Budapesti Hírlap, 1912. március (32. évfolyam, 52-78. szám)
1912-03-06 / 56. szám
16 BUDAPESTI HÍRLAP (56. sz.) 1912. március 6. Fröhlich Dóra, orgonán "kíséri Krajjsz Gusztáv., Utóima, ‘ mondja Kaczián János esperes! ^Gyülekezeti vegének. . . ‘ ‘ ’ FŐVÁROSI ÜGYEK. ,— A községi élelmiszerárusitás. A" fővárosi árucsarnokokban, csütörtöktől, elsőnap 7.-től kezdve tojást és tisztított baromfit is fognak árusítóid. Tojásból csakis egynemű árut, friss, átlámpázott nagy tojást fognak eladni, tehát oly minőséget, amilyen eddig csak mint válogatott teatojás került a budapesti piacra. Tisztított baromfiból fiatal, átfagyasztott, tehát omlós busa, elsőrendű árut ad el az üzemvezetőség. A tojás darabja 8 fillér, a hizlalt baromfi darabja nagyság szerint 2 korona 20 fillér — 2 korona 50 fillér lesz. Néhány nap múlva vajat is fognak árusítani. Kolbászáru és bárányhúz szintén kapható az árucsarnokokban. —A közoktatásügyi bizottság madélután Déri Ferenc dr. tanácsos elnöklésével ülést tartott. A napirend során Demjén Géza dr. tanácsjegyző előadásában tárgyalták az iskolai szakfelügyeletre vonatkozó szabályzat-tervezetet. Az előterjesztéshez Havass Rezső dr. és Czigler Ármin dr. szóltak hozzá, akik annak az aggodalmuknak adtak kifejezést, hogy ez a tervezet az iskolaszékeket teljesen fölöslegessé teszi. Kozma Jenő dr. különösen a fővárosi autonómia védelme szempontjából szólott az előterjesztéshez, míg Déri Ferenc dr. reflektálta a fölszólalásokra. Védelmébe vette az előterjesztést és kijelentette, hogy a szabályzat semmi tekintetben sem érinti az iskolaszék hatáskörét. Éppen ilyen alaptalanok az autonómia szempontjából való aggodalmak is. Az ügyosztály a községi elemi iskolák heti óraszámának megállapítása ügyében tett előterjesztést. E szerint az óraszám százötvenkilencről százötvenháromra csökken. Tekintettel arra, hogy a tanítói személyzet fizetésrendezéséről szóló szabályzatot a miniszter ma véglegesen jóváhagyta, az ügyosztály előterjesztést tett, hogy a szabályzatban engedelmezett három főigazgatói állásra Weszely Ödön dr. főreáliskolai igazgatót, Ágotai Lajos iparrajziskolai igazgatót és Péter János felső kereskedelmi iskolai igazgatót nevezzék ki. A bizottság ehhez hozzájárult. — Nincs hely a Népszállóban. A tanács mai ülésén Witdner Ödön dr. tanácsos, a szociálpolitikai és közművelődési ügyosztály vezetője, bejelentette, hogy a Népszállóban, amelyet a múlt hónap 17-én adtak át rendeltetésének, nincs többé üres fülke. Ez az eredmény, amilyen örvendetes, épp olyan, érdekes is, mert Bécsben az első népszálló a megnyitás után csak három év múlva telt meg, míg nálunk húsz nap alatt következett be az eredmény. — Thallóczy üdvözlése. Abból az alkalomból, hogy a király valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki Thallóczy Lajost, a közös pénzügyminisztérium osztályfőnökét, a fővárosi tanács örömének átiratban adott kifejezést. Thallóczy erre a polgármesterhez intézett levélben felelt, melyben a többi közt azt írja, hogy nincs más vágya, mint szülővárosának hű fiaként szolgálni s Budapestet, Kelet- Európa e gyöngyét az ország szivévé tenni. E célból — úgymond — mindnyájunknak oda kell adnunk a saját szivünket, én a magamét — igy folytatja — fölajánlom..— rendelkezzenek vele. — Közegészségi vizsgáló intézet. A belügyminiszter értesítette a fővárost, hogy egy önálló és állandó közegészségi vizsgáló-intézetjeleülését tervezi. A minisztérium kebelében működött ugyan már ilyen intézet, amelyet azonban 1893-ban különböző okokból megszüntettek. A belügyminiszter most, addig is, amíg az önálló intézet létesítéséről gondoskodhatnék, ideiglenesen a Szent Gellért-kórházban, a főváros által átengedett helyiségekben levő kolera-laboratóriumot akarja középponti közegészségi vizsgáló állomássá fejleszteni. Az állomás vezetésével a miniszter Kayser Károly dr.-t, a belügyminisztériumban volt bekteriológiai és egészségtani intézet vezetőjét bízta meg. — A tanitószemélyzet fizetésrendezése. A főváros közgyűlése, szabályrendelet keretében rendezte a főváros intézeteinél alkalmazott tanitószemélyzet fizetését. Ennek a szabályrendeletnek jóváhagyását azonban a belügyminiszter a vallás- és közoktatásügyi miniszter véleménye alapján több módosításnak a keresztülvitelétől tette függővé. A közgyűlés a tanács javaslatához képest ezeket a módosításokat megtette és most a belügyminiszter értesítette a fővárost, hogy a tanítószemélyzet fizetésrendezéséről szóló szabályrendeletet végérvényesen jóváhagyta. A Baross-téri felső vezeték. A Kálvintérre vonatkozó engedelem megszerzése után a budapesti közúti vaspályatársaság a Baross-tér torkolatától kiindulólag a Baross-téren, Thököly-úton és Aréna uton át a városligeti végállomásig szintén felső vezetéket épít a már meglevő alsó vezeték meghagyásával. A bemutatott tervek alapján nemrégen megvolt a közigazgatási bejárás és a kereskedelemügyi minisztérium képviselője megadta az ideiglenes építőengedelmet. A kereskedelemügyi miniszter a fővároshoz intézett leiratában most megerősítette ezt az ideiglenes engedelmet. E tervszerű vonal átépítés után nem lesz többé meglepetés, ha a Közúti az egész Rákóczi-útra és a kis körútra is felső vezetéket, fog épiteni. . . TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — Nyugalomba menő bírák kitüntetése. A hivatalos lap mai száma jelenti, hogy a király Schorff János kúriai bírónak, Tóth László pécsi ítélőtáblás tanácselnöknek, Rónay Kamill pestvidéki törvényszéki elnöknek, Végh József kúriai bírónak és Schmid Géza kúriai bírói címmel és jelleggel felruházott győri ítélőtáblás bírónak nyugdíjazásuk alkalmából, sok évi hű és buzgó szolgálataik elismeréséül a Lipót-rend lovagkeresztjét adományozta. — Halálos ítélet a Kurtán. Tavaly februárban Pápán rablógyilkosság történt: egy elzüllött napszámos, Malmos Vendel László fényes nappal revolverrel halálra sebesítette a zálogházban Geist Mórnét, a zálogos feleségét és két lövéssel megölte a nála levő kis gimnazista fiút, a tizenegyéves Kovács Imrét, aztán elvitt 314 korona készpénzt és egy csomó ékszert- A csendőrség hamarosan elfogta Makkost, aki megvallott mindent, de őrültnek tette magát. Az orvosok azonban épelméjűnek mondották s a veszprémi esküdtszék kötél-halálra ítélte. A bűnügyet ma tárgyalta a Kúria Vavrik Béla másodelnök vezetésével. A semmiségi panaszokat, mint alaptalanokat elutasították s a halálos ítéletet jóváhagyták. A Kúria ezután kegyelmi tanáccsáalakult. — Az ügyvédi rendtartás. A budapesti ügyvédi kör március hetedikén este fél nyolckor folytatja az ügyvédi rendtartás reformjáról való vitát. Szólásra jelentkeztek: Teller Miksa dr., Hevesi Illés dr., Márkus Dezső dr., Weiser Artúr dr. és Dobos László dr. ... — A pozsonyi rablógyilkosság-. Pozsonyból jelentik. A pozsonyi rablógyilkosság tárgyalása során a tettesek szembesitése" után ma megkezdték a tanuk kihallgatását. A beidézett hetvenkét tanú közül ma tizenhármat hallgattak ki. Kihallgatták többek között Zukari Ferencné és özvegy Oszvald Józsefné vereknyés asszonyokat, akik ellen rablás,, illetve gyilkosság tervét forralta a banda. Az ügyész indítványára a törvényszék Szebeták Józsefet, Slebeták Rezső bátyját is megidézte. A tárgyalást holnap folytatják. — Felfüggesztett verdikt. Temesvárról táviratoztak: Blazsován János felsőszaburai földmivest azzal gyanúsították, hogy agyonlőtte a feleségét. A szerencsétlenség fegyvertisztogatás közben történt, az ő állítása szerint, véletlenül, de néhány tanú vallomása szerint szándékosan. A temesvári esküdtszék ma tárgyalta az ügyet és marasztaló verdiktet is hozott, azonban Virágh Béla elnök a védő fölszólalása után a verdiktet fölfüggesztette. A büntetőtörvénykönyv ugyanis kimondja, hogy a verdikt fölfüggesztendő, ha a bíróság meggyőződik róla, hogy a vád nem megokolt és be nem bizonyítható. .. A csődbejutott kiházasító-szövetkezet, Zomborból táviratozza tudósítónk. A csődbejutott topolyai kiházasító-szövetkezet vezetőségét, igazgatóságát és elnökeit a törvényszék közokirathamisítás miatt vád alá helyezte. Mikor ugyanis a szövetkezetnek már nem volt pénze, a bácskai hitelbank megszavazott részére kétszázezer koronát kölcsön fejében, ezt a pénzt azonban betétként elhelyezték egy más pénzintézetnél. Ebben a vádtanács közokirathamisitást látott. "— Egy tanitó boszuja, logolda Mihály galagonyási községi tanitó haragosa volt Schultz József dr. községi orvosnak s hogy boszut álljon ellenfelén, nyolcéves leánykájának értesítőjébe azt irta, hogy korcsmázó, feleselő és szófagadatlan. Az orvos ezek után nem járatta többé leányát az iskolába, hanem kijárta a tanfelügyelőnél, hogy mint magántanuló," tehessen vizsgát. Logojda nem tudta elviseln, hogy az orvos kifogott rajta s dühében megvádolta a tanfelügyelőséget a kultuszainiszterital, hogy eljárása erkölcstelen, mert a tanügyet alárendeli a családi érdeknek. Radványi Ferenc dr. királyi tanfelügyelő panaszára a királyi ügyészség rágalmazásért fogta perbe a tanítót. A mai tárgyaláson a vádlott folyton törvényszakaszokra való hivatkozással akarta bizonyítani, hogy neki igaza van Az elnök: Hiába hivatkozik folyton törvényszakaszokra, mert még egy cselédnek a könyvébe sem szabad diffamáló megjegyzéseket beírni, annál kevésbbé lehet azt megtenni egy nyolcéves elemi iskolás leányka értesítőjénél. A vádlott: Kérem, én ezzel csak azt akartam elérni, hogy a szülők gondosabban neveljék a gyermeküket. Nagy Béla dr. királyi ügyész vádbeszéde után a bíróság bűnösnek mondotta ki a vádlott tanítót rágalmazás vétségében és ezért kétszáz korona fő- ■ és száz korona mellékpénzbüntetésre ítélte, de az ítéylet végrehajtását a novella 1. szakasza alapján föl-* függesztette. Az Ítélet jogerős. — Rágalmazás. Az Idő című nyomtatvány szerkesztője, Péterfi Gyula, megtámadta lapjában Purjesz Lajos dr.és Nádas Sándor hírlapírókat, akik a támadásért a büntető-bíróságnál kerestek meg-* forlást A törvényszék Füzes'séry' bíró elnöklésével ma tárgyalta az ügyet, s Péterfi Gyulát rágalmazásért és becsületsértésért két heti fogházra s kétszáznegyven korona pénzbüntetésre ítélte. — Elitélt betörő. Nagykikindáról jelentik. Az itteni törvényszék Szántó Imre notórius betörőt huszonkilenc rendbeli lopás büntette miatt ötévi fegyházra, kedvesét pedig, aki bűntársa is volt, hathónapi börtönre ítélte. Az Ítélet jogerős. TESTEDZÉS. * A Vén Fiúk Vívóklubja március 2-án tartotta évi rendes közgyűlését a hagyományos lénnyel és ünnepséggel. A közgyűlést a klub elnöke, Windischgrätz Lajos herceg nyitotta meg, üdvözölvén a megjelent előkelő társaságot. Az évi beszámoló, melyet a klub igazgatója, Jenes Árpád százados tartott, megemlékezett az elmúlt év eseményeiről. Büszkén mutatott rá, hogy a klub tagnévsoránál előkelőbb névsort semmiféle vivóklub nem produkált és hogy a klubnak hiró sporttársadalmunkban az összes vivóklubok között az első helyen áll. Majd megtörtént a választás, melyen egyhangú lelkesedéssel újra megválasztották elnökké Windischgrätz Lajos herceget, akit nyomban a választás után az elnökség és az igazgatóválasztólány nevében Altorjay Imre tábornok, alelnök köszöntött és a klub további támogatására kért. Alelnökök lettek Altortay Imre tábornok, erényi Ullnann Gyula és Gyérei Szikárd. Malonyay Dezsőt tiszteletbeli alelnökivé választották meg. Az igazgató választmányba főtitkárrá Nagy Sándor dr.-t, tagokká Balogh Ferenc dr.-t, Benedek Dezsőt, Benyovits Lajos dr.-t, Berend Miklós dr.-t, Domony Móric dr.-t, Erwin Kálmánt, Forray Józsefet, Hajdú Marcell dr.-t, Hazay Lóránt dr.-t, Jenes Árpádot, Kornfeld Pál bárót, Márffi-Marijyána Rezső dr.-t, Nan Béla dr.-t, Pajzs Gyula dr.-t, Pajzs Aurél dr.-t,, Paulikovics Elemér dr.-t, Schwarcz Tibor dr.-t, Stark Antalt, Strasser Lajost, Strausz Pált, Vajda Imrét, Wodiáner Artúrt és Zlahy Dezsőt választották. A közgyűlést teindlschiffat herceg, elnök buzdító szavai rekesztenék be. Végül köszönetet szavaztak az elnöknek egy általa versenydíjat adományozott serlegért, úgyszintén erényt Ullmann Gyulának is, aki vándordíjat alapított Altorjay Imre emlékére. A közgyűlés után bankér volt, melyen Mindischgrátz Lajos herceg a klubtársak összetartására ürítette poharát. Ullmann Gyula az elnököt, Nagy Béla dr. Altorjay tábornokot, Jenes Árpád százados az újonan megválasztott Gyérey Rikárd alelnököt éltette. Felköszöntőt mondott még Hercés Antal dr. ügyvéd az új tagokra, Benyovits Lajos dr. Mészáros Ervinre,, végül Gyéren a klub felvirágoztatásában fáradságot nem ismerő mestereire, Fodor Károlyra és Sztankay Sándorra. A díszes társaság a késő éjjeli órákig együtt maradt. * A Magyarországi Kérpátegyesület közzépponti választmánya március 3-án Teleki Sándor elnöklésével népes ülést tartott, amelyben részt vettek: Fischer Miklós kir. tanácsos, ügyvivő-alelnök, Münnich Kálmán udvari tanácsos, országgyűlési képviselő, Csik Imre min. tanácsos, a földmivelésügyi minisztérium képviseletében. Flórián Károly dr. jogakadémiai tanár és mások. Teleki gróf megnyitójában üdvözölte a megjelenteket s kegyeletes szavakban megemlékezett a Kárpátegyesület középponti pénztárosának, id. Marcsek Andornak elhunytáról, a ki 20 éven át vitte az egyesület pénzügyeit. A választmány Teleki Sándor gróf indítványára egyhangúan megválasztotta Karoliny Mihályt a M. K. E. középponti pénztárosának. Az egyesület 1611. évi zárószámadása szerint 12.568 korona 25 fillér bevétel mellett a kiadás 10.521 korona 14 fillér volt. Bruckner Győző dr. titkár beterjesztette a M- K. E. egyes osztályainak múlt évi jelentéseit. Az osztályok között nagyobb tevékenységet fejtett ki az eperjesi, gölnicvölgyi, gömöri, iglói, lőcsei és sziléziai osztályok s a Keleti Kárpátok osztálya. Az eperjesi osztály a nagysárosi vár üregtornyát kilátótoronynak alakítja át. a lőcsei két menedékházat épített 1000 korona költséggel, a Keleti Kárpátok osztálya Predna Holicán nagyobbszabású menedékházat létesített, azonkívül Sigmeth Károly ügyvivő-alelnök vezetésével az aggteleki barlangban ásatásokat végzett. Az ásatások a neolit-korszakból származó szerszámokat, cserepeket, konyhahulladékokat hoztak napvilágra. A kezelése alatt álló aggteleki barlangot az el-