Budapesti Hírlap, 1911. október(31. évfolyam, 233-258. szám)

1911-10-31 / 258. szám

1911. október 3. BUDAPESTI HÍRLAP (258. sz.) méhre, uj fegyverekre, uj seregre van szükségünk. Zászlóul: nemzeti hagyományaink kibékitésének esz­­k­léjére az európai haladással; fegyverekül; az ön­ismeretre, a munkára, a közműveltségre; hadseregül; a nemzetnek eggyéolvadt osztályaira, így juthatunk csak diadalmasan előre arra az útra, a­mely célhoz vezet. Erre az útra mutatva hangoztatta Kisfaludy Károly Széchenyi előtt azt a biztató szót, vagy az ő idejében inkább jós-igét: És magyar, áll Buda még! Egy rövid évtized munkásságával az övénél na­gyobb nyomot költészetünkben és nemzeti életünk­ben csak Petőfi hagyott. E dicső pálya lelkesítő és irányító emlékét őrizte ez az alkotás és őrizze a föld magyar népének, de az egész magyar nemzetnek szíve és elméje. Az ünnepi szónok Lippay Zoltán földbirtokos volt, az emlékmű-bizottság elnöke, a­ki nagyszabású szónoklatával nagy hatást keltett. Tét hatását Kis­faludy Károlyra fejtegette, a szülői házat, az apai nevelést ismertette, mind oknyomozóan eredeti föl­fogással és eredeti adatok­ alapján is. Szávay Gyula szép beszédben a debreceni Cso­­konay-kör üdvözletét tolmácsolta. Ezután a győri ének- és zeneegyesület előadta Kisfaludy Károly egy dalát, a­melyet Angyal Armand dr. zenésítet meg. Ezután koszorút helyeztek el az emlékmű ta­lapzatán: Beöthy Zsolt a Magyar Tudományos Aka­démia nevében és a Kisfaludy-Társaság nevében, Kramplin Viktor nyugalmazott főispán a győri Kis­faludy Irodalmi Kör, Kunz Jenő dr. vármegyei fő­jegyző Győrvármegye, Farkas Mátyás polgármester­­helyettes Győr városa, Horváth Sándor esperes a téti ev. egyház, Horváth Bálint a téti társaskör, Lippay Zoltánná a téli nőegyesület, Lippay Géza nyugalma­zott főispán a vármegyei gazdasági egyesület és a Rábaszabályozó-társulat nevében, továbbá a téli ipa­roskor, a győrmegyei jegyzői egyesület, a téli iz­raelita hitközség, a Kisfaludy-család tagjai, a sokorós­aljai tanítóegyesület, a győri gimnázium növendékei és Horváth Ilonka. "Az emlékművet Csikvándy Ödön építészmérnök, sokorói földbirtokos tervezte és hár­mas gúlát ábrázol, lanttal és a Kisfaludy-címerrel ékesítve. Délben bankét volt és este táncmulatság fejezte be a sikerült ünnepet. " * (Operah láz.) Az ifjúsági előadások során ma este az Operaház a Fauszt­ot mutatta be. Zsúfo­­­lásig megtelt a nézőtér hálás és lelkes publikummal, mely gyönyörködve hallgatta Gounod klasszikus szépségű muzsikáját. De a színház éppen a mai est közönségének kedvéért külömb előadást produkálha­tott volna. Sem a főszereplők, sem a kórus és a zene­kar nem álltak azon a magaslaton, melyet az ifjúság joggal megkövetelhet ilyen alkalmakkor. Mefisztót az Opera egyik ösztöndíjas növendéke, Várkonyi Fló­rián énekelte először. Várkonyinak úgy énekben, mint játékban, még igen sokat kell fejlődnie, míg sikerrel tud megküzdeni az ilyen nagy és nehéz sze­reppel. Hangvétele, lélekzet-technikája még nem ki­elégítő, szövegmondása pedig szinte érthetetlen. Ezek a hibák azután annál jobban előtüntették alsó hang­jának fogyatékosságát. De így is egyik-másik jeleneté­ben jól megállta helyét. A bordallal sok tapsot ara­tott. Margitot Medek Anna énekelte, kinek üde hangja diadalmas erővel bontakozott ki az együttesből. Arámfi Dezső Faustjának kétségkívül vannak sike­rült mozzatai, de alakításának nem tud egységes s egyéni szint adni. Uj volt még Valentin szerepében Dalnoki Viktor. A haldokló jelenetben éneke, drá­­maisága kellő erővel hatott, Siebelt Paper Margit, Márthát Báder Dóra énekelte. A közönség a felvoná­sok végén sokszor a lámpák elé hívta a szereplő­­ket. (h. c.) * (A színházak hírei.) A Nemzeti Szính­áz­­ban holnap ,4 vasgyáron kerül színre. Szerdán dél­után­­47 ember tragédiája, este pedig ,4 szerelem gyermeke című újdonság szerepel a játékrenden. Az Operaházban holnap, kedden Offenbach fantasztikus dalművét, Hoffmann meséi-t adják. A hármas női főszerepet Sándor Erzsi énekli. Szerdán népszerű előadásul a Liszt-ünnepségek alkalmával fölelevenített Szent Erzsébet legendája kerül színre. A Viaszínház­ban szombaton mutatják be Flers és Caillavet Papa című bohózatát. Molnár Ferenc fordításában, a következő szereposztással: Larzac gróf Góth: Jean, a fia Csortos; Georgina Kertész Ella: Charmeuil Tanan: Abbé Szerémy; Coleilsi Pal­lón Rózsi; Lucy Varga Anna: Jeannine Maraittau Anna: Verviers Sarkadi: Aubrun Vendrey; Pierre Kemenes: Csendőr Bárdi; Bigorre Győző. A Király Színház­ban szerdán délután a János vitéz kerül szinre háromszázh­etvenötödször. Minden este A kis arcf­ot adják. A Magyar Színház­ban szombaton lesz Az élő halott bemutatója, a következő szereposztással: Pro­­tassov Fedor Törzs; Liza, a felesége Báthory Giza; Anna Pavlovna Tárnoki Gizella: Sasa Somló Emma; Karenin Viktor Papp: Anna Dimitrijevna Halmy Marcit: Masa, cigány leány Gombaszöai Friday Iván, az apja Kürti: Afronov Dobi: Alexander Iván Tor­nai: A vizsgálóbíró Kertész: A segédje Sáfrány: Pet­­rusin Huszár: Melnikov Vándori: Artemiev, rendőr­kém Körmendi: Petuskov, elzüllött festő Rétei; Or­vostanár Pártos: Tiszt Petu­d: Egy hölgy *Dernán Blanka. Szerdán­ délután .4 sashúk­ot adják, olcsó helyárakkal. Törzs Jenővel a címszerepben. Az Uránia Színház igazgatósága Székely Vladi­mir és Telbori Kornél Razzia című darabjának be­mutató előadását november 7-re tűzte ki. * (Kolozsvári Nemzeti Színház.) "A kolozs­vári Nemzeti Színházban rendezett drámatörténeti ciklusnak ma volt a második estéje. Ez alkalom­mal Csokonai Vitéz Mihály Gerson du Malheureux című vígjátéka került bemutatóra. A bevezető elő­adást a színház igazgatója, Janovics Jenő dr. tar­totta. Janovics konferanszában vázolta Csokonai korát, méltatta költői pályáját. Majd áttért a Ger­­son du Malheureux alakjainak jellemrajzára s rá­mutatott arra, hogy Csokonai darabjai a magyar népszínmű és vígjáték­os típusai. A közönség igen jól mutatott a darab ötletes mókáin. * (A Budai Dalárda) most tartott negyven­­hetedik évi rendes közgyűlésének keretében Zöld Ká­roly titkár évi jelentésében megemlékezett Liszt Fe­rencről, a­ki az egyesületnek 1871 óta tiszteleti tagja volt. A közgyűlés Rózsavölgyi Gyula székesfővárosi alpolgármestert és Pecz István pénzügyi tanácsost negyven évi tagságuk emlékére tiszteleti tagoknak választotta meg. A tisztújítás során elnökké Rózsa­völgyi Gyulát, alelnökké Pecz Istvánt és Barádszki Gyula drt. karmesterré Sztojanovits Jenőt, titkárrá pedig Zöld Károly székesfővárosi tanárt válasz­tották meg. * (Kamarazene.) Itubay és Popper híres kamaratársasága csak nagyritkán, jelentős ünnep­ségek alkalmával szerepel a nyilvánosság előtt. A múlt szezon végén föloszlott a Kemény-Schiffer és Grünfeld-Son-négyes is. Egyetlen jelentősebb kamaratársaságunk maradt az, mely csak a múlt évben alakult s a­melynek tagja négy fiatal, tö­rekvő művész: Waldbauer, Temesvári, Molnár és Kerpely. Az új vonósnégyes már múlt évi bemutat­kozása alkalmával nagy feltűnést keltett, nemcsak nálunk, hanem a külföldön is. A sajtó és a közönség egyhangúan magasztalta a kvartett kitűnő készült­ségét, összetanulását, dinamikai erejét és együttes játékuk stílszerűségét. A gyorsan népszerűvé vált kamaratársaság vasárnap délután rendezte első, idei hangversenyét a Royal termében összegyűlt nagyszámú közönség előtt. Zenei életünk fejlődését semmi sem jellemzi jobban, mint az az érdeklő­dés, a­mely immár a kamarazene művelőit is támo­­gatni kezdi. A hangverseny érdekességét fokozta Bartók Béla zongoraművész közreműködése. Brahms zongoranégyesében vett részt s játékának nemes egyszerűségével pompásan illeszkedett társainak szinliszta művészetéhez. Beethoven és Schubert egy­­egy vonósnégyese szerepelt még a műsoron, ha­sonlóképpen rendkívül finom és gondos előadásban. Kifogásoljuk azonban a műsor összeállítását. Szí­vesen hallgatjuk a nagy klasszikusok, vagy roman­tikusok alkotását, a modernebb érzésű zenekedvelők azonban új formákért, élesebb, izgatóbb­­disszonan­ciákért vágyakoznak. A modern kamarazene iro­dalma újabban annyi értékes művet gazdagodoa, hogy minden hangversenyen be kellene mutatni legalább egy újdonságot. Hiszen a közönség nagy része elsősorban nem a művészek játékát élvezi, hanem az előadásra kerülő művet. * (Tudományos élet.) A Középiskolai Ta­náregyesület modern nyelvi szakbizottsága, csütörtö­kön, november 2-ikán délután öt órakor ülést tart az Esterházy­ utca 14. sz. alatt lévő helyiségé­ben. Felolvas Czóbel Ernő A világirodalom tanítása a középiskolában címmel. — Vámbéry Ármin no­vember 5-én, vasárnap, délelőtt tizenegy órakor az Uránia Színházban előadást tart Reformképes-e a kelet? "címmel. A felolvasást az Országos Isme­retterjesztő-társulat rendezi. Vendéget szívesen lát­nak, belépő díj nincs. — A Magyar Társadalomtu­dományi Egyesület Széchenyi-ciklusára szóló jegy nemcsak az egyesület irodájában (Mária Valéria­ u. 12. sz.), hanem Kilián Frigyes utóda egyetemi könyvtárában (Váci-u. 32. sz.) is kapható és pedig a november 12-én kezdődő hat előadásra öt koro­náért, az egyes előadásokra egy-egy koronáért« * (Dalesték.)-­­Heinemann­ Sándor, a nálunk is kedvelt dalénekes hosszabb szünet után vasárnap este ismét föllépett a Royal termében. A mind jobban öregedő művész, kivált Schumann holdsugárszövésű dalainak gyöngéd előadásával hódított új híveket magának. Székben a dalokban gyönyörűen érvénye­sültek magas pianói s dalolásában benn rezgett szí­vének minden lüktetése. Löwe, Wolf és Hermann­ dalaiban már megéreztük hangjának gyönge halvái nyúlását, bár a művész teljes erejével igyekezett kor­ral járó fogyatékosságát észrevétlenné tenni. A piá­imban kellemesen csengő orgánuma, túlságba vitt dinamikájával érdessé s színtelenné vált. A közönség minden szám után lelkes tapssal tüntette ki az Ame­rikába készülő művészt.­­ Ma este Dürigó Ilona, a külföldön is elismert magyar énekesnő mutatta be hangversenykörútja számára összeállított műsorának egy részét. Bach Máté­ passz­iójának egyik részlete után Beethoven néhány dalát adta elő, klasszikusan stilizáló művészettel. Kevésbbé tetszettek Brahms kissé már agyonénekelt dalai. Viszont annál kelleme­sebb meglepetést keltett a művésznő Liszt négy dalá­val, a­melyeknek előadása után a közönség percekig tartó tapssal kért ráadást. Dal­rose ismert keringő­­jét, majd Dienzl Oszkárnak, a művésznő poétalelkű zongorakísérőjének Bölcsődalát hallottuk igen hatá­sos előadásban. Durigó Ilona hangja tavaly óta kissé megerősödött. Ajakénak ideges rángatása azonban még mindig zavarja bensőséggel teljes előadását. Csukott fogsorral énekelt pianói és Gúlái is kifogá­solhatók. A közönséget mégis megvesztegette előadá­sának nemes közvetetlensége s temérdek virággal és tapssal halmozták el. (cs.) * (Magyar Nők Karegyesülete.) Novem­ber 13-án kerül előadásra a Zeneakadémia termé­ben Haydn Teremtés című oratóriuma, a Magyar Nők Karegyesületének, a Budapesti Karénekegye­sület százötven tagjának és az Operaház zenekará­nak közreműködésével. A nagyszabású művet Lich­tenberg Emil, az Operaház karmestere tanította be és vezeti. A magánszólamok­ előadója Förster Grete, Mayr és Senius lesz. Jegy a Harmónia-cégnél vált­ható. * (Tudományos Akadémia.) A Tudományos Akadémia ma este Berzeviczy Albert elnöklésével összes ülést tartott, a­melyen Ilosvay Lajos dr. mon­dott gyönyörű emlékbe­szédet Berthelotról, a világ­hírű kémikusról, a­ki 1881 óta volt kültagja az Aka­démiának. ■­­­ Berthelot, a kémia királya, az utolsója..volt a XIX. század ama kiváló kutatóinak, a­kik általános ismeretek megszerzésére törekedtek. 1860-ban már az egész világ vegyészei a legnagyobb elismeréssel említették nevét . 1865-ben Duruy, a Berthelot ér­dekében megindult nagy társadalmi akcióinak en­gedve, rendszeres katedrát létesített számára a College de Franceon, melynek negyvenkét évig volt dísze. 1881-ben örökös szenátor, 1886-ban közoktatásügyi miniszter, 1895-ben pedig külügyminiszter lett. Nyolc­vanéves korában tragikus körülmények közt halt meg. Sírjánál Briand tartott gyászbeszédet, a­mely­ben a nagy tudós mellett a nagy­polgárt is magasz­talta benne. Másfélezer értekezésében és negyvenhat kötet munkájában alapvető vizsgálatainak óriási tö­megével gazdagította a tudományt. A szerves kémia szintézisét ő helyezte állandó alapokra s ő tette nép­szerűvé a therm­ok­émiát is, melyet a vegyészek addig elhanyagoltak. Világraszóló eredményeket ért el a­­biokémia, a gázelemzések, a fizikai és a földmivelési kémia terén is. Elévülhetetlen érdemeket, szerzett a robbanó anyagokról szóló tanulmányaival, melyeket 1871-ben, Páris szomorú napjaiban, mint a véde­lemre szervezett tudós bizottság tagja, kezdett meg. Önálló kutatásai alapján megírta kilenc kötetben az ó- és a középkori kémia történetét is. MhU filozófus racionalista volt. Bízott a tudomány hatalmában, a­melytől az emberiség egyesítését remélte. Renanhoz intézett leveleiből kitűnik, hogy a magyar szabad­ságharc leveretése mindkettőjüknek őszinte fájdal­mat okozott. A munka óriása volt, a­ki társadalmi téren is maradandó emlékeket állított magának. Kü­lönösen a felsőbb oktatás köszönhet neki sokat. A nagy tetszéssel fogadott megemlékezés után Hein­rich Gusztáv főtitkár jelentette be Maywald József dr. halálát. A folyó ügyeik során jelenti, hogy a Te­­­leki-pályázat bírálói közé a Nemzeti Színház Odra­­Árpádot és Mihályfi Károlyt küldte ki. A zenére vo­natkozó emlékek és okiratok gyűjtésére nemzetközi mozgalom indult meg, a­mely“ Corpus scriptorum de musica című gyűjteményt fog kiadni. A magyar bizottságba, a­mely legközelebb alakul meg, az Aka­démia Török Emil és Bogisich Mihály levelező-tago­­ kat küldi ki s az Akadémia könyvtárát a bizottság rendelkezésére bocsátja. Végül a kultuszminiszter köszönő-leiratát olvasták­ föl a menyoiki Public Library magyar osztályának ajándékozott kiadva-;­á nyokért. 17

Next