Budapesti Hírlap, 1913. szeptember (33. évfolyam, 207-231. szám)

1913-09-02 / 207. szám

1913. szeptember 2. BUDAPESTI HÍRLAP (207. sz.)3 szükség van olyan diplomatára, a­ki közvetetten, személyes tapasztalatból ismeri nem csupán a bal­káni viszonyokat, de mindazokat az embereket is, a­kik most az egyes balkáni centrumokban a politi­kát intézik. Forgách gróf gazdag tapasztalatokat szerezhetett Belgrádban, hol éppen a legkritikusabb időben. 1909. tavaszán képviselte a monarkiát, még pedig nagy energiával és sikerrel. Forgách János grófnak a külügyminisztériumban egy másik elő­kelő főtisztviselő, Szávári Frigyes gróf csinál helyet. Szápáry grófot a pétervári nagyköveti állásra sze­melték ki. Ebben az irányban már be is fejeződött a tárgyalás a bécsi és pétervári külügyminisztérium között. Szápáry kinevezése után nyomban megtör­ténik Forgách János gróf osztályfőnökké leendő ki­nevezése is. Beszámoló: Kelemen Béla ttr, a szegedi II. választókerület függetlenségi párti képviselője vasár­nap beszámoló beszédet mondott kerületében. A be­számolót, melyben Kelemen éles hangon támadta a mai rendszert , nagyszámú polgárság hallgatta meg. Az Andrássy-párt Marosvásárhelyen. A marosvásárhelyi függetlenségi és negyvennyolcas párt választmánya tegnap értekezletet tartott Petri Zsigmond elnöklésével. A választmány egyhangúan elhatározta, hogy Andrássy Gyula gróffal örömmel lép fegyverbarátságra abban a küzdelemben, a­mely­nek célja a mostani kormányrendszer megbuktatása. Bedő Sándor, a marostordai függetlenségi párt al­­elnöke, hosszabb beszédben fejtegette, hogy most nem arról van szó, hogy a kormányt egy másik hatvanhetes kormány váltsa föl, hanem arra kell törekedni, hogy Deák Ferenc elvei ismét hamisítat­lan tisztaságukban érvényesüljenek. A beszédet élénk helyesléssel fogadták. Ugron Gábor volt főispán, Gerő János ügyvéd és Soós Albert szólaltak még föl. A választmány még kimondotta, hogy a marostordai Andrássy-párt ügyében csütörtökön délelőtt Maros­­vásárhelyen értekezletet tart. Ugyanekkor fog a vá­lasztmány arról határozni, hogy az Andrássy-párt alakuló­ gyűlését mikorra tűzzék ki. Erről a választmányi ülésről és az Andrássy­­párt marosvásárhelyi mozgalmáról a Magyar Táv­irati Iroda a következőket jelenti: A budapesti lapokban is közölt kommünikék szerint szombaton és vasárnap kellett volna megala­kulnia a marostordai, illetőleg a marosvásárhelyi Andrássy-pártnak. Az alakulás azonban elmaradt az­zal a megokolással, hogy előbb megvárják az országos párt megalakulását. Beavatottak szerint a halasztás­­t Balthazár és a nagyváradi presbitérium. A nyírbátori választás alkalmával a nagyváradi re­formátus presbitérium több tagja nevében Olasz Béla dr. tudvalévően indítványt nyújtott be az egy­háztanácshoz, a­mely Balthazár Dezső debreceni püspök viselkedését elítélte. A presbitérium mai ülésén került volna tárgyalás alá ez az indítvány, az elnök azonban azt javasolta, hogy az egyházta­nács az indítvánnyal, mint hatáskörébe nem tartozó dologgal, ne foglalkozzék. Az ellenzéki presbiterek erre rövid tanácskozás után arra való hivatkozással, hogy nem akarják az egyházközség belső békéjét megzavarni, visszavonták az indítványt. A katonai bűnvádi perrendtartás. A bécsi újságokban ismételten megjelent mostanában az a hír, hogy az osztrák és a magyar kormány között tárgyalás indult meg, még­pedig a magyar kormány kezdésére az új katonai bűnvádi perrendtartás élet­­beléptetésének elhalasztása iránt. E­ hírek szerint eleinte az volt a megállapodás a két kormány kö­zött, hogy az új perrendtartást 1914. július hónap­ban léptetik majd életbe, most azonban a magyar kormány arra hivatkozva, hogy az életbeléptetés nagy költségekkel járna, már­pedig a jövő évben a hadügyi költségek amúgy is aránytalanul nagyok lesznek, a nehézségek elkerülése végett a reform elhalasztását kívánná. Az osztrák kormányban meg­van erre a hajlandóság. Azzal is érvelt a magyar honvédelmi minisztérium az életbeléptetés ellen, hogy a jövő év derekáig nagyszámú nagyrangú had­bírót kellene kinevezni, mert jelenleg érezhető a hiány a hadbírákban. Mindezekkel a híresztelésekkel szemben a bécsi császári és királyi távirati iroda ma cáfolatot tesz közé, a­mely illetékes helyről szerzett értesülésre hivatkozva, teljesen alaptalanoknak jelenti ki a per­­rendtartás életbeléptetésének elhalasztásáról szóló közleményeket. — Mi az? Te is kémkedésben jársz? Az megrázta aranyos szőke haját. Az ar­cát hirtelen pirosság öntötte el, de azért szinte hetykén vágta ki. — Légyottom van vele... ő is csak légyottra jött ide. Aztán hogy megpillantotta a fűben heverő otromba mordályt, hozzátette: — Ő mindig ezzel jár. Calas elengedte a fiú torkát, a­ki fölkiál­tott: — Nem is igaz ez. Neki nincs légyottja velem. A leányka megértette, miért hazudik a fiú. Ez afféle lovagi tempó, a­hogy ezek a kölykök nevezik. A fiú nem akarja, hogy idegen fiú meg­tudja az ő közös titkukat. Inkább kész föláldozni magát egy perc alatt. A leányka megértette ezt és nagy kék szeme egyszerre kényes lett. — ő csak nem akar szégyenbe hozni. — mondta halkan. Calas rájuk nézett. Gyerekek ezek! És mi­lyen romlottak és milyen kedvesek. Rájuk för­­medt: — Elhordjátok magatokat innen! Nézze meg az ember! Azok már futottak. A fiú lopva fájdalmas és vágyakozó oldalpillantást vetett a fűben he­verő puskájára, de csak nem merte fölkapni, mert a tiszt köztük állott. Aztán meg a társnője is ugyancsak vonta, ráncigálta. Kéz­ kézben fu­tottak el. Egy pillanatra még megvillant gyerek­­alakjuk az öreg, hajladozó, halkan zúgó fák között. Calas utánuk nézett. Csirkefogók! — dünnyögte és bajsza alatt elmosolyodva, megcsóválta a fejét. A szomszéd városrészből pedig odahallatszott a szakadatlan puskaropogás, oka azonban az, hogy a zászlóbontás iránt csekély az érdeklődés; még azok a függetlenségi választók is távol tartják magukat, a­kikre számíthattak, sőt a függetlenségi polgárság volt vezére, Petri Zsig­mond, noha már nem lakik Marosvásárhelyen, egye­nesen abból a célból érkezett Marosvásárhelyre, hogy párthíveit, a függetlenségi polgárságot a csatlakozás­tól visszatartva, elvhűségre bírja. A marosvásárhelyi függetlenségi párt Ugron Gábornak, a Marosvásárhelyen alakítandó Andrássy­­párt egyik legbuzgóbb előharcosának, valamint tár­sainak buzdítására ma újból foglalkozott az An­­drássy-párttal. Ugronéknak az a reménye, hogy si­kerülni fog a függetlenségi párt köréből zászlójuk alá híveket toborozni, nem vált valóra. A párt vá­lasztmányi ülésén erős és határozott kifejezést nyert az az álláspont, hogy az új hatvanhetes párttól távol tartják magukat s többen kérdést intéztek Ugrón­­­hoz, hogy a programmal nem bíró párt részére mi­lyen alapon akarnak híveket szerezni. Végül hosszú­­vita után, a párt zömét tevő Justh-frakció, Petri Zsigmond híveinek heves ellenzésével olyan határo­zati javaslatot fogadott el, a­mely szerint, ha majd az új párt megalakult és programot adott, nem zár­kóznak el a fegyverbarátság elől az esetben, ha közös célokat tűzhetnek ki. A bosnyák mohamedánok egyenetlensége. A boszniai mohamedánok felekezeti békéjét teljesen földúlta az a harc, mely a reisz-ül-ülema kinevezése kérdésében tört ki. A haladó és a konzervatív mo­hamedánoknak ez a viszálykodása most már poli­tikai és személyes térre is átcsapott; a két egymásra törő csoport vezetője Arnautovics Seriff effendi kép­viselő és Fadilpasics Fadil bég nagybirtokos. Hírlapi támadás után most pamflettel támadják egymást s e pa­mfletek egyikét az ügyészség tegnap elkoboz­­tatta. A pártonkivül álló mohamedánok körében ál­talános az óhajtás, hogy e váratlanul kitört harc hamarosan befejeződjék. Fordulat szeptember 4-ére várható, mikor a hodzsák kúriája másodízben ösz­­szeül, hogy hármas jelölését elvégezze. A totalizatőr-adó. Az országgyűlés ebben az esztendőben új törvényt hozott a totalizatőr meg­adóztatásáról. A földművelésügyi miniszter az új törvényt rendelettel szeptember 15-én kezdődő ér­vényességgel életbe léptette. Ez a rendelet a hivata­los lap tegnapi vasárnapi számában jelent meg. A törvény szerint 14 százalékot fognak a totalizatőr bruttó jövedelméből ió­vonni; az összeg nagyobb ré­szét jótékony, továbbá kulturális célra fordítják és részt juttatnak a lótenyésztésnek is. A törvény szi­­­gorú büntetéssel sújtja azokat, a­kik a lóverseny, fo­­gadással tiltott módon visszaélnek. A szereskedelmi oktatás kongresszusa. Budapest, szept. 1. A kereskedelmi oktatás tizedik nemzet­közi kongresszusa tegnap délelőtt kezdte meg tanácskozásait fényes megnyitó ünnepséggel. A kongresszus sajátos tárgyánál fogva egyképpen érdekli a kereskedőt és a pedagógust. Ez a ket­tős érdek jutott kifejezésre abban, hogy a meg­nyitáson a magyar kormány kereskedelmi mi­nisztere és kultuszminisztere egyképpen megje­lent, de abban is, hogy a gyülekezet rendezésén, harmonikus lefolyásán és várható sikerén együtt munkálkodnak a magyar kereskedelem legelő­kelőbb képviselői a magyar tanári renddel. A tárgyalás fontosságát maga a király is elismerte abban a válaszban, a­melyet a kongresszus hó­doló táviratára adott. És ezt a jelentőséget han­goztatta nagyon tárgyilagosan és okosan a kul­tuszminiszter, nagyon lelkesen és meleg szívvel Festetich Géza gróf helyettes alpolgármester, a főváros szószólója­. Mindjárt a megnyitó ünne­pen volt a kongresszusnak értékes szenzációja, Delombre volt francia kereskedelmi miniszter előadása, a­melynek mély tartalmát elegáns, vá­lasztékos, mindenkit elragadó ékesszólás tette vonzóvá. " A megnyitó ünnep. Vasárnap reggel 10 órakor volt a kongresszus megnyitó ülése a Zeneakadémia nagy hangverseny­­termében. A megnyitó ülésre eljött Harkányi János báró kereskedelemügyi miniszter és Jankovich Béla kultuszminiszter egész vezérkarával, Benedek Sán­dor államtitkár, Gopcsa László, Merlin Emil, Gönczy Mór miniszteri tanácsosok, Erődi Béla udvari taná­csos, Schack Béla, Kirchner Béla főigazgatók, Mos­­dóssy Imre, Körösi Henrik tanfelügyelők képvisel­ték a közoktatásügyi minisztériumot. A tudományos élet számos kitűnősége, köztük Grósz Emil egyetemi tanár, Radisics Jenő miniszteri tanácsos, az Ipar­művészeti Múzeum igazgatója, Gaál Károly, Szuppan Vilmos igazgatók ültek a közönség soraiban. Az emelvényt a külföldi kormányok képviselői foglal­ták el. Az orgona alatti széksorokban ültek a vendé­gek hölgyei, a­kiknél a háziasszony tisztét Schack Béláné­­töltötte be. Az elnöki széket Matlekovics Sándor dr. titkos tanácsos foglalta el ideiglenesen. Siegemann (Braun­schweig) indítványára aztán Matlekovics lett a kon­gresszus elnöke. Az alelnöki tiszttel Siegemannt, Léon Saignat-t (Bordeaux) és Geleich Jenőt (Trieszt)­ bízták meg. Titkárok lettek Márki Hugó dr., Duver­­dier Alfréd és Jolland Artúr. Matlekovics Sándor megnyitóját magyar nyel­ven kezdte, majd franciául és németül folytatta. In­dítványára hódoló táviratban köszönték meg a ki­rálynak, hogy a kongresszus iránti érdeklődésből a tagokat a hétfői udvari estére meghívta. A kormány nevében Jankovich Béla kultuszmi­niszter magyarul és franciául üdvözölte a vendége­ket és fejtegette a kereskedelem és a kereskedelmi oktatás nagy nemzeti és nemzetközi jelentőségét. A kereskedelmi kapcsolatok, mondotta a miniszter, a nemzeteket közelebb hozzák egymáshoz testvéri ér­zésben. Hiszen mindig a kereskedelem volt az a té­nyező, a mely a művelődést a népek közt elter­jesztette.­­ Festetich Géza gróf lelkes és választékos sza­vakkal fejezte ki a főváros örömét azon, hogy az előkelő gyülekezetét falai­ közt üdvözölheti. Saignat, a kongresszus állandó bizottságának háláját tolmá­csolta a szíves fogadásért. A kongresszusok első szer­vezőjének és doyen­jének szavai nagy hatást keltet­tek. Geleich Jenő József királyi hercegnek, a fővédő­nek, a minisztereknek, a kormánynak és a főváros­,­nak mondott köszönetet. Élénk visszhangra talált beszédének az a része, a­mely a kongresszusi tagok szerető hálájáról biztosította a szervező­bizottságot és elnökét, Schack Bélát. A napirend főtárgya Delombre volt francia kereskedelmi miniszter előadása volt. Az elegáns, rendkívül élénk, ékesen szóló és temperamentumos francia hosszasabban fejtegette a kongresszus célját, eddig elért eredményeit és mostani tanácskozásá­hoz fűzött reményeit. A gyönyörű előadás viharos tetszést keltett. Utána Matlekovics dr. az ülést bere­kesztette. Este a kongresszus tagjait a budapesti kereske­delmi akadémia tanári kara és vezérlő-bizottsága

Next