Budapesti Hírlap, 1912. szeptember (32. évfolyam, 206-230. szám)
1912-09-05 / 209. szám
10 BUDAPESTI HÍRLAP (209. sz.), 1912. szeptember 6. szentbeszéde után P. Bálint Ágoston nagymisét celebrál, kilenc órakor pedig a kegyhely plébánosának, Poós Rezsőnek lesz a nagymiséje. Tiz órakor Herbst József címzetes kanonok mond szentbeszédet s az ünnepies isteni tiszteletet Heller Iván budapesti apátplébános végzi. Délután fél háromkor I. Bálint Ágoston magyar szentbeszéde után vecsernye zárja be az ünnepséget. (Erzsébet Franciska királyi hercegnő renunciációja.) Bécsből jelentik nekünk. A Burgban szeptember 11-én délben lesz Erzsébet Franciska királyi hercegnőnek renunciációja. (Bányakatasztrófa Franciaországéban.) Megrendítő bányakatasztrófa hirét hozzák Párisból a táviratok. Az emberpusztitó csapás a Leus község mellett levő La Clarencebánya munkásaira sújtott le s mintegy hatvanat megölt közülük. A szerencsétlenséget a föld mélységeinek szörnyű réme, a bányalég okozta. A robbanás délután két óra tájban történt kilencszázharminc méter mélységben, akkor amikor háromszázötven munkás felszállott s helyükbe nyolcvan délutáni munkás ereszkedett le. Eleinte azt hitték, hogy földrengés történt. Falak bedőltek s a környékbeli épületek mind megrongálódtak. Délután huszonnégy élő munkást szállítottak föl, de valamennyi súlyos égett sebet szenvedett. Eddig hatvan halottat állapítottak meg. Ha a szerencsétlenség nem éppen fölváltás alkalmával történik, még többen estek volna áldozatul. A mentés munkája nagyon nehéz. A mentőmunkások nagy önfeláldozással dolgoznak, de nincsenek mentőkészülékek s nem tudják az aknákat a mérges gázoktól megszabadítani. Tíz munkás, aki egy mellékfolyosóra futott, csoda módjára megmenekült a haláltól. A mikor a mentők a bányába behatoltak, már a bejáratnál három halottra bukkantak s innen néhány lépésnyire huszonnégy munkást találtak, a ki még élt ugyan, de teste egészen össze volt égve. Ezek közül hárman az elszállítás közben meghaltak. Délután négy órakor egy mentőt egy újabb robbanás megölt. Két mentő ez alkalommal súlyosan megsebesült. A folyton ismétlődő robbanások miatt a mentési munkálatokat egyelőre megszüntették. Dupont mérnök, aki a bányába leereszkedett, eddig nem jött vissza. Dupuy közmunkaügyi miniszter a katasztrófa színhelyére érkezett. Ugyanebben a bányában ez év elején nagy tűz volt, amelyben sok munkás elpusztult. (Hó a Magas-Tátrán.) Iglóról táviratozza tudósítónk: A Magas-Tátrában három nap óta hideg időjárás uralkodik, a hőmérő nyolc fokot mutat s a Tátra csúcsait frissen esett hó boritja .Igló környékén meg egész nap szélvész dühöngött s a szobákat fűteni kellett. (A fiumei tengerészhallgatók tanulmányútja.) A fiumei magyar királyi állami Tengerészeti Akadémia ujonan fölvett növendékei, kik az intézet egyik szaktanárának vezetésével július tizenegyedikén az Adria-társaság Szent István nevű hajóján az előírt előzetes próbahajózásra mentek, ez útjukból negyvenöt napi hajózás után augusztus huszonhatodikén érkeztek vissza Fiuméba. A hajózás alatt Algír, Amszterdam, Kardiff és Málta kikötőket érintették s Amszterdamban nyolc, Kardiffban pedig tíz napig tartózkodtak. A kikötőkben töltött idő alatt megtekintették az egyes városok szakszerű és általános kulturális látványosságait, Kardiffban pedig a Glammorgan Coal Company egyik szénbányáját is meglátogatták s a bánya műszaki igazgatója, L. W. Llewelyn és a bánya mérnökei nagyon szives fogadásban részesítették a növendékeket. (Besnyő Béla.) Megérdemelt kitüntetésben részesült Besnyő Béla festőművész, a magyar képszalon Állandó Művásár tulajdonosa, a mennyiben Ferenc Ferdinánd trónörökös, mezőhegyesi tartózkodása idejére berendezett lakóosztályaiba a szebbnél-szebb festményeket szállította. Ez a tény dicsősége a magyar műkereskedelemnek, a melynek komoly és megbízható munkája Besnyő Béla festőművész. * — (Áradás.) Nagyszebenből jelentik: A tegnapi nagy felhőszakadás folytán Nagyszeben és Kereszténysziget között a víz a vasúti hidat és a töltést teljesen elvitte kétszáz méter hosszúságban. A töltést a folyton tartó eső miatt helyreállítani sem lehetett; a munkások ugyan derékon felül mentek a vízbe, de a pályát helyreállítani nem tudták. Alvinc felé a közlekedés szünetel; Fogaras felé a pályát, melyet az eső szintén meglazított, most javítják. Tartani lehet attól, hogy a víz elönti Nagyszeben alsó városát, minthogy a Cibin, mely tegnap óta huszonöt méter szélesre és hét méter magasra áradt, már csak fél méternyire van a töltés felső színétől. (Rotációs tragédia.) A legnépszerűbb párisi utcai újság, a Petit Journal, amelynek két hatalmas palotája áll egymás mellett, igazán nagy és csakugyan eredeti szenzációval szolgált az olvasóinak. Ezúttal nem hajszolták ezt az izgalmas történetet, nem küldöttek széjjel árgusszemű detektíveket, hogy Páris titokzatos mélységéből, vagy akárhonnan, de mindenképp idegrázó hírekkel térjenek vissza, mert az olvasó éhes, vért akar, milliós sikkasztást, halálos szerelmet és még ezer hasonló neki olcsó, másnak azonban megfizethetetlenül drága holmit akar az öt vagy a tíz szantimjáért. A Petit Journal tegnap nem is kereste, merő véletlenségből találta a maga fájó, szomorú szenzációját. Ott a saját sokemeletes palotájában. Néhány napja került oda a fiatal, bizonyára tehetséges, de az utcai sajtó számára még nem eléggé maratolló Miron nevű újságíró. Dolgozott, ám Valin, a szerkesztő, nem lelkesedett az írásáért. Fölületesnek, nem a Petit Journalba valónak itélte Miron munkáját és ezt tegnap megmondotta a fiúnak. Talán élesebben, semmint szükséges volt, mert a szegény Miron csak hallgatja a leckét, azután szó nélkül elvágódott a padlón, a szíve megbénult a nagy izgatottságtól és meghalt. És ez a váratlan tragédia, amilyen megrázóan kezdődött, épp oly borzalmasan ért véget. A szerkesztőt a gyászos jelenet annyira megrendítette, hogy berohant a Szobájába és főbelőtte magát. Kórházba vitték és nagyon súlyos az állapota. A szegény Miron mégis csak gondoskodott egy igazi szenzációról. — (A rikkancs-rendelet.) A rikkancs-rendelet dolgában Boda Dezső dr. főkapitány ma a következő hirdetményt adta ki: Hirdetmény. A magyar királyi belügyminiszter ar 1912. évi augusztus hónap 26-án 136.000 B. M. sz. a. a sajtótermékeknek házaló vagy utcai terjesztése tárgyában körrendeletet bocsátott ki, amelynek 9. szakaszaszerint az újságelárusítói igazolványt Budapesten a székesfővárosi magyar királyi államrendőrség főkapitánya adja ki az igazolványok kiadása ez évi szeptember hónap 15-én kezdődik. E naptól kezdve ilyen igazolványokért a főkapitányság közigazgatási osztályánál (I. em. 78. sz. szobában) lehet jelentkezni. Mindenki személyesen köteles jelentkezni és ez alkalommal személyi adatait és lakását az e célra kiadandó űrlapra följegyezni. A följegyzett vagy bemondott személyi adatok közhatóság által kiállított okmánnyal (keresztlevél, munkakönyv, cselédkönyv, katonakönyv, útlevél stb.) igazolandók. Aki a körrendelet 11. és 12. szakaszaiban megállapított feltételeknek megfelel, annak a főkapitányság újságárusító igazolványt, ezenfölül egy nyilvántartó számmal ellátott karszalagot szolgáltat ki. Minthogy az igazolványt az elárusító arcképével is el kell látni, a jelentkezés alkalmával rendes vizit alakú (mintegy tíz centiméter hosszú, hét centiméter széles) arcképet is be kell szolgáltatni. Az igazolvány és karszalag beszerzésének költségét az elárusítók tartoznak fizetni. Azok, akik a körrendelet 11. szakaszában megjelölt életkort, azaz tizennyolcadik életévüket be nem töltötték, valamint azok is, akik a 12. szakaszban fölsorolt okokból igazolványt nem nyerhetnek, kivétel nélkül vissza fognak utasíttatni. Az ilyenek tehát ne is jelentkezzenek igazolványért. A körrendelet 20. szakasza az újságárusítói igazolvány beszerzésének végső határidejét ez évi október hónap 15-ben állapítja meg. Ehhez képest fölhívom mindazokat, akik újságárusítással foglalkozni kívánnak, hogy igazolványaikat a fönt előadott módon, e napig okvetetlenül szerezzék meg, mert ezen időn túl a rendőrség a jogosulatlan árusítók ellen a körrendelet 16. szakaszában megszabott büntetést teljes szigorral fogja alkalmazni. Félhivatalosan jelentik, hogy az új szabályrendeletnek azt a rendelkezését, amely szerint az elárusításra szánt hírlapszám a hatóságnak előre bemutatandó, szóról-szóra átvették az 1907. évi belügyminiszteri rendeletből. A bemutatás különben csak formalitás: az utcai elárusítás minden további intézkedés bevárása nélkül megkezdhető, úgy mint eddig, tehát az eddigi gyakorlat marad érvényben. Temesvárról táviratoztak a Magyar Auki-nak’. Láng Béla dr. törvényhatósági bizottsági tag indítványt nyújtott be a város törvényhatóságához a minap kiadottbelügyminiszteri rendelet ügyében. Láng dr. azt indítványozza, hogy a sajtótermékek elárusítását szabályozó rendeletet, amely ellenkezik a sajtószabadsággal és tulajdonképpen az 1848-ban eltörölt cenzúrát állítja vissza, ne hajtsa végre a város, hanem kérje annak visszavonását és ugyanilyen eljárás céljából írjon át valamennyi törvényhatósághoz. Az indítványról a legközelebbi közgyűlés határoz. (Szolgabiróból postamester.) Szombathelyről táviratozza tudósitónk: A Sárvárott megüresedett postamesteri állásra, melyre százharmincan pályáztak. Förster Miklóst, Förster Ottó volt néppárti képviselő fiát nevezték ki. Az új postamester azelőtt a felsőőri járás szolgabirája volt. (A megfenyegetett Rockefeller.) Londonból jelentik nekünk: Rockefeller John sokszoros milliomos a Fekete kéz tagjaitól levelet kapott, amelyben őt és unokáját halállal fenyegetik’, ha nem ad nekik jelentékeny összeget. Rockefellerre állandóan tizenhat szerecsen és detektív vigyáz. — (Házasság.) Zalai Béla dr. nőül vette Máté Olgát. Deák Mihály dr. eljegyezte Voith Katicát Kolozsváron .— (A cirkvenicai gyógyszertáros.) A minap adtunk hírt róla, milyen bántó és megalázó módon fogadják a cirkvenicaiak a magyar fürdőzőket, holott egyesegyedül belőlük élnek. Közlésünk nem maradt visszhang nélkül, a fürdő intézőbizottsága nyomban tanácskozást tartott s az előkelő horvát urak nagy többsége elitélte és tűrhetetlennek mondotta azt a pökhendi és sértő viselkedést, amely Cirkvennicában a magyarsággal szemközt megszokott és állandó gyakorlat. Különös fölháborodást keltett az egyetlen cirkvenicai gyógyszertárosnak a túlságirt vitt magyarfalása, aki már annyira elvakult, hogy a nőkkel szemben még Afrikában is kötelező udvariasságot is mellőzi. A kitűnő úriember patikájában egyáltalán tilos a magyar szó. Ha valaki mégis élni merészkedik ezzel az idiómával a magyar tengeri fürdőn, annak nem válaszolnak és a mi még roszszabb orvosságot sem adnak neki. Aki nem tud horvátul, de legalább is németül, az ne merészkedjél!; megbetegedni Cirkvenicában, mert ha meg nem hal is, de orvossághoz semmi esetre sem juthat. De a magyar szó a kitűnő úr fülének akkor sem kedves, ha szépen köszöntötték ezen a neki gyűlöletes nyelven. Tanuk jelenlétében történt, hogy egy magyar úri leányka lépett be a gyógyszertárba, udvariasan üdvözölte a patikában levőket, de a tiszteletreméltó férfiak nem fogadták és még kevésbbé viszonozták a köszönést. Csaknem veszedelmessé vált az ügy, mert a megbántott leány apja kívülről nézte a dolgot és a dühtől szinte elfulladva rohant be az ajtón. —■ Leányom, — mondotta — máskor ne köszönj ilyen vad parasztoknak! — s ki vonszolta magával a megszeppent leánykák A cirkvenicai gyógyszertáram vakmerősége nyilván abból a bizonyosságból származik, hogy akit az ő boltjában halálra keserítettek, nem fog elsietni a — szomszéd patikába. Mert ez a szomszéd patika — nincsen. Elviselhetetlen helyzet, hogy egy annyira forgalmas helyen, mint Cirkvelnica, ahol a fürdőzők nélkül is tízezer ember jut az egyetlen gyógyszertárra, nem gondoskodnak második patikáról. Illetve, a hivatalos körök ezt a hiányosságot már régen fölismerték, adtak is ki egy második gyógyszertár-engedelmet, de ennek a második gyógyszertárnak az ajtaja mindmáig sem nyílt meg a közönség számára. Hogy miért nem: titok. A hír az, hogy a cirkvenicai patikus zsarnok pártfogói tették lehetetlenné a már meglévő engedelem fölhasználását. Hát ez lehetett ilyformán eddig, de ennek az állapotnak véget kell vetni. Végül is Cirkvenica Magyarországhoz tartozik és nem járja, hogy ott magyar emberek drága pénzért ne kaphassanak orvosságot, ha — magyarul kérik. — (Orvosi hírek.) Halniss Géza dr. udvari tanácsos, egyetemi magántanár, közkórházi főorvos szabadságáról hazaérkezett s rendelését megkezdte. — Grosz Gyula dr., a Bródy Adél-gyermekkórház igazgató-főorvosa szabadságáról visszaérkezett s orvosi működését újból megkezdte. — (öngyilkos függetlenségi pártelnök.) Szarvasról jelenti ki Bíró Benedek, a gyomai választókerület függetlenségi pártjának elnöke a nagyszalonta—békéscsabai vonalon a vonat elé vetette magát, mely darabokra tépte a Szerencsétlen embert, Biró Benedek ismert alakja volt a vármegyének. Tekintélyes vagyont örökölt a szüleitől, mellyel azonban nem tudott bánni és költséges életmódja hamar fölemésztette vagyonát. A választókerületben vezető szerepet játszott és ambíciója volt, hogy bejusson a képviselőházba. A képviselőségből nem lett semmi. Ez a körülmény lég, vagyonának romlása majd fölött!