Budapesti Hírlap, 1913. szeptember (33. évfolyam, 207-231. szám)
1913-09-02 / 207. szám
1913. szeptember 2. BUDAPESTI HÍRLAP (207. sz.)3 szükség van olyan diplomatára, aki közvetetten, személyes tapasztalatból ismeri nem csupán a balkáni viszonyokat, de mindazokat az embereket is, akik most az egyes balkáni centrumokban a politikát intézik. Forgách gróf gazdag tapasztalatokat szerezhetett Belgrádban, hol éppen a legkritikusabb időben. 1909. tavaszán képviselte a monarkiát, még pedig nagy energiával és sikerrel. Forgách János grófnak a külügyminisztériumban egy másik előkelő főtisztviselő, Szávári Frigyes gróf csinál helyet. Szápáry grófot a pétervári nagyköveti állásra szemelték ki. Ebben az irányban már be is fejeződött a tárgyalás a bécsi és pétervári külügyminisztérium között. Szápáry kinevezése után nyomban megtörténik Forgách János gróf osztályfőnökké leendő kinevezése is. Beszámoló: Kelemen Béla ttr, a szegedi II. választókerület függetlenségi párti képviselője vasárnap beszámoló beszédet mondott kerületében. A beszámolót, melyben Kelemen éles hangon támadta a mai rendszert , nagyszámú polgárság hallgatta meg. Az Andrássy-párt Marosvásárhelyen. A marosvásárhelyi függetlenségi és negyvennyolcas párt választmánya tegnap értekezletet tartott Petri Zsigmond elnöklésével. A választmány egyhangúan elhatározta, hogy Andrássy Gyula gróffal örömmel lép fegyverbarátságra abban a küzdelemben, amelynek célja a mostani kormányrendszer megbuktatása. Bedő Sándor, a marostordai függetlenségi párt alelnöke, hosszabb beszédben fejtegette, hogy most nem arról van szó, hogy a kormányt egy másik hatvanhetes kormány váltsa föl, hanem arra kell törekedni, hogy Deák Ferenc elvei ismét hamisítatlan tisztaságukban érvényesüljenek. A beszédet élénk helyesléssel fogadták. Ugron Gábor volt főispán, Gerő János ügyvéd és Soós Albert szólaltak még föl. A választmány még kimondotta, hogy a marostordai Andrássy-párt ügyében csütörtökön délelőtt Marosvásárhelyen értekezletet tart. Ugyanekkor fog a választmány arról határozni, hogy az Andrássy-párt alakuló gyűlését mikorra tűzzék ki. Erről a választmányi ülésről és az Andrássypárt marosvásárhelyi mozgalmáról a Magyar Távirati Iroda a következőket jelenti: A budapesti lapokban is közölt kommünikék szerint szombaton és vasárnap kellett volna megalakulnia a marostordai, illetőleg a marosvásárhelyi Andrássy-pártnak. Az alakulás azonban elmaradt azzal a megokolással, hogy előbb megvárják az országos párt megalakulását. Beavatottak szerint a halasztást Balthazár és a nagyváradi presbitérium. A nyírbátori választás alkalmával a nagyváradi református presbitérium több tagja nevében Olasz Béla dr. tudvalévően indítványt nyújtott be az egyháztanácshoz, amely Balthazár Dezső debreceni püspök viselkedését elítélte. A presbitérium mai ülésén került volna tárgyalás alá ez az indítvány, az elnök azonban azt javasolta, hogy az egyháztanács az indítvánnyal, mint hatáskörébe nem tartozó dologgal, ne foglalkozzék. Az ellenzéki presbiterek erre rövid tanácskozás után arra való hivatkozással, hogy nem akarják az egyházközség belső békéjét megzavarni, visszavonták az indítványt. A katonai bűnvádi perrendtartás. A bécsi újságokban ismételten megjelent mostanában az a hír, hogy az osztrák és a magyar kormány között tárgyalás indult meg, mégpedig a magyar kormány kezdésére az új katonai bűnvádi perrendtartás életbeléptetésének elhalasztása iránt. E hírek szerint eleinte az volt a megállapodás a két kormány között, hogy az új perrendtartást 1914. július hónapban léptetik majd életbe, most azonban a magyar kormány arra hivatkozva, hogy az életbeléptetés nagy költségekkel járna, márpedig a jövő évben a hadügyi költségek amúgy is aránytalanul nagyok lesznek, a nehézségek elkerülése végett a reform elhalasztását kívánná. Az osztrák kormányban megvan erre a hajlandóság. Azzal is érvelt a magyar honvédelmi minisztérium az életbeléptetés ellen, hogy a jövő év derekáig nagyszámú nagyrangú hadbírót kellene kinevezni, mert jelenleg érezhető a hiány a hadbírákban. Mindezekkel a híresztelésekkel szemben a bécsi császári és királyi távirati iroda ma cáfolatot tesz közé, amely illetékes helyről szerzett értesülésre hivatkozva, teljesen alaptalanoknak jelenti ki a perrendtartás életbeléptetésének elhalasztásáról szóló közleményeket. — Mi az? Te is kémkedésben jársz? Az megrázta aranyos szőke haját. Az arcát hirtelen pirosság öntötte el, de azért szinte hetykén vágta ki. — Légyottom van vele... ő is csak légyottra jött ide. Aztán hogy megpillantotta a fűben heverő otromba mordályt, hozzátette: — Ő mindig ezzel jár. Calas elengedte a fiú torkát, aki fölkiáltott: — Nem is igaz ez. Neki nincs légyottja velem. A leányka megértette, miért hazudik a fiú. Ez afféle lovagi tempó, ahogy ezek a kölykök nevezik. A fiú nem akarja, hogy idegen fiú megtudja az ő közös titkukat. Inkább kész föláldozni magát egy perc alatt. A leányka megértette ezt és nagy kék szeme egyszerre kényes lett. — ő csak nem akar szégyenbe hozni. — mondta halkan. Calas rájuk nézett. Gyerekek ezek! És milyen romlottak és milyen kedvesek. Rájuk förmedt: — Elhordjátok magatokat innen! Nézze meg az ember! Azok már futottak. A fiú lopva fájdalmas és vágyakozó oldalpillantást vetett a fűben heverő puskájára, de csak nem merte fölkapni, mert a tiszt köztük állott. Aztán meg a társnője is ugyancsak vonta, ráncigálta. Kéz kézben futottak el. Egy pillanatra még megvillant gyerekalakjuk az öreg, hajladozó, halkan zúgó fák között. Calas utánuk nézett. Csirkefogók! — dünnyögte és bajsza alatt elmosolyodva, megcsóválta a fejét. A szomszéd városrészből pedig odahallatszott a szakadatlan puskaropogás, oka azonban az, hogy a zászlóbontás iránt csekély az érdeklődés; még azok a függetlenségi választók is távol tartják magukat, akikre számíthattak, sőt a függetlenségi polgárság volt vezére, Petri Zsigmond, noha már nem lakik Marosvásárhelyen, egyenesen abból a célból érkezett Marosvásárhelyre, hogy párthíveit, a függetlenségi polgárságot a csatlakozástól visszatartva, elvhűségre bírja. A marosvásárhelyi függetlenségi párt Ugron Gábornak, a Marosvásárhelyen alakítandó Andrássypárt egyik legbuzgóbb előharcosának, valamint társainak buzdítására ma újból foglalkozott az Andrássy-párttal. Ugronéknak az a reménye, hogy sikerülni fog a függetlenségi párt köréből zászlójuk alá híveket toborozni, nem vált valóra. A párt választmányi ülésén erős és határozott kifejezést nyert az az álláspont, hogy az új hatvanhetes párttól távol tartják magukat s többen kérdést intéztek Ugrónhoz, hogy a programmal nem bíró párt részére milyen alapon akarnak híveket szerezni. Végül hosszúvita után, a párt zömét tevő Justh-frakció, Petri Zsigmond híveinek heves ellenzésével olyan határozati javaslatot fogadott el, amely szerint, ha majd az új párt megalakult és programot adott, nem zárkóznak el a fegyverbarátság elől az esetben, ha közös célokat tűzhetnek ki. A bosnyák mohamedánok egyenetlensége. A boszniai mohamedánok felekezeti békéjét teljesen földúlta az a harc, mely a reisz-ül-ülema kinevezése kérdésében tört ki. A haladó és a konzervatív mohamedánoknak ez a viszálykodása most már politikai és személyes térre is átcsapott; a két egymásra törő csoport vezetője Arnautovics Seriff effendi képviselő és Fadilpasics Fadil bég nagybirtokos. Hírlapi támadás után most pamflettel támadják egymást s e pamfletek egyikét az ügyészség tegnap elkoboztatta. A pártonkivül álló mohamedánok körében általános az óhajtás, hogy e váratlanul kitört harc hamarosan befejeződjék. Fordulat szeptember 4-ére várható, mikor a hodzsák kúriája másodízben öszszeül, hogy hármas jelölését elvégezze. A totalizatőr-adó. Az országgyűlés ebben az esztendőben új törvényt hozott a totalizatőr megadóztatásáról. A földművelésügyi miniszter az új törvényt rendelettel szeptember 15-én kezdődő érvényességgel életbe léptette. Ez a rendelet a hivatalos lap tegnapi vasárnapi számában jelent meg. A törvény szerint 14 százalékot fognak a totalizatőr bruttó jövedelméből ióvonni; az összeg nagyobb részét jótékony, továbbá kulturális célra fordítják és részt juttatnak a lótenyésztésnek is. A törvény szigorú büntetéssel sújtja azokat, akik a lóverseny, fogadással tiltott módon visszaélnek. A szereskedelmi oktatás kongresszusa. Budapest, szept. 1. A kereskedelmi oktatás tizedik nemzetközi kongresszusa tegnap délelőtt kezdte meg tanácskozásait fényes megnyitó ünnepséggel. A kongresszus sajátos tárgyánál fogva egyképpen érdekli a kereskedőt és a pedagógust. Ez a kettős érdek jutott kifejezésre abban, hogy a megnyitáson a magyar kormány kereskedelmi minisztere és kultuszminisztere egyképpen megjelent, de abban is, hogy a gyülekezet rendezésén, harmonikus lefolyásán és várható sikerén együtt munkálkodnak a magyar kereskedelem legelőkelőbb képviselői a magyar tanári renddel. A tárgyalás fontosságát maga a király is elismerte abban a válaszban, amelyet a kongresszus hódoló táviratára adott. És ezt a jelentőséget hangoztatta nagyon tárgyilagosan és okosan a kultuszminiszter, nagyon lelkesen és meleg szívvel Festetich Géza gróf helyettes alpolgármester, a főváros szószólója. Mindjárt a megnyitó ünnepen volt a kongresszusnak értékes szenzációja, Delombre volt francia kereskedelmi miniszter előadása, amelynek mély tartalmát elegáns, választékos, mindenkit elragadó ékesszólás tette vonzóvá. " A megnyitó ünnep. Vasárnap reggel 10 órakor volt a kongresszus megnyitó ülése a Zeneakadémia nagy hangversenytermében. A megnyitó ülésre eljött Harkányi János báró kereskedelemügyi miniszter és Jankovich Béla kultuszminiszter egész vezérkarával, Benedek Sándor államtitkár, Gopcsa László, Merlin Emil, Gönczy Mór miniszteri tanácsosok, Erődi Béla udvari tanácsos, Schack Béla, Kirchner Béla főigazgatók, Mosdóssy Imre, Körösi Henrik tanfelügyelők képviselték a közoktatásügyi minisztériumot. A tudományos élet számos kitűnősége, köztük Grósz Emil egyetemi tanár, Radisics Jenő miniszteri tanácsos, az Iparművészeti Múzeum igazgatója, Gaál Károly, Szuppan Vilmos igazgatók ültek a közönség soraiban. Az emelvényt a külföldi kormányok képviselői foglalták el. Az orgona alatti széksorokban ültek a vendégek hölgyei, akiknél a háziasszony tisztét Schack Bélánétöltötte be. Az elnöki széket Matlekovics Sándor dr. titkos tanácsos foglalta el ideiglenesen. Siegemann (Braunschweig) indítványára aztán Matlekovics lett a kongresszus elnöke. Az alelnöki tiszttel Siegemannt, Léon Saignat-t (Bordeaux) és Geleich Jenőt (Trieszt) bízták meg. Titkárok lettek Márki Hugó dr., Duverdier Alfréd és Jolland Artúr. Matlekovics Sándor megnyitóját magyar nyelven kezdte, majd franciául és németül folytatta. Indítványára hódoló táviratban köszönték meg a királynak, hogy a kongresszus iránti érdeklődésből a tagokat a hétfői udvari estére meghívta. A kormány nevében Jankovich Béla kultuszminiszter magyarul és franciául üdvözölte a vendégeket és fejtegette a kereskedelem és a kereskedelmi oktatás nagy nemzeti és nemzetközi jelentőségét. A kereskedelmi kapcsolatok, mondotta a miniszter, a nemzeteket közelebb hozzák egymáshoz testvéri érzésben. Hiszen mindig a kereskedelem volt az a tényező, a mely a művelődést a népek közt elterjesztette. Festetich Géza gróf lelkes és választékos szavakkal fejezte ki a főváros örömét azon, hogy az előkelő gyülekezetét falai közt üdvözölheti. Saignat, a kongresszus állandó bizottságának háláját tolmácsolta a szíves fogadásért. A kongresszusok első szervezőjének és doyenjének szavai nagy hatást keltettek. Geleich Jenő József királyi hercegnek, a fővédőnek, a minisztereknek, a kormánynak és a főváros,nak mondott köszönetet. Élénk visszhangra talált beszédének az a része, amely a kongresszusi tagok szerető hálájáról biztosította a szervezőbizottságot és elnökét, Schack Bélát. A napirend főtárgya Delombre volt francia kereskedelmi miniszter előadása volt. Az elegáns, rendkívül élénk, ékesen szóló és temperamentumos francia hosszasabban fejtegette a kongresszus célját, eddig elért eredményeit és mostani tanácskozásához fűzött reményeit. A gyönyörű előadás viharos tetszést keltett. Utána Matlekovics dr. az ülést berekesztette. Este a kongresszus tagjait a budapesti kereskedelmi akadémia tanári kara és vezérlő-bizottsága