Budapesti Hírlap, 1911. december (31. évfolyam, 285-309. szám)
1911-12-24 / 305. szám
12 BUDAPESTI HÍRLAP (305. bz.) 1911. december 24. elnökké Kolba Lajost, gondnokká Riedler Gábort, jegyzőkké Roth Sándor dr.-t és Dausz Gyulát választotta meg. — Az építkezési balesetek. A belügyminiszter nemrég fölhívta a főváros tanácsát annak a kérdésnek tanulmányozására, minő intézkedésekkel lehetne a mind gyakrabban ismétlődő baleseteket megakadályozni. Bárczy István dr. polgármester fölhívására a városépítő ügyosztály, a mérnöki hivatal meghallgatása után, most készítette el ebben a dologban előterjesztését, amely megállapítja, hogy a mostanában gyakrabban előforduló szerencsétlenségek természetes következményei a fellendült építkezésnek. Az ilyen balesetek alkalmával a hatóságok bármilyen irányú felelősségének intézményes megállapításában rejlő garanciánál jóval nagyobb az a garancia, amely a tervező, illetve az építkezést végrehajtó szakértő magánjogi és büntetőjogi felelősségében rejlik. Ami az építkezés és állványozás módját illeti, az előterjesztés hivatkozik arra, hogy az építőszabályzat revíziójának munkálata folyamatban van s így különösen most van alkalom arra, hogy a követelésnek megfelelő rendelkezéseket tegyenek. Az új építőszabályzat tervezete az ügyosztály nézete szerint a kor színvonalán álló rendelkezéseket tartalmaz. Az állványok fölállításának megengedése a kerületi elüljárók hatáskörébe tartozik, de a felállításért csakis a végrehajtó szakértő felelős s ezt a felelősséget az új építő szabályrendelet még fokozottabb mértékben kidomborítja. Az állványok kérdésében a tervezet kikötendőnek tartja, hogy az állványok végét a szomszédos házak felől sűrűn be kell deszkázni. A nagyobb forgalmú útvonalakon a hatóság kívánságára az állványokat az utca felől is egész terjedelmükben be kell deszkázni. Ami a kérdések második csoportját, az építő (bontó) és állványozó módok keresztülvitelének ellenőrzését és az ellenőrző közegek felelősségét illeti, erre nézve az ügyosztály konstatálja, hogy az ellenőrző hatóság a kerületi elüljáróság, az ellenőrző közeg pedig a kerületi mérnök, aki az ellenőrzést hetenkint legalább egyszer gyakorolni köteles és ebben a kerületi választmánynak esetről-esetre kijelölt tagja is részt vehet. A kerületi választmány tagjai közül azonban a főváros területén az ilyen vizsgálatokban egy sem vesz részt. Az iparfelügyelői Intézménynek volna azonkívül hivatása rendes és szakszerű ellenőrzést gyakorolni, ami azonban nincsen megvalósítva. Az ellenőrző mérnökök oly mértékű szaporítását, amely a közigazgatási úton való ellenőrzést hatásossá tenné, az ügyosztály kivihetetlennek tartja. Kétségtelen, hogy több biztosítékot nyújtana az, ha a balesetek megelőzése szempontjából az építkezéseket az állami iparfelügyelet közegei ellenőriznék. Az ügyosztály azt a meggyőződését fejezi ki, hogy nem a felügyeletben és ellenőrzésben van a balesetek elkerülésének igazi biztosítéka, hanem a tervező és végrehajtó szakértők felelősségének és az ebből eredő következményeknek rendszeres és teljes alkalmazásában. Az ügyosztály előterjesztését legközelebb tárgyalja a főváros középítési bizottsága. — A szemétkérdés. A közlekedő ügyosztály, mint ismeretes, azt javaslata, hogy a főváros a Csérytelepet és a vasutat vegye meg, helyezze jó karba és bővítse ki, vegye meg egyúttal a szomszédos 357 katasztrális hold kiterjedésű Szemere-féle telket és ott, átmeneti megoldásként, komposztáló telepet rendezzen be. Ebben az esetben a beruházás költsége 3,161.500 koronát tenne ki,amelyből a telekre 2,370.346 korona esnék, az évi üzemköltség 909.000 koronát, az évi bevétel 431.000 koronát tenne, a székesfővárost terhelő évi kiadás összege pedig 477.200 koronára rúgna. A kérdés megoldására a közgyűlés által kiküldött vegyes bizottság ma délután Bárczy István polgármester, Márkus József, Springer Ferenc, Glücksthal Samu, Vázsonyi Vilmos és mások felszólalása után a bizottság a javaslatot elfogadta. — A főváros elégtétele. Ismertettük már azt az összetűzést, amely a főváros és a katonai hatóság közt néhány hét előtt támadt. Az üllői úti kaszárnyában fővárosi vízvezetéki szerelők dolgoztak, akik közül egyet katonáék lecsukattak. A fővárosi hatóság erre tüstént megszüntette a munkát a kaszárnyában. A szerelőt ugyan hamarosan szabadon bocsátották, de a főváros hatósága nem volt hajlandó a katonai túlkapást elviselni s illő elégtételt követelt. A hadtestparancsnokságon sokáig húzódott a dolog s eközben a kaszárnya részére újból szerelőt kértek a várostól, de azt a választ kapták, hogy amíg nincs meg a kellő elégtétel, nincs szerelő. Katonáék tűrték még egy ideig a kellemetlen állapotot, de végre is rászánták magukat az elégtételre. A minap megjelent a városházán teljes díszben Wenig László hatodik gyalogezredben kapitány, aki a szerelőket lecsukatta, hogy az ügyet elintézze. A polgármester az illetékes ügyosztály vezetőjéhez, Buzáth tanácsoshoz utasította. A kapitány elmondta, hogy a szerelő goromba volt vele, mire ő kiutasította s azt a parancsot adta a katonáknak, hogy távolítsák el. E helyett lecsukták. Amikor ő erről értesült, tüstént intézkedett, hogy bocsássák szabadon. Az eseten különben legmeszszebbmenő sajnálkozását fejezi ki. A tanácsos elfogadta az elégtételnek ezt a módját, visszavonta a helyőrségi bíróságnál tett panaszt és intézkedett, hogy a kaszárnyában megkezdjék a munkát. — Zene- és énekoktatási szakelőadó. A főváros közművelődési és szociálpolitikai ügyosztályában új szakelőadói állást szerveztek az énekoktatás és zeneoktatás ügyének szakszerű előkészítésére. A fővárosi tanács legutóbb tartott ülésében erre a szakelőadói állásra Kacsóh Pongrác dr.-t, a kecskeméti állami főreáliskola igazgatóját, az ismert zeneszerzőt hívta meg. Kacsóh a jövő év elején foglalja el új állását. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A színházak műsorterve. A fővárosi színházak már elkészültek az évad második felének műsortervezetével. Az alábbiakban közöljük azoknak az újdonságoknak a sorát, melyeknek bemutatója a közeljövőben várható. Magyar és külföldi szerzők egyenlő mértékben szerepelnek az új esztendő játékrendjén. A szerencsés Király Színház az egyedüli, mely bízva a Leányvásár páratlan sikerében, nem tartotta szükségesnek, hogy újabb műsortervezetről gondoskodjék. A szezon végéig ezt az operettet adja. Nemzeti Színház. Az új esztendő első bemutatója Shaw Bernard új vígjátéka lesz, melyet Hevesi Sándor dr., a színház főrendezője fordított Nem lehessen tudni címmel. A darab házassági komédia, a házasság kifigurázása. Egy famíliáról van benne szó, mely válás következtében tizennyolc évvel a darab kezdete előtt szétforgácsolódott, de most megint összekerül, megbékül és családi életet kezd. A legidősebb leánynak udvarol egy fogorvos, aki azonban csak flörtölni akart vele. Amíg flörtöl, uralkodik és szabad. De végül meghódítja a leányt. Most a leány szerelmes és megcserélődnek a szerepeik, most a nő az úr. Shaw azt az axiómáját akarja bizonyítani, hogy a donzsuánkodásban mindig a férfi az áldozat. Annál inkább áldozat, mennél szerelmesebb a nő. Shaw különben a feminizmust is csipkedi darabjában. Azt mondja a többi közt: a régi nő meghódításához tizennyolc hónap kellett. Az új nőt tizennyolc perc alatt is meg lehet hódítani. Shaw vígjátékát Hebbel Frigyes Judit című tragédiája követi, melynek nagyszabású rendezését Tóth Imre igazgató vezeti. Juditot Márkus Emilia, Halofernest Ivánfi Jenő játsza. Ivánfitól való a darab új fordítása is. Azután következik Pierre Wolff színműve, A tiltott szerelem, melynek nemrég volt a bemutatója Parisban. Februárban kerül sorra Bíró Lajos és Lengyel Menyhért együttes munkája, A cárnő. A XVIII. század egyik orosz uralkodónőjéről van szó a darabban, aki elsőrangú diplomata, kiváló lángelme, a mellett igen sűrűn váltogatja kegyeltjeit. Ennek a kornak szatirikus rajzát adja a színmű. Operaház: január közepére tervezik az Operaházban az újév első bemutatóját, Ábrányi Emil Paolo és Franceszka című zenedrámájának premierjét. A színház februári újdonsága Puccini utolsó operája, A nyugat leánya, melynek főszerepeit Szamosi Elza, Környei Béla és Takáts Mihály éneklik. A darabot Kerner István tanítja be és Alszeghy Kálmán rendezi. Ezt követi Boieldieu régóta nem adott vígoperájának, a Fehér asszonynak felújítása, a címszerepben Sándor Erzsivel. A rendezést Vidor Dezső végzi. A darabot Bailing Mihály főkarnagy tanítja be. Áprilisban lesz az első előadása Humperdinck meseoperájának, a Királyfiaknak, a főszerepekben Klajdáné Ilonával és Székelyhidy Ferenccel. A bemutatót Balling Mihály vezeti. A szezon legutolsó újdonsága Zichy Géza gróf Rákóczi trilógiájának harmadik része, a Rodostó, melyet Szikla Adolf tanít be. A főszerepeket Sándor Erzsi és Takáts Mihály éneklik. Az új betanulások közül megemlítjük a teljes Sapner-ciklust. A Bolygó hollandiban Dalandet és Lohengrinben a királyt Venczell Béla fogja énekelni. Mihalovich Ödön Eliána zenedrámájának címszerepére Medek Anna készül. Zichy Géza gróf Roland mesterének címszerepét Környey Béla tanulja. Rigolettot az új betanulásban Szemere Árpád énekli. A vezetőség az új esztendőben a fiatal erőket is foglalkoztatni akarja. Karment Báder Dóra, Delilát Háher Gyöngyike, Manont (Puccini) Bánó Irén éneklik. Azonkívül egész csomó vendégszereplést terveznek, így Knote januárban, Halgreen-Wang Lili februárban, Kirchhoff tenorista novemberben fognak föllépni. Azonkívül Burhém Károlyt március 13-tól május 31-ig állandó vendégnek szerződtették. A művész ez alkalommal új szerepeket fog énekelni. Vígszínház. A színházi évad második felében csomó bemutatója lesz a Vígszínháznak. A legközelebbi újdonság Weber és Crosse vígjátéka, a Csitri, melyet Heltai Jenő fordított magyarra. Varsánumbén és Hegedűs Gyula játszák a darab főszerepeit. Ezt követi Ibsen Nórája, melyet a színház Babaház címmel fog bemutatni Góthné Kertész Ella, Góth Sándor és Fenyvesi Emil fölléptével. A külföldi színművek közül még a következők fognak bemutatóra kerülni: Sacha Guitry ■ vígjátéka, melynek Beau manage a címe, s melyet Molnár Ferenc fordított magyarra. Egy bukméker leányáról van szó a darabban, akit apja egy fiatal mágnáshoz akar nőül adni. A leány büszke, eleinte hallani sem akar a házasságról, de azután megszereti az ifjú arisztokratát és nejévé lesz. Az újdonság szerzője, Guitry-nek, a híres színésznek a fia, igen talentumos fiatalember, aki színész, festő és író egy személyben. Bemutatóra kerül Porto-Riche drámája, a Le viel hommé is, melyet, Mikes Lajos, Az örök férfi címmel fordított magyarra. A darabot annak idején párisi levelezőnk ismertette igen részletesen. Egy amerikai bemutató is van a műsoron. Szerzője Mago, címe Baby mine (Az én kicsikém.) A burleszk bohózat meséje a körül forog, hogy egy úriemberrel el akarják hitetni, hogy gyermeke van és ilyenformán három csecsemőt akarnak a nyakába sózni. A vidám bohóság nagy sikert aratott Londonban és Berlinben, ahol most is játszik. Sutro Alfréd The perplexed Husband (A megdöbbent férj) címü színműve és Bauer Gyula Király-törszt címü pompás vígjátéka is a bemutatásra kerülő darabok közt vannak. Mindkettőnek tartalmát közöltük annak idején. A magyar szerzők darabjai közül Garvai Andor Benn az erdőben címü drámájától vár sokat a színház. Az újdonságnak mindössze négy szereplője van, színhelye egy magányos erdei lak a román határszélen. A bemutatóra kerülő újdonságok között vannak Pásztor Árpád Innocent című darabja, Szomori Dezső Györgyike ,drága gyermek című darabja, Hegedűs Sándor drámája- A kalandor és Drasche-Lázár Alfréd Charly című színműve. Magyar Színház. Két magyar újdonság foglalkoztatja most a színház művészeit. Az egyik Farkas Pál A varsányi csata című vígjátéka, a másik Biró Lajos A rablólovag címü színműve. Farkas darabja a mai magyar társaság egy csomó pompás figuráját viszi a színpadra. A varsányi csata egy hadgyakorlat epizódja. A szereplők egy dúsgazdag parvenü család vidéki kastélyában találkoznak össze. A kastély rendes vendégei hipermodern írók, művészek, tudósok s az irodalom és művészet legújabb irányaiért lelkesedő urak és hölgyek. Ebbe a túlfinomodott, kissé perverz ízlésű társaságba cseppennek bele a hadgyakorlat révén egy tüzérezred, tisztjei és önkéntesei. Kitűnő ellentét, amiből roppant sok félszeg és komikus szituációra tesz szert a darab szerzője. Alkalma van azonkívül bemutatni az ismert katonai, különösen önkéntesi típusait. — Biró darabja nagyszabású, komoly színmű. Egy roppant ügyes, élelmes, nagyratörő, de azért szimpatikus fiatalember a hőse, aki egy gazdag és befolyásos arisztokrata családba kerül, mindinkább elhatalmasodik ottan, s valósággal kifosztja a családot. A rablólovag végül azt a leányt veszi el, akiért az oligarcha four küzdött. Vagyont harácsolt és dinasztiát alapít, ugyanazt teszi, amit a mágnáscsalád valamelyik őse évszázadok előtt tett. Az évad szenzációs bemutatója Maeterlinck mesedrámája, A kék madár lesz. Ezt a premiert február közepére tervezik. Alig volt bárhol Európában színháznak Tibtil és Mirtl szerepére olyan két gyermekművésze, mint amilyen Fényes Annuska és Lakos Vilma. A mű kiállítása ragyogó lesz. Beöthy igazgató érdekesen egyeztette a dekorációk tervezetében a moszkvai Szoudia-Színház híres festőjének, Egorovnak, a párisi Béjane-Színháznak és a mű londoni kiállításának színpadtechnikai eredményeit. Népopera. a színház legelső premierje az új esztendőben Verdi Rigolettoja. Ez alkalommal mutatkozik be Gilda szerepében Szepesi Aranka, ki a bécsi zeneakadémiát végezte kitüntetéssel. Január közepén kerül első előadásra Louis Ganne operettje, a Flótás Jancsi, melyben szintén egy új énekesnő, Serák Márta mutatkozik be. Ezt követi Giordano Bruno Szibéria című zenedrámájának bemutatója. Február elejére készülnek el a Varázsfuvola reprizével. Az Éj királynője szerepében lép először a budapesti közönség elé Adler Adél. Még ebben a hónapban mutatják be Kienzl Vilmos nagysikerű új operáját, a Kuhreigent. A márciusi premierek elseje Gounod híres vígoperája, A botcsinálta doktor, mely Moliére bohózatából készült. Ezután Offenbach regényes operáját, a Hoffmann meséit adják. Márciusban kerül szinre az első magyar újdonság: Bródy Miklós Thamar című operája. Áprilisban mutatják be Bizet zenedrámáját, a Karmait, ezt egy új magyar operett követi.