Budapesti Hírlap, 1912. december (32. évfolyam, 284-307. szám)

1912-12-07 / 289. szám

18 BUDAPESTI HÍRLAP (289. sz.) 1912. december 7.­ ­ Chorin Ferenc­ dr. emlök a szövetség nevében köszönetet mond az előadónak, hogy a kereskedelmi mérleg passzivitásának kérdését kifejezetten a me­zőgazdaság érdekei szempontjából tanulmány tár­gyává tette s nézeteit valóban lángold szeretettel és odaadással a mezőgazdaság iránt kifejtette. Nem hiszi, hogy volna az országban iparos, a­ki a mező­­gazdaság alapvető érdekei ellenére kívánná az ipar fejlesztését. De mégis utalnia kell arra­ a körül­ményre, hogy ipari behozatalunk igen jelentékeny, részében oly cikkekre esik, a­melyek fogyasztás tár­gyai. S ha még figyelembe vesszük fizetési mérle­günk passzivitását, a növekvő behozatal kétségkí­vül oly jelenség, a­mely méltán aggodalmat kelthet. Az ipar a közös vámterület révén máris jelenté­keny áldozatot hoz a mezőgazdaság érdekében, a­minek fejében joggal tarthat igényt arra, hogy a mezőgazdasággal együttes fejlődésének feltételei számára biztosíttassanak. Hatvany-Deutsch Sándor báró alelnök szintén néhány megjegyzést óhajt tenni az előadó fejtege­téseire. Elismeri, hogy a valóban nagymértékű fej­lődés jelei mutatkoznak, de ez a fejlődés egyoldalú, mert csak a paraszt- és földbirtokos-osztály fejlő­dött. E mellett azonban a mezőgazdaságot joggal ér­heti az a szemrehányás, hogy a rá nézve rendkívül kedvező helyzetet nem használta ki kellőképpen a termelés fejlesztésére s megelégedett azzal a haszon­nal, a­melyet a példátlan konjunktúra magától biz­tosított. Mint nagyiparos, a­ki egyúttal gyakorlati gazda is, nagy veszedelmet lát a jövőre nézve abban, hogy a kedvező helyzet a mezőgazdaságban nem­hogy fokozott munkásságra serkentene, hanem el­lenkezően: a gazdák nagy többsége megelégszik az­zal, hogy az eddigi eredményt kevesebb munkával éri el. Ennek visszahatása az iparra elkerülhetetlen s nézete szerint ebből a szempontból is tanulmány tárgyává kellene tenni a mezőgazdasági vámvédelem mai mértékének következményeit. — Újabb ár­hanyatlás a börzén. Az érték­piac mai megnyitásakor néhány spekuláns vásárlással akart tetszésének kifejezést adni a francia miniszter­elnök tegnapi beszéde fölött, ámde sikertelenül, mert az eladók csakhamar többségbe kerültek és utóbb a bécsi piac részéről adott eladó megbízások segítsé­gével alaposan leszorították az árnivót az egész vo­nalon. A tegnapi zárlathoz képest a magyar hitelrész­­vény az előtőzsde végén 3,4 koronával, a forgalma­sabb helyi értékek, nevezetesen a közúti, a magyar bank és a rimamurányi részvény ugyanannyival ha­nyatlottak. A budapesti és bécsi piacon elterjedt hír szerint már néhány napon belül komoly fordulat van kilátásban, a­mely a mostani kínos és feszült politikai helyzetnek véget vethet. Délben még az elő­tőzsde árfolyamait is drágának tartották, a piac csak­hamar a kontremin uralma alá került, a­mit a ber­lini lanyha jelentés rovására kell írnunk. A német pénzpiac átmeneti javulás után ismét rosszabbodott, azonfelül a newyorki börze tegnapi kedvezőtlen üz­letmenetét Berlinben a favorizált értékek sürgős kí­nálatával viszonozták. Fölösleges elmondani, hogy a déli tőzsde újabb tetemes árk­anyatlását a külpoliti­kai helyzet kiélesedésével magyarázgatták, a­mi könnyű volt, hiszen a mostani körülmények között csak a rossz hírnek akad hívője, mindenki realizált, végül azonban némi fedezés az egyensúlyt helyre­állította, a­mely az utótőzsde zárlatáig érvényben maradt, de az árveszteségből nem térült meg semmi. A bécsi és berlini zárlati jegyzés elég nyugodt volt. A mai napon kitűnt, hogy a huzavona a külpolitiká­ban leginkább olyankor érezteti káros hatását, a­mi­kor a spekulánsoknak nincs módjukban maguknak meggyőződést szerezni arról, vájjon a sok kósza hír­ből mi igaz vagy nem. — A kamarákból. A miskolci kereskedelmi és Iparkamara■ tegnap­­ tartotta teljes ülését Radvány István királyi tanácsos elnöklésével. Az országos közlekedési tanácsba a kamara további öt évre újra eddigi képviselőjét, Sugár Ignác dr. titkárt küldötte ki. Az ü­lék egyben elhatározta, hogy tekintettel a rendkívüli súlyos gazdasági helyzetre, a fölborulással fenyegető külpolitikai viszonyokra, sürgős fölterjesz­tésben kéri az adótörvények életbeléptetésének egy­­ évre történő elhalasztását. A­ debreceni Kereskedelmi és Iparkamara teg­nap tartott közgyűlést. Ezen Szent-Királyi Tivadar elnök az általános szomorú gazdasági helyzetről és a kibontakozás lehetőségeiről tartott beszéde után az elnökség a kamarai új székház építkezéséről tett r­észletes jelentést, melyet a közgyűlés az elnökség és tisztikar nehéz munkájáért különös köszönettel és helyesléssel vett tudomásul. Javaslatára a székház­építés sikeres befejezése emlékére a kamara szak­iskolai és­ ösztöndíjsegítségét újra szaporította. Ezek­kel együtt a kamara évi 10.500 koronát áldoz az ipari és kereskedelmi szakismeretek terjesztésére.­­ A tőkekamatadó. Pénzintézetek körében fölmerült az a kérdés, hogy az 1912. év második felében tőkésített takarékbetét után még a régi 10 százalékos, avagy az új tőkekamatadó rendelkezései szerint 5 százalékos tőkekamatadó lesz-e fizetendő. A­­fölmerült kérdés tisztázása érdekében Toleszky Já­nos pénzügyminiszter december 2-án kelt leiratában arról értesítette az érdekeiteket, hogy az 1912. év vé­­géig esedékessé vált és akár kifizetett, akár , tőkésített kamat megadóztatása még az 1883 :VII. t.-c. rendel­kezései szerint történik és kötelesek azok a vállala­tok, a­melyek takarékbetét gyűjtésével foglalkoznak, azt a kamatot, a­melyet az 1912. év második felére, illetőleg, ha a tőkésítés csak évenkint egyszer tör­ténik, az egész 1912. évre legkésőbb 1913. január végéig az illetékes királyi adóhivatalnak kimutatni és az 1883 :VII. t.­.c. 2. szakasza szerint járó 10 szá­zalékos tőkekamatadót ugyanakkor beszolgáltatni. — Kereskedelmi verseny kijátszása. Hotigle, a szövetségi kerületi bíróság bírája elutasi­­sította a Federal Grand Jury által 1909. július 1-én­ az American Sugar Resigning Co. és alkalmazottai ellen ,emelt azt a­ vádat, hogy titkos megállapodáso­kat kötöttek a kereskedelmi verseny kijátszására. . . A gabonatőzsde reformja. Azok a vidéki kereskedők és gazdák, a­kik október hónapjában személyesen győződhettek meg arról, hogy a balkáni államok mozgósítása és a háború kitörése milyen óriási izgalmat okozott a gabonatőzsdén és meny­nyire megélénkítette a spekulációs műveletek számát, most aligha ismernének rá a tőzsdére, ha oda ellá­togatnának. A külső politika, helyesebben a nemzet­közi, helyzet rendkívüli feszültsége, mint már hetek óta, tegnap is, ma is módfölött nyugtalanította a spe­kulációt. Spekulációs kedvről és újabb üzletek kö­tésére való törekvésről éppen ezért alig lehet be­szélni. A­mióta ugyanis megbízható vidéki jelentések alapján arról tájékozódhatott a gabonatőzsde közön­sége, hogy a várható fejleményekről való teljes tájékozatlanság, az esetleges kompliká­ciók rettenetes következményeitől való féle­lem, valam­int az abnormis pénzviszonyok a vidéken is úgyszólván teljesen megszüntették a ga­bonaforgalmat, a napi üzleteket kötő ügynökök is tartózkodnak attól, hogy apró-cseprő műveleteiket folytassák. Ez pedig leginkább azért érdemes az emlí­tésre, mert a kulisz, a­mely sokkal nehezebben tud beletörődni az üzlettelen­ségbe, mint a helybeli na­gyobb cégek vagy a vidéki kereskedők, az utóbbi idő­ben is mindent elkövetett, hogy egy kis életet, egy kis változatosságot hozzon a teljesen elposványosodott üzletbe. E törekvésnek azonban abszolúte semmi eredménye, mert a helybeli gabonatőzsdén talán még sohasem volt olyan feltűnő kedvetlenség észlelhető, mint a mostani kritikus időben. Az osztrák sajtó ama cikkei, a­melyek egy esetleges magyarországi moratóriumnak a lehetőségével foglalkoznak, sok szóbeszédre adnak ugyan alkalmat, de nagyobb nyugtalanságot nem okoznak, mert egyelőre a gabo­nüzlet szempontjából is korainak, tartják, hogy ez­zel komolyabban foglalkozzanak. Az általános üzlet­telenségnél azonban annál több gondot okoz a ga­bonatőzsde tervezett reformja, a­melyen már hetek óta dolgozik a tőzsdetanács. Ma tudniillik egész ha­tározott formában híresztelték, hogy a tőzsdetagok ama beadványának, a­melyben a mostani súlyos po­litikai és gazdasági viszonyokra való utalással a dön­tésnek későbbi időre való halasztását kérték, aligha fog eleget tenni a tanács, mert rövid időn belül, va­lószínűen az év végéig törvényt akar a mostani ter­vezetekből. Ik­re terjedt annak is, hogy most már a tanácsban sem idegenkednek egy nagyobb szakta­nácskozás összehívásától. Ez a jelentés természetesen megelégedést keltett, mert remélik, hogy a tőzsde ve­zetősége is olyan ankétra gondol, a melyen a gabona kereskedelem minden ága képviselve lesz s igy nem csak a gabonakereskedőknek, de a bizományosok­nak, ügynököknek, stb. is módjuk lesz álláspontjuk kifejtésére és­ észrevételük megtételére. A tőzsdeta­gok, a­kik ma újra nagy csoportban vitatkoztak a reform­kérdéseken, természetesen megint csak azt óhajtották, hogy ez mielőbb lehetséges legyen, mert az ügynök és kauciókérdésről, továbbá az üzletkötés módozatairól stb. az utóbbi időben is olyan külön­böző riasztó híresztelés került forgalomba, hogy so­kan már-már a gabonaüzlet jövőjét féltették a terve­zett reformoktól. Az ankét mielőbbi összehívását pe­dig azért tartják annyira elkerülhetetlenül szüksé­gesnek, mert meg vannak győződve arról, hogy a tőzsdetagok sorából kikerült tanács bizonyára nem fog elzárkózni a jogos kívánságok elől, hanem figye­lembe veszi azokat, mielőtt döntését meghozná. Meg­jegyezzük még, hogy a vidéki gabonakereskedelem, a­mely, az ügy fontosságára való tekintettel, szin­tén türelmetlenül várja a tanács elhatározását, nagyobbára ugyanazt az álláspontot foglalja el, mint a tőzsdetagok. .. A magyar kartelek. Varga Jenő dr. ez­zel a címmel adott ki tanulmányt a modern köz­gazdaság legérdekesebb alakulatainak, a kartelek­nek és nagybankoknak szerepéről, szociális, közgaz­dasági és politikai vonatkozásban. A füzet a nagyobb magyar kartel szervezeteket írja le szocialista szem­pontból. — Bankok kimutatása. Az angol és a fran­cia Bank tegnap megjelent kimutatása a két nyu­gati bank állapotának erős rosszabbodásáról számol be, különösen erősen romlott az angol bank státusa. Az aranykészlet 1.37 millió, az összes tartalék pedig 1.66 millió font sterlinggel csökkent, de kisebbedett a kincstár és a magánosok követelése is összesen 2.5 millió fonttal. A francia bank állapotának rosszab­bodását mutatja az, hogy az aranykészlet 10 millió, az ezüstkészlet pedig 8 millió frankkal keresbedett, ellenben a bankjegyforgalom 171.16 millió frankkal szaporodott. A bankok kimutatásának részletes ada­tai ezek: Az angol bank kimutatása a következő: Ösz­­szes­ tartalék 26,262.000 (+ 1,662.000), bankjegy­forgalom 28,603.000 (+ 251.000), bankkészlet 36,415.000 (— 1,371.000), váltótárca 30,885.000 (—­ 876.000) , magánosok követelése 40,540.000 (—­1,213.000) , kincstár követelése 11,876.000 (— 1,304.000) ,­ bankjegytartalék 25,146.000 font sterling (— 1,506.000). A francia bank részletes kimutatása a követ­kező: készpénzkészlet (arany) 3.210,223.000 (— 10.091.000) , készpénzkészlet (ezüst) 733,294.000 (~ 8.033.000) , váltótárca 1593,733.000 (— 127,110.000), bankjegyforgalom 5637,809.000 (+ 171,168.000), magánszámlák 649,455.000 (— 159,507.000), kincs­tár követelése 244,921.000 (— 77,101.000), összes előlegek 726.182.000 (+ 34,726.000), kamat- és­­le­számítolási jövedelem 24,702.000 (+ 2,108.000). A bankjegyforgalom aránya a készpénzkészlethez: 69:94._A tarifareform az Egyesült­ Államokban. Wilson, az észak-amerikai Egyesült­ Államok új el­nöke, a­ki 1913. évi március 4-én foglalja el hiva­talát, bejelentette, hogy a kongresszust április 15-ére össze fogja hívni rendkívüli ülésszakra a tarifa­­revízió érdekében. A kongresszus feladata azonban nem az lesz, hogy azonnal határozzon a vám le­szállításáról, hanem hogy elsősorban gondosan elő­készítsen és összeállítson egy tarifajavaslatot. A ta­­rifareformklub nemrég nyilatkozatot tett közzé, a­melyben kifejti, hogy a védővám mennyibe kerül az amerikaiaknak. A legutóbbi esztendőre 2.569.522.400 dollárt számit, tehát a mi pénzünk­ben körülbelül 12.847.612.000 koronát, a­mely ösz­­szegben benfoglaltatik a vám, az amerikai gyárosok le-fé-teli: az ékszerek és ezüsttár­gyak, nemkülönben nagy és kisebb Brit- SCHONWALD IMRE hráni-boutonok 20%-al ékszer és óratelep BUDAPEST, IV., Deák Ferenc­ utca 21. le­szállítva SZÍNHÁZBA MEGY?' használjon­- el PORCELLÁN POUDERT! Kapható mindenütt-Egy doboz ára 3 és 5 bor.

Next