Budapesti Hírlap, 1912. augusztus (32. évfolyam, 180-205. szám)

1912-08-11 / 189. szám

8 BUDAPESTI HÍRLAP (189. sz.) 1912. augusztus 11. A védő ligák és a virágápoló szövetségek. Mezőtúron a tanárok jól látogatott munkásgimnáziumot vezet­tek az iparosok számára, melyet jövőre is fentar­­tanak. A nagyszombati madárvédelmi kiállításért, mely a helyi közönségre nagy hatással volt, az or­szágos állatvédő egyesület elnöksége külön elisme­rését fejezte ki. A gyulafehérvári püspök megbízá­sából egy ezredorvos az ifjak fogainak ápolásával foglalkozik. Nagykárolyban a Fetser püspök alapí­totta új konviktus nyílott meg 22 növendékkel. Fel­nőttek oktatásából szabad líceumokban, fölolvasó társaságok útján és általában a társaskörökben a tanárok nagy száma az idén is bőven kivette a ré­szét. Nemkülönben a tankönyvek írásában, folyó­iratok és lapok százainak cikkekkel való ellátásá­ban, itt-ott szerkesztésében is. Mindenütt lendületes, éltető munka folyik. A helyi társadalmak tanárai­kat mindjobban megbecsülik: megyei, törvényható­sági és egyéb közjóléti bizottsági tagokul választ­ják őket, mert munkájukat helyesen értékelik és termékenyig gondolataikat hasznot hajtóknak ta­lálják. Mi is helyeseltük ezt az áldásos társadalmi szereplést, csak a testi-lelki erős fölösleges megfeszí­tését és az iskolai munka elhanyagolását ne von­ják maguk után. A nagyobb alapítványok közül kiemeljük a nagykőrösi Kan­csa Ferenc gyóni református pap 80.000 korona értékű ingatlanát, melyet hat refor­mátus intézet segítésére hagyományozott. Tibáld József unitárius lelkész 16.000 koronás alapítvá­nyát a kolozsvári u­nitárius intézetek részére. Ugyan­csak Nagykőrösön Czácz Lajosné és Sin­ai Pál az alapítandó internátusra 3000 koronát. Pozsonyban özvegy Szánáry Béláné ugyanilyen célra 20.000 ko­ronát hatított. Szombathelyt M. Dezső Dénes az 50 éves találkozó emlékére 2000 koronát és Stanczel Ferenc dr. (Debrecen) nyugalmazott egyetemi tanár. Károly testvére emlékének megörökítésére szintén 2000 koronát adományozott (a róm. kat. főgimná­zium segítő alapjára). A debreceni főreál számára Csanak József száz cs. és kir. aranyat adott, öt uj intézetről kell még beszámolnunk. Kolozsvárt Hirschler József dr. prelátus-plé­­bános, iskolaszéki elnök, a már virágzó elemi és polgári római katolikus leányiskolák mellé egy új leánygimnázimot is alapított, mely a többi iskolatípusokkal, az úgynevezett Máriánummal együtt a Mi asszonyunkról nevezett szegény iskolanővérek pompás, új épületében nyert elhelyezést. Az új leánygimnázium nyilvános jellegű, nyolc osztályú fő­gimnáziummá fejlesztetik, melynek az elmúlt tan­évben még csak I. és V. osztálya volt s a jövő tan­évben egy-egy osztállyal fejlődik tovább. Az első évben 12 első és 24 ötödik osztályú növendéke volt, a­kik mindnyájan kielégítő eredménnyel végeztek. Tanári karról és fölszerelésről államsegély mellett az iskolaszék mint az intézet vezetősége gondosko­dik. Jelenleg a róm. kat. főgimnázium igazgatósága alatt áll két választott és öt óra adó tanerővel. Új gimnáziumok még a nödöllői (49 tanulóval) és a nyírbátori (44-es) a minorita rend vezetése alatt álló, a kisvárdai I. és V. osztály (135 tanulóval) és a mezőkövesdi (44 tanulóval) állami főgimnáziumok. Nyolc algimnázium pedig főgimnáziummá lett. Új épületeket kaptak a fiumei, máramarosszigeti, Sel­mecbányai, temesvári, pozsonyi iskolák. A sepsi­szentgyörgyi új gimnázium-épületre Ujvárossi Jó­zsef 60 ezer koronát adományozott. A tanári karból nyugalmaztatta magát 36, s meghalt 45 tanár, ezek között csak 18 volt ötven évnél idősebb. Az egyetemes számadatokból a következő ösz­­szefoglaló képet nyerjük: Beíratott 72.000, vizsgála­tot tett 66.000 tanuló. Ezek közül jeles előmenetele: 7.3, jó 20, elégséges 54, egyből bukott 11.5, kettő­ből 4.2, föltétlenül ismétlőre bukott 3 százalék. (Ezek közt 0.1 a többé nem ismételhető.) Magavise­letből jó minősítésű 85, szabályszerű, 13 kevésbbé szabályszerű 1.7, rossz vagy kizárt 0.3 százalék. Vallási és anyanyelvi viszonyaink szinte tized­­számokra egyeznek. Legtöbb a római katolikus, ''ál­lású 43.6 és legkevesebb az unitárius 0.7 százalék. Az izraeliták 24.6 százalékkal vannak képviselve. Magyar anyanyelvű volt 79.8, német 9. tót 2.1, oláh 7.1, horvát-szerb 1.9 és rutén 0.1 százalék. Érettségit tett 4510 fiú és 110 leány. Sike­rült vizsgálatot tet 87 százalék, egyből javít 11 százalék, ismételni fog 1.3 és többé nem ismételhet 0.7 százalék. A pályaválasztásnál örvendetesen föltűnő, hogy már minden előző évinél többen jelentkeznek a technikai, kereskedelmi és ipari pályákra. Keve­sebb a jelentkező az orvosi, tanári és hivatalnoki, meg a papi pályára (tudniillik, a­kik az érettségi után lesznek azokká). Mert a teológiai szakra térő érettségit tett volt növendékpapok száma elég nagy. Ennek a kimutatásnak az értéke azonban nagyon illuzórius, mert néhány év múlva igen sok egykori tanuló megváltoztatott életpályán található. Varjú János: A társaságból. Budapest, aug. 10. A múlt vasárnap kezdődtek Tátra-Lomnicon a golf­versenyek. Az augusztus első két vasárnapja között rendezett nemzetközi nyílt amatőr golf­ver­senyre Csekonics Sándorné grófné, Bánffy Miklós gróf, Zichy Géza Lipót gróf, Széchenyi László gróf, Vécsey Miklós báró, Atzél Elemér báró, Széchenyi Lászlóné grófné, Orczy Elek báró és Sennyey Pálné báróné küldtek értékesnél értékesebb tiszteletdíjakat. Magyarországon ma a golf a legelőkelőbb sport, s főképp mágnások űzik. Nyilvános golf­pályánk csak kettő van. Egy Tátra-Lomnicon, egy pedig a Svábhegyen. Tátra-Lomnicon mindenki igénybe ve­hetné a pályát, kevés kivétellel azonban csak mág­nások golfoznak rajta. A svábhegyi pálya a mág­nások kedvéért készült, mágnás azonban a legrit­kább e csodaszép fekvésű, de állandóan üres golf­klubban. Egy harmadik pályát nemeskéri Kiss Pál nyugalmazott államtitkár készíttetett a főváros közelében fekvő birtokán, s egy-két évig néhány fő­városi család: Keglevich Artúr grófok, Vojnich Sán­dor báróék, Baich Iván báróék, Jekelfalussy Zol­­tánék és Bíró Lajosék tavaszi kiránduló­helyéül szol­gált. Az utóbbi két pályát az idők folyamán még a közelebbről érdekeltek is elhanyagolták s ezért ma tulajdonképpen csak a tátralomnici golf­pályának van jelentősége. Nálunk minden sportot őshazájából, Angliából importálnak, s kezdetben csak a mágnások kapják föl s hozzák divatba, így volt ez a krokettel s a ten­­nisszel is. A tenniszt a magyar főrangú világ megunta és elejtette már s a lóversenyen és vadászaton kívül főleg két sportszenvedelme van: a golf és a bridzs Ez utóbbit ugyanis szintén sport­szerűen űzik mágnásaink, s ha továbbra is ilyen szenvedelmesen kezelik, valószínűen rövid időn be­lül bridzs-meccsről is fogunk hallani beszámolni. Tátra-Lomnicon azonban egyelőre csak golf-verse­nyekben van részünk. Lomnicon a golf-verse­nyek kezdete egyúttal az arisztokrácia meg­jelenését is jelenti. A palota­szálló megtelt, s díszes vendégsorában a magyar előkelő társaság minden kasztja képviselve van. Ott láttuk eddig a követke­zőket: Almássy Györgyné grófnőt leányával, Cseko­nics Sándor grófot és feleségét, Almássy Imre grófot és családját, Bissingen Ernő grófot és családját, Teleki Gézáné grófnőt, Károlyi József grófot, Pró­­nay bárót, Zichy Andorné grófnőt és leányait, Münchhausen báró kamarást és családját, Esterházy Károly grófot és családját. Návay Lajosné, született Eötvös bárónőt és leányát, özvegy Lipthay Istvánnét és leányát, Gerliczy-Fejérváry Gizella bárónét és családját, Pap Géza országgyűlési képviselőt, N­u­­nyady László grófot és családját, Lukács László mi­niszterelnököt, feleségét és leányát, ifjú Serényi Ist­ván grófot, Károlyi György grófot, de Condekerque Lambrechtet és leányát Parisból, Mihalovszki László grófot és családját Dobrzechowból, Batthyány Vil­mos gróf nyitrai püspököt, Péchy Elemér kamarást, Teleszky János pénzügyminisztert, Tucher Henrik báró bajor követet, Hertelendy Ferenc főispánt és feleségét, Pekár Imrét és családját, Gorove Árpádot és feleségét, Valkay Bertalan kúriai tanácselnököt és feleségét, Magyar Lászlót, Cséry Lajost és család­ját, ifjabb Edelsheim-Gyulay Lipót grófot, Bulyov­­szky Gusztávnál és leányát, Sieghardt Rudolf titkos tanácsost és családját, Teleki Sándor grófot és fe­leségét, Mocsáry Lajost és családját, Bachruch Ká­rolyt és családját, Weiss Manfrédet és feleségét, Sztankovánszky Imre kamarást, Széchenyi István grófot, Salamon Andort, Baich Mihály bárót, a Kál­­lay, Gencsy-családokat, Bissingen Lili, Esterházy Er­zsébet, Pejacsevich és Edelsheim grófnőket és még sokan másokat. A napközben százfelé szórt társaság vidám zajától esténként megtelik a szálló pompás hallja s alig múlik el nap, hogy táncra ne perdüljön a mindenünnen nagy számban összesereglett fiatal­ság. Ifjabb Magyar László, a magyar lovaregyesület ve­zértitkárának fia, fáradhatatlan előtáncosa az elő­kelő társaságnak, melynek mulattatásában s mulat­ságainak rendezésében méltó párja és leleményes segítőtársa ifjabb Edelsheim-Gyulai Lipót gróf. A Tátra-klub meghitt termeiben pedig vidáman folyik az oly sokat üldözött s valójában ártatlan lovacska­játék, mely senkinek sem árt s a játékosoknak szó­rakozást, a bankárnak pedig biztos nyereséget nyújt. Érdekes, kedves szokássá vált legújabban Lom­nicon, hogy a főrangú társaságnak mulatós része éjféltájban autókba ül, s a távoli, de vadregényes helyen fekvő Galambházhoz hajtat, a­hol cigány­szó és pezsgő mellett reggelig tartó, igazi magyar mulatozásban van részük a kiválasztott mágnás­családoknak s fiatal uraknak. A galambházbeli mu­latságok geniális rendezőjének, a fiatal Hunyady grófnak tapintatát dicsérik ez éjjeli kirándulások, a ki a Palota-szálló csöndjét s betegeinek nyugal­mát óhajtja megóvni a társaság vidám részének el­távolításával, s a cigányos muriknak házon kívül való rendezésével. Külföldi vendég is sok van Lom­nicon, s az eddig kiadott vendégnévsorban angol, német, svéd és orosz nevek nagy számban szerepel­nek. Egy francia hercegnő érkezéséről is beszél a fáma, a­ki a maga és sok tagból álló kísérete ré­szére állítólag egy egész félemeletet foglaltatott le. Szállóige lett a Miss Cicely D. Corbett angol feminista mondása, a­ki a múlt héten a Palota­szálló éttermében, az összes füredi fürdők közön­sége előtt, nagy érdeklődés között tartott előadását ezzel az óhajtással fejezte be: Not favour but jus­­tice! (Nem hódolatot, hanem igazságot kérünk!) Az élénk társadalmi életéről évek óta híres Balatonföldvár idei, új vezetés alatt álló rezsimje pompásan bevált. Földvár új igazgatója, Márkus Andor dr. nagy fáradozással igyekezett egyrészt a régi tradiciókat föntartani, másrészt modern újítá­sokkal gazdag életet teremteni magyar tengerünk eme legszebb pontján fekvő, előkelő fürdőtelepen. Ragyogó villám áraszt vakító fényt a Ba­laton partján elterülő díszes kioszk-épületre, a­mely­nek kényelemmel berendezett termeit délután és es­ténként nagyszámú közönség tölti meg s teszi han­gossá a pompás sétaúttá varázsolt parti részt. Szom­batonként táncestét és kabaré-előadást tartanak a kioszkban, mely lassanként teljesen magához csalta a telep előkelő közönségét s az egykor oly divatos Balaton-Klub elhagyottan, üresen tátong s üveges falával izzó katlanként, irigy szemmel tekint a messze távolban nyüzsgő parti élet felé. A régi törzs­vendégek közül itt vannak: Széchenyi Emil grófék, Rákosi Jenő családjával. Kvassay Jenő miniszteri ta­nácsos, Földvár egyik megteremtője. Barkóczy Hana bárónő alapítványi hölgy. Okolicsányi László or­szággyűlési képviselő, Jankovich László kamarás, Kálmán Gusztáv államtitkár családjával, Steller An­­talék, Kétly Lászlóék, Nagy Ferencék, Navratil De­­zsőék, Korányi báróék, Vezsenyi Jánosék stb. Az öreg balatonfüredi Stefánia jatt-klub, mely-­­nek fölavató ünnepén néhai Kosztka Emil dr. tán­colta a szuper csárdást Rudolf trónörökös ifjú hitve­sével, Stefánia belga királyi hercegnővel. Magyar Jatt Klub-M alakult át s Széchenyi Emil gróf veze­tése alá, Balatonföldvárra került. Husz-huszonöt vitorlás leng az uj földvári móló csodaszép öblében s a Szemtelen. Kis hamis s egyéb hasonló csintalan nevű járóművek fedélzetén vig kompániák verődnek össze s teszik hangossá a föld­vári, füredi és tihanyi partokat. Esténkint idehallik a tihanyi apátság öreg harangjának mélabus­kongása s mintegy vissz­hangul szolgál a távoli Lourdesba utazott 500 ma­gyar zarándok áhítattal szárnyra kelt magyar éne­kének. A lourdesi Kálvária tizedik kereszt-stációját, mint a magyar nemzet ajándékát, előkelő magyar zarándoktársaság, Szapáry Hana grófné, Pongráczné grófné, Chizer miniszteri tanácsos családja, usz­­falvi Usz Ottilia, özvegy Dobay Edéné, Czabalay Mariska, Raszlaviczy Zsófia stb. jelenlétében avatta föl a minap Balás Tivadar s több magyar lelkész fényes segédletével Kohl Medárd püspök. Fölséges

Next