Budapesti Hírlap, 1911. december (31. évfolyam, 285-309. szám)

1911-12-24 / 305. szám

12 BUDAPESTI HÍRLAP (305. bz.) 1911. december 24. elnökké Kolba Lajost, gondnokká Riedler Gábort, jegyzőkké Roth Sándor dr.-t és Dausz Gyulát válasz­totta meg. — Az építkezési balesetek. A belügyminisz­ter nemrég fölhívta a főváros tanácsát annak a kér­désnek tanulmányozására, minő intézkedésekkel le­hetne a mind gyakrabban ismétlődő baleseteket meg­akadályozni. Bárczy István dr. polgármester fölhí­vására a városépítő ügyosztály, a mérnöki hivatal meghallgatása után, most készítette el ebben a do­logban előterjesztését, a­mely megállapítja, hogy a mostanában gyakrabban előforduló szerencsétlensé­gek természetes következményei a fellendült építke­zésnek. Az ilyen balesetek alkalmával a hatóságok bármilyen irányú felelősségének intézményes meg­állapításában rejlő garanciánál jóval nagyobb az a garancia, a­mely a tervező, illetve az építkezést vég­rehajtó szakértő magánjogi és büntetőjogi felelőssé­gében rejlik. A­mi az építkezés és állványozás módját illeti, az előterjesztés hivatkozik arra, hogy az építősza­­bályzat revíziójának munkálata folyamatban van s így különösen most van alkalom arra, hogy a köve­telésnek megfelelő rendelkezéseket tegyenek. Az új építőszabályzat tervezete az ügyosztály nézete sze­rint a kor színvonalán álló rendelkezéseket tar­talmaz. Az állványok fölállításának megengedése a ke­rületi elüljárók hatáskörébe tartozik, de a felállítás­ért csakis a végrehajtó szakértő felelős s ezt a fe­lelősséget az új építő szabályrendelet még fokozot­tabb mértékben kidomborítja. Az állványok kérdésé­ben a tervezet kikötendőnek tartja, hogy az állvá­nyok végét a szomszédos házak felől sűrűn be kell deszkázni. A nagyobb forgalmú útvonalakon a ha­tóság kívánságára az állványokat az utca felől is egész terjedelmükben be kell deszkázni. A­mi a kérdések második csoportját, az építő (bontó) és állványozó módok keresztülvitelének el­lenőrzését és az ellenőrző közegek felelősségét illeti, erre nézve az ügyosztály konstatálja, hogy az ellen­őrző hatóság a kerületi elüljáróság, az ellenőrző közeg pedig a kerületi mérnök, a­ki az ellenőrzést hetenkint legalább egyszer gyakorolni köteles és ebben a kerületi választmánynak esetről-esetre ki­jelölt tagja is részt vehet. A kerületi választmány tagjai közül azonban a főváros területén az ilyen vizsgálatokban egy sem vesz részt. Az iparfelügyelői Intézménynek volna azonkívül hivatása rendes és szakszerű ellenőrzést gyakorolni, a­mi azonban nin­csen megvalósítva. Az ellenőrző mérnökök oly mér­tékű szaporítását, a­mely a közigazgatási úton való ellenőrzést hatásossá tenné, az ügyosztály kivihe­tetlennek tartja. Kétségtelen, hogy több biztosítékot nyújtana az, ha a balesetek megelőzése szempont­jából az építkezéseket az állami iparfelügyelet köze­gei ellenőriznék. Az ügyosztály azt a meggyőződését fejezi ki, hogy nem a felügyeletben és ellenőrzésben van a bal­esetek elkerülésének igazi biztosítéka, hanem a ter­vező és végrehajtó szakértők felelősségének és az ebből eredő következményeknek rendszeres és teljes alkalmazásában. Az ügyosztály előterjesztését legközelebb tár­gyalja a főváros középítési bizottsága. — A szemétkérdés. A közlekedő­ ügyosztály, mint ismeretes, azt javaslata, hogy a főváros a Cséry­­telepet és a vasutat vegye meg, helyezze jó karba és bővítse ki, vegye meg egyúttal a szomszédos 357 katasztrális hold kiterjedésű Szemere-féle telket és ott, átmeneti megoldásként, komposztáló telepet ren­dezzen be. Ebben az esetben a beruházás költsége 3,161.500 koronát tenne ki,­­a­melyből a telekre 2,370.346 korona esnék, az évi üzemköltség 909.000 koronát, az évi bevétel 431.000 koronát tenne, a szé­kesfővárost terhelő évi kiadás összege pedig 477.200 koronára rúgna. A kérdés megoldására a közgyűlés által kiküldött vegyes bizottság ma délután Bárczy István polgármester, Márkus József, Springer Fe­renc, Glücksthal Samu, Vázsonyi Vilmos és mások felszólalása után a bizottság a javaslatot elfogadta. — A főváros elégtétele. Ismertettük már azt az összetűzést, a­mely a főváros és a katonai hatóság közt néhány hét előtt támadt. Az üllői­ úti kaszárnyában fővárosi vízvezetéki szerelők dolgoz­tak, a­kik közül egyet katonáék lecsukattak. A fő­városi hatóság erre tüstént megszüntette a munkát a kaszárnyában. A szerelőt ugyan hamarosan szaba­don bocsátották, de a főváros hatósága nem volt hajlandó a katonai túlkapást elviselni s illő elég­tételt követelt. A hadtestparancsnokságon sokáig húzódott a dolog s e­közben a kaszárnya részére újból szerelőt kértek a várostól, de azt a választ kapták, hogy a­míg nincs meg a kellő elégtétel, nincs szerelő. Katonáék tűrték még egy ideig a kel­lemetlen állapotot, de végre is rászánták magukat az elégtételre. A minap megjelent a városházán teljes díszben Wenig László hatodik gyalogezredben kapitány, a­ki a szerelőket lecsukatta, hogy­ az ügyet elintézze. A polgármester az illetékes ügy­osztály vezetőjéhez, Buzáth tanácsoshoz utasította. A kapitány elmondta, hogy a szerelő goromba volt vele, mire ő kiutasította s azt a parancsot adta a katonáknak, hogy távolítsák el. E helyett lecsukták. A­mikor ő erről értesült, tüstént intézkedett, hogy bocsássák szabadon. Az eseten különben legmesz­­szebbmenő sajnálkozását fejezi ki. A tanácsos el­fogadta az elégtételnek ezt a módját, visszavonta a helyőrségi bíróságnál tett panaszt és intézkedett, hogy a kaszárnyában megkezdjék a munkát. — Zene- és énekoktatási szakelőadó. A főváros közművelődési és szociálpolitikai ügyosztá­lyában új szakelőadói állást szerveztek az énekokta­tás és zeneoktatás ügyének szakszerű előkészítésére. A fővárosi tanács legutóbb tartott ülésében erre a szakelőadói állásra Kacsóh Pongrác dr.-t, a kecske­méti állami főreáliskola igazgatóját, az ismert zene­szerzőt hívta meg. Kacsóh a jövő év elején foglalja el új állását. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A színházak műsorterve. A fővárosi színházak már elkészültek az évad második felének műsortervezetével. Az alábbiakban közöljük azoknak az újdonságoknak a sorát, me­lyeknek bemutatója a közel­jövőben várható. Ma­gyar és külföldi szerzők egyenlő mértékben szere­pelnek az új esztendő játékrendjén. A szerencsés Ki­rály Színház az egyedüli, mely bízva a Leányvásár páratlan sikerében, nem tartotta szükségesnek, hogy újabb műsortervezetről gondoskodjék. A szezon vé­géig ezt az operettet adja. Nemzeti Színház. Az új esztendő első bemutatója Shaw Bernard új vígjátéka lesz, melyet Hevesi Sándor dr., a szín­ház főrendezője fordított Nem lehessen tudni cím­mel. A darab házassági komédia, a házasság kifigu­rázása. Egy famíliáról van benne szó, mely válás következtében tizennyolc évvel a darab kezdete előtt szétforgácsolódott, de most megint összekerül, meg­­békül és családi életet kezd. A legidősebb leánynak udvarol egy fogorvos, a­ki azonban csak flörtölni akart vele. A­míg flörtöl, uralkodik és szabad. De végül meghódítja a leányt. Most a leány szerelmes és megcserélődnek a szerepeik, most a nő az úr. Shaw azt az axiómáját akarja bizonyítani, hogy a donzsuánkodásban mindig a férfi az áldozat. Annál inkább áldozat, mennél szerelmesebb a nő. Shaw különben a feminizmust is csipkedi darabjában. Azt mondja a többi közt: a régi nő meghódításához tizennyolc hónap kellett. Az új nőt tizennyolc perc alatt is meg lehet hódítani. Shaw vígjátékát Hebbel Frigyes Judit című tragédiája követi, melynek nagy­szabású rendezését Tóth Imre igazgató vezeti. Ju­­ditot Márkus Emilia, Halofernest Ivánfi Jenő játsza. Ivánfitól való a darab új fordítása is. Azután követ­kezik Pierre Wolff színműve, A tiltott szerelem, melynek nemrég volt a bemutatója Parisban. Feb­ruárban kerül sorra Bíró Lajos és Lengyel Meny­­hért együttes munkája, A cárnő. A XVIII. század egyik orosz uralkodónőjéről van szó a darabban, a­ki elsőrangú diplomata, kiváló lángelme, a mellett igen sűrűn váltogatja kegyeltjeit. Ennek a kornak szatirikus rajzát adja a színmű. Operaház: január közepére tervezik az Operaházban az újév első bemutatóját, Ábrányi Emil Paolo és Fran­­ceszka című zenedrámájának premierjét. A színház februári újdonsága Puccini utolsó operája, A nyugat leánya, melynek főszerepeit Szamosi Elza, Környei Béla és Takáts Mihály éneklik. A darabot Kerner István tanítja be és Alszeghy Kálmán rendezi. Ezt követi­ Boieldieu régóta nem adott vígoperájának, a Fehér asszonynak felújítása, a címszerepben Sándor Erzsivel. A rendezést Vidor Dezső végzi. A darabot Bailing Mihály főkarnagy tanítja be. Áprilisban lesz az első előadása Humperdinck meseoperájának, a Királyfiaknak, a főszerepekben Klajdáné Ilonával és Székelyhidy Ferenccel. A bemutatót Balling Mihály vezeti. A szezon legutolsó újdonsága Zichy Géza gróf Rákóczi trilógiájának harmadik része, a Rodostó, melyet Szikla Adolf tanít be. A főszerepeket Sándor Erzsi és Takáts Mihály éneklik. Az új betanulások közül megemlítjük a teljes S­apner-ciklust. A Bolygó hollandiban Dalandet és Lohengrinben a királyt Venczell Béla fogja énekelni. Mihalovich Ödön Eliána zenedrámájának címszere­pére Medek Anna készül. Zichy Géza gróf Roland mester­ének címszerepét Környey Béla tanulja. Ri­­golettot az új betanulásban Szemere Árpád énekli. A vezetőség az új esztendőben a fiatal erőket is fog­lalkoztatni akarja. Karment Báder Dóra, Delilát Há­her Gyöngyike, Manont (Puccini) Bánó Irén éneklik. Azonkívül egész csomó vendégszereplést terveznek, így Knote januárban, Halgreen-Wang Lili február­ban, Kirchhoff tenorista novemberben fognak föl­lépni. Azonkívül Burh­ém Károlyt március 13-tól má­jus 31-ig állandó vendégnek szerződtették. A művész ez alkalommal új szerepeket fog énekelni. Vígszínház. A színházi évad második felében csomó be­­mutatója lesz a Vígszínház­nak. A legközelebbi új­donság Weber és Crosse vígjátéka, a Csitri, melyet Heltai Jenő fordított magyarra. Varsánumb­én és Hegedűs Gyula játszák a darab főszerepeit. Ezt kö­veti Ibsen Nórá­ja, melyet a színház Babaház­ címmel fog bemutatni Góthné Kertész Ella, Gó­th Sándor és Fenyvesi Emil fölléptével. A külföldi színművek közül még a következők fognak bemutatóra kerülni: Sacha Guitry ■ vígjátéka, melynek Beau manage a címe, s melyet Molnár Fe­renc fordított magyarra. Egy bukméker leányáról van szó a darabban, a­kit apja egy fiatal mágnáshoz akar nőül adni. A leány büszke, eleinte hallani sem akar a házasságról, de azután megszereti az ifjú arisztokratát és nejévé lesz. Az újdonság szerzője, Guitry-nek, a híres színésznek a fia, igen talentumos fiatalember, a­ki színész, festő és író egy személy­ben. Bemutatóra kerül Porto-Riche drámája, a Le viel hommé is, melyet, Mikes Lajos, Az örök férfi címmel fordított magyarra. A darabot annak idején párisi levelezőnk ismertette igen részletesen. Egy amerikai bemutató is van a műsoron. Szerzője Mago, címe Baby mine (Az én kicsikém.) A burleszk bohó­zat meséje a körül forog, hogy egy úriemberrel el akarják hitetni, hogy gyermeke van és ilyenformán három csecsemőt akarnak a nyakába sózni. A vi­dám bohóság nagy sikert aratott Londonban és Ber­linben, a­hol most is játszik. Sutro Alfréd The perplexed Husband (A megdöbbent férj) címü szín­műve és Bauer Gyula Király-törszt címü pompás vígjátéka is a bemutatásra kerülő darabok közt van­nak. Mindkettőnek tartalmát közöltük annak idején. A magyar szerzők darabjai közül Garvai An­dor Benn az erdőben címü drámájától vár sokat a színház. Az újdonságnak mindössze négy szereplője van, színhelye egy magányos erdei lak a román ha­társzélen. A bemutatóra kerülő újdonságok között vannak Pásztor Árpád Innocent című darabja, Szo­­mori Dezső Györgyike ,drága gyermek című da­rabja, Hegedűs Sándor drámája­- A kalandor és Drasche-Lázár Alfréd Charly című színműve. Magyar Színház. Két magyar újdonság foglalkoztatja most a színház művészeit. Az egyik Farkas Pál A varsányi csata című vígjátéka, a másik Biró Lajos A rabló­­lovag címü színműve. Farkas darabja a mai ma­gyar társaság egy csomó pompás figuráját viszi a színpadra. A varsányi csata egy hadgyakorlat epi­zódja. A szereplők egy dúsgazdag parvenü család vidéki kastélyában találkoznak össze. A kastély ren­des vendégei hipermodern írók, művészek, tudó­sok s az irodalom és művészet legújabb irányaiért lelkesedő urak és hölgyek. Ebbe a túlfinomodott, kissé perverz ízlésű társaságba cseppennek bele a hadgyakorlat révén egy tüzérezred, tisztjei és ön­kéntesei. Kitűnő ellentét, a­miből roppant sok fél­szeg és komikus szituációra tesz szert a darab szer­zője. Alkalma van azonkívül bemutatni az­­ ismert katonai, különösen önkéntesi típusait­. — Biró da­rabja nagyszabású, k­omoly színmű. Egy roppant ügyes, élelmes, nagyratörő, de azért szimpatikus fiatalember a hőse, a­ki egy gazdag és befolyásos arisztokrata­ családba kerül, mindinkább elhatal­masodik ottan, s valósággal kifosztja a családot. A rablólovag végül azt a leányt veszi el, a­­kiért az oligarcha four küzdött. Vagyont harácsolt és dinasz­tiát alapít, ugyanazt teszi, a­mit a mágnáscsalád valamelyik őse évszázadok előtt tett. Az évad szen­zációs bemutatója Maeterlinck mesedrámája, A kék madár lesz. Ezt a premiert február közepére tervezik. Alig volt bárhol Európában színháznak Tibtil és Mirtl szerepére olyan két gyermekm­űvésze, mint a­milyen Fényes Annuska és Lakos Vilma. A mű kiállítása ragyogó lesz. Beöthy igazgató érde­kesen egyeztette a dekorációk tervezetében a mosz­kvai Szoudia-Színház híres festőjének, Egorovnak, a párisi Béjane-Színháznak és a mű londoni kiál­lításának színpadtechnikai eredményeit. Népopera. a színház legelső premierje az új esztendőben Verdi Rigolettoja. Ez alkalommal mutatkozik be Gilda szerepében Szepesi Aranka, ki a bécsi zeneakadémiát végezte kitüntetéssel. Január közepén kerül első elő­adásra Louis Ganne operettje, a Flótás Jancsi, mely­ben szintén egy új énekesnő, Serák Márta mutatko­zik be. Ezt követi Giordano Bruno Szibéria című zenedrámájának bemutatója. Február elejére készül­nek el a Varázsfuvola reprizével. Az Éj királynője szerepében lép először a budapesti közönség elé Adler Adél. Még ebben a hónapban mutatják be Kienzl Vilmos nagysikerű új operáját, a Kuhreigent. A márciusi premierek elseje Gounod híres vígope­­rája, A botcsinálta doktor, mely Moliér­e bohózatából készült. Ezután Offenbach regényes operáját, a Hoff­mann meséit adják. Márciusban kerül szinre az első magyar újdonság: Bródy Miklós Thamar című ope­rája. Áprilisban mutatják be Bizet zenedrámáját, a Karmait, ezt egy új magyar operett követi.

Next