Budapesti Hírlap, 1913. február (33. évfolyam, 28-51. szám)

1913-02-18 / 42. szám

1913. február 18. BUDAPESTI HÍRLAP (42. sz.) » (Széchenyi-ciklus.) A Magyar Társadalom­tudományi Egyesület vasárnap délelőtt tartotta meg a Nemzeti Múzeum dísztermében az idei Széchenyi­­ciklus hatodik, utolsó előadását. Voltaképpen Berze­­viczy Albertnek értekezése Széchenyi kultúrpolitiká­járól volt a programon,­de ő akadályozva lévén, he­lyette Gaál Jenő főrendiházi tag beszélt nagyszámú és igen díszes közönséghez Széchenyi társadalmi po­litikájáról és egyúttal bezárta az idei sorozatot. Előadásának bevezetésében kiemelte, hogy Széchenyi mint társadalmi politikus volt a legna­gyobb. Erre a hivatásra nemcsak­ hajlama­ és ké­pessége, hanem az a mély meggyőződése is vezette, hogy adott politikai viszonyaink miatt az állam­­hatalommal nem rendelkezhetünk oly föltétlenül, mint magunkkal, vagyis a szerves életű társadalom­mal. Ennek képző, plasztikus természetét jól ismerte és áldásait a műveit nagy nemzeteknél közvetetlenü­l észlelte. A társadalmi politikának azután egész rend­szerét dolgozta ki magában. Reformjaiban erre az öntudatosságra találunk mindenütt. Gaál Jenő en­nek alapelveit behatóbban fejtegetvén, hangoztatta, hogy Széchenyi első nagy társadalmi bölcselőnk volt, bámulatos sikerei tehát nem a véletlennek köszönhetők Azok az eszmék, melyekkel ő a ma­gyarságot­­ regenerálta, örökbecsüek. A mai zilált közélet, hatása alatt bomlásnak indult társadalom megújhodása is csak akkor remélhető, ha vissza­térünk a Széchenyi szociális politikájához. Ehhez pedig hozzájárulhat a társadalom minden tagja, mert az okos és hi kötelességteljesítésben mindenki mester lehet. — Az előadást az előkelő közönség nagy figyelemmel hallgatta és a végén hosszasan megtapsolta. * 1Wag­ner-hang­verseny.) A Népopera ma este igen érdekes hangversennyel ünnepelte meg Warner Rikárd halálának harmincadik évforduló­ját. A színház megerősített zenekara Cahn-Speyes Rudolf dr. hamburgi karmester vezetésével gondos előadásban részleteket mutatott be Wagner zenedrá­máiból. Hallottuk a Rienzi, Tannhäuser, Bolygó hollandi, Lohengrin, Nürnbergi mesterdalosok meg­nyitóit. Calm Speyer igen kiváló orkeszter-művész, ki nagyszerűen jeleníti meg előttünk a wagneri uvertürök hatalmas freskóképeit. Az egyes számok között a színház tagjai énekeltek áriákat Wagner darabjaiból.. Gábor Arnold hajlékony meleg, bari­,­ionjában igen jól­ énenyésül a Wolfram dala az esti csillaghoz.­ Bihar erővel­, teljes tömör basszusához pompásan illik az őrgróf ünnepi szózata. Pogány György Grál-legendája hangban kellemes, előadás­ban plasztikus finoman átérzett. A színház egészen megtelt s a közönség sokat tapsolt az est közremű­ködőinek, elsősorban a vendégkarnagynak és több számot megismételtetett. : '* (Az első jubileum.) Kálmán Imre ope­rettje, a Cigányprímás ma este jubilált a Király Szín­­ház­ban­. Bátran írhatjuk így is, hogy megkezdette jubiláns előadásai sorát, mert egészen bizonyos, hogy ez a huszonötödik előadás sokkal, sőt sokszorosan közelebb van az elsőhöz, mint az utolsóhoz. Ennek a szerencsés darabnak a diadalában megvan a hár­mas egység klasszikus harmóniája, mert egy-egy kü­lön egész siker jut belőle a vidám és kedvesen ér­telmes mesének, a gazdagon viruló muzsikának és a ragyogó előadásnak. Ezért volt ünnepi estéje a Ki­rály Színház­nak, a­hányszor adták és ez az oka, hogy a jubiláns estének nem igen volt alkalma a külsőségekben megkülönböztetni magát az elődjeitől. A huszonötödik előadáson se fért több ember a néző­­térre, mint akár a huszonharmadikon és a huszon­negyedikre is -csakúgy elkapkodtak már elővételben minden jegyet, mint a huszonötödikre. Fedák Sári, Pálmay Ilka, Perczel Sári, Nyarai Antal, Rátkay Márton, Boross Endre és szereplő társaik ma is egész este egy forró ünneplés taps­záporában állottak. Szó­val, ez a cigányprímás mindenképpen jól hozza­ a nótát is ,­ a közönséget is. * (A francia kultuszminisztérium és a Nemzeti Színház.) A francia kultuszminisztérium szépművészeti osztályának vezetője, Léon Bérard államtitkár abból az alkalomból, hogy a Nemzeti Színház nagy sikerrel előadta Leconte de Lisle tra­gédiáját, az Erinniszek-et, levelet intézett a darab fordítójához, Ivánfi Jenőhöz, a­melyben többek kö­zött­­ezeket írja: Legyenek meggyőződve, hogy mi mindig a legélénkebb érdeklődéssel és a legmélyebb rokonérzéssel kísérjük a magyar Nemzeti Színház­­nak azt a törekvését, hogy színpadján, a magyar közönség körében a francia irodalom legtisztább re­mekműveit terjeszti. A legnagyobb elismeréssel és köszönettel fogadjuk a színház nemes irodalmi tö­rekvését. * (Vidéki színészet.) Debrecenből táviratoz­zék lapunknak. A debreceni színtársulat ügye ma válságosra fordult. Békés Gyula művezető-igazgató ma beadta lemondását, mert a város csak addig akarja vezetni a színházat, míg a bérlet lejár. A tár­sulat tagjai sztrájkkal fenyegetőznek. A társulat élére Irmay titkár és Kassay rendező állottak, de a tagok nem fogadták szimpátiával a két vezetőt. Nagy megütközést kelt a társulat tagjai között, hogy a színészegyesület közönnyel nézi a válságot. Ez a huza­vona érlelte meg a közönség minden részében azt a gondolatot, hogy a debreceni színház jövendő­jét csak a Beöthy Lászlóval kötendő szerződés fogja biztosítani. A közönség már alig várja azt a progra­mot, a­melynek írásban való beterjesztésére Beöthy Lászlót a városi tanács és színházi bizottság föl­hívta. Kovács József polgármester a jövő hét ele­jére hívta egybe a színházi bizottságot, a­melynek most már javaslatot kell tennie, hogy a pályázat ki­­h­assék-e vagy sem. A színtársulat nyári tartózkodá­­­sát­ is biztosítani kell Debrecennek, különben szét-­ züllik s ősszel előállhat az a helyzet, hogy Debrecen színház nélkül marad. — Debrecenből jelentik, hogy néhány estén át Hegy­esi Mari, a Nemzeti Szín­ház tagja volt vendége a színháznak. A művésznő a Stuart Mária-ban, az Ember tragédiájéi-ban és a Ci­gány- ban lépett föl s a közönség, mely mindannyi­szor zsúfolásig töltötte meg a színház nézőterét, lel­kesen ünnepelte a kiváló művésznőt. — Szalkay Lajos székesfehérvári társulata a napokban ünne­pelte Déry Béla harmincéves színészi működésének jubileumát Déry Béla 1883-ban kezdte pályáját Csóka Sándor társulatánál Kassán, majd később Krecsányi Ignác társulatánál működött. Húsz esz­tendővel ezelőtt került Székesfehérvárra. A színház zsúfolásig megtelt díszes közönséggel, a szeretet és elismerés minden jelével elhalmozta az ünnepelt művészt, a­ki a Színpártoló Egyesülettől, valamint pályatársaitól is babérkoszorút és egyéb értékes ajándékokat kapott. * (A Jókai-szobor.) A Jókai-szoborfőlzottság ma délután ülést tartott, melyen Berzeviczy Albert betegsége miatt Beöthy Zsolt elnökölt. Fölolvasták Strobl Alajos jelentését, melyben értesíti a bizott­ságot, hogy a szobor mintája műtermében készen áll a megtekintésre. A bizottság Beöthy Zsoltot bizta meg, hogy Strobllal a szobor mellékalakjainak és ■ reliefjeinek mértékeiről s a költségeiről tárgya­lást kezdjen." * (A Petőfi­ Társaság­ ülése.) Vasárnap dél­előtt tartotta meg a Petőfi Társaság havi fzáolvasó ülését,­ a­melyen Ferenczi Zoltán alelnök elnökölt. A folyóügyek során az elnök bejelentette, hogy a Ven­déglősök Országos­­Szövetsége Glück Frigyes indítvá­nyára a Petőfi-család síremlékére művészi bronzko­­szorút készíttetett, a­melyet március 15-én ünnepie­sen­ fognak elhelyezni. Bejelenti, hogy E. Kiss Lajos szerkesztésében Petőfi-emlékalbum jelenik meg a Pe­­tőfi-kultusz terjesztésére. Ezután Pakols József tit­kár jelentette be a Petőfi-ház részére érkezett adó­­hiányokat, köztük Petőfi egyik versének eredeti kéz­iratát, melyet Pongrácz Pálné ajándékozott. A föl­olvasásokat Palágyi Lajos nyitotta meg Az anyaföld című elbeszélő költeményével, mely az Akadémia Nádasdy-diját nyerte meg. Szerző a szittyák és per­zsák háborújáról szóló részt olvasta föl nagy hatás­sal. Palágyi ezt a történelmi eseményt a magyar nemzet őstörténetével hozza kapcsolatba s az eddigi­től eltérő nyomon igyekezett nemzeti eposzt terem­teni. Formailag az a sajátsága, hogy énekek helyett önálló balladákból áll, a­melyek azonban összesésük­ben is egységesek Utána Pakots József Deák Imre történelmi tanulmányát mutatta be Magyar hár a tót nép szivében c­ilinek Lamperth Géza három új ver­sét Bérczik Árpád pedig új humoros novelláját ol­vasta föl. A fölolvasásokat zajosan megtapsolták. A zárt ülésen a Vigyázó-féle Urai pályázatról tettek jelentést. Összesen százhuszonhét költeményt küld­tek be, a­melyeket Palágyi Lajos, Lőrinczy György és Feleki Sándor bírálnak meg. Az eredményt április 27-én hirdetik ki. * (Művészi plak­átverseny.) Több nagy fő­városi nyomdavállalat együttesen elhatározta, hogy a múlt évben rendezett üzleti grafikai kiállítás sikere nyomán nagyszabású művészi plakátversenyt rendez. A plakátverseny vezetésére az Iparművészeti Társu­latot kérték föl. A pályadíjak összegét, úgyszintén a szükséges költségeket részben az érdekelt nyom­dák biztosítják, részben kereskedelmi és ipari szak-, egyesületek és intézmények anyagi hozzájárulásából­ fedezik. A Iparművészeti Társulat vállalkozott a moz-­­galom vezetésére és úgy tervezik, hogy a művészi plakátversenyt még a tavasszal megtartják. * (Színésziskolai előadás.) Fali Leó gyö­­­­nyörű zenéjű operettje. Az elvált asszony rendkívül­ olcsó helyá­rakkal fog színrekerülni a Király Színház­ban. Rákosi Szidi magánszínésziskolájának növendé­kei mutatkoznak be szombaton, február 22-én az operett hálás szerepében. A darabot Stoll Károly ta­nár tanította be a növendékeknek, a zenei résszel pedig Bertha István karmester ismertette meg a szereplőket. Erre az érdekesnek ígérkező vizsgaelő­­adásra jegy rendkívül mérsékelt áron még váltható a színház pénztáránál. * (Száz előadás.) A ciszterci rend egri főgim­náziumának tanári kara, jóval azelőtt, hogy a tan­ügyi felsőbbség közoktatásunk munkásainak figyel­mét ráirányította a nagyközönség számára tartandó ismeretterjesztő előadásokra, ezeket már intézmé­ny­­szerűen rendszeresítette. A régebbi s az egri közön­ség által nagyon kedvelt kamarazene-estékkel kap­csolatos fölolvasások folytatásaként, 1901-ben kez­dődtek meg az uj alapon szervezett előadások és mi­vel a tanárok vállalkozási kedvét a közönség egyre fokozódó érdeklődése táplálta, számuk 12 év alatt elérte a százat, így azután hazai középiskoláink kö­zött az egri főgimnázium lett az első,, a­mely a ha­lálában és­­ eredményében rendkívül becses intéz­ménynek ilyen fényes sikerére mutathat rá. A ritka alkalmat e hónap 16-án ünneppé avatta a tanári kar azzal, hogy a századik előadás megtartására Béke­fi Rémig dr.-t, a ciszterci rend apátját, a ma­gyar művelődéstörténet nagynevű munkását s volt egyetemi professzorát nyerte meg. Jubiláris előadá­sának címe volt: A magyar nemzet megalakulása. Kiindult abból, hogy a honfoglaló szabad magyarság földközösségben élt és megismertette ennek két alak­ját: a nyilas és nomád földközössége. Majd áttért az ország kétharmad részét tevő királyi birtokok is­mertetésére s ezzel kapcsolatban szólott a megyék keletkezéséről, továbbá alakulásáról s a kereteikben élt néposztályokról Különösen érdekes képet rajzolt az udvarnokok és rabszolgák helyzetéről, foglalko­zásáról, és jogviszonyairól. Ezután föltárta az anjou-­ házbeli királyok intézkedéseit, melyek a különböző néposztályok egyeségesítésére vezettek, ilyeneküt je­lölvén meg a kapuadót, az úriszéket és a kilencedet. Az anjou-korban élesen elkülönült két társadalmi osztálynak, a nemességnek és jobbágyságnak körében észlelhető tagolódásokat s a nagyrészt 1848-ig tön­­állott jogviszonyokat jellemezvén, végezetül arra utalt, hogy a régi magyarság társadalmi, életének tanulmányozása mennyire tanulságos a jelen fáto­ rongásai közepette. Szerinte ezek figyelembevételé­vel lehet csak megvenni alapját a jövendő Magyar­­országnak, melyben igazi, meg nem csorbítható ve­zérszerepe lesz a magyarságnak. — Az előadást Eger város közönségének szine-java nagy érdeklődéssel hallgatta. A jubileum alkalmából a hallgatók egy-egy kis füzetet kaptak, a­melyben a száz előadás van­­föl­sorolva. Ebből tudjuk meg, hogy Madarász Elek is dr. 17-et. Kossuba Domokos 12-től Mátrai Rudolf 10-et. Kovács Plus dr. 9-et. Nagy Béni dr. 8-at. Küzdi Aurél és Kürti Menyhért dr. 7-et Perényi Kandid ötöt tartoit.­­ Az előadások közül magyar iroda­lomtörténettel foglalkozott 28: fizikával 6: biológiával és természetrajzzal 3: magyar művelődéstörténettel 1 2: néprajzzal 3: csillagászattal és geológiával 2:­­út­leírással 10: általános művelődéstörténettel 10: kép­zőművészetekkel 11: világtörténelemmel 3: magyar történelemmel 6: szociológiával 3: lélektannal és esztétikával 6: zenetörténelemmel 7. * (Tudományos Akadémia.) A" Tudományos­ Akadémia harmadik osztálya En­tz Géza dr. udvari tanácsos elnöklésével ma délután ülést tartott. Méhely Lajos rendes tag Barna békáink belső hang­­zacskóiról cím­ű értekezését olvasta föl. Előadását, melyet az Akadémia nagy tetszéssel fogadott, rajzok­kal illusztrálta s bemutatta a tárgyalt békafajok színes képeit is. Mant­mer Nándor dr. két dolgo­zatát König Gyula titkár mutatta be. Az egyik, A syringa-aldhhyd egy új szintézise című dolgozatában szerző az említett, nehezen hozzáférhető vegyület új előállítási módszerét ismerteti. Az uj módszerrel, melyet a szerző fedezett föl, a syringa-aldehyd szin­tézis útján könnyen előállítható. Másik dolgozata,­ A fenokarbolsavak kondenzációjáról szóL . Horváth Géza dr. rendes tag Kormos Tivadar dr. m. kir. geo­­lógus Három új fosszilis pézsmacickány-faj Magyar­­országból című értekezését mutatta be. A pézsma­­cickányok a vakondokfélékhez tartozó, vízi életmód­­hoz alkalmazkodott rovarevők. Két élő fajuk is­­meretes: egyik Oroszországból, másik Francia- és Spanyolországból. Szerző három kihalt fajt ismertet hazánkból. Egyiket Petényi gyűjtötte 1847-ben s ez a bécsi udvari természetrajzi múzeumba került A csontmaradványok a beremendi csontbreccsiából valók. A másik fajt Kormos dr. a fejérmegyei pol­­gárdi Bányahegy pannóniai vörösagyagrétegeiből gyűjtötte. A harmadik új faj a Püspökfürdő melletti Somlyóhegy csontbreccsiájából került elő. Az érin­­kezést nagy elismeréssel fogadták. Paál Árpád dr. A növények egyéni eltérésének változásaGcimn-érte-? NÉPOPERM JierieS, fe&vx&s* isiemn Sväjpa2.stz*T37n VgzS&Gvqr, Sei l­ier» P&l a zzJiesfoszTM tieni axeiv, topevan elsSS temowist&fa, Z & & O Ti J&exsö &antcxr*ezem­e&Gs­j&vypztSa, felleg­ével Csmärlöft, fe tosn 6% & 20, GuLlfteil-Sr ffto&er* Bfl» Tnaf’aemc&esrzo J5&cs9 SEJ&EEn p&l, z&­­S?on Vgxsn felléptével ■J7

Next