Budapesti Hírlap, 1912. március (32. évfolyam, 52-78. szám)
1912-03-19 / 67. szám
6 BUDAPESTI HÍRLAP (67. sz.) 912. március 19. tagjai a munkanélküliség ellen biztosítva vannak, a Morningpost számítása szerint a múlt szombaton több mint 2 millió márkát kellett hogy űzessenek segítő prizekül. London, műve. II. Az alsóház mai ülésén Asquith miniszterelnök bejelentette, hogy holnap a szénbányászok minimális bérére, valamint a vele összefüggő kérdésekre vonatkozó törvényjavaslatot fog benyújtani. A törvényjavaslat tárgyalásairól és okairól holnap fog nyilatkozni. A kormány nézete szerint sürgős, hogy a törvényjavaslatot a ház legkésőbb csütörtökig elintézze. Ez esetben pénteken a felsőhöz tárgyalhatná, szombaton pedig a király szentesíthetné. A törvényjavaslat tárgyalására rendelkezésére álló időt határozati javaslat fogja korlátozni. Bonar Law hozzájárul ahhoz, hogy a javaslatot mihamarább elfogadják, de nem tudja, várjon csütörtökig elegendő idejük lesz-e a megvitatásra. Asquith miniszterelnök ama reményének ad kifejezést, hogy a javaslat különböző részeinek tárgyalására szolgáló idő megállapítása tekintetében megegyezésre fognak jutni. Németországban. Bohum, mire. 18. A bányamunkások hármasszövetsége mai gyűlésén kevesebben jelentek meg, mint e hónap hét és ebből a bochumi kerületben a sztrájk lanyhulására lehet következtetni. Összesen mintegy 2000 ember jelent meg. A kedv szembetűnően nyomott volt. Sachse birodalomgyűlési képviselő beszédében kijelentette, hogy a bányamunkások azonnal 10 százalékos béremeléssel és április 1-től további 5 százalékos béremeléssel meg volnának elégedve. A sztrájkvidék többi kerületéből jelentik, hogy a vasárnap egész nyugodtan folyt le. St.Avolt, márc. 18. A Saar és a Mosel völgyében a bányamunkások sztrájkja változatlanul tart. Ma reggel az V. lárna 2300 munkása közül 1900, a II. láma 1200 munkása közül 1100 és a VI. láma 1000 munkásai közül 900 neia ment munkába. Kattowitz, márc. 18. (Saját tudósítónktól.) A felső-sziléziai bányamunkások tegnap ötven gyűlést tartottak, amelyeken elhatározták, hogy bérkövetelésüktől semmi szín alatt sem állnak el. Az esetleges sztrájkban összesen ötvenezer munkás fog résztvenni. Berlin, márc. 18. A porosz képviselőház ma folytatta a bányamunkások sztrájkjára vonatkozó interpelláció tárgyalását. Syddu ipar és kereskedelemügyi miniszter ismertette a sztrájk előzményeit. Azután kijelentette, hogy a sztrájkkal a munkások az angol sztrájk által előidézett kedvező helyzetet akarják kihasználni. Liebknecht dr. (szociáldemokrata): ön a bányatulajdonosok védője! Sydow miniszter: Igen, a bányák védője vagyok, mert ez kötelességem. A miniszter ezután kifejtette, hogy általánosságban azt lehet mondani, hogy a sztrájk legnehezebb pontjain túl vannak. A helyzet t tisztázását a két félre kell bíznunk. A kormány a maga részéről meg fog tenni mindent, hogy a sztrájk fölösleges módon ne húzódjék és a dolgozó munkások szabadságát meg fogja védeni. Másrészről azonban tartózkodni fog attól, hogy beleavatkozzék az ügybe, oly időben, amikor a beavatkozás nem célszerű, mert ebből újabb, sztrájk veszedelme támadna. Dalwitz belügyminiszter a sztrájkotóknak a csendőrökkel való összeütközéséről szólott. Kijelentette, hogy ahol a rendőrség és csendőrség elégtelennek bizonyult, a rend fentartására katonaságot kell kiküldeni. Az ebből a sztrájkból származó minden bajért a miniszter azokat teszi felelőssé, akik személyesen szidalmazva a munkásokat és hivatalnokokat, erőszakoskodásra izgattak. (Helyeslés a centrumban és a jobboldalon, élénk ellenzés a szociáldemokratáknál.) A tárgyalás folytatását holnapra halasztották. Ausztriában. Biux, márc. 1I. A binsi bányakerület lámáiban ma 108 bányamunkás közül 119 nem jelent meg. Prága, márc. 18. A cseli barnaszén-vidék egyes bányahelyein tegnap az úgynevezett upionisták és a független munkásegyesület tagjai munkásgyűléseket tartottak, amelyekben a helyzetet vitatták meg. Az unionisták elhatározták, hogy abban az esetben, ha az unió által fölállított követeléseket nem teljesítenék, azokat az egyes tárnák bányamunkásai még egyszer nyújtsák át. A független munkáspárt sokkal messzebbmenő követeléseket állít föl. Ötkoronás bérminimumot követel az összes munkások számára, nyolcórai munkaidőt és 23 százalékos béremelést és egyéb kívánságokat. " Az Észt Nemzeti Múzeum. Irta Ernits Vilmos. Dorpat (Jurjev), márc. 6. Az Észt Nemzeti Múzeum (Eesli Rahva Museum) kétségkívül a mi fiatal nemzeti műveltségünknek olyan intézete, amely a művelt észtek figyelmét nagy mértékben magára vonja és amelynek fejlesztése és támogatása az észt értelmiség legsürgősebb gondja. Az Észt Nemzeti Múzeum eszméjének története igen érdekes adatokat nyújt az észt nemzeti eszme fejlődéséről és azokról a nehézségekről, amelyekkel az észt nemzeti művelődés törekvéseinek megkellett küzdenie. 1906-ig csak 320d csekély városi múzeum volt az egész Észtországban (legnevezetesebb ezek között az Észt Tudós Társaság múzeuma Dorpátban), de ezek mind majdnem kivétel nélkül csak régiségi múzeumok voltak és nagyon kevés néprajzi tárgyat foglaltak magukban. Az alatt kezdődött már az újkori műveltségnek diadalmas útja az észt faluban is. De veszendőbe kezdtek menni nem csak a régi énekek és népmesék, hanem a néprajzi tárgyak, sőt nyelvjárások is. Ez a körülmény birt rá néhány észt tudóst, a nép egyéb maradványai között ezeknek a tárgyaknak gyűjtésére is, ámbár nagy közönség még nem érdeklődött a dolog iránt. 1888-ban Ivallas Oszkár dr., a mostani Észt Nemzeti Múzeum igazgatója és a magyar néprajzi Társaság levelező tagja, még dárpáti egyetemi hallgató volt. Már akkor elhatározta, hogy gyűjteni fogja az anyagi néprajzi tárgyakat is a népdalok mellett, amelyeket Hart Jakab dr. az egész ország lelkes támogatásával gyűjtött. Erre a célra kért 20 rubelt (50 koronát) az akkori dorpáti észt műveit köröktől. Ugyanebben az évben indítványt lett, hogy egy énekkar Arensburgban estét rendezzen a népviselet gyűjtésének támogatására de kinevezték. Azután próbálta Kallas dr. az észtországi tudós társaságokat arra birni, hogy ezt a munkát támogassák. De akkor több részről német „tudósok" azt mondták, hogy ez a terve egészen haszontalan és nem valósítható meg. 1803-ban Kuilas Oszkár a helsingforsi egyetemen (ő volt finn egyetemen az első észt hallgató, akinek nyomát később több honosa követte) finn-ugor nyelvéeszektel és néprajzzal foglalkozóik Ott sikerült neki a helsingforsi finn néprajzi múzeumtól és a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályától anyagi támogatást kapni a néprajzi tárgyak gyűjtésére. A kettős tárgyakat Budapestre és Helsingforsba küldte és alapját vetette a dorpáti Észt Egyetemi Hallgatók Társaság gyűjteményeinek is, amelyeket ez a társaság később szaporított. 1905-ben Jalava Ilona finn tanítónő Dorpátban megnyitotta az első iparművészeti tanfolyamot, amelyben az észt népies mintákat használták föl az észt nemzeti stilű iparművészeti tárgyak alkotására. Közeli finn rokonaink magasabb fokon álló műveltsége minden téren nagy hatással volt az észt nemzeti műveltség fejlődésére. 1906-ban halt meg Hart Jakab dr., az ,,észt népköltés királya", ahogyan őt a tudós világban szokták nevezni. Az ő gyűjteményeinek fönntartására alapították az Észt Nemzeti Múzeumot, amelyben egyesítették az előbbi gyűjteményeket és még az Észt Tudós Társaság gyűjteményeit is. .Ezeknek a gyűjteményeknek sorsa igen alkalmas arra, hogy egy kicsit megvilágítsa az oroszoknak a mi nemzeti műveltségi törekvéseink iránt való rokonszenvét. 1896-ban Rigában régiségtan kongresszus volt, amelynek alkalmából az Észt TudósTársaság főleg Schröder Lipót akkori dorpáti, most bécsi tanár buzdítására figyelemreméltó néprajzi tárgyakat gyűjtött. Azután helyeték ezt a gyűjteményt a dárpáti egyetem termeibe, ahol az Észt TudósTársaság isel van helyezve. De sok kiköltözködés után ráparancsolt az egyetemi igazgatóság, hogy huszonnégy óra alatt költözzék ki a gyűjtemény az egyetem termeiből. Azután kértek termet a dorpáti városi közigazgatástól, de az ott ülő német urak (csak a legutóbbi időkben sikerült az észteknek megkapni néhány mandátumot a kevés, de gazdag németségtől) adtak arra egy szobát, amelyben három öreg szegény asszony lakott és sok ezer moly, amely igen sok tárgyat egészen elrontott. Végre ezek a tárgyak az Észt Nemzeti Múzeumba jutottak és az új egyetemi rektor helyet akart adni ezeknek a gyűjteményeknek vagy egy egyetemi cellában, vagy teteszobában (régi diák börtönben), vagy pedig az egyetemi lovardának istállójában. A múzeumigazgatóság persze lemondott erről a kegyelemről. Az új Múzeum Társaság igen élénk tevékenységet fejtett ki különösen a legutóbbi időkben. Ez a társaság rendszeresen és teljesen össze akarja gyűjteni a néprajzi tárgyakat az egész Észtországból. Múlt nyáron — már harmadszor küldött tizenhárom embert gyűjtői útra, nagyobbrészt egyetemi hallgatókat és fiatal művészeket, önként meg tíz gyűjtő működött közre. A gyűjtési munkára és a tárgyak megvételére körülbelül 1600 rubelt (2500 koronát) adott ki. Azt is el kell mondanunk, hogy sok tárgyat ajándékban is kapnak. A múzeum már meglevő tárgyainak száma1000, ezenkívül még körülbelül 11.000 észt könyv. A Muzeum egy teljes észt könyvtárt akar alapítani, amelyben nem csak minden észt könyv, hanem újság, régi oklevél stb. is helyet találna. De ez nem elég. Össze akarják gyűjteni mindazokat a könyveket és újságokat is, amelyekben az észtekről más nyelven írtak. Igen sok beesés, ajándékot kapott ez az országos könyvtár is. A múzeumnak most legfontosabb feladata illő otthonának fölépítése. A dorpáti város közigazgatása nemrégiben néhány termet ígért a múzeum számára, de ezekbe se férhetnek be még gyűjtendő és a magyar és a finn nemzeti múzeumokkal fölcserélendő tárgyaink. A múzeum otthonának fölépítő bizottsága az általános pénzgyűjtést tervezi az egész Észtországba... Néhány körülmény i ítélve ennek a gyűjtésnek sikere biztos. A múlt nyáron a „múzeum, virágának" árulása csak két nagy mezőgazdasági kiállításon (Dárpátban és Révaiban) körülbelül 230 rubelt (6750 koronát) jövedelmezett. Az észt nép nagy mértékben gazdagodott az utolsó évek alatt. Még az 1870-es években a nép tíz év alatt csak 100.000, rubelt (250.000 koronát) tudott összegyűjteni az első észt nyelvű középiskola alapítására (zárójelben mondva középiskola helyett orosz nyelvű u. n. „városi iskolát kaptunk, amely körülbelül Magyarországon a polgáriskoláknak vagy felső népiskoláknak felel meg). De most már az észt nép negyed millió rubelt (625.000 koronát) képes adni minden évben, csak észt nyelvű iskoláinak fönntartására (mind a községi iskola orosz nyelvű, csak az első és második tanévben szabad észtül tanítani), nem is beszélve m más társaságainkról és elég sok színházunkról. Most éppen Révaiban nagy színházat építenek, amely 600.000 rubelbe (másfél millió koronába) fog kerülni. Mindez bizonyíték arra, hogy a népnek már elegendőképpen megvan anyagi ereje a saját múzeuma ügyének támogatására. Örvendetes jelenség az is, hogy a vidéken, az észt síiluban is kezdik a múzeum ügyét támogatni, hogy ez a támogatás általános és erősebb legyen. Bruchban a bányamunkásgyűlés elhatározta, hogy ma délelőtt szüneteljen a munka és erre az időre népgyűlést hívott egybe. Mindezek tekintetbevételével arra lehet következtetni, hogy a csehországi szénbányamunkások általános sztrájkja nem áll közvetetlen küszöbön. Részleges sztrájkok persze nincsenek kizárva. Grác, márc. 18. (Saját tiulósitőnkről.) Löhenben szombaton és vasárnap bányamunkás-gyűlés volt, amelyben az ereség drágulása miatt elhatározták, hogy bérjavítást követelnek. E mozgalom miatt a bányáknak senkit sem szabad elbocsátaniuk. A választ március 2,3-áig várják. Franciaországban. Paris, már a 18. Pas-de-Calais bányamunkásai körében mozgalom jelei észlelhetők. Denain kerület bányamunkásai a sztrájk mellett szavaztak. Loire és Nora kerületekben a munka normálisan folyik. Belgiumban, Brüsszel, márc. 18. (Saját tudósítónktól.) A belga bányatulajdonosok elhatározták, hogy ötszázalékos bérjavítást adnak a munkásoknak. A munkások ezt visszautasították. A sztrájkról a döntés március 24-én lesz.