Budapesti Hírlap, 1911. november (31. évfolyam, 259-284. szám)

1911-11-01 / 259. szám

1911. november 1. BUDAPESTI HÍRLAP (259. sa.) 15 . .1 ■ ■■ I.­.MI.N­­.■'J.........■■****>"..■" 11 ■ ■, vagyis sem gyilkosság, sem­ szándékos emberölés nem követhető el a nélkül, hogy a tettesben a szándék ne az élet kioltására irányuljon. A védelem egy másik föltevésből is indul ki, abból tudniillik, hogy a vád­lottnak volt társa, ha pedig társa volt, nem­e volt a vádlott csak bűnsegéd Czeizler Zfenrikné és Czeizler Gizella megölésénél. A királyi ügyészség azonkívül rablás bűntettével is vádolja Regulát. A magyar bün­­tetőtörvénykönyv rendkívül humánus és a tudomány színvonalán álló igen kiváló mű. Gondolt ebben a törvényhozó mindenre, nevezetesen arra is, hogy ne legyen büntethető az olyan ember, a­ki valamely cse­lekményt, a­mely a büntetőtörvénykönyvbe ütközik, ha öntudatlan állapotban követte el, vagy olyan álla­potban, hogy akaratának szabad elhatározási képessé­­gében korlátozva volt. Az esküdtek erre pontban négy órakor vissza­vonultak. A verdikt és az ítélet. Két óra hosszat tartó tanácskozás után az es­küdtek bevonultak a főtárgyalási terembe, mire a törvényszék elnöke bevezettette Regula Edét. A vád­lott arcát halálos sápadtság öntötte el, szeme a sok sírástól vörös lett. Bátorfi Ferenc kocsigyáros, az esküdtek fő­nöke kihirdette az esküdtek verdiktjét, a­mely vala­mennyi főkérdésre nézve bűnösnek mondja a vád­lottat. A verdiktet Regula, úgy látszik, nem értette meg, mert egy arcizma sem rándult meg. A­mikor azután az ügyész az elnök fölszóll­­­á­sára halált kért a vádlott fejére, vonásai eltorzultak és hangosan zo­kogni kezdett. Lengyél Zoltán védő kéri a bírákat, hogy le­gyenek könyörületesek a vádlottal szemben és ve­gyék figyelembe a nagyszámú enyhítő körülményt. Kőszegi Armand dr., a sértett fél képviselője a sértettek magánjogi igényét 850 koronában állapí­totta meg. A bíróság ezután visszavonult, hogy az esküd­tek verdiktje alapján meghozza ítéletét. Háromnegyed óra hosszáig tartó tanácskozás után, körülbelül fél nyolc óra tájban bevonult a tör­vényszék a terembe. Az elnök elrendelte, hogy a vád­lottat vezessék be. A közönség lázas izgalommal várta az ítélet kihirdetését és mindenki a padok tetejére állt. Regula a szuronyos fegyőrök előtt bejött, zseb­kendőjével eltakarta a szemét és jobbját a szive fö­lött­ tartotta. A törvényszéki elnöke erre fölolvasta az ítéle­tet, mely a következőképp szól: Ő felsége a király nevében! A törvényszék mint­ esküdtbiróság a ma letárgyalt ügyben a kö­vetkezőleg ítélt: Miután az esküdtek a hozzájuk in.­­fézett főkérdésekre hétnél több igennel feleltek, ennélfogva a királyi törvényszék mint esküdtbíró­­ság a Btkv. 278. szakaszába ütköző három rend­beli gyilkosság bű­ntette miatt és a 344. szakaszba ütköző egyrendbeli rablás büntette miatt kötél általi halálbüntetésre ítéli. A büntetés­­kiszabásállál enyhítő körülmény­nek­ vette a bíróság büntetlen­ előéletét, fiatal korát és részben való beismerését. Súlyosító körülménynek vette azonban, hogy a vádlott három ember életét oltotta ki, hogy a mellett rabolt is, és hogy olyan emberek­ barátságába csempészte magát, a­kiket al­jas szándékból, nyerészkedő vágyból kirabolt és megölt, és azt, hogy a vizsgálat és a tárgyalás során ártatlan embereket akart a bűncselekménybe ke­verni. A közvádló kijelenti, h­ogy megnyugszik az ítéletben és semmiségi panaszát visszavonja. Az elnök (Regulához): Megértette az ítéletet? Semmiség! panaszt jelenthet be. Regula hangosan zokog, de egy szót sem szól. Lengyel Zoltán védő az ítélet ellen a 385. sza­kasz 1. b), valamint 2. pontja alapján semmiségi pa­naszt jelent be és az összes eddigi semmiségi pana­szokat föntartja. Az elnök, Regula Ede, értse meg, van joga Semmiségi panaszt bejelenteni az ítélet ellen. Kérjen tanácsot a védőjétől. Regula az arcát még mindig eltakarva tartja és egy szóval sem felel az elnök szavaira. Lengyel Zoltán kijelenti, hogy a vádlottnak szólania kell. Az elnök újból fölszólítja Regulát, a­ki végre halk hangon kijelenti: A védő arra bízom. Az elnök (Regulához): Miután ilyen súlyos büntetést kapott, ő felségéhez a királyhoz folyamod­hat kegyelemért. Regula sir éa nem szól semmit. Végre hosszas nógatásra kijelenti, hogy folyamodni akar. Az elnök­ ennek következtében felkéri Lengyel Zoltán védőt, hogy három nap alatt adja be a felségfolyamodván­yl. A törvényszék visszavonul, hogy a közvádlóval együtt tanácskozzék a kegyelmi kérvényről. A törvényszék folyosóit, valamint a törvény­szék előtti utcát sűrü néptömeg lepte el. Az ítélet híre villámgyorsan elterjedt a városban. — Eg­y részvénytársaság pere. A Danubia Légs­zeszmű Részvénytársaság és a Blau és Lukács­­cég tagjainak följelentésére a hazai villamossági Részvénytársaság igazgatói, Molnár Lajos és Murányi Ernő dr., valamint főkönyvelője, Sugár Vilmos el­len a királyi ügyészég tudvalévően csalás és hűtlen kezelés bűntette miatt tett vádat. Az ügyészi vádirat ellen a terheltek kifogásokkal éltek. A vádtanács két napig tárgyalta a kifogásokat és határozatát ma dél­ben hirdette ki. A vádtanács mind a három terhelt­tel szemben a további eljárást megszüntette. — Az ítélőtáblái bírák memoranduma. Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület pozsonyi köz­gyűlésén elhatározta, hogy az ítélő­táblai bírák vég­telenül rossz előlépési viszonyának javítását és az Ítélőtáblás bírák egy­ötödének az V. fizetési osztályba sorozását külön memorandumban fogja kérni az­­ igazságügyi kormánytól. Az előterjesztést most nyúj­totta be Grecsák Károly kúriai bíró, az egyesület elnöke.­­— Felfüg­g­esztett ügyvéd. "Aradról jelenti tudósítónk: Az aradi ügyvédi kamara fegyelmi vá­lasztmánya a Kúria utasítására fegyelmi eljárást in­dított Fényes Kálmán odavaló ügyvéd ellen, s az ügyvédi gyakorlattól három hónapra fölfüggesztette. Fényes Kálmán egy aradi gyárosnak nem számolt el a befolyt pénzzel s pörrel zaklatta kliensét- hogy hozza-halassza az elszámolást. — Megtámadott mandátumok. A Kúria első választási tanácsa ma folytatta a Konyovits Dávid képviselő zombori mandátuma ellen benyújtott pe­tíció tárgyalását. A tárgyalás elején a kérvényezők meghatalmazottja­. Szilágyi Vilmos István dr. ügy­véd folytatta szombaton megkezdett beszédét. Be­szédében különösen a választási elnök visszaélései­vel foglalkozott, kérte a választás érvénytelenítését, az elnökkel szemben a törvényben előírt pénzbün­tetés alkalmazását és vele szemben a­ fenyítő eljárást megindítása végett az iratoknak az Igazságügymi­­nisztériumhoz való áttételét. Majd a megválasztott képviselő meghatalmazottja, Tetétleni Ármin dr. szó­lalt föl és egyenként cáfolgatta a kérvényezők kép­viselőjének állításait. A tárgyalást csütörtökön folytatják.­­ A Kúria második választási ta­nácsa már a Beöthy László dr. hosszupályi mandátuma ellen benyújtott petíciót­ tárgyalta. Beöthy, mikor kereskedelmi miniszterré nevezték ki, lemondott a képviselőségről. A mai tárgyaláson a peticionálók meghatalmazottja a választási törvény huszonnyolcadik szakasza alapján arra kérte a Kú­riát, hogy a kisebbségben maradt Fisch Ernőt je­­lentse ist megválasztott képviselőnek. A Kúria ma­délben elutasította a petíciót és a peticionálóka­t el­ítélte 47.300 korona költség fizetésére.­­•" A Kúria megszüntette az eljárást a Holló Lajos dr. kiskun­félegyházi mandátuma ellen benyújtott petíció dol­gában, mert közvetetlenül az ítélet kihirdetése előtt azt a kérvényezők visszavonták. A Kúria ekkor har­mi­ncegyezern­yolcszáz korona költségben marasz­talta el­ a kérvényezőket, a­kiknek azonban fennma­­radt az a joguk, hogy tizenöt nap alatt pelicfonál­­hatnak. Ez meg is történt s Rádi Endre és tizenhét társa in kérvényt adott be, melyben öleléssel és ita­tással vádolják a képviselőt. A­ Kúria második vá­lasztási tanácsa ma elrendelte a bizonyítást abban, hogy várjon igaz-e, hogy a választást megelőzően május második felében Félegyházán özvegy Holló Józsefné lakásán és udvarán állandóan terített aszta­lok várták a szavazókat, megrakva sörrel-borral, néha pezsgővel s finom harapnivalóval. A képviselő pedig állítólag napról-napra együtt lakomázott a választókkal, a­kiket kitartásra buzdított. A Kúria hetven tanúnak, köztük Holló Józsefnénak, kihall­gatását rendelte el, melyet a budapesti királyi tábla kiküldött bírája fog végezni. — Válópör akadályokkal. Ghiaranda­­di Santa Mária Károly báró, a szicíliai főnemesség egyik előkelő tagja évekkel ezelőtt hazát cserélt és Magyarországon telepedett meg. Itt megszerezte, a honosságot és lótenyésztéssel és erdőgazdasággal foglalkozott. Eközben válópert indított a felesége el­len, a­kivel már tíz év óta nem él, s a­kitől régi ha­zájában már törvényesen elválasztatott. Másfél év óta húzódik ez a válópör. Felesége Giovanna. Ja­­cona della Motta Damastia dei marchesa több ügy­véddel és egy olasz jogtudósnak a segítségével véde­kezett ebben a válópörben. Ezek minden lehetőt el­követtek, a többek között még a férjnek a­zonosítá­sát is megtámadták­ a kormánynál is, a bíróságok.­­nál, hogy a válás kimondását megakadályozzák. Ázsi asszony már csak azért is meg akarta minden áron ennek a már csak névleges házasságnak a fölbontá­sát akadályozni, mert ebben az esetben a Ghiaranda vagyon felétől elesnek a della Motta család, a­mely­nek egyik férfitagja a bárónak a nővérét hív­ia fele­ségül. Ebben a bonyolult és elkeseredéssel folytatott perben ma hirdette ki a budapesti törvényszék a báró ügyvédje, Gyurkovics Gyula dr. előtt az ítéle­tet. Az ítélet szerint a bíróság a magyar törvények szerint is véglegesen fölbontotta a házasságot. — Megvádolt mű­szaki tanácsos. Székes­­fehérvárról táviratozzák nekünk: Vajda Géza mű­szaki tanácsos, az itteni államépítészeti hivatal fő­­­nöke ellen Krécsy Miklós főmérnök följelentésére a kereskedelmi minisztérium elrendelte a fegyelmit megelőző vizsgálatot. Ecsér megye fegyelmi választ­mánya az iratokat indítványtétel végett kiadta a­­ királyi ügyészségnek, a­mely most azzal terjesztette vissza az iratokat, hogy a műszaki tanácsos ellen f­­lelt vádak alaptalanoknak bizonyultak s ezért a fe­gyelmi vizsgálat megindítását szükségtelennek tartja s az egész eljárás megszüntetését javasolja.­­ — A sikkasztó közjegyző, Szegedről távira­toztak. A sikkasztással vádolt Kern Lajos közjegyző előtt ma délelőtt hirdették ki a szegedi törvényszé­ken a Kúria ítéletét. A rabkórházból hozták a bíró­ság elé a sikkasztót, a­hol Hevessy Kálmán törvény­­széki elnök hirdette ki neki a­ legfelsőbb bíróság itt­létét. A Kúria másfél évi börtönre ítélte, de egy évet és egy hónapot a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vett. Kern, a­ki feltűnően sápadt volt és sokat kö­högött, nyugodtan fogadta az ítéletet és bü­ntetésé­­­nek kitöltését már meg is kezdte a Csillag-börtönben.­­ A tolakodó bankár, Schwartz Gusztáv Gizella­ téri banküzlet-tulajdonos többször fölaján­lotta szolgálatait Medve Zoltán krassószörényvárme­­gyei főispánnak. A főispán azonban a fölajánlott pénz­kölcsönöket soha sem fogadta el, sőt boszanko­­dott a­miatt, hogy Schwartz Gusztáv folyton mo­lesztálja kölcsönt kínáló leveleivel. Ezért ez év január 16-án a bak­knak egy ujób­bi levelére nyílt levelező­lapon válaszolt és ebben a következőket írta: — Semmi szükség arra, hogy Ön nekem tola­kodó ajánlataival alkalmatlankodjék. Schwartz Gusztáv a levelezőlapnak ezt a kitéte­lét sértőnek találta magára nézve és a főispán ellen becsületsértés miatt panaszt tett a büntetőjárásbiró-­ ságon. A járásbíróság azonban a főispánt fölmen­tette. Ma tárgyalta ezt az ügyet másodfokban bü­n­­tető törvényszék fölebbviteli tanács Baráth Zoltán dr. táblabiró elnökletével , s a járásbíróság ítéletét okainál fogva helybenhagyta. — Zsarolással vádolt magánzó. A buda­pesti büntetőtörvényszék kétszeres zsarolásért és ha­mis tanúzásra való fölbujtásért vád alá helyezte Do­mokos Gáspár magánzót. A vád alá helyezés Liptiai I Pál és annak neje, született Filotás Katalin pana­szára történt. Lipthay Pálnak közel kétszázezer ko­rona értékű részvénye van a Pesti Hazai Takarék­pénztárnak . Domokos Pál, a­ki Lipthaynak­ sógora volt, közjegyzői nyilatkozatot csikart ki Lipthaytól, mely­ szerint a részvényekkel csak az ő, Domokos hozzájárulásával rendelkezhetik. A vádhatározat­ sze­rint azzal fenyegette meg Lipthayt, hogy az őrültek­ házába csukatja, ha a rendelkezési jogot meg­ nem osztja vele. Utóbb hajlandó volt másfél hazai taka-­­rékpénztéri részvény, vagyis huszonhatezer korona fejében, ezt a korlátozást megszüntetni. Ugyancsak fe­nyegetéssel csikart ki Lipthay Páltól egy másik nyi­latkozatot, melyben felhatalmazást kapott arra, hogy a kecskeméti királyi törvényszéken Lipthay Pál által néhai édes­­atyja, Lipthay Pál végrendeletének ér­vénytelenítése iránt a budapesti tudományegyetem ellen, valamint osztályegyezség érvénytelenítése miatt Lipthay Sándor ellen indított pereiben tetszése sze­rint eljárhasson, egyezséget köthessen vagy ítéletet kérhessen s a pernyerés vagy egyezség esetén a­r. igényelt nyolc darab hazai takarékpénztári részvény értékének kétharmad részét magának megtarthassa. A hamis tanúzásra a vádhatározat szerint Domokos Gáspár Lipthay Pálnét akarta rákényszeríteni. Do­mokos Gáspárt ugyanis a felesége, a­ki időközben válópert indított ellene, a budapesti büntető-járásbí­­róságon testi sértéssel vádolta meg. A tárgyalásra tanúképpen megidézték Lipthay Pálnét is, a­kit a tárgyalás előtt Domokos Gáspár megfenyegetett, hogy őt meg az urát a hírlapokban meg fogja hur­colni, ha terhelő vallomást tesz ellene. Ebben a bűn­­pörben mára tűzte ki a főtárgyalást a budapesti büntető­ törvényszék. A vádlott azonban nem jelent" meg a tárgyaláson. Egy orvosi bizonyítvánnyal men­tette ki magát, a­melyben a tiszti orvos bizonyítja, hogy idegbaja van. Az ügyész, valamint a panaszos fél képviselője, Farkasházy Zsigmond dr., azt kíván­ták, hogy törvényszéki orvos vizsgálja meg a vádlot­tat, hogy valóban beteg-e. A törvényszék Minnért Ká­roly dr. törvényszéki orvost ki is küldötte Domokos lakására, de az orvos azzal tért vissza, hogy a bete­get nem találta otthon. A törvényszék kénytelen volt a tárgyalást elhalasztani, s kimondotta, hogy a jövő tárgyalásra rendőrrel hozatja el a vádlottat

Next