleg gyorsan szíveskedjenek intézkedni, hogy a lap szétküldése fennakadást ne szenvedjen Az olasz-török háború. Budapest, szept. 30. Megkezdődött az első jelenete egy beláthatatlan lefolyású és még kevésbbé sejthető végű történelmi drámának. Elhangzottak az első ágyúlövések az olasz és a török haderő között és a diplomácia a legképtelenebb helyzetbe került. A nagyhatalmak külügyi kabinetjei között egyetlen egy sincs, amely helyeselné Vagy támogatná Olaszország tripoliszivállalkozását. De Németország és a mi monarkiánk szövetségi viszonyban van Olaszországgal, a hármas antant pedig Marokkó miatt nézi tétlenül ezt a hallatlan dolgot. A legkomolyabb világlapok próbálják magyarázgatni az olasz ultimátumot abból a szempontból, hogy valamelyes erkölcsi, jogi vagy legalább politikai magyarázatot adjanak a világbéke ilyen váratlan és erőszakos megtörésének. De elítélő szavaknál egyebet nem talál sem a Tímea, sem a Frankfurter Zeitung, sem a Temps, sem az amerikai sajtó három vezető orgánuma. Sőt megdöbbentő egyhangúsággal brutálisnak nevezik az olasz támadást. Az európai diplomácia ismert orgánumai, pedig arra fogadkoznak, hogy a balkáni kisebb államokat, amelyeken szintén erőt vehet Törökország rovására a rablási ösztön, majd féken tartják. Fölbukkantak egyes hangok, amelyek az annexióval hozzák a tripoliszi ügyet hasonszerűségbe. Ezt a hazugságot nekünk energikusan vissza kell utasítanunk. Boszniát és Hercegovinát mint harminc éven át nemzetközi megbizás alapján tényleg birtokolták s az annexióval a birtoklási helyzet semmi változást sem szenvedett. Még Egyiptomnak az angolok által történt okkupációja sem hasonlítható Olaszország akciójához a jogszerűség és politikai szükségesség szempontjából. Egyiptomban a humanizmusba civilizáció és valamennyi európai nemzet jogos közgazdasági érdekei szempontjából kellett rendet teremteni, amire a különben is csak névleges hatalmú ottomán kormány nem volt képes és nem is vállalkozott. Hogy Olaszországnak mi a jogcíme a politika és az emberi haladás szempontjából Tripolisz birtokba vételére, az alábbiakból kitűnik. Nem tehetünk róla, ha a való körülmények minden jogszerűség és szükségszerűség nélkül valónak tüntetik föl ezt az akciót.A szembe kerülő hadierők között nincs semmi arány. Olaszországnak hat tizenkét-tizenháromezer tonnás csatahajója, hét nagyobb, három kisebb páncélos cirkálója, huszonhárom torpedóűzője, harminchat torpedóhajója és hat tengeralatti hajója van. Törökországnak pedig mindössze két nagyobb, kilencezer tonnán felüli csatahajója, két kisebb cirkálója, két torpedó-ágyúnaszádja, tíz torpedóűzője és tizenhárom torpedóhajója van. Ezeket is csak a legutóbbi években szerezték össze a török déglőbe, színházba, szegény kénytelen volt elhinni. Most? Amint kételyek merülnek fel lelkében, megberregteti a pokoli masinát és hoszszú csápjaival sorba kopogtatja a klubot, a kávéházat, a vendéglőt, a színházat és egy negyedóra alatt rájön, hogy én sehol se vagyok. És mikor este nyugodtan hazatérek vacsoráim, az asszony már elém tartja a listát, hogy hát uraságod itt se volt, itt se volt, hát hol a pokolba volt? (Igazán már nem lehet hazamenni vacsoráink) És csodálatos, az a középponti kisaszszony, aki az én csöngetésemre a füle gombját se szokta billenteni, a férjét kereső asszony csöngetésére villámgyorsan felel. Bámulatos asszonyi ösztönnel megérzi, hogy itt közös női érdekről van szó, amelyben össze kell tartaniok. Ez a két asszony öt perc alatt végignyargalászik az összes klubokon annak az átkozott drótnak a segítségével. És a szegény férjnek sehol sincsen nyugta. Az ördög vigye el az ilyen találmányt. Mennyi novellám füstbe ment húsz év alatt, mert a fantáziám abba merült ki, hogyan játszani ki a feleségem telefonozását. Könnyű volt Shakespearenek halhatatlan műveket adeni, mikor egész fantáziáját ennek a feladatnak szentelhette, míg mi csak leserővel dolgozunk. Igazán érthető, hogy a telefon fölé szolgálatba lépett angol tengerészek, Gamble, majd tavaly óta Williams ellenadmirálisok. Olaszország, az Italia Militare, az olasz hivatalos katonai újság szerint 70.000 szárazföldi katonát azonnal, 140.000 embert pedig néhány nap alatt képes az afrikai harctérre küldeni.—Sok próba volt e téren s most sül ki, hogy mire szolgáltak e próbák előkészületül. Törökországnak Tripoliszban, mindössze három gyalogezrede, két lovasezrede, négy tábori és egy hegyi ütege van. Vagyis legfölebb húszezer embernyi rendes, használhatóbb katona. Az albán és jemeni lázadás miatt nemcsak sok katonát kellett Tripoliszból kivonni, de sok hadiszert is. Elméletileg tehát Olaszország óriás túlsúlyban van s a német észjárás ebben találhatná egyik politikai magyarázatát a Törökországra való törésnek, mert szerintük: Macht geht vor Recht. (Persze ez az elmélet csak Szedán után született meg.) Gyakorlatilag azonban az olasz túlhatalomnak nem lesz olyan könnyű a sora. A tengeri szállításba beleszól az időjárás, amely a Közép-tengeren mostanában rendesen viharos. Beleszól a partraszállás nehézsége, mert a sekélyvizű tripoliszi partokon több mint egy kilométernyire csónakokon kell szállítani a katonákat a partra, vagy hidakat verni. Főképpen pedig beleszólanak a szárazföldi hadviselés különleges s a támadó helyzetét nagyon nehézzé tevő viszonyai. A szárazföldi hadierő előrenyomulása, élelmezése, összeköttetésének föntartása a parttal, rettentő pénzbeli és találása óta a válópörök megduplázódtak, azóta a házastársat könnyebben megcsípik. De hova vetődtem elmefuttatásomban! Egészen mást akarok én itt megírni. Csak azért jutott eszembe ez a kis kirohanás, mert ez a történet is telefonnal kezdődik. A csengettyű megszólal és Berta néni jelentkezik. Ez minden reggel megtörténik, mert Berta néni nagyon szeret bennünket, tudni óhajtja minden áldott nap, hogy vagyunk, mit főzünk, micsodakellemetlenségünk van a házmesterrel s a feleségem nem szándékozik-e bemenni a városba, mely esetben ő is hajlandó besétálni. A csengettyű tehát megcsörren és ezúttal Berta néni határozottan felszólítja a feleségemet, hogy tizenegy órára legyen a Belvárosban itt és itt, mert fontos bevásárlásokat akar tenni. Az asszonynak természetesen rögtön eszébe jutott, hogy neki is egy csomó dolga van odabent. Magához vesz tehát egy százkoronást, felöltözik és útnak indul. (A százkoronás a legkisebb öszszeg, amit magával visz, azon egyszerű okból, mert Budán ezt nem tudják felváltani. Annál jobban fel tudják váltani Pesten, ésannyira, hogy rendesen három koronát hoz vissza belőle. E mellett a boldogságtól ragyog az arca, hogy A Mikulás nyelve. írta Sipulusz. A telefon kétségtelenül szép találmány, de nem olyan ember sütötte ki, ki szeret a maga utján, járni. Azt meg bátran mondhatom, hogy házas ember sohse találta volna ki, sőt ha véletlenül kitalálja, s egy kicsit elgondolkozik a következményeken, csírájában megsemmisítette volna a jeles készüléket. (Most jut eszembe és szükségesnek is tartom konstatálni, hogy a telefon föltalálója Edison, a geniális amerikai, aki életének eme legnevezetesebb estenzéjére legénykorában jött reá.) Miért állítok én ilyesmit a telefonról? Ezt nagyon könnyű megmagyarázni. A telefon az asszonyok érdekeit szolgáló találmány. A telefondrót az a kötelék, amely a férfit békába veri és megfosztja szabadságától. A telefondrót egyik vége a nyakamra van hurkolva, a másik vége pedig a feleségem kezében van. A telefondrót egy kéz, amely utánam nyúl mindenfelé, bárhova megyek is. Hej, a régi jó időkben milyen könnyű volt becsapni az asszonyt. Ha azt mondtam, megyek a klubba, kávéházba, ven. Hat száminte 6y oldal.