Budapesti Hírlap, 1911. november (31. évfolyam, 259-284. szám)
1911-11-01 / 259. szám
1911. november 1. BUDAPESTI HÍRLAP (259. sa.) 15 . .1 ■ ■■ I..MI.N.■'J.........■■****>"..■" 11 ■ ■, vagyis sem gyilkosság, sem szándékos emberölés nem követhető el a nélkül, hogy a tettesben a szándék ne az élet kioltására irányuljon. A védelem egy másik föltevésből is indul ki, abból tudniillik, hogy a vádlottnak volt társa, ha pedig társa volt, neme volt a vádlott csak bűnsegéd Czeizler Zfenrikné és Czeizler Gizella megölésénél. A királyi ügyészség azonkívül rablás bűntettével is vádolja Regulát. A magyar büntetőtörvénykönyv rendkívül humánus és a tudomány színvonalán álló igen kiváló mű. Gondolt ebben a törvényhozó mindenre, nevezetesen arra is, hogy ne legyen büntethető az olyan ember, aki valamely cselekményt, amely a büntetőtörvénykönyvbe ütközik, ha öntudatlan állapotban követte el, vagy olyan állapotban, hogy akaratának szabad elhatározási képességében korlátozva volt. Az esküdtek erre pontban négy órakor visszavonultak. A verdikt és az ítélet. Két óra hosszat tartó tanácskozás után az esküdtek bevonultak a főtárgyalási terembe, mire a törvényszék elnöke bevezettette Regula Edét. A vádlott arcát halálos sápadtság öntötte el, szeme a sok sírástól vörös lett. Bátorfi Ferenc kocsigyáros, az esküdtek főnöke kihirdette az esküdtek verdiktjét, amely valamennyi főkérdésre nézve bűnösnek mondja a vádlottat. A verdiktet Regula, úgy látszik, nem értette meg, mert egy arcizma sem rándult meg. Amikor azután az ügyész az elnök fölszóllására halált kért a vádlott fejére, vonásai eltorzultak és hangosan zokogni kezdett. Lengyél Zoltán védő kéri a bírákat, hogy legyenek könyörületesek a vádlottal szemben és vegyék figyelembe a nagyszámú enyhítő körülményt. Kőszegi Armand dr., a sértett fél képviselője a sértettek magánjogi igényét 850 koronában állapította meg. A bíróság ezután visszavonult, hogy az esküdtek verdiktje alapján meghozza ítéletét. Háromnegyed óra hosszáig tartó tanácskozás után, körülbelül fél nyolc óra tájban bevonult a törvényszék a terembe. Az elnök elrendelte, hogy a vádlottat vezessék be. A közönség lázas izgalommal várta az ítélet kihirdetését és mindenki a padok tetejére állt. Regula a szuronyos fegyőrök előtt bejött, zsebkendőjével eltakarta a szemét és jobbját a szive fölött tartotta. A törvényszéki elnöke erre fölolvasta az ítéletet, mely a következőképp szól: Ő felsége a király nevében! A törvényszék mint esküdtbiróság a ma letárgyalt ügyben a következőleg ítélt: Miután az esküdtek a hozzájuk in.fézett főkérdésekre hétnél több igennel feleltek, ennélfogva a királyi törvényszék mint esküdtbíróság a Btkv. 278. szakaszába ütköző három rendbeli gyilkosság bűntette miatt és a 344. szakaszba ütköző egyrendbeli rablás büntette miatt kötél általi halálbüntetésre ítéli. A büntetéskiszabásállál enyhítő körülménynek vette a bíróság büntetlen előéletét, fiatal korát és részben való beismerését. Súlyosító körülménynek vette azonban, hogy a vádlott három ember életét oltotta ki, hogy a mellett rabolt is, és hogy olyan emberek barátságába csempészte magát, akiket aljas szándékból, nyerészkedő vágyból kirabolt és megölt, és azt, hogy a vizsgálat és a tárgyalás során ártatlan embereket akart a bűncselekménybe keverni. A közvádló kijelenti, hogy megnyugszik az ítéletben és semmiségi panaszát visszavonja. Az elnök (Regulához): Megértette az ítéletet? Semmiség! panaszt jelenthet be. Regula hangosan zokog, de egy szót sem szól. Lengyel Zoltán védő az ítélet ellen a 385. szakasz 1. b), valamint 2. pontja alapján semmiségi panaszt jelent be és az összes eddigi semmiségi panaszokat föntartja. Az elnök, Regula Ede, értse meg, van joga Semmiségi panaszt bejelenteni az ítélet ellen. Kérjen tanácsot a védőjétől. Regula az arcát még mindig eltakarva tartja és egy szóval sem felel az elnök szavaira. Lengyel Zoltán kijelenti, hogy a vádlottnak szólania kell. Az elnök újból fölszólítja Regulát, aki végre halk hangon kijelenti: A védő arra bízom. Az elnök (Regulához): Miután ilyen súlyos büntetést kapott, ő felségéhez a királyhoz folyamodhat kegyelemért. Regula sir éa nem szól semmit. Végre hosszas nógatásra kijelenti, hogy folyamodni akar. Az elnök ennek következtében felkéri Lengyel Zoltán védőt, hogy három nap alatt adja be a felségfolyamodványl. A törvényszék visszavonul, hogy a közvádlóval együtt tanácskozzék a kegyelmi kérvényről. A törvényszék folyosóit, valamint a törvényszék előtti utcát sűrü néptömeg lepte el. Az ítélet híre villámgyorsan elterjedt a városban. — Egy részvénytársaság pere. A Danubia Légszeszmű Részvénytársaság és a Blau és Lukácscég tagjainak följelentésére a hazai villamossági Részvénytársaság igazgatói, Molnár Lajos és Murányi Ernő dr., valamint főkönyvelője, Sugár Vilmos ellen a királyi ügyészég tudvalévően csalás és hűtlen kezelés bűntette miatt tett vádat. Az ügyészi vádirat ellen a terheltek kifogásokkal éltek. A vádtanács két napig tárgyalta a kifogásokat és határozatát ma délben hirdette ki. A vádtanács mind a három terhelttel szemben a további eljárást megszüntette. — Az ítélőtáblái bírák memoranduma. Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület pozsonyi közgyűlésén elhatározta, hogy az ítélőtáblai bírák végtelenül rossz előlépési viszonyának javítását és az Ítélőtáblás bírák egyötödének az V. fizetési osztályba sorozását külön memorandumban fogja kérni az igazságügyi kormánytól. Az előterjesztést most nyújtotta be Grecsák Károly kúriai bíró, az egyesület elnöke.— Felfüggesztett ügyvéd. "Aradról jelenti tudósítónk: Az aradi ügyvédi kamara fegyelmi választmánya a Kúria utasítására fegyelmi eljárást indított Fényes Kálmán odavaló ügyvéd ellen, s az ügyvédi gyakorlattól három hónapra fölfüggesztette. Fényes Kálmán egy aradi gyárosnak nem számolt el a befolyt pénzzel s pörrel zaklatta kliensét- hogy hozza-halassza az elszámolást. — Megtámadott mandátumok. A Kúria első választási tanácsa ma folytatta a Konyovits Dávid képviselő zombori mandátuma ellen benyújtott petíció tárgyalását. A tárgyalás elején a kérvényezők meghatalmazottja. Szilágyi Vilmos István dr. ügyvéd folytatta szombaton megkezdett beszédét. Beszédében különösen a választási elnök visszaéléseivel foglalkozott, kérte a választás érvénytelenítését, az elnökkel szemben a törvényben előírt pénzbüntetés alkalmazását és vele szemben a fenyítő eljárást megindítása végett az iratoknak az Igazságügyminisztériumhoz való áttételét. Majd a megválasztott képviselő meghatalmazottja, Tetétleni Ármin dr. szólalt föl és egyenként cáfolgatta a kérvényezők képviselőjének állításait. A tárgyalást csütörtökön folytatják. A Kúria második választási tanácsa már a Beöthy László dr. hosszupályi mandátuma ellen benyújtott petíciót tárgyalta. Beöthy, mikor kereskedelmi miniszterré nevezték ki, lemondott a képviselőségről. A mai tárgyaláson a peticionálók meghatalmazottja a választási törvény huszonnyolcadik szakasza alapján arra kérte a Kúriát, hogy a kisebbségben maradt Fisch Ernőt jelentse ist megválasztott képviselőnek. A Kúria madélben elutasította a petíciót és a peticionálókat elítélte 47.300 korona költség fizetésére.•" A Kúria megszüntette az eljárást a Holló Lajos dr. kiskunfélegyházi mandátuma ellen benyújtott petíció dolgában, mert közvetetlenül az ítélet kihirdetése előtt azt a kérvényezők visszavonták. A Kúria ekkor harmincegyezernyolcszáz korona költségben marasztalta el a kérvényezőket, akiknek azonban fennmaradt az a joguk, hogy tizenöt nap alatt pelicfonálhatnak. Ez meg is történt s Rádi Endre és tizenhét társa in kérvényt adott be, melyben öleléssel és itatással vádolják a képviselőt. A Kúria második választási tanácsa ma elrendelte a bizonyítást abban, hogy várjon igaz-e, hogy a választást megelőzően május második felében Félegyházán özvegy Holló Józsefné lakásán és udvarán állandóan terített asztalok várták a szavazókat, megrakva sörrel-borral, néha pezsgővel s finom harapnivalóval. A képviselő pedig állítólag napról-napra együtt lakomázott a választókkal, akiket kitartásra buzdított. A Kúria hetven tanúnak, köztük Holló Józsefnénak, kihallgatását rendelte el, melyet a budapesti királyi tábla kiküldött bírája fog végezni. — Válópör akadályokkal. Ghiarandadi Santa Mária Károly báró, a szicíliai főnemesség egyik előkelő tagja évekkel ezelőtt hazát cserélt és Magyarországon telepedett meg. Itt megszerezte, a honosságot és lótenyésztéssel és erdőgazdasággal foglalkozott. Eközben válópert indított a felesége ellen, akivel már tíz év óta nem él, s akitől régi hazájában már törvényesen elválasztatott. Másfél év óta húzódik ez a válópör. Felesége Giovanna. Jacona della Motta Damastia dei marchesa több ügyvéddel és egy olasz jogtudósnak a segítségével védekezett ebben a válópörben. Ezek minden lehetőt elkövettek, a többek között még a férjnek azonosítását is megtámadták a kormánynál is, a bíróságok.nál, hogy a válás kimondását megakadályozzák. Ázsi asszony már csak azért is meg akarta minden áron ennek a már csak névleges házasságnak a fölbontását akadályozni, mert ebben az esetben a Ghiaranda vagyon felétől elesnek a della Motta család, amelynek egyik férfitagja a bárónak a nővérét hívia feleségül. Ebben a bonyolult és elkeseredéssel folytatott perben ma hirdette ki a budapesti törvényszék a báró ügyvédje, Gyurkovics Gyula dr. előtt az ítéletet. Az ítélet szerint a bíróság a magyar törvények szerint is véglegesen fölbontotta a házasságot. — Megvádolt műszaki tanácsos. Székesfehérvárról táviratozzák nekünk: Vajda Géza műszaki tanácsos, az itteni államépítészeti hivatal főnöke ellen Krécsy Miklós főmérnök följelentésére a kereskedelmi minisztérium elrendelte a fegyelmit megelőző vizsgálatot. Ecsér megye fegyelmi választmánya az iratokat indítványtétel végett kiadta a királyi ügyészségnek, amely most azzal terjesztette vissza az iratokat, hogy a műszaki tanácsos ellen flelt vádak alaptalanoknak bizonyultak s ezért a fegyelmi vizsgálat megindítását szükségtelennek tartja s az egész eljárás megszüntetését javasolja. — A sikkasztó közjegyző, Szegedről táviratoztak. A sikkasztással vádolt Kern Lajos közjegyző előtt ma délelőtt hirdették ki a szegedi törvényszéken a Kúria ítéletét. A rabkórházból hozták a bíróság elé a sikkasztót, ahol Hevessy Kálmán törvényszéki elnök hirdette ki neki a legfelsőbb bíróság ittlétét. A Kúria másfél évi börtönre ítélte, de egy évet és egy hónapot a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vett. Kern, aki feltűnően sápadt volt és sokat köhögött, nyugodtan fogadta az ítéletet és büntetésének kitöltését már meg is kezdte a Csillag-börtönben. A tolakodó bankár, Schwartz Gusztáv Gizella téri banküzlet-tulajdonos többször fölajánlotta szolgálatait Medve Zoltán krassószörényvármegyei főispánnak. A főispán azonban a fölajánlott pénzkölcsönöket soha sem fogadta el, sőt boszankodott amiatt, hogy Schwartz Gusztáv folyton molesztálja kölcsönt kínáló leveleivel. Ezért ez év január 16-án a bakknak egy ujóbbi levelére nyílt levelezőlapon válaszolt és ebben a következőket írta: — Semmi szükség arra, hogy Ön nekem tolakodó ajánlataival alkalmatlankodjék. Schwartz Gusztáv a levelezőlapnak ezt a kitételét sértőnek találta magára nézve és a főispán ellen becsületsértés miatt panaszt tett a büntetőjárásbiró- ságon. A járásbíróság azonban a főispánt fölmentette. Ma tárgyalta ezt az ügyet másodfokban büntető törvényszék fölebbviteli tanács Baráth Zoltán dr. táblabiró elnökletével , s a járásbíróság ítéletét okainál fogva helybenhagyta. — Zsarolással vádolt magánzó. A budapesti büntetőtörvényszék kétszeres zsarolásért és hamis tanúzásra való fölbujtásért vád alá helyezte Domokos Gáspár magánzót. A vád alá helyezés Liptiai I Pál és annak neje, született Filotás Katalin panaszára történt. Lipthay Pálnak közel kétszázezer korona értékű részvénye van a Pesti Hazai Takarékpénztárnak . Domokos Pál, aki Lipthaynak sógora volt, közjegyzői nyilatkozatot csikart ki Lipthaytól, mely szerint a részvényekkel csak az ő, Domokos hozzájárulásával rendelkezhetik. A vádhatározat szerint azzal fenyegette meg Lipthayt, hogy az őrültek házába csukatja, ha a rendelkezési jogot meg nem osztja vele. Utóbb hajlandó volt másfél hazai taka-rékpénztéri részvény, vagyis huszonhatezer korona fejében, ezt a korlátozást megszüntetni. Ugyancsak fenyegetéssel csikart ki Lipthay Páltól egy másik nyilatkozatot, melyben felhatalmazást kapott arra, hogy a kecskeméti királyi törvényszéken Lipthay Pál által néhai édesatyja, Lipthay Pál végrendeletének érvénytelenítése iránt a budapesti tudományegyetem ellen, valamint osztályegyezség érvénytelenítése miatt Lipthay Sándor ellen indított pereiben tetszése szerint eljárhasson, egyezséget köthessen vagy ítéletet kérhessen s a pernyerés vagy egyezség esetén ar. igényelt nyolc darab hazai takarékpénztári részvény értékének kétharmad részét magának megtarthassa. A hamis tanúzásra a vádhatározat szerint Domokos Gáspár Lipthay Pálnét akarta rákényszeríteni. Domokos Gáspárt ugyanis a felesége, aki időközben válópert indított ellene, a budapesti büntető-járásbíróságon testi sértéssel vádolta meg. A tárgyalásra tanúképpen megidézték Lipthay Pálnét is, akit a tárgyalás előtt Domokos Gáspár megfenyegetett, hogy őt meg az urát a hírlapokban meg fogja hurcolni, ha terhelő vallomást tesz ellene. Ebben a bűnpörben mára tűzte ki a főtárgyalást a budapesti büntető törvényszék. A vádlott azonban nem jelent" meg a tárgyaláson. Egy orvosi bizonyítvánnyal mentette ki magát, amelyben a tiszti orvos bizonyítja, hogy idegbaja van. Az ügyész, valamint a panaszos fél képviselője, Farkasházy Zsigmond dr., azt kívánták, hogy törvényszéki orvos vizsgálja meg a vádlottat, hogy valóban beteg-e. A törvényszék Minnért Károly dr. törvényszéki orvost ki is küldötte Domokos lakására, de az orvos azzal tért vissza, hogy a beteget nem találta otthon. A törvényszék kénytelen volt a tárgyalást elhalasztani, s kimondotta, hogy a jövő tárgyalásra rendőrrel hozatja el a vádlottat