Budapesti Hírlap, 1911. október(31. évfolyam, 233-258. szám)
1911-10-18 / 247. szám
14 BUDAPESTI HÍRLAP (247. sz.) 1911. október 18. fővárosi ügyek. — Kun Gyula Budapest fejlődéséről. A polgármester meghívta Jansen berlini építészt, hogy véleményt kérjen tőle a Tabán szabályozó tervéről s arról, hogy milyen irányban kellene fejleszteni Budapestet. Lapunk munkatársa beszélt Jansennel s a minap közöltük a berlini építész kritikáját Budapestről. Jansen nagyon erős kritikát mondott. Elítélte a magas házakat s még magasabb tornyokat, kifogást tett a körutak ellen, hogy kevés a tér, kevés a bérházakban a levegő. Az Esti Újság mai száma közli Kun Gyula nyugalmazott fővárosi tanácsosnak véleményét Jansen kritikájáról. Kun Gyula évtizedekig vezetője volt a magánépítő-ügyosztálynak s igy közvetetten befolyást gyakorolt a város fejlődésére. Köztudomású volt, hogy Kun Gyula ismeri legjobban Budapestet s hogy a szabályozás és városrendezés terén is egyike volt a legkitűnőbb szakembereknek. Kun Gyula elismeri, hogy sok igazsága van Jansennek, de a kritikája mégsem egészen jogosult, mert úgy ítéli meg Budapestet, mintha egy puszta terület szabályozásáról lenne szó s nem egy élő városéról, amely nem vonhatja ki magát a helyi viszonyok és adott körülmények hatása alól. Ha valaki kritikát mond a mai Budapestről, ismernie kell a városfejlődését. A pesti oldal fejlődésének alapjául csak a vidékről befutó országutak szolgálhattak. A város tönkretevése nélkül más alapot nem választhattak s azért már 1804-ben is az országutak szolgáltak a szabályozó terv alapjául. A körutak építését is a helyi viszonyok tették szükségessé. Igaz, volt benne része annak is, hogy szerették Bécset utánozni. Már IV. Béla alatt körutat csináltak. A Duna nagy kanyarodója csaknem félszigetté teszi Pestet s az csak természetes, hogy a félsziget felső és alsó pontjait össze kell kötni. Körutainknak nincs is más hibájuk, csak néhány átvezető úttal kellene ellátni. Jansennek az a kívánsága, hogy a forgalmat egyes útvonalakra tereljük, kivihetetlen. Csak a gyönge forgalmat lehet hatóságilag dirigálni. Bécsben is megpróbálták, de eredmény nélkül. A józan városrendezésnek a fokozatos fejlődés alapján a fölmerülő hiányokon és bajokon kell segítenie. Terünk bizony több lehetne, de amikor az Andrássy-utat és Nagy körutat csinálták úri és gazdasági kerteken haladtak át és senki sem hihette, hogy Budapest ilyen rohamosan fog megnőni. Levegő volt bőven, a szabályozásra szánt összeg azonban annál kevesebb volt. Nagy munkát végeztek akkor nagyon kis anyagi erővel. Abban nincsen igaza Jansennek, hogy Budapest minden utcája zajos. A Belvárosnak csaknem valamennyi keresztutcája nagyon is csöndes. De a többi kerületben is nagyon sok olyan utca van, amelyben éppen a forgalom hiánya miatt nem tud kereskedelmi élet fejlődni. Budapestet nem lehet más várossal összehasonlítani. A fővárosban találkozik az alpok kiágazása a Nagyalfölddel, a hegyi levegő az alföldi levegővel s a Duna gondoskodik arról, hogy állandó légposhadás ne legyen. A múlt század elején még azért építettek magas házat, hogy szélfogó legyen. De most már túlságosan sok a magas ház. A hatóság eleinte ellentállott a magasba való törekvésnek, de olyan általános volt a tendencia, hogy minél magasabbra kell építeni, hogy a hatóság kénytelen volt félreállani az áradat elől. De hogy minek ezekre a magas házakra még magas tornyokat állítani, igazán nem tudom. Nem szép, elcsúfítja a házat és a környéket és csak az építésznek és a tulajdonosnak a hiúságát szolgálja. Ez a toronyépítés drága s annak az árát a tulajdonos bizony beszámítja a lakásbérbe. A Tabán szabályozásának megítélésére illetékesebbnek tartana egy olasz építészt, aki megszokta a hegyvidék szabályozását, mint egy berlinit, aki mindig csak homoksivatagot vonalaz. Az Erzsébet-hidat bizony jobb lett volna az eredeti terv szerint megépíteni. Akkor az ördögárok befolyásánál torkolt volt Budára. Én mindig e mellett a terv mellett voltam, de a tárgyalások során a mai megoldást határozták el. Amikor már hozzáfogtak a végrehajtásához, én a Kigyó-tér megnagyobbítását proponáltam s azt a javaslatot, tettem, hogy azt a területet, ahol ma a két Klotild-palota áll, parkozzák. De féltek a költségektől s a két parcellát eladták. — Új villamos-vonal. A kereskedelmi miniszter ma értesítette a főváros közönségét, hogy a Budapesti Villamos Városi Vasút Klauzál-utcai vonalának, amely a Rókus-kórháztól indul ki és a Nyár-utcán, Klauzál-téren, Csányi-utcán, majd az Akácfa-utcán, Dob-utcán és Klauzál-utcán visz keresztül, és amelynek az a célja, hogy a Nagykörút forgalmát tehermentesítse, mutanrendőri bejárását 26-ára tűzte ki. Ugyanerre a napra tűzte ki a miniszter a Budapesti Villamos Városi Vasút nagykörúti vonalának két végpontján épült hurokvágány műtanrendőri bejárását is. A bejárás megtartásával a miniszter a vasúti és hajózási főfelügyelőséget bízta meg. — Pályázat főorvosi állásra. A főpolgármester pályázatot hirdet a dunabalparti közkórházaknál megüresedett belgyógyászati főorvosi állásra, amely 3000 korona fizetéses, 550 korona pótlékkal és 1000 korona lakásbérrel van egybekötve. A pályázatot október 26-án délig kell beadni. ., A hirdetési kihágások elbírálása. A hirdetésügy rendezéséről hozott szabályrendeletbeütköző kihágások esetén a kerületi elüljáróság a büntetésen kívül a hirdetési díj megfizetésére is kötelezi a terheltet. Az egyik kerületi számvevőségi osztály utasítást kért a kerületi elüljárók értekezletétől arra nézve, hogy milyen eljárást kövessen el abban az esetben, ha a terhelt csak a pénzbüntetést fizeti meg, de a hirdetési díjat nem akarja megfizetni. Az elüljárók értekezlete megállapította, hogy az ilyen esetben a hirdetési díjakat közigazgatási végrehajtás útján kell behajtani. — Óbuda csatornázása. A főváros általános csatornázási végrehajtó bizottsága ma ülést tartott, amely felülbírálta azokat az ajánlatokat, amelyek az óbudai általános csatornázás szivattyútelepének gépberendezésére beérkeztek. A bizottság beható tanácskozás után abban állapodott meg, hogy az ajánlatok közül egyet sem javasol kivitelre, mert az ajánlatok a változó üzemre egyáltalában nem terjeszkedtek ki és mert nem vették figyelembe a szennyes víz időszaki mennyiségbeli változásait, sőt az esővíz megfelelő elvezetésére sem voltak tekintettel. A bizottság mindezek alapján azt a javaslatot teszi a tanácsnak, hogy a gépberendezések szállítására hat heti határidővel újabb árlejtést hirdessen. — A taksamérő. Tegnapi számunkban megírtuk, hogy Hűvös Iván bizottsági tag a bérkocsisok küldöttségét vezette a polgármesterhez. Hűvös Iván ma annak közlésére kért meg bennünket, hogy ő nem a taksamérő behozatala ellen vezette a küldöttséget a polgármester elé. Ezt már azért sem tehette, mert az elsők között volt, aki a taksamérő behozatala mellett harcolt. Mint a bérkocsiiparosok küldöttségének vezetője csupán a taksamérőről szóló szabályrendelet némely sérelmes, nem eléggé világos és esetleg összetűzésekre alkalmat nyújtó rendelkezésének korrekcióját kérte a polgármestertől. — Tornatanfolyamok: A Nemzeti Torna Egyesület tornatanítói tanfolyamokat szokott rendezni, amely a főváros közgyűlési határozata alapján tartozik tizenkét fővárosi tanítót és ugyanannyi fővárosi tanítónőt díjtalanul kiképezni. A főváros tanácsa most kijelölte a tanfolyam résztvevőit- egyben a tornaegyesületnek hatszáz korona segítséget utalványozott a kiképzésért. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — A Wol£f-Rietternich-ügy. Berlinből jelentik nekünk: Metternich gróf nem fogja megfelebbezni az ellene hozott ítéletet, mert attól fél, hogy a birodalmi törvényszék esetleg új vizsgálatot rendelhetne el ellene, s amis ez a vizsgálat befejezést nyer, addig régen lejár három hónapi fogságbüntetése. Vetter tábornok, a vád alá helyezett Vetter főhadnagynak atyja, tegnap hosszasan tanácskozott ügyvédjével. A tábornok átadta az ügyvédnek Wertheimné levelét, amelyből kitűnik, hogy Wertheimné a főhadnagy rendelkezésére bocsátott pénzt csak kölcsönnek tekintette. Wertheimné ebben a levelében azt írja a tábornoknak, hogy fia rendkívül derék ember, s hogy úgy érez iránta, mintha a saját gyermeke volna. Sajnálja, hogy a fiatalember szorongatott helyzetbe jutott, amelyből szívesen segítette ki és nem kételkedik benne, hogy a főhadnagy, mihelyt módjában lesz, ezt a pénzt vissza fogja neki fizetni. Végül megjegyzi, hogy a főhadnagy a neki kölcsön adott hétezer koronát akkor fizetheti vissza, amikor akarja. Vetter főhadnagy négyheti szabadságot kapott. Az ellene folyó vizsgálatból semmi sem jut nyilvánosságra. Nagy föltűnést kelt egy másik ügy, amelyet Wertheimné most szellőztet. Bizonyos vádakat hangoztat Müller-Sagan volt képviselő ellen, amelyekre nézve a pártvezetőség megállapította a következő tényállást:■ Wiemner képviselő 1910 május 26-án Wertheimné által aláírt levelet kapott, amelyben azt írja, hogy Müller-Sagant 1905-ben vagy 1906-ban a Wertheim-féle nagy áruházban lopáson érték. A pártvezetőség által megindított vizsgálatból kiderült, hogy Müller-Sagan, aki abban az időben idegbajos volt, az említett áruházban különféle csekélyebb értékű tárgyakat elsajátított s a pártvezetőség kijelentette, hogy Müller-Sagan országgyűlési mandátumáról az ülésszak végén le fog mondani. A pártvezetőség erről értesítette Wertheimet. A birodalmi gyűlésnek Müller-Sagan ekkor már nem volt tagja, erről a mandátumáról már 1907-ben lemondott. — Merénylet egy ügyvéd ellen. Fuchs Izsóf dr. fővárosi ügyvéd albérletben lakott Ernst Dezső magánhivatalnoknál, de amikor Ernst észrevette, hogy az ügyvéd udvarol a feleségének, kitiltotta a házából. Az idén június 11-én az ügyvéd a tiltalom ellenére mégis elment Ernstékhez. Emiatt Ernst annyira felháborodott, hogy előrántotta revolverét és az ügyvédre lőtt. Az egyik golyó az ügyvéd halántékába fúródott, míg a másik célt tévesztve Ernst feleségének a karját sebezte meg. Az ügyészség Ernst ellen szándékos emberölés kísérletével párosult gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége miatt tett vádat. Az ügyvédi vádirat ellen Ernst Dezső kifogásokkal élt, amelyeket ma tárgyalt a budapesti büntetőtörvényszék vádtanácsa, amely Ernst Dezsőt csupán, szándékos emberöléskísérletének bűntettéért helyezte vád alá, a gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége címén indított eljárást azonban megszüntette. Az orgazdák nesztora, Weinberger Fülöp hatvanhét éves ócskavaskereskedő ma hatodszor került a büntető törvényszék elé orgazdaság miatt. Néhány évvel ezelőtt,, a mikor a Svábhegyen ellopták Széchenyi István gróf mellszobrát, ezt is ő vette meg a tolvajoktól. Akkor négy évi börtönre ítélték. A mikor kiszabadult, egy másik orgazdaság miatt újra négyévi börtönre ítélték s ezt a büntetését még ki sem töltötte, máris egy régebb bűne miatt került a törvényszék elé. Harmadéve egy koronáért vett meg egy ólomöntő kályhát, amelyet a" fővárosi "vízvezeték csőraktárából loptak el. A tárgyalásra a komáromi törvényszék fogházából hozták el a vádlottat. A tárgyaláson az elnök kérdésére, hogy mi a foglalkozása, így felelt: — Iparengedelmem van ócskavasak megvételére és eladására, de ebben a jogomban az ügyészség folytonosan gátol. A bíróság Weinbergert orgazdaságért egy évi börtönre ítélte. Úgy az ügyész, mint a vádlott és védője felebbeztek. — Leleplezés. A múlt évben lezajlott országgyűlési képviselőválasztások alkalmával a Karczagi Hírlap támadást intézett a karcagi nemzeti munkapárt jelöltje, Kistolsvan Szabó Zoltán ellen. Erre a támadásra másnap egy rendkívüli kiadásban "Válaszolt "a Nagykunsági Hírlap s elsősorban a Karcagi Hírlap felelős szerkesztőjének, Csókai Mihálynak személyével foglalkozott. Elmondotta, hogy ez a Csókai Mihály a szó legszorosabb értelmében vett analfabéta, aki, mikor Kardhordó Árpád volt képviselőjelölt megtette felelős szerkesztőnek, a szerkesztői cím fölvétele után lerúgta csizmáit, amelyekben nem is olyan régen az eke után járt, pantallót húzott és szerkesztő urnak kezdte magát címezni. Kardhornm visszalépése után tárgyalni akart a nemzeti munkapárt egyik vezetőjével és kijelentette, hogy 5000 koronáért bedolgozza a Kardhordó-pártot a munkapártba. A munkapárt azonban fölháborodva utasította vissza a szennyes ajánlatot, mire Csókai újra megismételte ajánlatát s most már háromezer koronáról beszélt. Ezután a felügyelő-bizottság egyik tagjával közölte, hogy ha nem fizet neki Szabó Zoltán jelölt ezer koronát, másnap erős támadás jelenik meg ellene. Mivel nem kapta meg a pénzt, a meghiúsult zsarolási kísérlet után kikorrigálta Szabó Zoltán programbeszédét. Ezért a cikkért Csókai Mihály sajtópert indított a Nagykunsági Hírlap ellen, amelynek felelős szerkesztője, Pásztor Géza vállalta az inkriminált cikkért a felelősséget. Ma tárgyalta ezt a sajtópert a budapesti büntető törvényszék esküdtbírósága Mikovich bíró elnöklése alatt. A tárgyaláson a vádlott kijelentette, hogy cikkét közérdekből írta meg és kérte a bíróságot, hogy ezen a címén engedje meg a valódiság bizonyítását arra nézve, hogy Csókai Mihály szerkesztő fölkínálgatta lapját pénzért a különböző pártállású jelölteknek. A bíróság el is rendelte a valódiság bizonyítását és a kihallgatott tanuk egy része terhelő vallomást tett a panaszos szerkesztő ellen. Az esküdtek a vádlottat úgy a rágalmazás, valamint a becsületsértés vétségeiben nem bűnösnek mondották ki, mire a sajtóbíróság felmentő ítéletet hozott. Az ítélet jogerős. TESTEDZÉS. * A Kriketerek Budapesten. A bécsi Kriketerek október 22-én, vasárnap Budapesten mérkőznek a Magyar Testgyakorlók Köre csapatával. A mérkőzést, amely az üllői úti versenypályán lesz, a Ferencvárosi Torna Klub—Budapest-csepeli Atlétikai Klub bajnoki mérkőzése követi. A M. T. Jénák a HI. ker. T. V. E.-tel erre a napra tervezett bajnoki mérkőzését november 1-én tartják meg. * A Magyar Atlétikai Klub Zágrábban. A M. A. K. futball csapata a jövő vasárnap ellátogat Zágrábba és ott mérkőzést tart az Akademski Sport Klubbal. Az atléták fogadására nagy előkészületet tettek a horvát labdarúgók, akik két héttel ezelőtt a Törekvés Sport Egyesületet részesítették meleg ünneplésben. * Céllövés. A Kispestszentlőrinci Lövészegyesület Szemere Miklós pestszentlőrinci lövőházában október 29-én tartja évzáró háziversenyét, amelynek keretében az egyesület bajnoksága is döntésre