Budapesti Hírlap, 1911. október(31. évfolyam, 233-258. szám)

1911-10-18 / 247. szám

14 BUDAPESTI HÍRLAP (247. sz.) 1911. október 18. fővárosi ügyek. — Kun Gyula Budapest fejlődéséről. A polgármester meghívta Jansen berlini építészt, hogy véleményt kérjen tőle a Tabán szabályozó tervéről s arról, hogy milyen irányban kellene fejleszteni Bu­dapestet. Lapunk munkatársa beszélt Jansennel s a minap közöltük a berlini építész kritikáját Buda­pestről. Jansen nagyon erős kritikát mondott. El­ítélte a magas házakat s még magasabb tornyokat, kifogást tett a körutak ellen, hogy kevés a tér, kevés a bérházakban a levegő. Az Esti Újság mai száma közli Kun Gyula nyugalmazott fővárosi tanácsosnak véleményét Jansen kritikájáról. Kun Gyula évtizede­kig vezetője volt a magánépítő-ügyosztálynak s igy közvetetten befolyást gyakorolt a város fejlődésére. Köztudomású volt, hogy Kun Gyula ismeri legjob­ban Budapestet s hogy a szabályozás és városrende­zés terén is egyike volt a legkitűnőbb szakembe­reknek. Kun Gyula elismeri, hogy sok igazsága­­ van Jansennek, de a kritikája még­sem egészen jogo­sult, mert úgy ítéli meg Budapestet, mintha egy puszta terület szabályozásáról lenne szó s nem egy élő városéról, a­mely nem vonhatja ki magát a helyi viszonyok és adott körülmények hatása alól. Ha va­­laki kritikát mond a mai Budapestről, ismernie kell a város­­fejlődését. A pesti oldal fejlődésének alap­jául csak a vidékről befutó országutak szolgálhattak. A város tönkretevése nélkül más alapot nem választ­hattak s azért már 1804-ben is az országutak szol­gáltak a szabályozó terv alapjául. A körutak építését is a helyi viszonyok tették szükségessé. Igaz, volt benne része annak is, hogy szerették Bécset utá­nozni. Már IV. Béla alatt körutat csináltak. A Duna nagy kanyarodója­ csaknem félszigetté teszi Pestet s az csak természetes, hogy a félsziget felső és alsó pontjait össze kell kötni. Körutainknak nincs is más hibájuk, csak néhány átvezető úttal kellene ellátni. Jansennek az a kívánsága, hogy a forgalmat egyes útvonalakra tereljük, kivihetetlen. Csak a gyönge forgalmat lehet hatóságilag dirigálni. Bécsben is megpróbálták, de eredmény nélkül. A józan vá­rosrendezésnek a fokozatos fejlődés alapján a föl­merülő hiányokon és bajokon kell segítenie. Terünk bizony több lehetne, de a­mikor az Andrássy-utat és Nagy­ körutat csinálták úri és gazdasági kerteken haladtak át és senki sem hihette, hogy Budapest ilyen rohamosan fog megnőni. Levegő volt bőven, a szabályozásra szánt összeg azonban annál kevesebb volt. Nagy munkát végeztek akkor nagyon kis anyagi erővel. Abban nincsen igaza Jansennek, hogy Buda­pest minden utcája zajos. A Belvárosnak csaknem­­ valamennyi keresztutcája nagyon is csöndes. De a többi kerületben is nagyon sok olyan utca van, a­melyben éppen a forgalom hiánya miatt nem tud kereskedelmi élet fejlődni. Budapestet nem lehet más várossal összehasonlítani. A fővárosban találkozik az alpok kiágazása a Nagyalfölddel, a hegyi levegő az alföldi levegővel s a Duna gondoskodik arról, hogy állandó légposhadás ne legyen. A múlt század elején még azért építettek magas házat, hogy szélfogó le­gyen. De most már túlságosan sok a magas ház. A hatóság eleinte ellentállott a magasba való törek­vésnek, de olyan általános volt a tendencia, hogy minél magasabbra kell építeni, hogy a hatóság kény­telen volt félreállani az áradat elől. De hogy mi­nek ezekre a magas házakra még magas tornyokat állítani, igazán nem tudom. Nem szép, elcsúfítja a házat és a környéket és csak az építésznek és a tu­lajdonosnak a hiúságát szolgálja. Ez a toronyépítés drága s annak az árát a tulajdonos bizony beszá­mítja a lakásbérbe. A Tabán szabályozásának meg­ítélésére illetékesebbnek tartana egy olasz építészt, a­ki megszokta a hegyvidék szabályozását, mint egy berlinit, a­ki mindig csak homoksivatagot vonalaz. Az Erzsébet-hidat bizony jobb lett volna az eredeti terv szerint megépíteni. Akkor az ördögárok befo­lyásánál torkolt volt Budára. Én mindig e mellett a terv mellett voltam, de a tárgyalások során a mai megoldást határozták el. A­mikor már hozzáfogtak a végrehajtásához, én a Kigyó-tér megnagyobbítását proponáltam s azt a javaslatot, tettem, hogy azt a területet, a­hol ma a két Klotild-palota áll, parkozzák. De féltek a költségektől s a két parcellát eladták. — Új villamos-vonal. A kereskedelmi mi­niszter ma értesítette a főváros közönségét, hogy a Budapesti Villamos Városi Vasút Klauzál-utcai vo­nalának, a­mely a Rókus-kórháztól indul ki és a Nyár-utcán, Klauzál-téren, Csányi-utcán, majd az Akácfa-utcán, Dob-utcán és Klauzál-utcán visz ke­resztül, és a­melynek az a célja, hogy a Nagykörút forgalmát tehermentesítse, mutanrendőri bejárását 26-ára tűzte ki. Ugyanerre a napra tűzte ki a mi­niszter a Budapesti Villamos Városi Vasút nagy­körúti vonalának két végpontján épült hurokvágány műtanrendőri bejárását is. A bejárás megtartásával a miniszter a vasúti és hajózási főfelügyelőséget bízta meg. — Pályázat főorvosi állásra. A főpolgár­mester pályázatot hirdet a dunabalparti közkórhá­zaknál megüresedett belgyógyászati főorvosi állásra, a­mely 3000 korona fizetéses, 550 korona pótlékkal és 1000 korona lakásbérrel van egybekötve. A pályá­zatot október 26-án délig kell beadni. ., A hirdetési kihágások elbírálása. A hir­detésügy rendezéséről hozott szabályrendeletbe­­üt­köző kihágások esetén a kerületi elüljáróság a bün­tetésen kívül a hirdetési díj megfizetésére is köte­lezi a terheltet. Az egyik kerületi számvevőségi osz­tály utasítást kért a kerületi elül­járók értekezletétől arra nézve, hogy milyen eljárást kövessen el abban az esetben, ha a terhelt csak a pénzbüntetést fizeti meg, de a hirdetési díjat nem akarja megfizetni. Az elüljárók értekezlete megállapította, hogy az ilyen esetben a hirdetési díjakat közigazgatási végrehajtás útján kell behajtani. — Óbuda csatornázása. A főváros általános csatornázási végrehajtó­ bizottsága ma ülést tartott, a­mely felülbírálta azokat az ajánlatokat, a­melyek az óbudai általános csatornázás szivattyútelepének gépberendezésére beérkeztek.­ A­ bizottság beható ta­nácskozás után abban állapodott meg, hogy az aján­latok közül egyet sem javasol kivitelre, mert az aján­latok a változó üzemre egyáltalában nem terjeszked­tek ki és mert nem vették figyelembe a szennyes víz időszaki mennyiségbeli változásait, sőt az esővíz meg­felelő elvezetésére sem voltak tekintettel. A bizottság mindezek alapján azt a javaslatot teszi a tanácsnak, hogy a gépberendezések szállítására hat heti határ­idővel újabb árlejtést hirdessen. — A taksamérő. Tegnapi számunkban meg­írtuk, hogy Hűvös Iván bizottsági tag a bérkocsisok küldöttségét vezette a polgármesterhez. Hűvös Iván ma annak közlésére kért meg bennünket, hogy ő nem a taksamérő behozatala ellen vezette a kül­döttséget a polgármester elé. Ezt már azért sem te­hette, mert az elsők között volt, a­ki a taksamérő behozatala mellett harcolt. Mint a bérkocsiiparosok küldöttségének vezetője csupán a taksamérőről szóló szabályrendelet némely sérelmes, nem eléggé világos és esetleg összetűzésekre alkalmat nyújtó rendel­kezésének korrekcióját kérte a polgármestertől. — Tornatanfolyamok: A Nemzeti Torna­ Egyesület torna­tanítói tanfolyamokat szokott ren­dezni, a­mely a főváros közgyűlési határozata alap­ján tartozik tizenkét fővárosi tanítót és ugyanannyi fővárosi tanítónőt díjtalanul kiképezni. A főváros tanácsa most kijelölte a tanfolyam résztvevőit- egy­ben a tornaegyesületnek hatszáz korona segítséget­ utalványozott a kiképzésért. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — A Wol£f-Rietternich-ü­g­y. Berlinből je­lentik nekünk: Metternich gróf nem fogja megfeleb­­bezni az ellene­ hozott ítéletet, mert attól fél, hogy a birodalmi törvényszék esetleg új vizsgálatot ren­delhetne el ellene, s a­mis ez a vizsgálat befejezést nyer, addig régen lejár három hónapi fogságbünte­tése. Vetter tábornok, a vád alá helyezett Vetter fő­hadnagynak atyja, tegnap hosszasan tanácskozott ügyvédjével. A tábornok átadta az ügyvédnek Wert­­heimné levelét, a­melyből kitűnik, hogy Wertheimné a főhadnagy rendelkezésére bocsátott pénzt csak kölcsönnek tekintette. Wertheimné ebben a levelé­ben azt írja a tábornoknak, hogy fia rendkívül de­rék ember, s hogy úgy érez iránta, mintha a saját gyermeke volna. Sajnálja, hogy a fiatalember szo­rongatott helyzetbe jutott, a­melyből szívesen segí­tette ki és nem kételkedik benne, hogy a főhadnagy, mihelyt módjában lesz, ezt a pénzt vissza fogja neki fizetni. Végül megjegyzi, hogy a főhadnagy a neki kölcsön adott hétezer koronát akkor fizetheti vissza, a­mikor akarja. Vetter főhadnagy négyheti szabad­ságot kapott. Az ellene folyó vizsgálatból semmi sem jut nyilvánosságra. Nagy föltűnést kelt egy másik ügy, a­melyet Wertheimné most szellőztet. Bizonyos vádakat hangoztat Müller-Sagan volt képviselő ellen, a­melyekre nézve a pártvezetőség megállapította a következő tényállást:■ Wiemner képviselő 1910 május 26-án Wert­heimné által aláírt levelet kapott, a­melyben azt írja, hogy Müller-Sagant 1905-ben vagy 1906-ban a Wertheim-féle nagy áruházban lopáson érték. A párt­vezetőség által megindított vizsgálatból kiderült, hogy Mü­ller-Sagan, a­ki abban az időben idegbajos volt, az említett áruházban különféle csekélyebb ér­tékű tárgyakat elsajátított s a pártvezetőség kijelen­tette, hogy Mü­ller-Sagan országgyűlési mandátumá­ról az ülésszak végén le fog mondani. A pártvezető­ség erről értesítette Wertheimet. A birodalmi gyű­lésnek Müller-Sagan ekkor már nem volt tagja, erről a mandátumáról már 1907-ben lemondott. — Merénylet eg­y ügyvéd ellen. Fuchs Izsóf dr. fővárosi ügyvéd albérletben lakott­ Ernst Dezső magánhivatalnoknál, de a­mikor Ernst észrevette, hogy az ügyvéd udvarol a feleségének, kitiltotta a házából. Az idén június 11-én az ügyvéd a tiltalom ellenére mégis elment Ernstékhez. E­miatt Ernst annyira felháborodott, hogy előrántotta revolverét és az ügyvédre lőtt. Az egyik golyó az ügyvéd halán­tékába fúródott, míg a másik célt tévesztve Ernst feleségének a karját sebezte meg. Az ügyészség Ernst ellen szándékos emberölés kísérletével párosult gon­datlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége miatt tett vádat. Az ügyvédi vádirat ellen Ernst Dezső ki­fogásokkal élt, a­melyeket ma tárgyalt a budapesti büntetőtörvényszék vádtanácsa, a­mely Ernst Dezsőt csupán, szándékos emberölés­­kísérletének bűntettéért helyezte vád alá, a gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége címén indított eljárást azonban megszüntette.­­ Az orgazdák nesztora, Weinberger Fülöp hatvanhét­ éves ócskavaskereskedő ma hatodszor ke­rült a büntető törvényszék elé orgazdaság miatt. Né­hány évvel ezelőtt,, a mikor a Svábhegyen ellopták Széchenyi István gróf mellszobrát, ezt is ő vette meg a tolvajoktól. Akkor négy évi börtönre ítélték. A mikor kiszabadult, eg­y másik orgazdaság miatt újra négyévi börtönre ítélték s ezt a büntetését még ki sem töltötte, máris egy régebb bűne miatt került a törvényszék elé. Harmadéve egy koronáért vett meg egy ólomöntő kályhát, a­melyet a" fővárosi "vízveze­ték csőraktárából loptak el. A tárgyalásra a komá­romi törvényszék fogházából hozták el a vádlottat. A tárgyaláson az elnök kérdésére, hogy mi a foglalkozása, így felelt: — Iparengedelmem van ócskavasak megvéte­lére és eladására, de ebben a jogomban az ügyész­ség folytonosan gátol. A bíróság­­ Weinbergert orgazdaságért egy évi börtönre ítélte. Úgy az ügyész, mint a vádlott és vé­dője felebbeztek. — Leleplezés. A múlt évben lezajlott ország­gyűlési képviselőválasztások alkalmával a Karczagi Hírlap támadást intézett a karcagi nemzeti munka­párt jelöltje, Kistolsvan Szabó Zoltán ellen. Erre a támadásra másnap egy rendkívüli kiadásban "Vála­szolt "a Nagykunsági Hírlap s elsősorban a Karcagi Hírlap felelős szerkesztőjének, Csókai Mihálynak személyével foglalkozott. Elmondotta, hogy ez a Csó­kai Mihály a szó legszorosabb értelmében vett anal­fabéta, a­ki, mikor Kardhordó Árpád volt képviselő­­jelölt megtette felelős szerkesztőnek, a szerkesztői cím fölvétele után lerúgta csizmáit, a­melyekben nem is olyan régen az eke után járt, pantallót húzott és szerkesztő urnak kezdte magát címezni. Kardhorn­m visszalépése után tárgyalni akart a nemzeti munka­párt egyik vezetőjével és kijelentette, hogy 5000 ko­ronáért bedolgozza a Kardhordó-pártot a­ munka­pártba. A­­ munkapárt azonban fölháborodva utasí­totta vissza a szennyes ajánlatot, mire Csókai újra megismételte ajánlatát s most már háromezer koro­náról beszélt. Ezután a felügyelő-bizottság egyik tag­­jával közölte, hogy ha nem fizet neki Szabó Zoltán jelölt ezer koronát, másnap erős támadás­ jelenik meg ellene. Mivel nem kapta meg a pénzt, a meghiúsult zsarolási kísérlet után kikorrigálta Szabó Zoltán programbeszédét. Ezért a cikkért Csókai Mihály saj­­tópert indított a Nagykunsági Hírlap ellen, a­mely­nek felelős szerkesztője, Pásztor Géza vállalta­ az in­kriminált cikkért a felelősséget. Ma tárgyalta ezt a sajtópert a budapesti büntető törvényszék esküdt­­bírósága Mikovich bíró elnöklése alatt. A tárgyalá­son a vádlott kijelentette, hogy cikkét közérdekből írta meg és kérte a bíróságot, hogy ezen a címén en­gedje meg a valódiság bizonyítását arra nézve, hogy Csókai Mihály szerkesztő fölkínálgatta lapját pénzért a különböző pártállású jelölteknek. A bíróság el is rendelte a valódiság bizonyítását és a kihallgatott tanuk egy része terhelő vallomást tett a panaszos szerkesztő ellen. Az esküdtek a vádlottat úgy a rá­galmazás, valamint a becsületsértés vétségeiben nem bűnösnek mondották ki, mire a sajtóbíróság fel­mentő ítéletet hozott. Az ítélet jogerős. TESTEDZÉS. * A Kriketerek Budapesten. A bécsi Kri­­keterek október 22-én, vasárnap Budapesten mér­kőznek a Magyar Testgyakorlók Köre csapatával. A mérkőzést, a­mely az üllői­ úti versenypályán lesz, a Ferencvárosi Torna Klub—Budapest-csepeli Atlé­tikai Klub bajnoki mérkőzése követi. A M. T. Jé­nák a HI. ker. T. V. E.-tel erre a napra tervezett bajnoki mérkőzését november 1-én tartják meg. * A Magyar Atlétikai Klub Zágrábban. A M. A. K. futball csapata a jövő vasárnap ellátogat Zágrábba és­ ott mérkőzést tart az Akademski Sport Klub­bal. Az atléták fogadására nagy előkészületet tettek a horvát labdarúgók, a­kik két héttel ezelőtt a Törekvés Sport Egyesületet részesítették meleg ün­neplésben. * Céllövés. A Kispest­szentlőrinci Lövészegye­sület Szemere Miklós pestszentlőrinci lövőházában október 29-én tartja évzáró háziversenyét, a­mely­nek keretében az egyesület bajnoksága is döntésre

Next